Magyar Szó, 2013. október (70. évfolyam, 228-254. szám)
2013-10-01 / 228. szám
2 KÜLFÖLD kulfold@magyarszo .com MKKNtfi. Bíborosi tanács segíti Ferenc pápát Áprilisban avatják szentté XXIII. Jánost és II. János Pált Új egyházi intézményt hozott létre Ferenc pápa a tegnap felállított bíborosi tanáccsal, amelynek feladata az, hogy segítséget nyújtson számára az egyetemes egyház kormányzásában és a római kúria működésének átalakításában. Ferenc pápa saját kezűleg aláírt dokumentummal állította fel a bíboros tanácsot a Vatikánban zajló konzisztóriummal egy időben. Annak a nyolcfős bíborosi munkacsoportnak az intézményesítéséről van szó, melyet az egyházfő áprilisban nevezett ki a kúria és az egyház reformjával kapcsolatos javaslatok kidolgozására. Az öt kontinenst képviselő bíborosok mától kezdve számolnak be a pápának az eddig kidolgozott elképzeléseikről. A tanácskozás előtt a tegnapi dokumentummal Ferenc pápa az eddigi munkacsoportot állandó, a pápa mellett dolgozó bíborosi tanáccsá léptette elő. Pontosan megszabta feladatukat is: segíteniük kell az egyetemes egyház kormányzásában, és tanulmányozniuk kell a római kúria működését szabályozó Pastor Bonus apostoli rendelkezést, melyet még II. János Pál 1988-ban adott ki. A dokumentumban a pápa fenntartotta magának a jogot a bíborosi tanács létszámának módosítására. A bíborosok tanácsaikkal segítik az egyházfőt, de a döntéseket a pápa hozza meg, az egyházat egyedül a pápa vezeti - hangoztatta Federico Lombardi szentszéki szóvivő. A Ferenc pápa és a bíborosok október 1-je és 3-a közötti munkájáról Lombardi kijelentette, ez az első találkozó lesz, semmilyen rendkívüli bejelentés nem várható. „Senki sem gondolhatja, hogy az egyház reformja három nap alatt végetér” - fogalmazott a szóvivő. Elmondta, hogy április óta a bíborosok nyolcvan dokumentumot küldtek már a pápának reformjavaslataikkal. Szombaton érkeztek meg a Vatikánba, a Szent Márta házban laknak, ugyanott, ahol Ferenc pápa. A tanácskozások a pápai könyvtárszobában lesznek, és a bíborosok október 4-én elkísérik Ferenc pápát Assisibe. Jövő év április 27-én avatják szentté XXIII. János pápát és II. János Pál pápát - jelentette be tegnap Ferenc pápa. Az egyházfő a bíborosokkal tartott vatikáni konzisztóriumon közölte a dátumot. Ferenc pápa júliusban hagyta jóvá a két néhai katolikus egyházfő, Angelo Giuseppe Roncalli (1958-1963) és Karol Wojtyla (1978-2005) együttes szentté avatását. A pápa a riói világifjúsági találkozóról Rómába tartó repülőúton úgy nyilatkozott az újságíróknak, hogy Roncalli és Wojtyla is „jó pápa” volt, „közös szentté avatásuk üzenet lesz az egyháznak”. Április 27-e az isteni irgalmasság ünnepnapja, amelyet 1I. János Pál vezetett be az egyházban Faustina Kowalska lengyel szent tiszteletére. A konzisztóriumon Angelo Amato, a Szentté Avatási Kongregáció prefektusa röviden ismertette a két pápa életútját. Hangsúlyozta, hogy az olasz és a lengyel pápa is „mély történelmi változások korában élt”, és mindketten a béke és az emberi méltóság védelmét szolgálták. II. János Pál szentté avatási eljárása során csodaként ismerték el Floribeth Móra Díaz Costa Rica-i asszony gyógyulását, aki a pápa boldoggá avatásának napján imádkozott Wojtylához. II. János Pált rekordidő alatt, halála után kevesebb mint tíz évvel avatják szentté. Ennél gyorsabb csak padovai Szent Antal kanonizációja volt még a XIII. században. A 2000-ben boldoggá avatott XXIII. János szentté avatását bizonyított csoda nélkül is engedélyezte Ferenc pápa. (MTI) Beta/AB „Demokráciacsomagot” mutatott be a török kormányfő A törökországi demokratikus reformok erősítése érdekében teendő, régóta várt lépéseket