Magyar Szó, 2013. október (70. évfolyam, 228-254. szám)
2013-10-18 / 243. szám
2 KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com sztafió Elhárult az amerikai államcsőd veszélye Véget ért a szövetségi kormányzat leállása Az amerikai törvényhozás mindkét háza megszavazta szerdán este (helyi idő szerint) azt a törvénytervezetet, amely az adósságplafon megemelésével elhárítja az államcsőd kialakulásának veszélyét és újból feloldja a szövetségi kormány részleges lebénulását. Barack Obama amerikai elnök tegnap hajnalban aláírta a törvényt. Ezt helyi idő szerint kevéssel hajnali fél egy előtt közölte a Fehér Ház. A kongresszus két háza szerdán éjjel, az utolsó órákban hagyta jóvá a kompromisszumos megállapodást; az amerikai pénzügyminisztérium szerint a technikai csőd kockázata fenyegetett volna, ha tegnapig nem hozzák tető alá a megállapodást a 16,7 ezer milliárd dolláros adósságlimit módosításáról. A szenátusban kidolgozott alku értelmében az adósságplafont megemelik a február 7-éig tartó időszakra, az ideiglenes költségvetés pedig január 15-éig fedezi majd a szövetségi kormányzat kiadásait. A törvény elnöki szentesítése nyomán tegnap reggel, 16 napig tartó leállás után, újból működik a részlegesen megbénult amerikai kormányzat: több százezer közalkalmazott térhet vissza kényszerszabadságáról, és több, részben vagy teljesen leállított szövetségi intézményben újraindulhat a munka. A megállapodás értelmében a törvényhozás két háza költségvetési egyeztetést kezd azzal a céllal, hogy december 13-áig hosszú távú kétpárti megállapodást dolgozzon ki a kiadások csökkentéséről és az adópolitikáról. A szenátus és a képviselőház költségvetési bizottságának elnöke már csütörtökön reggel megkezdi az eszmecserét. Jelentős siker a Fehér Ház szempontjából, hogy az egészségügyi reformtörvényen nem hajtanak végre komolyabb változtatást, valamint, hogy a felek végül nem fosztották meg a pénzügyminisztériumot attól a jogától, hogy a jövőben is rendkívüli intézkedések segítségével próbálja meg elkerülni az államcsődöt. A krízis megoldását célzó törvénytervezetet a szenátus elsöprő, 81:18 arányban szavazta meg. A képviselőházban a szavazatok aránya 285:144 volt. Ez azt jelenti, hogy John Boehner, az alsóház elnöke, aki a kompromisszum támogatására bátorította párttársait, nem kapta meg a saját képviselőcsoportja többségének támogatását, így a jogszabály-tervezetet csak a demokrata frakció gyakorlatilag egyöntetű támogatásával sikerült elfogadtatnia. A republikánusok közül mindössze 87-en szavaztak igennel. Boehner ezzel megszegte a képviselőházi republikánusok íratlan, úgynevezett Hastert-szabályát, amelynek értelmében az elnök nem terjeszthet szavazásra olyan tervezetet, amely mellett a saját frakciójában nem áll ki a többség. (Denny Hastert az évtized elején maga is házelnök volt.) A Standard & Poor’s befektetés- és hitelminősítő szerdai közlése szerint a washingtoni pénzügyi-politikai válság 3- ról 2 százalékra csökkentette az amerikai gazdaság idei növekedési kilátásait, és legalább 24 milliárd dollár veszteséget okozott az Egyesült Államoknak. Ezzel a S&P szerint 0,6 százalékkal csökken az amerikai GDP a negyedik negyedévben. A közvélemény-kutatási eredmények szerint a konfrontáció jelentős népszerűségvesztéssel járt a Republikánus Párt számára. A válság az új pénzügyi év elején, október 1-jén kezdődött amiatt, hogy a két kongresszusi párt nem tudott megegyezni egy