Magyar Szó, 2013. november (70. évfolyam, 255-280. szám)
2013-11-08 / 261. szám
2 KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com llta fia Reményt keltő egyezkedés Genfben? Az atomjátszmában Irán is és a Nyugat is a másik fél kezdőlépésére vár Genfben folytatódnak az októberben felújított tárgyalások a Nyugaton és Izraelben sokat bírált iráni nukleáris programról. A tegnap kezdődött és kétnaposra tervezett új megbeszélési fordulón Irán képviselői mellett az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagállama és Németország (az úgynevezett P5+1 csoport, illetve a hatok) megbízottai vesznek részt. Az ENSZ azt szeretné elérni, hogy az általa kijelölt szakemberek - akár előzetes bejelentés nélkül is - felkereshessék bármelyik iráni atomreaktort, kísérleti központot, s ott vizsgálódhassanak, illetve meggyőződhessenek a közép-keleti ország nukleáris programjának békés jellegéről. Teherán ugyanis azzal érvel, hogy atomprogramja kizárólag polgári célokat szolgál. A Nyugat, de főként az USA és Izrael, ezt nem hiszi el. Azt gyanítja, hogy Irán (titokban) atombomba előállítására törekszik. Az USA - egyik kormányzati tisztviselője szerint - első lépcsőben „egy kezdőlépést, egy kezdeti megállapodást” vár, amelynek segítségével le lehetne állítani az iráni atomprogramot. Egy ilyen lépésért cserébe Washington hajlandó lenne az Iránnal szemben korábban bevezetett szankciók „rendkívül korlátozott, időleges és bármikor visszavonható enyhítésére”. A genfi tárgyalás előtt névtelenül nyilatkozó amerikai tisztségviselő szerint az USA ebben a bizonyos kezdeti szakaszban azt várná el Teherántól, hogy csökkentse az uránium dúsításának szintjét, a már meglevő uránium készleteit, és engedélyezze nemzetközi megfigyelők látogatását a vitatott iráni nukleáris létesítményekben. Az EU szintén úgy véli: a Nyugat már ismertette javaslatait, most Iránnak kell lépnie. A résztvevők már előre megállapodtak abban, hogy a megbeszélésekről - a siker érdekében - nem közölnek részleteket. A genfi találkozó előtt iráni illetékesek úgy becsülték, hogy a tárgyalások sikerrel (is) végződhetnek, de végső esetben akár egy évig is elhúzódhatnak. Mohamad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter azonban derűlátóan nyilatkozott. Ő még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy „részükről ezen a héten megállapodásra” lehetne jutni. Derűlátó véleménye jócskán eltér Haszan Róháni államfőétől, aki nem tartja valószínűnek a gyors megoldást. (A tárgyalások újrakezdésekor - október derekán - az iráni elnök még azt közölte, hogy hazája három-hat hónapon belül megállapodásra szeretne jutni a nagyhatalmakkal az atomprogramról.). Róháni a minap azt sem rejtette véka alá, hogy Teherán „nem derűlátó a nyugati hatalmakkal és a tárgyalásokkal kapcsolatosan”. Ali Hamenei (nagy)ajatollah, Irán legfőbb vezetője sem nyilatkozott derűlátóan az atomprogramról szóló tárgyalásokról, de Róhánihoz hasonlóan az egyeztetések sikerében érdekelt. Hamenei egyáltalán nem bánná, ha a hatokkal folyó megbeszélések sikerrel járnak, de a kudarc esetén országa - mint mondta - kénytelen lesz a saját erőire támaszkodni. Róháni ugyanakkor fontosnak tartja az Irán elleni nyugati büntetőintézkedések feloldását. A Nyugaton vitatott és gyanúsnak tartott iráni atomprogram miatt az Egyesült Államok, az EU és az ENSZ is széleskörű gazdasági szankciókat (pl. olajembargót), és pénzügyi korlátozó intézkedéseket vezetett be Irán ellen, amelynek a gazdasága emiatt súlyos válságba került. A nemzetközi büntetőintézkedések érdemi enyhítésére Irán csak akkor számíthat, ha teljesíti a Nyugat követeléseit. Teherán egyelőre talán abba egyezne bele, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) ellenőreit - akár előzetes bejelentés nélküli vizsgálatokra is - beengedje az országba, illetve nukleáris központjaiba. Ehhez azonban még sok mindent tisztázni szeretne tárgyalópartnereivel, akiktől továbbra is elvárja, hogy ismerjék el a polgári célú atomprogramhoz való jogát, és legalább a szankciók egy részét oldják fel. A hat nagyhatalom (P5+1 csoport) már csaknem tíz éve sikertelenül próbálja rávenni Iránt a vitatott nukleáris program felfüggesztésére, beszüntetésére. Irán eddig hajthatatlan volt. Azzal érvelt, hogy nukleáris programja békés, polgári célokat szolgál, áramtermelése és orvosi kutatóreaktorok