Magyar Szó, 2014. november (71. évfolyam, 255-279. szám)

2014-11-01 / 255. szám

MkkkM 2014. november L. 2., szombat-vasárnap­i KITEKINTŐ kitekinto@magyarszo.com RÖVIDEN „A szerbek sem fognak megfagyni!" Orbán Viktor miniszterelnök szerint az EU-ukrán-orosz háromoldalú gázmegállapodással elhárult annak a veszé­lye, hogy az orosz-ukrán vita miatt károkat szenvedjen el a magyar energiaellátás. A téli időszakra vonatkozó gázmegál­lapodást péntekre virradóra írtak alá Brüsszelben Oroszor­szág, Ukrajna és az Európai Unió képviselői. A kormányfő a Kossuth rádióban pénteken reggel azt mondta: „remél­jük, hogy ez a megállapodás tartós lesz”. Hangsúlyozta, úgy tűnik, nemzetközi szinten is elhárult annak a veszélye, hogy az orosz-ukrán vita miatt károkat szenvedjen el a magyar energiaellátás. Orbán Viktor hozzátette, mivel a magyar gáztározók feltöltése jó ütemben halad, ez a veszély belpoli­­tikailag is elhárult. Szerbia Magyarországon keresztüli gázel­látásáról szólva egyúttal közölte azt is, „van annyi gázunk, hogy még ha baj lenne, akkor is tudunk Szerbia rendelkezé­sére bocsátani” gázt, tehát „a szerbek sem fognak megfagy­ni”. (MTI) Orbán: Magyarország a tolerancia földje A reformáció napján fontos hangsúlyozni, hogy Magyar­­ország a tolerancia földje - jelentette ki a miniszterelnök pénteken Soltvadkerten, az új evangélikus óvoda átadásán. Orbán Viktor kiemelte, hogy mindenki szabadon gyako­rolhatja vallását, de történelmünk és hagyományunk okán mindenkitől elvárjuk, hogy mindenki adja meg a kijáró tisz­teletet a kereszténységnek A keresztény kultúrát a magyar nemzet összetartó erejének nevezte a kormányfő, amely szavai szerint „adja az állam belső lényegét és értelmét”. Azért dolgozunk, hogy ez az összetartó erő megmaradjon, és így a magyarok közössége és a magyarok hazája is fennma­radhasson - tette hozzá a miniszterelnök. (MTI) Brenzovics: A kárpátaljai magyarság céljaiért fogok dolgozni Mindenekelőtt a kárpátaljai magyar közösség stratégiai céljainak megvalósításán fog dolgozni az ukrán parlament képviselőjeként - mondta az MTI-nek pénteken Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, aki az ukrán államfő pártjának listáján mandátumot szerzett az új ukrán parlamentben. Brenzovics, aki a 62. helyen szerepelt Petro Porosenko Blokkjának (BPP) listáján a múlt vasárnapi előre hozott parlamenti választásokon, elmondta: fontosnak tartja, hogy ismét lesz képviselője a kárpátaljai magyarságnak az ukrán parlamentben. Hangsúlyozta, azon fog munkálkodni az ukrán törvényhozásban, hogy sikerüljön elérni azokat a célokat, amelyeket a KMKSZ és az elnökjelölt Porosenko­­ közötti választási megállapodásban fektettek le májusban. Ide sorolható a kárpátaljai magyarok európai szabványoknak megfelelő nyelvhasználati jogainak a biztosítása, a magyar oktatási rendszer fejlődéséhez szükséges feltételek megte­remtése, a tömbmagyarság érdekeinek figyelembe vétele az ukrajnai területi-közigazgatási reform során, és nem utolsó sorban a kárpátaljai magyarság parlamenti képviseletének lehetővé tétele - tette hozzá. Azt is közölte, hogy ukrajnai magyar parlamenti képvise­lőként szeretné előmozdítani az ukrán-magyar kapcsola­tok erősödését, s ezáltal Ukrajna európai integrációjának az elősegítését. (MTI) Ismét Mangalica Fesztivál Szegeden November 7. és 9. között újabb gasztro-kulturális rendez­vénynek ad otthont Szeged, ugyanis immár harmadik alka­lommal rendezik meg a Széchenyi téren a Mangalica Feszti­vált. A háromnapos fesztivál látogatói többek között helyben sült mangalicaételek közül válogathatnak. A gasztronómiai seregszemlén a fesztivál egyik legnépsze­rűbb pontja az élőállat kiállítás lehet: ideiglenesen felépí­tett karámokba költözik 3-3 család és egy koca malacok­kal a három fajtából, a szőke-, a vörös- és a fecskehasú mangalicából. A rendezvény igazi értéke egyfajta fair trade mozgalom beindítása. A kilátogató érdeklődő