Magyar Szó, 2015. április (72. évfolyam, 74-97. szám)

2015-04-22 / 90. szám

KÜLFÖLD kulfoldigmagyarezo.com Mm Só Murszi húsz évet kapott Húsz év szigorított börtönre ítélte a kairói törvényszék tegnap Mohamed Murszi megbuktatott iszlamista elnököt, akit tizennégy társával együtt békés tüntetők meggyilkolásában való részvétel vádjával fogtak perbe. Az egyiptomi exelnök ellen öt eljárás is folyt, ez volt az első ellene hozott ítélet, amely mintegy hatvan tárgya­lás után született meg. Az ügy 2012 decemberére nyúlik vissza, amikor az akkor hatalmon lévő Murszi elleni többnapos tiltakozó akció erőszakos feloszlatásában tíz ember vesztette életét. A vád szerint Murszi és a mögötte álló Szabadság és Igazságosság Párt­jának vezetői a tüntetők elleni fellépésre szólították fel híveiket. A bíró ugyanakkor ejtette az emberöléssel kapcsolatos vádakat, és a hatalommal való visszaélés, valamint egyes tüntetők megkín­­zása miatt rótt ki rá és párttársaira börtönbüntetést. A tizennégy vádlottból tizenkettőt húsz, kettejüket pedig tíz-tíz évre ítélték.­­ Az iszlamista rezsim ellen tüntetők egyebek mellett a volt államfő azon rendelete ellen tiltakoztak, amely jelentősen kiszélesítette elnöki hatáskörét, kivételes törvények kibocsátására jogosította fel, és gyakorlatilag az igazságszolgáltatás felügyeletén kívülre helyezte. Május 16-án Murszi ellen két másik perben is ítéletet hoznak. Az egyik vádpont szerint Katarnak kémkedett, a másik szerint pedig a Hamász fegyvereseinek segítségével tört ki börtönéből a 2011- es felkelés alatt, amely a három évtizedes Mubarak-érának vetett véget. Ha bűnösnek találják, akár a halálbüntetéssel is sújthatják. Mohamed Murszi a rácsokkal és hangszigetelt üveggel védett Cellában a tegnapi ítélethirdetés előtt Beta/AP Schwarzenberg: Putyin egész Ukrajnát le akarja igázni Oroszország magatartása az ukrajnai válságban arra utal, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök egész Ukrajnát le akarja igázni - figyelmeztetett tegnap Karel Schwarzenberg korábbi cseh külügyminiszter, a prágai parlament külügyi bizottságának jelenlegi elnöke. „Putyin nem bolond, és nem buta. Nem menne bele egy ekkora konfliktusba, amely az orosz gazdaságot ennyi­re negatívan érinti és Oroszországot elszigeteli csupán néhány ukrán falu vagy Donyeck elavult ipara miatt. Arról van szó, hogy az egész országot le akarja igázni”­­- mondta Schwarzen­berg egy prágai konferencián, amelyen a balti államok bizton­sági helyzetét vitatták meg. A volt külügyminiszter úgy vélte, a két minszki megállapodás nem állította meg Moszkvát, az aláírt intézkedéscsomag csupán „az ukrán területek további annexió­­jának igazolása és egyfajta megpecsételése volt”. Szerinte csak idő kérdése, hogy az szakadárok megtámadják az Ukrajna délkeleti részén fekvő kikötővárost, Mariupolt. „Putyin hosszú távú célja az orosz birodalom helyreállítása” - állítja Schwarzenberg, és arra figyelmeztetett, hogy Mariupol esetleges elfoglalása után újabb és újabb béketárgyalásokat tartanának, mígnem a „tűzszüneti vona­lak a lengyel-ukrán határon húzódnának”. Novinky.cz Karel Schwarzenberg szerint csupán idő kérdése, hogy a szaka­dárok megtámadják Mariupolt Fegyveresek foglaltak el egy határrendőrséget Macedóniában Fegyveres támadók foglaltak el tegnap hajnalban egy rendőrka­pitányságot az észak-macedóniai Gosincében, a koszovói határ mentén, négy rendőrt túszul ejtettek, majd később elengedték őket. A negyven álarcos támadó lefegyverezte a