Magyar Szó, 2013. október (70. évfolyam, 228-254. szám)

2013-10-09 / 235. szám

2 KÜLFÖLD kulfold@magy­arszo.com Mim Sió Megkezdődött a közös japán-amerikai hadgyakorlat Észak-Korea teljes készültségbe helyezte hadseregét Megkezdődött tegnap a közös japán­amerikai hadgyakorlat a szigetország nyugati Siga prefektúrájában, a katonai manőverek idejére Észak-Korea teljes készültségbe helyezte hadseregét. Az október 18-áig tartó hadgyakor­laton amerikai tengerészgyalogosok és a japán hadsereg szárazföldi erői vesznek részt. Eredetileg azt tervezték, hogy össze­sen 330 katonát vetnek be, de a Fitow tájfun miatt százzal kevesebb amerikai katona érkezett az Aibano gyakorlóte­repen zajló hadgyakorlatra, amelyen tengeri kutató-mentő feladatokat végeznek, illetve segélyek eljuttatását gyakorolják. Első ízben vetnek be ilyen hadgyakorlaton MV-22 Osprey típusú amerikai billenőrotoros repülőgépet, amely függőleges fel- és leszállásra képes, helikopterként és légcsavaros repülőgép­ként is működhet egyaránt. Október 25-én egy újabb japán­amerikai hadgyakorlat kezdődik Kocsi prefektúrában, az amerikai és japán kato­nák ugyancsak kutató-mentő feladatokat fognak begyakorolni szökőár esetére. Röviddel a mostani hadgyakorlat megkezdése előtt Észak-Korea teljes készültségbe helyezte hadseregét, és közölte, hogy azonnal elfojt minden provokációt, amely a katonai manőver idején történik. A hadsereg vezérkarának szóvivője pedig előzőleg, hétfőn közleményt adott ki, mely szerint az egységek rendkívüli parancsot kaptak arra, hogy álljanak készen egy hadművelet bármikor törté­nő elindítására. „Teljes mértékben az Egyesült­­Álla­mok lesz felelős azért, ha váratlanul bekövetkezik egy szörnyű katasztrófa” -jelentette ki a szóvivő. (MTI/Kyodo/ Hszinhua/Reuters) Kim Dzsong Un tömeges kádercserét hajtott végre A magas rangú állami tisztségviselők felét lecserélte Kim Dzsong Un észak­koreai vezető, aki ezzel a lépéssel is hatal­mát kívánja megszilárdítani - olvasható egy kedden közzétett dél-koreai jelen­tésben. A hadsereg, a kormány és a kommu­nista párt kétszáztizennyolc vezetőjének nagyjából a felét, mintegy kilencvenhét embert érintett az átszervezés - olvasható a dél-koreai országegyesítési minisztéri­um által készített dokumentumban. A minisztérium szerint a sztálinista ország vezetője gyakran végez személy­­cseréket, annak érdekében, hogy jobban ellenőrzésre alatt tarthassa a hadsere­get­„Ezt azt jelzi, hogy Észak-Koreában a vártnál gyorsabban sikerült lezárni az utódlás folyamatát” - mondta a Szöuli Egyetem egyik szakértője, aki szerint Kim fiatalabb és lojálisabb emberekkel helyettesíti az apja által kinevezett régi kádereket. Egy másik jelentésben - amelyet a déli hírszerzés juttatott el a szöuli törvényhozásnak - az áll, hogy folytatva apja és nagyapja hagyományát, Kim is személyi kultuszt próbál kiépíteni maga körül. Bár Észak-Korea lakossága gyak­ran küzd komoly élelmiszerhiánnyal, a rezsim 300 millió dollárt költ sportléte­sítmények, egyebek mellett egy sípara­dicsom építésére. Kim azt szeretné, ha a­­ helikopterleszállót, hotelt, sífelvonót és összesen száztíz kilométer hosszú lesikló­­pályákat magában foglaló­­ komplexum az év végéig elkészülne. A világtól hermetikusan elzárt ország­ban még az államalapító Kim Ir Szen kezdte meg a személyi kultusz kiépí­tését saját maga és fia, Kim Dzsong Il körül, aki 1994-ben került a kommunista rezsim élére. Kim Dzsong Un, a kommunista dinasztia harmadik „uralkodója” apja halálát követően, 2011 végén került