Magyar Szó, 2015. március (72. évfolyam, 48-73. szám)

2015-03-26 / 69. szám

KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com Atadó RÖVIDEN Szerencsés kényszerleszállás Szentpétervárott Sikeres kényszerleszállást hajtott végre szerdán Szentpétervá­ron egy orosz légitársaság repülőgépe. A Jutair (UTair) szóvivője közölte, hogy a Moszkva környé­ki vnukovói repülőtérről érkezett, Boeing-737-es típusú gép zökkenőmentesen landolt a pulkovói repülőtéren. A Moszkva és Szentpétervár között közlekedő UT 369-es számú járaton 73 utas és 6 fős legénység tartózkodott. A repülőgép legénysége közép-európai idő szerint 9 óra 42 perckor kért engedélyt a kényszerleszállásra, miután a fedélze­ti műszerek a jobboldali hajtómű meghibásodását jelezték. Előző nap egy cseh kisrepülőgép landolt a hasán a moszkvai Domogyedovo repülőtéren. A Brünnből (Brno) Moszkvába tartó Epic LT típusú egymotoros légcsavaros gépnek leszál­láskor nem nyílt ki a futóműve. Túlcsúszott a kifutópályán, de senkinek nem esett baja. A fedélzeten csak a kétfős legénység tartózkodott. Kormányülésen tartóztatták le az ukrán katasztrófavédelem vezetőjét Letartóztatták tegnap a kormány élőben közvetített kijevi ülésén az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálat vezetőjét és helyettesét. A két tisztségviselő kezén újságírók jelenlétében és tévékame­rák kereszttüzében csattant a bilincs. Szerhij Bocskovszkijt, a katasztrófavédelem vezetőjét és első helyettesét, Vaszil Szto­­jeckijt közpénzeknek állami beszerzések közben elkövetett sikkasztásával gyanúsítják. Arszen Avakov belügyminiszter adott utasítást, hogy a kormány ülésén vegyék őrizetbe a két gyanúsítottat. A magas rangú tiszt­ségviselők nagy médianyilvánosság előtt végrehajtott teátrális letartóztatásáról kijelentette, hogy azt „nem színháznak szánta, hanem védőoltásnak” a korrupció ellen. Beta/AP JEMENI KÁOSZ Vérdíjat tűztek ki az elnök fejére Vérdíjat tűztek ki Abed Rabbo Manszúr Hádi nemzetkö­zileg elismert jemeni elnök fejére a húszi felkelők - közölte a síita lázadók kezében lévő állami televízió. A felkelők 100 ezer dollár jutalmat ajánlottak fel annak, aki nyomra vezeti őket az elnök hollétét illetően. Hírforrások szerint az elnök elmenekült az ádeni elnöki palotából, és ismeretlen helyen tartózkodik. A húszi lázadók folyamatosan nyomulnak előre az Ali Abdal­­láh Száleh korábbi jemeni elnökhöz hű erőkkel karöltve, s az Ádentől mintegy 35 kilométerre lévő Húta város utcáit felkelők és Hádi elnökhöz hű fegyveresek holttestei borítják. Ádenben az iskolás gyerekeket hazaviszik a szüleik, és a közal­kalmazottak is hazamennek. Mindeközben Hádi tisztségvi­selői közölték, hogy a húszi milíciák őrizetbe vették az ország védelmi miniszterét. Vaszil Sztojeckij csuklóján kattan a bilincs Le Pen az EU-ból való kilépésről rendezne népszavazást Marine Le Pen, (a képen) a szélsőjobboldali Nemzeti Front elnöke az EU-ból való kilépésről rendezne népszavazást Franciaországban, ha megnyerné a két év múlva esedékes elnökválasztást. Itt az elgondolásom, hogy megmondom a franciáknak, ha engem választanak meg 2017-ben, hat hónappal később népsza­vazás lesz” - közölte Marine Le Pen. - Az Európai Unió halott, a mi gazdaságunk, szociális jóléti rendszerünk és identitásunk halála (az EU) - vélekedett Le Pen, és arra szólította fel Görögországot, hogy kezdjen tárgya­lásokat a kilépésről az euróövezetből ahelyett, hogy teljesíte­né a hitelezők és Brüsszel követeléseit. Üdvözölte a radikális baloldali Sziriza párt januári választási győzelmét. „Görögor­szág számára az egyetlen megoldás a tárgyalás az euróból való szervezett rálépésre" - mondta a pártelnök. Le Pen pártja, a Nemzeti Front minden idők legjobb ered­ményét érte el a vasárnapi helyhatósági választáson, a voksok 25,97 százalékával a második lett a pártok szerinti bontásban. Nem sikerült ugyanakkor a legerősebb francia politikai erővé válnia, jóllehet