Magyar Szó, 2014. november (71. évfolyam, 255-279. szám)
2014-11-08 / 261. szám
KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com Alast 2014. november 8., 9., szombat-vasárnap RÖVIDEN Bivallyal ütközött egy repülő Elkóborolt bivallyal ütközött egy utasszállító gép felszállás közben Indiában - közölte pénteken a repülőgép üzemeltetője, a Spicejet cég. Az eset a nyugat-indiai Gudzsarát szövetségi államban fekvő Szúratban történt. A Boeing- 737-es típusú gépben jelentős károk keletkeztek. A Spicejet tájékoztatása szerint a bivaly, amely kimúlt, „gyakorlatilag teljesen észrevehetetlen” volt az esti félhomályban. Az indiai fővárosba, Újdelhibe tartó járat utasai nem sérültek meg, egy másik géppel szállították el őket. Peking és Tokió rendezi a kapcsolatait Kína és Japán pénteken megállapodott abban, hogy folyamatosan visszaállítják a két ország közötti politikai, diplomáciai és biztonsági párbeszédet. Hozzátették azt is, hogy a kelet-kínaitengeri Tiaojü/Szenkaku-szigetek kérdésében eltérő álláspontot képviselnek. Erről Jang Csie-cse kínai államtanácsos, a külügyek legmagasabb rangú irányítója és Jacsi Sotaró japán nemzetbiztonsági tanácsadó egyezett meg Pekingben. A felek egyetértettek egy „válságelhárító rendszer” létrehozásában, és abban, hogy párbeszéd és konzultációk útján két- és többoldalú csatornákon törekszenek az évek óta tartó feszültség enyhítésére, a kölcsönös politikai bizalom újjáépítésére. Adót csalhatott a spanyol hercegnő Ejtette a pénzmosás vádját, de fenntartotta az adócsalásét a spanyol király nővérével szemben a Palma de Mallorca-i felső bíróság pénteken. Krisztina hercegnőt (a felvétlen), a férjét, illetve több feltételezett bűntársukat egyebek között azzal gyanúsították, hogy jogtalanul használtak fel több millió euró közpénzt magáncélokra. E döntéssel VI. Fülöp uralkodó nővére lehet a történelem során a spanyol királyi család első olyan tagja, akit bíróság elé állítanak. A lett külügyminiszter bejelentette, hogy homoszexuális Edgars Rinkevics lett külügyminiszter nyíltan felvállalta, hogy homoszexuális. „Büszkén bejelentem, hogy meleg vagyok” - írta a Twitteren a tárcavezető. A lett külügyminisztérium egyik szóvivője megerősítette a rövid közlemény hitelességét. A 41 éves politikus, aki 2011 októbere óta áll a külügyi tárca élén, a balti állam első olyan vezető politikusa, aki a nyilvánosság előtt felvállalja homoszexualitását. Boriszov azonnali reformokat ígért Azonnali reformokat és Európa-párti politikát ígért Bojko Boriszov régi-új konzervatív bolgár miniszterelnök, miután a szófiai parlament pénteken megszavazta új kabinetjét, pontot téve ezzel a legszegényebb európai uniós tagállamban két éve tartó belpolitikai válság legutóbbi fejezetének a végére. A Boriszov vezette konzervatív Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) és a piac- és Európa-barát jobbközép Reformerek Tömbje (RB) koalíciós kormányát 136-an támogatták, 97-en ellene szavaztak a parlamentben, egy pedig tartózkodott a voksoláson megjelent 234 képviselő közül. A pápa kiközösített egy pedofil papot Ferenc pápa kiközösítette José Mercau argentin papot, akit 2011-ben 14 évi börtönbüntetésre ítéltek négy tizenévessel szembeni szexuális visszaélésért. Mercau a Buenos Aires északi részén lévő San Isidro egyházmegye egyik templomának plébánosa volt, amikor a bűncselekményeket elkövette. Mindössze 15 napot töltött börtönben, majd egy kolostorban tartották őrizetben, végül az idén márciusban szabadon engedték. A pedofil papok áldozatainak