Magyar Szó, 2014. december (71. évfolyam, 280-303. szám)

2014-12-01 / 280. szám

2014. december L, hétfő Iohannis jó viszonyra törekszik Orbán Viktorral A megválasztott román államelnök első interjúja a német sajtónak Romániának a többség támo­gatásának megszerzésére képes, a pártok közötti válasz­tóvonalakon átívelő politi­kára van szüksége - mondta Klaus Iohannis megválasztott román államelnök a német sajtónak adott első interjú­jában. A szász nemzetiségű politikus a Welt am Sonntag című vasárnapi német lapban megjelent interjúban arról is beszélt, biztos abban, hogy jó viszonyt tud kialakítani Orbán Viktorral. „Román állampolgár vagyok, vagyis román” - mondta Klaus Iohannis arra a kérdésre, hogy németnek vagy románnak tekinti magát, hozzátéve, hogy a német származású erdélyi szászok népcso­portjához tartozik, és ezt soha nem rejtette véka alá. Ugyanakkor „most, megvá­lasztott román államfőként nagyon románnak érzem magam” - tette hozzá. Megjegyezte, hogy németsége a német nyelvhez és kultúrához köti, nem pedig Németországhoz. Az elnökválasztási kampány­ban a vetélytársáról, Victor Ponta miniszterelnökről megfogalma­zott éles bírálatával kapcsolatban elmondta, nem akarta, hogy a küzdelem „hangneme lefelé csúsz­­szon”, és valójában ő volt az, aki állandó támadásoknak volt kité­ve. A választás nyomán kialakult új helyzetben viszont „Románia érdekében beszélnünk kell egymás­sal és együtt kell működnünk”, „akkor is, ha nem lehet abból kiindulni, hogy barátok leszünk” - mondta Klaus Iohannis, aki a jobbközép Keresztény-liberális Szövetség (ACL) jelöltjeként nyerte meg az államfőválasztást. Programjáról szólva kiemel­te: „olyan elnök akarok lenni, aki ugyan integrál és összehozza az embereket, de egyben határozott döntőbíró”. A korrupció elleni, „már jól működő” küzdelem a prio­ritási lista elején szerepel, éppen úgy, mint a gazdasági növekedés, az oktatás, az egészségügyi rend­szer és az infrastruktúra - sorolta a megválasztott elnök. Hozzátette: a többség támo­gatásának megszerzésére képes és a pártok közötti választóvo­nalakon átívelő „tartós” politiká­ra van szükség, „különben jön a következő kormány, és mindent visszacsinál”. Külpolitikai elképzeléseit vázolva Klaus Iohannis hangsú­lyozta: „azt akarom, hogy Romá­nia ne csupán a nyugati közösség tagja maradjon, hanem a jövőben nagyobb szerepet játsszon a térség­ben”. „Románia fontos stabilitási tényezővé válhat” - tette hozzá. Arra a felvetésre, hogy egyesek az „anti-Orbánt” látják benne, kije­lentette: „soha nem láttam magam­ban anti-akármit”, és az ilyen elvá­rásoknak, várakozásoknak nem lesz hatásuk a román-magyar kapcsolatokra. Hangsúlyozta: „biztos vagyok abban, hogy jó viszonyt tudok kialakítani Orbán Viktorral”. A két uniós tagországot összekötő, közös ügyek többség­ben vannak az egymástól elválasztó dolgokkal szemben - tette hozzá. Vezetéknevének írásáról az 55 éves politikus azt mondta, hogy családja mindig is J-vel írta a famaia nevét, de amikor születése után anyakönyvezték, az illetékes hivatalnok megtagadta, hogy J-vel jegyezze be vezetéknevét, és helyet­te I-t írt, ezen az írásmódon pedig aztán nem változtatott. (MTI) GKI: Tovább lassul a gazdasági növekedés Lassuló gazdasági növekedés­sel számol Magyarországon a következő negyedévekben a GKI Gazdaságkutató Zrt. többek között azért, mert kezdenek kifutni a növe­kedést eddig segítő ténye­zők, mint a rezsicsökken­tés és az uniós támogatások - közölte a gazdaságkutató az MTI-vel. A GKI havi prognózisa szerint a hazai össztermék (GDP) növeke­dése az idén várhatóan 3,2, jövő­re 2 százalékos lesz. A gazdasági növekedés lassulásához hozzájá­rul az előrejelzés szerint az egyre nagyobb nemzetközi politikai és gazdasági bizonytalanság és az, hogy a piacellenes, korrupciógya­nús gazdaságpolitika miatt tovább romlik Magyarország külföldi megítélése. A 2014. évi, főleg az uniós támogatások révén mintegy 15 százalékkal emelkedő beruházá­sok után 2015-ben sem az állami, sem az üzleti beruházásokban nem várható bővülés a gazdaság­­kutató szerint. Hozzáteszik, hogy a Magyar Nemzeti Bank alacsony alapkamattal, a növekedési hitel­­programmal és egy, főleg a befa­gyott kereskedelmi ingatlanok kivásárlására alapított eszköz­­kezelővel igyekszik serkenteni a gazdaságot. A befektetési környezet bizony­talansága - ezen belül az állami beavatkozások, piacátrendezések és államosítások mind kiterjedteb­bé