Magyar Szó, 2015. június (72. évfolyam, 122-147. szám)

2015-06-30 / 147. szám

KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com RÖVIDEN A tunéziai terrortámadás első gyanúsítottjai Több embert őrizetbe vettek a tunéziai hatóságok a három nappal ezelőtti, harmincnyolc - túlnyomórészt külföldi - áldo­zatot követelő szeszai merénylettel kapcsolatban - jelentette be az észak-afrikai ország belügyminisztere hétfőn. Nadzsem Gharszali közlése szerint sikerrel elfogták a rajtaütést elkövető terrorista mögött álló hálózat tagjainak az első csoportját. Azt nem mondta meg, hány emberről van szó, azt azonban igen, hogy mindannyian tunéziai állampolgárok Az ügyet jól isme­rő, nevük elhallgatását kérő források szerint viszont a rendőrség hét embert vett őrizetbe. (MTI/AFP/AP/Reuters) A keresztényüldözés napjait éljük Embertelennek és megmagyarázhatatlan­nak nevezte a keresztények mai üldözését Ferenc pápa a Szent Péter és Szent Pál ünnepnapján tartott szentmisén, amelyet az újonnan kinevezett érsek metropo­­litákkal mutatott be, közöttük Kocsis Fülöppel, a görög katolikus Hajdúdorogi Metropólia vezetőjével. Ferenc pápa úgy fogalmazott, hogy a keresztények üldözé­se „borzalmas, embertelen és megmagya­rázhatatlan, és sajnos ma is a világ számos részén megtörténik mindenki szeme láttára és mindenki hallgatása közepette”. A Szent Péter és Szent Pál apostol ünnepnapján a Szent Péter-bazilikában bemutatott ünnepi misén Ferenc pápa megáldotta és átadta a palliumot az utóbbi egy évben kine­vezett 46 új érsek-metropolitának. A palliumot személyesen vette át a pápától Kocsis Fülöp is, a Ferenc pápa által alapí­tott görög katolikus Hajdúdorogi Metropólia vezetője, akit június 12-én iktattak be a tisztségébe. (MTI) Izrael biztonsági kerítést épít a határon Zöld jelzést kapott Izraelben a jordániai határnál tervezett biztonsági kerítés megépítése - közölte hétfőn az izrae­li miniszterelnök hivatala. „A biztonsági kabinet elfogadta Benjámin Netanjahu miniszterelnök javaslatát, hogy épüljön 30 kilométer hosszú biztonsági kerítés Izrael keleti határa mentén”, Eilat közelében, a jordániai Akaba városával átel­­lenben - írták a közleményben. Ez lesz a negyedik ilyen léte­sítmény, amelyet Izrael az illegális bevándorlók és a külföldi fegyveresek beszivárgása ellen emel a határain. Izrael tájékoztatta Jordániát a biztonsági kerítés építésének tervéről - tették hozzá a közleményben, hangsúlyozva, hogy az „semmilyen módon nem sérti Jordánia szuverenitását és nemzeti érdekeit”. (MTI/AFP) „Létében fenyegeti a Nyugatot az Iszlám Állam" David Cameron brit miniszterelnök szerint létében fenyege­ti a nyugati civilizációt az Iszlám Állam nevű terrorszerve­zet terjeszkedése, ezért ugyanúgy kell harcolni ellene, mint a kommunizmus ellen a hidegháború idején. A brit kormányfő a tunéziai merénylettel kapcsolatban a BBC rádiónak hétfőn kijelentette: nem is lenne szabad Iszlám Államként emlegetni ezt a szervezetet, mivel a csoport az iszlám vallás valamilyen eltorzított változatát próbálja érvényesíteni. Cameron szerint sok muszlim is elborzadva hallja, amikor a szervezetet Iszlám Államnak nevezik a híradásokban. Cameron szerint valójá­ban „mérgező ideológiájú halálszektá”-ról van szó, amely túl sok fiatal gondolkodásmódjára gyakorol befolyást Európában, Amerikában és Közel-Keleten egyaránt. (MTI) Párizs tucatnyi szélsőséges imámot toloncolt ki Tucatnyi „gyűlöletet hirdető” imámot utasított ki Francia­­ország az év eleje óta - mondta hétfőn Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter az Europel kereskedelmi rádió­nak adott interjúban. A tárcavezető a Lyonhoz közeli vegyi üzemnél pénteken elkövetett iszlamista támadás kapcsán azokra az ellenzéki kritikákra reagált, amelyek szerint a kormány nem lép fel elég határozottan a szélsőséges tanokat hirdető iszlám vallási vezetők ellen.­­ 2012 óta (amióta Francois Hollande az államfő) negyven gyűlöletet hirdető imámot utasítottunk ki. Az azt megelő­ző öt évben (Nicolas Sarkozy elnöksége idején) csak 15-öt toloncoltak ki - mondta. Tájékoztatása szerint az év eleje óta 22 imám ellen folyik vizsgálat, és tucatnyit már kiutasítottak az országból. Arra a kérdésre, hogy a kormánynak szándékában áll-e bezárni azt a mintegy száz szalafista (radikális iszlám tanokat hirdető) mecsetet, amelyek közül egyesek a dzsihádot is támogatják, Cazeneuve azt válaszolta: - Ha vannak olyan mecseteket kezelő egyesületek, ahol a tagok többségének az a célja, hogy gyűlöletet keltsenek és terrorizmusra buzdítsanak, ezeket a mecseteket fel fogjuk számolni (MTI) Mmfió 2015. június 30., kedd Rendkívüli helyzet Görögországban Egyhetes bankzárlat alatt teljes államcsőd jöhet, az uniós vonat pedig elmehet Folytatás az 1. oldalról LÉLEGEZTETŐGÉPEN A RENDSZER A hivatalos fizetőeszköz tovább­ra is az euró, amiből a szűkös után­pótlást az unió jegybankja (ECB) naponta biztosítja, a vészhelyzeti likviditási mechanizmusa (ELA) révén, amelyből a hitelprogram alatt álló euróövezeti országok pénzintézetei részesülhetnek. A görög bankrendszer már évek óta az ELA-ból kap folyamatosan eurót. Az ECB ezzel tartotta élet­ben a görögöket, nélküle egy hét alatt bedőlt volna a helyi bankrend­szer. Csakhogy abba is hagyhatja a finanszírozást. Az igazi gond azonban ma szakadhat Görögország és az EU nyakába: Athénnak 1,6 milliárd euró - soron következő - hitelt kellene törlesztenie (júliusban, meg később még többet), de erre alighanem képtelen. Ha nem tud fizetni, az azt jelenti, hogy hiva­talosan is csődbe ment az állam, amelyet már eddig is a hitele­zők tartottak életben. Az ország működését biztosító, létfontossá­gú hitelmegállapodás az EU-val és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF- fel) pedig ma lejár, mivel az érin­tettek nem tudtak megegyezni az utolsó részlet (7,2 milliárd euró) folyósításáról, illetve az esetleges újabb hosszabbításról. Athén februártól egyezkedett a hitelezőkkel. Az intenzív tárgya­lások a hét végén megszakadtak, mert Alekszisz Ciprasz kormány­fő referendumot helyezett kilátásba a 7,2 milliárd euró folyósításáért cserébe kért új feltételekről, köve­telésekről. Ezek további­­ hiteles és fenntartható gazdasági-pénz­ügyi szerkezeti­­ reformokat (a lakosságot sújtó megszorításokat is) tartalmaznak, amelyeket a radi­kális baloldali Sziriza kormánypárt eleve elutasít, miképpen a lakos­ság is. Az