Magyar Szó, 2014. június (71. évfolyam, 124-148. szám)

2014-06-02 / 124. szám

2014. június 2., hétfő álta fia Lezsák: Nemzetpolitikai feladat a határon túli magyar iskolák segítése Az Országgyűlés alelnökének előadása a lakiteleki Összetartozás-összetartás találkozón A kormány nemzetpolitikai feladatának tekinti, hogy a határon túli településeken segítse a magyar nyelv taní­tását, támogassa a magyar tannyelvű iskolákat és a magyar egyházakat - mondta Lezsák Sándor, az Országgyű­lés alelnöke tegnap a Lakite­leki Népfőiskolán. A magyar diákoknak szülőföld­jükön kell biztosítani a tanulás és a megélhetés feltételeit, ehhez a lehe­tőségekhez képest anyagi támo­gatást is biztosítani kell - hang­súlyozta a Lakiteleki Népfőiskola alapítója a Nemzetpolitika és a határon túli magyar iskolák fontos­sága címmel a Burg Kastl közös­ség által támogatott határon túli, magyar oktatási intézmények első találkozóján tartott előadásában. A Rimaszombatról, Muzsalyról és Gyimesfelsőlokról érkezett taná­rok és diákok előtt arról beszélt, ha nem sikerül vonzóvá tenni a szülőföldön maradást, akkor sokan Magyarországra járnak majd át tanulni, és ez a határon túli isko­lák elsorvadását okozza. Emlékeztetett arra, hogy 2013 a kis iskolák éve volt, amikor több százmillió forintot költöttek az iskolák támogatására. Lezsák Sándor az Összetarto­zás-összetartás elnevezésű rendez­vényen rámutatott: nemcsak a határon túli, hanem a határokon belüli kis iskolák megmaradására is figyelmet kell fordítani. Az Országgyűlés alelnöke fontosnak nevezte a hungari­­kumtörvény elfogadását, mert az értéktárak felállítása, a helyi érté­kek felkutatása mozgósító erő, és hatással van az iskolákra is. Mint mondta, tizenéves diákok érték­­őr-munkacsoportokat szerveznek, igazi közösséggé alakulnak, ez is lehet a kis iskolák megújulásának egyik erőforrása. Lezsák Sándor szólt arról: az országgyűlési választás eredménye alapot ad arra, hogy a kormánynak a következő években folytatandó politikája a nemzetpolitika további erősítését szolgálja. Ezt a politikát támogatta a külhoniak 98 százaléka is - emlékeztetett a Fidesz-KDNP listájára a határon túlról leadott szavazatok arányára. Reményét fejezte ki, hogy a Délvidéken látványosan javul a magyar iskolák helyzete a követ­kező években. A külhoniaknak kell eldönte­niük, hogy mi lehet a támogatás legmegfelelőbb formája - jelen­tette ki. A kommunizmus elől menekült magyar emigráns értelmiség által létrehozott Magyar Iskolaegyesü­let alapította meg a Kastl Európai Magyar Gimnáziumot és Interná­­tust. Ez az intézmény gyakorlatilag a nyugat-európai és tengerentúli szórványmagyarság egyik szelle­mi bástyája volt. A németorszá­gi Burg Kastl közösség egykori magyar gimnazistái évtizedek óta segítik a külhoni magyar iskolákat. A gimnázium megszűnése után a tablók és egyéb ereklyék Lakitelekre kerültek, ahol a tárgyakból emlék­szobát is berendeztek. (MTI) MTI Lezsák Sándor előadást tart a Lakiteleki Népfőiskolán PDSZ: Állítsák vissza a tankötelezettséget tizennyolc évre A pártok méltatták a pedagógusok munkáját A Pedagógusok Demokrati­kus Szakszervezete (PDSZ) azt javasolja a kormányzatnak, hogy állítsák vissza 18 évre a tankötelezettség felső korha­tárát - jelentette ki a PDSZ elnöke tegnap Budapesten. Mendrey László a pedagó­gusnap alkalmából az Embe­ri Erőforrások Minisztériuma előtt tartott sajtótájékoztató­ján közölte: ugyancsak szüksé­gesnek tartják, hogy ne legyen kötelező a tagság a Nemzeti Pedagóguskarban. A belépést választhatóvá, önkéntessé kell tenni - mondta. Elkerülhetetlennek nevezte a Klebelsberg Intézményfenntar­tó Központ „monopóliumának” átgondolását. Lehetőséget kell adni az intézményfenntartásra azoknak az önkormányzatoknak, amelyek erre alkalmasak - tette hozzá a szakszervezeti vezető. A pedagógusnap alkalmából a kormány és az Országgyűlésben jelen lévő pártok képviselői méltat­ták a pedagógusok munkáját, az MTI-nek tegnap küldött közlemé­nyeikben arról írtak, hogy a taná­rok hivatásuk gyakorlásáért kiemelt megbecsülést érdemelnek. Az Emberi Erőforrások Minisz­tériuma azt közölte: az elmúlt négy esztendőben a kormány nem csupán szavakkal, hanem való­di tettekkel is bizonyította, hogy a pedagógusok munkáját