Magyar Szó, 2015. szeptember (72. évfolyam, 201-226. szám)

2015-09-01 / 201. szám

KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com Mm&ó RÖVIDEN Szaúd-Arábiában végre szavazati jogot kaptak a nők Azután, hogy 2011-ben deklarálták a nők szavazati jogát Szaúd- Arábiában, a történelem során először végre élhetnek is eme jogukkal a decemberi választásokon. De nem csupán ennyi történt az arab államban, az elmúlt héten a nők ugyanis már regisztrálhattak, és nyilatkozhattak arról is, hogy indulni kíván­nak a decemberi helyi választásokon. Máris 70 nő jelezte, hogy jelöltetni kívánja magát a választásokon, nyolcvanan pedig a választás előkészületeiben szeretnének közreműködni. 2011- ben, az időközben elhunyt Abdullah király tette lehetővé a nők számára a választójog gyakorlását, melyet megvalósult álomnak tartanak a szaúdi nők. Az információk szerint a decembe­ri választásokon a nők nagyobb része szeretne is élni újonnan kapott jogával az arab országban. Több száz tüntetőt elhurcoltak Irakban Mintegy kétszáz embert ismeretlen helyre hurcolt az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet az iraki Anbár tartomány Rutba tele­püléséről, miután egy tüntetés során összecsaptak a szervezet fegyvereseivel. A tüntetést azért tartották, mert az IÁ emberei megtorlás gyanánt megöltek egy helybélit, aki előzőleg - egy törzsi vita nyomán - meggyilkolta az egyik társukat. Szombaton több száz ember vonult az utcákra, hogy tüntessen a dzsiha­­disták ellen, majd összecsaptak a tömeget feloszlatni próbáló milicistákkal. Rutka polgármestere közölte, a dzsihadisták ismeretlen helyre hurcolták a mintegy kétszáz embert, és a település vezetése attól tart, hogy megölik őket. A tartományi tisztviselő arról számolt be, hogy az összecsapások után a terroristák hetven embert elfogtak, több mint száz embert pedig huszonnégy órára villany­póznákra lógattak fel büntetésként. Az IÁ elleni tüntetés ritka dolog a szervezet uralta területeken. A szélsőségesek nem tűrik a saría (iszlám törvények) szigorú értelmezésén alapuló jogrendszerükkel való szembeszegülést, illetve a bagdadi hatóságokkal történő együttműködést sem. Az IÁ igazságszolgáltatásánál a testi fenyítés és kínzás kiszabása rutinszerű eljárás. Az általuk súlyosnak vélt bűncselekmények elkövetőit pedig gyakran halálra ítélik. BANGKOKI ROBBANTÁS Újabb gyanúsítottakat köröznek A thaiföldi rendőrség letartóztatási parancsot adott ki tegnap két újabb gyanúsított ellen a Bangkokban augusztus 17-én elköve­tett robbantásos merénylettel kapcsolatban, miután pokolgépké­szítéshez használható anyagokat találtak egy lakásban. Az ügyben szombaton tartóztattak le két férfit, köztük egy török állampolgárt a lakásában. Akkor azt közölték, hogy a török ruháin robbanószernyomokat találtak, lakásában pedig több csomag csapágygolyót. A két új gyanúsított egy 26 éves thaiföldi nő és egy negyvenes éveiben járó, ismeretlen állampolgárságú, külföldi férfi. A nő a róla közölt fényképen muzulmán fejkendőt visel. Ő bérelt a külföldi férfinak egy lakást, amelyben a nyomo­zók a hét végén műtrágyát, digitális órákat és egy detonátort találtak. Az Eravan hindu szentélynél augusztus 17-én elkövetett merényletnek húsz halálos és több mint száz sebesült áldozata volt. A halottak között 14 külföldi volt, közülük heten a száraz­földi Kínából, illetve Hongkongból érkeztek. Guardian Októberben és novemberben lesznek az egyiptomi parlamenti választások Egyiptomban két szakaszban, októberben és november­ben tartanak parlamenti választásokat. Az