szószólói üdvözölték a pápa lépését, de hozzátették, hogy az egyháznak még határozottabbnak és szigorúbbnak kell lennie az ilyen esetekben. Japán újraindítja két atomreaktorát Jóváhagyta pénteken a délnyugat-japán Kagosima prefektúra kormányzója két nukleáris reaktor újraindítását, amelyek elsőként felelnek meg a 2011-es fukusimai baleset óta szigorított előírásoknak. Ito Juicsiró bejelentette: különböző tényezőket figyelembe véve úgy ítélte meg, hogy a Kyushu Electric Power által üzemeltetett szendai 1-es és 2-es létesítmények újranyitása elkerülhetetlen. Előzőleg a prefektusi gyűlés, illetve az erőműnek otthont adó Szacumaszendai városának önkormányzata is rábólintott a reaktorok újbóli üzembe helyezésére annak ellenére, hogy a helyi lakosok aggodalmuknak adtak hangot az újraindítás miatt, mivel a régióban több aktív vulkán is található. (Forrás: MTI/dpa/AFP/Kyodo/Reuters/AP) • Beta/AP Purger Tibor Washington, nov. 7. Négymilliárd dollárért kelt el kedden 435 képviselői és 36 szenátori szék az Egyesült Államokban - ennyit költöttek összesen a kampányra a győztes és a vesztes jelöltek, vagyis az őket támogató pénzeszsákok. „Soha jobb beruházást!” - lelkendezik egy humorista, hiszen a megvásárolt szavazatokkal sikeresen lehet profithajhászás közben tovább rombolni a környezetet és még jobban elnyomni a tömegeket. Azt hihetné az ember, hogy az eredmények magukért beszélnek: Barack Obama elnök pártja súlyos vereséget szenvedett: nyolc év után elvesztette a szenátusi többséget, még nagyobb hátrányba került a képviselőházban, és a 36 kormányzóválasztáson is visszaszorult. A 2008- ban tönkrevertnek tűnő jobboldal (a Demokrata Párt akkor mindent megnyert szövetségi szinten) gyorsan feléledt hamvaiból, és 2010 óta egyre nagyobb teret hódít vissza. Egyértelműnek tűnhet a következtetés, hogy a többség egyre inkább konzervatív, és a 2008-as „tévedés” csak az iraki háború népszerűtlenségének meg az éppen kitörő súlyos gazdasági válságnak volt köszönhető. A jobboldali mese szerint a nép végre kezd rájönni Obama „önkényes, lusta, tehetetlen, sőt Amerika-ellenes” kormányzásának következményeire, és elege van belőle. Mindez elég logikusnak tűnik - csak éppen nem igaz. A republikánus jelöltek ugyan eleve Obamáról szóló referendumként hirdették meg a választásokat. Elhitették a szavazókkal, sőt a demokrata jelöltek egy részével is, hogy az elnök munkájának jóváhagyási szintje olyan történelmi mélységekbe süllyedt, ahol már mindenki eleve veszít, akit politikailag a közelében látnak. Karl Rove, a Bush-kormányzat intrikamestere október végén újra előhúzta az egészségbiztosítási reform eltörlésének veszettnek látszó ügyét is mint a leendő republikánus többség legfőbb feladatát. A győztes vezetők pedig máris bejelentették az Obamacare visszavonásának következő, 57. kísérletét. Ezzel szemben bebizonyosodott az, amit a kutatók régóta tudnak: az amerikai szavazók többsége jelképes értelemben konzervatív, de gyakorlati kérdésekben liberális. Ott, ahol a republikánus jelöltek 2-3 százalékos győzelme mellett közpolitikai referendumot is tartottak, sorra a demokrata program vitte el a pálmát 10-20 százalékos fölénnyel! De hát akkor miért nem a többségi célok jelöltjei győztek? Az okok egyszerre banálisak és bonyolultak. A választók egyértelműen változásokat akarnak, ezt senki sem vitatja. Az elmúlt másfél év elnöki és szenátusi kezdeményezéseit egytől egyig a republikánus többségű képviselőház, valamint az obstrukciós joggal visszaélő szenátusi jobboldali kisebbség