Magyar Szó, 2014. október (71. évfolyam, 228-254. szám)

2014-10-18 / 243. szám

HIRDESSEN LAPUNKBAN! Újvidék: 021/456-832 Szabadka: 024/552-458 Zenta: 024/814-550 Újvidék, 2014. október 18., 19., szombat-vasárnap LXXI. évf., 243. (23 024.) szám ■ Ára 50 Din Isi ODOR NOVI LAP NEMZETI TANÁCSI VÁLASZTÁSOK Hogy fiataljaink itt maradjanak, visszajöjjenek Székelykevén járt Németh Zsolt, Pásztor Bálint és Hajnal Jenő A legdélebbi magyar iskolában kezdte pénteki székelykevei látogatását Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasá­gi parlamenti frakcióvezetője és Hajnal Jenő, a Magyar Összefogás listavezetője. A vendégeket Bogos Tivadar székelyke­vei tanácselnök fogadta, a Zarko Zrenja­­nin Általános Iskolában pedig Salamon Géza igazgató, az iskola diákjai, a szülők, a katolikus egyház képviselői, a helybeli művelődési egyesületek és civil szerveze­tek képviselői várták. Az iskola előcsarno­kában a diákok alkalmi műsort mutattak be a vendégeknek, akik a házigazdákkal elbeszélgettek az őket érintő legégetőbb problémákról, megtekintették a falu tájhá­zát és a székely kaput. A jobb időket is megélt, az Al-Duna közelében fekvő Székelykevére 1883-ban bukovinai székelyek érkeztek (645 család, mintegy kétezer telepes). Előbb Gyurgyo­­vára települtek, de hamarosan átköltöztek a mai Székelykeve területére, mivel a Duna áradásai rendszeresen döntötték a vidéket és a termőföldeket. 1892-ben Torontáltól Temes megye fennhatósága alá kerültek. A falunak már 1885-ben volt tanítója, az első iskola 1889-ben, a katolikus templom pedig 1892-ben épült. A Pancsovától harminc és Belgrádtól 46 km-re fekvő falu lakosságának a száma a huszadik század elején meghaladta a 4500-at. A múlt század kilencvenes évei­ben is még több mint 3200-an éltek itt. Most majd ezerrel kevesebben vannak. Bogos Tivadar tanácselnök szavai szerint csak az elmúlt években - jórészt a magyar útlevéllel - több mint négyszázan költöz­tek el. Zömében fiatalok. Senki se mond­ta, hogy örökre elmegy, azt sem, hogy visszajön. Az itthon maradottak feladata az, hogy olyan megélhetést és életfeltéte­leket teremtsenek meg, hogy bármikor visszatérhessenek szülőfalujukba azok, akik elmentek. A nehézségek ellenére a fogyatkozó faluban nem állt meg az élet. Számos egyesület működik, kezdve a labdarúgóktól a műkedvelőkig. A helybeli iskolának - melynek épüle­te 33 éves, de úgy néz ki, mintha nemrég fejezték volna be az építését -135 tanulója van, amennyi tavaly is volt. Az idén több elsős iratkozott be, mint amennyien érett­ségiztek, ami létszámnövekedést kellett volna hogy jelentsen, de a nyáron kilenc tanuló költözött el a családjával a faluból. Salamon Géza iskolaigazgató elmondta, hogy igyekeznek minden szempontból vonzóvá tenni a magyar iskolát, hogy a vegyes házasságokban született gyerekeket is ide írassák be. Folytatása a 6. oldalon Az iskola tanulói virággal várták a vendégeket Kecskés István Újabb pékséget gyújtottak fel Egy személyt előállítottak­­ Újvidéken két, Versecen három üzletet támadtak meg Péntekre virradóra ismeretlen tettesek Újvidéken újfent albán tulajdonban lévő pékségekre támadtak. A Pirosi utcában található AS pékségre Molotov-koktélt dobtak, az üzlet belső tere teljesen kiégett. A Lázár cár sugárúton található Európa pékség kirakatát éjjel kettőkor téglák­kal törték be, az ott dolgozókat nemzeti alapon sértegették. Éjjel egykor betörték a Makszim Gorkij utcában található Bas­cevap sütöde kirakatát is. Az erőszak