Magyar Szó, 2014. szeptember (71. évfolyam, 202-227. szám)
2014-09-16 / 215. szám
A Kopacz alakíthat kormányt Megbízta kormányalakítással tegnap Ewa Kopaczot (a felvételen), a szejm elnö két Bronislaw Komorows ki lengyel államfő. Kopacz megbízását már pénteken, az államfő és a házelnök első, kormányalakítással kapcsolatos megbeszélése után jelentette be a lengyel elnök szóvivője. Előtte egy nappal Komorowski elfogadta Donald Tusk eddigi kormányfő lemondását, akit megválasztottak az Európai Tanács elnökévé. Kopacz a jobbközép Polgári Platform (PO) és a Lengyel Parasztpárt (PSL) alkotta kormánykoalíció közös jelöltje. Két héten belül, vagyis szeptember 28-áig kell bemutatnia kabinetének tagjait. Ezután újabb két hete lesz, hogy parlamenti szavazáson bizalmat szerezzen kabinetjének. Ehhez elég az egyszerű többség. Annyit már tudunk, hogy Radoslaw Sikorski eddigi külügyminiszter nem lesz az új kormány tagja, valószínűleg a házelnöki poszt jut majd neki. Az ausztrál kormányfő egy hétre az őslakosokhoz költözött Tony Abbott ausztrál miniszterelnök tegnap átmenetileg egy sátorban rendezte be a hivatalát az ország északi részén, ausztrál őslakosok táborában. Pártja 2013. szeptemberi választási győzelme után a konzervatív vezető bejelentette, hogy az őslakosok ügyeit a szívén viselő kormányfőként évente egy hetet a bennszülöttek körében fog eltölteni. Ígéretéhez híven a munkatársaival együtt most egy sátorba költözik Nhulunbuy település mellett. Abbott népszavazást kezdeményez az őslakosok státusának alkotmányba foglalásáról, „hogy soha többé ne érezzék magukat idegennek a saját hazájukban”. A kormányfő egykor - még teológus hallgatóként - több ízben önkéntes munkát végzett ausztrál őslakosok településein. Ötszázan a tengerbe vesztek!? Túlélők elmondása szerint Málta partjaitól mintegy 300 kilométerre délkeletre két hajó összeütközött, és sokan meghaltak. Az egyik hajón állítólag 300-400-an, a másikon mintegy 30-an utaztak, de csak 10 embert sikerült kimenteni. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) két palesztin túlélőre hivatkozva arról számolt be, hogy mintegy ötszázan tűntek el, mindössze 36 hajótöröttet sikerült kimenteni. A hajótörést állítólag szándékosan okozták az embercsempészek. A menekültek szíriaiak, palesztinok, egyiptomiak és szudániak voltak. Előzőleg a hírügynökségek arról tájékoztattak, hogy Líbia partjainál egy hajó süllyedt el, és a rajta tartózkodó mintegy 250 afrikai emig ráns többsége vízbe fulladt. asmussen: Most már nem kérdéses a NATO értelme Most már nem kérdéses, hogy a NATO létének továbbra is van értelme, sőt, az eddiginél erősebb NATO-ra van szükség - hangsúlyozta Anders Fogh Rasmussen, az atlanti szövetség főtitkára tegnap Brüsszelben, a Carnegie Europe nevű elemző műhely rendezvényén elmondott beszédében. A posztjáról hamarosan távozó Rasmussen megállapította, hogy Oroszország nem partnert, hanem ellenfelet lát az észak-atlanti szervezetben. A beszédet követő pódiumbeszélgetés során úgy vélte, nem szabad megengedni, hogy Ukrajnában újabb „befagyott konfliktushelyzet” álljon elő. Az IÁ-ról azt mondta, hogy az nem állam, hanem terrorista szervezet, és olyan fenyegetést jelent, amelyre katonai választ kell adni. (Forrás: MTI/AFP//Reuters/ITARTASZSZ/Hszinhua/ANSA/Tanjug) 2 KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com RÖVIDEN PÁRIZSI KONFERENCIA Katonailag is támogatják az új iraki kormányt Az iraki elnök gyors légi beavatkozást kért tegnap a nyugati hatalmaktól az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihadista szervezet ellen. Fuád Masszúm közvetlenül az IÁ elleni nemzetközi fellépés összehangolásáról rendezett párizsi konferencia előtt nyilatkozta ezt. A több mint húsz ország képviselői részvételével, Francis Hollande francia elnök kezdeményezésére rendezett konferencia részvevői leszögezték, hogy az IÁ a teljes nemzetközi közösségre veszélyt jelent. A cél érdekében elkötelezték magukat, hogy minden szükséges eszközzel támogatják az új iraki kormányt az IÁ elleni harcában, beleértve az iraki vezetők által kifejezett kérésnek megfelelő katonai segítséget is. Laurent Fabius francia külügyminiszter