jelentett be tegnap Ankarában Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök: olyan csomaggal állt elő, amely több jogot hivatott adni a kisebb népcsoportoknak - köztük a kurdoknak - és más kisebbségeknek. A kormányfő már a hét végén bejelentette, hogy hétfőn közzéteendő javaslataival a szabadság, a demokrácia és a testvériség erősödését kívánja szolgálni. Az új szabályok egyébként nem vonatkoznak az igazságügyi rendszerre és a hadseregre. A tegnap újságírók előtt ismertetett - általa „történelmieknek” nevezett - reformlépések között van „a töröktől különböző nyelvek és nyelvjárások oktatása a magániskolákban”, így a kurdé is, ami eddig tilos volt. Az új rendelkezések megszüntetik annak tilalmát, hogy a köztisztviselő nők iszlám kendőt viseljenek állami munkahelyükön, és leszállítják a választójog korhatárát. Ellenzéki politikusok és a kurd népcsoport képviselői egyelőre kétkedően reagáltak Erdogan terveire, amelyek jócskán elmaradnak a 75 milliós ország 15 milliónyira becsült kurd népességének követeléseitől. A kurdok követelik egyebek közt nyelvük oktatását az állami iskolákban és a kifejezett utalást identitásukra az alkotmányban. Már előre elutasították Erdogan általuk elégtelennek ítélt reformjait. Gültan Kisanak, a kurdpárti Béke és Demokrácia Pártjának (BDP) társelnöke a bejelentés utáni sajtóértekezletén is azt hangoztatta, hogy a javasolt reformok nem felelnek meg pártja várakozásainak, nem eléggé messze hatóak ahhoz, hogy előbbre vigyék a békefolyamatot a kormány és a kurdok között. „Ez egy üres csomag, csak a show kedvéért” - mondta Kisanak asszony. A csomagot mindamellett olyankor hozta nyilvánosságra a miniszterelnök, amikor még javában tart az egy éve kezdett békefolyamat Ankara és a Kurd Munkáspárt (PKK) szakadár lázadói között. (MTI/AFP/dpa/Reuters/AP) Berlusconi pártját megosztja a kormánybuktatás Szakításhoz vezethet a jobbközép Szabadság Népe (PdL) pártban Silvio Berlusconi pártelnök döntése, aki a PdL minisztereinek lemondatásával véget vetett a római nagykoalíciós kormánynak. A PdL legalább húsz szenátora kész szembefordulni Silvio Berlusconival és bizalmat szavazni az Enrico Letta vezette kormánynak - értesült PdL-forrásból a Reuters hírügynökség. A távozását szombaton bejelentő öt PdL-miniszter tegnap benyújtotta lemondó levelét a kormányfőnek. Ugyanakkor közös nyilatkozatban utasították vissza a Berlusconi család birtokolta Il Giornale napilap vádjait, melyek szerint hűtlenek a pártelnökhöz. A miniszterek lemondásáról ugyanis Berlusconi döntött, de hárman közülük fenntartásaikat fejezték ki. Angelino Alfano PdL-főtitkár, volt belügyminiszter is „szélsőséges" lépésről beszélt, melyet Berlusconi velük nem egyeztetett előre. (MTI) Szír külügyminiszter: Emberi szíveket esznek a lázadók A szíriai rezsim ellen harcoló ellenzékiek mind egy szálig az Al-Kaidával kapcsolatban álló terroristák, akik emberi szíveket esznek és élő embereket csonkítanak meg, áldozataik levágott végtagjait pedig elküldik azok családjának - állította az ENSZ Közgyűlése előtt tartott beszédében Valid Moallem szíriai külügyminiszter tegnap. A szíriai külügyminiszter a világszervezet előtt a 2001. szeptember 11 -ei New York-i terrortámadásokhoz hasonlította országa helyzetét, és azt állította, hogy több mint 83 országból érkezett szélsőségesek lepték el Szíriát, akik a dzsihád (muzulmán szent háború) nevében gyilkolják a szíriai népet. „New York lakosai tanúi voltak a terrorizmus pusztításának (...) Hogy lehet, hogy egyes országok, amelyeket ugyanazok a terroristák támadtak meg, mint most Szíriát, világszerte harcolnak a terrorizmus ellen, de az én hazámban támogatják azt?!” - hangoztatta