Magyar Szó, 2014. november (71. évfolyam, 255-279. szám)
2014-11-01 / 255. szám
MkkkM 2014. november L. 2., szombat-vasárnapi KITEKINTŐ kitekinto@magyarszo.com RÖVIDEN „A szerbek sem fognak megfagyni!" Orbán Viktor miniszterelnök szerint az EU-ukrán-orosz háromoldalú gázmegállapodással elhárult annak a veszélye, hogy az orosz-ukrán vita miatt károkat szenvedjen el a magyar energiaellátás. A téli időszakra vonatkozó gázmegállapodást péntekre virradóra írtak alá Brüsszelben Oroszország, Ukrajna és az Európai Unió képviselői. A kormányfő a Kossuth rádióban pénteken reggel azt mondta: „reméljük, hogy ez a megállapodás tartós lesz”. Hangsúlyozta, úgy tűnik, nemzetközi szinten is elhárult annak a veszélye, hogy az orosz-ukrán vita miatt károkat szenvedjen el a magyar energiaellátás. Orbán Viktor hozzátette, mivel a magyar gáztározók feltöltése jó ütemben halad, ez a veszély belpolitikailag is elhárult. Szerbia Magyarországon keresztüli gázellátásáról szólva egyúttal közölte azt is, „van annyi gázunk, hogy még ha baj lenne, akkor is tudunk Szerbia rendelkezésére bocsátani” gázt, tehát „a szerbek sem fognak megfagyni”. (MTI) Orbán: Magyarország a tolerancia földje A reformáció napján fontos hangsúlyozni, hogy Magyarország a tolerancia földje - jelentette ki a miniszterelnök pénteken Soltvadkerten, az új evangélikus óvoda átadásán. Orbán Viktor kiemelte, hogy mindenki szabadon gyakorolhatja vallását, de történelmünk és hagyományunk okán mindenkitől elvárjuk, hogy mindenki adja meg a kijáró tiszteletet a kereszténységnek A keresztény kultúrát a magyar nemzet összetartó erejének nevezte a kormányfő, amely szavai szerint „adja az állam belső lényegét és értelmét”. Azért dolgozunk, hogy ez az összetartó erő megmaradjon, és így a magyarok közössége és a magyarok hazája is fennmaradhasson - tette hozzá a miniszterelnök. (MTI) Brenzovics: A kárpátaljai magyarság céljaiért fogok dolgozni Mindenekelőtt a kárpátaljai magyar közösség stratégiai céljainak megvalósításán fog dolgozni az ukrán parlament képviselőjeként - mondta az MTI-nek pénteken Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, aki az ukrán államfő pártjának listáján mandátumot szerzett az új ukrán parlamentben. Brenzovics, aki a 62. helyen szerepelt Petro Porosenko Blokkjának (BPP) listáján a múlt vasárnapi előre hozott parlamenti választásokon, elmondta: fontosnak tartja, hogy ismét lesz képviselője a kárpátaljai magyarságnak az ukrán parlamentben. Hangsúlyozta, azon fog munkálkodni az ukrán törvényhozásban, hogy sikerüljön elérni azokat a célokat, amelyeket a KMKSZ és az elnökjelölt Porosenko közötti választási megállapodásban fektettek le májusban. Ide sorolható a kárpátaljai magyarok európai szabványoknak megfelelő nyelvhasználati jogainak a biztosítása, a magyar oktatási rendszer fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtése, a tömbmagyarság érdekeinek figyelembe vétele az ukrajnai területi-közigazgatási reform során, és nem utolsó sorban a kárpátaljai magyarság parlamenti képviseletének lehetővé tétele - tette hozzá. Azt is közölte, hogy ukrajnai magyar parlamenti képviselőként szeretné előmozdítani az ukrán-magyar kapcsolatok erősödését, s ezáltal Ukrajna európai integrációjának az elősegítését. (MTI) Ismét Mangalica Fesztivál Szegeden November 7. és 9. között újabb gasztro-kulturális rendezvénynek ad otthont Szeged, ugyanis immár harmadik alkalommal rendezik meg a Széchenyi téren a Mangalica Fesztivált. A háromnapos fesztivál látogatói többek között helyben sült mangalicaételek közül válogathatnak. A gasztronómiai seregszemlén a fesztivál egyik legnépszerűbb pontja az élőállat kiállítás lehet: ideiglenesen felépített karámokba költözik 3-3 család és egy koca malacokkal a három fajtából, a szőke-, a vörös- és a fecskehasú mangalicából. A rendezvény igazi értéke egyfajta fair trade mozgalom beindítása. A kilátogató érdeklődő