Magyar Szó, 2015. március (72. évfolyam, 48-73. szám)
2015-03-26 / 69. szám
KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com Atadó RÖVIDEN Szerencsés kényszerleszállás Szentpétervárott Sikeres kényszerleszállást hajtott végre szerdán Szentpéterváron egy orosz légitársaság repülőgépe. A Jutair (UTair) szóvivője közölte, hogy a Moszkva környéki vnukovói repülőtérről érkezett, Boeing-737-es típusú gép zökkenőmentesen landolt a pulkovói repülőtéren. A Moszkva és Szentpétervár között közlekedő UT 369-es számú járaton 73 utas és 6 fős legénység tartózkodott. A repülőgép legénysége közép-európai idő szerint 9 óra 42 perckor kért engedélyt a kényszerleszállásra, miután a fedélzeti műszerek a jobboldali hajtómű meghibásodását jelezték. Előző nap egy cseh kisrepülőgép landolt a hasán a moszkvai Domogyedovo repülőtéren. A Brünnből (Brno) Moszkvába tartó Epic LT típusú egymotoros légcsavaros gépnek leszálláskor nem nyílt ki a futóműve. Túlcsúszott a kifutópályán, de senkinek nem esett baja. A fedélzeten csak a kétfős legénység tartózkodott. Kormányülésen tartóztatták le az ukrán katasztrófavédelem vezetőjét Letartóztatták tegnap a kormány élőben közvetített kijevi ülésén az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálat vezetőjét és helyettesét. A két tisztségviselő kezén újságírók jelenlétében és tévékamerák kereszttüzében csattant a bilincs. Szerhij Bocskovszkijt, a katasztrófavédelem vezetőjét és első helyettesét, Vaszil Sztojeckijt közpénzeknek állami beszerzések közben elkövetett sikkasztásával gyanúsítják. Arszen Avakov belügyminiszter adott utasítást, hogy a kormány ülésén vegyék őrizetbe a két gyanúsítottat. A magas rangú tisztségviselők nagy médianyilvánosság előtt végrehajtott teátrális letartóztatásáról kijelentette, hogy azt „nem színháznak szánta, hanem védőoltásnak” a korrupció ellen. Beta/AP JEMENI KÁOSZ Vérdíjat tűztek ki az elnök fejére Vérdíjat tűztek ki Abed Rabbo Manszúr Hádi nemzetközileg elismert jemeni elnök fejére a húszi felkelők - közölte a síita lázadók kezében lévő állami televízió. A felkelők 100 ezer dollár jutalmat ajánlottak fel annak, aki nyomra vezeti őket az elnök hollétét illetően. Hírforrások szerint az elnök elmenekült az ádeni elnöki palotából, és ismeretlen helyen tartózkodik. A húszi lázadók folyamatosan nyomulnak előre az Ali Abdalláh Száleh korábbi jemeni elnökhöz hű erőkkel karöltve, s az Ádentől mintegy 35 kilométerre lévő Húta város utcáit felkelők és Hádi elnökhöz hű fegyveresek holttestei borítják. Ádenben az iskolás gyerekeket hazaviszik a szüleik, és a közalkalmazottak is hazamennek. Mindeközben Hádi tisztségviselői közölték, hogy a húszi milíciák őrizetbe vették az ország védelmi miniszterét. Vaszil Sztojeckij csuklóján kattan a bilincs Le Pen az EU-ból való kilépésről rendezne népszavazást Marine Le Pen, (a képen) a szélsőjobboldali Nemzeti Front elnöke az EU-ból való kilépésről rendezne népszavazást Franciaországban, ha megnyerné a két év múlva esedékes elnökválasztást. Itt az elgondolásom, hogy megmondom a franciáknak, ha engem választanak meg 2017-ben, hat hónappal később népszavazás lesz” - közölte Marine Le Pen. - Az Európai Unió halott, a mi gazdaságunk, szociális jóléti rendszerünk és identitásunk halála (az EU) - vélekedett Le Pen, és arra szólította fel Görögországot, hogy kezdjen tárgyalásokat a kilépésről az euróövezetből ahelyett, hogy teljesítené a hitelezők és Brüsszel követeléseit. Üdvözölte a radikális baloldali Sziriza párt januári választási győzelmét. „Görögország számára az egyetlen megoldás a tárgyalás az euróból való szervezett rálépésre" - mondta a pártelnök. Le Pen pártja, a Nemzeti Front minden idők legjobb eredményét érte el a vasárnapi helyhatósági választáson, a voksok 25,97 százalékával a második lett a pártok szerinti bontásban. Nem sikerült ugyanakkor a legerősebb francia politikai erővé