Magyar Szó, 2014. szeptember (71. évfolyam, 202-227. szám)

2014-09-16 / 215. szám

A K­opacz alakíthat kormányt Megbízta kormányalakítás­sal tegnap Ewa Kopaczot (a felvételen), a szejm elnö­­ két Bronislaw Komorows­­ ki lengyel államfő. Kopacz megbízását már pénteken, az államfő és a házelnök első, kormányalakítással kapcsolatos megbeszélése után jelentette be a lengyel elnök szóvivője. Előtte egy nappal Komorowski elfo­gadta Donald Tusk eddigi kormányfő lemondását, akit megválasztottak az Európai Tanács elnökévé. Kopacz a jobbközép Polgári Platform (PO) és a Lengyel Parasztpárt (PSL) alkotta kormánykoalíció közös jelöltje. Két héten belül, vagyis szeptember 28-áig kell bemutatnia kabine­tének tagjait. Ezután újabb két hete lesz, hogy parlamenti szavazáson bizalmat szerezzen kabinetjének. Ehhez elég az egyszerű többség. Annyit már tudunk, hogy Radoslaw Sikorski eddigi külügyminiszter nem lesz az új kormány tagja, valószínűleg a házelnöki poszt jut majd neki. A­z ausztrál kormányfő egy hétre az őslakosokhoz költözött Tony Abbott ausztrál miniszterelnök tegnap átmeneti­leg egy sátorban rendezte be a hivatalát az ország északi részén, ausztrál őslakosok táborában. Pártja 2013. szep­temberi választási győzelme után a konzervatív veze­tő bejelentette, hogy az őslakosok ügyeit a szívén viselő kormányfőként évente egy hetet a bennszülöttek körében fog eltölteni. Ígéretéhez híven a munkatársaival együtt most egy sátorba költözik Nhulunbuy település mellett. Abbott népszavazást kezdeményez az őslakosok státusá­nak alkotmányba foglalásáról, „hogy soha többé ne érez­zék magukat idegennek a saját hazájukban”. A kormányfő egykor - még teológus hallgatóként - több ízben önkéntes munkát végzett ausztrál őslakosok településein. Ö­tszázan a tengerbe vesztek!? Túlélők elmondása szerint Málta partjaitól mintegy 300 kilométerre délkeletre két hajó összeütközött, és sokan meghaltak. Az egyik hajón állítólag 300-400-an, a mási­kon mintegy 30-an utaztak, de csak 10 embert sikerült kimenteni. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) két palesztin túlélőre hivatkozva arról számolt be, hogy mint­egy ötszázan tűntek el, mindössze 36 hajótöröttet sikerült kimenteni. A hajótörést állítólag szándékosan okozták az embercsempészek. A menekültek szíriaiak, palesztinok, egyiptomiak és szudániak voltak. Előzőleg a hírügynök­ségek arról tájékoztattak, hogy Líbia partjainál egy hajó süllyedt el, és a rajta tartózkodó mintegy 250 afrikai emig­­ ráns többsége vízbe fulladt.­ asmussen: Most már nem kérdéses a NATO értelme Most már nem kérdéses, hogy a NATO létének továbbra is van értelme, sőt, az eddiginél erősebb NATO-ra van szük­ség - hangsúlyozta Anders Fogh Rasmussen, az atlanti szövetség főtitkára tegnap Brüsszelben, a Carnegie Europe nevű elemző műhely rendezvényén elmondott beszédében. A posztjáról hamarosan távozó Rasmussen megállapítot­ta, hogy Oroszország nem partnert, hanem ellenfelet lát az észak-atlanti szervezetben. A beszédet követő pódiumbe­szélgetés során úgy vélte, nem szabad megengedni, hogy Ukrajnában újabb „befagyott konfliktushelyzet” álljon elő. Az IÁ-ról azt mondta, hogy az nem állam, hanem terro­rista szervezet, és olyan fenyegetést jelent, amelyre kato­nai választ kell adni. (Forrás: MTI/AFP//Reuters/ITAR­­TASZSZ/Hszinhua/ANSA/Tanjug) 2 KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com RÖVIDEN PÁRIZSI KONFERENCIA K­atonailag is támogatják az új iraki kormányt Az iraki elnök gyors légi beavatkozást kért tegnap a nyuga­ti hatalmaktól az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihadista szervezet ellen. Fuád Masszúm közvetlenül az IÁ elleni nemzetközi fellépés összehangolásáról rendezett párizsi konferencia előtt nyilatkozta ezt. A több mint húsz ország képviselői részvételével, Francis Hollande francia elnök kezdeményezésére rendezett konferencia részvevői leszö­gezték, hogy az IÁ a teljes nemzetközi közösségre veszélyt jelent. A cél érdekében elkötelezték magukat, hogy minden szükséges eszközzel támogatják az új iraki kormányt az IÁ elleni harcában, beleértve az iraki vezetők által kifejezett kérésnek megfelelő katonai segítséget is. Laurent Fabius francia külügyminiszter