Magyar Szó, 2014. március (71. évfolyam, 48-73. szám)

2014-03-01 / 48. szám

2014. március 1., 2., szombat-vasárnap MkwS/­ kulfold@magyarszo.com KÜLFÖLD 3 Fegyveres „rendfenntartók” a krími repülőtereken Janukovics továbbra is Ukrajna elnökének tartja magát Folytatás az 1. oldalról A korábbi hírek arról szóltak, hogy orosz jelképeket viselő fegyveresek elfoglaltak két repülőteret és ellenőrzőpontokat állítottak fel egy kulcsfontosságú közlekedési útvo­nalon a Krím félszigeten. A feloszlatott Berkut rendőri rohamosztag egyenruhá­jába öltözött fegyveresek, illetve karszalagot - az orosz zászló színeivel - viselő civilek tucatjai betonakadályokat létesítettek, és golyószóróknak tüzelőállásokat építettek ki. A fegyveresek újságíróknak azt állítot­ták, hogy céljuk „megakadályozni ukrán na­cionalisták bejutását a Krímbe”, s elérni a félsziget csatlakozását Oroszországhoz. A fegyveresek, a kifutópálya elfoglalásá­val, kiterjesztették ellenőrzésüket az ukraj­nai Krím félsziget egyik katonai repülőtere felett péntek délután - jelentette katonai forrásokra hivatkozva az Interfax orosz hírügynökség. A nevük elhallgatását kérő illetékesek arról számoltak be, hogy­ „jelen­leg mintegy négyszáz ember tartózkodik a szevasztopoli Belbek légikikötő területén, elfoglalták a kifutópályát és ennek következ­tében teljesen leállt a légi forgalom”. Bár Szevasztopolban állomásozik az orosz fekete-tengeri flotta, Moszkva tagadja, hogy ő állna az akció mögött. Orosz katonai szállító repülőgépek szálltak le a Krímben péntek este, és orosz páncélozott szállító harcjárművek indultak meg Szevasztopol irányából Szimferopol felé - írta szemtanúkra hivatkozva az Ukra­­inszka Pravda című ukrán hírportál. Az értesülés szerint „már legalább” öt hatalmas Il-76-os gép ért földet a félszigeten, a Gvar­­gyejszkij katonai repülőtér körzetében. A portál „különböző forrásokra” hivatkozva arról is beszámolt, hogy az orosz fekete-tengeri flottának otthont adó Szevasztopolból tíz orosz harcjármű indult el az autonóm terület fővárosa, Szimferopol irányába. A kijevi parlament pénteken az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülésének összehívását kérte az országban kialakult helyzet megvitatására, és felszólította Orosz­országot, hogy állítsa le az Ukrajna területi integritását fenyegető lépéseket. Leváltotta az ukrán fegyveres erők vezérkari főnökét Olekszandr Turcsinov ideiglenes államfő egy pénteken kiadott elnöki rendeletben, Oleh Mahnyiskij főügyész pedig elrendelte tíz volt kormány­zati, belbiztonsági és katonai vezető őrizet­be vételét tömeggyilkosság gyanújával. .Az illetőket a kijevi tüntetők elleni rendőri erőszakkal összefüggésben gyanúsítják. Az ukrán fővárosban a múlt héten legalább 88 ember vesztette életét a hatóságok és a demonstrálók közötti összecsapásokban. Viktor Janukovics őrizetbe vételét már korábban elrendelték a kijevi hatóságok, és a főügyészség pénteken bejelentette, hogy kérni fogja a volt elnök kiadatását Orosz­országtól, ahol tartózkodik. Arszenyij Jacenyuk új ukrán kormányfő szerint meg kell találni a módját annak, hogy a Krímben kialakult válsághelyzetet kizárólag politikai úton oldják meg. A kormányfő erről pénteken beszélt a viseg­rádi országok külügyi vezetőivel, köztük Martonyi János magyar külügyminiszter­rel folytatott tárgyalásán - tájékoztatott az ukrán kormány sajtószolgálata. Továbbra is ő Ukrajna elnöke - jelen­tette ki a Kijevből elmenekült Viktor Janu­kovics államfő pénteken a dél-oroszországi Rosztov-na-Donuban, ahol nemzetközi sajtóértekezletet tartott. A politikus kiállt Ukrajna egysége mellett, s leszögezte, hogy az ellenzéki tüntetések és a krími feszültségek miatt nem kért és nem készül katonai segítséget kérni senkitől. Ugyan­akkor azt hangoztatta, hogy Ukrajnában nacionalista, fasiszta barát erők ragadták kézbe a