Magyar Szó, 2015. április (72. évfolyam, 74-97. szám)
2015-04-22 / 90. szám
KÜLFÖLD kulfoldigmagyarezo.com Mm Só Murszi húsz évet kapott Húsz év szigorított börtönre ítélte a kairói törvényszék tegnap Mohamed Murszi megbuktatott iszlamista elnököt, akit tizennégy társával együtt békés tüntetők meggyilkolásában való részvétel vádjával fogtak perbe. Az egyiptomi exelnök ellen öt eljárás is folyt, ez volt az első ellene hozott ítélet, amely mintegy hatvan tárgyalás után született meg. Az ügy 2012 decemberére nyúlik vissza, amikor az akkor hatalmon lévő Murszi elleni többnapos tiltakozó akció erőszakos feloszlatásában tíz ember vesztette életét. A vád szerint Murszi és a mögötte álló Szabadság és Igazságosság Pártjának vezetői a tüntetők elleni fellépésre szólították fel híveiket. A bíró ugyanakkor ejtette az emberöléssel kapcsolatos vádakat, és a hatalommal való visszaélés, valamint egyes tüntetők megkínzása miatt rótt ki rá és párttársaira börtönbüntetést. A tizennégy vádlottból tizenkettőt húsz, kettejüket pedig tíz-tíz évre ítélték. Az iszlamista rezsim ellen tüntetők egyebek mellett a volt államfő azon rendelete ellen tiltakoztak, amely jelentősen kiszélesítette elnöki hatáskörét, kivételes törvények kibocsátására jogosította fel, és gyakorlatilag az igazságszolgáltatás felügyeletén kívülre helyezte. Május 16-án Murszi ellen két másik perben is ítéletet hoznak. Az egyik vádpont szerint Katarnak kémkedett, a másik szerint pedig a Hamász fegyvereseinek segítségével tört ki börtönéből a 2011- es felkelés alatt, amely a három évtizedes Mubarak-érának vetett véget. Ha bűnösnek találják, akár a halálbüntetéssel is sújthatják. Mohamed Murszi a rácsokkal és hangszigetelt üveggel védett Cellában a tegnapi ítélethirdetés előtt Beta/AP Schwarzenberg: Putyin egész Ukrajnát le akarja igázni Oroszország magatartása az ukrajnai válságban arra utal, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök egész Ukrajnát le akarja igázni - figyelmeztetett tegnap Karel Schwarzenberg korábbi cseh külügyminiszter, a prágai parlament külügyi bizottságának jelenlegi elnöke. „Putyin nem bolond, és nem buta. Nem menne bele egy ekkora konfliktusba, amely az orosz gazdaságot ennyire negatívan érinti és Oroszországot elszigeteli csupán néhány ukrán falu vagy Donyeck elavult ipara miatt. Arról van szó, hogy az egész országot le akarja igázni”- mondta Schwarzenberg egy prágai konferencián, amelyen a balti államok biztonsági helyzetét vitatták meg. A volt külügyminiszter úgy vélte, a két minszki megállapodás nem állította meg Moszkvát, az aláírt intézkedéscsomag csupán „az ukrán területek további annexiójának igazolása és egyfajta megpecsételése volt”. Szerinte csak idő kérdése, hogy az szakadárok megtámadják az Ukrajna délkeleti részén fekvő kikötővárost, Mariupolt. „Putyin hosszú távú célja az orosz birodalom helyreállítása” - állítja Schwarzenberg, és arra figyelmeztetett, hogy Mariupol esetleges elfoglalása után újabb és újabb béketárgyalásokat tartanának, mígnem a „tűzszüneti vonalak a lengyel-ukrán határon húzódnának”. Novinky.cz Karel Schwarzenberg szerint csupán idő kérdése, hogy a szakadárok megtámadják Mariupolt Fegyveresek foglaltak el egy határrendőrséget Macedóniában Fegyveres támadók foglaltak el tegnap hajnalban egy rendőrkapitányságot az észak-macedóniai Gosincében, a koszovói határ mentén, négy rendőrt túszul ejtettek, majd később elengedték őket. A negyven álarcos támadó lefegyverezte