ország tizennégy kormányzóságában október 18-án és 19-én, a másik tizenhá­romban pedig november 22-én és 23-án tartanak parlamenti választásokat. A külföldön tartózkodó szavazásra jogosult egyip­tomiak október 17-én és 18-án, illetve november 21-én és 22-én voksolhatnak. A választásokon indulni kívánó jelöltek regisztrációja szeptem­ber 1-jén kezdődik meg, és ehhez tizenkét nap áll a rendelke­zésükre. A választási eredményeket decemberben hozzák nyilvá­nosságra, az év végéig pedig új törvényhozó szerv jön létre. Egyiptomban három éve nincsen választott törvényhozása, 2012-ben ugyanis az alkotmánybíróság feloszlatta az alsóhá­zat azzal az indokkal, hogy nem legitim. Jelenleg a 2013-ban katonai puccs által hatalomra került Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök és kormánya a jogalkotói hatóság az ország­ban. Esz-Szíszi több tucat törvényt hozott elnöki rendeletek útján valamivel több mint egyéves hivatali ideje alatt. (Forrás: MTI/AP/Guradian/ReutersTASZSZ) Timmermans: Az EU nem fogja visszatoloncolni a védelemre szorulókat Az Európai Bizottság további ötmillió eurót folyósít Párizsnak a helyzet kezelésére Az Európai Unió soha nem fogja vissza­toloncolni a védelemre szoruló migrán­­sokat - mondta tegnap az észak-francia­országi Calais-ban Frans Timmermans, az Európai Bizottság (EB) alelnöke, és arra kérte a tagállamokat, hogy ezzel a világválsággal szemben maradjanak hűek az emberiesség értékeihez. „Soha nem fogjuk azokat kitoloncolni, akik­nek védelemre van szükségük” - fogalmazott Timmermans Calais-ban, ahol mintegy három­ezer külföldi tartózkodik illegálisan felállított sátortáborokban arra várva, hogy a Franciaor­szágot Nagy-Britanniával összekötő La Manche­­csatorna alatti alagúton áthaladó vonatokra fel­kapaszkodva, illetve a csatornát átszelő kompo­kon elbújva átjusson a túlsó partra. „Ezt meg tudjuk tenni. A számok teljesen kezelhetőek egy 500 millió lakosú kontinens számára” - hang­súlyozta az EB alelnöke, aki szeretné, ha Calais modellé válna a migránsokkal való bánásmó­dot illetően. Timmermans azt is jelezte, hogy az EB további ötmillió eurót folyósít a francia kormánynak a kialakult helyzet kezelésére. „Ez az új összeg egy olyan tábor felállításá­ra fog szolgálni, ahol mintegy 1500 migráns­nak tudnak humanitárius segítséget nyújta­ni, valamint támogatni lehet belőle a calais-i menedékkérők utaztatását más franciaorszá­gi célállomások felé” - mondta az EB alelnö­ke Manuel Valls francia kormányfővel tartott közös sajtótájékoztatóján. „Ezt a pénzügyi segít­séget megelőzte az a 3,8 millió eurós sürgősségi támogatás, amelyből 2014-ben finanszírozták a Jules Ferry-központ felállítását” - tette hozzá Timmermans. A már működő befogadóállomáson jelenleg 115 nő és gyermek él két épületben, és a központ, amely közvetlen a helyiek által csak dzsungelnek nevezett illegális sátortábor mellett található, dél és este 8 óra között nyitva áll a férfiak számára is. Több száz migránst látnak el napközben, ételt osztanak a menekülteknek, tisztálkodhatnak, és mosni is van lehetőségük. Timmermans, Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős biztossal és Manuel Vallsszal a sátortáborba is ellátogatott. A francia kormányfő megerősítette, hogy az uniós támo­gatásból 2016 elejére elkészül egy új menekült­állomás, amely kiegészítője lesz a már működő központnak. Valls tartós európai migrációs politikát sürgetett, és üdvözölte, hogy Európa megmoz­dult annak érdekében, hogy módszeresen és intelligens módon megoldásokkal szolgáljon