hatalomra. Elemzők akkor úgy vélekedtek, hogy a fiatal vezető hatalmi bázisa nem elég szilárd az ország irányításához, s helyzete instabilabbá válhat a jövőben. (MTI/AFP) Ban Ki Mun: Nincs katonai megoldás a Szíriai konfliktusra A szíriai konfliktust nem lehet katonai eszközökkel megoldani, az egyetlen járható út a tárgyalásos, politikai megoldás -jelen­tette ki Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár tegnap a Budapesti Corvinus Egyetemen. A dél-koreai politikus a díszdoktori címet vette át az egyetemen, s azután tartott előadást. Leszögezte: a szíriai rezsimet vegyi­­fegyver-arzenálja feladására kötelező biztonsági tanácsi határozat „történel­mi előrelépés” volt a két és fél éve tartó, eddig több mint 100 ezer áldozatot köve­telő konfliktusban. Újabb szakértői csoportot küld Szíriába a Vegyifegyver-tilalmi Szerve­zet (OPCW). Ahmed Üzümeü, a hágai székhelyű nemzetközi szervezet vezetője tegnap a holland fővárosban sajtóérte­kezleten jelentette be: a cél az, hogy felgyorsítsák a szíriai vegyi fegyverek ellenőrzésének, illetve megsemmisíté­sének folyamatát. Az OPCW első szakértői csoportja napok óta Szíriában tartózkodik, és tagjai­nak vasárnap már sikerült megsemmisíte­niük néhány olyan berendezést, amelyet vegyi fegyverek előállításához használ­tak. A szervezet vezetőjének közlése szerint a szakértők újabb csoportja a már ott tartózkodó kollégáikat fogják segíteni. A feladat az, hogy november 1- jéig használhatatlanná tegyenek minden olyan helyszínt, illetve telepet, ahol vegyi fegyvereket állítottak elő. „Egy hosszú és nehéz folyamat kezdetéről van szó” - hangsúlyozta Ahmed Üzümeü. Szakértők a szíriai vegyifegyver-kész­­letet mintegy 1000 tonnára becsülik. Feltételezések szerint ezeket a fegyve­reket szerte az országban körülbelül 45 helyszínen tárolják. A szíriai légierő támadást indított tegnap az ország északkeleti részén a felkelők ellen, akik előző nap ostrom alá vették a térségben a kormány két stra­tégiai fontosságú katonai támaszpontját - közölte az Emberi Jogok Szíriai Megfi­gyelőközpontja (OSDH). Az ellenzéki erők hétfőn támad­ták meg Vádi Deif és Hamidíje bázist, amelyek a kormány utolsó támaszpontjai Idlíb tartományban, és a lázadók már csaknem egy éve próbálják ellenőrzésük alá vonni őket. (MTI/AFP/dpa) Török reformok: szabad az arckendő Törökországban tegnap feloldották azt a tilalmat, amely szerint nők nem viselhetnek iszlám arckendőt állami intézményekben, és megszüntették az állami általános iskolákban azt az előírást, hogy a tanulók minden hetet hazafias esküvel kezdjenek. Az arckendő tiltásának megszüntetését a török kormány demokráciát erősítő lépésnek mondja, bírálói szerint viszont van bizonyíték arra, hogy Ankara szor­galmazza az iszlám szokásokat. A tilalom csaknem 90 éven át volt érvényben, még a Török Köztársaság megalakulásának kezdetéről származott. Amiatt, hogy nem fedhette el arcát a közhivatalokban, sok nő meg sem próbálkozott állami munkahelyen elhelyezkedni. Az öltözködési szabadság szélesítése nem vonatkozik a hadseregre és az igazságszolgáltatásra: ott még mindig kötelező a kendőzetlen öltözködés, az arc fedetlensége. Az arckendő egyébként parázs vita Törökországban az egyházi és a világi elit között. Utóbbiak Tayyip Erdogan miniszterelnök szemére vetik, hogy aláássa a köztársaság világi alapjait, amelyeket még Kemal Atatürk rakott le. Erdogan hívei viszont - főleg az ország konzervatív központjának számító Anatólia szülöttei - azt hangoztatják, hogy Erdogan csupán helyreállítja az