Magyar Szó, 2015. szeptember (72. évfolyam, 201-226. szám)
2015-09-01 / 201. szám
KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com Mm&ó RÖVIDEN Szaúd-Arábiában végre szavazati jogot kaptak a nők Azután, hogy 2011-ben deklarálták a nők szavazati jogát Szaúd- Arábiában, a történelem során először végre élhetnek is eme jogukkal a decemberi választásokon. De nem csupán ennyi történt az arab államban, az elmúlt héten a nők ugyanis már regisztrálhattak, és nyilatkozhattak arról is, hogy indulni kívánnak a decemberi helyi választásokon. Máris 70 nő jelezte, hogy jelöltetni kívánja magát a választásokon, nyolcvanan pedig a választás előkészületeiben szeretnének közreműködni. 2011- ben, az időközben elhunyt Abdullah király tette lehetővé a nők számára a választójog gyakorlását, melyet megvalósult álomnak tartanak a szaúdi nők. Az információk szerint a decemberi választásokon a nők nagyobb része szeretne is élni újonnan kapott jogával az arab országban. Több száz tüntetőt elhurcoltak Irakban Mintegy kétszáz embert ismeretlen helyre hurcolt az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet az iraki Anbár tartomány Rutba településéről, miután egy tüntetés során összecsaptak a szervezet fegyvereseivel. A tüntetést azért tartották, mert az IÁ emberei megtorlás gyanánt megöltek egy helybélit, aki előzőleg - egy törzsi vita nyomán - meggyilkolta az egyik társukat. Szombaton több száz ember vonult az utcákra, hogy tüntessen a dzsihadisták ellen, majd összecsaptak a tömeget feloszlatni próbáló milicistákkal. Rutka polgármestere közölte, a dzsihadisták ismeretlen helyre hurcolták a mintegy kétszáz embert, és a település vezetése attól tart, hogy megölik őket. A tartományi tisztviselő arról számolt be, hogy az összecsapások után a terroristák hetven embert elfogtak, több mint száz embert pedig huszonnégy órára villanypóznákra lógattak fel büntetésként. Az IÁ elleni tüntetés ritka dolog a szervezet uralta területeken. A szélsőségesek nem tűrik a saría (iszlám törvények) szigorú értelmezésén alapuló jogrendszerükkel való szembeszegülést, illetve a bagdadi hatóságokkal történő együttműködést sem. Az IÁ igazságszolgáltatásánál a testi fenyítés és kínzás kiszabása rutinszerű eljárás. Az általuk súlyosnak vélt bűncselekmények elkövetőit pedig gyakran halálra ítélik. BANGKOKI ROBBANTÁS Újabb gyanúsítottakat köröznek A thaiföldi rendőrség letartóztatási parancsot adott ki tegnap két újabb gyanúsított ellen a Bangkokban augusztus 17-én elkövetett robbantásos merénylettel kapcsolatban, miután pokolgépkészítéshez használható anyagokat találtak egy lakásban. Az ügyben szombaton tartóztattak le két férfit, köztük egy török állampolgárt a lakásában. Akkor azt közölték, hogy a török ruháin robbanószernyomokat találtak, lakásában pedig több csomag csapágygolyót. A két új gyanúsított egy 26 éves thaiföldi nő és egy negyvenes éveiben járó, ismeretlen állampolgárságú, külföldi férfi. A nő a róla közölt fényképen muzulmán fejkendőt visel. Ő bérelt a külföldi férfinak egy lakást, amelyben a nyomozók a hét végén műtrágyát, digitális órákat és egy detonátort találtak. Az Eravan hindu szentélynél augusztus 17-én elkövetett merényletnek húsz halálos és több mint száz sebesült áldozata volt. A halottak között 14 külföldi volt, közülük heten a szárazföldi Kínából, illetve Hongkongból érkeztek. Guardian Októberben és novemberben lesznek az egyiptomi parlamenti választások Egyiptomban két szakaszban, októberben és novemberben tartanak parlamenti