Magyar Szó, 2015. március (72. évfolyam, 48-73. szám)
2015-03-02 / 48. szám
KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com Mkmrító RÖVIDEN URUGUAY Letette az esküt az elnök Letette az államfői esküt vasárnap az uruguayi Montevideóban Tabaré Vázquez, aki a karizmatikus José Mujicát követi öt évre az elnöki székben, és az egyenlőség, szabadság, tisztelet és tolerancia értékeinek tiszteletben tartását ígéri. A beiktatáson sötét öltönyben megjelent Vázquez - aki 2005 és 2010 között az ország első baloldali elnöke volt 24 perces beszédének nagy részét az országot felszabadító, Uruguay identitását megteremtő José Artigas örökségének szentelte. Az eskütételen jelen voltak más latin-amerikai országok államfői is, így a brazil Dilma Rousseff és a kubai Raúl Castro is. Vázquez, a 75 éves onkológus a beszédében kiemelte, hogy együtt kell elemezni és megvitatni a jobb közoktatás, a mindenkire kiterjedő minőségi egészségügy és a méltó lakásviszonyok megteremtésének lehetőségeit. A 79 esztendős „Pépé” Mujica szenátorként folytatja politikai tevékenységét az új törvényhozásban. (MTI) ALGÉRIA Megállapodás a lázadókkal Előzetes „béke- és megbékélési egyezményt” írt alá a mali kormány vasárnap Algírban az afrikai ország északi részének elszakadásáért küzdő felkelők egy részével. Az utóbbiak másik része, a tuaregek vezette lázadók még időt kértek a konzultációra, mielőtt igent mondanának az ajánlatra. Az ENSZ-közvetítéssel létrejött alku évtizedek lázadásainak és stabilitáshiányának igyekszik véget vetni az északi országrészben, ahová a Nyugat és a regionális hatalmak aggodalmai szerint visszatérhetnek az iszlamista fegyveresek, két évvel azután, hogy a francia katonai beavatkozás elűzte őket onnan. „A megállapodás célja nem az, hogy egy csapásra megoldjuk a mély, sokrétű, ciklikusan visszatérő válság minden problémáját, mindamellett döntő fontosságú lépés a béke és a megbékélés felé” - áll a nemzetközi közvetítő csapat közleményében. (MTI) UKRAJNA Csak útlevéllel léphetnek az országba Az orosz állampolgárok csak útlevéllel léphetnek be vasárnaptól Ukrajnába - ezzel megszűnt a Szovjetunió szétesése óta, negyedszázada érvényben lévő utazási rend a két ország között. Az UNIAN hírügynökség emlékeztet arra, hogy az erről szóló kormányrendeletet január 30-án írta alá Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök, hatályon kívül helyezve a vízummentes rendről szóló orosz-ukrán államközi megállapodás egyes pontjait. A beutazási rend megváltoztatására Petro Porosenko államfő utasította a külügyminisztériumot. Azzal indokolta az intézkedést, hogy jelentős számú orosz felderítő és sok diverzáns érkezik Ukrajna területére Oroszországból. A TASZSZ hírügynökség szerint az új rendszer elsősorban a határ menti térségben élőket fogja leginkább sújtani, akik gyakorta minden nap átkelnek a határon, hogy meglátogassák legközelebbi rokonaikat, vagy iskolába járnak a határ túloldalára, vagy éppenséggel bevásárolni. Moszkvai vezetők korábban azt mondták, hogy Oroszország nem folyamodik hasonló válaszlépéshez. Elsősorban humanitárius okok miatt nem fogja ezt megtenni, és továbbra is elegendő lesz a személyigazolvány felmutatása az ukrajnai állampolgároknak ahhoz, hogy beutazhassanak Oroszország területére. (MTI) VENEZUELA Vízumrendszert vezetnek be A venezuelai elnök szombaton bejelentette, hogy a hatóságok kémkedésen rajtakapott amerikaiakat fogtak el, és emiatt az Egyesült Államok polgárai ezentúl csak vízummal léphetnek az ország területére. Nicolás Maduro ezt egy gyűlésen felszólalva jelentette be. „Az országunk védelmére (...) úgy döntöttem, hogy kötelező vízumrendszert vezetünk be minden amerikai állampolgár számára, aki Venezuelába utazik” - mondta Maduro, majd hozzátette, hogy ezzel az