Magyar Szó, 2013. október (70. évfolyam, 228-254. szám)

2013-10-18 / 243. szám

2 KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com sztafió Elhárult az amerikai államcsőd veszélye Véget ért a szövetségi kormányzat leállása Az amerikai törvényhozás mindkét háza megszavazta szerdán este (helyi idő szerint) azt a törvénytervezetet, amely az adósságplafon megemelésével elhárítja az államcsőd kialakulásának veszélyét és újból feloldja a szövetségi kormány részleges lebénulását. Barack Obama amerikai elnök tegnap hajnalban aláírta a törvényt. Ezt helyi idő szerint kevéssel hajnali fél egy előtt közölte a Fehér Ház. A kongresszus két háza szerdán éjjel, az utolsó órák­ban hagyta jóvá a kompromisszumos megállapodást; az amerikai pénzügy­minisztérium szerint a technikai csőd kockázata fenyegetett volna, ha tegnapig nem hozzák tető alá a megállapodást a 16,7 ezer milliárd dolláros adósságlimit módosításáról. A szenátusban kidolgozott alku értel­mében az adósságplafont megemelik a február 7-éig tartó időszakra, az ideig­lenes költségvetés pedig január 15-éig fedezi majd a szövetségi kormányzat kiadásait. A törvény elnöki szentesítése nyomán tegnap reggel, 16 napig tartó leállás után, újból működik a részlegesen megbénult amerikai kormányzat: több százezer közalkalmazott térhet vissza kényszerszabadságáról, és több, részben vagy teljesen leállított szövetségi intéz­ményben újraindulhat a munka. A megállapodás értelmében a törvényhozás két háza költségvetési egyeztetést kezd azzal a céllal, hogy december 13-áig hosszú távú kétpárti megállapodást dolgozzon ki a kiadások csökkentéséről és az adópolitikáról. A szenátus és a képviselőház költségvetési bizottságának elnöke már csütörtökön reggel megkezdi az eszmecserét. Jelentős siker a Fehér Ház szempont­jából, hogy az egészségügyi reformtör­vényen nem hajtanak végre komolyabb változtatást, valamint, hogy a felek végül nem fosztották meg a pénzügyminiszté­riumot attól a jogától, hogy a jövőben is rendkívüli intézkedések segítségével próbálja meg elkerülni az államcső­döt. A krízis megoldását célzó törvényter­vezetet a szenátus elsöprő, 81:18 arány­ban szavazta meg. A képviselőházban a szavazatok aránya 285:144 volt. Ez azt jelenti, hogy John Boehner, az alsóház elnöke, aki a kompromisszum támo­gatására bátorította párttársait, nem kapta meg a saját képviselőcsoportja többségének támogatását, így a jogsza­bály-tervezetet csak a demokrata frakció gyakorlatilag egyöntetű támogatásával sikerült elfogadtatnia. A republikánu­sok közül mindössze 87-en szavaztak igennel. Boehner ezzel megszegte a képvise­lőházi republikánusok íratlan, úgyne­vezett Hastert-szabályát, amelynek értelmében az elnök nem terjeszthet szavazásra olyan tervezetet, amely mellett a saját frakciójában nem áll ki a többség. (Denny Hastert az évtized elején maga is házelnök volt.) A Standard & Poor’s befektetés- és hitelminősítő szerdai közlése szerint a washingtoni pénzügyi-politikai válság 3- ról 2 százalékra csökkentette az amerikai gazdaság idei növekedési kilátásait, és legalább 24 milliárd dollár veszteséget okozott az Egyesült Államoknak. Ezzel a S&P szerint 0,6 százalékkal csökken az amerikai GDP a negyedik negyed­évben. A közvélemény-kutatási eredmények szerint a konfrontáció jelentős népsze­rűségvesztéssel járt a Republikánus Párt számára. A válság az új pénzügyi év elején, október 1-jén kezdődött amiatt, hogy a két kongresszusi párt nem tudott megegyezni