Magyar Szó, 2014. december (71. évfolyam, 280-303. szám)

2014-12-03 / 282. szám

WM KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com Ata fiú RÖVIDEN Párizs is elismeri Palesztinát!? Nagy többséggel elfogadta tegnap a francia parlement azt a határozatot, amely a palesztin állam elismerésére szólítja fel a kormányt. A képviselők 339 igen szavazattal 151 nem ellenében és 16 tartózkodás mellett fogadták el a beterjesztést, amely nem bír törvényerővel, és nem kötelezi a kormányt a palesztin álla­misággal kapcsolatos politikájának bármilyen módosítására, de erős szimbolikus jelleggel bír, miután Európában egyre nagyobb a nyomás a palesztin államiság elfogadását illetően. Eddig a világ több mint 130 országa ismerte el a palesztin államot. Október végén Svédország az EU első nyugat-euró­pai tagjaként elismerte az önálló palesztin állam létezését. Ugyancsak októberben a brit és az ír, novemberben pedig a spanyol parlament alsóháza is a palesztin államiság elismeré­sére szólította fel a nemzeti kormányt, mindannyiszor kivált­va az Izrael általi bírálatot. FELBOMLIK AZ IZRAELI KORMÁNYKOALÍCIÓ Várhatóan előrehozott választásokat írnak ki „Példátlan vádaskodásba torkollott” a sorsdöntő hétfő éjsza­kai megbeszélés Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Jaír Lapid pénzügyminiszter között, várhatóan felbomlik a kormánykoalíció, és előrehozott választásokat írnak ki. A jobbközép Likud Pártot vezető kormányfő öt pontban megha­tározta a centrista Jes Atíd (Van Jövő) pártot vezető Lapidnak a további együttműködés feltételeit Ezek között szerepel az Izraelt zsidó nemzetállamként meghatározó vitatott törvényjavaslat támogatása, valamint az is, hogy a Jes Atíd lemond a fiatal párok első lakásvásárlásához nyújtandó nulla százalékos adóról, amely pedig Lapid egyik legfontosabb ígérete volt választóinak. Lapidnak fel kellett volna hagynia azzal, hogy bírálja a kormány politikáját az Egyesült Államokhoz fűződő viszonnyal, a telepes­politikával és a kelet-jeruzsálemi építkezésekkel kapcsolatban, valamint át kellett volna utaltatnia újabb hatmilliárd sékelt védel­mi költségekre. Lapid elutasította Netanjahu feltételeit, és a találkozó után az ellenzéki ultraortodox Sász párt élén álló Arie Deri felszólította a kneszet összes frakciójának vezetőjét, hogy haladéktalanul kezd­jék meg az egyeztetéseket egy előrehozott választás időpontjáról. SZÍRIAI POLGÁRHÁBORÚ Az áldozatok szám­a meghaladta a kétszázezret Meghaladta a kétszázezret a csaknem négy éve tartó szíriai polgárháború halálos áldozatainak száma. „Összesen 202 354 halottat számoltunk össze, ebből több mint 130 ezer a szembenálló felek harcosai közül került ki” - közölte tegnap az OSDH nevű ellenzéki szervezet, hozzá­téve, hogy 63 074 civil, köztük 10 377 gyerek vesztette életét a belháború következtében. A kormányellenes erők halot­tai közül 37 324-en szíriai lázadók, 22 624-en pedig külföl­di dzsihadisták voltak. A másik oldalon 44 237 katona, a nemzetvédelmi erők 28 974 tagja, valamint 3012 külföldi síita harcos halt meg. Több mint háromezer holttestet nem sikerült azonosítani. MUBARAK-PER A főügyész fellebbezett a felmentő ítélet ellen Az egyiptomi főügyész alaki hibákra hivatkozva fellebbezett tegnap a Hoszni Mubarak volt elnököt felmentő bírósági ítélet ellen. Mubarakot szombaton mentették fel a 2011-es forradalom alatt történt emberölésekkel kapcsolatos vádak alól. Vele együtt a Mubarak-éra utolsó