hiúsította meg. A politikát alig követő - és a fősodrú média által ügyesen megvezetett - átlagember azonban mindebből csak a patthelyzetet látta, és annak feloldására szavazott. Obama népszerűségének eltorzítása a legjobb példa arra, hogyan ejtik át statisztikákkal a kisembert. Az elnök munkájának jóváhagyási szintje ugyan valóban csak 42 százalék, de az elmúlt tíz hónap alatt „zuhanásként” eladott csökkenés mindössze 0,6 százalék. Az eddigi kongresszus népszerűsége ugyanakkor Obamáénak csak a fele, kb. 20 százalékos. Azon belül pedig éppen a republikánusoké az alacsonyabb, 12 százalék körüli. Ezt a perspektívát viszont a legritkábban vetítik a polgárok elé. A legfontosabb választási tényező az, hogy az arra jogosultak és regisztráltak közül hányan mennek el szavazni. A jobboldal ügyesen obstruálta a bevándorlási reformot és a minimálbér emelését, mert az előbbi a latin-amerikai származású kisebbség érdeke, az utóbbi pedig a legszegényebb rétegeké. Obama és a demokraták biztos választói ugyanis a legiskolázottabb társadalmi réteg mellett éppen a szegények, a kisebbségiek és a hajadon nők. Nekik tehát nem volt szabad semmit nyújtani, mert akkor - különösen az első két csoport - felvillanyozva szavaznak. A fekete bőrűek így is rekord számban részt vettek a választáson, de a legszegényebbek és a fiatalok kiábrándultan távol maradtak az urnáktól. Márpedig ez a néhány százalékos különbség is elég a jobboldali győzelemhez. A folytatás háromesélyes: egyesek szerint van kilátás a patthelyzet feloldására, mások viszont azt jósolják, az elnöki vétójog miatt továbbra is elmaradnak az átfogó reformok - de ez már egy másik elemzés témája. Az egyetlen biztos jóslat: a keddi „árverés” nyertesei már nem a szavazók érdekeit, hanem a 2016-os (elnök)választási harchoz szükséges dollármilliárdokat fontolgatják. AMERIKAI VÁLASZTÁSOK UTÁN Bolond vagy bölcs a nép? Eredményelemzés másképpen (MUNKATÁRSUNK JEGYZETE) Léphart Pál Körvonalazódik a határidős atomüzlet? Szabó József A kijelölt határidőre, vagyis november 24-ére akarja befejezni az Egyesült Államok az atomtárgyalásokat Iránnal. A fő cél, hogy az egyezkedésben résztvevő országok végleges megállapodást kössenek, amellyel megnyugtatóan rendezhető a Nyugaton és Izraelben oly sokat vitatott iráni nukleáris program. John Kerry amerikai külügyminiszter a héten azt üzente Teheránnak, szó sem lehet a határidő megváltoztatásáról, november 24-éig politikai döntést kell hozni az ügyben. E cél megvalósítása érdekében november 9-én Ománban kétnapos egyeztetést kezd Mohamad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszterrel. A találkozón részt vesz Catherine Ashton, az EU leköszönő kül- és biztonságpolitikai főképviselője is. E trió szeptemberben New York-ban is tárgyalt, de akkor a Fehér Ház úgy ítélte meg, hogy a felek „továbbra is távol vannak a végleges megállapodástól”, amelyre hat ország - az Egyesült Államok, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és Oroszország - igyekszik rávenni Iránt. Tavaly novemberben Genfben sikerült egy ideiglenes, hat hónapra szóló megállapodást kötni a vitatott atomprogramról. E történelminek nevezett megegyezés értelmében Teherán egy időre korlátozta atomprogramjának bizonyos elemeit (például csökkentette az urándúsítás szintjét), és „kimerítő vizsgálatokra” beengedte a Nemzetközi Atomenergiaügynökség (NAÜ avagy IAEA) ellenőreit a már működő nukleáris létesítményeibe. A nagyhatalmak viszonzásul meghatározott időre, részlegesen enyhítették az Iránt sújtó