egy átmeneti költségvetés­ről sem. Ennek oka, hogy a republikánu­sok ultrakonzervatív szárnya a büdzsé megszavazását az egészségügyi reform forrásainak megvonásától tette függővé. A krízist tovább mélyítette, hogy a képvi­selőházi republikánusok a kiadások jelentős csökkentéséhez akarták kötni az adósságlimit módosítását. Piaci elemzők szerint rövid távon megkönnyebbülést okozott a piaco­kon az amerikai állami adósságplafon megemeléséről szerdán született megál­lapodás, ugyanakkor hosszú távon továbbra sem oldódott meg a költség­­vetési probléma, a politikai viták tovább folytatódnak. (MTI) Beta/AP Tizenhat nap után újraindult a munka az igazságügyi minisztériumban is. Az egyik alkalmazott az igazolványát mutatja fel belépés előtt Harmincmillió ember él rabszolgaként a világon Világszerte mintegy­ 29,8­ millió ember kényszerül arra, hogy rabszolgaként éljen - olvasható a Walk Free nevű ausztrál alapítvány tegnap közzétett tanulmá­nyában. A 162 országot vizsgáló jelentés a modern rabszolgaság számos formáját megemlíti, így az emberkereskedelem, a kényszermunka, az adósrabszolgaság, a kényszerházasság és a gyermekekkel való visszaélés a fegyveres konfliktusok idején ugyancsak a cselekvési szabadság hiányából adódó kizsákmányolás kategóriájába tartozik. A tanulmány szerint modern rabszolgaság áldozata, akit megfosztanak a szabadságától, mások tulajdonaként tekintenek rá, tehát elcserélhető, eladható vagy éppen elpusztítható. A Global Slavery Index 2013 című jelentés szerint a nyugat-afrikai Mauritániá­ban a legrosszabb a helyzet, ugyanis az ország népességéhez képest ott a legnagyobb az életüket rabszolgaként tengetők aránya. Az abszolút adatokat tekintve Indiában legmagasabb, mintegy 14 millió a rabszolgasorban élők száma. Magyarország, Csehországgal megosztva az 54. helyen áll, a „rabszolgatartó” országok népességre kivetített globális listáján az Index szerint 34-38 ezer rabszolga­­sorban élő személlyel. A térségbeli országok közül Ausztria a 150. helyre, Szlovákia és Lengyelországa egyaránt a 61. helyre, Bulgária az 56. helyre került. (MTI) Obama: Nincsenek nyertesek Nincsenek nyertesei az adós­­ságplafon-emelés és a költségvetés ügyében kialakult konfliktusnak, amelynek következtében az ameri­kai gazdaság szükségtelen károkat szenvedett el - jelentette ki tegnap Barack Obama amerikai elnök. Az elnök nyilatkozatában hang­súlyozta, hogy a problémákat jóhi­szemű tárgyalások révén, a rendes demokratikus folyamat keretében kell megvitatni. Álláspontja szerint azoknak, akiknek nem tetszik vala­mely ügy kezelése, vagy éppen maga az elnök, annak változtatásra, választási győzelemre, nem pedig a rendszer megroppantására kellene törekednie. Obama hangoztatta, hogy ez utóbbi törekvés ellentétes az amerikai alapító atyák elveivel. Szavai szerint nincs rá ésszerű ok, hogy az Egyesült Államokat ne felelősségtelje­sen kormányozzák, és hogy az ország válságról válságra bukdácsoljon. Tárgyalásokat sürgetett a kong­resszussal a költségvetésről, a be­vándorlási reformról és az agrártör­vényről. „Az amerikaiak tökélete­sen torkig vannak Washingtonnal” - hangoztatta az adósságplafon emelése és az ideiglenes költségve­tés elfogadása körül kialakult, csak a határidő előtti utolsó pillanatokban megoldódott válsághelyzetre utalva az elnök. (MTI) 2013. október 18., péntek Az EU újrakezdheti a törökökkel Akár már november elején felújíthatják az évek óta szünetelő török-EU csatla­kozási