belügyminiszterét, Habíb el-Adlit, valamint a belbiztonsági szolgálatok hat magas rangú tisztségviselőjét is ártatlannak nyilvánították. „Az ítélet indoklásának tanulmányozása rávilágított bizonyos alaki hibákra, amelyek befolyásolták az ítéletet” - áll a főügyész közleményében. Ha a fellebbviteli bíróság, amely a legmagasabb fokú bíróság az egyiptomi jogrendszerben, helybenhagyja az ítéletet, vagy újra megnyitja a pert, és abban ítéletet hoz, akkor az ellen már nem lehet fellebbezni Hoszni Mubarakot először 2012 júniusában találták bűnösnek, és akkor életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték. A döntést technikai okokra hivatkozva érvénytelenítették, és az ügyet újratárgyalták. A szombati felmentő ítélet miatt mintegy ezren tüntettek Kairóban, és a demonstrálók összecsaptak a rendőrök­kel; legalább két ember meghalt, tucatnyian megsebesültek. Peking nem patrónusa Phenjannak Kína nem fogja megvédeni Észak-Koreát - jelentette ki Vang Hung-kuang a kínai hadsereg nyugalmazott tábornoka, s úgy vélekedett, Peking nem avatkozna be, ha a phenjani rezsim összeomlana vagy háborúba keveredne. „Ha Észak-Korea összeomlásra ítéltetett, akkor az ellen Kína sem tehet semmit” - jegyezte meg. Vang nem először fogalmazta meg véleményét az észak­koreai helyzetről. Korábban határozottan kijelentette, hogy Észak-Korea nukleáris leszerelése Peking egyértel­mű érdeke, mert az a térségi stabilitás feltétele. Egyene­sen azt állította, csak akkor fejlődhet a két ország közötti kapcsolat, ha Phenjan felhagy atomprogramjával. Ennek elérése pedig a kínai diplomácia sikerének igazi tesztje. (MTI/AP/Hszinhua/Reuters/Háárec/AFP) Szabó József Az afganisztáni szerepválla­lás, az Ukrajnának nyújtandó segítség és az új gyorsreagá­lású egység megalakítása is kiemelt témaként szerepel a NATO-tagországok külügy­minisztereinek brüssze­li találkozóján. A tegnap kezdődött kétnapos értekez­leten részt vevők egyeztetnek a szeptemberben Walesben tartott NATO-csúcson elfo­gadott határozatok megva­lósításáról is. E szeptemberi csúcsértekezleten több fontos döntés született; egy részük összefügg az ukrán válság­gal és az ahhoz kapcsolódó orosz szerepvállalással. Stoltenberg: Tüzet szüntess! Az Oroszország ukrajnai beavat­kozásával keletkezett válsággóc és az ebből fakadó európai aggodalmak miatt az észak-atlanti szövetség megerősíti jelenlétét Kelet-Európá­­ban és a három balti tagállamában. Ennek részeként öt katonai támasz­pontot létesítenek a térségben, ahol szükség esetén 4000 fős - brit parancsnokság alatt álló - gyorsrea­gálású alakulatot (Spearhead Force) állomásoztatnak, amely akár 48 óra alatt bevethető. Az új alakulat már 2015 elején megkezdheti működését holland, német és norvég katonák bevonásával, 2016-ban pedig további résztvevőkkel (baltiakkal, lengyelek­kel és másokkal) bővülne. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a külügyminiszteri találkozón kije­lentette: december 2-ától felhasznál­hatóak azok a célalapok, amelyeket a szövetség hozott létre Ukrajna átala­kításának támogatására. Kijevet a reformok folytatására buzdította, és felszólította, hogy tegyen meg mindent a válság politikai megol­dását szolgáló minszki tűzszüneti megállapodás megvalósításáért. Szerinte ugyanis az ukrajnai szepa­ratisták és az oroszok megszegik a megállapodást. Ezért a tűszü­net betartására szólította fel őket, Moszkvának pedig megüzente: vonja ki erőit Ukrajnából, és szün­tesse be az ottani