választásokat. Az ország tizennégy kormányzóságában október 18-án és 19-én, a másik tizenháromban pedig november 22-én és 23-án tartanak parlamenti választásokat. A külföldön tartózkodó szavazásra jogosult egyiptomiak október 17-én és 18-án, illetve november 21-én és 22-én voksolhatnak. A választásokon indulni kívánó jelöltek regisztrációja szeptember 1-jén kezdődik meg, és ehhez tizenkét nap áll a rendelkezésükre. A választási eredményeket decemberben hozzák nyilvánosságra, az év végéig pedig új törvényhozó szerv jön létre. Egyiptomban három éve nincsen választott törvényhozása, 2012-ben ugyanis az alkotmánybíróság feloszlatta az alsóházat azzal az indokkal, hogy nem legitim. Jelenleg a 2013-ban katonai puccs által hatalomra került Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök és kormánya a jogalkotói hatóság az országban. Esz-Szíszi több tucat törvényt hozott elnöki rendeletek útján valamivel több mint egyéves hivatali ideje alatt. (Forrás: MTI/AP/Guradian/ReutersTASZSZ) Timmermans: Az EU nem fogja visszatoloncolni a védelemre szorulókat Az Európai Bizottság további ötmillió eurót folyósít Párizsnak a helyzet kezelésére Az Európai Unió soha nem fogja visszatoloncolni a védelemre szoruló migránsokat - mondta tegnap az észak-franciaországi Calais-ban Frans Timmermans, az Európai Bizottság (EB) alelnöke, és arra kérte a tagállamokat, hogy ezzel a világválsággal szemben maradjanak hűek az emberiesség értékeihez. „Soha nem fogjuk azokat kitoloncolni, akiknek védelemre van szükségük” - fogalmazott Timmermans Calais-ban, ahol mintegy háromezer külföldi tartózkodik illegálisan felállított sátortáborokban arra várva, hogy a Franciaországot Nagy-Britanniával összekötő La Manchecsatorna alatti alagúton áthaladó vonatokra felkapaszkodva, illetve a csatornát átszelő kompokon elbújva átjusson a túlsó partra. „Ezt meg tudjuk tenni. A számok teljesen kezelhetőek egy 500 millió lakosú kontinens számára” - hangsúlyozta az EB alelnöke, aki szeretné, ha Calais modellé válna a migránsokkal való bánásmódot illetően. Timmermans azt is jelezte, hogy az EB további ötmillió eurót folyósít a francia kormánynak a kialakult helyzet kezelésére. „Ez az új összeg egy olyan tábor felállítására fog szolgálni, ahol mintegy 1500 migránsnak tudnak humanitárius segítséget nyújtani, valamint támogatni lehet belőle a calais-i menedékkérők utaztatását más franciaországi célállomások felé” - mondta az EB alelnöke Manuel Valls francia kormányfővel tartott közös sajtótájékoztatóján. „Ezt a pénzügyi segítséget megelőzte az a 3,8 millió eurós sürgősségi támogatás, amelyből 2014-ben finanszírozták a Jules Ferry-központ felállítását” - tette hozzá Timmermans. A már működő befogadóállomáson jelenleg 115 nő és gyermek él két épületben, és a központ, amely közvetlen a helyiek által csak dzsungelnek nevezett illegális sátortábor mellett található, dél és este 8 óra között nyitva áll a férfiak számára is. Több száz migránst látnak el napközben, ételt osztanak a menekülteknek, tisztálkodhatnak, és mosni is van lehetőségük. Timmermans, Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős biztossal és Manuel Vallsszal a sátortáborba is ellátogatott. A francia kormányfő megerősítette, hogy az uniós támogatásból 2016 elejére elkészül egy új menekültállomás, amely kiegészítője lesz a már működő központnak. Valls tartós európai migrációs politikát sürgetett, és üdvözölte, hogy Európa megmozdult annak érdekében, hogy módszeresen és intelligens módon megoldásokkal