hatalmat, amelyek szerinte az ország népességének abszolút kisebbsé­gét képviselik. Janukovics felszólította az új ukrán hatalmat, hogy „ébredjen fel, és szüntesse be garázdálkodását”. Az ukrán parlament által múlt szom­baton távollétében leváltott politikus körülbelül egyórás sajtóértekezletén azt hangoztatta, hogy az ukrán alkotmány szerint ő még mindig elnök. A leváltása ugyanis nem közjogi felelősségre vonás útján ment végbe, ő nem mondott le és életben van, ezért semmiképpen sem ismeri el a menesztéséről Kijevben hozott döntést. Az új ukrán hatóságok által tüntetők meggyilkolásáért felelőssé tett, s ezért nemzetközi körözés alá vont Janukovics közölte, hogy nem adott ki a kijevi tünte­tők elleni tűzparancsot. Hangsúlyozta, hogy a tragikus eseményeket az ukrán hatalom és az ottani ellenzék, valamint az Európa Tanács bevonásával kell vizsgálni, s csakis egy ilyen független vizsgálatnak hajlandó alávetni magát. Azt is hangoztatta, hogy csak akkor tér vissza országába, ha nemzetközi közvetítők garantálják a biztonságát, de nincs szándé­kában részt venni a szerinte törvénytele­nül kiírt, május 25-ére tervezett ukrajnai elnökválasztáson. Janukovics közölte, hogy saját és hozzá­tartozói életét féltve távozott Ukrajnából. Azt állította, hogy „hazafias érzelmű” tisztek segítettek neki Oroszországba utazni, akik „teljesítették kötelességüket és megmentet­ték az életét”. Janukovics nem ismerte el az ukrán parlament törvényességét, annak dönté­seit példa nélkül állónak tartotta, és elítélte, hogy a képviselőket - úgymond - fenyegetéssel vették rá a döntésekre. Azt javasolta, hogy tartsanak népszavazást Ukrajnában az ország jövőjéről, amelyért, mint mondta, határozott szándéka tovább küzdeni. Hangoztatta, hogy Ukrajnának egysé­ges és oszthatatlan államnak kell lennie, és a Krím félszigetnek is Ukrajnában kell maradnia, a széleskörű autonómia megtartásával. Vlagyimir Putyin az erőszak tovább­terjedésének megakadályozására szólított fel az ukrajnai eseményekkel kapcsolatban a német kancellárral, a brit kormányfő­vel, valamint az Európai Tanács elnöké­vel folytatott telefonbeszélgetése során - tájékoztatott pénteken az orosz elnöki hivatal. A Kreml közlése szerint Putyin igen fontosnak tartotta a helyzet mielőbbi rendezését és megállapodott a külföldi vezetőkkel, hogy ennek érdekében kapcso­latban maradnak egymással. Az orosz államfő Angela Merkel német kancellárral, David Cameron brit minisz­terelnökkel és Herman Van Rompuy-jel, az Európai Tanács elnökével vitatta meg a legutóbbi ukrajnai fejleményeket - közölték Moszkvában. John Kerry amerikai külügyminiszter pénteken arra figyelmeztette orosz kollé­gáját, Szergej Lavrovot, hogy Oroszország ne mérgesítse el az ukrajnai helyzetet és kérdéseket vetett fel a páncélozott járművek jelenlétéről. „Felvetettük a repülőterek, felvetettük a páncélozott járművek és felvetettük a (katonai) személyzet különböző helyeken való jelenlétének kérdését” - számolt be Kerry az orosz külügyminiszterrel folytatott telefonos eszmecseréjéről. Közös nyilatkozatban állt ki Ukrajna területi egységének megtartása mellett pénteken a német, a francia és a lengyel külügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier német, Laurent Fabius francia és Rados­­law Sikorski lengyel külügyminiszter - a „weimari háromszög” országainak diplo­máciai vezetői - közleményükben hangsú­lyozták, hogy a Krím félszigeten kialakult feszültség „mély aggodalommal” tölti el őket. Ausztria, Svájc és Liechtenstein is beje­lentette pénteken, hogy befagyasztja volt ukrán vezetők bankszámláit, Svájcban emel­lett nyomozás indult Viktor Janukovics, valamint fia, Olekszandr ellen pénzmosás gyanújával. A három ország közlése nem tért ki a zárolt számlák összegére. Múlt héten az Európai Unió (EU) is hasonló eljárásokról hozott döntést, ám ezek még nem léptek