bejelentette, hogy a francia gépek azonnal felderítő repüléseket kezdenek Irak felett. Atal Só Kosztyantin Szavinov donyec­­ki alpolgármester tegnap közöl­te, hogy a szeparatisták tüzérsé­gi támadásai következtében hat civil vesztette életét. Ez a szeptem­ber 5-én kötött tűzszünet óta a legtöbb áldozattal járó eset. Az orosz és az ukrán média arról is hírt adott, hogy egy EBESZ-megfi­gyelőket szállító gépkocsi akna­tűz alá került Donyeck mellett. A Krímben tartott választások az orosz hatalom törvényességét bizonyították - értékelte a félsziget parlamentjének és a szevasztopo­­li városi közgyűlés képviselőinek megválasztását Dmitrij Medve­gyev orosz kormányfő egy tegnapi tanácskozáson. Az Orosz régiók című moszkvai médiafórumon azt mondta, „nem fontos, ki ért el jobb eredményt, a választási kampány minden részt­vevője megmutatta nekünk és szomszédainknak, hogy az orosz hatalom törvényes eljárásokon nyugszik”. A krími választásokon az Oroszországban kormányzó, párt képviselői szerezték meg a szavazatok döntő többségét. A szavazatok 67 százaléká­nak összeszámlálásakor közölt adatok szerint a krími államta­nács, a törvényhozás képviselő­ire leadott szavazatok 71 száza­lékát az Egységes Oroszország (JeR) jelöltjei kapták a listákon, és mind a 25 egyéni jelöltjük győzött. A 75 fős krími parlamentben 70 mandátumuk lesz az Oroszország­ban kormányzó párt embereinek. A többit várhatóan a populista Oroszországi Liberális Demokra­tzt a szervezet egyik képviselője közölte, mondván, hogy az autó öt utasa közül senkinek sem esett baja. Az EBESZ-megfigyelők foly­tatják munkájukat. Dmitro Timcsuk, a kelet-uk­rajnai harcokat kísérő katonai szak­értő értesülései alapján a hétvé­gén a tűzszünet ellenére a szepara­tisták és az orosz fegyveresek leg­alább negyvenszer nyitottak tüzet­­a Párt (LDPR) jelöltjei foglalhat­ják el. A különleges státust élvező Szevasztopol városi közgyűlésében is taroltak a JeR képviselői. A 24 mandátumból 23 az övék, amint erre a szavazatok 84,29 százalé­kának megszámolásakor közölt adatok utalnak. Az ukrán külügyminisztérium törvénytelennek minősítette a krími választásokat, és arra szólította fel a külföldi államokat, hogy ítéljék el a szavazást. Azt is közölték, hogy mindenkit felelősségre vonnak az ukrán jogszabályok alapján, akinek köze volt a krími törvényhozási és szevasztopoli közgyűlési választá­sok megszervezéséhez és lebonyolí­tásához. Tegnap Brüsszel is közölte, hogy az EU sem ismeri el a krími választásokat. Az unió változatla­nul jogtalannak tartja a félsziget annektálását. Az Ukrajnához tartozó Krím fél­szigetet és az ott található Szevasz­­topolt a március 16-án tartott nép­szavazást követően, március 21- ére csatolták egyoldalúan Oroszor­szághoz. Azóta erőteljesen folyik a terület politikai-gazdasági átalakí­tása és hozzáigazítása az oroszor­szági rendszerhez. (Forrás: MTI) az ukrán katonák állásaira, illetve civil célpontokra, lakóházakra. Különösen feszült a helyzet a me­gyeközpontokban, Donyeck és Luhanszk városokban,valamint De­­balceve településen, amely nemrég még az ukrán erők ellenőrzése alatt állt. Facebook-oldalán arról számolt be, hogy időnként egy­mást lövik a szakadárok és az orosz katonák is, ami hadműveleteik rossz összehangoltságának tudha­tó be. A „baráti tűzre” példaként hozta fel, hogy a Donyeck megyei Debalceve településnél a szepara­tisták tüzérsége lőtte az egyik orosz felderítő-diverziós egységet. Az ukrán kormányerők min­den tagját kivonták a szeparatisták és - Kijev szerint - orosz katonák által bekerített Donyeck melletti Ilovajszk városából - közölte teg­nap Valerij Heletej védelmi minisz­ter. Adatai szerint Ilovajszknál leg­alább 107 ukrán katona és több mint 300 orosz fegyveres vesztet­te életét. A Kreml továbbra is tagad­ja, hogy az orosz erők tagjai részt vennének a kelet-ukrajnai harcok­ban. Múlt szerdán Vitalij Jarema fő­ügyész azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők és az önkéntes alaku­latok legalább kétszáz tagja esett el a Donyeckhez vezető útnál fek­vő, stratégiai fontosságú Ilo­­vajszknál. AMNESZTIA, SZABAD NYELVHASZNÁLAT ÉS KÜLÖNLEGES STÁTUS KELET-UKRAJNÁNAK Petro Porosenko ukrán elnök a kelet-ukrajnai