közvetlenül találkozhat az ország minden pontjáról érkező tenyésztővel és őstermelővel, sok esetben attól veszi meg a terméket, aki maga állította elő, így a kereskedelmi láncok kiiktatásával mindenki jobban jár. A helyben sült egész malacon kívül a vásárlátogató vendégek egyéb mangalicaételek közül válogathatnak, amelyeket a legkiválóbb magyar borok és pálinkák kíséretében akár helyben is elfogyaszthatnak. A fesztiválon a malacok mellett házi kézműves sajtok, házi lekvárok és szörpök, mézek, olajok és fűszerek is várják majd az érdeklődőket. A tenyésztők, kistermelők mellett most is lehetőséget kapnak a magyar kézműves termékek készítői és iparművészei a bemutatkozásra a kézműves utcában. Az elmúlt két rendezvény sikere után az idén sem változtattak a szervezők a fesztivál programjain: a megfelelő szórakozásért egész napos színpadi műsorral készülnek, még több szakmai programot - előadások a mangalicáról, beszélgetések, kolbásztöltési tippek - és késő estig tartó zenei műsorokkal várják a látogatók vendégeket. Napközben a fesztivál hangulatához illeszkedő népzenei programok, vásári komédia, gasztronómiai bemutatók is lesznek, kora délutántól pedig könnyűzenei koncertek szórakoztatják a nagyérdeműt. ■ tuti A bővítés továbbra is legyen az unió prioritása A Nyugat-Balkán EU-s integrációjáról tárgyaltak a V4-ek külügyminiszterei Pozsonyban A Nyugat-Balkán országainak európai uniós (EU) integrációs folyamatáról, illetve annak felgyorsítási lehetőségeiről tárgyaltak a visegrádi négyek (V4) és a Nyugat- Balkán országainak külügyminiszterei Pozsonyban pénteken. A külügyminiszteri találkozó résztvevői - mint közös nyilatkozatukban is rögzítették - megegyeztek abban, hogy a bővítés folyamatának továbbra is az EU leghangsúlyosabb politikájának kell maradnia, és határozottan támogatják a Nyugat- Balkán országainak integrálódását az EU-ba. A visegrádi négyek és a Nyugat- Balkán (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Szerbia és Koszovó) országainak külügyminiszterei a találkozón a Visegrádi Alap mintájára Nyugat-balkáni Alapot hoztak létre, ennek központja Tirana, feladata pedig az integrációs folyamat felgyorsításának elősegítése lesz. A bővítés továbbra is az unió prioritása kell, hogy legyen, mert az közvetlenül hozzájárul az unió gazdasági fejlődéséhez - jelentette ki Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter, a rendezvény házigazdája a találkozót követő sajtótájékoztatón. „A bővítés vonata nem fáradt el, tovább halad” - fogalmazott Miroslav Lajcák. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a közös sajtótájékoztató után a magyar közmédiának nyilatkozva azt mondta: Magyarország egyértelmű támogatója a nyugat-balkáni országok uniós integrációs folyamatának. Leszögezte: a Nyugat-Balkánt tekintve a térség egyik országának esetében sincs olyan ok, amely miatt az integrációs folyamatot le kellene lassítani. Magyarországnak stratégiai érdek Családi fotó a visegrádi négyek és a Nyugat-Balkán külügyminiszteri találkozójának plenáris ülése előtt a pozsonyi Bokik Szállóban. Balról-jobbra az első sorban Goran Svilanovic, a Regionális Együttműködési Tanács főtitkára, Petr Drulak cseh külügyminiszterhelyettes, Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főmegbízottja, Miroslav Lajcak szlovák külügyminiszter, miniszterelnök-helyettes, Grzegorz Schetyna lengyel külügyminiszer, Sebastian Kurz osztrák külügyminiszer és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, a hátsó sorban Ivica Dacic szerb, Enver Hoxhaj koszovói, Nikola Poposzki macedón, Zlatko Lagumdzija boszniai, Dimir Bushati albán és Igor Luksic montenegrói külügyminiszter ke, hogy szomszédságában stabilitás legyen, és a nyugat-balkáni országok számára ennek egyértelmű útja uniós integrációjuk felgyorsítása - tette hozzá a miniszter. „Az Európai Unió akkor tudja visszaszerezni elveszített versenyképességének