a rendőröket, és kiürítette a határrendőrség kapitányságát, négy rendőrt azonban túszul ejtett. Őket előbb megbilincselték, majd odaadták nekik a kulcsokat, és közölték velük: fél órájuk van arra, hogy elmeneküljenek, különben megölik őket. Az egyik támadó azt mondta: „Mi a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UJK) vagyunk. Mondjátok el mindenkinek, hogy sem (Ali) Ahmeti (a legnagyobb macedóniai albán párt vezetője), sem (Nikola) Gruevszki (miniszterelnök) nem menthet meg titeket. Nem akarjuk az ohridi megállapodást. Szeretjük a hazánkat, senki ne jöjjön ide, mindenkit megölünk!” gg heroinfogás záz kilogramm heroint foglaltak le kedden az indiai hajóaz Arab-tengeren, egy pakisztáni hajó fedélzetén. A 15 millió dollár értékű szállítmány az eddigi indiai gázok egyik legnagyobbika. A parti őrség és a hadirí közös művelete során tartóztatták fel a Gudzsarát •tó hajót, amely személyzetének nyolc tagját őrizetbe (is: MTI/APA/AFP/Reuters) 2015. április 22., szerda EU-MISSZIÓK A FÖLDKÖZI-TENGERI ILLEGÁLIS BEVÁNDORLÁS KEZELÉSÉRE Egyet előre, kettőt hátra Számos bírálat érte az utóbbi napokban az Európai Unió menekültügyi politikáját, miután a hétvégén elsüllyedt egy menekülteket szállító hajó Líbia és Olaszország között, és több mint hétszáz ember lelte halálát a Földközi-tengerben. Az alábbiakban az illegális bevándorlás kezelését célzó európai uniós missziókat részletezzük. Az Európába tartó bevándorlás óriási kihívást jelent Brüsszel számára: a BBC brit közszolgálati televízió híroldalán hétfőn a Nemzetközi Migrációs Szervezetre (IOM) hivatkozva arról számolt be, hogy az év kezdete óta április közepéig több mint 21 ezer illegális bevándorló érte el Észak-Afrikából az olasz partokat, míg csaknem 900-an vesztették életüket az Európába tartó lélekvesztőkön. Az IOM adatai szerint a legtöbb menekült Eritreából, Szomáliából, Szíriából és a szubszaharai afrikai területekről származik. Az Európai Bizottság, az unió javaslattevő-végrehajtó intézménye hétfőn közölte, tíz pontból álló „azonnali cselekvési” tervének részeként megerősítik a jelenleg a Földközi-tengeren folyó kutató és mentési műveleteket, mégpedig a 2014 végén a Mare Nostrum olasz humanitárius katonai missziót részben kiváltó Tritont és a Poseidont. A javaslatok egyebek között tartalmazzák a Tritonmisszió finanszírozásának és a rendelkezésére álló hajóknak a megduplázását. MARE NOSTRUM Az olasz humanitárius katonai misszió 2013. október 18-án indult el, miután 2013. október elején egy illegális bevándorlókat szállító hajó elsüllyedt a dél-olaszországi Lampedusa szigeténél, és 368 ember veszett a tengerbe. Az Észak-Afrika és Olaszország között bajba jutott illegális bevándorlókat partra segítő Mare Nostrum misszió keretében egy év alatt több mint százezer embert mentettek meg, és hétszáznál több emberkereskedőt tartóztattak le a Földközitenger ezen részén az olasz hadihajók és kereskedelmi egységek. A missziót egy évre tervezték, befejezését tavaly október 16-án jelentette be Angelino Alfano olasz belügyminiszter, és 2014 végéig teljesen lezárult. Mindenesetre Alfano emlékeztetett arra, hogy a Mare Nostrum havi kilencmillió eurójába került Itáliának, és ezt a terhet a római kormány nem tudja többé vállalni az EU anyagi segítsége nélkül. TRITON-MISSZIÓ A Frontex, az EU-tagállamok határőrizeti együttműködését koordináló ügynökség Triton elnevezésű missziója 2014. november 1-jétől indult el a lezárulóban