egyensúlyt, és szavatolja a muszlim többség számára a vallásgyakorlás szabadságát. A kendőzetlenség előírásának eltörlése része annak a reformprogramnak, amelyet a török miniszterelnök a múlt héten jelentett be. A program nagyrészt a törökországi kurd kisebbség jogainak támogatását szolgálja egyebek közt a választási rendszer változtatásaival, a nyelvhasználati jogok révén. A reformok engedélyezik, hogy falvak eredeti kurd nevüket viseljék. Ugyancsak a reform részeként és ugyancsak tegnaptól kezdődőn már nem kötelező a törökországi állami általános iskolákban minden hét elején a tanulók hazafias eskütétele. (MTI/Reuters) 2013. október 9., szerda A török hadsereg lecsaphat Szíriára A lakosság ellenzi az intervenciót, a parlament engedélyezi Bizakodóan nyilatkozott John Kerry amerikai és Szergej Lavrov orosz külügy­miniszter a szíriai vegyi fegyverek megsemmisítésének megkezdéséről. Optimista nyilatkozatuk és a Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimjének felügyelete alatt álló tömegpusztító arzenál vasárnap megkezdett felszámolása ellenére a NATO-tag Törökország továbbra sem hisz Damaszkusznak. Recep Tayyip Erdogan török kormányfő a jövőben is támogatni fogja a szíriai hadsereg ellen küzdő fegyveres ellenzéket, és azt állítja, hogy a hazájával szomszédos Szíriában akkor lesz ismét nyugalom, ha megbukik az Aszad-rezsim. A két ország néhány éve még kiváló kapcsolatokat ápolt egymással. Jelentős gazdasági érdekeltségei miatt Ankara sokáig Aszad damaszkuszi rezsimjének a támo­gatója volt. A jószomszédi viszony két éve megromlott, ellenségessé vált. Erdogan 201­0.júniusi újraválasztása után Ankara szembefordult Damaszkusszal. Felfüggesz­tette az együttműködési megállapodást Szíriával, pénzügyi szankciókat vezetett be az ország ellen, s megtiltotta fegyverszállítmányok eljuttatását a kormányerőknek. Aszad ellenzékét annál inkább segíti, pénzzel, fegyverrel egyaránt. Ankara bizalmatlanságának több jele is van, amelyeket nem is igyekszik titkolni. Az egyik legnyilvánvalóbb jel ezek közül a török parlament minapi döntése, amely a héten lépett életbe. Ennek lényege: a török hadsereg a következő egy évben szükség esetén - a kormány és a katonai vezetés jóváhagyásával - beavatkozhat Szíriában. A hadseregnek az elmúlt egy évben is volt ilyen felhatalmazása, amellyel a parla­ment azok után bízta meg, hogy 2012 októberében a szíriai hadsereg (vélhetően tévedésből) aknákkal lőtt egy dél-törökországi települést, a szíriai határ közelében. A támadásban öt török vesztette életét. A szíriai konfliktus gyakran átcsap török területre, ahol 2001 eleje óta csaknem 75 török civil halt meg. A halálos áldozatokat is követelő - szíriai oldalról provokált - fegyveres incidensek miatt már jó ideje fokozott harckészültséget vezettek be a török hadsereg egységeinél, amelyek a szíriai határ térségében állomásoznak. Az átfogó szíriai támadás megakadályozása végett Ankara tavaly segítséget kért NATO-szövetségeseitől déli határvédelmének megerősítéséhez. A kérésre a NATO 2013 elején hat Patriot légvédelmi rakétaüteget állított hadrendbe Törökország szíriai határának közelében. Parlamenti felhatalmazásával élve a török hadsereg 2012 októbere óta mindig visszalő, ha Szíria irányából támadás érné az országot. Legutóbb szeptember derekán lőtt le egy szíriai katonai helikoptert, amely megsértette a török légteret. A török haderő azonban eddig még nem hatolt be szíriai területre. Ha a török lakosságon múlna, nem is tenne ilyet a jövőben sem. A legutóbbi