Magyar Szó, 2014. december (71. évfolyam, 280-303. szám)
2014-12-03 / 282. szám
WM KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com Ata fiú RÖVIDEN Párizs is elismeri Palesztinát!? Nagy többséggel elfogadta tegnap a francia parlement azt a határozatot, amely a palesztin állam elismerésére szólítja fel a kormányt. A képviselők 339 igen szavazattal 151 nem ellenében és 16 tartózkodás mellett fogadták el a beterjesztést, amely nem bír törvényerővel, és nem kötelezi a kormányt a palesztin államisággal kapcsolatos politikájának bármilyen módosítására, de erős szimbolikus jelleggel bír, miután Európában egyre nagyobb a nyomás a palesztin államiság elfogadását illetően. Eddig a világ több mint 130 országa ismerte el a palesztin államot. Október végén Svédország az EU első nyugat-európai tagjaként elismerte az önálló palesztin állam létezését. Ugyancsak októberben a brit és az ír, novemberben pedig a spanyol parlament alsóháza is a palesztin államiság elismerésére szólította fel a nemzeti kormányt, mindannyiszor kiváltva az Izrael általi bírálatot. FELBOMLIK AZ IZRAELI KORMÁNYKOALÍCIÓ Várhatóan előrehozott választásokat írnak ki „Példátlan vádaskodásba torkollott” a sorsdöntő hétfő éjszakai megbeszélés Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Jaír Lapid pénzügyminiszter között, várhatóan felbomlik a kormánykoalíció, és előrehozott választásokat írnak ki. A jobbközép Likud Pártot vezető kormányfő öt pontban meghatározta a centrista Jes Atíd (Van Jövő) pártot vezető Lapidnak a további együttműködés feltételeit Ezek között szerepel az Izraelt zsidó nemzetállamként meghatározó vitatott törvényjavaslat támogatása, valamint az is, hogy a Jes Atíd lemond a fiatal párok első lakásvásárlásához nyújtandó nulla százalékos adóról, amely pedig Lapid egyik legfontosabb ígérete volt választóinak. Lapidnak fel kellett volna hagynia azzal, hogy bírálja a kormány politikáját az Egyesült Államokhoz fűződő viszonnyal, a telepespolitikával és a kelet-jeruzsálemi építkezésekkel kapcsolatban, valamint át kellett volna utaltatnia újabb hatmilliárd sékelt védelmi költségekre. Lapid elutasította Netanjahu feltételeit, és a találkozó után az ellenzéki ultraortodox Sász párt élén álló Arie Deri felszólította a kneszet összes frakciójának vezetőjét, hogy haladéktalanul kezdjék meg az egyeztetéseket egy előrehozott választás időpontjáról. SZÍRIAI POLGÁRHÁBORÚ Az áldozatok száma meghaladta a kétszázezret Meghaladta a kétszázezret a csaknem négy éve tartó szíriai polgárháború halálos áldozatainak száma. „Összesen 202 354 halottat számoltunk össze, ebből több mint 130 ezer a szembenálló felek harcosai közül került ki” - közölte tegnap az OSDH nevű ellenzéki szervezet, hozzátéve, hogy 63 074 civil, köztük 10 377 gyerek vesztette életét a belháború következtében. A kormányellenes erők halottai közül 37 324-en szíriai lázadók, 22 624-en pedig külföldi dzsihadisták voltak. A másik oldalon 44 237 katona, a nemzetvédelmi erők 28 974 tagja, valamint 3012 külföldi síita harcos halt meg. Több mint háromezer holttestet nem sikerült azonosítani. MUBARAK-PER A főügyész fellebbezett a felmentő ítélet ellen Az egyiptomi főügyész alaki hibákra hivatkozva fellebbezett tegnap a Hoszni Mubarak volt elnököt felmentő bírósági ítélet ellen. Mubarakot szombaton mentették fel a 2011-es forradalom alatt történt emberölésekkel kapcsolatos vádak alól. Vele együtt a Mubarak-éra utolsó