Magyar Szó, 2014. december (71. évfolyam, 280-303. szám)
2014-12-01 / 280. szám
2014. december L, hétfő Iohannis jó viszonyra törekszik Orbán Viktorral A megválasztott román államelnök első interjúja a német sajtónak Romániának a többség támogatásának megszerzésére képes, a pártok közötti választóvonalakon átívelő politikára van szüksége - mondta Klaus Iohannis megválasztott román államelnök a német sajtónak adott első interjújában. A szász nemzetiségű politikus a Welt am Sonntag című vasárnapi német lapban megjelent interjúban arról is beszélt, biztos abban, hogy jó viszonyt tud kialakítani Orbán Viktorral. „Román állampolgár vagyok, vagyis román” - mondta Klaus Iohannis arra a kérdésre, hogy németnek vagy románnak tekinti magát, hozzátéve, hogy a német származású erdélyi szászok népcsoportjához tartozik, és ezt soha nem rejtette véka alá. Ugyanakkor „most, megválasztott román államfőként nagyon románnak érzem magam” - tette hozzá. Megjegyezte, hogy németsége a német nyelvhez és kultúrához köti, nem pedig Németországhoz. Az elnökválasztási kampányban a vetélytársáról, Victor Ponta miniszterelnökről megfogalmazott éles bírálatával kapcsolatban elmondta, nem akarta, hogy a küzdelem „hangneme lefelé csúszszon”, és valójában ő volt az, aki állandó támadásoknak volt kitéve. A választás nyomán kialakult új helyzetben viszont „Románia érdekében beszélnünk kell egymással és együtt kell működnünk”, „akkor is, ha nem lehet abból kiindulni, hogy barátok leszünk” - mondta Klaus Iohannis, aki a jobbközép Keresztény-liberális Szövetség (ACL) jelöltjeként nyerte meg az államfőválasztást. Programjáról szólva kiemelte: „olyan elnök akarok lenni, aki ugyan integrál és összehozza az embereket, de egyben határozott döntőbíró”. A korrupció elleni, „már jól működő” küzdelem a prioritási lista elején szerepel, éppen úgy, mint a gazdasági növekedés, az oktatás, az egészségügyi rendszer és az infrastruktúra - sorolta a megválasztott elnök. Hozzátette: a többség támogatásának megszerzésére képes és a pártok közötti választóvonalakon átívelő „tartós” politikára van szükség, „különben jön a következő kormány, és mindent visszacsinál”. Külpolitikai elképzeléseit vázolva Klaus Iohannis hangsúlyozta: „azt akarom, hogy Románia ne csupán a nyugati közösség tagja maradjon, hanem a jövőben nagyobb szerepet játsszon a térségben”. „Románia fontos stabilitási tényezővé válhat” - tette hozzá. Arra a felvetésre, hogy egyesek az „anti-Orbánt” látják benne, kijelentette: „soha nem láttam magamban anti-akármit”, és az ilyen elvárásoknak, várakozásoknak nem lesz hatásuk a román-magyar kapcsolatokra. Hangsúlyozta: „biztos vagyok abban, hogy jó viszonyt tudok kialakítani Orbán Viktorral”. A két uniós tagországot összekötő, közös ügyek többségben vannak az egymástól elválasztó dolgokkal szemben - tette hozzá. Vezetéknevének írásáról az 55 éves politikus azt mondta, hogy családja mindig is J-vel írta a famaia nevét, de amikor születése után anyakönyvezték, az illetékes hivatalnok megtagadta, hogy J-vel jegyezze be vezetéknevét, és helyette I-t írt, ezen az írásmódon pedig aztán nem változtatott. (MTI) GKI: Tovább lassul a gazdasági növekedés Lassuló gazdasági növekedéssel számol Magyarországon a következő negyedévekben a GKI Gazdaságkutató Zrt. többek között azért, mert kezdenek kifutni a növekedést eddig segítő tényezők, mint a rezsicsökkentés és az uniós támogatások - közölte a gazdaságkutató az MTI-vel. A GKI havi prognózisa szerint a hazai össztermék (GDP) növekedése az idén várhatóan 3,2, jövőre 2 százalékos lesz. A gazdasági növekedés lassulásához hozzájárul az előrejelzés szerint az egyre nagyobb nemzetközi politikai és gazdasági bizonytalanság és az, hogy a piacellenes, korrupciógyanús gazdaságpolitika miatt tovább romlik Magyarország külföldi megítélése. A 2014. évi, főleg az uniós támogatások révén mintegy 15 százalékkal emelkedő beruházások után 2015-ben sem az állami, sem az üzleti beruházásokban nem várható bővülés a gazdaságkutató szerint. Hozzáteszik, hogy a Magyar Nemzeti Bank alacsony alapkamattal, a növekedési hitelprogrammal és egy, főleg a befagyott kereskedelmi ingatlanok kivásárlására alapított eszközkezelővel igyekszik serkenteni a gazdaságot. A befektetési környezet bizonytalansága - ezen belül az állami beavatkozások, piacátrendezések és államosítások mind kiterjedtebbé válása - továbbá a bankrendszer kivéreztetése miatt azonban az általános beruházási és hitelezési hajlandóság szerény - vélik a GKI elemzői. A külföldi tőke kiáramlóban van az országból, a jogbiztonság hiánya miatt a hazai tőke jelentős része is kivár, miközben a növekedési hitelprogram eddig csak a hitelállomány csökkenésének lefékezéséhez volt elegendő - olvasható az előrejelzésben. A magyar kivitel az idén kissé gyorsult, de az import volumenének bővülése meghaladja az exportét, négy év után először. Az export gyorsulása az európai konjunktúra javulása és az autóipari beruházások belépésének eredménye, az import bővülésének ennél mintegy 1,5 százalékponttal magasabb üteme pedig a belföldi felhasználás növekedésének és az energiakészletek feltöltésének következménye - ismerteti a GKI. A kutatóintézet szerint jövőre a bizonytalan európai konjunktúra és az autóipari beruházások termelésre gyakorolt hatásának gyengülése miatt az export várhatóan 7- ről 5,5 százalékra lassul, az import bővülése pedig még erőteljesebben, 8,5-ről ugyancsak 5,5 százalékra mérséklődik. Ennek oka a belföldi kereslet lanyhulása. A kutatók értékelése szerint a 2015. évi költségvetés a GDP- arányos államháztartási hiány csökkentését most sem a növekedés gyorsulását lehetővé tevő feltételrendszer (például vonzó befektetési környezet) kialakítása, a költségvetési alrendszerek hatékonyabbá tételével elérhető megtakarítások révén igyekszik elérni, ehelyett folytatja az adóemeléseket és megszorításokat, miközben a tulajdonosi szerkezet átalakítására törekszik. (MTI) Mm fit) kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ3 Az 1918-as román ígéretek betartását követelték Sepsiszentgyörgyön Az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozatban tett ígéretek betartását, a magyarság jogainak alkotmányos elismerését követelték a román kormánytól a Magyar Polgári Párt (MPP) felhívására összegyűlt tüntetők szombaton Sepsiszentgyörgyön. „Itthon vagyunk, Autonómiát, Vesszen Trianon” - skandálta a szervezők szerint kétezres, a csendőrség szerint ötszáz főre tehető tömeg az el-eseredő ónos esőben a Kovászna megyei kormányhivatal előtti téren, miközben kollektív jogokat, Szabad Erdély, autonóm Székelyföld feliratú, román és angol nyelvű táblákat emeltek a magasba. A demonstráció szónokai arra emlékeztették Bukarestet, hogy az 1918. december elsején elfogadott Gyulafehérvári Nyilatkozatból csak az Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó rész került be az alkotmányba, és beváltatlanok maradtak azok a cikkelyek, amelyekben a románság autonómiát ígért az Erdélyben élő népeknek. A gyulafehérvári határozat kimondta, hogy az egyesülés nyomán létrejövő új román állam az együtt élő népeknek teljes nemzeti szabadságot biztosít, lehetővé teszi, hogy oktatásukat, közigazgatásukat és bíráskodásukat anyanyelvükön maguk gyakorolják saját képviselőik által, és számarányuknak megfelelően az ország törvényhozásában és kormányzatában is helyet kapjanak. (MTI) Áder: A politikai „zöld lámpa” ég a vietnami beruházások megkezdése előtt A kapu nyitva, a politikai „zöld lámpa ég” a vietnami magyar beruházások megkezdése előtt - mondta Áder János szombaton az MTI-nek Ho Si Minh-városban, egyhetes vietnami látogatásának utolsó állomásán. Áder János köztársasági elnök (j2) és felesége, Herczegh Anita (j4) egy csónakban a klímaváltozás által érintett Mekong folyón, MyTho város közelében 2014. november 30-án. A magyar államfő egyhetes vietnami látogatásának fontos témái voltak a klímaváltozás és a környezetszennyezés Az államfő, aki Truong Tan Sang köztársasági elnök meghívásának tett eleget, bejelentette: fél éven belül megkezdődhet annak a szennyvíztisztítónak az építése a Vörös folyón, amely a 300 millió dolláros magyar hitelkeret-szerződés nyomán valósul meg. A víztisztítót a Fővárosi Vízművek szakemberei építik meg. A vietnami tárgyalások eredményei közé sorolta a magyar államfő továbbá, hogy a Magyar Honvédség segítségével elkészítik azt a térképet, amely alapján aknamentesíthető Vietnam azon része, ahol évente még mindig körülbelül 1000 halálos áldozatot követelnek a taposóaknák. Szóba került az is, hogy Vietnamban a 40 éve befejeződött háború következményei még mindig érezhetőek, és a magyar honvédség segítségével a taposóakna-mentesítés végre befejeződhet - tette hozzá. Áder János tárgyalt