ajánlott megszorító prog­ram keretében Athénnak 9 milliárd eurót kellene megspórolnia, amiért cserébe valójában nem is 7,2 milli­árd eurót, hanem 15,5 milliárd euró kedvezményes hitelt kapna. IDEGEK HÁBORÚJA UTÁN BREXIT? Athén azt is el szerette volna érni, hogy - a népszavazásra tekin­tettel - hosszabbítsák meg a hitel­ről szóló második mentőprogram ma lejáró határidejét. A hitelezők - akik 2010 óta két alkalommal, összesen 240 milliárd eurót hagy­tak jóvá Görögország megmentésé­re a teljes összeomlástól - mindkét ötletet elvetették. Egyelőre egyik fél sem akar engedni, az idegek harca folyik, aminek akár nagyon rossz vége is lehet. Végső esetben Görögország kieshet az euróövezetből, ez pedig uniós távozással jár. Az EU történetében ilyenre még nem volt példa, ezért ponto­san nem is tudható, miként való­sulhat ez meg. Technikailag úgy is történhet, hogy Görögország - első lépésben - jelzi távozását az EU-ból, s azt a tagországok jóvá­hagyják. Utána hagyhatja csak el az euróövezetet, amit brexitként emlegetnek. A görögök távozá­sát több tagország valószínűleg megkönnyebbülve venné tudo­másul, de a dolog ennél sokkal bonyolultabb. Az uniós alkotmánynak tartott (bár hivatalosan nem akként kezelt) Lisszaboni Szerződés szerint kizárás lehetséges, de kilé­pés nincs az EU-ból. Teljesen ellen­tétes álláspontot tartalmaz viszont a maastrichti szerződés: eszerint a tagállamoknak nincs joguk kizár­ni egyetlen renitens tagot sem. Egyedül az Európai Központi Bank jogosult arra, hogy egy tagállam bankrendszerét leválassza a rend­szerről, miáltal az áldozat megszű­nik az euróövezet tagja lenni. A TÖBBSÉGNEK JÓ AZ EURÓ A legfrissebb felmérések ugyan­akkor azt bizonyítják, hogy a görö­gök többsége maradna az eurózó­­nában, vagyis az EU-ban. Ámde több megszorítást nem kérnek, s ezért a hétvégi referendumon való­színűleg elutasítják a hitelezőkkel kötendő új megállapodást. Nem tudni azonban, hogyan befolyásolja a választók hangulatát, ha beköszönt az államcsőd. Lehet, hogy ez megváltoztatja elutasító magatartásukat, s nem akarják megkockáztatni a teljes bizony­talanságot, zűrzavart. Az ország csődje ugyanis azt jelenti, hogy a kormány nem tud fizetéseket és nyugdíjakat folyósítani, zavargá­sok, utcai összetűzések robbanhat­nak ki, ellátási gondok sokasága (benzin-, áram- vagy épp élelmi­szerhiány) adódhat, sőt az egész államapparátus összeomolhat. Ha Görögország kiesik az euróövezetből, és újra bevezeti a drachmát, akkor mély recesszióba zuhanhat. Az IMF szerint az állam gazdasága egy év alatt 8 százalékot eshet. (A görög hitelválság 2009. évi kirobbanása óta az ország recesszióban vergődő gazdasága már negyedével csökkent a béke­évekhez képest, a munkanélküliség 26 százalékra ugrott, a bérek és a nyugdíjak 40-60 százalékkal csök­kentek, a szegénység pedig riasz­tó méreteket öltött, nemkülönben a kilátástalanság miatt elkövetett öngyilkosságok száma.) Ha viszont Athén vállalja az újabb megszorí­tásokat (a hitelért cserébe), azt is megsínyli a gazdaság, de „csak” 2-3 százalékos visszaesést kell elszen­vednie, bankpánikkal és általános zűrzavarral nem kell számolni. FELVÁSÁRLÁSI LÁZBAN A LAKOSSÁG A lakosság már rosszat sejt, s