a felmérésekben 30 százalékkal az élre várták. Az első helyen a Nicolas Sarkozy volt államfő vezette jobbkö­zép Népi Mozga­lom Uniója nyer­te a szavazatok 29,4 százaléká­val. Le Pen meg akarja lovagolni a párt népszerűsé­gét, hogy sikerrel indulhasson a két év múlva esedé­kes elnökválasz­táson. (Forrás: MTI/AP/ Reuters) Beta/AP Folytatás az 1. oldalról A Barcelona és Düsseldorf közt közlekedő Germanwings Airbus A320-as fedélzetén 150 ember tartózkodott, amikor a repülő kedden délelőtt 8 - más források Félárbocon a német lobogó a halterni Szent Sixtus templomon. A helyi gimnázium 16 tanulója és két tanár is életét vesztette a tragédiában szerint 18­­ percig tartó süllyedést követően egy hegyoldalnak csapó­dott a francia Alpok déli részén. A hatóságok nagy erőkkel folytatták a holttestek és a roncsok keresését a járművel megközelíthetetlen hegy­vidéken. A 380 fős mentőalakulat és több mint 300 csendőrnek csaknem négyhektárnyi szakadékos hegy­oldalt kell végigkutatnia. A lejtők helyenként 80 százalékosak, így a feladat tapasztalt hegymászóknak is komoly kihívást jelent. Francois Hollande államfő Angela Merkel német kancel­lárral és Mariano Rajoy spanyol kormányfővel délután látogatott el a katasztrófa helyszínéhez közeli Seyne-les-Alpes-i válságközpont­ba. A három politikus a helyi isko­lánál kialakított kápolnánál rótta le kegyeletét a tragédia áldozatai előtt. A baleset 72 áldozata német, 35 spanyol volt (Madrid 51 áldozat­ról számolt be), továbbá törökök, három brit, két-két ausztrál, argen­tin, iráni, venezuelai és amerikai, valamint egy-egy holland, kolum­biai, mexikói, japán, dán, belga és izraeli. A német belügyminisztérium háromnapos gyászt rendelt el. Az Airbus 9525-ös járatán utazott az Észak-Rajna-Vesztfália tartományi Haltern gimnáziumának 16 tanu­lója és két tanár is, akik egy isko­lai csereprogramról indultak haza. Tegnap a gimnáziumban nem volt tanítás, a diákoknak és tanároknak pszichológusok próbálnak segíteni a katasztrófa feldolgozásában. Az épület bejáratánál rengeteg virá­got, mécsest és üzeneteket, felira­tokat helyeztek el. „Tegnap még sokan voltunk” - állt az egyiken. (Szerkesztőségi összefoglaló) FRANCIAORSZÁGI LÉGI KATASZTRÓFA Megtalálták a második fekete dobozt is A beszélgetést és hangokat rögzítő CRV megrongálódott, de (talán) használható Beta/AP AP/BBC A súlyosan megrongálódott hangrögzítő „fekete doboz" 2015. március 26., csütörtök Felavatták Japán legnagyobb hadihajóját Felavatták a II. világháború óta legnagyobb japán hadihajót szerdán Jokohama hajógyárában. A 19 500 tonnás, 238 méter hosszú és 38 méter széles számú az Egyesült Államok partraszállító hajóira hasonlít méreteiben és kivitelezésében, de katonai repülőgépek helyett helikopterek hordo­zójaként fog szolgálatot teljesíteni. Míg a repü­lőgép-hordozó hadihajók támadó fegyvernek minősülnek, a helikopterhordozók nem, így a japán alkotmányban szereplő tiltást nem szegi meg, miszerint a keleti szigetország nem birtokol­hat támadó akciókra felhasználható fegyvereket. A hajó több feladatkört is el tud látni, így békefenntartást, katasztrófavédelmet és segélye­zést is - mondta Nakatani Gen védelmi minisz­ter az Izumo felavatásán, de hozzátette, hogy a tengeralattjárók elleni harcban is segíthet a modern kommunikációs rendszerrel felsze­relt hadihajó. Kína korábban aggodalmát fejezte ki Abe Sindzó japán kormányfő törekvései miatt, amelyeket a japán alkotmány pacifista korlá­tozásainak fellazítására tett. Az Izumo mellett Abe kormánya felderítőgépekkel és katonai teherszállító repülőgépekkel is növeli az ország védelmi képességeit, miközben F-35 típusú vadászbombázókat, partraszállító hajókat és V-22 Osprey billenőrotoros katonai repülőket vásárol. Az F-35-ösök, illetve az Osprey-k fel tudnak szállni az Izumo fedélzetéről is. Az Izumót négy nappal azután avatták fel, hogy a japán, a kínai és a dél-koreai külügymi­niszter