válnia, jóllehet a felmérésekben 30 százalékkal az élre várták. Az első helyen a Nicolas Sarkozy volt államfő vezette jobbközép Népi Mozgalom Uniója nyerte a szavazatok 29,4 százalékával. Le Pen meg akarja lovagolni a párt népszerűségét, hogy sikerrel indulhasson a két év múlva esedékes elnökválasztáson. (Forrás: MTI/AP/ Reuters) Beta/AP Folytatás az 1. oldalról A Barcelona és Düsseldorf közt közlekedő Germanwings Airbus A320-as fedélzetén 150 ember tartózkodott, amikor a repülő kedden délelőtt 8 - más források Félárbocon a német lobogó a halterni Szent Sixtus templomon. A helyi gimnázium 16 tanulója és két tanár is életét vesztette a tragédiában szerint 18 percig tartó süllyedést követően egy hegyoldalnak csapódott a francia Alpok déli részén. A hatóságok nagy erőkkel folytatták a holttestek és a roncsok keresését a járművel megközelíthetetlen hegyvidéken. A 380 fős mentőalakulat és több mint 300 csendőrnek csaknem négyhektárnyi szakadékos hegyoldalt kell végigkutatnia. A lejtők helyenként 80 százalékosak, így a feladat tapasztalt hegymászóknak is komoly kihívást jelent. Francois Hollande államfő Angela Merkel német kancellárral és Mariano Rajoy spanyol kormányfővel délután látogatott el a katasztrófa helyszínéhez közeli Seyne-les-Alpes-i válságközpontba. A három politikus a helyi iskolánál kialakított kápolnánál rótta le kegyeletét a tragédia áldozatai előtt. A baleset 72 áldozata német, 35 spanyol volt (Madrid 51 áldozatról számolt be), továbbá törökök, három brit, két-két ausztrál, argentin, iráni, venezuelai és amerikai, valamint egy-egy holland, kolumbiai, mexikói, japán, dán, belga és izraeli. A német belügyminisztérium háromnapos gyászt rendelt el. Az Airbus 9525-ös járatán utazott az Észak-Rajna-Vesztfália tartományi Haltern gimnáziumának 16 tanulója és két tanár is, akik egy iskolai csereprogramról indultak haza. Tegnap a gimnáziumban nem volt tanítás, a diákoknak és tanároknak pszichológusok próbálnak segíteni a katasztrófa feldolgozásában. Az épület bejáratánál rengeteg virágot, mécsest és üzeneteket, feliratokat helyeztek el. „Tegnap még sokan voltunk” - állt az egyiken. (Szerkesztőségi összefoglaló) FRANCIAORSZÁGI LÉGI KATASZTRÓFA Megtalálták a második fekete dobozt is A beszélgetést és hangokat rögzítő CRV megrongálódott, de (talán) használható Beta/AP AP/BBC A súlyosan megrongálódott hangrögzítő „fekete doboz" 2015. március 26., csütörtök Felavatták Japán legnagyobb hadihajóját Felavatták a II. világháború óta legnagyobb japán hadihajót szerdán Jokohama hajógyárában. A 19 500 tonnás, 238 méter hosszú és 38 méter széles számú az Egyesült Államok partraszállító hajóira hasonlít méreteiben és kivitelezésében, de katonai repülőgépek helyett helikopterek hordozójaként fog szolgálatot teljesíteni. Míg a repülőgép-hordozó hadihajók támadó fegyvernek minősülnek, a helikopterhordozók nem, így a japán alkotmányban szereplő tiltást nem szegi meg, miszerint a keleti szigetország nem birtokolhat támadó akciókra felhasználható fegyvereket. A hajó több feladatkört is el tud látni, így békefenntartást, katasztrófavédelmet és segélyezést is - mondta Nakatani Gen védelmi miniszter az Izumo felavatásán, de hozzátette, hogy a tengeralattjárók elleni harcban is segíthet a modern kommunikációs rendszerrel felszerelt hadihajó. Kína korábban aggodalmát fejezte ki Abe Sindzó japán kormányfő törekvései miatt, amelyeket a japán alkotmány pacifista korlátozásainak fellazítására tett. Az Izumo mellett Abe kormánya felderítőgépekkel és katonai teherszállító repülőgépekkel is növeli az ország védelmi képességeit, miközben F-35 típusú vadászbombázókat, partraszállító hajókat és V-22 Osprey billenőrotoros katonai repülőket vásárol. Az F-35-ösök, illetve az Osprey-k fel tudnak szállni az Izumo fedélzetéről is. Az Izumót négy nappal azután avatták fel, hogy a japán, a kínai és a dél-koreai külügyminiszter