Magyar Szó, 2015. június (72. évfolyam, 122-147. szám)
2015-06-30 / 147. szám
KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com RÖVIDEN A tunéziai terrortámadás első gyanúsítottjai Több embert őrizetbe vettek a tunéziai hatóságok a három nappal ezelőtti, harmincnyolc - túlnyomórészt külföldi - áldozatot követelő szeszai merénylettel kapcsolatban - jelentette be az észak-afrikai ország belügyminisztere hétfőn. Nadzsem Gharszali közlése szerint sikerrel elfogták a rajtaütést elkövető terrorista mögött álló hálózat tagjainak az első csoportját. Azt nem mondta meg, hány emberről van szó, azt azonban igen, hogy mindannyian tunéziai állampolgárok Az ügyet jól ismerő, nevük elhallgatását kérő források szerint viszont a rendőrség hét embert vett őrizetbe. (MTI/AFP/AP/Reuters) A keresztényüldözés napjait éljük Embertelennek és megmagyarázhatatlannak nevezte a keresztények mai üldözését Ferenc pápa a Szent Péter és Szent Pál ünnepnapján tartott szentmisén, amelyet az újonnan kinevezett érsek metropolitákkal mutatott be, közöttük Kocsis Fülöppel, a görög katolikus Hajdúdorogi Metropólia vezetőjével. Ferenc pápa úgy fogalmazott, hogy a keresztények üldözése „borzalmas, embertelen és megmagyarázhatatlan, és sajnos ma is a világ számos részén megtörténik mindenki szeme láttára és mindenki hallgatása közepette”. A Szent Péter és Szent Pál apostol ünnepnapján a Szent Péter-bazilikában bemutatott ünnepi misén Ferenc pápa megáldotta és átadta a palliumot az utóbbi egy évben kinevezett 46 új érsek-metropolitának. A palliumot személyesen vette át a pápától Kocsis Fülöp is, a Ferenc pápa által alapított görög katolikus Hajdúdorogi Metropólia vezetője, akit június 12-én iktattak be a tisztségébe. (MTI) Izrael biztonsági kerítést épít a határon Zöld jelzést kapott Izraelben a jordániai határnál tervezett biztonsági kerítés megépítése - közölte hétfőn az izraeli miniszterelnök hivatala. „A biztonsági kabinet elfogadta Benjámin Netanjahu miniszterelnök javaslatát, hogy épüljön 30 kilométer hosszú biztonsági kerítés Izrael keleti határa mentén”, Eilat közelében, a jordániai Akaba városával átellenben - írták a közleményben. Ez lesz a negyedik ilyen létesítmény, amelyet Izrael az illegális bevándorlók és a külföldi fegyveresek beszivárgása ellen emel a határain. Izrael tájékoztatta Jordániát a biztonsági kerítés építésének tervéről - tették hozzá a közleményben, hangsúlyozva, hogy az „semmilyen módon nem sérti Jordánia szuverenitását és nemzeti érdekeit”. (MTI/AFP) „Létében fenyegeti a Nyugatot az Iszlám Állam" David Cameron brit miniszterelnök szerint létében fenyegeti a nyugati civilizációt az Iszlám Állam nevű terrorszervezet terjeszkedése, ezért ugyanúgy kell harcolni ellene, mint a kommunizmus ellen a hidegháború idején. A brit kormányfő a tunéziai merénylettel kapcsolatban a BBC rádiónak hétfőn kijelentette: nem is lenne szabad Iszlám Államként emlegetni ezt a szervezetet, mivel a csoport az iszlám vallás valamilyen eltorzított változatát próbálja érvényesíteni. Cameron szerint sok muszlim is elborzadva hallja, amikor a szervezetet Iszlám Államnak nevezik a híradásokban. Cameron szerint valójában „mérgező ideológiájú halálszektá”-ról van szó, amely túl sok fiatal gondolkodásmódjára gyakorol befolyást Európában, Amerikában és Közel-Keleten egyaránt. (MTI) Párizs tucatnyi szélsőséges imámot toloncolt ki Tucatnyi „gyűlöletet hirdető” imámot utasított ki Franciaország az év eleje óta - mondta hétfőn Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter az Europel kereskedelmi rádiónak adott interjúban. A tárcavezető a Lyonhoz közeli vegyi üzemnél pénteken elkövetett iszlamista támadás kapcsán azokra az ellenzéki kritikákra reagált, amelyek szerint a kormány nem lép fel elég határozottan a szélsőséges tanokat hirdető iszlám vallási vezetők ellen. 