szolgáljon a menekültválságra, és visszautasít minden demagógiát. Valis a belügyminisztere, Bernard Cazeneuve és Harlem Désir európai ügyekkel foglalkozó államtitkár kíséretében látogatást tett a Franciaországot Nagy-Britanniával összekötő La Manche-csatorna alatti alagutat működtető Eurotunnel nevű cég székhelyén is, ahol augusztus elején megerősítették azt a kerítést, amely megnehezíti a migránsoknak a szabálytalan behatolást az alagútba. A vállalat szerint július végén éjszakánként mintegy kétezren próbáltak bejutni a létesítmény területére, hogy aztán vonatokra vagy kamionokra felkapaszkodva átkeljenek Nagy-Britanniába. A számuk azóta 100 és 200 közé csökkent. Valis megerősítette, hogy a francia-brit határt jelenleg teljes ellenőrzés alatt tartják a hatóságok. „Calais-ba jönni olyan, mintha zsákutcába hajtana az ember” - hívta fel a figyelmet Valis, aki szerint egész Európát érinti ez a különösen súlyos válság, ezért cselekedni kell. Úgy vélte, a legfontosabb a menekültjogot megkülönböztetni az illegális bevándorlástól, amely ellen fel kell venni a harcot. (Forrás: MTI/AFP) Radikális jobboldali tüntetők megrohamozták tegnap az ukrán parlament épületét, azt követően, hogy a törvényhozás első olvasatban elfogadta az alkotmány decentralizációs módosítását, amely nagyobb önrendelkezést biztosít a helyi közösségeknek. A tüntetők robbanószerkezetet (feltehetően gyalogsági gránátot) dobtak a rendőrsorfalba. Egy rendőr életét vesztette, és legalább kilencven megsebesült. A rendőrök láb-, kéz-, szem- és fejsérüléseket szenvedtek, egyiküknek a detonáció térdből letépte az egyik lábát. Többüknek súlyos, életveszélyes az állapota. A belügyminiszter közölte, az összecsapás nyomán eddig harminc embert vettek őrizetbe, és várhatóan még többet fognak felelősségre vonni. A hatóságok terrorcselekmény gyanújával nyomozást indítanak. Néhány száz szélsőséges tüntető, zömében a Szabadság (Szvoboda) párt zászlai alatt előzőleg botokkal, füstbombákkal és könnygázspray-vel támadt a rendőrökre, akik viszonzásul szintén könnygázt vetettek be. A parlament épületének környékét könnygázfelhő árasztotta el. A törvényhozás kijáratait a biztonságiak lezárták. A parlament előtti tüntetésre a Szabadság-párti aktivisták mellett a parlamenti kormánytöbbséghez tartozó Oleh Ljasko Radikális pártja, valamint a Jobboldali Szektor (PSZ) A tüntetéstől függetlenül a parlament első olvasatban elfogadta a decentralizációt célzó alkotmánymódosítást. A javaslatot a 450 fős parlamentben 265-en támogatták a jelenlévő 368 képviselő közül. A második, végleges szavazásnál azonban már kétharmados többség, azaz több mint az újonnan létrejövő közösségeknek választott vezetői és tanácsai kapnák. Megszűnnének az államfő által kinevezett megyei kormányzók hivatalai. Ugyanakkor az előterjesztés kimondja, hogy a decentralizáció mellett továbbra is az állam központi irányítása alatt maradnak az olyan kérdések mint az ország katonai védelme, a nemzetbiztonság, a külpolitika, a jogállamiság és az emberi és szabadságjogok. Az államfőnek továbbá joga lenne törölni a helyi vezetők és tanácsok döntéseit, ha azok sértik az alkotmányt, veszélyeztetik az állam szuverenitását, területi egységét, illetve a nemzetbiztonságot. Az alkotmánymódosítást a két nagy frakció, Petro Porosenko Blokkja és a miniszterelnök vezette Népi Front mellett az egyetlen ellenzéki frakció, a hivatalából eltávolított oroszbarát Viktor Janukovics volt elnök egykori híveiből alakult Ellenzéki Blokk is