tárgyalásokat. A brüsszeli hír valóságtartalmát az igazolhatja, hogy az unió kormányának tartott Európai Bizottság legújabb országjelentésében elismerően szól Ankara több intézkedéséről, így a megkezdett politikai reformjairól, vagy a kurdoknak - a tartós béke megteremtése reményében - tett gesztusairól is. A jelentés azonban keményen bírálja a konzervatív Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök vezette török kormány több intézkedését, közöttük az isztambuli tüntetések leverését, valamint a médiaszabadság és véleménynyilvánítás korlátozását. Az EU soros elnöki tisztségét az év első felében betöltő Írország azt szerette volna, ha Brüsszel már a nyár elején újrakezdi a tárgyalást Törökország uniós csatlakozásá­ról. Az Erdogan-kormány ellen május végén kirobbant isztambuli békés tüntetések brutális rendőrségi szétverése miatt azonban az EU legalább négy hónappal elha­lasztotta a csatlakozási tárgyalások június 26-ára tervezett felújítását. (A tüntetések karhatalmi letörésekor több ember meghalt, és csaknem nyolcezer megsérült.). Bár az EU-török megbeszéléseket hivatalosan nem függesztették fel, mégis régóta szünetelnek. Az utóbbi három évben egyetlen új tárgyalási fejezetet sem nyitottak meg, noha az egyezkedés a tagfelvételről már 2005-ben megkezdődött. Igaz, azóta sem kísérte valami nagy siker a megbeszéléseket. A 2005 óta eltelt időszakban a harmincötből csupán egy témafejezetet zártak le. (Mindegyik leendő új tagállamnak teljesítenie kell azokat a kötelezettségeket és feltételeket, amelyeket a témafejezetek előírnak.) A 28 országból álló uniónak jelenleg öt tagjelöltje van. A 78 millió lakosú Törökor­szág mellett közéjük tartozik még Montenegró, Izland (amely a nyáron felfüggesztette a csatlakozási tárgyalásokat), Macedónia és Szerbia. Albániát, Bosznia-Hercegovinát és Koszovót is várja az EU. Ezek az országok lehetséges tagjelöltek. Az egyezkedés a törökökkel főként a Ciprussal kapcsolatos viták, a mély kulturális, vallási és egyéb különbségek, ellentmondások, illetve több európai vezető - köztük Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy volt francia államfő­­ ellenkezé­se miatt akadt meg. A tárgyalások tervezett felújítását valószínűleg nemcsak a héten ismertetett legújabb országjelentésben megfogalmazott pozitívumok teszik lehetővé, hanem inkább az, hogy Párizs és Berlin mérsékelhette eddigi ellenkezését, ami a török csatlakozás fő akadálya volt. Törökország legalább ötven éve szeretne az európai közösséghez tartozni, de az unió vezető tagországai között tapasztalható érdekellentétek miatt az ankarai vágyak nem teljesülhettek. Mindazonáltal a törökök még nem adták fel, de lelkesedésük lelohadt. Ankara még 1963-ban ígéretet kapott a teljes jogú tagságra, de csak 1987-ben vált lehetővé számára, hogy benyújtsa csatlakozási kérelmét. Azután ismét hosszú szünet következett, és csak 1996-ban léphetett vámunióra az EU-val, azóta a török árucikkek szabadon bejuthatnak a közösség piacára. Tagjelöltté 1999-ben vált, de mindez alig lendítette előrébb a két fél közeledését. Az esetleges török tagság továbbra is az unió egyik legkényesebb témája. A tagálla­mok politikusait és közvéleményét erősen megosztja a 61 éve NATO-tag Törökország befogadása. Ankara nem érti ezt a hozzáállást. Gyakran azzal érvel, hogy ha Törökország beléphetett a nyugati katonai szövetségbe, amely azonos értékekre épül, mint az EU, akkor ott lenne a helye az európai országok