2012 óta (amióta Francois Hollande az államfő) negyven gyűlöletet hirdető imámot utasítottunk ki. Az azt megelőző öt évben (Nicolas Sarkozy elnöksége idején) csak 15-öt toloncoltak ki - mondta. Tájékoztatása szerint az év eleje óta 22 imám ellen folyik vizsgálat, és tucatnyit már kiutasítottak az országból. Arra a kérdésre, hogy a kormánynak szándékában áll-e bezárni azt a mintegy száz szalafista (radikális iszlám tanokat hirdető) mecsetet, amelyek közül egyesek a dzsihádot is támogatják, Cazeneuve azt válaszolta: - Ha vannak olyan mecseteket kezelő egyesületek, ahol a tagok többségének az a célja, hogy gyűlöletet keltsenek és terrorizmusra buzdítsanak, ezeket a mecseteket fel fogjuk számolni (MTI) Mmfió 2015. június 30., kedd Rendkívüli helyzet Görögországban Egyhetes bankzárlat alatt teljes államcsőd jöhet, az uniós vonat pedig elmehet Folytatás az 1. oldalról LÉLEGEZTETŐGÉPEN A RENDSZER A hivatalos fizetőeszköz továbbra is az euró, amiből a szűkös utánpótlást az unió jegybankja (ECB) naponta biztosítja, a vészhelyzeti likviditási mechanizmusa (ELA) révén, amelyből a hitelprogram alatt álló euróövezeti országok pénzintézetei részesülhetnek. A görög bankrendszer már évek óta az ELA-ból kap folyamatosan eurót. Az ECB ezzel tartotta életben a görögöket, nélküle egy hét alatt bedőlt volna a helyi bankrendszer. Csakhogy abba is hagyhatja a finanszírozást. Az igazi gond azonban ma szakadhat Görögország és az EU nyakába: Athénnak 1,6 milliárd euró - soron következő - hitelt kellene törlesztenie (júliusban, meg később még többet), de erre alighanem képtelen. Ha nem tud fizetni, az azt jelenti, hogy hivatalosan is csődbe ment az állam, amelyet már eddig is a hitelezők tartottak életben. Az ország működését biztosító, létfontosságú hitelmegállapodás az EU-val és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF- fel) pedig ma lejár, mivel az érintettek nem tudtak megegyezni az utolsó részlet (7,2 milliárd euró) folyósításáról, illetve az esetleges újabb hosszabbításról. Athén februártól egyezkedett a hitelezőkkel. Az intenzív tárgyalások a hét végén megszakadtak, mert Alekszisz Ciprasz kormányfő referendumot helyezett kilátásba a 7,2 milliárd euró folyósításáért cserébe kért új feltételekről, követelésekről. Ezek további hiteles és fenntartható gazdasági-pénzügyi szerkezeti reformokat (a lakosságot sújtó megszorításokat is) tartalmaznak, amelyeket a radikális baloldali Sziriza kormánypárt eleve elutasít, miképpen a lakosság is. Az ajánlott megszorító program keretében Athénnak 9 milliárd eurót kellene megspórolnia, amiért cserébe valójában nem is 7,2 milliárd eurót, hanem 15,5 milliárd euró kedvezményes hitelt kapna. IDEGEK HÁBORÚJA UTÁN BREXIT? Athén azt is el szerette volna érni, hogy - a népszavazásra tekintettel - hosszabbítsák meg a hitelről szóló második mentőprogram ma lejáró határidejét. A hitelezők - akik 2010 óta két alkalommal, összesen 240 milliárd eurót hagytak jóvá Görögország megmentésére a teljes összeomlástól - mindkét ötletet elvetették. Egyelőre egyik fél sem akar engedni, az idegek harca folyik, aminek akár nagyon rossz vége is lehet. Végső esetben Görögország kieshet az euróövezetből, ez pedig uniós távozással jár. Az EU történetében ilyenre még nem volt példa, ezért pontosan nem is tudható, miként valósulhat ez meg. Technikailag úgy is történhet, hogy Görögország - első lépésben - jelzi távozását az EU-ból, s azt a tagországok jóváhagyják. Utána hagyhatja csak el az euróövezetet, amit brexitként emlegetnek. A görögök távozását több tagország valószínűleg megkönnyebbülve venné tudomásul, de a dolog ennél sokkal bonyolultabb. Az uniós alkotmánynak tartott (bár hivatalosan nem akként kezelt) Lisszaboni Szerződés szerint kizárás lehetséges, de kilépés nincs az EU-ból. Teljesen ellentétes álláspontot tartalmaz viszont a maastrichti szerződés: eszerint a tagállamoknak nincs joguk kizárni egyetlen renitens tagot sem. Egyedül az Európai Központi Bank jogosult arra, hogy egy tagállam bankrendszerét leválassza a rendszerről, miáltal az áldozat megszűnik az euróövezet tagja lenni. A TÖBBSÉGNEK JÓ AZ EURÓ A legfrissebb felmérések ugyanakkor azt bizonyítják, hogy a görögök többsége maradna az eurózónában, vagyis az EU-ban. Ámde több megszorítást nem kérnek, s ezért a hétvégi referendumon valószínűleg elutasítják a hitelezőkkel kötendő új megállapodást. Nem tudni azonban, hogyan befolyásolja a választók hangulatát, ha beköszönt az államcsőd. Lehet, hogy ez megváltoztatja elutasító magatartásukat, s nem akarják megkockáztatni a teljes bizonytalanságot, zűrzavart. Az ország