működtetése végett van rá szüksége. Teherán szerint a program a nemzetközi joggal összhangban zajlik. Az irániak többsége az atomprogramot nemzeti ügyként kezeli. ■ SZABÓ József Mohamad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter és Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, a nagyhatalmak küldöttségvezetője a tegnapi kezdés előtt Beta/AP Kerry figyelmeztette Izraelt Az amerikai külügyminiszter figyelmeztette tegnap Izraelt, hogy kiújulhat az erőszak, ha végleg elakadnak a palesztinokkal folytatott béketárgyalások. John Kerry szerint az eddigi tárgyalási fordulókon „jelentős haladás” volt „bizonyos kérdésekben”. Meggyőződése-mondta - hogy alá lehet írni egy végleges békemegállapodást, de nem zárta ki azt sem, hogy ideiglenes megállapodást kössenek. - A béke alternatívája az elhúzódó, folyamatos konfliktus - jelentette ki Ammánban, a jordániai külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján. Kerry szerint Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Mahmúd Abbász palesztin elnök is megerősítette a napokban, hogy a nyilvánvaló feszültségek ellenére kitart a tárgyalások mellett, s a találkozókat folytatni fogják. Az arabok készen állnak a békekötésre - vélekedett az amerikai politikus, és emlékeztetett az Arab Liga békekezdeményezésére. A megoldásra váró ügyek azonban nagyon bonyolultak - figyelmeztetett. Nasszer Dzsaude jordániai külügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy országa „nem közvetítő, és nem része a konfliktusnak, hanem a megoldásában érdekelt fél”. Ammán a két állam létén alapuló megoldást támogatja - mondta. Bírálta ugyanakkor Izraelt a megszállt palesztin területen folyó telepépítések miatt, amelyeket törvénytelennek, a megállapodás akadályának minősített. Kerry korábban bejelentette: egy nappal meghosszabbítja közel-keleti útját, hogy megmentse a palesztin-izraeli béketárgyalásokat. Kerry így csak ma hagyja el a térséget, s az előzetes tervekkel ellentétben Jordániából visszatért Izraelbe, ahol még egy megbeszélést folytatott Benjámin Netanjahuval. (MTI/Reuters/ EFE/AP/AFP) Menedékjogot kaphatnak a homoszexuális bevándorlók az EU-ban Menedékjogot kaphatnak az Európai Unió területén azok a homoszexuális bevándorlók, akiknek megalapozott a félelmük, hogy hazájukban börtönbüntetést kaphatnak szexuális identitásuk miatt - közölte tegnapi ítéletében a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság. Az európai uniós testület három afrikai származású férfi ügyében foglalt állást, akik korábban Hollandiában nyújtották be menedékkérelmüket szexuális irányultságuk miatti üldöztetés okán. Az Európai Bíróság ítélete alapján a melegek börtönbüntetését törvénybe iktató rendelkezések „önmagukban üldöztetést testesíthetnek meg”, ha az adott ország hatóságai a mindennapokban szigorúan betartatják az adott szabályozást. A luxembourgi bíróság hozzátette: senkitől nem várható el, hogy üldöztetéstől való félelme miatt titkolja szexuális irányultságát, mivel ez egyenértékű lenne személyes identitásának megtagadásával. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy automatikusan menekültstátust nyerhetnének el a meleg bevándorlók. Az egyes tagállamok hatóságainak alaposan ki kell vizsgálniuk, hogy hazájukban valóban üldöztetést szenvednek-e el a kérdéses személyek - közölte a bíróság. A menekültek jogáról szóló nemzetközi egyezmények kimondják, hogy a menekültstátusért folyamodó bevándorlóknak faji, vallási, etnikai vagy politikai okok miatt az üldözéstől való megalapozott félelmet kell bizonyítaniuk. Világszerte több mint hetven országban alkalmaznak olyan törvényeket, amelyek kriminalizálják a melegeket - közölte a Jogászok Nemzetközi Bizottsága nevű lobbiszervezet. Az Amnesty International jogvédő csoport adatai szerint fokozatosan növekszik a homoszexuálisokat sújtó törvények száma Afrikában, jelenleg a kontinens harminchat országában büntetik az azonos neműek közötti kapcsolatot. (MTI/AFP/ AP/APA) 2013. november 8., péntek „Nem hallgatjuk le azt, aki nem ad rá okot” Brit titkosszolgálati vezetők nyilvános parlamenti meghallgatása A brit biztonsági szolgálatok a törvényesség határain belül működnek, és nem figyelik azoknak a kommunikációját, akik erre nem adnak okot - mondták a szolgálatok vezetői nyilvános tegnapi parlamenti meghallgatásukon. Hangsúlyozták azt is, hogy titkosszolgálati