Magyar Szó, 2013. augusztus (70. évfolyam, 176-202. szám)

2013-08-01 / 176. szám

2013. augusztus 1., csütörtök Mintí­ó Ma kezdődik a határon túli magyarok választási regisztrációja Pálffy Ilona budapesti sajtótájékoztatója Folytatás az 1. oldalról Elmondta: a kiküldött 233 ezres körben nincsenek benne azok, akik olyan országban - Szlovákiában, Auszt­riában vagy Ukrajnában - élnek, ahol tiltják a kettős állampolgárságot. Nekik nem küldtek levelet, őket egyéb módon, például a médiában tájékoztatják. A kiküldött levelek számára utalva jelezte azt is, hogy az állampolgárságot kérőknek csak egy része tette le eddig az esküt. Azoknak, akik július 31-éig állam­polgársági esküt tesznek, később küldik ki a regisztrációs nyomtatványokat. Kitért arra is, hogy 40 ezren vannak, akiknek korábban volt már magyaror­szági állandó lakóhelyük, így ők majd ugyanúgy szavazhatnak, mint bármely más Magyarországon élő választópolgár, tehát nemcsak pártlistára, hanem egyéni jelöltre is, ezért nem kaptak levelet. A regisztrációs kérelmeket november 1 -jétől elektronikus úton­­ ügyfélkapun vagy a választási iroda hivatalos honlap­ján, a www.nvi.hu-n is el lehet juttatni az NVI-nek - mondta Pálffy Ilona. A most kiküldött levélcsomag a tájé­koztató mellett tartalmazza a névjegyzék­be vételi kérelemről szóló nyomtatványt, amelyet az NVI-nek kell visszaküldeni a mellékelt borítékban a választás napját megelőző 15. napig. Az NVI vezetője azt kérte, a választó­­polgárok ne hagyják az utolsó napokra a regisztrációt, mert az nagyon megne­hezíti az iroda munkáját. Arra számítanak - mondta -, hogy sokan élnek majd az online regisztrálás lehetőségével, szerinte azért, mert nem bíznak a postában vagy az adott ország titkosszolgálatában. A levélben szavazás módját ismertetve elmondta, a szavazási levélcsomagot az NVI küldi majd meg azoknak a választó­polgároknak, akik már regisztráltak, ám az személyesen is átvehető, ha a határon túli választópolgár azt kéri. A szavazási levélcsomag tartalmazza a szavazólapot, a szavazópolgár azonosítását szolgáló nyomtatványt, a szükséges borítékokat és a tájékoztatót. Tájékoztatása szerint a szavazólapot a belső borítékba kell tenni, azt le kell zárni, míg a külsőbe az azonosító nyilat­kozatot kell helyezni. A belső borítékot csak az NVI bonthatja fel, és a folya­matot a Nemzeti Választási Bizottság (amelynek tagjai az országos listát állító pártok delegáltjai), a sajtó képviselői, a listát állító pártok öt-öt megfigyelője, továbbá nemzetközi megfigyelők ellen­őrizhetik. A szavazatot tartalmazó levélcso­magot a nem magyarországi lakcímű választópolgár az NVI-hez eljuttathatja postán, vagy leadhatja Magyarország külképviseletein, illetve bármely magyar­országi egyéni választókerületi választási irodában. Elmondta, a levélben szavazás intéz­ménye nem ismeretlen a világban, így például az Európai Unió 18 országában, vagy az Egyesült Államokban és Kana­dában alkalmazzák. Pálffy Ilona újságírói kérdésekre arról beszélt, ahogy eddig sem, most sem lehet teljes, 100 százalékos garan­ciát teremteni a választási visszaélések kiszűrésére, még akkor sem, ha a szabá­lyozással megpróbáltak minél nagyobb biztonságot teremteni. Arra a kérdésre, mikorra várható a választás eredménye, azt mondta, várha­tóan a választás napját követő hatodik napon tudnak „végleges előzetes” választási eredményt hirdetni. Ennek okai között említette, hogy még meg kell várni a külképviseleteken leadott