helyzet rende­zését célzó törvényjavaslatában három évre biztosítana különle­ges státust, vagyis a központi veze­téstől független önkormányzást és ehhez kapcsolódóan különle­ges jogokat Donyeck és Luhanszk megye azon régiójának, amelyre jelenleg kiterjed a Kijev által indí­tott hadművelet. Az előterjesztést tegnap kapták kézhez a parlamenti képviselők. Nem kizárt, hogy már a héten sza­vaznak róla. A javaslat a különle­ges státus megteremtése érdekében rendkívüli helyhatósági választá­sok megtartásáról rendelkezik a régióban, időpontnak november 9-ét javasolja. Ezenkívül a doku­mentum szavatolja „az orosz és minden más nyelv” szabad haszná­latát a magán- és a hivatalos élet­ben, továbbá amnesztiában része­síti a két megyében történt esemé­nyek résztvevőit. (Forrás: MTI/dpa/ AP) KRÍMI VÁLASZTÁSOK Tarolt a JeR Medvegyev: A voksoláson az orosz hatalom törvényességét bizonyították - Kijev és az EU törvénytelennek minősítette a választásokat UKRÁN VÁLSÁG Újabb civil áldozatok Donyeckben Ilovajszkból kivonták az összes katonát Az Azov önkéntes zászlóalj egyik tagja kedvesének ölelésében, midőn a „frontról" hazatért Kijevbe A svédek a baloldalban bíznak Szabó József Nyolcévnyi ellenzéki szereplés után Svéd­országban ismét hatalomra kerülhetnek a szociáldemokraták, akik 2006 előtt év­tizedekig kormányozták a skandináv országot. Ezúttal ismét sikerült győzni­ük a vasárnap tartott parlamenti válasz­táson. A sikerhez két másik politikai erő is hozzájárult: a szociáldemokratákkal választási koalícióban indult zöldek és a magát korábban még kommunistaként meghatározó Baloldali Párt. A három­párti ellenzéki szövetség a szavazatok 43,7 százalékát kapta, megelőzve a négypárti kormánykoalíciót, amelyre a választók 39,3 százaléka voksolt. A győztesek nem tudtak abszolút többsé­get szerezni a 349 tagú törvényhozásban, ezért akár ismét kisebbségi kormány alakulhat. Ha mégis biztosítani szeretnék az abszolút több­séget, a vesztes kormánykoalíció valamelyik pártjával kellene megegyezniük, illetve össze­fogniuk, ennek azonban minimális az esélye. A választáson harmadik legjobb eredményt elérő, szélsőjobboldali, bevándorlás- és EU-ellenes Svéd Demokratákkal nem akarnak szövetkezni. Annak ellenére sem, hogy a pártra a választók csaknem 13 százaléka szavazott. A kisebbségi jobbközép - liberális-konzer­­vatív koalíciós­­ kormány azonban biztosan búcsút inthet a hatalomnak. A koalíció - élén a miniszterelnököt adó konzervatív Mérsékelt Párttal - 2006 óta irányította Svédországot. A jelenlegi volt a második megbízatási ideje, de a választók nem hosszabbították meg. Fredrik Reinfeldt miniszterelnök ezért csomagolhat, a kormánykoalíció többi tagjával együtt. Elis-A leendő miniszterelnök, Stefan Löfven a szoci­áldemokraták vezetője, a választási sikert köve­tően nyilatkozik Stockholmban mérve vereségét, tegnap már le is mondott a tisztségéről. Helyét várhatóan a szociáldemokraták veze­tője, az 57 éves Stefan Löfven veszi át. ő sok minden volt már életében, így hegesztőmun­kás, szakszervezeti aktivista, de politikus még nem, parlamenti képviselőnek sem választották meg soha. A vasárnapi győzelem után közölte: a súlyos helyzetbe sodródott Svédországnak irányváltásra van szüksége. Pártjának nagy tapasztalata van az ország vezetésében, hiszen 1920-tól, amikor először került kormányra, évtizedekig gyakorolhatta folyamatosan a hatalmat. Ezúttal ismét vissza­szerezte régi pozícióját, de csak nyolc év ellen­zékiség után. Eddig még nem akadt példa a párt történetében arra, hogy ilyen hosszú ideig távol kellett magát tartania a hatalomtól. A szociál­demokraták máris jelezték, hogy kormánypárt­ként kiemelt hangsúlyt helyeznek a munka­helyteremtésre, az oktatásra és a jóléti kiadások biztosítására.. Választási sikerük ezúttal részben azzal magyarázható, hogy a 9,7 millió lakosú Svéd­országban a választók jó része megelégelte Rein­feldt válságkezelő politikáját. Elsősorban azt, hogy kormánya megnyirbálta a szociális jutta­tásokat, és magánosított egy sor állami vállala­tot. A jövedelem és társasági adó csökkentése, valamint a vagyonadó törlése azért valószínűleg nem szúrta a svédek szemét. Beta/AP 2014. szeptember 16., kedd

Next