megállapodott március 21-én Szöulban, miszerint hazájuk mindent megtesz a három ország csúcstalálkozójának újbóli és a lehető legrövidebb időn belüli megrendezéséért. Két nappal később a kínai-japán kapcsolatok fokozatos javulásáról számolt be Jü Cseng-seng, a legfelsőbb kínai politikai vezetés negyedik embere, a népfront főtitkára Pekingben a japán kormánykoalíció parlamenti képviselőinek fogadásakor. (MTI/Reuters/Kyodo) Jsw.newpacificinstitute.org A 238 méter hosszú és 38 méter széles Izumo nem szegi meg a japán alkotmányban szereplő tiltást, miszerint a felkelő Nap országa nem birtokolhat támadó akciókra felhasználható fegyvereket Brzezinski: Lengyelország is orosz agresszió célpontjává válhat Európára nézve Oroszország nagyobb veszélyt jelent az Iszlám Államnál is Lengyelországot is érheti orosz támadás, „ha az Ukrajnában folytatott háború Oroszország könnyű katonai sikerének, győzelemnek bizonyul, de elsősorban a balti államokban, Moldovában, Grúziában, Azerbajdzsánban jelenhetnek meg a következő fegyveres konfliktus gyújtópontjai” — vélekedett Zbigniew Brzezinski lengyel származású amerikai politológus a Dziennik Gazeta Prawna című lengyel napilapban tegnap megjelent interjúban. Jimmy Carter volt amerikai elnök egykori biztonságpolitikai tanácsadója az ukrajnai helyzetről szólva elmondta: Oroszország jelenleg „expanzív politikát folytat, ezért bármilyen forgatókönyv megvalósulhat”. Ezzel kapcsolatban „igenis megalapozottnak és érthetőnek” minősítette azokat az aggodalmakat, amelyeket elsősorban a Zbigniew Brzezinski szerint fennáll a kockázata annak, hogy az orosz támadás „nem ér véget Ukrajnával" balti államok politikusai fogalmaztak meg egy esetleges orosz támadással kapcsolatban. A szakértő szerint jogosak a hasonló lengyel aggodalmak is. Mint mondta, nem venné félvállról azt, hogy a Krím elcsatolásának első évfordulóján megtartott moszkvai ünnepségeken a tömeg azt is kiabálta, hogy „most Finnország, majd Lengyelország következik”. Megdöbbentőnek minősítette, hogy az ilyen jelszavakat Vlagyimir Putyin orosz elnök jelenlétében skandálták. „Nem mondom, hogy ő ihlette ezeket, de ő volt az, aki az erre serkentő légkört megteremtette” - mondta Brzezinski. Kifejtette azt is, hogy egyes orosz katonai vezetők „valószínűleg már szkeptikusak... esetleges további agresszív lépések célszerűségét illetően, mert tudatában vannak annak, hogy különösen Lengyelország megtámadása a Nyugattal, a NATO-val, az Egyesült Államokkal való abszolút konfrontációt jelentené.” Ugyanakkor - rámutatva a Putyin által megválasztott út következményeire - kifejtette: fennáll a kockázata annak, hogy az orosz támadás „nem ér véget Ukrajnával”. Brzezinski hangsúlyozta: az orosz támadás esetében Lengyelországnak elsősorban önmagára kell számítania, hogy minél hosszabb ideig egyedül védekezhessen, ezért szerinte korszerűsíteni, erősíteni kell a lengyel hadsereget. A szakértő hozzátette, hogy a NATO-ban érvényes eljárások, a konszenzus ott kötelező elve miatt (amely lehetővé teszi, hogy például az „oroszbarát” Görögország egyedül vétót emeljen) az észak-atlanti szövetség késéssel reagálhatna. Zbigniew Brzezinski úgy vélte: „a fekete forgatókönyv” esetében az Egyesült Államok megtalálja a módját, hogy akár kétoldalú segítséget is nyújtson Lengyelországnak. Szerinte az európai szövetségesek itt az Egyesült Királyságot, Németországot, Franciaországot, Olaszországot és Litvániát sorolta fel - katonai támogatására is számítani lehet. Brzezinski úgy fogalmazott, hogy Európára nézve Oroszország nagyobb veszélyt jelent, mint az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet, mivel az utóbbi nem bír szervezett állami struktúrákkal. „Alapvető különbség van a muzulmán szélsőségesek egyenként végrehajtott támadásai és egy nukleáris erővel rendelkező ország között” - szögezte le a politológus. www.bibliotecapleyades.net