belügyminiszterét, Habíb el-Adlit, valamint a belbiztonsági szolgálatok hat magas rangú tisztségviselőjét is ártatlannak nyilvánították. „Az ítélet indoklásának tanulmányozása rávilágított bizonyos alaki hibákra, amelyek befolyásolták az ítéletet” - áll a főügyész közleményében. Ha a fellebbviteli bíróság, amely a legmagasabb fokú bíróság az egyiptomi jogrendszerben, helybenhagyja az ítéletet, vagy újra megnyitja a pert, és abban ítéletet hoz, akkor az ellen már nem lehet fellebbezni Hoszni Mubarakot először 2012 júniusában találták bűnösnek, és akkor életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték. A döntést technikai okokra hivatkozva érvénytelenítették, és az ügyet újratárgyalták. A szombati felmentő ítélet miatt mintegy ezren tüntettek Kairóban, és a demonstrálók összecsaptak a rendőrökkel; legalább két ember meghalt, tucatnyian megsebesültek. Peking nem patrónusa Phenjannak Kína nem fogja megvédeni Észak-Koreát - jelentette ki Vang Hung-kuang a kínai hadsereg nyugalmazott tábornoka, s úgy vélekedett, Peking nem avatkozna be, ha a phenjani rezsim összeomlana vagy háborúba keveredne. „Ha Észak-Korea összeomlásra ítéltetett, akkor az ellen Kína sem tehet semmit” - jegyezte meg. Vang nem először fogalmazta meg véleményét az északkoreai helyzetről. Korábban határozottan kijelentette, hogy Észak-Korea nukleáris leszerelése Peking egyértelmű érdeke, mert az a térségi stabilitás feltétele. Egyenesen azt állította, csak akkor fejlődhet a két ország közötti kapcsolat, ha Phenjan felhagy atomprogramjával. Ennek elérése pedig a kínai diplomácia sikerének igazi tesztje. (MTI/AP/Hszinhua/Reuters/Háárec/AFP) Szabó József Az afganisztáni szerepvállalás, az Ukrajnának nyújtandó segítség és az új gyorsreagálású egység megalakítása is kiemelt témaként szerepel a NATO-tagországok külügyminisztereinek brüsszeli találkozóján. A tegnap kezdődött kétnapos értekezleten részt vevők egyeztetnek a szeptemberben Walesben tartott NATO-csúcson elfogadott határozatok megvalósításáról is. E szeptemberi csúcsértekezleten több fontos döntés született; egy részük összefügg az ukrán válsággal és az ahhoz kapcsolódó orosz szerepvállalással. Stoltenberg: Tüzet szüntess! Az Oroszország ukrajnai beavatkozásával keletkezett válsággóc és az ebből fakadó európai aggodalmak miatt az észak-atlanti szövetség megerősíti jelenlétét Kelet-Európában és a három balti tagállamában. Ennek részeként öt katonai támaszpontot létesítenek a térségben, ahol szükség esetén 4000 fős - brit parancsnokság alatt álló - gyorsreagálású alakulatot (Spearhead Force) állomásoztatnak, amely akár 48 óra alatt bevethető. Az új alakulat már 2015 elején megkezdheti működését holland, német és norvég katonák bevonásával, 2016-ban pedig további résztvevőkkel (baltiakkal, lengyelekkel és másokkal) bővülne. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a külügyminiszteri találkozón kijelentette: december 2-ától felhasználhatóak azok a célalapok, amelyeket a szövetség hozott létre Ukrajna átalakításának támogatására. Kijevet a reformok folytatására buzdította, és felszólította, hogy tegyen meg mindent a válság politikai megoldását szolgáló minszki tűzszüneti megállapodás megvalósításáért. Szerinte ugyanis az ukrajnai szeparatisták és az oroszok megszegik a megállapodást. Ezért a tűszünet betartására szólította fel őket, Moszkvának pedig megüzente: vonja ki erőit Ukrajnából, és szüntesse be az