közvetlenül találkozhat az ország minden pontjáról érkező tenyésztővel és ősterme­lővel, sok esetben attól veszi meg a terméket, aki maga állí­totta elő, így a kereskedelmi láncok kiiktatásával mindenki jobban jár. A helyben sült egész malacon kívül a vásárláto­gató vendégek egyéb mangalicaételek közül válogathatnak, amelyeket a legkiválóbb magyar borok és pálinkák kíséreté­ben akár helyben is elfogyaszthatnak. A fesztiválon a mala­cok mellett házi kézműves sajtok, házi lekvárok és szörpök, mézek, olajok és fűszerek is várják majd az érdeklődőket. A tenyésztők, kistermelők mellett most is lehetőséget kapnak a magyar kézműves termékek készítői és iparművé­szei a bemutatkozásra a kézműves utcában. Az elmúlt két rendezvény sikere után az idén sem változtattak a szerve­zők a fesztivál programjain: a megfelelő szórakozásért egész napos színpadi műsorral készülnek, még több szakmai prog­ramot - előadások a mangalicáról, beszélgetések, kolbász­töltési tippek - és késő estig tartó zenei műsorokkal várják a látogatók vendégeket. Napközben a fesztivál hangulatához illeszkedő népzenei programok, vásári komédia, gasztronó­miai bemutatók is lesznek, kora délutántól pedig könnyűze­nei koncertek szórakoztatják a nagyérdeműt. ■ tuti A bővítés továbbra is legyen az unió prioritása A Nyugat-Balkán EU-s integrációjáról tárgyaltak a V4-ek külügyminiszterei Pozsonyban A Nyugat-Balkán országainak európai uniós (EU) integrációs folyamatáról, illetve annak felgyor­sítási lehetőségeiről tárgyaltak a visegrádi négyek (V4) és a Nyugat- Balkán országainak külügyminisz­terei Pozsonyban pénteken. A külügyminiszteri találkozó résztvevői - mint közös nyilatkoza­tukban is rögzítették - megegyeztek abban, hogy a bővítés folyamatának továbbra is az EU leghangsúlyosabb politikájának kell maradnia, és hatá­rozottan támogatják a Nyugat- Balkán országainak integrálódását az EU-ba. A visegrádi négyek és a Nyugat- Balkán (Albánia, Bosznia-Hercego­vina, Montenegró, Szerbia és Koszo­vó) országainak külügyminiszterei a találkozón a Visegrádi Alap mintá­jára Nyugat-balkáni Alapot hoztak létre, ennek központja Tirana, feladata pedig az integrációs folya­mat felgyorsításának elősegítése lesz. A bővítés továbbra is az unió prioritása kell, hogy legyen, mert az közvetlenül hozzájárul az unió gazdasági fejlődéséhez - jelentette ki Miroslav Lajcák szlovák külügy­miniszter, a rendezvény házigazdája a találkozót követő sajtótájékozta­tón. „A bővítés vonata nem fáradt el, tovább halad” - fogalmazott Miros­lav Lajcák. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a közös sajtótájé­koztató után a magyar közmédiának nyilatkozva azt mondta: Magyar­­ország egyértelmű támogatója a nyugat-balkáni országok uniós integrációs folyamatának. Leszö­gezte: a Nyugat-Balkánt tekintve a térség egyik országának esetében sincs olyan ok, amely miatt az integ­rációs folyamatot le kellene lassítani. Magyarországnak stratégiai érdek Családi fotó a visegrádi négyek és a Nyugat-Balkán külügymi­niszteri találkozójának plenáris ülése előtt a pozsonyi Bokik Szál­lóban. Balról-jobbra az első sorban Goran Svilanovic, a Regionális Együttműködési Tanács főtitkára, Petr Drulak cseh külügyminiszter­helyettes, Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonság­­politikai főmegbízottja, Miroslav Lajcak szlovák külügyminiszter, miniszterelnök-helyettes, Grzegorz Schetyna lengyel külügymi­­niszer, Sebastian Kurz osztrák külügyminiszer és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, a hátsó sorban Ivica Dacic szerb, Enver Hoxhaj koszovói, Nikola Poposzki macedón, Zlatko Lagu­­mdzija boszniai, Di­mir Bushati albán és Igor Luksic montenegrói külügyminiszter ke, hogy szomszédságában stabilitás legyen, és a nyugat-balkáni orszá­gok számára ennek egyértelmű útja uniós integrációjuk felgyorsítása - tette hozzá a miniszter. „Az Európai Unió akkor tudja visszaszerezni elveszített