Valid Moallem, „rossz vicc”-nek nevezte azt a felvetést, hogy a szíriai ellenzék soraiban mérsékeltek is vannak. Szíriában valóban jelen vannak - és elemzők szerint egyre erősebbek - a szélsőséges iszlamista szervezetek, amelyek a saríán (muszlim vallási jogon) alapuló iszlám államot akarnak létrehozni. Ugyanakkor nyugati diplomáciai források és elemzők szerint az iszlamisták csupán 10-12 százalékát adják annak a nagyjából 100 ezer fegyveresnek, akik Bassár el-Aszad megdöntéséért harcolnak. A mérsékelt és radikális felkelők az utóbbi időben többször egymást is megtámadták Szíria északkeleti részén. Az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának szeptemberi jelentése szerint a felkelők számos háborús bűncselekményt követtek el Szíriában, ugyanakkor a jelentés hasonlóan kegyetlen háborús és emberiesség elleni bűntettekkel vádolta meg a kormányzatot is. (MTI/AP/Reuters) 2013. október 1., kedd Gyengén szerepelt, de győzött a koalíció Az osztrák választás után maradhat az eddigi szociáldemokrata-konzervatív kormány A vártnál sokkal gyengébben szerepelt a kormánykoalíció két nagy tömegpártja, kisebb vetélytársai az ellenzéki oldalról azonban jobb eredményt értek el az osztrák parlamenti választáson. A végeredmény szerint a vasárnapi voksoláson az öt éve nagykoalícióban kormányzó szociáldemokraták (SPÖ) végeztek az első helyen, jóllehet eddigi leggyengébb eredményüket érték el: a szavazatoknak csak a 27,1 százalékát kapták. Koalíciós partnerük, a jobbközép Osztrák Néppárt (ÖVP) mögöttük végzett, de a maga 23,8 százalékával szintén rosszul szerepelt. Mindazonáltal (együtt) így is a szavazatok 50,9 százalékát szerezték meg, ami a 183 tagú alsóházban összesen 99 képviselői helyet jelent. Ez épp elégséges arra, hogy a továbbiakban is ketten folytassák a kormányzást, fenntartva eddigi nagykoalíciójukat. Az osztrák parlamenti választáson ez a két párt 1945 óta tartja vezető szerepét, de ilyen rossz (összesített) eredményt még nem értek el a II. világháború befejezése óta. Az 1970-es évek derekán még együtt a szavazatok 93,4 százalékát söpörték be. Népszerűségük az 1980-as évek óta csökken, és azóta folyamatosan veszítenek szavazókat. A nehézségek és szavazatvesztés ellenére Werner Faymann kancellár (miniszterelnök) szociáldemokratái és az alkancellárt adó konzervatívok akár folytathatják is a nagykoalíciós kormányzást, hiszen együtt abszolút többséget szereztek. Az 53 éves Faymann még a választás előtt jelezte: a sikeres szereplés után fenntartaná a nagykoalíciót, aminek már komoly hagyománya van Ausztriában. A reméltnél gyengébb voksolási eredmény ismeretében is kiállt a folytatás mellett. Koalíciós párttársának elnöke, Michael Spindelegger szintén jelezte, hogy kész a koalíció megújítására, de egyéb megoldást sem zárt ki. Hozzáfűzte azonban, hogy ezentúl nem folytathatják úgy, ahogy eddig tették. Heinz Fischer államfő ugyanakkor egyértelműen a nagykoalíció folytatását szeretné. A két párt közös kormányzása viszonylag sikeres volt az elmúlt években, hiszen Ausztriában az egyik legalacsonyabb a munkanélküliség az EU-ban, a gazdaság pedig jól teljesít. (Szakértők szerint akármilyen koalíció irányítja ezentúl a gazdasági válságot sikeresen átvészelő Ausztriát, neki kell látnia a nyugdíj- és az oktatási rendszer reformjához.) A választás tanulságai közé tartozik az is, hogy a kis pártok tovább erősödtek. Ez talán azzal is összefüggésbe hozható, hogy a két hagyományos nagy párt, a győztes balközép SPÖ és koalíciós szövetségese, a konzervatív ÖVP képtelen volt új szavazókat szerezni. Másik oka a szociáldemokrata-konzervatív nagykoalíció gyengébb szereplésének az lehet, hogy az