egy jelentős részét, ha felgyorsítja az EU bővítését” - mondta a magyar diplomácia vezetője. Rámutatott: mivel Magyarországnak érdeke a nyugat-balkáni régió integrációjának felgyorsítása, Budapest a közeljövőben intenzívebbé teszi gazdaságdiplomáciai jelenlétét a Nyugat-Balkánon. „Magyarország az idei év első hét hónapjában másfél milliárd dollár értékben exportált a Nyugat-Balkánra, ez 11 százalékos éves emelkedést jelent” - tette hozzá, majd rámutatott: a Nyugat-Balkán integrációs folyamatának felgyorsítása újabb magyar gazdasági sikereket tesz majd lehetővé. Szijjártó egy, a találkozót követő sajtótájékoztatón feltett - Magyarországnak és Ausztriának a Déli Áramlat (South Stream) gázvezetékhez való viszonyulását firtató - újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, hogy Magyarország álláspontja ebben a kérdésben egyértelmű: energetikai kiszolgáltatottságának mérséklése végett Közép-Európának diverzifikálnia kell azokat az útvonalakat és forrásokat, amelyeken keresztül energiahordozókhoz jut. „A Déli Áramlat erre megoldást jelent, méghozzá az útvonalak diverzifikációjára (...), ezért támogatjuk ezt a beruházást” - jelentette ki. Szijjártó Péter a találkozó hátralévő részében kétoldalú megbeszélést folytatott Dimir Bushati albán, majd pedig Ivica Dacic szerb külügyminiszterrel. (MTI) Dacic: EU-tagság mindenekelőtt A teljes jogú EU-tagság elnyerése a szerb külpolitika legfőbb célja - jelentette ki Ivica Dacic a pozsonyi találkozón. A szerb külügyminiszter hozzátette, hogy a nyugat-balkáni országok egy közös európai jövő felé haladnak. Kiemelte, hogy Szerbia gyorsított ütemben hajtja végre a reformokat, hogy eleget tegyen a követelményeknek. A szerb kormány célja a gazdasági válság leküzdése a takarékossági intézkedések segítségével, másrészt a költségvetési bevételek növelésével, ugyanakkor az adók emelése helyett a behajtásuk hatékonyságára törekszik. (Beta/Tanjug) Orbán: Nem lesz internetadó Orbán Viktor szerint mivel az emberek megkérdőjelezik a távközlési adó kiterjesztésének ésszerűségét, ezért az ebben a formában nem vezethető be, így módosítani kell a parlament előtt fekvő adótörvény-javaslatot. A miniszterelnök ezt pénteken a Kossuth rádióban jelentette be. Az ellenzéki pártok többnyire úgy reagáltak a kormányfő szavaira, hogy lesz internetadó, csak más formában. Orbán Viktor nyilatkozatában azzal indokolt: azért nem vezethető be az új közteher ebben a formában, mert „a vita félrecsúszott”, „nincs meg a közös alap”, hiszen az emberek internetadót látnak, miközben a kormány egy technikai módosítással a távközlési adót akarta kiterjeszteni. Az emberek megkérdőjelezik az egész dolog ésszerűségét, „ilyen körülmények között nem lehet bevezetni semmit sem” - fogalmazott. Közölte egyúttal, hogy az ünnepek után, január közepén nemzeti konzultációt kell indítani az internetről, benne a pénzügyi kérdésekről. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kezdeményezte a távközlési adóról szóló törvény kiterjesztéséről szóló javaslat visszavonását az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnökénél - közölte a tárca pénteken délután az MTI-vel. Neelie Kroes, aki a digitális ügyekért volt felelős a most leköszönő Európai Bizottságban, pénteken szóvivője útján adott nyilatkozatában hangot adott afölötti örömének, hogy „a magyar miniszterelnök visszavonta a világon elsőként javasolt internetadót”. Kroest örömmel töltötte el az, hogy - mint fogalmazott - „meghallották a magyar nép hangját”. „Büszke vagyok arra, hogy az Európai Bizottság pozitív szerepet játszott az európai értékek és a digitális Európa megvédésében” - fogalmazott Neelie Kroes. Az Európai Bizottság péntek déli sajtótájékoztatóján - amely a távozó testület által szervezett utolsó ilyen sajtóesemény volt - Ryan Heath szóvivő újságírói kérdésre hangsúlyozta: az internet szabályozása során nagyon