lévő Mare Nostrum olasz humanitárius katonai misszióval párhuzamosan. Gil Arias Fernández, a Fron tex igazgatója 2014. október 16-án Rómában azt hangsúlyozta, hogy a Triton nem tudja teljes mértékben átvenni a Mare Nostrum feladatait, s hogy a Frontex nem tudja helyettesíteni a tagállamokat kötelezettségeik elvégzésében. Elmondta, a Triton-misszióban huszonhat európai tagállam vesz részt emberekkel és eszközökkel, s hogy a missziót havonta 2,6 millió euróval finanszírozzák. A Mare Nostrum és a Triton közötti alapvető különbség Angelino Alfano belügyminiszter közlése szerint - az, hogy az olasz katonai-humanitárius misszió a nemzetközi vizeken is segített a bajba jutott illegális bevándorlóknak, a Triton hatásköre viszont az olasz partoktól harminc mérfölddel délre, vagyis az EU hivatalos határvonalán véget ér. Giusi Nicolini, Lampedusa város polgármestere 2015 február,jában úgy értékelte a változást, hogy amíg a Mare Nostrum sokat javított az illegális bevándorlás gondjain, a Triton visszalépést jelent. Február 10-én az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) is annak a véleményének adott hangot, hogy a Triton nem elegendő ahhoz, hogy megakadályozza a váltás óta bekövetkezett olyan nagy katasztrófákat, mint amikor február 9-én Lampedusa szigeténél 29 menekült fagyott meg a hajóján. Február 12-én az ENSZ egy átfogó földközi-tengeri kutató- és mentőmisszió létrehozására szólította fel az EU-t. 2015. február 19-én az EU bejelentette, hogy az év végéig meghosszabbítja az eredetileg csak néhány hónaposra tervezett Triton tengeri mentőműveletet. Az uniós művelet havonta 1,5-3 millió eurót emészt fel. Az Európai Bizottság ezenfelül 13,7 millió euró rendkívüli pénzbeli támogatást ítélt meg az olasz menedékügyi, migrációs és integrációs alap (AMIF) számára. POSEIDON-MISSZIÓ A Frontex 2006-ban indította el a Poseidon-missziót eredetileg Görögország és Törökország parti vizeinek ellenőrzésére. 2010 óta a Poseidon keretében szárazföldi erőket is bevetnek a görög-török határvidéken. Az évek során a missziót kiterjesztették Görögország albán és bolgár határa mentén, valamint Bulgária és Törökország határvidékén. 2012-ben a misszió már Görögország nyugati partjaira is kiterjedt, ahonnan az illegális bevándorlók embercsempészek hajóival próbálták meg elérni Olaszország keleti partjait. Jelenleg az EU 26 tagállama és a Schengeni övezet tagjai vesznek részt a Poseidon-misszióban szárazföldi, haditengerészeti egységekkel és légierejükkel. A misszió elsődleges feladata, hogy kezelje a Földközi-tenger keleti medencéjéből, legfőképpen Törökországból és kisebb mértékben Egyiptomból Európába áramló illegális bevándorlást. (Forrás: MTI/AP/AFP/Reuters) Pressenza.com Ilyen lélekvesztőkön utaznak szinte nap nlküt nap százak és százak Times: Katonai erővel kell fellépni az embercsempészek ellen A londoni Times szerkesztőségi állásfoglalása szerint az EU- nak katonai erővel kell fellépnie az Európába irányuló földközitengeri embercsempészet ellen. A napilap hangsúlyozza, hogy bár a Földközi-tengeren nincsenek jéghegyek, csak a múlt héten többen fulladtak vízbe, mint ahányan a Titanic katasztrófájában életüket vesztették. Erre a humanitárius vészhelyzetre Európa eddig a rá jellemző összehangolatlansággal reagált, a legutóbb történtek után ezért közös fellépéssel kell csapást mérnie az embercsempészek üzleti modelljére, szembeszállva azzal az alapeseti feltételezéssel, hogy azok a hajók, amelyek