újabb vajdasági városra is átterjedt, Versecen három - a Nikita Tolsztoj, a Második október sarkán lévő és a Dvorska utcában található - pékség ablakát és kirakatát törték be. Mindhá­rom pékség tulajdonosa albán nemzeti­ségű. A támadásokban személyi sérülés nem történt. Mint ismeretes, a vandalizmust a Szerbia-Albánia­ labdarúgó-mérkőzé­­sen történt incidens váltotta ki, szerda éjjel Zomborban, Újvidéken és Ópázon törték be ván támadtak ismeretlen tettesek albán törték be az ablakokat, Ópázován pedig pékségekre. Zombor Újszerencse nevű lőfegyverrel és kézigránáttal támadtak rá lakótelepén a 2 brata pékséget gyújtották a pékségre. fel Molotov-koktéllal, Újvidéken téglákkal Folytatása a 6. oldalon Az újvidéki Lázár cár sugárúton található Európa pékség kirakatát éjjel kettőkor téglákkal lanyug 28. oldal HÉTVÉGE Élni és túlélni Hétvégi kommentárunk a szegénység elleni küzdelem világnapja kapcsán készült Hozzád szólok, kedves folyam A környezetszennyezés ellen tiltakoztak a polgárok Topolyán 12. oldal Nemanja Nikolic: Dárdaival a biztonság és a nyugalom is érkezett Száműzetésben Kabók Erika Amikor Andrási Attila, a szabadkai Népszínház magyar társulatának új vezetője megérkezett Budapestről, és bement a csipkegyárba, a hét és fél évvel ezelőtt ide szám­űzött színház magyar társulata számára kijelölt próbaterembe, azt mondta, ő márpedig itt nem fog próbálni. Ezek emberhez méltatlan körülmények, a művészi munkához pedig egyenesen vállalhatatlanok. Tudták ezt nélküle is, korábban is a művészek, akik próba­­időszakban napi nyolc órát töltöttek el a romos, télen hideg, nyáron meleg és állandóan poros teremben. Egy olyan épületben, amelyben még csak mosdó sincs, omladoznak a falak... De beletörődtek. Szégyellték, amikor munkakörülményeikről kérdeztem őket. Gyakran a fél társulat lebetegedett. Andrási nemet mondott, és addig kilincselt, amíg megkapta a Kosztolányi Dezső Színház egykori játszóhelyét. Most ott próbálnak. A Magyar Összefogás lista képviselői a napokban ellátogattak a csipkegyárba. Hajnal Jenő, aki maga is több évtizede a kultúrában dolgozik, elképesztőnek nevezte a körülménye­ket. Azt mondta, eddig arról beszélt mindenki, hogy javítani kell a Népszínház művészeinek munkafeltételein. Szerinte ezen nem javítani kell, hanem új körülményeket kell teremteni. Nemcsak a művészi munkára alkalmatlanok a körülmények, hanem a művelődéstörténeti szempontból fontos színházi vagyont is lehetetlen feltételek között tárolják. Megfeszített tempóban zajlik a Magyar Összefogás lista kampánya. Ennek lényege a személyes kapcsolatfelvétel, a találkozás a különböző profilú emberekkel. Ennek hozadé­­kaként, a Népszínházban tett látogatásuk után, joggal reménykedhetünk, hogy mielőbb megoldást keresnek a helyzetre. S éppen ez az, amiért fontos a magyar önkormányzatiság működése: nyomatékosítja a megoldás keresését. Nem vállalhatja ugyan át a Magyar Nemzeti Tanács az állami feladatokat és társadalmi megoldásokat, de ha magyar érdekekről is szó van, akkor sokat tehet értünk. Szabadkát a magyarság szellemi, politikai és kulturális központjának szoktuk nevez­­­­ni. A héten a művelődési intézmények vezetőivel találkoztak a Magyar Összefogás lista­­ képviselői, azért, hogy első kézből értesüljenek a gondokról, és ha lehet, segítsenek megol­­­­dásukban. Ez az autonómia működése, ez a Magyar Nemzeti Tanács lényege. _________119,5510 Din 'T Hőmérséklet 10°C/19°C IVAN IVANOVO, ez in mind Szerbia Léphart Pál

Next