Magyar Szó, 2015. június (72. évfolyam, 122-147. szám)
2015-06-01 / 122. szám
2015. június 1., hétfő Vona reggel már kormányozna I S /1 R KI 1,1 I 0 $ f. (. I 0 S W I 0 f, I A I 0 ) A következő parlamenti választás megnyerésére és kormányzásra készül a Jobbik. Magyarország legnagyobb ellenzéki ereje addig is néppárttá alakulna, közben megszabadulna vadhajtásaitól. Vona Gábor elnök a hétvégi pártkongresszuson kijelentette: a náci romantikára vágyók, ne keressék a pártját. A választóknak azt üzente, hogy 2018-ban legyőzik a Fideszt, és újjáépítik az országot. „Minden egyes reggel úgy kelünk, hogy kormányra készülünk” - mondta Vona Gábor, a Jobbik elnöke pártja 12. kongreszszusán. A hét végén Budapesten tartott rendezvényen a politikus utalt arra, hogy már Orbán Viktor kormányfő is elismeri: jelenleg a Jobbik a Fidesz fő ellenfele. Hozzáfűzte: 2018- ban pártja nyeri az országgyűlési választást, utána vesznek egy nagy levegőt és újjáépítik a hazát. A győzelem fontos elemének nevezte a határozott programot és a nyugodt erőt. Szerinte azért tart Magyarország ott, ahol, mert a korrupció és az arrogancia jellemzi. Hangsúlyozta: a Jobbik kormányra jutva elvégzi a valódi elszámoltatást. Olyan szigorú korrupcióellenes hivatalt ígért, amelytől még ő maga is fél. Vona célul tűzte ki, hogy a vizionált választási sikerig néppárti jelleget kell ölteni, amihez a Jobbikot a (jelenlegi) vadhajtásoktól is meg kell szabadítani. A választóknak pedig azt üzente: a náci romantikára vágyakozóknak, nincs helyük a pártjában. A pártelnök kijelentette: miközben a Fidesz és az MSZP egymással viaskodik, az ország tönkremegy, az emberek külföldre költöznek, a családok pedig nyomorognak. A kormánypártot többször is ostorozta, és azzal vádolta, hogy hazudni, csúsztatni próbál a Jobbikkal kapcsolatban. Példaként említette Orbán pénteki beszédét, amelyben szerinte a kormányfő valótlanságot állított, amikor azt mondta, hogy a Jobbik ki akarja vezetni Magyarországot Európából. Vona megismételte: ők az EU-csatlakozási szerződés módosítását, jobb feltételek elérését szeretnék elérni. HAZUDIK A JOBBIK? „Simán hazudnak”. A sommás véleményt a Jobbikról és vezetőjéről Németh Szilárd fogalmazta meg. A Fidesz országgyűlési képviselője szombaton azzal vádolta Vona Gábort, hogy mindenkit félrevezet, ha a pártja érdekei úgy kívánják. A politikus idézetekkel igyekezett bizonyítani, hogy Vona és pártja korábban egész másként látta a világot. A Fideszképviselő közölte: amellett kardoskodtak, hogy Magyarországnak ki kell lépnie az EU- ból. Példaként hozta fel, hogy Vona 2013-ban júdáspénznek nevezte az uniós támogatást. Németh szerint Vona (a pártkongresszuson mondott beszédével) megerősítette: pártja és ő is egyre inkább hasonlít a kommunistákra. Az MSZP alelnöke ugyanakkor szánalmasnak tartja, hogy „az illiberalizmust hirdető Fidesz és a radikális szélsőjobboldaliságot kínáló Jobbik” azon versenyez, melyik a kevésbé Európa-ellenes, miközben mindkettő az. Újhelyi István közleményben azt írta, hogy a két párt elnöke 24 óra alatt Európa-párti látszatfordulatot vett. A pártelnök nem kér náci romantikát MTI-fotó Nélkülözők követeltek pénzt Béremelésért és az életpályamodell bevezetéséért tüntetett a magyarországi szociális ágazat 19 szakszervezete. A Becsapva és kisemmizve címmel megtartott budapesti demonstráció több ezer résztvevője a hét végén a parlament előtti térre vonult. Varga Andrea, az Autonóm Területi Szakszervezet elnöke arra figyelmeztetett, hogy az ágazat 93 000 tagja létbizonytalanságban tengődik, mivel a kormány nem emelte a fizetésüket. Kiss László, a Független Egészségügyi Szakszervezet vezetője pedig a demonstrálók követeléseit tartalmazó petíciót olvasott fel, melyet Orbán Viktor miniszterelnöknek szántak. Felhívta a figyelmet, hogy az ágazat alkalmazottainak keresete 25 éve nem volt ilyen alacsony. Hozzátette: a munkavállalók több mint 75 százaléka a létminimum alatti jövedelemből él (máról holnapra), nélkülözik, többen éheznek. Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának illetékes államtitkára azt üzente, hogy a kormány elismeri az ágazatban dolgozók munkáját, ezért jelenleg is a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi területen dolgozók életpályájának bevezetésén dolgozik. Hangsúlyozta: az idén és jövőre emelik a szociális szféra alkalmazottainak bérét. (Forrás: MTI) Ata Szó kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ3 Nézőpont: Orbán célba ér Bírálták az ellenzéki pártok a hét végén Orbán Viktort és eddigi ténykedését. Haragjukat a miniszterelnök pénteki előadása, illetve kormánya munkájának értékelése váltotta ki. Nem mindenki ostorozta azonban Orbánék eddigi tevékenységét. Sőt, a Nézőpont Intézet arra a következtetésre jutott, hogy a kormánynak a következő parlamenti választásig, vagyis az előtte álló három évben, lesz elég ideje a miniszterelnök által minap felvázolt célok eléréséhez. A budapesti elemző- és kutatócég szerint a beszédben középpontba állított „polgári berendezkedés” gondolata a középosztályhoz tartozók számának növelésére és az életminőség javítására utal, melynek megvalósítása a rendszerváltozás óta most először került reális közelségbe. A beszéd másik fontos pontjának a kutatóintézet azt tartja, hogy a stabil alapok megőrzéséhez elengedhetetlen erős kormányzás mellett a miniszterelnök kiemelte a megértő, „figyelmes” irányítás fontosságát, és fontos erénynek nevezte a cselekvésből adódó hibák felismerését, kijavítását. A Nézőpont a beszéd lényeges elemének tartja, hogy a kormányfő egyértelműen kiállt hazája európai uniós és NATO-tagsága mellett. A kutatóintézet megjegyzi: Orbán megerősítette, hogy „a bátor kezdeményezésektől függetlenül politikája nyugati orientációjú”, és Magyarországra a nyugati szövetségesi rendszer egyenrangú tagjaként lehet tekinteni. (Forrás: MTI) SOKAN ELUTASÍTJÁK A FIDESZT A magyarországi pártok táborának stabilizálódását jelzi a Publicus Intézet és a Vasárnapi Hírek magazin közvélemény-kutatása, amelyből az is kiderül: a Fidesz a 2014 októberében mért csúcshoz képest alighanem elérte mélypontját, szimpatizánsainak lemorzsolódása megállt. Májusban a támogatottsága 23 százalék volt, vagyis 1,8 millió szavazója lehetett. A Jobbik stabilizálta az utóbbi hónapokban folyamatosan gyarapodó hívei számát. A megkérdezettek 15 százaléka áll a legnagyobb ellenzéki párt mellett. Az MSZP 11 százalékos támogatottsága az ősz óta változatlan, mintegy 900 ezer ember képezi a bázisát. A többi ellenzéki párt megítélése változatlan. Az LMP 3 százalék környékén horgonyozik, a DK-ra a megkérdezettek 2 százaléka szavazna. Az Együtt és a PM támogatottsága 1-1 százalék. A bizonytalanok aránya 43 százalék. A pártok elutasítottságának listáján - népes ellentáboruk miatt - szintén a Fidesz az első, az MSZP a második, a Jobbik a harmadik. (Forrás: publicus.hu) RÖVIDEN Balog újraegyesítené a nemzetet A magyar nemzet határok feletti békés újraegyesítésének és az egységes Kárpát-medencei térben történő gondolkodás fontosságát hangsúlyozta Balog Zoltán szombaton a magyar-román határ mellett fekvő Vállajon. Az emberi erőforrások minisztere egy emlékműavatáson történelmi példamutatásnak nevezte azt a békés együttélést, összefonódást, ami azon a tájon magyarrá tette a letelepedett németeket és svábokat. Célkitűzésként fogalmazta meg, hogy minél több magyar, magyar szívű német és sváb legyen a vidéken. Szerinte a magyarországi nemzetiségpolitikának „nincsen párja Európában”. Felidézve a trianoni békekötést, közölte: a nagyhatalmak az érintettek megkérdezése nélkül döntöttek az új országhatárokról. Magyar hősöket ünnepeltek Alkalmi beszédekkel, különböző rendezvényekkel, katonai tiszteletadással és bemutatókkal, koszorúzásokkal, díszlövéssel, valamint harangozással emlékezett Magyarország a hőseire. A tegnapi