ezért megkezdte a tartós élelmi­szerek felhalmozását. A különböző termékekért és szolgáltatásokért­­ állami kibocsátású­­ kártyák­kal (jegyekkel), tehát párhuzamos „valutával” is lehet már fizetni. Ez akár a régi-új fizetőeszköz, a drach­ma visszaállításának nyitányaként is értékelhető. Az állandó (politikai) bizonyta­lanság miatt a görögök már napok óta a banki automaták előtt tanyáz­nak, az utóbbi hónapokban pedig - szinte pánikszerűen - eurómilli­­árdokat menekítettek ki a pénzinté­zetekből. Előfordult, hogy egyetlen nap alatt egymilliárd eurót vettek ki, csak az év első négy hónapjában 30 milliárd eurót vittek haza. A pénzmentés azonban nem most kezdődött, 2010 óta száz­­milliárd eurót vettek fel a szám­lákról. A jegybank szerint a lakos­sági betétállomány mára a 2004 évi szintre, 130 milliárd euróra esett vissza. Egyre nagyobb bizonytalan­ság, félelem és kiszámíthatatlan­ság jellemzi az EU és Görögország kapcsolatát is. A válság ugyanis beláthatatlan következményekkel járó politikai földrengéssel fenyeget az EU-ban, jóllehet ezt több veze­tő uniós politikus cáfolja. Azzal érvelnek, hogy Görögországot az elmúlt években lényegében izolálta a pénzügyi világ, s az sem okozna nagy megrázkódtatást, ha kikerül­ne az EU-ból. Az uniós gazdaság valóban sokkal könnyebben elviselne egy esetleges válást, de súlyosan sérül­ne az EU és az euróövezet stabilitá­sába, illetve az integrációba vetett hit. Görögország bukásával ugyanis az a kép alakulhatna ki az Unióról, hogy képtelen rendet tartani a saját portáján, és még a régió stabilitásá­ról sem tud gondoskodni. MERKEL: AZ EURÓ HALÁLA EURÓPA VESZTE A válságot csillapítandó, Ange­la Merkel német kancellár tegnap üzent Athénba, jelezve, hogy kész tovább tárgyalni Ciprasszal a válság megoldásáról, amely komoly feszültséget okoz Berlin­ben. Sigmar Gabriel alkancellár és Frank-Walter Steinmeier külügy­miniszter ugyanis élesen bírálta a görög kormányt, amiért (maga­tartásával)­­ az integráció 1957-es kezdete óta - a legnagyobb kihívás elé állította Európát. Merkel ugyan­akkor attól tart, hogy ha - komp­romisszumképtelenség miatt - az euró elbukik, Európa is elveszik. Berlinben válságtanácskozást tartottak a pártok a görög hely­zetről, amely az országot különö­sen rosszul érinti, hiszen a német állam Athén legnagyobb hitelező­je. Görög államcsőd esetén 57,2 milliárd eurót (más forrás szerint legalább 85 milliárdot) bukna el. Ez a veszély másokat is fenyeget. Az eurózóna tagországai közül a franciák 43 milliárd euróval hite­lezték Görögországot, az olaszok 37,8 milliárd, a spanyolok 25,1 milliárd euróval. Brüsszel szintén rendkívül kemény hangon szólt vissza. Jean- Claude Juncker, az Európai Bizott­ság elnöke tegnap kíméletlen bírá­latok özönét zúdította Cipraszra. A görög kormányfőt már-már hazug­nak nevezve cáfolta, hogy a hitele­zők további nyugdíj- és bércsök­kentést követeltek volna Athéntól a hitel fejében. Közölte: kemény, de tisztességes javaslatcsomagot állítottak össze, s ezért arra kérte a görögöket, hogy támogassák azt a referendumon. Beta/AP A németeknek is üzenő ötletes graffiti Athén utcáin Juncker arra kérte a görögöket, hogy igennel szavazzanak

Next