verseny­­képességének egy jelentős részét, ha felgyorsítja az EU bővítését” - mond­ta a magyar diplomácia vezetője. Rámutatott: mivel Magyarországnak érdeke a nyugat-balkáni régió integ­rációjának felgyorsítása, Budapest a közeljövőben intenzívebbé teszi gazdaságdiplomáciai jelenlétét a Nyugat-Balkánon. „Magyarország az idei év első hét hónapjában másfél milliárd dollár értékben exportált a Nyugat-Balkánra, ez 11 százalékos éves emelkedést jelent” - tette hozzá, majd rámutatott: a Nyugat-Balkán integrációs folyamatának felgyorsítá­sa újabb magyar gazdasági sikereket tesz majd lehetővé. Szijjártó egy, a találkozót követő sajtótájékoztatón feltett - Magyar­­országnak és Ausztriának a Déli Áramlat (South Stream) gázve­zetékhez való viszonyulását firta­tó - újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, hogy Magyarország álláspontja ebben a kérdésben egyértelmű: energetikai kiszolgál­tatottságának mérséklése végett Közép-Európának diverzifikálnia kell azokat az útvonalakat és forrá­sokat, amelyeken keresztül energia­­hordozókhoz jut. „A Déli Áramlat erre megoldást jelent, méghozzá az útvonalak diverzifikációjára (...), ezért támogatjuk ezt a beruházást” - jelentette ki. Szijjártó Péter a találkozó hátra­lévő részében kétoldalú megbe­szélést folytatott Di­mir Bushati albán, majd pedig Ivica Dacic szerb külügyminiszterrel. (MTI) Dacic: EU-tagság mindenekelőtt A teljes jogú EU-tagság elnyerése a szerb külpolitika legfőbb célja - jelentette ki Ivica Dacic a pozsonyi találkozón. A szerb külügymi­niszter hozzátette, hogy a nyugat-balkáni országok egy közös európai jövő felé haladnak. Kiemelte, hogy Szerbia gyorsított ütemben hajtja végre a reformokat, hogy eleget tegyen a követelményeknek. A szerb kormány célja a gazdasági válság leküzdése a takarékossági intézke­dések segítségével, másrészt a költségvetési bevételek növelésével, ugyanakkor az adók emelése helyett a behajtásuk hatékonyságára törekszik. (Beta/Tanjug) Orbán: Nem lesz internetadó Orbán Viktor szerint mivel az emberek megkérdőjelezik a távköz­lési adó kiterjesztésének ésszerű­ségét, ezért az ebben a formában nem vezethető be, így módosítani kell a parlament előtt fekvő adótör­vény-javaslatot. A miniszterelnök ezt pénteken a Kossuth rádióban jelentette be. Az ellenzéki pártok többnyire úgy reagáltak a kormány­fő szavaira, hogy lesz internetadó, csak más formában. Orbán Viktor nyilatkozatában azzal indokolt: azért nem vezethető be az új közteher ebben a formában, mert „a vita félrecsúszott”, „nincs meg a közös alap”, hiszen az embe­rek internetadót látnak, miközben a kormány egy technikai módosítás­sal a távközlési adót akarta kiterjesz­teni. Az emberek megkérdőjelezik az egész dolog ésszerűségét, „ilyen körülmények között nem lehet bevezetni semmit sem” - fogal­mazott. Közölte egyúttal, hogy az ünnepek után, január közepén nemzeti konzultációt kell indítani az internetről, benne a pénzügyi kérdésekről. A Nemzetgazdasági Minisztéri­um (NGM) kezdeményezte a távköz­lési adóról szóló törvény kiterjeszté­séről szóló javaslat visszavonását az Országgyűlés gazdasági bizottsá­gának elnökénél - közölte a tárca pénteken délután az MTI-vel. Neelie Kroes, aki a digitális ügyekért volt felelős a most leköszö­nő Európai Bizottságban, pénteken szóvivője útján adott nyilatkozatá­ban hangot adott afölötti örömé­nek, hogy „a magyar miniszterel­nök visszavonta a világon elsőként javasolt internetadót”. Kroest öröm­mel töltötte el az, hogy - mint fogal­mazott - „meghallották a magyar nép hangját”. „Büszke vagyok arra, hogy az Európai Bizottság pozitív szerepet játszott az európai értékek és a digitális Európa megvédésében” - fogalmazott Neelie Kroes. Az Európai Bizottság péntek déli sajtótájékoztatóján - amely a távozó testület által szervezett utolsó ilyen sajtóesemény volt - Ryan Heath szóvivő újságírói kérdésre hang­súlyozta: az internet szabályozása során nagyon