nemzetközi szankciókat, és az abból fakadó elszigeteltségét. A remények szerint a genfi dokumentumot átfogó és végleges egyezménnyel váltják fel, amelyet eredetileg 2014. július 20-áig kellett volna aláírni. Ez nem sikerült, de a tárgyalás résztvevői elhatározták, hogy november 24-éig meghosszabbítják az egyezkedést. A végleges megállapodást célzó tárgyalások az év elején kezdődtek Bécsben. Azóta több egyeztetés és még több háttértárgyalás folyt amerikai és iráni diplomaták, valamint az érintett országok politikusai és szakértői között. A legfőbb vitás kérdés továbbra is az urándúsítás. Teherán azt akarja, hogy minél több korszerű urándúsító centrifugája maradjon meg, a Nyugat, főképp Izrael viszont attól tart, hogy Irán (titokban) atomfegyver gyártására használhatná a dúsított uránt Teherán kezdettől fogva tagadja ezt, és kitartóan ismételgeti, hogy nukleáris programja kizárólag békés jellegű, nem célja atomfegyver előállítása. Azzal érvel, hogy az atombomba előállítására is alkalmas dúsított uránt polgári célra, például áramtermelő atomerőművek működtetésére és orvosi célokat szolgáló kutatóreaktorok működtetésére használja. Orosz tankok hatoltak be Ukrajnába? Oroszországból 32 tank, valamint nehézfegyverzetet szállító hadoszlop lépte át az ukrán határt - jelentették be Kijevben. Andrij Liszenko katonai szóvivő szerint előző nap 32 tank, 16 mozsárágyú, illetve 30 csapatszállító és egyéb kamion lépett be Oroszországból Luhanszk megyébe. Egy másik, teherautókból és 3 mobil radarból álló hadoszlop ugyancsak átlépte a határt. A „terorellenes” hadműveleti parancsnokság ezzel párhuzamosan azt jelentette, hogy a donyecki repülőtérnél folyó harcokban előző nap mintegy 200 szakadárt „semmisítettek meg” a légi kikötőt védő ukrán katonák. Ezen kívül a szeparatisták négy harckocsiját, két páncélozott harcjárművét és két ágyúját is kilőtték. (Forrás: MTI/BBC/AFP) Obama titokban levelet írt Hamenei ajatollahnak Az amerikai elnök október közepén titokban levelet írt Ali Hamenei ajatollah legfelsőbb iráni vezetőnek, és felhívta a figyelmét arra, hogy az Egyesült Államoknak és Iránnak közös érdeke felvenni a harcot az Iszlám Állammal (IÁ). Erről tájékoztattak csütörtökön több amerikai médiumot. Amellett, hogy Barack Obama levélben igazolni igyekezett az amerikai vezetésű nemzetközi koalíciónak az IÁ elleni fellépését, célzott arra, hogy Teheránnak meg kellene kötnie a nyugati hatalmakkal az atomprogramja körüli viták lezárását célzó megállapodást. Az elnök éppen előző nap jelentette be, hogy az Egyesült Államok átnyújtotta Teheránnak a megállapodás tervezetét. Mogherini: Kiéleződhet a palesztin-izraeli viszály Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az izraeli-palesztin erőszak kiújulásának veszélyére figyelmeztetett pénteki jeruzsálemi látogatásán. „Ha nem lesz előrelépés (a megbékélés felé) a palesztinok és Izrael között, akkor az erőszak visszatérésére lehet számítani” - fogalmazott Mogherini, aki szerint eljött az ideje, hogy az EU teljes politikai súlyát latba vesse annak érdekében, hogy Izrael és a palesztinok visszatérjenek a tárgyalóasztalhoz. Az uniós főképviselőnő Avigdor Liberman izraeli külügyminiszterrel történt tárgyalásait követően nyilatkozta ezt. A közös sajtótájékoztatón Liberman azt mondta, hogy ami az utóbbi napokban Jeruzsálemben látható, az szerinte „egyenesen Rámalláhból érkezik. Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnökének uszításából”, s hangsúlyozta, hogy Jeruzsálem kész a tárgyalásokra. (Forrás: MTI)