módszerekkel többtucatnyi terrortámadást sikerült megakadályozni az utóbbi években. A londoni alsóház hírszerzési és nemzetbiztonsági bizottsága az utóbbi hónapokban kibontakozott lehallgatási botrány ügyében idézte be az elhárítás (MI5), a hírszerzés (MI6) és a kommunikációs figyelőszolgálat (GCHQ) vezetőit, akik most először jelentek meg együtt a nyilvánosság előtt. A példátlan meghallgatás előzményeként Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) egykori alkalmazottja az utóbbi hónapokban titkos információk tömegét szivárogtatta ki főleg a brit és az amerikai sajtónak az NSA, a hasonló profilú GCHQ, valamint több más ország szolgálatainak titkos adatgyűjtési tevékenységéről. Sir Iain Lobban, a botrány egyik főszereplőjévé vált GCHQ igazgatója a tegnapi meghallgatáson kijelentette: a szolgálat „nem azzal tölti az idejét”, hogy a brit lakosság „nagy többségének” telefonjait hallgatja vagy e-mail üzeneteit olvassa. „Ez nem lenne arányos, sem törvényes" eljárás, és „nem is alkalmaznék olyanokat, akik ilyesmire vetemednének” - tette hozzá. Sir Sáin szerint ha valaki terrorista, súlyos bűncselekményekkel gyanúsított bűnöző vagy valamilyen okból külföldi titkosszolgálatok célszemélyévé vált, illetve ha tevékenysége ténylegesen veszélyezteti az Egyesült Királyság gazdasági és nemzetbiztonságát, akkor „van rá esély”, hogy kommunikációját a brit szolgálatok megfigyelik. Mindazokat, akik e kategóriák egyikébe sem tartoznak, és nincsenek kapcsolatban olyanokkal, akikre e meghatározások vonatkoznak, a brit szolgálatok nem hallgatják le, és erre nincs is jogkörük - hangsúlyozta a GCHQ vezetője. Andrew Parker, az MI5 igazgatója a tegnapi alsóházi meghallgatáson elmondta: a 2005-ben végrehajtott, 52 emberéletet kioltó londoni öngyilkos merényletsorozat óta 34 terrortámadásnak sikerült elejét venni brit földön. Parker szerint a 34 meghiúsított támadás „túlnyomó többségét” Nagy-Britanniában élő terroristák tervelték ki. Hozzátette: az MI5 „több ezer” olyan britről tud, akik támogatják a szélsőséges erőszakcselekményeket. Sir John Sawers, az MI6 vezetője kijelentette, hogy Edward Snowden kiszivárogtatásai „rendkívüli károkat” okoztak, és kockára tették a brit szolgálatok műveleti képességét. Sir John szerint nyilvánvaló, hogy Nagy-Britannia ellenségei „most dörzsölik a tenyerüket” örömükben, az al-Kaida terrorhálózat „habzsolja” a kiszivárogtatott információkat, és ezt a Nyugat biztonsága sínyli meg. (MTI) Andrew Parker, az M15, John Sawers, az MI6 és Iain Lobban, a GUI IQ igazgatója a meghallgatáson Beta/AP A CIA fizet az adatokért Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) évente több mint 10 millió dollárt fizet az Egyesült Államok legnagyobb vezetékes és mobiltelefon-szolgáltatójának, az AT&T-nek azért, hogy a külföldi terrorelhárító tevékenységének részeként hozzáférhessen a cég adatbázisához - közölte tegnap névtelenül nyilatkozó kormányzati tisztségviselőkre hivatkozva a The New York Times. Az AT&T azt fontolgatja, hogy felvásárolja a legnagyobb európai szolgáltatót, a Vodafone-t. A CIA és az AT&T valamikor 2010 előtt kezdődött együttműködése a lap szerint önkéntesen megkötött megállapodáson alapul, erre a telefontársaságot nem idézések vagy bírósági végzések kényszerítették. Az AT&T a kémszervezet felkérésére kutat az adattárában a külföldi terroristagyanús személyek telefonhívásainak adatai után, segítséget nyújtva azok külföldi cinkosainak leleplezéséhez. Az AT&T nemcsak a saját előfizetőinek adatait tárolja, hanem azon telefonálókét is, akiknek a hívása átfut a hálózatán. Noha a CIA felhatalmazása a külföldi hírszerzésre vonatkozik, a cég által birtokolt információk magukba foglalják amerikai állampolgárok nemzetközi telefonhívásait is. A New York-i liberális lap közlése új dimenzióval gazdagította az amerikai biztonsági szervek titkos adatgyűjtésére vonatkozó, eddig nyilvánosságra került értesüléseket, amelyek eddig alapvetően - a Moszkvába szökött amerikai informatikus, Edward Snowden kiszivárogtatásai nyomán - a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) tevékenységére összpontosítottak. A cikk rávilágított, hogy az NSA-n kívül más amerikai hírszerző szervezetek is felhasználják a telekommunikációs metaadatokat, valamint arra is, hogy milyen együttműködés alakult ki az amerikai titkosszolgálatok és a telekommunikációs