óvatosan kell eljár­ni, hiszen az természeténél fogva globális jellegű, és nem mosható össze egyéb távközlési szolgáltatási formákkal. (MTI) Kampány... csend BRASSÓI TUDÓSÍTÓNKTÓL Ambrus Attila a ! V­­asárnap elkezdődik a Traian Basescu korszak vége Romániában. Basescu helyett új államfőt választ az ország, aki december 22-én költözhet be az elnöki palotába. Tizennégy jelölt indul, közülük kerül ki a két döntős, aki november 16- án mérettetik meg. Az egy hónapig tartó kampányban semmi sem derült ki a jelöltek társadalmi, politikai programjáról, az előző választásokkal ellentétben nem volt tévévita sem. A legintenzívebben a Korrupcióellenes Ügyészség kampányolt. Minden reggel letartóztattak féltucat politikust, politikusokkal kapcsolatban álló vagy kapcsolatba hozható üzletembert. Legtöbbjüket 29 napra őrizetbe is vették. Az ügyészség akciói azt sugall­ták, hogy Románia korrupt ország, alig vannak feddhetetlen politikusok, a pártközi üzelmek, üzérkedések pedig a hírhedt olaszországi bűnszövet­kezetet juttatják eszünkbe, így - ezúttal talán még inkább, mint korábban - a románok nem valaki mellett voksolnak, hanem azok ellen, akiket nem szeretnének semmiképpen elnöknek. Az erdélyi magyaroknak ezúttal van választási lehetőségük. Két magyar elnökjelölt is indult, akikre aligha mondhatjuk rá, hogy rossz opciót jelen­tenének, s a kisebbik rosszat kellene választanunk. Kelemen Hunornak és csapatának sikerült az, ami néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlen volt: összeállítottak egy autonómiatervezetet (a Magyar Polgári Párttal), s ezt a statútumot a többségi pártok ezúttal nem seperték le az asztalról. Beszélnek róla, gondolkodnak róla, dialógusra hajlanak a tervezet kidolgozóival. A kampányban az RMDSZ jelöltjének sikerült is tematizálnia az autonómia kérdését, illetve azt is, hogy az erdélyi magyarság nem lehet másodrendű állampolgár. A néppárti Szilágyi Zsolt föderalizációs javaslata - amelyet nyugat­európai példákkal támasztott alá - szintén megfontolandó lehetne. Ezúttal azonban még nem érte el a többségi politikusok ingerküszöbét. Egyrészt, mert az Erdélyi Magyar Néppártot - az EMNP deklaráltan Bukarestet mellőző politikája miatt - nem tartják partnerüknek. Másrészt mert a föderalizáció - akárcsak az autonómia - alkotmánymódosítást feltételez. De míg utóbbi eléréséhez nem sükséges ama ominózus első paragrafusnak a módosítása, addig a föderalizáció előfeltétele az egységes állam jelzőjének törlése. Márpedig a román pártok a nemzetállamból sem engednek, a 19 Romániában élő kisebbség államalkotó jelenlétének ellenére sem. Kelemen Hunor megfontolt volt és jól érvelt a kampányban. Akkor is, amikor a román választók előtt szerepelt. Szilágyi Zsolt szimpatikusnak tűnt, jó érzékkel mondott le arról, hogy ellenfelét, az RMDSZ jelöltjét támadja. Hevesebb vita csak arról folyt, hogy kit támogat a két jelölt közül Magyarország miniszterelnöke. Annyi derült ki, hogy Orbán Viktor sok sikert kívánt Kelemen Hunornak. Nehéz lenne eldönteni: Kelemen vagy Szilágyi, autonómia vagy föde­ralizáció? Ha választási lehetőségünk lenne. De a látszattal ellentétben nincs! Vasárnap nem opcióinkat fejezzük ki szavazatunkkal, hanem támoga­tásunkat. Azt, hogy támogatja-e az erdélyi magyarság az RMDSZ auto­nómiatervezetét, amelyre a többségi politikusok is odafigyeltek. Ha nem támogatja, akkor az az előző tervezetek sorsára jut, ott hever majd évtize­dekig a Képviselőház poros irodájában, a fiók legmélyén. Azt, hogy támo­­gatja-e a párbeszédet, amelyet az RMDSZ a kisebbségi jogok érvényesítési eszközének tart. Akik Szilágyi Zsoltra szavaznak, azok az EMNP-t támogatják. Ők az RMDSZ politikájának bírálatát fejezik ki voksuk által. Szükséges is végre felmérni az erdélyi magyar pártok erőviszonyait is. Ez mindkét oldal hasz­nára válik. Feltéve, ha a sikert nem értékelik túl, az esetleges kudarcot pedig nem akarják kimagyarázni.

Next