rendőröket, és kiürítette a határrendőrség kapitányságát, négy rendőrt azonban túszul ejtett. Őket előbb megbilincselték, majd odaadták nekik a kulcsokat, és közölték velük: fél órájuk van arra, hogy elmeneküljenek, külön­ben megölik őket. Az egyik támadó azt mondta: „Mi a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (U­JK) vagyunk. Mondjátok el mindenki­nek, hogy sem (Ali) Ahmeti (a legnagyobb macedóniai albán párt vezetője), sem (Nikola) Gruevszki (miniszterelnök) nem menthet meg titeket. Nem akarjuk az ohridi megállapodást. Szeretjük a hazánkat, senki ne jöjjön ide, mindenkit megölünk!”­ gg heroinfogás­ záz kilogramm heroint foglaltak le kedden az indiai hajó­­az Arab-tengeren, egy pakisztáni hajó fedélzetén. A­­ 15 millió dollár értékű szállítmány az eddigi indiai gázok egyik legnagyobbika. A parti őrség és a hadi­rí közös művelete során tartóztatták fel a Gudzsarát •tó hajót, amely személyzetének nyolc tagját őrizetbe (is: MTI/APA/AFP/Reuters) 2015. április 22., szerda EU-MISSZIÓK A FÖLDKÖZI-TENGERI ILLEGÁLIS BEVÁNDORLÁS KEZELÉSÉRE Egyet előre, kettőt hátra Számos bírálat érte az utóbbi napokban az Európai Unió menekültügyi politikáját, miután a hétvégén elsüllyedt egy menekülteket szállító hajó Líbia és Olaszország között, és több mint hétszáz ember lelte halálát a Földkö­zi-tengerben. Az alábbiak­ban az illegális bevándorlás kezelését célzó európai uniós missziókat részletezzük. Az Európába tartó bevándor­lás óriási kihívást jelent Brüsszel számára: a BBC brit közszolgá­lati televízió híroldalán hétfőn a Nemzetközi Migrációs Szervezet­re (IOM) hivatkozva arról számolt be, hogy az év kezdete óta április közepéig több mint 21 ezer illegális bevándorló érte el Észak-Afriká­­ból az olasz partokat, míg csaknem 900-an vesztették életüket az Euró­pába tartó lélekvesztőkön. Az IOM adatai szerint a legtöbb menekült Eritreából, Szomáliából, Szíriából és a szubszaharai afrikai területek­ről származik. Az Európai Bizottság, az unió javaslattevő-végrehajtó intézmé­nye hétfőn közölte, tíz pontból álló „azonnali cselekvési” tervének részeként megerősítik a jelenleg a Földközi-tengeren folyó kutató és mentési műveleteket, mégpe­dig a 2014 végén a Mare Nost­rum olasz humanitárius­ katonai missziót részben kiváltó Tritont és a Poseidont. A javaslatok egye­bek között tartalmazzák a Triton­misszió finanszírozásának és a rendelkezésére álló hajóknak a megduplázását. MARE NOSTRUM Az olasz humanitárius­ kato­nai misszió 2013. október 18-án indult el, miután 2013. október elején egy illegális bevándorlókat szállító hajó elsüllyedt a dél-olasz­országi Lampedusa szigeténél, és 368 ember veszett a tengerbe. Az Észak-Afrika és Olaszország között bajba jutott illegális bevándorló­kat partra segítő Mare Nostrum misszió keretében egy év alatt több mint százezer embert mentettek meg, és hétszáznál több emberke­reskedőt tartóztattak le a Földközi­tenger ezen részén az olasz hadiha­jók és kereskedelmi egységek. A missziót egy évre tervezték, befejezését tavaly október 16-án jelentette be Angelino Alfano olasz belügyminiszter, és 2014 végéig teljesen lezárult. Mindenesetre Alfano emlékeztetett arra, hogy a Mare Nostrum havi kilencmillió eurójába került Itáliának, és ezt a terhet a római kormány nem tudja többé vállalni az EU anyagi segít­sége nélkül. TRITON-MISSZIÓ A Frontex, az EU-tagálla­­mok határőrizeti együttműkö­dését koordináló ügynökség Triton elnevezésű missziója 2014. november 1-jétől indult el a lezá­rulóban