Magyar Szó, 2015. július (72. évfolyam, 148-170. szám)

2015-07-01 / 148. szám

2015. július L, szerda Szerbiát elkerüli a görög válság? Dejan Soskic: A görög hely­zet Szerbiára gyakorolt negatív hatásai terén csupán az árfolyamok alakulásával és a két ország árucsere­forgalmának csökkenésével számolhatunk. Ebben a pillanatban nem fenye­getik a környék monetáris politiká­ját a Görögországban zajló pénz­ügyi-gazdasági események, és a Szerbiában tevékenykedő, görög többségi tulajdonban lévő bankok sincsenek veszélyben - nyilatkozta Dejan Soskic volt bankkormányzó, a Belgrádi Egyetem Közgazdasági Karának professzora. - A görög helyzet Szerbiára gyakorolt negatív hatásai egye­dül talán az árfolyamok alakulá­sa terén várható, ez pedig követ­kezményként maga után vonhatja a befektetők elbizonytalanodását az euróval mint pénznemmel és a térség gazdaságával szemben. Persze további kellemetlen hoza­­dékként említhető a szerb-görög áruforgalom esetleges csökkené­se is. Hasonlóan, mint a 2009-es válság idején - magyarázta az eset­leges következményeket az egye­temi tanár. Az árucsere kapcsán a volt bankkormányzó úgy nyilatkozott, hogy mérsékelt negatív hatások­ra mindenképpen számítani kell, de lehetséges, hogy ténylegesen elenyésző százalékokról lesz szó.­­ A devizapiacon növekedhet­nek a kamatlábak, ha a nemzetközi illetékesek hirtelenjében nem telje­sen átgondolt döntéseket hoznak. Ez Szerbia számára azonban további pénzügyi nyomásokat jelenthet. Azt is el kell mondani, hogy nemzetközi pénzügyi stratégiák sokkal részlete­sebbek, mint a görög válság kirob­banása idején, ebből kifolyólag úgy gondolom, hogy sokkal kevesebb pénzügyi kár keletkezhet, mint 2010-ben. A pénzintézetekhez kapcso­lódóan Soskic kifejtette, hogy a görög kézben lévő szerbiai bankok teljesen más monetáris politika szerint működnek az országban, saját tőkével, saját fizetőképesség­gel bírnak, ugyanakkor a Szerbiai Nemzeti Bank (SZNB) rendszerébe tartoznak.­­ A görög anyavállalatok fize­tőképessége jobbára az Európai Központi Banktól függ, vagyis a hiteleitől a Görögországi Központi Bankon keresztül. Ez teljesen más modell, amely Szerbiát és az itt nyílt görög fiókbankokat nem illeti. Továbbá úgy gondolom, hogyha mégis kellemetlenség támadna e téren, a szerbiai jegybanknak van akkora szuverenitása és vannak olyan, idevágó pénzügyi intézke­dései, amelyekkel hatékonyan és gyorsan orvosolni tudja a felme­rülő gondokat. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az országban minden bank az állami biztosítási ügynökségnél rendelkezik bizton­sági letéttel, amely szavatolja az ügyfelek betéteinek biztonságát 50 ezer euróig. Véleményem szerint a legrosszabb, amit ilyenkor tehetnek a szakértők, hogy pánikba esnek. Hideg fejjel kell kezelni ezeket a helyzeteket, hiszen a hirtelen döntések még nagyobb kellemet­lenségeket hozhatnak - fejtette ki a volt bankkormányzó. Az egyetemi tanár arról is beszélt, hogy a görög válság nem fog az elkövetkező egy két napban drámai változást hozni. Meglátá­sa szerint Görögország akkor sem megy csődbe, ha törleszti tartozá­sait a hitelezőinek, ám erre sem most kell számítani. ■ Sz-cs Mától olcsóbb a földgáz Szebiában a földgáz ára mától átlag 11,2 százalék­kal kerül kevesebbe a földgázforgalmazó vállalatok, és 10,5 százalékkal a háztartások számára. Ez azt jelenti, hogy a lakások fűtésére köbméterenként 5,3 dinárral kell kevesebbet fizetni - közölte a Köztársasági Ener­getikai Ügynökség. Ez immár az idei második árkiigazítás, ugyanis június 1-jétől már a földgáz ára átlagosan 5,4 száza­lékkal csökkent a forgalmazók, és 5,1 százalékkal a háztartási fogyasztók esetében. Az