intézkedéssel akadályozzák meg az Egyesült Államok beavatkozását Venezuela belügyeibe. Nicolás Maduro nem mondta, hogy mikortól lép hatályba a vízumrendszer, de arra adott utasítást a külügyminisztériumnak, hogy a bécsi konvencióval összhangban, vizsgálja felül az országban akkreditált amerikai diplomaták számát. Mint mondta: az Egyesült Államoknak száz embere van Venezuelában, Caracast pedig 17 diplomata képviseli Washingtonban. Sem az Egyesült Államoknak, sem Venezuelának idestova öt éve nincs nagykövete a másik országban, jóllehet diplomaták dolgoznak a nagykövetségeken. Az elmúlt időszakban tovább romlottak a két ország kapcsolatai. A hónap elején az amerikai külügyminisztérium „vízumkorlátozásokat” vezetett be meg nem nevezett jelenlegi és volt venezuelai kormányzati tisztségviselők ellen, különféle visszaélések miatt. Nicolás Maduro pedig azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy venezuelai ellenzéki csoportokkal szövetkezve, államcsínyre készül, és fel akarja robbantani a caracasi elnöki palotát. Washington nevetségesnek nevezte Maduro állításait. (MTI) Szitává lőtték Putyin fő ellenfelét Borisz Nyemcov halála sokkolta a világot Moszkvában gyászmenettel emlékeztek rá Szabó József Gyászmenetté változott az a rendszer-, válság- és háborúellenesnek készülő moszkvai tüntetés, amelynek egyik szorgalmazója, Borisz Nyemcov orosz ellenzéki politikus, Vlagyimir Putyin elnök legkeményebb és legelszántabb bírálója már nem lehetett a tömegben. Merénylő végzett vele pénteken éjjel a Kreml tőszomszédságában, a Moszkva folyón átívelő Bolsoj Zamoszkvoreckij hídon. Emiatt lefújták vasárnapra meghirdetett nagyszabású demonstrációt. Helyette hatalmas gyászfelvonulást tartottak a főváros központjában az elhunyt tiszteletére; több vidéki városban ugyancsak megemlékezéseket szerveztek. Az utolsó másfél évtizedben Borisz Nyemcov volt az orosz ellenzék egyik, ha nem a legfontosabb vezetője, jelképes vezéralakja. Ilyen ismert, ráadásul nemzetközi hírű politikust az orosz államhatalom központjánál, a főváros szívében található Kremlnél még nem öltek meg. Az 55 éves korában, négy pisztolylövéssel meggyilkolt ellenzéki vezér halála előtt három órával az Echo Moszkvi rádióban még a kormányzati (háborús) politika ellen meghirdetett vasárnapi tüntetésre buzdított. Követelte, hogy Putyin hagyjon fel az Ukrajna elleni „őrült agresszióval”, amely szerinte Oroszországnak szintén károkat (gazdasági válságot okozott. A Newsweek amerikai hírmagazin lengyelországi lapszámának - szintén halála előtt röviddel - adott interjújában a náci Harmadik Birodalomhoz hasonlította a Putyin-rezsimet, és felkelésbe torkolló utcai zavargásokat jósolt Oroszországnak. A hírek szerint jelentést készített, amelyben Putyin (ukrajnai) háborús szerepét akarta leleplezni. A tragédia után az áldozat unokatestvére, Igor Erdman azt nyilatkozta, hogy az államfő tudott erről, s ezért ölette meg ellenfelét „épp most, mielőtt még az igazság a háborúról a tömegekre zúdult volna”. Erdman szeret a gyilkosság fő célja a Kreml (háborús) politikáját bíráló oroszok megfélemlítése volt. Nyemcov állítólag arra készült, hogy a vasárnapi tömegrendezvényen bizonyítékokat tár a nyilvánosság elé az orosz csapatok ukrajnai jelenlétéről és bűntényeiről. Bár ezt külföldön sok már régóta tényként kezelik, a Kreml és az ellenőrzése alatt tartott állami média tagadja, hogy Putyinék katonailag segítenék a kelet-ukrajnai orosz szakadárokat. Az 1997-ben és 1998-ban miniszterelnökhelyettesi tisztséget is betöltött, többször parlamenti képviselővé választott Nyemcov már 2000-től ostorozta Putyint, sőt rengeteg tüntetést szervezett ellene. Kezdettől fogva elutasította Putyin Ukrajna-politikáját. Ezért attól tartott, hogy szókimondása miatt az orosz elnök