lévő Mare Nostrum olasz humanitárius­ katonai misszióval párhuzamosan. Gil Arias Fernández, a Fron­ tex igazgatója 2014. október 16-án Rómában azt hangsúlyozta, hogy a Triton nem tudja teljes mérték­ben átvenni a Mare Nostrum feladatait, s hogy a Frontex nem tudja helyettesíteni a tagállamo­kat kötelezettségeik elvégzésében. Elmondta, a Triton-misszióban huszonhat európai tagállam vesz részt emberekkel és eszközökkel, s hogy a missziót havonta 2,6 millió euróval finanszírozzák. A Mare Nostrum és a Triton közötti alapvető különbség­­ Angelino Alfano belügyminiszter közlése szerint - az, hogy az olasz katonai-humanitárius misszió a nemzetközi vizeken is segített a bajba jutott illegális bevándorlók­nak, a Triton hatásköre viszont az olasz partoktól harminc mérföld­del délre, vagyis az EU hivatalos határvonalán véget ér. Giusi Nicolini, Lampedusa város polgármestere 2015 február­,­jában úgy értékelte a változást, hogy amíg a Mare Nostrum sokat javí­tott az illegális bevándorlás gond­jain, a Triton visszalépést jelent. Február 10-én az ENSZ Mene­kültügyi Főbiztossága (UNHCR) is annak a véleményének adott hangot, hogy a Triton nem elegen­dő ahhoz, hogy megakadályozza a váltás óta bekövetkezett olyan nagy katasztrófákat, mint amikor febru­ár 9-én Lampedusa szigeténél 29 menekült fagyott meg a hajóján. Február 12-én az ENSZ egy átfogó földközi-tengeri kutató- és mentő­misszió létrehozására szólította fel az EU-t. 2015. február 19-én az EU beje­lentette, hogy az év végéig meghos­szabbítja az eredetileg csak néhány hónaposra tervezett Triton tengeri mentőműveletet. Az uniós művelet havonta 1,5-3 millió eurót emészt fel. Az Európai Bizottság ezenfelül 13,7 millió euró rendkívüli pénz­beli támogatást ítélt meg az olasz menedékügyi, migrációs és integ­rációs alap (AMIF) számára. POSEIDON-MISSZIÓ A Frontex 2006-ban indította el a Poseidon-missziót eredetileg Görögország és Törökország parti vizeinek ellenőrzésére. 2010 óta a Poseidon keretében szárazföldi erőket is bevetnek a görög-török határvidéken. Az évek során a missziót kiterjesztették Görögor­szág albán és bolgár határa mentén, valamint Bulgária és Törökország határvidékén. 2012-ben a misszió már Görögország nyugati partja­ira is kiterjedt, ahonnan az ille­gális bevándorlók embercsempé­szek hajóival próbálták meg elérni Olaszország keleti partjait. Jelenleg az EU 26 tagállama és a Schenge­­ni övezet tagjai vesznek részt a Poseidon-misszióban szárazföldi, haditengerészeti egységekkel és légierejükkel. A misszió elsődleges feladata, hogy kezelje a Földközi-tenger keleti medencéjéből, legfőképpen Törökországból és kisebb mérték­ben Egyiptomból Európába áram­ló illegális bevándorlást. (Forrás: MTI/AP/AFP/Reuters) Pressenza.com Ilyen lélekvesztőkön utaznak szinte nap nlk­üt nap százak és százak Times: Katonai erővel kell fellépni az embercsempészek ellen A londoni Times szerkesztőségi állásfoglalása szerint az EU- nak katonai erővel kell fellépnie az Európába irányuló földközi­tengeri embercsempészet ellen. A napilap hangsúlyozza, hogy bár a Földközi-tengeren nincsenek jéghegyek, csak a múlt héten többen fulladtak vízbe, mint ahányan a Titanic katasztrófájában életüket vesztették. Erre a humanitárius vészhelyzetre Európa eddig a rá jellemző összehangolatlansággal reagált, a legutóbb történtek után ezért közös fellépéssel kell csapást mérnie az embercsempészek üzleti modelljére, szembeszállva azzal az alapeseti feltételezéssel, hogy azok a hajók, amelyek