bejelentette, hogy a francia gépek azonnal felderítő repüléseket kezdenek Irak felett. Atal Só Kosztyantin Szavinov donyecki alpolgármester tegnap közölte, hogy a szeparatisták tüzérségi támadásai következtében hat civil vesztette életét. Ez a szeptember 5-én kötött tűzszünet óta a legtöbb áldozattal járó eset. Az orosz és az ukrán média arról is hírt adott, hogy egy EBESZ-megfigyelőket szállító gépkocsi aknatűz alá került Donyeck mellett. A Krímben tartott választások az orosz hatalom törvényességét bizonyították - értékelte a félsziget parlamentjének és a szevasztopoli városi közgyűlés képviselőinek megválasztását Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő egy tegnapi tanácskozáson. Az Orosz régiók című moszkvai médiafórumon azt mondta, „nem fontos, ki ért el jobb eredményt, a választási kampány minden résztvevője megmutatta nekünk és szomszédainknak, hogy az orosz hatalom törvényes eljárásokon nyugszik”. A krími választásokon az Oroszországban kormányzó, párt képviselői szerezték meg a szavazatok döntő többségét. A szavazatok 67 százalékának összeszámlálásakor közölt adatok szerint a krími államtanács, a törvényhozás képviselőire leadott szavazatok 71 százalékát az Egységes Oroszország (JeR) jelöltjei kapták a listákon, és mind a 25 egyéni jelöltjük győzött. A 75 fős krími parlamentben 70 mandátumuk lesz az Oroszországban kormányzó párt embereinek. A többit várhatóan a populista Oroszországi Liberális Demokratzt a szervezet egyik képviselője közölte, mondván, hogy az autó öt utasa közül senkinek sem esett baja. Az EBESZ-megfigyelők folytatják munkájukat. Dmitro Timcsuk, a kelet-ukrajnai harcokat kísérő katonai szakértő értesülései alapján a hétvégén a tűzszünet ellenére a szeparatisták és az orosz fegyveresek legalább negyvenszer nyitottak tüzeta Párt (LDPR) jelöltjei foglalhatják el. A különleges státust élvező Szevasztopol városi közgyűlésében is taroltak a JeR képviselői. A 24 mandátumból 23 az övék, amint erre a szavazatok 84,29 százalékának megszámolásakor közölt adatok utalnak. Az ukrán külügyminisztérium törvénytelennek minősítette a krími választásokat, és arra szólította fel a külföldi államokat, hogy ítéljék el a szavazást. Azt is közölték, hogy mindenkit felelősségre vonnak az ukrán jogszabályok alapján, akinek köze volt a krími törvényhozási és szevasztopoli közgyűlési választások megszervezéséhez és lebonyolításához. Tegnap Brüsszel is közölte, hogy az EU sem ismeri el a krími választásokat. Az unió változatlanul jogtalannak tartja a félsziget annektálását. Az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet és az ott található Szevasztopolt a március 16-án tartott népszavazást követően, március 21- ére csatolták egyoldalúan Oroszországhoz. Azóta erőteljesen folyik a terület politikai-gazdasági átalakítása és hozzáigazítása az oroszországi rendszerhez. (Forrás: MTI) az ukrán katonák állásaira, illetve civil célpontokra, lakóházakra. Különösen feszült a helyzet a megyeközpontokban, Donyeck és Luhanszk városokban,valamint Debalceve településen, amely nemrég még az ukrán erők ellenőrzése alatt állt. Facebook-oldalán arról számolt be, hogy időnként egymást lövik a szakadárok és az orosz katonák is, ami hadműveleteik rossz összehangoltságának tudható be. A „baráti tűzre” példaként hozta fel, hogy a Donyeck megyei Debalceve településnél a szeparatisták tüzérsége lőtte az egyik orosz felderítő-diverziós egységet. Az ukrán kormányerők minden tagját kivonták a szeparatisták és - Kijev szerint - orosz katonák által bekerített Donyeck melletti Ilovajszk városából - közölte tegnap Valerij Heletej védelmi miniszter. Adatai szerint Ilovajszknál legalább 107 ukrán katona és több mint 300 orosz fegyveres vesztette életét. A Kreml továbbra is tagadja, hogy az orosz erők tagjai részt vennének a kelet-ukrajnai harcokban. Múlt szerdán Vitalij Jarema főügyész azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők és az önkéntes alakulatok legalább kétszáz tagja esett el a Donyeckhez vezető útnál fekvő, stratégiai fontosságú Ilovajszknál. AMNESZTIA, SZABAD NYELVHASZNÁLAT ÉS KÜLÖNLEGES STÁTUS KELET-UKRAJNÁNAK Petro Porosenko ukrán elnök a