átmeneti költségvetésről sem. Ennek oka, hogy a republikánusok ultrakonzervatív szárnya a büdzsé megszavazását az egészségügyi reform forrásainak megvonásától tette függővé. A krízist tovább mélyítette, hogy a képviselőházi republikánusok a kiadások jelentős csökkentéséhez akarták kötni az adósságlimit módosítását. Piaci elemzők szerint rövid távon megkönnyebbülést okozott a piacokon az amerikai állami adósságplafon megemeléséről szerdán született megállapodás, ugyanakkor hosszú távon továbbra sem oldódott meg a költségvetési probléma, a politikai viták tovább folytatódnak. (MTI) Beta/AP Tizenhat nap után újraindult a munka az igazságügyi minisztériumban is. Az egyik alkalmazott az igazolványát mutatja fel belépés előtt Harmincmillió ember él rabszolgaként a világon Világszerte mintegy 29,8 millió ember kényszerül arra, hogy rabszolgaként éljen - olvasható a Walk Free nevű ausztrál alapítvány tegnap közzétett tanulmányában. A 162 országot vizsgáló jelentés a modern rabszolgaság számos formáját megemlíti, így az emberkereskedelem, a kényszermunka, az adósrabszolgaság, a kényszerházasság és a gyermekekkel való visszaélés a fegyveres konfliktusok idején ugyancsak a cselekvési szabadság hiányából adódó kizsákmányolás kategóriájába tartozik. A tanulmány szerint modern rabszolgaság áldozata, akit megfosztanak a szabadságától, mások tulajdonaként tekintenek rá, tehát elcserélhető, eladható vagy éppen elpusztítható. A Global Slavery Index 2013 című jelentés szerint a nyugat-afrikai Mauritániában a legrosszabb a helyzet, ugyanis az ország népességéhez képest ott a legnagyobb az életüket rabszolgaként tengetők aránya. Az abszolút adatokat tekintve Indiában legmagasabb, mintegy 14 millió a rabszolgasorban élők száma. Magyarország, Csehországgal megosztva az 54. helyen áll, a „rabszolgatartó” országok népességre kivetített globális listáján az Index szerint 34-38 ezer rabszolgasorban élő személlyel. A térségbeli országok közül Ausztria a 150. helyre, Szlovákia és Lengyelországa egyaránt a 61. helyre, Bulgária az 56. helyre került. (MTI) Obama: Nincsenek nyertesek Nincsenek nyertesei az adósságplafon-emelés és a költségvetés ügyében kialakult konfliktusnak, amelynek következtében az amerikai gazdaság szükségtelen károkat szenvedett el - jelentette ki tegnap Barack Obama amerikai elnök. Az elnök nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a problémákat jóhiszemű tárgyalások révén, a rendes demokratikus folyamat keretében kell megvitatni. Álláspontja szerint azoknak, akiknek nem tetszik valamely ügy kezelése, vagy éppen maga az elnök, annak változtatásra, választási győzelemre, nem pedig a rendszer megroppantására kellene törekednie. Obama hangoztatta, hogy ez utóbbi törekvés ellentétes az amerikai alapító atyák elveivel. Szavai szerint nincs rá ésszerű ok, hogy az Egyesült Államokat ne felelősségteljesen kormányozzák, és hogy az ország válságról válságra bukdácsoljon. Tárgyalásokat sürgetett a kongresszussal a költségvetésről, a bevándorlási reformról és az agrártörvényről. „Az amerikaiak tökéletesen torkig vannak Washingtonnal” - hangoztatta az adósságplafon emelése és az ideiglenes költségvetés elfogadása körül kialakult, csak a határidő előtti utolsó pillanatokban megoldódott válsághelyzetre utalva az elnök. (MTI) 2013. október 18., péntek Az EU újrakezdheti a törökökkel Akár már november elején felújíthatják az évek óta szünetelő török-EU csatlakozási