ottani fegyveres lázadók támogatását. A külügyminiszterek hivatalos döntést fogadnak el az új afganisztáni misszióról. A jelenlegi megbízatás ugyanis az év végén lejár. A következő nemzetközi akció, amely az Eltökélt Támogatás (Resolute Support) nevet kapta, 2015. január 1-jén indul. A témához kapcsolódó egyeztetésbe bekapcsolódott Ashraf Gáni afgán államfő és Abdullah Abdullah kormányfő is, akik néhány hónapja töltik be tisztségüket. Az új afgán politikai vezetés abban érdekelt, hogy külföldi katonák továbbra is maradjanak az országban, ahol a NATO vezette nemzetközi haderő (ISAF) kivonulása miatt romlik a biztonsági helyzet. A tervek szerint a jövőben az ISAF eddigi állományánál lényegesen kevesebb - összesen mintegy tízezer - külföldi katona maradna Afganisztánban, ahol elsősorban a 350 ezer fős helyi biztonsági erők kiképzése és támogatása lenne a feladatuk. A NATO brüsszeli központjában egy másik fontos tanácskozás is lesz, amelyet ma tartanak. Az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet elleni fellépést támogató mintegy hatvan ország külügyminisztere találkozik. Az IÁ ellen augusztusban indított, amerikai vezetésű nemzetközi katonai fellépés eddigi eredményeit és a további teendőket, feladatokat tekintik át. Jens Stoltenberg és John Kerry amerikai külügyminiszter a NATO brüsszeli székházában folyó tanácskozás szünetében egyeztet Az ajtó Kijev előtt is nyitva Ha Ukrajna teljesíti a tagság feltételeit, a NATO megvizsgálja, taggá válhat-e Jens Stoltenberg tegnap megerősítette, hogy Ukrajna a 2008-ban a bukaresti csúcstalálkozón tett ígéretnek megfelelően a NATO-tagja lesz, ha felvételét kéri, és teljesíti a tagság feltételeit. A NATO-főtitkár azt követően beszélt erről, hogy az észak-atlanti szövetség tagállamainak külügyminiszterei áttekintették az ukrajnai fejleményeket ukrán kollégájukkal, Pavlo Klimkinnel. Stoltenberg közölte: eddig Ukrajna döntött úgy, hogy nem csatlakozik katonai blokkokhoz, ám ha az új kormány ezen változtatni óhajt, azt is tiszteletben tartja. Az ukrán külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseken a szövetség és az ukrán fél közös nyilatkozatot adott ki, amely többek között felszólítja Oroszországot, hogy tegye semmissé „a Krím egyoldalú, illegitim és törvényellenes elcsatolását”. A közös nyilatkozat aggodalmát fejezi ki az emberi jogok egyre romló helyzete miatt a félszigeten, s felszólítja Oroszországot, hogy tartsa tiszteletben a helyiek, kiemelten a krími tatárok jogait. A NATO és Ukrajna közös nyilatkozata megerősíti, hogy a független, szuverén, stabil, a demokrácia és a jogállamiság mellett elkötelezett Ukrajna kulcseleme az euroatlanti biztonsági architektúrának, amelynek elválaszthatatlan része. A NATO Bukarestben fogadta el az úgynevezett „Nyitott ajtó” politikáját, egyúttal Ukrajna mellett Grúziának is ígéretet tett, hogy a NATO tagja lesz, ha ezt kéri, s teljesíti a csatlakozás feltételeit. A „Nyitott ajtó” politikája Stoltenberg szerint hatalmas siker, hozzájárult Európa demokráciájához és békéjéhez. A norvég politikus megjegyezte: a NATO-hoz egyetlen ország sem külső kényszer hatására csatlakozott. Stoltenberg az Egyesült Államok, az EU és más országok által Oroszország ellen bevezetett gazdasági szankciókról is beszélt. „Támogatom a szankciókat, mert nem marad következmények nélkül, ha egy ország, mint Oroszország, megsérti a nemzetközi jogot, más országok szuverenitását