szava­zatokat is; ezeknek négy napon belül kell Budapestre érkezniük. (MTI) Listár Dániel, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) sajtófőnöke, Pálffy Ilona, az NVI elnöke és Danku Csaba, az NVI általános elnökhelyettese sajtótájékoztatót tartanak a Nemzeti Választási Iroda fővárosi Arany János utcai irodájában A nemzetiségek nem tudnak élni nyelvi jogaikkal Szabó Máté ombudsman vizsgálata szerint a magyarországi nemzetiségekhez tartozók a szükséges feltételek hiányában nem tudnak élni a számukra biztosított nyelvi jogokkal, ezért kormányzati intéz­kedéseket kezdeményezett - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala tegnap az MTI-vel. A közlemény szerint az alapjogi biztos hivatalból indított vizsgálatában megállapí­totta, hogy a nemzetiségi önkormányzatok túlnyomórészt magyar nyelven működnek, annak ellenére, hogy az alkotmány és számos jogszabály biztosítja a nemzetiség­hez tartozók anyanyelvhasználatát hivatalos ügyeik intézésekor. • Ebben nemcsak a nyelvismeret hiányá­nak van szerepe, hanem annak is, hogy a velük kapcsolatban álló állami szervek, bíróságok és helyi önkormányzatok nem készültek fel a nemzetiségi nyelvű kommu­nikációra, nincsenek nemzetiségi nyelvű formanyomtatványok sem - írták. A jelen­tés kivonatában emlékeztettek arra, hogy 2014-től a népszámlálási adatokat alapul véve számos helyi önkormányzat köteles lesz nemzetiségi nyelven is kihirdetni rendeleteit, közzétenni közleményeit, illet­ve gondoskodnia kell jegyzőkönyveinek fordításáról is. Az alapjogi biztos emellett felhívta a ügyeimet arra, hogy a nyelvi jogok gyakor­lásának igényét várhatóan erősíteni fogja a nemzetiségi törvény hatályának kiter­jesztése a külföldi állampolgárokra. Mivel ezekre a változásokra eddig anyagi források hiányában sem a közigazgatási hatóságok, sem a helyi önkormányzatok nem készültek fel, Szabó Máté kormányzati intézkedéseket kezdeményezett. Emlékeztettek arra, hogy a jövő évi választások után nemzetiségi képviselők és szószólók is részt vehetnek az Országgyű­lés munkájában. Az ombudsman ezért azt javasolja, hogy egészítsék ki a házszabályt a nemzetiségi nyelvhasználatot garantáló rendelkezésekkel. A vizsgálati jelentés teljes szövege a http://www.ajbh.hu/documents/10180/ 111959/201205577.pdf oldalon olvasható. (MTI) A védhatalmi státus nem jelentené Románia határainak megkérdőjelezését Magyarország védhatalmi státusa Erdély felett nem jelentené Románia határainak megkérdőjelezését - muta­tott rá Tőkés László európai parlamenti képviselő az MTI-hez szerdán eljuttatott nyilatkozatában, amellyel Victor Ponta román kormányfő bírálatára reagált. A román miniszterelnök kedden büntetendőknek nevezte az EP-képviselő­­nek Tusnádfürdőn, a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen tett kijelentéseit és sajnál­kozását fejezte ki, hogy az ország elnöke nem foglal állást, amikor „Románia területi épsé­gét és függetlenségét éri támadás”. „A dél-tiroli példánál maradva, amikor Ausztria védhatalmi státusáról Olaszországgal megegyezést kötött, akkor egyben elismerte ez utóbbi államhatárait. Következésképpen szó sincs arról, hogy valaki is megkérdőjelezné Románia terü­leti épségét és államhatárait” - áll Tőkés László válaszában. Hozzátette: a függetlenség vonatkozá­sában a román kormányfőnek azon kelle­ne elgondolkodnia, mennyi szuverenitása maradt az általa vezetett országnak azok után, hogy a Nemzetközi Valutaalapnál „gyakorlatilag az egészet