életbe. (MTI/Reuters/AP/AFP/ dpa/ITAR-TASZSZ) Beta/AP Martonyi ígéretet kapott Jacenyuktól A visegrádi országok külügyi vezetői ígéretet kaptak az újonnan kinevezett ukrán kormányfőtől arra, hogy mihama­rabb rendezik Ukrajnában a kisebbségi nyelvtörvény ügyét - közölte Martonyi János külügyminiszter tegnap Kijevben az MTI-vel. A V4-ek külügyi vezetői pénteken az ukrán fővárosban megbeszéléseket folytattak Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnökkel, Andrij Descsica ideig­lenes külügyminiszterrel, Vitalij Klics­­kóval, az Ütés (UDAR) párt elnökével és Olekszandr Jefremoval, a kormány­­váltás nyomán ellenzékbe vonult Régiók Pártjának frakcióvezetőjével. Találkozójukon Jacenyuk elismerte, hogy nem volt helyes lépés a 2012-ben elfogadott nyelvtörvény múlt vasárnapi eltörlése. „A jelenlegi helyzetben, különösen a Krím félszigeti események tükrében a legfontosabb az, hogy Ukrajna terü­leti integritása ne szenvedjen sérelmet. Ehhez pedig az ország keleti részének is olyan gesztusokat kell kapnia, amelyek lehetővé teszik, hogy a krími példa ne terjedjen tovább, ne alakuljanak ki újabb konfliktusok, feszültségek az ország kele­ti és déli részén” - emelte ki a magyar diplomácia vezetője. A miniszterelnök és a külügyminisz­ter egyaránt hangsúlyozta: az új ukrán kormány kész mihamarabb aláírni a szabad kereskedelmet is magában foglaló társulási szerződést az Európai Unióval. Martonyi János úgy vélekedett, hogy ennek fényében az unió döntéshozó szerveinek mihamarabb vissza kell térnie, meg kell vizsgálnia az ezzel összefüggő kérdéseket, és a lehetőségek keretein belül fel kell gyorsítania a megállapo­dás aláírását. A Régiók Pártjának frakcióvezetője tájékoztatta a V4 külügyi vezetőit arról, hogy nem vitatják a jelenlegi kormány legitimitását, és konstruktív ellenzéki szerepet kívánnak betölteni a jövőben, továbbá közre akarnak működni Ukrajna stabilitásának megteremtésében. A visegrádi országok külügyi veze­tői a találkozókon kiemelték, hogy olyan országokat képviselnek, amelyeknek sajátos történelmi tapasztalataik vannak azokkal a folyamatokkal kapcsolatosan, amelyek jelenleg Ukrajnában zajlanak, ezért készek átadni ez irányú tapaszta­lataikat. „A visegrádi csoport országai alapve­tően érdekeltek egy stabil, demokratikus, az emberi és kisebbségi jogokat teljes mértékben tiszteletben tartó Ukrajnában, továbbá egy olyan Ukrajnában, amely­nek területi integritása biztonságban van” - szögezte le Martonyi János. Martonyi János szlovák és cseh kollé­gájával, valamint a lengyel külügy­i tárca képviselőjével Kijevből Donyeckbe utaz­tak tovább pénteken, ahol a kormány­zóval és az orosz közösség képviselőivel egyeztettek. Azért utaznak a külügyi vezetők Ukrajnába, hogy segítsék az ország demokratizálódását és a jelenlegi nehéz helyzet mielőbbi megoldását - mondta a magyar külügyminiszter elindulása előtt az MTI-nek. Hangsúlyozta, a V4- ek ezzel a látogatással is világossá akar­ják tenni, hogy a területileg egységes, szuverén és független Ukrajna mellett foglalnak állást, olyan ország mellett, amely teljes mértékben figyelembe veszi a demokrácia és a jogállamiság alapvető elveit, így az emberi és a kisebbségi jogo­kat is. A tárcavezető szerint a látogatás alkalmat ad arra is, hogy a V4 orszá­gai kifejezzék aggodalmukat a krími események miatt. Lényeges, hogy ne történjen több erőszakos cselekmény a Krímben, és elkerülhetővé váljon, hogy további áldozatai legyenek a válságnak - mondta. Martonyi János ma Kárpátaljára láto­gat, Ungváron és Beregszászon a magyar közösség vezetőivel és egyházi vezetőkkel tárgyal. (MTI) Orbán: Magyarország az egészségügy területén is jobban teljesít Magyarország ma már jobban teljesít az egészségügy területén is, mint koráb­ban, de még nem elég jól. Vannak egész­ségügyi intézmények, amelyek segítségre szorulnak a jövőben is - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Szek­­szárdon. „Az átszervezés megtörtént, az esélyt megkaptuk, hogy egy jól működő állami egészségügyi rendszerünk legyen, de sokat kell dolgozni annak érdekében, hogy a kórházak, az orvosok, ápolónők és elsősorban a betegek biztonságban érezzék magukat” - hangoztatta a kormányfő a Balassa János Kórház új szárnyának átadásán. Az elmúlt négy évet értékelve azt mondta: több mint 300 milliárd forint értékű fejlesztés történt a magyar egész-,­ségügyben, és 400 fejlesztési program zajlik országszerte. A kormány sikeres lépéseket tett a területi egyenlőtlenség felszámolása érdekében is, minden magyarnak jó reményei vannak arra, hogy azonos szintű ellátás illeti majd meg. A rezidensek számára létrehozott ösztöndíjrendszernek köszönhetően sikerült lassítani a legjobban képzett egészségügyi dolgozók kiáramlását az országból, és ma az elvándorlás a magyar egészségügyből alacsonyabb szintű, mint 2009-ben volt - közölte a kormányfő. „Béremelések is történtek, persze messze vagyunk attól, hogy az osztrák vagy német bérekről beszélhessünk, de a néhány lépésben elért béremelést egy európai válság kellős közepén érdemes megbecsülnünk” - jegyezte meg. Szólt arról is, hogy átalakították a betegszállítás rendszerét, amelynek színvonala szavai szerint a kormány­­váltáskor sok hasonlóságot mutatott a harmadik világ országaiéval. 2010 óta 120 új mentőautót vásároltak, sürgős­ségi rohamkocsikat állítottak munkába, és még 178 újabb mentőautó érkezik a magyar egészségügybe. Huszonkét új mentőállomás épült és hatvanat korsze­rűsítettek - sorolta. Az előttünk álló időszak kemény munkával telik majd el, de ez nem ok arra, hogy visszaforduljunk azokhoz a kaotikus állapotokhoz, amelyeket 2010- ben kellett orvosolnunk - hangoztatta. (MTI) Egyezmény készül az RMDSZ kormányra lépésének feltételeiről Megkezdte a tárgyalásokat a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a Victor Ponta miniszterelnök vezette Szociáldemokrata Párttal (PSD) a magyar érdekképviselet kormányra lépésének feltételeiről, amelyekről a két politi­kai alakulat egyezményt készül aláírni - közölte pénteken az MTI-vel Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke. Elmondta, a dokumentum nemcsak arról szól, hány miniszteri tárcát, állam­­titkári és prefektusi tisztséget kap az RMDSZ, a szövetség ezek mellett számos javaslatot fogalmazott meg a jelenlegi kormányprogram kiegészítésére. • A kisebbségpolitika terén az RMDSZ leendő koalíciós partnerei támogatására számít anyanyelv-használati törvényter­vezeteinek elfogadtatásához, amelyek az egészségügyben, igazságszolgáltatásban, az ombudsmani hivatal és diszkriminá­cióellenes tanács működésében pótolnák a joghézagokat. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) azt várja el a Romániai Magyar Demok­rata Szövetségtől (RMDSZ), hogy a kultu­rális autonómiát és a sajátos jogállású regionális autonómiát tegye a kormány­zati szerepvállalás feltételévé –jelentette ki Toró T. Tibor, az EMNP elnöke pénte­ken egy Nagyváradon tartott sajtótájé­koztatón. A pártelnök hozzátette, most van a megfelelő pillanat arra, hogy a kisebbségi törvény elfogadtatásával az RMDSZ érvényesítse a magyar közösség kulturális autonómiáját. „A székelyföldi és partiumi tömbma­gyar vidékek számára ennél több kell. Itt a lehetőség, hogy vegyék elő újra a regi­onális átszervezés programját, és olyan koncepció mellé próbáljanak többséget kialakítani, amelyiknek része a Székely­föld sajátos jogállása, és a Partium sajátos jogállása” - jelentette ki Toró T. Tibor. Victor Ponta korábban jelezte: azt reméli, a PSD hétfőn mind a kisebbségi frakcióval, mind az RMDSZ-szel aláírhat­ja a koalíciós egyezményt. A kormányfő hétfőn teszi közzé az új kabinet névsorát, amelyről kedden fog szavazni a bukaresti parlament. (MTI)

Next