fontos­nak tartja. Mint írták, a kormány bizton­ságossá, igazságossá és kiszámít­hatóvá tette a pályát. A peda­gógusképzés átalakításával, a Klebelsberg-ösztöndíj bevezetésé­vel - különösen a hiányszakokon - a fiatalok számára is vonzóbbá vált ez a hivatás. A KDNP azt hangoztatta, pótol­hatatlan, felelősségteljes munka a pedagógusoké, mert a tudás átadá­sa a fiatal generációknak, a nevelés, személyiségük formálása magában hordozza Magyarország jövőjét. A kisebbik kormányzópárt jelezte azt is, bízik abban, hogy az elmúlt évek kormányzati lépései kiszámítha­tóbb életet és nagyobb megbecsü­lést jelentenek mindannyiuknak. Az MSZP arra hívta fel a figyel­met, jó tanárnak lenni hivatás, „belülről fakadó szükség”, amely nem szűnik akkor sem, amikor valaki a pályája végére ér. Kajtár­­né Botár Borbála, az ellenzéki párt szakpolitikusa arról írt, hogy a magyar pedagógusok hittel, tudás­sal, elkötelezettséggel, a rájuk bízott gyermekek iránti szívből fakadó szeretettel végzik munkájukat. Az LMP azt közölte, az újraala­kuló kormánytól azt várják, hogy a köznevelésben több ponton korri­gálja korábbi hibáit, és adjon való­di megbecsülést a pedagógusok­nak, partnerként tekintsen rájuk. Mint írták, szerintük sok a teendő még addig, amíg a pedagógusok napja valóban az elismerésről és ünneplésről szólhat, nem pedig a nyomasztó problémákról. . Az Együtt-PM arra szólította fel a kormányt, hogy a presztízs­­beruházások, stadionok építése helyett a tankönyvellátásra bizto­sítson megfelelő forrásokat. Szabó Szabolcs szakpolitikus a kormány­zatot bírálva arról írt, hogy „a kormány rezsiátverési akció­ja” miatt a tanárok kénytelenek megrendelni a legolcsóbb kísérle­ti tankönyveket, melyek tartalmá­ról előzetesen semmilyen érdemi információjuk nincs. A DK nevében Gyurcsány Ferenc pártelnök és Niedermüller Péter alel­­nök azt hangoztatta, a jövő az okta­táson, a képzésen, a továbbképzé­sen, az élethosszig tartó tanuláson, így végső soron a pedagógusokon múlik. Azt írták, a XXI. század a tudás százada lesz, a versenyképes­ség záloga a gazdaság résztvevői­nek tudása, e tudás karbantartása és megújítása. (MTI) Az Erdélyi Gyülekezet története elválaszthatatlan a rendszerváltozástól A magyarság határokon átívelő egyesítésének szellemében, erdélyi menekültek által huszonöt évvel ezelőtt Magyarországon létrehozott Erdé­lyi Gyülekezet története elválaszthatatlan a rendszerváltozástól - mondta tegnap Budapesten Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, a református gyülekezet tiszteletbeli főgondnoka. Németh Zsolt a gyülekezet alapítójáról elnevezett Németh Géza emlékkonferencián köszöntőjében arról beszélt, hogy 1989 a csodák éve volt: a „mocsaras, tespedt, álságos világot létrehozó elnyomó gépezet a szemünk láttára omlott össze”. Hozzátette: a csodák éve volt azért is, mert beigazolódott édesapjának, Németh Géza lelkésznek az a hitvallá­sa, hogy az ország sorsa „az Úr kezében van”, és ezért minden zsarnoki rendszer bukásra van ítélve. Németh Zsolt emlékeztetett arra, hogy a nyolcvanas évek közepétől tömegesen érkező erdélyi menekültektől a kettős állampolgárságig vezetett a határokat átívelő nemzetegyesítés folyamata, az, hogy „a Kárpát-meden­cében újjáéledt a nemzeti összetartozás érzése”. Nagyon fontos, hogy „minden magyar ember otthon legyen Euró­pában, tehát az unióban is”, ezért is támogatja a kormány Szerbia uniós csatlakozását, valamint azt, hogy a kárpátaljai magyarok olyan Ukraj­nában éljenek, amely az unió felé orientálódik - jelentette ki. Zalatnay István lelkész az MTI-nek elmondta, hogy Németh Géza (1933-1995) „a kommunizmus időszaka alatt a református egyház egyik kiemelkedő ellenzéki személyisége volt”, akit bár 1971-ben egy koncepciós eljárás következtében eltávolítottak az egyházból, több egyházi szolgálatot - köztük a cigány missziót és a drogfüggő fiata­lokkal való foglalkozást - indított el. Magyarországon elsőként kezd­te az erdélyi menekülteket „intézményes” keretek között felkarolni - hangsúlyozta. (MTI) kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ RÖVIDEN Az ülésvezető elnöknek is szavazati jogot adhat a parlament Az Országgyűlés e heti ülésén szavazati joggal ruházhatja fel az ülést vezető