eltetett láb alól. Mihail Kaszjanov exminiszterelnök szerint Nyemcovot azért ölték meg, mert „az igazságról beszélt”. A gyilkosság sokkolta Oroszországot. Moszkvaiak tömegei, neves ellenzékiek és Nyemcov volt kormányzati politikustársai keresték már fel a merénylet helyszínét. Sokan virágot vittek a Kremlhez közeli hídra, amely a vasárnapi gyászmenet végállomása volt, mintegy jelezve, hogy itt ért véget a politikus élete, akit kedden temetnek. A merénylet után azonnal beindult az orosz állami propagandagépezet. A kormányközeli média azt terjeszti, hogy Nyemcovnak nem azért kellet meghalnia, mert támadta Putyint és rendszerét. A hatalom egyes médiumai már szombaton azt sugalmazták, hogy a többször elvált Nyemcovot az a fiatal ukrán nő, Anna Durickaja gyilkoltathatta meg (talán szerelemféltésből), aki a végzetes órában hazafelé sétált vele az ominózus hídon, és sértetlenül úszta meg a „kalandot”. Más tömegtájékoztatási eszközök azt valószínűsítik, hogy ukrán megbízói, védnökei szabadulhattak meg tőle, mert nem teljesítette elvárásaikat, amelyek az orosz hatalom bomlasztására, megdöntésére irányultak. De az is lehet, hogy üzleti viták, esetleg iszlám szélsőségesek állnak a háttérben. A gyilkosság után azonban azonnal felmerült a gyanú, hogy a politikai vezetés legfelsőbb szintjén rendelhették el a kellemetlen ellenfél likvidálását. A politikai indíttatás nem zárható ki, hisz 2013 óta gyanús körülmények között legalább nyolc olyan (orosz ellenzéki) személy halt meg, aki keményen bírálta a Putyint. Az orosz elnök provokatív bérgyilkosságnak tartja a Nyemcov elleni merényletet, és utasította a hatóságokat, hogy indítsanak hajtóvadászatot a tettes kézre kerítésére. Az állami vezetők, köztük Putyin és Dmitrij Medvegyev kormányfő, részvétüket fejezték ki az áldozat hozzátartozóinak. A világ vezető politikusait megdöbbentette a gyilkosság, amelyet mindannyian elítéltek. Felszólították Putyint, hogy Moszkva mielőbb derítsen fényt a merényletre, és vonja felelősségre a tetteseket. (Szakértők feltételezik, hogy többen segítették a merénylőt.). Barack Obama amerikai elnök „gyors, pártatlan és átlátható” nyomozásra szólította fel Moszkvát. Ugyanilyen eljárást vár el Oroszországtól az EU is, amelynek kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Federica Mogherini egy modern, virágzó, demokratikus és nyitott Oroszország lelkes szószólójának nevezte a néhai politikust. Angela Merkel német kancellár ugyanakkor biztosítékokat kért Putyintól, hogy fényt derítenek a merényletre, a tetteseket pedig felelősségre vonják. Külföldön több (fő)városban politikusok és magánszemélyek fejezték ki együttérzésüket az elhunyt családjának, sok helyen virággal és gyertyagyújtással emlékeznek az orosz ellenzék néhai vezéralakjára. Petro Porosenko ukrán elnököt sokkolta a halálhír. Közölte: Nyemcov a két országot összekötő híd volt, amelyet szándékosan romboltak le. Az ukrán főváros központjában, a Majdanon rögtönzött emlékhelyet állítottak a tiszteletére. A kijeviek az áldozat iránti tiszteletük kifejezéseként és a kegyelet jeleként virágokat vittek a térre, de az orosz nagykövetséghez is, ahol mécseseket gyújtottak. Az utóbbi helyszínt több ellenzéki szervezet is helytelenítette, mert szerintük Nyemcovot az orosz hatalom ölette meg. Rachael Niziolek Hatalmas tömeg búcsúztatta Borisz Nyemcovot, akinek halála sokkolta a világot 2015. március 2., hétfő Kiknek állhatott érdekében a politikus halála? Az ukrán sajtó gyanús öngyilkosságként kezeli Mihajlo Csecsetov volt parlamenti képviselő halálát Az ukrán sajtó újabb gyanús öngyilkosságként kezeli az Oroszországba szökött Viktor Janukovics exállamfő környezetéhez tartozó Mihajlo Csecsetov volt parlamenti képviselő halálát, és felvetette a kérdést, kiknek állhatott