a menekültválságra, és visszautasít minden demagógiát. Valis a belügyminisztere, Bernard Cazene­­uve és Harlem Désir európai ügyekkel foglal­kozó államtitkár kíséretében látogatást tett a Franciaországot Nagy-Britanniával összekötő La Manche-csatorna alatti alagutat működtető Eurotunnel nevű cég székhelyén is, ahol augusz­tus elején megerősítették azt a kerítést, amely megnehezíti a migránsoknak a szabálytalan behatolást az alagútba. A vállalat szerint július végén éjszakánként mintegy kétezren próbál­tak bejutni a létesítmény területére, hogy aztán vonatokra vagy kamionokra felkapaszkodva átkeljenek Nagy-Britanniába. A számuk azóta 100 és 200 közé csökkent. Valis megerősítette, hogy a francia-brit határt jelenleg teljes ellen­őrzés alatt tartják a hatóságok. „Calais-ba jönni olyan, mintha zsákutcába hajtana az ember” - hívta fel a figyelmet Valis, aki szerint egész Európát érinti ez a különösen súlyos válság, ezért cselekedni kell. Úgy vélte, a legfontosabb a menekültjogot megkülönböz­tetni az illegális bevándorlástól, amely ellen fel kell venni a harcot. (Forrás: MTI/AFP) Radikális jobboldali tüntetők megrohamozták tegnap az ukrán parlament épületét, azt követően, hogy a törvényhozás első olvasatban elfogadta az alkotmány decentrali­zációs módosítását, amely nagyobb önrendelkezést biztosít a helyi közösségeknek. A tüntetők robbanószerkezetet (feltehetően gyalogsági gránátot) dobtak a rendőrsorfalba. Egy rend­őr életét vesztette, és legalább kilenc­ven megsebesült. A rendőrök láb-, kéz-, szem- és fejsérüléseket szen­vedtek, egyiküknek a detonáció térd­ből letépte az egyik lábát. Többüknek súlyos, életveszélyes az állapota. A belügyminiszter közölte, az összecsa­pás nyomán eddig harminc embert vettek őrizetbe, és várhatóan még többet fognak felelősségre vonni. A hatóságok terrorcselekmény gyanú­jával nyomozást indítanak. Néhány száz szélsőséges tüntető, zömében a Szabadság (Szvoboda) párt zászlai alatt előzőleg botokkal, füstbombákkal és könnygázspray-vel támadt a rendőrökre, akik viszon­zásul szintén könnygázt vetettek be. A parlament épületének környé­két könnygázfelhő árasztotta el. A törvényhozás kijáratait a biztonsá­giak lezárták. A parlament előtti tüntetésre a Szabadság-párti aktivisták mellett a parlamenti kormánytöbbséghez tartozó Oleh Ljasko Radikális pártja, valamint a Jobboldali Szektor (PSZ) A tüntetéstől függetlenül a parla­ment első olvasatban elfogadta a decentralizációt célzó alkotmánymó­dosítást. A javaslatot a 450 fős parla­mentben 265-en támogatták a jelen­lévő 368 képviselő közül. A második, végleges szavazásnál azonban már kétharmados többség, azaz több mint az újonnan létrejövő közösségeknek választott vezetői és tanácsai kapnák. Megszűnnének az államfő által kine­vezett megyei kormányzók hivatalai. Ugyanakkor az előterjesztés kimond­ja, hogy a decentralizáció mellett továbbra is az állam központi irányí­tása alatt maradnak az olyan kérdé­sek mint az ország katonai védelme, a nemzetbiztonság, a külpolitika, a jogállamiság és az emberi és szabad­ságjogok. Az államfőnek továbbá joga lenne törölni a helyi vezetők és tanácsok döntéseit, ha azok sértik az alkotmányt, veszélyeztetik az állam szuverenitását, területi egységét, illet­ve a nemzetbiztonságot. Az alkotmánymódosítást a két nagy frakció, Petro Porosenko Blokk­ja és a miniszterelnök vezette Népi Front mellett az egyetlen ellenzéki frakció, a hivatalából eltávolított oroszbarát Viktor Janukovics volt el­nök egykori híveiből alakult Ellenzéki Blokk is támogatta. Ellenezte