közösségében is. A Brüsszellel folytatott hosszadalmas egyezkedés ideje alatt Törökország közel-keleti regionális középhatalommá és a világ 17. legnagyobb gazdaságává nőtte ki magát. A török gazdaság, a globális válság ellenére, tíz éve szinte töretlenül és dinamikusan fejlődik. Törökország emiatt nagyon jól el van, bár kétségtelen, hogy szeretne belépni az EU-ba. A lakosság érdeklődése azonban jócskán megcsappant az unió iránt. Míg 2005- ben, a felvételi tárgyalások megkezdésekor még 70-75 százalékos volt az EU-tagság támogatottsága a törökök körében, ez mára több mint a felére zsugorodott. Ezt maga Bülent Aing miniszterelnök-helyettes erősítette meg az Európai Bizott­ság országjelentését értékelve. Kijelentette: a török lakosságnak jelenleg már csak 18-20 százaléka pártolja az ország EU-csatlakozását. Aring arra is figyelmeztetett, hogy ha Brüsszel politikai nyomást gyakorolna Ankarára az uniós normák átvétele végett, azzal még több embert riasztana el az EU-tagság török támogatóinak egyébként sem népes táborából. Szerinte az unió hibája a belépést támogató törökök arányának látványos csökkenése. Ennek okát abban látja, hogy Brüsszel „folyton akadályokat gördít Törökország elé, és felelőtlenül viseltetik irányába”. @ SZABÓ |' f Abbász szentföldi látogatásra hívta meg Ferenc pápát Mahmúd Abbász palesztin elnök szentföldi látogatásra hívta meg Ferenc pápát, amikor a katolikus egyházfő tegnap fogadta őt a Vatikánban - jelentették újságírók, akik jelen voltak az audiencián. A katolikus egyházfő egy tollat adott ajándékba Abbásznak - mint előtte több más hivatalos vendégének -, hozzáfűzve, hogy „azért egy tollat, mert bizonyára sok mindent kell aláírnia”. Abbász erre így válaszolt: „remélem, hogy aláírhatom az Izraellel való békemegállapodást” ezzel a tollal. A palesztin elnök - aki most találkozott először az argentin születésű pápával -, a mintegy félórás meghallgatás után megbeszélést folytatott Dominique Mambert vatikáni „külügyminiszterrel”. * Simon Peresz izraeli elnök már hónapokkal ezelőtt meghívta szentföldi látogatásra Ferenc pápát. (MTI/AFP) Tiltakoznak a francia diákok Több középiskolát is elfoglaltak tegnap az ott tanuló gimnazisták Franciaország­ban, tiltakozásul külföldi osztálytársaik kitoloncolása ellen. Az ügy előzményeképpen szerdán belpolitikai vihart kavart egy koszovói roma gimnazistalány, a 15 éves Leonarda Dibrani kitolon­colása, akit október 9-én egy iskolabuszon az osztálytársai előtt tartóztattak le a rendőrök, mivel a Mitrovicáról származó lány családja ellen kiutasítási határozat volt érvényben. Tegnap Párizsban tizen­négy, vidéken hat gimnázi­umban tiltakoztak délelőtt a diákok, a fővárosban a Nation téren pedig spontán tömegtüntetésen követel­te több ezer középiskolás a kormánytól a koszovói Leonarda és egy szombaton kitoloncolt örmény fiú, a 19 éves Khat­­chik Kachatryan visszaengedését francia iskolájába. A diáktüntetésen egyébként Manuel Valls belügyminiszter lemondását is követelték. A koszovói lány 2009 év eleje óta élt Franciaországban család­jával, ő és valamennyi testvére iskolába járt, de szülei nem kapták meg a menekültstátust Franciaor­szágban, s a családot végül vissza­­toloncolták Mitrovicára. A rendezetlen helyzetű külföl­di diákoknak az oktatási intézmé­­­­nyekben való őrizetbe vétele és­­ kitoloncolása ellen a miniszterek és a kormánypárti képviselők közül is többet szót emeltek. (MTI) 1 7 * m 1 Tiltakozó párizsi diákok

Next