elmúlt évek korrupciós botrányai alaposan kikezdték mindkét nagy párt népszerűségét. A szavazók egy része azért is elfordulhatott az SPÖ-től és az ÖVP-től, mert csalódtak bennük, képtelenek voltak ugyanis végrehajtani a már régóta esedékes reformokat, s a válság elleni küzdelemben sem tettek meg minden tőlük telhetőt. Meglepően jól szerepelt viszont a választáson a legnagyobb ellenzéki erő, a szélsőjobboldali, euroszkeptikus, populista és bevándorlásellenes Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), amely 21,4 százalékos támogatottságával jócskán megelőzte a zöldeket, akik szintén javítottak korábbi választási eredményükön, de a megszerzett 11,5 százalékkal mégsem érték el a kitűzött céljukat, vagyis a 15 százalékot. Az FPÖ vezetője, Heinz-Christian Strache nagyszerűnek nevezte az eredményt, ami szerinte azt bizonyítja, hogy pártja a választások igazi győztese. A hét végi erőpróba egyik nagy kérdése az volt, hogy hány politikai erő jut be a parlamentbe, amihez a szavazatok legalább négy százalékát kellett megszerezni. A nagykoalíció két pártja, valamint az FPÖ és a Zöldek mellett ez további két új pártnak is sikerült: a liberális Neosnak (4,8 százalékot kapott) és a tavaly ősz óta működő EU-ellenes, populista, de gazdaságpolitikájában liberális Team Stronachnak (5,8 százalék), amelyet a 81 éves, osztrák-kanadai milliárdos Frank Stronach hozott létre hatalmas magánvagyonából. Mindez arra utal, hogy a választás igazi győztesei és meglepetései a kis(ebb) pártok voltak. A másik - igaz, kellemetlen - meglepetés, hogy rekordalacsony volt a választási részvétel. Hivatalos közlés szerint csak a 66 százalékot közelítette meg. Ez nagyon rossz aránynak számít abban az országban, ahol - az unió átlagához viszonyítva - egészen az 1990-es évek eleje óta a voksolók csaknem nyolcvan százaléka ment el szavazni. ■ SZABÓ József Iráni tábornok bírálta Róháni és Obama telefonbeszélgetését Az iráni Forradalmi Gárda vezetője tegnap bírálta a Haszan Róháni iráni és Barack Obama amerikai elnök közötti telefonbeszélgetést. Az iráni rendszer elithadseregének parancsnoka, Mohammad Ali Dzsafari a Tasnimnews.com hírportál szerint kifejtette: az iráni elnöknek nemcsak azt kellett volna elutasítani, hogy találkozzon Obamával, de azt is, hogy telefonon beszéljen vele. A tábornok szerint a Teherán által az ENSZ Közgyűlésében tanúsított „jó szándékra” válaszul Washingtonnak le kellene állítania az Irán elleni szankciókat, fel kellene oldania az Egyesült Államokban levő iráni számlák befagyasztását, be kell szüntetnie az Iránnal szembeni ellenségeskedést és tudomásul kellene vennie az iráni atomprogramot. A két államfő pénteki telefonbeszélgetése hosszú idő óta az első ilyen magas szintű érintkezés volt a két ország között, amelyek között 1980 óta nincsen diplomáciai kapcsolat. A telefonbeszélgetésen az atomkérdésről volt szó, és a két elnök megállapodott, hogy a külügyminiszterek kapcsolatban maradnak, hogy megoldást találjanak a 2005 óta tartó válságra. A nyugati nagyhatalmak azzal gyanúsítják Iránt, hogy békés célú atomprogramja keretében titkos atomfegyvergyártásra törekszik. Teherán ezt tagadja. A gárda légierejének parancsnoka, Amir Ali Hadzsizadeh tábornok a Forradalmi Gárda internetes oldalán (Sepahnews.com) úgy vélte, hogy „egy kapcsolatfelvétel és egy mosoly (Barack Obama arcán) nem feledtetheti az Egyesült Államok ellenséges magatartását”. New York-i látogatása előtt és alatt Róháni hangsúlyozta: teljes felhatalmazása van a nyugati nagyhatalmakkal az atomprogramról folytatott tárgyalások területén, és bírja az iráni legfelsőbb vezető támogatását, akié a döntő szó az atomkérdésben. (MTI/AFP)