nem süllyednek el a tengeren, mindenképpen kiköthetnek Európában. Európa déli határainak védelme ahhoz az erőfeszítéshez hasonlítható, amelyet az Egyesült Államok fejt ki Mexikóval közös határának ellenőrzésére, csak éppen az amerikai határőrség ehhez 300- szor akkora havi költségvetési támogatást kap, mint amennyit az EU a Földközi-tengeren jelenleg működő járőrszolgálatra fordít - emlékezett The Times, hozzátéve: nem tekinthető pénzszórásnak, és nem is a szélsőjobbnak tett gesztus, hanem a józan ész diktálta feladat a határok megfelelő őrizete. BAHREIN: A nép dühbe gurult Szabó József A versenyautók robaja csak rövid időre harsogta túl az elégedetlen tömegek tiltakozásának hangját Bahreinban. A Forma-1 futamának vasárnapi befejezése óta ugyanis ismét felerősödött az üldözött ellenzék hangja. A hétköznapok visszazökkentek a versenygépek előtti időkben kialakult állapotokba. Ezek egyik jellemzője az uralkodóház, illetve a rezsim ellen folyamatosan szerveződő tüntetések sorozata. A Forma-1-es Bahreini Nagydíjra érkezőket is kis híján dühös tiltakozók fogadták, de két nappal a verseny előtt a rendőrség feloszlatta a politikai változásokat és ellenzéki aktivisták szabadon engedését követelő tömeget. A többségében síiták lakta parányi monarchiában már az arab tavasznak nevezett közel-keleti diktátorbuktató mozgalom kibontakozásának kezdetén, 2011 februárjában megkezdődtek a rendszerellenes tiltakozások. A tömegek a Perzsa(Arab)-öbölben található szigetországban immár több mint kétszáz éve hatalmon lévő - de az iszlám szunnita ágát követő, s ezért a síitákat halálos ellenségként kezelő - dinasztia jogköreinek megnyirbálását, a többségi lakosságot érintő hátrányos megkülönböztetések felszámolását és tényleges alkotmányos monarchia megteremtését követelték. A hatalom a szomszédos és ugyancsak szunnita monarchia Szaúd-Arábia segítségével - egy hónappal később - leverte a királyi udvarban lázadásnak minősített tüntetéseket. Hamad ibn Ísza al-Khalifa király ezáltal megőrizhette hatalmát, de trónja azóta sincs biztonságban, hiszen a lázongás nem fejeződött be. Bahreinban tavaly kiterjedt hajszát indítottak a síita ellenzék legnagyobb pártja, a Nemzeti Iszlám Egyetértés Szövetsége (al-Vefak) ellen; több tagját bebörtönözték, illetve folyamatosan zaklatják. A pártot a 2014 novemberében tartott parlamenti és helyhatósági választás előtt egy hónappal betiltották. Ennek ellenére illegalitásban tovább működik. A kormány nemcsak az al-Vefak elleni akciójával hívta ki maga ellen a nép haragját, hanem azzal is, hogy a suta választókat még a szavazóurnák közelébe sem engedte. Azzal pedig csak olajat öntött a tűzre, hogy a rendőrség tavaly decemberben őrizetbe vette Ali Szalmán sejket, az al-Vefak elnökét, aki azóta is börtönben van. A politikus azért került rács mögé, mert megmozdulásokat szervezett a kormány ellen, továbbá (követőivel) halálra ítélt ellenzékiek szabadon bocsátásáért és Bahrein demokratizálásáért tüntetett. Januárban megkezdődött bírósági tárgyalása is. Azzal vádolják, hogy rendszerellenes összeesküvésre és a monarchia erőszakos megdöntésére uszított. A vád súlyossága miatt a bíróság már többször elutasította szabadlábra helyezését, ezt hívei továbbra is állhatatosan követelik a tüntetéseken. A szunnita vezetés ellen évek óta ismétlődő demonstrációkon több ezer embert tartóztattak le. Ellenzéki források szerint a lázongásokban legalább százan vesztették már életüket.