elzálogosította”. „Nekünk, erdélyieknek, elegünk van abból, hogy Bukarest tulajdon­képpen egyfajta gyarmataként kezeli Erdélyt (...) Európai polgárként és erdélyi magyarként azt kérem: hagyják, hogy a mi dolgainkat mi intézzük - ez mind az erdélyi románságnak, mind az erdélyi magyarságnak, de az egész országnak is hasznára fog válni” - írta nyilatkozatában Tőkés László EP-kép­­viselő. (MTI) Román külügy: Elfogadhatatlan Tőkés nyilatkozata Radu Podgorean román külügyi államtitkár tegnapi nyilatkozatában elfo­gadhatatlannak nevezte, hogy egy Romániában rendezett politikai esemény - a tusnádfürdői szabadegyetem - olyan „revizionista” célkitűzések szószékévé váljon, amelyek megkérdőjelezik az állam egységét, épségét és szuverenitását. A közlemény szerint Tőkés László európai parlamenti képviselő nyilatkozata Székelyföld autonómiájáról, amely protektorátus formájában valósulna meg, irre­denta nézetekről tanúskodik, és a két világháború közötti időszakot idézi. „Az a tény, hogy ilyen múltba forduló politikai nézetek a magyar kormány első számú képviselőinek a jelenlétében hangzottak el, megingathatja a román állam­polgárok bizalmát a magyar-román stratégiai partnerség szilárdságában és aláássa­ a kétoldalú együttműködést” - olvasható a román külügyi közleményben. (MTI) kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ 3 Stratégiai megállapodást kötött a magyar kormány és a Bosch-csoport Stratégiai megállapodást kötött a magyar kormány és a magyarországi Bosch-csoport tegnap a nemzetközi cég magyarországi új központja első épületének átadási ünnep­ségén Budapesten. A dokumentumot a kormány nevében Varga Mihály nemzet­­gazdasági miniszter, a Bosch 10 magyar­­országi leányvállalatának képviseletében Javier González Pareja, a magyarországi Bosch-csoport vezetője, a Robert Bosch Kft. ügyvezető igazgatója írta alá. Az ünnepségen Varga Mihály nemzet­­gazdasági miniszter elmondta, hogy a kormány számára a legfontosabb cél a foglal­koztatás, a beruházások növelése, a magyar gazdaság versenyképességének javítása, és a Bosch-csoport hosszú távú tervei mindhá­rom területen hozzájárulnak Magyarország megújításához. Uwe Raschke, a Robert Bosch GmbH igazgatótanácsi tagja hangsúlyozta, hogy a nemzetközi cégcsoport termelő és fejlesztő tevékenységében stratégiai jelentőséget tulaj­donítanak magyarországi jelenlétüknek. Varga Mihály kiemelte, hogy a cégcso­port beruházási programja a magyar munkavállalók magas szintű szaktudására kereső vállalkozások számára - emelte ki Varga Mihály. Hozzátette: Magyarországon a külföldi működőtőke nagysága meghaladja a 100 milliárd dollárt és az elmúlt másfél évtized átlagosan 2,5 százalékos magyarországi gazdasági növekedésének mintegy kétötöde a külföldi befektetők magyarországi leány­­vállalatainak tudható be. A Bosch 1899-ben jelent meg Magyar­­országon és jelenleg a második legnagyobb külföldi munkaadó. A magyar gazdaság­ban a járműipar húzóágazat, amelyben a Bosch kiemelkedő szerepet vállal - mondta a miniszter. .Az ünnepségen Uwe Raschke kiemelte, hogy az Bosch-csoport 150 országban van jelen, tavaly 52,2 milliárd euró bevételt ért el, 306 ezer munkavállalót foglalkoztat, és a múlt évben 4,8 milliárd eurót fordított kutatásra és fejlesztésre. Javier González Pareja elmondta, hogy a Bosch-csoportnak Németországon kívül Európában Magyarországon van a legna­gyobb kutató-fejlesztő bázisa, a cégcsoport magyarországi forgalma meghaladja az ország GDP-jének 