viszont a populista Oleh Ljasko vezette Radi­kális Párt, Julija Timosenko exkor­­mányfő frakciója és a lembergi (lvivi) polgármester vezette önrendelkezés. (Forrás: MTI/TASZSZ/AFP/EFE) UKRÁN VÁLSÁG Szélsőjobbosok rohamozták meg a parlamentet szimpatizánsai mentek ki, hogy tiltó­ 300 támogató szavazatra lesz szükség hozzának az alkotmány­módosítás ahhoz, hogy az előterjesztés átmenjen sa ellen, amely szerintük elősegíti a törvényhozáson, a kelet-ukrajnai szakadár területek Az alkotmánymódosítás lénye­­elszakadását Ukrajnától. De, hogy a helyi önrendelkezés jogát Beta/AP A robbanásban megsebesült egyik rendőrnek nyújtanak elsősegélyt a kol­légái Szabó József Gyors és eredményes volt a bahreini bűnüldöző hatóság: a hétvégi pokolgépes merény­lettel összefüggésben máris több gyanúsítottat fogott el. A hajszát azután kezdeményezte, hogy a fővárostól, Manamától nyugatra elterülő Karranah településen két robbanásban életét vesztette egy rendőr, további négy társa és három polgári személy (köztük egy gyerek) pedig megsebesült. A belügyminisztérium terror­­támadásnak minősítette az akciót, és kiterjedt nyomozást rendelt el a tettes(ek) kézre kerítésére. A karranahi merénylet előtt egy hónappal ismeretlenek szintén végrehajtottak egy hasonló táma­dást, amely két rendőr halálát és hat személy sebesülését okozta. A Mana­mától délre található Sitrah helység­ben történt támadás volt a legsúlyo­sabb az utóbbi hónapokban. Szakértők szerint elképzelhető, hogy a robbantásokat egy, esetleg több helyi (ter­ror)szervezet hajtot­ta végre, amelyek kapcsolatban állhatnak a síita többségű és veze­tésű Iránnal. Bahreinban a lakosság több­sége síita, miközben a hatalmat a kisebbségben levő szunniták gyakorolják. Az iszlám két ága szinte kezdettől fogva halálos ellen­ségnek tartja egymást, és ahol csak lehet, keresztbe tesz egymásnak. A bahreini és a térség más síita közös­ségeinek legfontosabb támogatója Irán, az ellentábor fővédnöke pedig Szaúd-Arábia. Az Arab(Perzsa)-öbölben fekvő Bahrein a leggazdagabb olajmo­narchiák közé tartozik. Alig másfél milliós a lakossága, amelynek csak­nem a fele külföldi (szavazati joggal sem bíró munkás, alkalmazott vagy szolga), és csak szerény körülmények között él. Az őslakosság zömét adó síita tömegek valószínűleg ezért is próbálkoznak­­ a diktátorbukta­tó 2011-es arab tavasz kezdete óta - újra és újra az uralkodó elit elker­­getésével. Minden eddigi kísérletük azonban kudarcot vallott. Ráadásul a szunnita vezetés ellen évek óta tünte­tő síiták közül több ezret letartóztat­tak. Az ellenzék emiatt bojkottálta a tavaly novemberi parlamenti és hely­­hatósági választásokat, továbbra is az al-Khalifa uralkodó család megdön­tését tartja legfőbb célkitűzésének. A voksolást követő zavargások­ban, 2014 decemberében, a hatalom letartóztatta Ali Szalmán sejket, a bahreini síita ellenzék legnagyobb pártjának, a Nemzeti Iszlám Egyet­értés Szövetségének (al-Vefak) a vezetőjét, akit időközben négy év börtönbüntetésre ítéltek. A pártot már a választások előtt betiltották, de illegalitásban tovább működik. Ezért kiterjedt hajsza folyik ellene, több tagja szintén rács mögé került, másokat „csak” zaklat a hatóság. A hatalomváltást határozottan ellen­zik a parányi ország fő szövetségesei is, beleértve az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát és Szaúd-Arábiát. Az arab tavasz idején a három ország a bahreini kormányt támogatta a rendszerellenes tüntetéseken. BAHREINI ROBBANTÁS Iráni szálat is keresnek 2015. szeptember 1., kedd

Next