óvatosan kell eljárni, hiszen az természeténél fogva globális jellegű, és nem mosható össze egyéb távközlési szolgáltatási formákkal. (MTI) Kampány... csend BRASSÓI TUDÓSÍTÓNKTÓL Ambrus Attila a ! Vasárnap elkezdődik a Traian Basescu korszak vége Romániában. Basescu helyett új államfőt választ az ország, aki december 22-én költözhet be az elnöki palotába. Tizennégy jelölt indul, közülük kerül ki a két döntős, aki november 16- án mérettetik meg. Az egy hónapig tartó kampányban semmi sem derült ki a jelöltek társadalmi, politikai programjáról, az előző választásokkal ellentétben nem volt tévévita sem. A legintenzívebben a Korrupcióellenes Ügyészség kampányolt. Minden reggel letartóztattak féltucat politikust, politikusokkal kapcsolatban álló vagy kapcsolatba hozható üzletembert. Legtöbbjüket 29 napra őrizetbe is vették. Az ügyészség akciói azt sugallták, hogy Románia korrupt ország, alig vannak feddhetetlen politikusok, a pártközi üzelmek, üzérkedések pedig a hírhedt olaszországi bűnszövetkezetet juttatják eszünkbe, így - ezúttal talán még inkább, mint korábban - a románok nem valaki mellett voksolnak, hanem azok ellen, akiket nem szeretnének semmiképpen elnöknek. Az erdélyi magyaroknak ezúttal van választási lehetőségük. Két magyar elnökjelölt is indult, akikre aligha mondhatjuk rá, hogy rossz opciót jelentenének, s a kisebbik rosszat kellene választanunk. Kelemen Hunornak és csapatának sikerült az, ami néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlen volt: összeállítottak egy autonómiatervezetet (a Magyar Polgári Párttal), s ezt a statútumot a többségi pártok ezúttal nem seperték le az asztalról. Beszélnek róla, gondolkodnak róla, dialógusra hajlanak a tervezet kidolgozóival. A kampányban az RMDSZ jelöltjének sikerült is tematizálnia az autonómia kérdését, illetve azt is, hogy az erdélyi magyarság nem lehet másodrendű állampolgár. A néppárti Szilágyi Zsolt föderalizációs javaslata - amelyet nyugateurópai példákkal támasztott alá - szintén megfontolandó lehetne. Ezúttal azonban még nem érte el a többségi politikusok ingerküszöbét. Egyrészt, mert az Erdélyi Magyar Néppártot - az EMNP deklaráltan Bukarestet mellőző politikája miatt - nem tartják partnerüknek. Másrészt mert a föderalizáció - akárcsak az autonómia - alkotmánymódosítást feltételez. De míg utóbbi eléréséhez nem sükséges ama ominózus első paragrafusnak a módosítása, addig a föderalizáció előfeltétele az egységes állam jelzőjének törlése. Márpedig a román pártok a nemzetállamból sem engednek, a 19 Romániában élő kisebbség államalkotó jelenlétének ellenére sem. Kelemen Hunor megfontolt volt és jól érvelt a kampányban. Akkor is, amikor a román választók előtt szerepelt. Szilágyi Zsolt szimpatikusnak tűnt, jó érzékkel mondott le arról, hogy ellenfelét, az RMDSZ jelöltjét támadja. Hevesebb vita csak arról folyt, hogy kit támogat a két jelölt közül Magyarország miniszterelnöke. Annyi derült ki, hogy Orbán Viktor sok sikert kívánt Kelemen Hunornak. Nehéz lenne eldönteni: Kelemen vagy Szilágyi, autonómia vagy föderalizáció? Ha választási lehetőségünk lenne. De a látszattal ellentétben nincs! Vasárnap nem opcióinkat fejezzük ki szavazatunkkal, hanem támogatásunkat. Azt, hogy támogatja-e az erdélyi magyarság az RMDSZ autonómiatervezetét, amelyre a többségi politikusok is odafigyeltek. Ha nem támogatja, akkor az az előző tervezetek sorsára jut, ott hever majd évtizedekig a Képviselőház poros irodájában, a fiók legmélyén. Azt, hogy támogatja-e a párbeszédet, amelyet az RMDSZ a kisebbségi jogok érvényesítési eszközének tart. Akik Szilágyi Zsoltra szavaznak, azok az EMNP-t támogatják. Ők az RMDSZ politikájának bírálatát fejezik ki voksuk által. Szükséges is végre felmérni az erdélyi magyar pártok erőviszonyait is. Ez mindkét oldal hasznára válik. Feltéve, ha a sikert nem értékelik túl, az esetleges kudarcot pedig nem akarják kimagyarázni.