fegyveres lázadók támogatását. A külügyminiszterek hivatalos döntést fogadnak el az új afganisz­táni misszióról. A jelenlegi megbí­zatás ugyanis az év végén lejár. A következő nemzetközi akció, amely az Eltökélt Támogatás (Resolute Support) nevet kapta, 2015. janu­ár 1-jén indul. A témához kapcsolódó egyezte­tésbe bekapcsolódott Ashraf Gáni afgán államfő és Abdullah Abdul­lah kormányfő is, akik néhány hónapja töltik be tisztségüket. Az új afgán politikai vezetés abban érde­kelt, hogy külföldi katonák tovább­ra is maradjanak az országban, ahol a NATO vezette nemzetközi haderő (ISAF) kivonulása miatt romlik a biztonsági helyzet. A tervek szerint a jövőben az ISAF eddigi állományánál lénye­gesen kevesebb - összesen mintegy tízezer - külföldi katona maradna Afganisztánban, ahol elsősorban a 350 ezer fős helyi biztonsági erők kiképzése és támogatása lenne a feladatuk. A NATO brüsszeli központjá­ban egy másik fontos tanácskozás is lesz, amelyet ma tartanak. Az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet elleni fellépést támogató mintegy hatvan ország külügyminisztere találkozik. Az IÁ ellen augusz­tusban indított, amerikai vezetésű nemzetközi katonai fellépés eddigi eredményeit és a további teendőket, feladatokat tekintik át. Jens Stoltenberg és John Kerry amerikai külügyminiszter a NATO brüsszeli székházában folyó tanácskozás szünetében egyeztet Az ajtó Kijev előtt is nyitva Ha Ukrajna teljesíti a tagság feltételeit, a NATO megvizsgálja, taggá válhat-e Jens Stoltenberg tegnap megerősítette, hogy Ukrajna a 2008-ban a bukaresti csúcstalálkozón tett ígéretnek megfelelően a NATO-tagja lesz, ha felvételét kéri, és teljesíti a tagság feltételeit. A NATO-főtitkár azt köve­tően beszélt erről, hogy az észak-atlanti szövetség tagállamainak külügy­miniszterei áttekintették az ukrajnai fejleményeket ukrán kollégájukkal, Pavlo Klimkinnel. Stoltenberg közölte: eddig Ukrajna döntött úgy, hogy nem csatlakozik katonai blokkokhoz, ám ha az új kormány ezen változtatni óhajt, azt is tiszteletben tartja. Az ukrán külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseken a szövetség és az ukrán fél közös nyilatkozatot adott ki, amely többek között felszó­lítja Oroszországot, hogy tegye semmissé „a Krím egyoldalú, illegitim és törvényellenes elcsatolását”. A közös nyilatkozat aggodalmát fejezi ki az emberi jogok egyre romló helyzete miatt a félszigeten, s felszólít­ja Oroszországot, hogy tartsa tiszteletben a helyiek, kiemelten a krími tatárok jogait. A NATO és Ukrajna közös nyilatkozata megerősíti, hogy a függet­len, szuverén, stabil, a demokrácia és a jogállamiság mellett elkötelezett Ukrajna kulcseleme az euroatlanti biztonsági architektúrának, amelynek elválaszthatatlan része. A NATO Bukarestben fogadta el az úgynevezett „Nyitott ajtó” politi­káját, egyúttal Ukrajna mellett Grúziának is ígéretet tett, hogy a NATO tagja lesz, ha ezt kéri, s teljesíti a csatlakozás feltételeit. A „Nyitott ajtó” politikája Stoltenberg szerint hatalmas siker, hozzájárult Európa demok­ráciájához és békéjéhez. A norvég politikus megjegyezte: a NATO-hoz egyetlen ország sem külső kényszer hatására csatlakozott. Stoltenberg az Egyesült Államok, az EU és más országok által Orosz­ország ellen bevezetett gazdasági szankciókról is beszélt. „Támogatom a szankciókat, mert nem marad következmények nélkül, ha egy ország, mint Oroszország, megsérti a nemzetközi jogot, más országok szuverenitását és területi