elnököt a házszabály módosításával. Ma a leendő tárcavezetőket is meghallgatják a bizottságok, pénte­ken pedig várhatóan esküt is tehetnek a harmadik Orbán­­kormány tagjai. A Ház ülése a szokásoknak megfelelően ma 13 órakor napi­rend előtti felszólalásokkal kezdődik, de a képviselőcso­portok megállapodása alapján a kormány megalakulásáig interpellációkra, azonnali kérdésekre és kérdésekre továbbra sem kerül sor. A képviselők a határozathozatalok során elfogadhatják azt a kormányoldali javaslatot, amely az Országgyűlés plenáris ülését vezető elnöknek is szavazati jogot biztosít a parlamen­ti döntéseknél. Az Országgyűlés ezzel azt a szabályt törölné, amelynek értelmében az ülést vezető elnök jelenleg csak szavazategyenlőség esetén és utólag szavazhat. (MTI) Botka László vezeti ideiglenesen az MSZP-t Elrendelte az MSZP választmánya a teljes tisztújítást, és júli­us 19-ére összehívta a párt tisztújító kongresszusát, amelyen az elnök mellett megválasztják az országos elnökség tagjait is. Addig az MSZP-t Botka László vezetésével az országos választási bizottság (ovb) irányítja, és csak a tisztújítás után lesz vezetője az MSZP parlamenti frakciójának. Általános frakcióvezető-helyettesként pedig Tóbiás József irányítja a képviselők munkáját. A választmány elnöke a testület szombati budapesti zárt ülése közben, az MSZP székháza előtt újságíróknak elmond­ta: annak, aki szerepet akar vállalni az MSZP vezetésében, akár helyi, akár országos szinten, programmal kell rendel­keznie arról, hogyan szervezné újjá a pártot, és miként kíván hozzájárulni ahhoz, hogy „az Orbán utáni világra” egy modern, versenyképes, győzelemesélyes pártot tudjanak létrehozni. Botka László közölte: a párt választmánya egyhangúlag hozta meg döntését a tisztújításról. (MTI) Emléktáblát avattak a szegedi légitámadások áldozatainak tiszteletére Emléktáblát avattak a szegedi légoltalom munkájában részt vevők és a légitámadások áldozatainak tiszteletére tegnap. Brzózka Marek szegedi szobrászművész alkotását a szolgálat egyik központja, az egykori tűzoltólaktanya, a mai mentő­­állomás épületén helyezték el. A fagyálló agyagból és rozs­damentes acélból készült kompozíció egy bombázó repülő pilótafülkéjéből látható képet formázza meg az emléktáb­la felületén, amint a gép rárepül a domborműben ábrázolt célpontra, Szeged városára. Az emléktábla-állítás kezdeményezője, a néprajzkutató Bálint Sándor szellemi örökségét őrző alapítvány nevében Haág Zalán (KDNP) önkormányzati képviselő elmond­ta, Szeged közlekedési központként, valamint repülőtere és hadiipari létesítményei miatt kiemelt célpontja volt a szövet­séges bombázóknak a második világháborúban. Első alkalommal jugoszláv bombázórajok támadták meg a várost 1941 áprilisában. 1944. június 2-ától szeptemberig pedig hat légitámadás is érte a várost, az angolszász repü­lők bombái csaknem száz halálos áldozatot követeltek, és nagyon sokan megsérültek - közölte a politikus. (MTI) A vészkorszak áldozataira emlékeztek Zalaegerszegen Gyászmegemlékezést tartottak és zsidó emlékhelyet avattak a holokauszt 70. évfordulója alkalmából Zalaegerszegen, az egykori zsinagógában, a jelenleg városi hangverseny- és kiál­lítóteremként működő épületben tegnap. A zsinagóga épülete emlékeztet a hajdani zalaegerszegi zsidó közösség szerepére a város életében, de egyben jelzi a közösség veszteségét is. A meggyújtott gyertyák hatmillió­hatszázezer zsidó áldozatért égnek - mondta a helyi hitköz­ség elnöke. Siklósi Vilmos beszéde közben a kivetítőn a Jobbiknak az áprilisi országgyűlési választáson Zala megyében elért szava­zati aránya volt látható. A hitközség elnöke azt mondta: a zalaegerszegi zsidósá­got megkérdezték a holokauszt-emlékév rendezvényeiről, a város közparkjában emlékművet állítottak a zsidó áldozatok­nak, konferencián mutatták be a zsidóság életét a betele­pülésüktől napjainkig, történetükről a közeljövőben könyv jelenik meg. Botfán Hűvös József (Hirschel Salamon) zsidó földesúrnak emelnek emléktáblát, akit, bár katalizált, agyon­vertek a téglagyárban - emlékeztetett Siklósi Vilmos. A megemlékezést követően Gyutai Csaba (Fidesz-KDNP), Zalaegerszeg polgármestere felavatta az emlékhelyet az egykori zsinagógában. (MTI)

Next