kelet-ukrajnai helyzet rendezését célzó törvényjavaslatában három évre biztosítana különleges státust, vagyis a központi vezetéstől független önkormányzást és ehhez kapcsolódóan különleges jogokat Donyeck és Luhanszk megye azon régiójának, amelyre jelenleg kiterjed a Kijev által indított hadművelet. Az előterjesztést tegnap kapták kézhez a parlamenti képviselők. Nem kizárt, hogy már a héten szavaznak róla. A javaslat a különleges státus megteremtése érdekében rendkívüli helyhatósági választások megtartásáról rendelkezik a régióban, időpontnak november 9-ét javasolja. Ezenkívül a dokumentum szavatolja „az orosz és minden más nyelv” szabad használatát a magán- és a hivatalos életben, továbbá amnesztiában részesíti a két megyében történt események résztvevőit. (Forrás: MTI/dpa/ AP) KRÍMI VÁLASZTÁSOK Tarolt a JeR Medvegyev: A voksoláson az orosz hatalom törvényességét bizonyították - Kijev és az EU törvénytelennek minősítette a választásokat UKRÁN VÁLSÁG Újabb civil áldozatok Donyeckben Ilovajszkból kivonták az összes katonát Az Azov önkéntes zászlóalj egyik tagja kedvesének ölelésében, midőn a „frontról" hazatért Kijevbe A svédek a baloldalban bíznak Szabó József Nyolcévnyi ellenzéki szereplés után Svédországban ismét hatalomra kerülhetnek a szociáldemokraták, akik 2006 előtt évtizedekig kormányozták a skandináv országot. Ezúttal ismét sikerült győzniük a vasárnap tartott parlamenti választáson. A sikerhez két másik politikai erő is hozzájárult: a szociáldemokratákkal választási koalícióban indult zöldek és a magát korábban még kommunistaként meghatározó Baloldali Párt. A hárompárti ellenzéki szövetség a szavazatok 43,7 százalékát kapta, megelőzve a négypárti kormánykoalíciót, amelyre a választók 39,3 százaléka voksolt. A győztesek nem tudtak abszolút többséget szerezni a 349 tagú törvényhozásban, ezért akár ismét kisebbségi kormány alakulhat. Ha mégis biztosítani szeretnék az abszolút többséget, a vesztes kormánykoalíció valamelyik pártjával kellene megegyezniük, illetve összefogniuk, ennek azonban minimális az esélye. A választáson harmadik legjobb eredményt elérő, szélsőjobboldali, bevándorlás- és EU-ellenes Svéd Demokratákkal nem akarnak szövetkezni. Annak ellenére sem, hogy a pártra a választók csaknem 13 százaléka szavazott. A kisebbségi jobbközép - liberális-konzervatív koalíciós kormány azonban biztosan búcsút inthet a hatalomnak. A koalíció - élén a miniszterelnököt adó konzervatív Mérsékelt Párttal - 2006 óta irányította Svédországot. A jelenlegi volt a második megbízatási ideje, de a választók nem hosszabbították meg. Fredrik Reinfeldt miniszterelnök ezért csomagolhat, a kormánykoalíció többi tagjával együtt. Elis-A leendő miniszterelnök, Stefan Löfven a szociáldemokraták vezetője, a választási sikert követően nyilatkozik Stockholmban mérve vereségét, tegnap már le is mondott a tisztségéről. Helyét várhatóan a szociáldemokraták vezetője, az 57 éves Stefan Löfven veszi át. ő sok minden volt már életében, így hegesztőmunkás, szakszervezeti aktivista, de politikus még nem, parlamenti képviselőnek sem választották meg soha. A vasárnapi győzelem után közölte: a súlyos helyzetbe sodródott Svédországnak irányváltásra van szüksége. Pártjának nagy tapasztalata van az ország vezetésében, hiszen 1920-tól, amikor először került kormányra, évtizedekig gyakorolhatta folyamatosan a hatalmat. Ezúttal ismét visszaszerezte régi pozícióját, de csak nyolc év ellenzékiség után. Eddig még nem akadt példa a párt történetében arra, hogy ilyen hosszú ideig távol kellett magát tartania a hatalomtól. A szociáldemokraták máris jelezték, hogy kormánypártként kiemelt hangsúlyt helyeznek a munkahelyteremtésre, az oktatásra és a jóléti kiadások biztosítására.. Választási sikerük ezúttal részben azzal magyarázható, hogy a 9,7 millió lakosú Svédországban a választók jó része megelégelte Reinfeldt válságkezelő politikáját. Elsősorban azt, hogy kormánya megnyirbálta a szociális juttatásokat, és magánosított egy sor állami vállalatot. A jövedelem és társasági adó csökkentése, valamint a vagyonadó törlése azért valószínűleg nem szúrta a svédek szemét. Beta/AP 2014. szeptember 16., kedd