Magyar Szó, 2013. november (70. évfolyam, 255-280. szám)

2013-11-08 / 261. szám

2 KÜLFÖLD kulfold@magy­arszo.com llta fia Reményt keltő egyezkedés Genf­ben? Az atomjátszmában Irán is és a Nyugat is a másik fél kezdőlépésére vár Genfben folytatódnak az október­ben felújított tárgyalások a Nyugaton és Izraelben sokat bírált iráni nukle­áris programról. A tegnap kezdődött és kétnaposra tervezett új megbeszé­­lési fordulón Irán képviselői mellett az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagállama és Németország (az úgyne­vezett P5+1 csoport, illetve a hatok) megbízottai vesznek részt. Az ENSZ azt szeretné elérni, hogy az általa kijelölt szakemberek - akár előze­tes bejelentés nélkül is - felkereshessék bármelyik iráni atomreaktort, kísérleti központot, s ott vizsgálódhassanak, illet­ve meggyőződhessenek a közép-keleti ország nukleáris programjának békés jellegéről. Teherán ugyanis azzal érvel, hogy atomprogramja kizárólag polgá­ri célokat szolgál. A Nyugat, de főként az USA és Izrael, ezt nem hiszi el. Azt gyanítja, hogy Irán (titokban) atombom­ba előállítására törekszik. Az USA - egy­ik kormányzati tiszt­viselője szerint - első lépcsőben „egy kezdőlépést, egy kezdeti megállapodást” vár, amelynek segítségével le lehetne állítani az iráni atomprogramot. Egy ilyen lépésért cserébe Washington hajlandó lenne az Iránnal szemben korábban bevezetett szankciók „rend­kívül korlátozott, időleges és bármikor visszavonható enyhítésére”. A genfi tárgyalás előtt névtelenül nyilatkozó amerikai tisztségviselő szerint az USA ebben a bizonyos kezdeti szakaszban azt várná el Teherántól, hogy csökkentse az uránium dúsításának szintjét, a már meglevő uránium készleteit, és enge­délyezze nemzetközi megfigyelők láto­gatását a vitatott iráni nukleáris létesít­ményekben. Az EU szintén úgy véli: a Nyugat már ismertette javaslatait, most Iránnak kell lépnie. A résztvevők már előre megállapod­tak abban, hogy a megbeszélésekről - a siker érdekében - nem közölnek részle­teket. A genfi találkozó előtt iráni illeté­kesek úgy becsülték, hogy a tárgyalások sikerrel (is) végződhetnek, de végső esetben akár egy évig is elhúzódhat­nak. Mohamad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter azonban derűlátóan nyilatkozott. Ő még azt is elképzelhető­nek tartja, hogy „részükről ezen a héten megállapodásra” lehetne jutni. Derűlátó véleménye jócskán eltér Haszan Róháni államfőétől, aki nem tartja valószínűnek a gyors megoldást. (A tárgyalások újrakezdésekor - októ­ber derekán - az iráni elnök még azt közölte, hogy hazája három-hat hóna­pon belül megállapodásra szeretne jutni a nagyhatalmakkal az atomprogram­ról.). Róháni a minap azt sem rejtette véka alá, hogy Teherán „nem derűlátó a nyugati hatalmakkal és a tárgyalások­kal kapcsolatosan”. Ali Hamenei (nagy)ajatollah, Irán legfőbb vezetője sem nyilatkozott derűlátóan az atomprogramról szóló tárgyalásokról, de Róhánihoz hasonló­an az egyeztetések sikerében érdekelt. Hamenei egyáltalán nem bánná, ha a hatokkal folyó megbeszélések sikerrel járnak, de a kudarc esetén országa - mint mondta - kénytelen lesz a saját erőire támaszkodni. Róháni ugyanakkor fontosnak tartja az Irán elleni nyugati büntetőintézke­dések feloldását. A Nyugaton vitatott és gyanúsnak tartott iráni atomprogram miatt az Egyesült Államok, az EU és az ENSZ is széleskörű gazdasági szank­ciókat (pl. olajembargót), és pénzügyi korlátozó intézkedéseket vezetett be Irán ellen, amelynek a gazdasága emiatt súlyos válságba került. A nemzetközi büntetőintézkedések érdemi enyhítésé­re Irán csak akkor számíthat, ha teljesíti a Nyugat követeléseit. Teherán egyelőre talán abba egyezne bele, hogy­ a Nemzet­közi Atomenergia-ügynökség (IAEA) ellenőreit - akár előzetes bejelentés nélküli vizsgálatokra is - beengedje az országba, illetve nukleáris központjai­ba. Ehhez azonban még sok mindent tisztázni szeretne tárgyalópartnereivel, akiktől továbbra is elvárja, hogy ismer­jék el a polgári célú atomprogramhoz való jogát, és legalább a szankciók egy részét oldják fel. A hat nagyhatalom (P5+1 csoport) már csaknem tíz éve sikertelenül próbál­ja rávenni Iránt a vitatott nukleáris program felfüggesztésére, beszünteté­sére. Irán eddig hajthatatlan volt. Azzal érvelt, hogy nukleáris programja békés, polgári célokat szolgál, áramtermelése és orvosi kutatóreaktorok működte­tése