csődje ugyanis azt jelenti, hogy a kormány nem tud fizetéseket és nyugdíjakat folyósítani, zavargások, utcai összetűzések robbanhatnak ki, ellátási gondok sokasága (benzin-, áram- vagy épp élelmiszerhiány) adódhat, sőt az egész államapparátus összeomolhat. Ha Görögország kiesik az euróövezetből, és újra bevezeti a drachmát, akkor mély recesszióba zuhanhat. Az IMF szerint az állam gazdasága egy év alatt 8 százalékot eshet. (A görög hitelválság 2009. évi kirobbanása óta az ország recesszióban vergődő gazdasága már negyedével csökkent a békeévekhez képest, a munkanélküliség 26 százalékra ugrott, a bérek és a nyugdíjak 40-60 százalékkal csökkentek, a szegénység pedig riasztó méreteket öltött, nemkülönben a kilátástalanság miatt elkövetett öngyilkosságok száma.) Ha viszont Athén vállalja az újabb megszorításokat (a hitelért cserébe), azt is megsínyli a gazdaság, de „csak” 2-3 százalékos visszaesést kell elszenvednie, bankpánikkal és általános zűrzavarral nem kell számolni. FELVÁSÁRLÁSI LÁZBAN A LAKOSSÁG A lakosság már rosszat sejt, s ezért megkezdte a tartós élelmiszerek felhalmozását. A különböző termékekért és szolgáltatásokért állami kibocsátású kártyákkal (jegyekkel), tehát párhuzamos „valutával” is lehet már fizetni. Ez akár a régi-új fizetőeszköz, a drachma visszaállításának nyitányaként is értékelhető. Az állandó (politikai) bizonytalanság miatt a görögök már napok óta a banki automaták előtt tanyáznak, az utóbbi hónapokban pedig - szinte pánikszerűen - eurómilliárdokat menekítettek ki a pénzintézetekből. Előfordult, hogy egyetlen nap alatt egymilliárd eurót vettek ki, csak az év első négy hónapjában 30 milliárd eurót vittek haza. A pénzmentés azonban nem most kezdődött, 2010 óta százmilliárd eurót vettek fel a számlákról. A jegybank szerint a lakossági betétállomány mára a 2004 évi szintre, 130 milliárd euróra esett vissza. Egyre nagyobb bizonytalanság, félelem és kiszámíthatatlanság jellemzi az EU és Görögország kapcsolatát is. A válság ugyanis beláthatatlan következményekkel járó politikai földrengéssel fenyeget az EU-ban, jóllehet ezt több vezető uniós politikus cáfolja. Azzal érvelnek, hogy Görögországot az elmúlt években lényegében izolálta a pénzügyi világ, s az sem okozna nagy megrázkódtatást, ha kikerülne az EU-ból. Az uniós gazdaság valóban sokkal könnyebben elviselne egy esetleges válást, de súlyosan sérülne az EU és az euróövezet stabilitásába, illetve az integrációba vetett hit. Görögország bukásával ugyanis az a kép alakulhatna ki az Unióról, hogy képtelen rendet tartani a saját portáján, és még a régió stabilitásáról sem tud gondoskodni. MERKEL: AZ EURÓ HALÁLA EURÓPA VESZTE A válságot csillapítandó, Angela Merkel német kancellár tegnap üzent Athénba, jelezve, hogy kész tovább tárgyalni Ciprasszal a válság megoldásáról, amely komoly feszültséget okoz Berlinben. Sigmar Gabriel alkancellár és Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter ugyanis élesen bírálta a görög kormányt, amiért (magatartásával) az integráció 1957-es kezdete óta - a legnagyobb kihívás elé állította Európát. Merkel ugyanakkor attól tart, hogy ha - kompromisszumképtelenség miatt - az euró elbukik, Európa is elveszik. Berlinben válságtanácskozást tartottak a pártok a görög helyzetről, amely az országot különösen rosszul érinti, hiszen a német állam Athén legnagyobb hitelezője. Görög államcsőd esetén 57,2 milliárd eurót (más forrás szerint legalább 85 milliárdot) bukna el. Ez a veszély másokat is fenyeget. Az eurózóna tagországai közül a franciák 43 milliárd euróval hitelezték Görögországot, az olaszok 37,8 milliárd, a spanyolok 25,1 milliárd euróval. Brüsszel szintén rendkívül kemény hangon szólt vissza. Jean- Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke tegnap kíméletlen bírálatok özönét zúdította Cipraszra. A görög kormányfőt már-már hazugnak nevezve cáfolta, hogy a hitelezők további nyugdíj- és bércsökkentést követeltek volna Athéntól a hitel fejében. Közölte: kemény, de tisztességes javaslatcsomagot állítottak össze, s ezért arra kérte a görögöket, hogy támogassák azt a referendumon. Beta/AP A németeknek is üzenő ötletes graffiti Athén utcáin Juncker arra kérte a görögöket, hogy igennel szavazzanak