válása - továbbá a bankrend­szer kivéreztetése miatt azonban az általános beruházási és hitelezési hajlandóság szerény - vélik a GKI elemzői. A külföldi tőke kiáram­lóban van az országból, a jogbiz­tonság hiánya miatt a hazai tőke jelentős része is kivár, miközben a növekedési hitelprogram eddig csak a hitelállomány csökkenésé­nek lefékezéséhez volt elegendő - olvasható az előrejelzésben. A magyar kivitel az idén kissé gyorsult, de az import volumené­nek bővülése meghaladja az expor­tét, négy év után először. Az export gyorsulása az európai konjunktúra javulása és az autóipari beruházá­sok belépésének eredménye, az import bővülésének ennél mint­egy 1,5 százalékponttal magasabb üteme pedig a belföldi felhasználás növekedésének és az energiakész­letek feltöltésének következménye - ismerteti a GKI. A kutatóintézet szerint jövőre a bizonytalan európai konjunktúra és az autóipari beruházások terme­lésre gyakorolt hatásának gyengü­lése miatt az export várhatóan 7- ről 5,5 százalékra lassul, az import bővülése pedig még erőteljesebben, 8,5-ről ugyancsak 5,5 százalékra mérséklődik. Ennek oka a belföldi kereslet lanyhulása. A kutatók értékelése szerint a 2015. évi költségvetés a GDP- arányos államháztartási hiány csökkentését most sem a növe­kedés gyorsulását lehetővé tevő feltételrendszer (például vonzó befektetési környezet) kialakítása, a költségvetési alrendszerek haté­konyabbá tételével elérhető megta­karítások révén igyekszik elérni, ehelyett folytatja az adóemelése­ket és megszorításokat, miközben a tulajdonosi szerkezet átalakítására törekszik. (MTI) Mm fit) kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ3 Az 1918-as román ígéretek betartását követelték Sepsiszentgyörgyön Az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozatban tett ígéretek betar­tását, a magyarság jogainak alkotmányos elismerését követelték a román kormánytól a Magyar Polgári Párt (MPP) felhívására összegyűlt tüntetők szombaton Sepsiszentgyörgyön. „Itthon vagyunk, Autonómiát, Vesszen Trianon” - skandálta a szer­vezők szerint kétezres, a csendőrség szerint ötszáz főre tehető tömeg az el-eseredő ónos esőben a Kovászna megyei kormányhivatal előtti téren, miközben kollektív jogokat, Szabad Erdély, autonóm Székelyföld feliratú, román és angol nyelvű táblákat emeltek a magasba. A demonstráció szónokai arra emlékeztették Bukarestet, hogy az 1918. december elsején elfogadott Gyulafehérvári Nyilatko­zatból csak az Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó rész került be az alkotmányba, és beváltatlanok maradtak azok a cikkelyek, amelyekben a románság autonómiát ígért az Erdélyben élő népeknek. A gyulafehérvári határozat kimondta, hogy az egyesülés nyomán létrejövő új román állam az együtt élő népeknek teljes nemzeti szabadságot biztosít, lehetővé teszi, hogy oktatásukat, közigazga­tásukat és bíráskodásukat anyanyelvükön maguk gyakorolják saját képviselőik által, és számarányuknak megfelelően az ország törvény­­hozásában és kormányzatában is helyet kapjanak. (MTI) Áder: A politikai „zöld lámpa” ég a vietnami beruházások megkezdése előtt A kapu nyitva, a politikai „zöld lámpa ég” a vietnami magyar beruhá­zások megkezdése előtt - mondta Áder János szombaton az MTI-nek Ho Si Minh-városban, egyhetes vietnami látogatásának utolsó állomásán. Áder János köztársasági elnök (j2) és felesége, Herczegh Anita (j4) egy csónakban a klímaváltozás által érintett Mekong folyón, MyTho város közelében 2014. november 30-án. A magyar államfő egyhe­tes vietnami látogatásának fontos témái voltak a klímaváltozás és a környezetszen­nyezés Az államfő, aki Truong Tan Sang köztársasági elnök meghívásának tett eleget, bejelentette: fél éven belül megkezdődhet annak a szenny­víztisztítónak az építése a Vörös folyón, amely a 300 millió dolláros magyar hitelkeret-szerződés nyomán valósul meg. A víztisztítót a Fővá­rosi Vízművek szakemberei építik meg. A vietnami tárgyalások eredményei közé sorolta a magyar államfő továbbá, hogy a Magyar Honvédség segítségével elkészítik azt a térképet, amely alapján aknamentesíthető Vietnam azon része, ahol évente még mindig körülbelül 1000 halálos áldozatot követelnek a taposóaknák. Szóba került az is, hogy Vietnamban a 40 éve befejeződött háború követ­kezményei még mindig érezhetőek, és a magyar honvédség segítségével a taposóakna-mentesítés végre befejeződhet - tette hozzá. Áder János tárgyalt partnereivel