tárgyalásokat. A brüsszeli hír valóságtartalmát az igazolhatja, hogy az unió kormányának tartott Európai Bizottság legújabb országjelentésében elismerően szól Ankara több intézkedéséről, így a megkezdett politikai reformjairól, vagy a kurdoknak - a tartós béke megteremtése reményében - tett gesztusairól is. A jelentés azonban keményen bírálja a konzervatív Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök vezette török kormány több intézkedését, közöttük az isztambuli tüntetések leverését, valamint a médiaszabadság és véleménynyilvánítás korlátozását. Az EU soros elnöki tisztségét az év első felében betöltő Írország azt szerette volna, ha Brüsszel már a nyár elején újrakezdi a tárgyalást Törökország uniós csatlakozásáról. Az Erdogan-kormány ellen május végén kirobbant isztambuli békés tüntetések brutális rendőrségi szétverése miatt azonban az EU legalább négy hónappal elhalasztotta a csatlakozási tárgyalások június 26-ára tervezett felújítását. (A tüntetések karhatalmi letörésekor több ember meghalt, és csaknem nyolcezer megsérült.). Bár az EU-török megbeszéléseket hivatalosan nem függesztették fel, mégis régóta szünetelnek. Az utóbbi három évben egyetlen új tárgyalási fejezetet sem nyitottak meg, noha az egyezkedés a tagfelvételről már 2005-ben megkezdődött. Igaz, azóta sem kísérte valami nagy siker a megbeszéléseket. A 2005 óta eltelt időszakban a harmincötből csupán egy témafejezetet zártak le. (Mindegyik leendő új tagállamnak teljesítenie kell azokat a kötelezettségeket és feltételeket, amelyeket a témafejezetek előírnak.) A 28 országból álló uniónak jelenleg öt tagjelöltje van. A 78 millió lakosú Törökország mellett közéjük tartozik még Montenegró, Izland (amely a nyáron felfüggesztette a csatlakozási tárgyalásokat), Macedónia és Szerbia. Albániát, Bosznia-Hercegovinát és Koszovót is várja az EU. Ezek az országok lehetséges tagjelöltek. Az egyezkedés a törökökkel főként a Ciprussal kapcsolatos viták, a mély kulturális, vallási és egyéb különbségek, ellentmondások, illetve több európai vezető - köztük Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy volt francia államfő ellenkezése miatt akadt meg. A tárgyalások tervezett felújítását valószínűleg nemcsak a héten ismertetett legújabb országjelentésben megfogalmazott pozitívumok teszik lehetővé, hanem inkább az, hogy Párizs és Berlin mérsékelhette eddigi ellenkezését, ami a török csatlakozás fő akadálya volt. Törökország legalább ötven éve szeretne az európai közösséghez tartozni, de az unió vezető tagországai között tapasztalható érdekellentétek miatt az ankarai vágyak nem teljesülhettek. Mindazonáltal a törökök még nem adták fel, de lelkesedésük lelohadt. Ankara még 1963-ban ígéretet kapott a teljes jogú tagságra, de csak 1987-ben vált lehetővé számára, hogy benyújtsa csatlakozási kérelmét. Azután ismét hosszú szünet következett, és csak 1996-ban léphetett vámunióra az EU-val, azóta a török árucikkek szabadon bejuthatnak a közösség piacára. Tagjelöltté 1999-ben vált, de mindez alig lendítette előrébb a két fél közeledését. Az esetleges török tagság továbbra is az unió egyik legkényesebb témája. A tagállamok politikusait és közvéleményét erősen megosztja a 61 éve NATO-tag Törökország befogadása. Ankara nem érti ezt a hozzáállást. Gyakran azzal érvel, hogy ha Törökország beléphetett a nyugati katonai szövetségbe, amely azonos értékekre épül, mint az EU, akkor ott lenne a helye az európai