és területi egységét. A szankciók szükségesek és hatásosak” - tette világossá a korábbi norvég miniszterelnök. (Forrás: MTI) UKRÁN VÁLSÁG Tűzszünetben állapodtak meg a luhanszki szakadárokkal A donyecki szakadárok is azt ígérik, hogy a tűzszünet érdekében hátrébb vonják tüzérségüket Miközben az ukrán erők tűzszüneti megállapodásra jutottak a szakadárok egy részével, az úgynevezett Luhanszki Népköztársaság képviselőivel, a szomszédos Harkiv megye központjában tegnapra virradóra újabb robbantásos merényletet hajtottak végre a Nemzeti Gárda egyik laktanyájánál. A robbanás a harkivi laktanya egyik használaton kívüli kapujánál történt, senki sem sérült meg. Az ukrán média az EBESZ keletukrajnai megfigyelői missziójának közlésére hivatkozva tegnap megerősítette, hogy az ukrán fegyveres erők és a luhanszki szeparatisták képviselői - az orosz hadsereg képviselője és az EBESZ-küldöttség tagjainak jelenlétében - tűzszünetben állapodtak meg. A tűzszünetnek a Luhanszk megyében lévő „frontvonal” mentén, december 5-én kell életbe lépnie, a nehézfegyvereket pedig a szemben álló felek december 6- tól kezdik hátrébb vonni a korábbi tárgyalásokon kijelölt ütközőzónától. A luhanszki szakadárok képviselői azt állították, hogy van befolyásuk a területükön harcoló, szintén Ukrajnától való elszakadást követelő kozákokra. Erre alapozva azt is garantálták, hogy a kozák csapatok is tartják magukat a fegyvernyugváshoz. A luhanszkiak után a donyecki szakadárok is azt ígérik, hogy a tűzszünet érdekében hátrébb vonják nehéztüzérségüket az általuk megszállt területről. Andrij Purgin, az oroszbarát szakadárok önhatalmúlag kikiáltott donyecki népköztársaság (DNR) egyik vezetője tegnap kijelentette, hogy reményei szerint december 9-10-ig sikerül olyan eredményt elérniük, aminek köszönhetően megkezdhetik nehézfegyvereik visszavonását. (Forrás: MTI) 2014. december 3., szerda Brown veszi a kalapját Távozik jövőre a politikából Gordon Brown volt brit miniszterelnök. A Munkáspárt egykori vezetője hétfőn késő este jelentette be skóciai választókörzetének aktivistái előtt, hogy a májusban esedékes parlamenti választásokon már nem indul, és visszavonul a politika első vonalából. A Labour 1997-ben aratott földcsuszamlásszerű győzelme után Gordon Brown lett az újkori brit politikatörténet leghosszabb ideig (tíz évig) szolgáló pénzügyminisztere, majd 2007-ben ő váltotta a miniszterelnöki tisztségben a harmadik egymást követő mandátumának félidejében távozó Tony Blairt. Brown azonban csak három évig tölthette be a kormányfői tisztséget, mivel a Munkáspárt a 2010- es parlamenti választásokat - 1983, vagyis éppen Brown politikai pályafutásának kezdete óta nem tapasztalt mértékű vereséggel - elvesztette. Brown a 2010-es választáson is megőrizte alsóházi képviselői mandátumát, de azóta alig vett részt a parlamenti munkában, és frissen bejelentett távozási szándéka nem keltett meglepetést. A 63 esztendős Brown, aki a legnagyobb skóciai város, Glasgow egyik elővárosában született, 1983 óta tagja a brit parlamentnek, és jelenleg a kelet-skóciai Kirkcaldy és Cowdenbeath kisvárosok alkotta választókörzetet képviseli a londoni alsóházban. Az egykori brit kormányfő a Skócia függetlenségéről tartott referendum kampányának egyik prominens résztvevője volt az elszakadást ellenzők táborában, és sokan szenvedélyes fellépései eredményének tulajdonítják, hogy a függetlenségpártiak végül alul maradtak