közvélemény-kutatás szerint ugyanis a törökök csaknem 72 százaléka ellenzi, hogy hadseregük beavatkozzon Szíriában. A török hadsereg minapi ismételt felhatalmazását a Szíria elleni (válasz)csapás­­végrehajtására a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) mellett egy ellenzéki párt is támogatta. Ankara azzal érvel, h­ogy a szíriai vegyi fegyverek megkezdett megsemmisítése ellenére még mindig nagy veszély fenyegeti Törökországot a b£­ háború dúlta,déli szomszédja felől. Két ellenzéki erő a parlamentben elutasította a török hadsereg szíriai beavatko­zásra feljogosító eddigi mandátumának meghosszabbítását. Szerintük a hadsereg támadási jogának szavatolása háborúba sodorhatja Törökországot a szomszédjával. Az ellenzék azt is nehezményezi, hogy az Erdogan-kormány támogatja Aszad fegy­veres ellenzékét, amely nem ritkán szíriai kurdokra is lecsap. Bár Ankara az utóbbi időben tett néhány békülékeny gesztust és engedményt a törökországi kurdoknak, a népcsoportot továbbra sem szíveli sem az országban, sem másutt. Törökországnak kilencszáz kilométeres közös határa van Szíriával, ahol a bő két és fél éve dúló polgárháború már csaknem 150 ezer emberéletet követelt és milliókat űzött el lakóhelyükről. A menekültek egy részét, csaknem félmillió embert, épp Törökország fogadta be. ■ SZABÓ József Bela/Ar Moszkva tiltakozik egy hágai diplomatájának letartóztatása ellen Oroszország jegyzékben tiltakozott egy hágai diplomatájával szembeni állítólagos rendőri intézkedés ellen, s az ügy miatt tegnap a moszkvai külügyminisztériumba kérették Hollandia nagykövetét. Alekszandr Lukasevics külügyi szóvivő közlése szerint Dmitrij Borogyin taná­csosra a múlt hétvégén lakásán rontottak rá terepruhás rendőrök, és azzal az ürüggyel, hogy a szomszédok szerint bántalmazza gyermekeit, a földre teperték, gyermekei előtt bántalmazták, majd elhurcolták, és egész éjszaka fogva tartották a rendőrségen. Mindez annak ellenére történt, hogy Borogyin figyelmeztette a holland rend­őröket diplomáciai státusára - tette hozzá. Moszkva a történteket a diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961-es bécsi egyez­mény durva megsértésének tartja, és sürgősen magyarázatot követel Hollandiától. Emellett az ügy halaszthatatlan kivizsgálását, bocsánatkérést, anyagi és erkölcsi kártérítést tart szükségesnek az orosz tanácsos számára. Az orosz államfő is megszólalt az ügyben. Az Ázsiai és Csendes-óceáni Együtt­működés csúcsértekezletén, Bali szigetén tartózkodó Vlagyimir Putyin közölte, elvárják a holland hatóságoktól, hogy megtalálják és megbüntessék azokat, akik felelősek az orosz diplomata megveréséért. Azt is elmondta, hogy Moszkva további lépései a holland fél válaszától függenek. Az ügyre nem sokkal azután derült fény, hogy a holland kormány a múlt pénte­ken közölte: választott bírósági eljárást kezdeményezett a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet Oroszországban elfogott hajója ügyében, mégpedig az ENSZ tengerjogi egyezménye alapján, mivel az Arctic Sunrise holland zászló alatt hajózott. Az orosz hatóságok kalózkodás címén vádat emeltek a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet 30 aktivistája ellen, akik a Pecsora-öbölben levő Priraz­­lomnaja orosz olajfúró toronynál szeptember 18-án tiltakozó akciót hajtottak végre a Barents-tengeri orosz kőolaj-kitermelés ellen. A harminc őrizetbe vett között holland állampolgárok is vannak. Az akció résztvevőit Murmanszkban tartják őrizetben november 24-éig, hajójukat lefoglalták. (MTI)

Next