egységét. A szankciók szükségesek és hatásosak” - tette világossá a korábbi norvég miniszterelnök. (Forrás: MTI) UKRÁN VÁLSÁG Tűzszünetben állapodtak meg a luhanszki szakadárokkal A donyecki szakadárok is azt ígérik, hogy a tűzszünet érdekében hátrébb vonják tüzérségüket Miközben az ukrán erők tűzszüneti megállapodásra jutottak a szakadárok egy részével, az úgynevezett Luhanszki Népköztársaság képviselőivel, a szom­szédos Harkiv megye központjában tegnapra virradóra újabb robbantásos merényletet hajtottak végre a Nemzeti Gárda egyik laktanyájánál. A robbanás a harkivi laktanya egyik használaton kívüli kapujánál történt, senki sem sérült meg. Az ukrán média az EBESZ kelet­ukrajnai megfigyelői missziójának közlésére hivatkozva tegnap megerő­sítette, hogy az ukrán fegyveres erők és a luhanszki szeparatisták képvi­selői - az orosz hadsereg képvise­lője és az EBESZ-küldöttség tagja­inak jelenlétében - tűzszünetben állapodtak meg. A tűzszünetnek a Luhanszk megyében lévő „frontvo­nal” mentén, december 5-én kell élet­be lépnie, a nehézfegyvereket pedig a szemben álló felek december 6- tól kezdik hátrébb vonni a korábbi tárgyalásokon kijelölt ütközőzónától. A luhanszki szakadárok képviselői azt állították, hogy van befolyásuk a terü­letükön harcoló, szintén Ukrajnától való elszakadást követelő kozákokra. Erre alapozva azt is garantálták, hogy a kozák csapatok is tartják magukat a fegyvernyugváshoz. A luhanszkiak után a donyec­ki szakadárok is azt ígérik, hogy a tűzszünet érdekében hátrébb vonják nehéztüzérségüket az általuk megszállt területről. Andrij Purgin, az oroszbarát szakadárok önhatalmú­lag kikiáltott donyecki népköztársaság (DNR) egyik vezetője tegnap kijelen­tette, hogy reményei szerint december 9-10-ig sikerül olyan eredményt elér­niük, aminek köszönhetően megkezd­hetik nehézfegyvereik visszavonását. (Forrás: MTI) 2014. december 3., szerda Brown veszi a kalapját Távozik jövőre a politikából Gordon Brown volt brit miniszterel­nök. A Munkáspárt egykori vezetője hétfőn késő este jelentette be skóciai választókörzetének aktivistái előtt, hogy a májusban esedékes parlamen­ti választásokon már nem indul, és visszavonul a politika első vonalából. A Labour 1997-ben aratott föld­csuszamlásszerű győzelme után Gordon Brown lett az újkori brit politikatörténet leghosszabb ideig (tíz évig) szolgáló pénzügymi­nisztere, majd 2007-ben ő váltot­ta a miniszterelnöki tisztségben a harmadik egymást követő mandá­tumának félidejében távozó Tony Blairt. Brown azonban csak három évig tölthette be a kormányfői tiszt­­séget, mivel a Munkáspárt a 2010- es parlamenti választásokat - 1983, vagyis éppen Brown politikai pálya­futásának kezdete óta nem tapasz­talt mértékű vereséggel - elvesz­tette. Brown a 2010-es választáson is megőrizte alsóházi képviselői mandátumát, de azóta alig vett részt a parlamenti munkában, és frissen bejelentett távozási szándéka nem keltett meglepetést. A 63 esztendős Brown, aki a legnagyobb skóciai város, Glasgow egyik elővárosában született, 1983 óta tagja a brit parlamentnek, és jelenleg a kelet-skóciai Kirkcaldy és Cowdenbeath kisvárosok alkotta választókörzetet képviseli a londoni alsóházban. Az egykori brit kormányfő a Skócia függetlenségéről tartott referendum kampányának egyik prominens résztvevője volt az elszakadást ellenzők táborában, és sokan szenvedélyes fellépései eredményének tulajdonít­ják, hogy a függetlenségpártiak végül alul maradtak

Next