megállapodott március 21-én Szöulban, miszerint hazájuk mindent megtesz a három ország csúcstalálkozójának újbóli és a lehe­tő legrövidebb időn belüli megrendezéséért. Két nappal később a kínai-japán kapcsolatok fokozatos javulásáról számolt be Jü Cseng-seng, a legfelsőbb kínai politikai vezetés negyedik embere, a népfront főtitkára Pekingben a japán kormánykoalíció parlamenti képviselőinek fogadásakor. (MTI/Reuters/Kyodo) Jsw.newpacificinstitute.org A 238 méter hosszú és 38 méter széles Izumo nem szegi meg a japán alkotmányban szereplő tiltást, miszerint a felkelő Nap országa nem birtokolhat támadó akciókra felhasználható fegyvereket Brzezinski: Lengyelország is orosz agresszió célpontjává válhat Európára nézve Oroszország nagyobb veszélyt jelent az Iszlám Államnál is Lengyelországot is érheti orosz támadás, „ha az Ukrajnában folytatott háború Oroszor­szág könnyű katonai sikeré­nek, győzelemnek bizonyul, de elsősorban a balti államok­ban, Moldovában, Grúziában, Azerbajdzsánban jelenhetnek meg a következő fegyveres konfliktus gyújtópontjai” — vélekedett Zbigniew Brzezins­ki lengyel származású ameri­kai politológus a Dziennik Gazeta Prawna című lengyel napilapban tegnap megjelent interjúban. Jimmy Carter volt amerikai elnök egykori biztonságpolitikai tanácsadója az ukrajnai helyzet­ről szólva elmondta: Oroszország jelenleg „expanzív politikát foly­tat, ezért bármilyen forgatókönyv megvalósulhat”. Ezzel kapcsolatban „igenis megalapozottnak és érthe­tőnek” minősítette azokat az aggo­dalmakat, amelyeket elsősorban a Zbigniew Brzezinski szerint fenn­áll a kockázata annak, hogy az orosz támadás „nem ér véget Ukrajnával" balti államok politikusai fogalmaz­tak meg egy esetleges orosz táma­dással kapcsolatban. A szakértő szerint jogosak a hasonló lengyel aggodalmak is. Mint mondta, nem venné félváll­ról azt, hogy a Krím elcsatolásá­­nak első évfordulóján megtartott moszkvai ünnepségeken a tömeg azt is kiabálta, hogy „most Finnor­szág, majd Lengyelország követke­zik”. Megdöbbentőnek minősítette, hogy az ilyen jelszavakat Vlagyi­mir Putyin orosz elnök jelenlé­tében skandálták. „Nem mondom, hogy ő ihlette ezeket, de ő volt az, aki az erre serkentő légkört megte­remtette” - mondta Brzezinski. Kifejtette azt is, hogy egyes orosz katonai vezetők „valószínű­leg már szkeptikusak... esetleges további agresszív lépések célsze­rűségét illetően, mert tudatában vannak annak, hogy különösen Lengyelország megtámadása a Nyugattal, a NATO-val, az Egye­sült Államokkal való abszolút konfrontációt jelentené.” Ugyan­akkor - rámutatva a Putyin által megválasztott út következménye­ire - kifejtette: fennáll a kockáza­ta annak, hogy az orosz támadás „nem ér véget Ukrajnával”. Brzezinski hangsúlyozta: az orosz támadás esetében Lengyelor­szágnak elsősorban önmagára kell számítania, hogy minél hosszabb ideig egyedül védekezhessen, ezért szerinte korszerűsíteni, erősíteni kell a lengyel hadsereget. A szak­értő hozzátette, hogy a NATO-ban érvényes eljárások, a konszenzus ott kötelező elve miatt (amely lehe­tővé teszi, hogy például az „orosz­barát” Görögország egyedül vétót emeljen) az észak-atlanti szövetség késéssel reagálhatna. Zbigniew Brzezinski úgy vélte: „a fekete forgatókönyv” esetében az Egyesült Államok megtalálja a módját, hogy akár kétoldalú segít­séget is nyújtson Lengyelország­nak. Szerinte az európai szövetsé­gesek­­ itt az Egyesült Királyságot, Németországot, Franciaországot, Olaszországot és Litvániát sorolta fel - katonai támogatására is számí­tani lehet. Brzezinski úgy fogalmazott, hogy Európára nézve Orosz­ország nagyobb veszélyt jelent, mint az Iszlám Állam dzsihadis­­ta terrorszervezet, mivel az utóbbi nem bír szervezett állami struk­túrákkal. „Alapvető különbség van a muzulmán szélsőségesek egyenként végrehajtott támadásai és egy nukleáris erővel rendelke­ző ország között” - szögezte le a politológus. www.bibliotecapleyades.net

Next