emlékünnep a díszszázad tiszteletadásával kezdődött Budapesten a Hősök terén található hősök emlékkövénél, amely az I. világháborús áldozatvállalást szimbolizálja. A hét végén országszerte megemlékeztek „az elmúlt ezredév magyar hőseiről”. Az emléknap eredete 1917- re vezethető vissza. Az akkor elfogadott törvény ugyanis minden települést arra kötelezett, hogy méltó emléket állítson elesett hőseinek. A kommunista rezsim megszüntette az ünnepet, amelyet 2001-ben visszaállítottak. Azóta minden év május utolsó vasárnapján emlékeznek azokra a névtelen hősökre, akik Szent István király óta életüket áldozták a hazáért. Becsapottak tüntettek A devizahitelek eltörléséért, a pénzintézetek felelősségre vonásáért demonstrált a Nem adom a házamat mozgalom Budapesten az Igazságügyi Minisztérium előtt. A Kossuth téren mintegy százan gyűltek össze, majd egy másik helyszínen kétórás ülődemonstrációt tartottak, megbénítva a közúti forgalmat. A kétórás tüntetés után egy tiltakozó átnyújtotta a Trócsányi László igazságügyi miniszternek címzett felhívást a tárca képviselőjének. A dokumentum 300 aláírója követeli, hogy a deviza- és a forinthitelek jogi rendezéséig, valamint az okozott károk megtérítéséig minden végrehajtási eljárást függesszenek fel. Azt is szeretnék elérni, hogy a pénzintézetek fizessenek a folyósított összegnek megfelelő kártalanítást minden kölcsönszerződés után, amelynek egy részét az adós, másik hányadát pedig az állam kapná. Elengedhetetlennek tartják továbbá, hogy a termék bevezetésekor felelős pozícióban levő minden banki alkalmazottat, politikust és felügyeleti szerv vezetőjét csalás bűntette miatt felelősségre vonjanak. A mozgalom azzal fenyegetőzik, hogy új és hosszabb ideig tartó, útlezárással járó demonstrációt tart, ha nem teljesítik kéréseit. Az orvosképzés hőskorára emlékeztek Az erdélyi orvosképzés kezdeteire emlékeztek Marosvásárhelyen abból az alkalomból, hogy a román uralkodó 70 éve önálló magyar egyetem alapítását engedélyezte Kolozsváron. A tanintézet kihelyezett és önállósodott orvosi karából alakult meg 1948-ban a magyar tannyelvű Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet, a későbbi MOGYE. A hétvégi ünnepséget azután szervezte az Erdélyi Múzeum- Egyesület, hogy a MOGYE immár román többségű szenátusa az évfordulót kisajátítva és annak magyar vonatkozását elhallgatva rendezett nemrég ünnepséget az egyetemalapító Mihály király tiszteletére. Szabó Béla professzor, a MOGYE magyar tagozatának vezetője történelemhamisításnak minősítette az eljárást. A megemlékezésen a MOGYE egykori oktatói felidézték, hogy 1962-ben - a kommunista vezetés utasítására vezették be a kétnyelvű oktatást, a gyakorlati órákat azóta is románul tartják. A társintézetek, történelmi egyházak, és pártok képviselőinek jelenlétében tartott megemlékezést Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes levélben köszöntötte. Hangsúlyozta: az erdélyi magyarságnak joga van az állami magyar egyetemhez, Marosvásárhelyen pedig az önálló orvosi fakultáshoz. Az Orbán-kormány politikusa arra biztatta az erdélyi magyarokat, hogy ragaszkodjanak ahhoz, ami az övék volt, jogküzdelmükhöz Budapest támogatását ígérte. Határsértők százait fogták el Magyarország déli részén, a Szerbiával határos Csongrád megyében 344 határsértőt tartóztattak föl a hét végén a hatóságok. A megyei rendőr-főkapitányság szóvivője szerint az illegálisan érkezett személyek többsége Afganisztánból és Szíriából indult útnak. Jászai Linda főhadnagy szombaton azt nyilatkozta, hogy a feltartóztatott külföldiek ellen idegenrendészeti eljárás indult. Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata viszont arról számolt be, hogy pénteken csaknem 460 embert fogtak el az országban tiltott határátlépés miatt. A csoport tagjai közül egy emberrel szemben közokirat-hamisítás, három személy esetében pedig embercsempészés gyanújával indult büntetőeljárás. (Forrás: MTI)