érdekében a váratlan esemény, amellyel kapcsolatban a nyomozók nem találtak erőszakra vagy kényszerítésre utaló jelet, és megállapították, hogy a politikus önszántából vetett véget életének. A 61 éves politikus, Mihajlo Csecsetov szombatra virradóan ugrott ki 17. emeleti kijevi lakásának ablakából, miközben felesége is otthon volt. Nejének állítása szerint felébredt álmából, és keresni kezdte a férjét. Nyitva találta dolgozószoba ablakát, a szobában pedig férje papucsára és rövid búcsúlevélre bukkant, amelyben Csecsetov azt írta, hogy „egyáltalán nem maradt morális ereje a további élethez”. A nyomozók nem találtak erőszakra vagy kényszerítésre utaló jelet, megállapították, hogy a politikus önszántából vetett véget életének A korábbi parlamenti ciklusban Csecsetov a Viktor Janukovics mögött álló Régiók Pártjának első frakcióvezető-helyettese volt, és az államfő tanácsadójaként is tevékenykedett. A tavalyi választáson már nem lett az ukrán törvényhozás tagja. Hatalommal való visszaélés vádjával február 21-én őrizetbe vették, két nappal később azonban ötmillió hrivnya (49,6 millió forint) óvadék fejében szabadon engedték. A nyugalomba vonult képviselő ellen a gyülekezési, a sajtó- és a szólásszabadságot jelentősen korlátozó, „diktátori törvények” néven elhíresült jogszabályoknak a Majdantüntetések alatt, 2014. január 20- án történt botrányos parlamenti megszavazása ügyében indítottak eljárást. Azzal vádolták, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjaként hamis szavazati eredményt hitelesített aláírásával. Csecsetov a horribilis mértékű óvadékkal kapcsolatban újságíróknak csak annyit árult el, hogy „barátok” tették le érte. Az öngyilkosság hátterével foglalkozó, több ukrán médiaforrás által közzétett elemzés tíz évvel korábbra, a „narancsos hatalomváltás” idejére nyúlik vissza. Csecsetov, aki 1999 és 2003 között az állami vagyonkezelő alap első helyettes vezetője, majd a következő két évben elnöke volt, 2005 augusztusában önként tanúvallomást tett, amelyben több akkori oroszbarát vezetőt és oligarchát vádolt meg privatizációs visszaélésekkel. Az általa megvádolt személyek közül végül senkit nem vontak felelősségre. Többek között a Vlagyimir Putyin orosz elnök bizalmasának számító Viktor Medvegycsukot, Leonyid Kucsma akkori államfő nagy befolyású hivatalvezetőjét vádolta meg azzal, hogy kényszerítette őt egy nagy értékű birtok átjátszására a Dinamo Kijev futballcsapat számára. Vallomása szerint kénytelen volt közreműködni ukrán nagyvállalatoknak - köztük a Krivorozssztal acélműveknek - az állam számára előnytelen privatizációjában oligarchák hasznára, akik között Kucsma vejét, Viktor Pincsukot, Rinat Ahmetov és Szerhij Taruta donyecki üzletembereket is megnevezte. Vallomásában megemlítette Janukovicsot is mint akkori miniszterelnököt, aki a privatizációs ügyletek véghezvitelében szintén nyomást gyakorolt rá. Egyik párttársa, Olekszandr Jefremov, a Régiók pártjának volt frakcióvezetője ellen is tanúskodott annak idején. Elmondása szerint arra kényszerítette, hogy negyvenről hatvan százalékra emelje egy észak-donyecki vállalatcsoport privatizációra bocsátható részvényeinek arányát. Mellesleg jelenleg Jefremov ellen is eljárás folyik hatalmi visszaélés, valamint uszítás, azaz az ukrán és az orosz nemzetiségűek közötti ellenségeskedés szításának vádjával. A volt frakcióvezető szintén több millió hrivnya óvadék kifizetése után van jelenleg házi őrizetben. Az ukrán sajtó emlékeztetett arra, hogy az állami vagyonkezelő alap egy korábbi vezetőjét, Valentyina Szemenyuk-Szamszonyenkót tavaly augusztusban találták holtan Kijev környéki otthonában. A volt tisztségviselővel egy vadászpuskából származó lövedék végzett, a fegyvert a holttest mellett találták meg. ■ Kovács Andrea - MTI