egy hónappal korábbi árcsökkentés 2,7 dináros (adó nélküli) könnyí­tést eredményezett. A júliusi árcsökkentésnek köszönhetően tehát a háztartások földgázszámláján adóval együtt átlag mintegy 390 dinárral alacsonyabb összeg szerepel. A tavalyi fűtési idényben országszerte csaknem 225 000 háztartás használt földgázt. Az árcsökkentés a kőolaj világpiaci árának és a földgáz árának, valamint az amerikai dollár árfolyamának összehangolásából ered. A földgáz árát egyébként negyedévente hangol­ják össze, figyelembe véve a kőolaj árának kilenchavi alakulását. Szerbiában mintegy 249 000 háztartás, azaz a háztartások tizede csatlakozott a földgázvezetékre. (Beta) Mtmüe Tegnap óta alacsonyabb roamingdíjak Az európai uniós gyakorlat szerint tegnap óta alkalmazza Szerbia, Montenegró, Macedónia és Bosznia-Hercegovina a régió alacsonyabb roamingdíjairól szóló megállapodást. A négy ország illetékes szervei által kötött szerződés értelmében június 30-ától a roamingdíjak a régi­óban a kimenő hívások esetében percenként 0,29 euróba kerülhet­nek, a fogadott hívások esetében pedig 0,08 eurót számlázhatnak. Az SMS-üzenetek legmaga­sabb díjszabása 0,09 euró lehet, az MMS és az adatátvitel viszont megabájtonként (MB) 0,7 euróba kerülhet. A tavaly ősszel megkötött megállapodás értelmében az alacsonyabb tarifák 2016-ban és 2017-ben is érvényben lesznek. A díjszabáscsökkentés érvény­ben van Montenegróban is, annak ellenére, hogy a helyi Telekom és Telenor vállalatok a régióközi megállapodás bevezetése miatt a Közigazgatási Bírósághoz folya­modtak, amely döntésével eleget tett panaszuknak. (Beta) További áramdrágítás esedékes Ha szükség lesz rá, az áram ára 2016-ban és 2017-ben is emelkedhet A villanyáram árának további módosítására sor kerülhet jövőre, de még a rá következő évben is, ha szükség mutatkozik a szerbiai díjszabásnak a világpiaci árakkal való összehangolására - áll abban a szándék­­nyilatkozatban, amelyet a szerb kormány fogalmazott meg a Nemzetközi Valutaalap számára. A szerb kormány hivatalos honlapján közzétett levélben az is olvasható, hogy a Szerbiai Villanygazda­ság pénzügyi konszolidációját és korporatív átszerve­zését követően Szerbia kisebbségi részvénycsomaggal rendelkező privát tőke bevonását is tervezi, hiszen ettől várja a fenntartható és professzionális cégvezetést. Az említett terveket 2016-ban és 2017-ben valósít­ják meg. A levélben emlékeztetnek arra, hogy a cég vezetősége még az év elején elfogadta azt a pénzügyi átszervezési tervet, amely tartalmazza a hatékonyabb adósságmegfizettetést és a vezetékeken történő szóró­dások csökkentését is. Egyébként ne hagyjuk említés nélkül, hogy augusz­tus 1-jétől a villanyáram 12 százalékkal drágul meg, ebből az összegből 7,5 százalékot jövedéki adó formá­jában a költségvetés feltöltésére szánnak. (Beta) gazdasag@magyarszo.com GAZDASÁG 5 Az újvidéki környezetvédelmi hivatal A környezeti ártalmak felméréséről szóló törvény (SZHK 2004/135. és 2009/36. sz.) 29. szakaszának alapján ÉRTESÍTI A KÖZVÉLEMÉNYT az arról szóló végzés meghozataláról, hogy szükség van a NS Stanoje Stanojevic mobiltelefon-hálózati rádióbázisállomás elnevezésű projektum környezeti hatásának felmérésére és a hatástanulmány keretének és tartalmának megállapítására. A projektum beterjesztője, a TELENOR Kft. (Újbelgrád, Ifjúsági brigádok 90.) kérelmezte a NS Stanoje Stanojevic mobiltelefon-hálózati rádióbázis­állomás elnevezésű projektum környezeti hatásta­nulmánya szükségességének megítélését. A projek­tum az Újvidék IV. kataszteri község 729/32. számú kataszteri parcelláján és a Stanoje Stanojevic u. 5. alatt valóult meg. Az eljárás lebonyolítása után, a