országok közösségében is. A Brüsszellel folytatott hosszadalmas egyezkedés ideje alatt Törökország közel-keleti regionális középhatalommá és a világ 17. legnagyobb gazdaságává nőtte ki magát. A török gazdaság, a globális válság ellenére, tíz éve szinte töretlenül és dinamikusan fejlődik. Törökország emiatt nagyon jól el van, bár kétségtelen, hogy szeretne belépni az EU-ba. A lakosság érdeklődése azonban jócskán megcsappant az unió iránt. Míg 2005- ben, a felvételi tárgyalások megkezdésekor még 70-75 százalékos volt az EU-tagság támogatottsága a törökök körében, ez mára több mint a felére zsugorodott. Ezt maga Bülent Aing miniszterelnök-helyettes erősítette meg az Európai Bizottság országjelentését értékelve. Kijelentette: a török lakosságnak jelenleg már csak 18-20 százaléka pártolja az ország EU-csatlakozását. Aring arra is figyelmeztetett, hogy ha Brüsszel politikai nyomást gyakorolna Ankarára az uniós normák átvétele végett, azzal még több embert riasztana el az EU-tagság török támogatóinak egyébként sem népes táborából. Szerinte az unió hibája a belépést támogató törökök arányának látványos csökkenése. Ennek okát abban látja, hogy Brüsszel „folyton akadályokat gördít Törökország elé, és felelőtlenül viseltetik irányába”. @ SZABÓ |' f Abbász szentföldi látogatásra hívta meg Ferenc pápát Mahmúd Abbász palesztin elnök szentföldi látogatásra hívta meg Ferenc pápát, amikor a katolikus egyházfő tegnap fogadta őt a Vatikánban - jelentették újságírók, akik jelen voltak az audiencián. A katolikus egyházfő egy tollat adott ajándékba Abbásznak - mint előtte több más hivatalos vendégének -, hozzáfűzve, hogy „azért egy tollat, mert bizonyára sok mindent kell aláírnia”. Abbász erre így válaszolt: „remélem, hogy aláírhatom az Izraellel való békemegállapodást” ezzel a tollal. A palesztin elnök - aki most találkozott először az argentin születésű pápával -, a mintegy félórás meghallgatás után megbeszélést folytatott Dominique Mambert vatikáni „külügyminiszterrel”. * Simon Peresz izraeli elnök már hónapokkal ezelőtt meghívta szentföldi látogatásra Ferenc pápát. (MTI/AFP) Tiltakoznak a francia diákok Több középiskolát is elfoglaltak tegnap az ott tanuló gimnazisták Franciaországban, tiltakozásul külföldi osztálytársaik kitoloncolása ellen. Az ügy előzményeképpen szerdán belpolitikai vihart kavart egy koszovói roma gimnazistalány, a 15 éves Leonarda Dibrani kitoloncolása, akit október 9-én egy iskolabuszon az osztálytársai előtt tartóztattak le a rendőrök, mivel a Mitrovicáról származó lány családja ellen kiutasítási határozat volt érvényben. Tegnap Párizsban tizennégy, vidéken hat gimnáziumban tiltakoztak délelőtt a diákok, a fővárosban a Nation téren pedig spontán tömegtüntetésen követelte több ezer középiskolás a kormánytól a koszovói Leonarda és egy szombaton kitoloncolt örmény fiú, a 19 éves Khatchik Kachatryan visszaengedését francia iskolájába. A diáktüntetésen egyébként Manuel Valls belügyminiszter lemondását is követelték. A koszovói lány 2009 év eleje óta élt Franciaországban családjával, ő és valamennyi testvére iskolába járt, de szülei nem kapták meg a menekültstátust Franciaországban, s a családot végül visszatoloncolták Mitrovicára. A rendezetlen helyzetű külföldi diákoknak az oktatási intézményekben való őrizetbe vétele és kitoloncolása ellen a miniszterek és a kormánypárti képviselők közül is többet szót emeltek. (MTI) 1 7 * m 1 Tiltakozó párizsi diákok