nem süllyednek el a tengeren, mindenkép­pen kiköthetnek Európában. Európa déli határainak védelme ahhoz az erőfeszítéshez hason­lítható, amelyet az Egyesült Államok fejt ki Mexikóval közös hatá­rának ellenőrzésére, csak éppen az amerikai határőrség ehhez 300- szor akkora havi költségvetési támogatást kap, mint amennyit az EU a Földközi-tengeren jelenleg működő járőrszolgálatra fordít - emlékezett The Times, hozzátéve: nem tekinthető pénzszórás­nak, és nem is a szélsőjobbnak tett gesztus, hanem a józan ész diktálta feladat a határok megfelelő őrizete. BAHREIN: A nép dühbe gurult Szabó József A versenyautók robaja csak rövid időre harsogta túl az elégedetlen tömegek tiltakozásának hangját Bahreinban. A Forma-1 futamának vasárnapi befeje­zése óta ugyanis ismét felerősödött az üldözött ellenzék hangja. A hétközna­pok visszazökkentek a versenygépek előtti időkben kialakult állapotokba. Ezek egyik jellemzője az uralkodóház, illetve a rezsim ellen folyamatosan szerveződő tünteté­sek sorozata. A Forma-1-es Bahreini Nagydíjra érkezőket is kis híján dühös tiltakozók fogadták, de két nappal a verseny előtt a rendőrség felosz­latta a politikai változásokat és ellenzéki aktivis­ták szabadon engedését követelő tömeget. A többségében síiták lakta parányi monarchiá­ban már az arab tavasznak nevezett közel-keleti diktátorbuktató mozgalom kibontakozásának kezdetén, 2011 februárjában megkezdődtek a rendszerellenes tiltakozások. A tömegek a Perzsa(Arab)-öbölben található szigetországban immár több mint kétszáz éve hatalmon lévő - de az iszlám szunnita ágát követő, s ezért a síitákat halálos ellenségként kezelő - dinasztia jogkörei­nek megnyirbálását, a többségi lakosságot érintő hátrányos megkülönböztetések felszámolását és tényleges alkotmányos monarchia megterem­tését követelték. A hatalom a szomszédos és ugyancsak szunnita monarchia Szaúd-Arábia segítségével - egy hónappal később - leverte a királyi udvarban lázadásnak minősített tünte­téseket. Hamad ibn Ísza al-Khalifa király ezáltal megőrizhette hatalmát, de trónja azóta sincs biztonságban, hiszen a lázongás nem fejező­dött be. Bahreinban tavaly kiterjedt hajszát indítot­tak a síita ellenzék legnagyobb pártja, a Nemzeti Iszlám Egyetértés Szövetsége (al-Vefak) ellen; több tagját bebörtönözték, illetve folyamatosan zaklatják. A pártot a 2014 novemberében tartott parlamenti és helyhatósági választás előtt egy hónappal betiltották. Ennek ellenére illegalitás­ban tovább működik. A kormány nemcsak az al-Vefak elleni akci­ójával hívta ki maga ellen a nép haragját, hanem azzal is, hogy a suta választókat még a szavazóur­nák közelébe sem engedte. Azzal pedig csak olajat öntött a tűzre, hogy a rendőrség tavaly december­ben őrizetbe vette Ali Szalmán sejket, az al-Vefak elnökét, aki azóta is börtönben van. A politikus azért került rács mögé, mert megmozdulásokat szervezett a kormány ellen, továbbá (követőivel) halálra ítélt ellenzékiek szabadon bocsátásáért és Bahrein demokra­tizálásáért tüntetett. Januárban megkezdődött bírósági tárgyalása is. Azzal vádolják, hogy rendszerellenes össze­esküvésre és a monarchia erőszakos megdönté­sére uszított. A vád súlyossága miatt a bíróság már többször elutasította szabadlábra helyezé­sét, ezt hívei továbbra is állhatatosan követelik a tüntetéseken. A szunnita vezetés ellen évek óta ismétlődő demonstrációkon több ezer embert tartóztattak le. Ellenzéki források szerint a lázongásokban legalább százan vesztették már életüket.

Next