Városi Környe­zetvédelmi Hivatal 2015. VI. 29-én VI-501-581/15 szám alatt végzést hozott arról, hogy szükség van a környezeti ártalmak felmérésére, valamint a környezeti hatástanulmány keretének és tartalmá­nak megállapítására. Az érdekelt nyilvánosság tájékoztatása céljából e szerv közzétette a végzés egységes szerkezetbe foglalt szövegét. A Városi Környezetvédelmi Hivatal A környezeti ártalom felméréséről szóló törvény (Szerbia Hivata­los Közlönye 2004/135. és 2009/36. sz.) 10. szakaszá­nak 4. és 5. bekezdése és Az általános közigazgatá­si eljárásról szóló törvény (a JSZK Hivatalos Lapja 1997/33. és 2001/31., valamint a SZHK 2010/30. sz.) 192. szakaszának 1. bekezdése, valamint az újvidé­ki városi közigazgatásról szóló határozat (Újvidék város Hivatalos Lapja 2008/52., 2009/55. és 2010/11. sz. 2010/39. és 2010/60., 2013/69. sz.) 11., 34., 36. szakasza alapján a projektum beterjesztője, a TELE­NOR Kft. ügyében VÉGZÉST hozott az alábbiakról­­. Megállapították, hogy a Telenor Kft.-nek a NS Stanoje Stanojevic mobiltelefon-hálózati rádió­bázisállomás elnevezésű projektum az Újvidék IV. kataszteri község 729/32. számú kataszteri parcelláján levő projektuma esetében szükség van környezeti hatástanulmány kidolgozására. 2. A projektum beterjesztőjét kötelezik arra, hogy a környezeti hatástanulmányt A környezeti hatá­sok felméréséről szóló törvény 17. szakaszával és A környezeti hatásokat felmérő tanulmány tartalmáról szóló szabályzattal (SZHK 2005/69. sz.) összhangban dolgozza ki. Indoklás A projektum beterjesztője, a Telenor Kft. kérel­mezte a NS Stanoje Stanojevic mobiltelefon-hálózati rádióbázisállomás elnevezésű projektum környezeti hatásának felmérését. A projektum az Újvidék IV. kataszteri község 729/32. számú kataszteri parcelláján valósult meg. A projektum háromszektoros antennarendszer felállítására vonatkozik, három antennát kell felál­lítani (mindegyik szektorban egy-egyet), éspedig az első és a második szektorban egy-egy Huawei ATR451709 antennát mindkét rendszerben (GSM 900 és az UMTS), a harmadik szektorban pedig egy Huawei ATR451606 antennát mindkét rádiórend­szerben (GSM 900 és UMTS). Az antennákat a GSM 900 és az UMTS rendszerben 20° (1. szektor), 150° (2. szektor) és 270° (3. szektor) szerint kell felállítani. Az adóvevő konfigurációja a GSM 900 rendszerben 2+2+2, az UMTS rendszerben pedig 3+3+3. A környezeti ártalom felméréséről szóló törvény­nyel összhangban a kérelemről a tömegtájékoztatási eszközök révén értesítették a nyilvánosságot, vala­mint a Bistrica helyi közösséget. A törvénnyel előírt határidőben az érdekelt szervek, szervezetek és a nyilvánosság nem tett észrevételeket. A tervezésről és építésről szóló törvény (SZHK 2009/72,2009/81,2010/64 - 2010. IV. 10-ei alkot­mánybírósági döntés, továbbá a Szerb Alkot­mánybíróság 2011/24, 2012/121, 2013/42 számú­­ alkotmánybírósági határozat és 2013/50. alkot­mánybírósági döntés, 2013/98 sz. - alkotmánybí­rósági határozat, 2014/132. és 2014/145. sz.) 144. szakasza meghatározza azokat a különleges fajta létesítményeket, amelyeknek a vonatkozásában nem szükséges az illetékes építészeti szerv okmá­nya. Közéjük sorolhatók a meglévő épületeken levő antennák és antennahordozók, utak, infrastruktú­ra, elektrokommunikációs konténerek, továbbá a megfelelő hordozókon levő bázisállomások típus­dobozai (a környezetvédelmi, bányaügyi és terület­tervezési minisztérium 2011. július 12-ei, 353-02- 01676/2011-02 sz. véleménye), ezért a projektum beterjesztője nem köteles mellékelni az egy évnél nem régebbi városrendezési tervet vagy megerősí­tett városrendezési projektumot, illetve városrende­zési feltételekre