arról is, hogy Vietnam atomerő­művet kíván építeni, és Magyarország miként segíthetne a szakember­­képzésben. (MTI) RÖVIDEN Angela Merkel budapesti látogatást tervez Angela Merkel német kancellár budapesti látogatást tervez 2015 februárjára - írta a Welt am Sonntag című vasárna­pi német lap. A konzervatív lap szerzője, Robin Alexander Látogatás egy kívülállónál című írásának alcímében kiemel­te: a kancellár „felértékeli Orbánt, Magyarország nyugatel­lenes kormányfőjét, hogy az Oroszország elleni szankciókra szavazzon”. A lap értesülése szerint a kancellár azt tervezi, februárban Budapestre látogat, hogy személyesen találkozzon a magyar miniszterelnökkel. Az időzítés nem véletlen, hiszen márci­usban kerül napirendre a szankciók első meghosszabbítása - teszi hozzá a szerző. Ugyanakkor a kancellári hivatalban és a külügyminisztériumban tagadják, hogy létezik ilyen össze­függés - írta Robin Alexander. (MTI) Bajor-magyar szeminárium a fiatalok és a fogyatékkal élők munkanélküliségének leküzdéséről A fiatalok és a fogyatékkal élők munkanélküliségének leküz­déséről rendeztek fórumot tegnap Budapesten, bajor­magyar együttműködésben. Gabriele Stauner, a Munkavállalói Kérdések Európai Központjának (EZA) egyik vezetője a III. Európai Szociális Kerekasztal elnevezésű konferencián elmondta: az Európai Unióban a munkanélküliek 21,6 százaléka, 6 millió ember minősül fiatal munkanélkülinek, míg a kisebb-nagyobb fogyatékkal élők száma 80 millió. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségé­nek elnöke a duális képzést emelte ki lehetséges eszközként a fiatalok munkanélküliségének leküzdésére. Megjegyezte, hogy ezen a területen nagy tapasztalata van Bajorországnak. MSZP: Magyarország a védelmi kiadásokban is kifejezetten rosszul teljesít Az MSZP szerint Magyarország a védelmi kiadások tekin­tetében is kifejezetten rosszul teljesít - hangsúlyozta Deme­ter Márta, a párt országgyűlési képviselője tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján. A szocialista politikus példaként említette, hogy 2014-ben a GDP 0,79 százalékát, 2015-ben már csak a 0,75 százalé­kát teszi ki a honvédelmi kiadásokra előirányzott kiadási főösszeg. Demeter Márta felidézte: Orbán Viktor miniszterelnök a múlt hét végén Vilniusban azt mondta: „most elsőbbséget élveznek a biztonsági kiadások”. Ezzel szemben a képviselő szerint az a „szomorú tény”, hogy a 2015-ös költségvetési javaslat alapján „a kormány egyáltalán nem teljesíti, amit ígért”. (MTI) Templomokat újítottak fel a vallási turizmus fellendítése érdekében A Tisza-tó mentén hét település templomát újították fel döntően európai uniós támogatással az elmúlt hónapokban az Új Széchenyi Terv keretében, a most zárult projektum megvalósítására csaknem félmilliárd forintot költöttek - tájékoztatta a projektum kommu­nikációját végző Szféra Tisza Kft. az MTI-t. A fejlesztéssel a térség műemlékeire, építészeti örökségére alapozva egy korszerű infrastruktúrával és új szolgáltatásokkal rendelkező komplex turisztikai attrakció jött létre, amelytől azt várják, hogy lendületet ad a vallási turizmusnak. A munkák során a Tisza-tavi régióban lévő Abádszalók, Kunhe­gyes, Kunmadaras, Tiszaderzs, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős és Tomajmonostora nyolc templomának rekonstrukcióját és láto­gatóbarát fejlesztését végezték el, emellett 4 vallási kegyhelyet és egy vallási turisztikai szálláshelyet alakítottak ki. (MTI) Dráfi Mátyás kapta a Pro Probitate díjat Dráfi Mátyás színművész kapta az idei Pro Probitate­­ Helytál­lásért díjat. A kitüntetést a révkomáromi művész a dunaszerdahelyi Vermes villában rendezett ünnepségen vette át tegnap. Az ünnepségen mondott köszöntőjében Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke hangsúlyozta: a felvi­déki magyar közösség megmaradása érdekében rendkívül fontos, hogy a közösségnek vannak olyan tagjai, akik nem a pillanatnyi befolyások és egyéni érdekek alapján hoznak döntéseket, hanem ellentmondásos időkben is ki merik mondani és meg merik tenni azt, ami a közösség érdekében áll. Rámutatott: a helytállásért díj amiatt született, hogy ezt a hozzáállást értékelni lehessen. A díjat minden évben kiosztják, a felvidéki magyar közösség egy-egy olyan jelentős személyiségének vagy szervezetének adomá­nyozzák, aki kiállásával, a magyar közösség számára példamutató viselkedésével érdemelte ki ezt az elismerést. (MTI)

Next