végett van rá szüksége. Teherán szerint a program a nemzetközi joggal összhangban zajlik. Az irániak többsé­ge az atomprogramot nemzeti ügyként kezeli. ■ SZABÓ József Mohamad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter és Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, a nagyhatalmak küldöttségvezetője a tegnapi kezdés előtt Beta/AP Kerry figyelmeztette Izraelt Az amerikai külügyminiszter figyel­meztette tegnap Izraelt, hogy kiújulhat az erőszak, ha végleg elakadnak a palesz­tinokkal folytatott béketárgyalások. John Kerry szerint az eddigi tárgyalási fordu­lókon „jelentős haladás” volt „bizonyos kérdésekben”. Meggyőződése-mondta - hogy alá lehet írni egy végleges béke­megállapodást, de nem zárta ki azt sem, hogy ideiglenes megállapodást kösse­nek. - A béke alternatívája az elhúzódó, folyamatos konfliktus - jelentette ki Ammánban, a jordániai külügymi­niszterrel közösen tartott sajtótájé­koztatóján. Kerry szerint Benjámin Netanja­hu izraeli miniszterelnök és Mahmúd Abbász palesztin elnök is megerősítette a napokban, hogy a nyilvánvaló feszültsé­gek ellenére kitart a tárgyalások mellett, s a találkozókat folytatni fogják. Az arabok készen állnak a békekötés­re - vélekedett az amerikai politikus, és emlékeztetett az Arab Liga békekezde­ményezésére. A megoldásra váró ügyek azonban nagyon bonyolultak - figyel­meztetett. Nasszer Dzsaude jordániai külügy­miniszter azt hangsúlyozta, hogy országa „nem közvetítő, és nem része a konfliktusnak, hanem a megoldásá­ban érdekelt fél”. Ammán a két állam létén alapuló megoldást támogatja - mondta. Bírálta ugyanakkor Izraelt a megszállt palesztin területen folyó telepépítések miatt, amelyeket törvény­telennek, a megállapodás akadályának minősített. Kerry korábban bejelentette: egy nappal meghosszabbítja közel-keleti útját, hogy megmentse a palesztin-izra­eli béketárgyalásokat. Kerry így csak ma hagyja el a térséget, s az előzetes tervekkel ellentétben Jordániából visszatért Izrael­be, ahol még egy­ megbeszélést folytatott Benjámin Netanjahuval. (MTI/Reuters/ EFE/AP/AFP) Menedékjogot kaphatnak a homoszexuális bevándorlók az EU-ban Menedékjogot kaphatnak az Európai Unió területén azok a homoszexuális bevándorlók, akiknek megalapozott a félelmük, hogy hazájukban börtönbüntetést kaphatnak szexuális identitásuk miatt - közölte tegnapi ítéletében a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság. Az európai uniós testület három afrikai származású férfi ügyében foglalt állást, akik korábban Hollandiában nyújtot­ták be menedékkérelmüket szexuális irányultságuk miatti üldöztetés okán. Az Európai Bíróság ítélete alapján a melegek börtön­­büntetését törvénybe iktató rendelkezések „önmagukban üldöztetést testesíthetnek meg”, ha az adott ország hatóságai a mindennapokban szigorúan betartatják az adott szabá­lyozást. A luxembourgi bíróság hozzátette: senkitől nem várható el, hogy üldöztetéstől való félelme miatt titkolja szexuális irányultságát, mivel ez egyenértékű lenne személyes iden­titásának megtagadásával. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy automatikusan menekültstátust nyerhetnének el a meleg bevándorlók. Az egyes tagállamok hatóságainak alaposan ki kell vizsgálniuk, hogy hazájukban valóban üldöztetést szen­vednek-e el a kérdéses személyek - közölte a bíróság. A menekültek jogáról szóló nemzetközi egyezmények kimondják, hogy a menekültstátusért folyamodó bevándor­lóknak faji, vallási, etnikai vagy politikai okok miatt az üldö­zéstől való megalapozott félelmet kell bizonyítaniuk. Világszerte több mint hetven országban alkalmaznak olyan törvényeket, amelyek kriminalizálják a melegeket - közölte a Jogászok Nemzetközi Bizottsága nevű lobbiszervezet. Az Amnesty International jogvédő csoport adatai szerint fokozatosan növekszik a homoszexuálisokat sújtó törvények száma Afrikában, jelenleg a kontinens harminchat országában büntetik az azonos neműek közötti kapcsolatot. (MTI/AFP/ AP/APA) 2013. november 8., péntek „Nem hallgatjuk le azt, aki nem ad rá okot” Brit titkosszolgálati vezetők nyilvános parlamenti meghallgatása A brit biztonsági szolgálatok a törvényesség határain belül működnek, és nem figyelik azoknak a kommunikációját, akik erre nem adnak okot - mondták a szol­gálatok vezetői nyilvános tegnapi parlamenti meghallgatásukon. Hangsúlyozták azt is, hogy titkosszolgálati