partnereivel arról is, hogy Vietnam atomerőművet kíván építeni, és Magyarország miként segíthetne a szakemberképzésben. (MTI) RÖVIDEN Angela Merkel budapesti látogatást tervez Angela Merkel német kancellár budapesti látogatást tervez 2015 februárjára - írta a Welt am Sonntag című vasárnapi német lap. A konzervatív lap szerzője, Robin Alexander Látogatás egy kívülállónál című írásának alcímében kiemelte: a kancellár „felértékeli Orbánt, Magyarország nyugatellenes kormányfőjét, hogy az Oroszország elleni szankciókra szavazzon”. A lap értesülése szerint a kancellár azt tervezi, februárban Budapestre látogat, hogy személyesen találkozzon a magyar miniszterelnökkel. Az időzítés nem véletlen, hiszen márciusban kerül napirendre a szankciók első meghosszabbítása - teszi hozzá a szerző. Ugyanakkor a kancellári hivatalban és a külügyminisztériumban tagadják, hogy létezik ilyen összefüggés - írta Robin Alexander. (MTI) Bajor-magyar szeminárium a fiatalok és a fogyatékkal élők munkanélküliségének leküzdéséről A fiatalok és a fogyatékkal élők munkanélküliségének leküzdéséről rendeztek fórumot tegnap Budapesten, bajormagyar együttműködésben. Gabriele Stauner, a Munkavállalói Kérdések Európai Központjának (EZA) egyik vezetője a III. Európai Szociális Kerekasztal elnevezésű konferencián elmondta: az Európai Unióban a munkanélküliek 21,6 százaléka, 6 millió ember minősül fiatal munkanélkülinek, míg a kisebb-nagyobb fogyatékkal élők száma 80 millió. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a duális képzést emelte ki lehetséges eszközként a fiatalok munkanélküliségének leküzdésére. Megjegyezte, hogy ezen a területen nagy tapasztalata van Bajorországnak. MSZP: Magyarország a védelmi kiadásokban is kifejezetten rosszul teljesít Az MSZP szerint Magyarország a védelmi kiadások tekintetében is kifejezetten rosszul teljesít - hangsúlyozta Demeter Márta, a párt országgyűlési képviselője tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján. A szocialista politikus példaként említette, hogy 2014-ben a GDP 0,79 százalékát, 2015-ben már csak a 0,75 százalékát teszi ki a honvédelmi kiadásokra előirányzott kiadási főösszeg. Demeter Márta felidézte: Orbán Viktor miniszterelnök a múlt hét végén Vilniusban azt mondta: „most elsőbbséget élveznek a biztonsági kiadások”. Ezzel szemben a képviselő szerint az a „szomorú tény”, hogy a 2015-ös költségvetési javaslat alapján „a kormány egyáltalán nem teljesíti, amit ígért”. (MTI) Templomokat újítottak fel a vallási turizmus fellendítése érdekében A Tisza-tó mentén hét település templomát újították fel döntően európai uniós támogatással az elmúlt hónapokban az Új Széchenyi Terv keretében, a most zárult projektum megvalósítására csaknem félmilliárd forintot költöttek - tájékoztatta a projektum kommunikációját végző Szféra Tisza Kft. az MTI-t. A fejlesztéssel a térség műemlékeire, építészeti örökségére alapozva egy korszerű infrastruktúrával és új szolgáltatásokkal rendelkező komplex turisztikai attrakció jött létre, amelytől azt várják, hogy lendületet ad a vallási turizmusnak. A munkák során a Tisza-tavi régióban lévő Abádszalók, Kunhegyes, Kunmadaras, Tiszaderzs, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős és Tomajmonostora nyolc templomának rekonstrukcióját és látogatóbarát fejlesztését végezték el, emellett 4 vallási kegyhelyet és egy vallási turisztikai szálláshelyet alakítottak ki. (MTI) Dráfi Mátyás kapta a Pro Probitate díjat Dráfi Mátyás színművész kapta az idei Pro Probitate Helytállásért díjat. A kitüntetést a révkomáromi művész a dunaszerdahelyi Vermes villában rendezett ünnepségen vette át tegnap. Az ünnepségen mondott köszöntőjében Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke hangsúlyozta: a felvidéki magyar közösség megmaradása érdekében rendkívül fontos, hogy a közösségnek vannak olyan tagjai, akik nem a pillanatnyi befolyások és egyéni érdekek alapján hoznak döntéseket, hanem ellentmondásos időkben is ki merik mondani és meg merik tenni azt, ami a közösség érdekében áll. Rámutatott: a helytállásért díj amiatt született, hogy ezt a hozzáállást értékelni lehessen. A díjat minden évben kiosztják, a felvidéki magyar közösség egy-egy olyan jelentős személyiségének vagy szervezetének adományozzák, aki kiállásával, a magyar közösség számára példamutató viselkedésével érdemelte ki ezt az elismerést. (MTI)