vonatkozó okmányt, sem az eszmei végzést vagy eszmei projektumot. A projektum beterjesztője mellékelte a Stanoje Stanojevic u. 5. alatt lévő lakóépület lakói és a Telenor Kft. (Belgrád, Ifjúsági brigádok u. 90.) közötti bérleti szerződést, továbbá az újvidéki városrendezési és lakásgazdálkodási hivatal által 2015. V. 4-én V-353- 174/15 sz. alatt, az Újvidék IV. kataszteri község 729/32 sz. kataszteri parcelláján levő helyszínre vonatkozó információt, valamint az újvidéki Vatrogas akkredi­tált laboratórium 1803/15-50 MT sz., jelentését és a 1803/15-50 MK/s sz. jelentés módosítását. A NS Stanoje Stanojevic mobiltelefon-hálózati rádióbázisállomás effektív sugárteljesítménye 348 watt 1. és 2. szektor, és 480 watt 3. szektor, a GSM 900 rendszerben, az UMTS-ben pedig 1473 Watt (1. és 2. szektor) és 1507 watt (3. szektor). A kérelem megvitatása és a szóban forgó hely­színre vonatkozó adatok, valamint a projektum esetleges környezeti hatásának felmérése után, figyelembe véve, hogy a szóban forgó rádióbázis­állomás effektív sugárteljesítménye meghaladja a 250 wattot, és jelentősen befolyásolhatja a környe­zetet (A környezeti hatásokat felmérendő és kérhető projektumok jegyzékének megállapításáról szóló rendelet - SZHK 2008/144. sz. - II. listája 12. pontjá­nak 13. alpontja, mobiltelefonos telekommuniká­ciós létesítmények, rádióbázisállomások), e szerv A környezeti hatások felméréséről szóló törvény 10. szakaszának 4. bekezdésével összhangban úgy döntött, hogy szükség van a környezeti hatások felmérésére. A környezeti hatások felméréséről szóló törvény 10. szakaszának 5. bekezdése kimondja, hogy a környezeti hatástanulmány kidolgozásának szük­ségességére vonatkozó döntéssel az illetékes szerv megállapíthatja a környezeti hatástanulmány keretét és tartalmát, amit ez esetben meg is tett. Az illetékes szerv a környezeti hatások intenzi­tásának (a berendezés effektív sugárteljesítménye) felmérésén kívül a konkrét esetben megvitatta a környezeti hatások időtartamát, és megállapította, hogy a bázisállomás folyamatos sugárforrás. Szem előtt tartva a megelőzés és az elővigyá­zatosság elvét (A környezeti hatások felméréséről szóló törvény - SZHK 2004/13.,2009/36., 2009/36 - módosított törvény 2009/72 - módosított törvény és 2011 /43 - alkotmánybírósági döntés - 9. szakasza 1. bekezdésének 2. alpontja), amely megköveteli, hogy minden tevékenységet úgy kell megtervezni és lebonyolítani, hogy legkevésbé kockáztassa az emberek egészségét. A környezeti hatástanulmán­nyal be kell bizonyítani, hogy a szóban forgó projek­tum során a legjobb rendelkezésre álló technológiát, technikát és felszerelést fogják alkalmazni. Figyelembe véve a fentieket, mindenekelőtt a helyszín sajátosságát (sűrűn lakott övezet), olyan dokumentumot kell kidolgozni, amellyel fel kell mérni a térségben a környezeti tényezőket, a meglé­vő és a tervezett tevékenységek kölcsönös hatását, majd meg kell állapítani a káros környezeti hatások megakadályozására, mérséklésére és kiküszöbölé­sére irányuló, valamint a balesetek esetén fogana­tosítandó intézkedéseket, és gondoskodni kell a sugárforrások hatásának figyelemmel kíséréséről. Mindez kizárólag egy multidiszciplináris szakcsoport által kidolgozandó környezeti hatástanulmánnyal biztosítható. A végzést a fentiek alapján hozták meg. Jogorvoslás: A projektum beterjesztője a végzés vételétől számított 15 napon belül e szerv révén fellebbezhet a Tartományi Városrendezési, Építészeti és Környe­zetvédelmi Titkárságnál. Az érdekelt nyilvánosság a végzésnek a tömegtá­jékoztatási eszközökben való közzétételétől számí­tott 15 napon belül fellebbezhet az illetékes szerv révén.

Next