2 százalékát, és jelen­ Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter (középen) a Bosch magyarországi új központja újonnan átadott első épületében. Varga Mihály mellett balról Klaus Huttelmaier, a Robert Bosch AG elnöke, jobbról Uwe Raschke, a Robert Bosch GmbH igazgatótanácsi tagja. MNI alapot és pozitív üzenetet közvetít Magyar­­országról. A nemzetgazdasági miniszter rámutatott arra, hogy a kormány olyan partnerekkel köt stratégiai megállapodást, amelyek hozzájá­rulnak Magyarország versenyképességének javításához, az új munkahelyek létrehozásá­hoz, a magyar export bővítéséhez. A kormány aktív befektetésbarát politi­kával arra törekszik, hogy minél kedvezőbb, kiszámítható gazdasági környezetet biztosít­son a már letelepedett, illetve új helyszínt­­ős szerepet tölt be a foglalkoztatásban. A magyar mérnöki tudás versenyképes az egész világon, és erre kívánnak alapozni. A magyarországi Bosch-csoport új buda­pesti központja 30 milliárd forintért 2015-re készül el. A kormány eddig több mint két tucat, Magyarországon működő, kiterjedt nemzet­közi hátterű nagyvállalattal kötött stratégiai megállapodást. A tervek szerint összesen 40 céggel írnak alá hasonló dokumentumot. (MTI) A felvidéki magyarságnak nem szabad hátrálnia a jogérvényesítés útján Az „eltökélt küzdelemben való türelemre” van szüksége a felvidéki magyarságnak, amelynek egy tapodtat sem szabad hátrálnia a jogérvényesítés útján, hanem meg kell próbálnia előre lépnie és küzdenie a neki járó jogokért - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a felvidéki Szabad Újságnak adott, tegnap megjelent interjújában. A szlovákiai magyar független közéle­ti hetilapban Elszántság és türelem címmel megjelent írásban Kövér László a nemzetpolitika jelenlegi mozgásteréről, a magyar-szlovák viszony mozgatórugói­ról és alakulásáról, valamint arról beszélt, hogy elsősorban a felvidéki magyaroknak kell küzdeniük a nemzeti önazonossághoz való jogaiért. Ma szűkebb a nemzetpolitika mozgás­tere, mint amilyen lehetne - szögezte le Kövér László, aki szerint a fennálló helyzet hátterében részint a magyar gazdaság teljesítőképességének 2002 után bekövetkezett gyengülése, részben pedig a nemzetközi feltételek romlása áll. Ezzel összefüggésben rámutatott: a 2010-es kormányváltásra már csőd közelbe került Magyarország, a nemzet­közi feltételek pedig a gazdasági válság miatt romlottak, valamint azért is, mert a magyar kormányzat markánsabban érvényesítette a nemzeti érdekeket „a külső porondokon”. Hozzátette, az eddigi munkát folytatni kell, és bízik benne, hogy az említett külső körülmények, minde­nekelőtt a gazdaság helyzete 2014 után, már nem lesznek olyan rosszak, mint az utóbbi három évben. Az Országgyűlés elnöke a magyar­szlovák viszony alakulása, valamint annak kapcsán, hogy a legutóbbi magyar-szlovák miniszterelnöki talál­kozót követően Orbán Viktor kormányfő azt mondta „új fejezet kezdődött a két ország közös történetében”, elmondta: reméli, megalapozottak a várakozások, és új lesz a helyzet abból a szempontból is, hogy „ebben a fejezetben már a felvidéki magyarokat érintő érzékeny kérdések megoldása is szerepel majd”. Az ered­ményeket illetően közölte: a magyar és a szlovák kormány között nagyon sok pragmatikus kérdésben folyik tárgyalás a közös érdekek mentén, a minél több közös szál pedig csökkentheti a feszült­ségeket. „Amikor nincs mód mindent elérni, azt kell elérni, amit lehet” - fogal­mazott. (MTI)

Next