módszerekkel többtucatnyi terrortámadást sikerült megakadályozni az utóbbi években. A londoni alsóház hírszerzési és nemzetbiztonsági bizottsága az utóbbi hóna­pokban kibontakozott lehallgatási botrány ügyében idézte be az elhárítás (MI5), a hírszerzés (MI6) és a kommunikációs figyelőszolgálat (GCHQ) vezetőit, akik most először jelentek meg együtt a nyilvánosság előtt. A példátlan meghallgatás előzményeként Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) egykori alkalmazottja az utóbbi hónapokban titkos információk tömegét szivárogtatta ki főleg a brit és az amerikai sajtónak az NSA, a hasonló profilú GCHQ, valamint több más ország szolgálatainak titkos adatgyűjtési tevékenységéről. Sir Iain Lobban, a botrány egyik főszereplőjévé vált GCHQ igazgatója a tegnapi meghallgatáson kijelentette: a szolgálat „nem azzal tölti az idejét”, hogy a brit lakosság „nagy többségének” telefonjait hallgatja vagy e-mail üzeneteit olvassa. „Ez nem lenne arányos, sem törvényes" eljárás, és „nem is alkalmaznék olyanokat, akik ilyesmire vetemednének” - tette hozzá. Sir Sáin szerint ha valaki terrorista, súlyos bűncselekményekkel gyanúsított bűnöző­ vagy valamilyen okból külföldi titkosszolgálatok célszemélyévé vált, illetve ha tevékenysége ténylegesen veszélyezteti az Egyesült Királyság gazda­sági és nemzetbiztonságát, akkor „van rá esély”, hogy kommunikációját a brit szolgálatok megfigyelik. Mindazokat, akik e kategóriák egyikébe sem tartoznak, és nincsenek kapcsolatban olyanokkal, akikre e meghatározások vonatkoznak, a brit szolgálatok nem hallgatják le, és erre nincs is jogkörük - hangsúlyozta a GCHQ vezetője. Andrew Parker, az MI5 igazgatója a tegnapi alsóházi meghallgatáson elmondta: a 2005-ben végrehajtott, 52 emberéletet kioltó londoni öngyilkos merényletsorozat óta 34 terrortámadásnak sikerült elejét venni brit földön. Parker szerint a 34 meghiúsított támadás „túlnyomó többségét” Nagy-Britanniában élő terroristák tervelték ki. Hozzátette: az MI5 „több ezer” olyan britről tud, akik támogatják a szélsőséges erőszakcselekményeket. Sir John Sawers, az MI6 vezetője kijelentette, hogy Edward Snowden kiszi­várogtatásai „rendkívüli károkat” okoztak, és kockára tették a brit szolgálatok műveleti képességét. Sir John szerint nyilvánvaló, hogy Nagy-Britannia ellen­ségei „most dörzsölik a tenyerüket” örömükben, az al-Kaida terrorhálózat „habzsolja” a kiszivárogtatott információkat, és ezt a Nyugat biztonsága sínyli meg. (MTI) Andrew Parker, az M15, Joh­n Sawers, az MI6 és Iain Lobban, a GUI IQ igazgatója a meghallgatáson Beta/AP A CIA fizet az adatokért Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) évente több mint 10 millió dollárt fizet az Egyesült Államok legnagyobb vezetékes és mobiltelefon-szolgál­tatójának, az AT&T-nek azért, hogy a külföldi terrorelhárító tevékenységének részeként hozzáférhessen a cég adatbázisához - közölte tegnap névtelenül nyilat­kozó kormányzati tisztségviselőkre hivatkozva a The New York Times. Az AT&T azt fontolgatja, hogy felvásárolja a legnagyobb európai szolgáltatót, a Vodafone-t. A CIA és az AT&T valamikor 2010 előtt kezdődött együttműködése a lap szerint önkéntesen megkötött megállapodáson alapul, erre a telefontársaságot nem idézések vagy bírósági végzések kényszerítették. Az AT&T a kémszervezet felkérésére kutat az adattárában a külföldi terroristagyanús személyek telefonhívá­sainak adatai után, segítséget nyújtva azok külföldi cinkosainak leleplezéséhez. Az AT&T nemcsak a saját előfizetőinek adatait tárolja, hanem azon telefoná­lókét is, akiknek a hívása átfut a hálózatán. Noha a CIA felhatalmazása a külföldi hírszerzésre vonatkozik, a cég által birtokolt információk magukba foglalják amerikai állampolgárok nemzetközi telefonhívásait is. A New York-i liberális lap közlése új dimenzióval gazdagította az amerikai biztonsági szervek titkos adatgyűjtésére vonatkozó, eddig nyilvánosságra került értesüléseket, amelyek eddig alapvetően - a Moszkvába szökött amerikai informatikus, Edward Snowden kiszivárogtatásai nyomán - a Nemzetbizton­sági Ügynökség (NSA) tevékenységére összpontosítottak. A cikk rávilágított, hogy az NSA-n kívül más amerikai hírszerző szervezetek is felhasználják a telekommunikációs metaadatokat, valamint arra is, hogy milyen együtt­működés alakult ki az amerikai titkosszolgálatok és a telekommunikációs

Next