támogatta. Ellenezte viszont a populista Oleh Ljasko vezette Radikális Párt, Julija Timosenko exkormányfő frakciója és a lembergi (lvivi) polgármester vezette önrendelkezés. (Forrás: MTI/TASZSZ/AFP/EFE) UKRÁN VÁLSÁG Szélsőjobbosok rohamozták meg a parlamentet szimpatizánsai mentek ki, hogy tiltó 300 támogató szavazatra lesz szükség hozzának az alkotmánymódosítás ahhoz, hogy az előterjesztés átmenjen sa ellen, amely szerintük elősegíti a törvényhozáson, a kelet-ukrajnai szakadár területek Az alkotmánymódosítás lényeelszakadását Ukrajnától. De, hogy a helyi önrendelkezés jogát Beta/AP A robbanásban megsebesült egyik rendőrnek nyújtanak elsősegélyt a kollégái Szabó József Gyors és eredményes volt a bahreini bűnüldöző hatóság: a hétvégi pokolgépes merénylettel összefüggésben máris több gyanúsítottat fogott el. A hajszát azután kezdeményezte, hogy a fővárostól, Manamától nyugatra elterülő Karranah településen két robbanásban életét vesztette egy rendőr, további négy társa és három polgári személy (köztük egy gyerek) pedig megsebesült. A belügyminisztérium terrortámadásnak minősítette az akciót, és kiterjedt nyomozást rendelt el a tettes(ek) kézre kerítésére. A karranahi merénylet előtt egy hónappal ismeretlenek szintén végrehajtottak egy hasonló támadást, amely két rendőr halálát és hat személy sebesülését okozta. A Manamától délre található Sitrah helységben történt támadás volt a legsúlyosabb az utóbbi hónapokban. Szakértők szerint elképzelhető, hogy a robbantásokat egy, esetleg több helyi (terror)szervezet hajtotta végre, amelyek kapcsolatban állhatnak a síita többségű és vezetésű Iránnal. Bahreinban a lakosság többsége síita, miközben a hatalmat a kisebbségben levő szunniták gyakorolják. Az iszlám két ága szinte kezdettől fogva halálos ellenségnek tartja egymást, és ahol csak lehet, keresztbe tesz egymásnak. A bahreini és a térség más síita közösségeinek legfontosabb támogatója Irán, az ellentábor fővédnöke pedig Szaúd-Arábia. Az Arab(Perzsa)-öbölben fekvő Bahrein a leggazdagabb olajmonarchiák közé tartozik. Alig másfél milliós a lakossága, amelynek csaknem a fele külföldi (szavazati joggal sem bíró munkás, alkalmazott vagy szolga), és csak szerény körülmények között él. Az őslakosság zömét adó síita tömegek valószínűleg ezért is próbálkoznak a diktátorbuktató 2011-es arab tavasz kezdete óta - újra és újra az uralkodó elit elkergetésével. Minden eddigi kísérletük azonban kudarcot vallott. Ráadásul a szunnita vezetés ellen évek óta tüntető síiták közül több ezret letartóztattak. Az ellenzék emiatt bojkottálta a tavaly novemberi parlamenti és helyhatósági választásokat, továbbra is az al-Khalifa uralkodó család megdöntését tartja legfőbb célkitűzésének. A voksolást követő zavargásokban, 2014 decemberében, a hatalom letartóztatta Ali Szalmán sejket, a bahreini síita ellenzék legnagyobb pártjának, a Nemzeti Iszlám Egyetértés Szövetségének (al-Vefak) a vezetőjét, akit időközben négy év börtönbüntetésre ítéltek. A pártot már a választások előtt betiltották, de illegalitásban tovább működik. Ezért kiterjedt hajsza folyik ellene, több tagja szintén rács mögé került, másokat „csak” zaklat a hatóság. A hatalomváltást határozottan ellenzik a parányi ország fő szövetségesei is, beleértve az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát és Szaúd-Arábiát. Az arab tavasz idején a három ország a bahreini kormányt támogatta a rendszerellenes tüntetéseken. BAHREINI ROBBANTÁS Iráni szálat is keresnek 2015. szeptember 1., kedd