Magyar Szó, 2015. szeptember (72. évfolyam, 201-226. szám)

2015-09-11 / 210. szám

KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com M/m&A RÖVIDEN kurd lázadók tucatjait ölték meg Legalább harminc ember halt meg a biztonsági erők és a kurd felkelők közötti összecsapásokban a törökországi Cizre városában a kijárási tilalom hat nappal ezelőtti elrendelése óta - közölte tegnap Selami Altinok, török belügyminiszter, hozzátéve, hogy rajtuk kívül egy civil is életét vesztette. A kurdbarát Népi Demokratikus Párt (HDP) tájékoztatása szerint ezzel szemben 21 civilt öltek meg a kurd többségű városban. A HDP mintegy harminc képviselője az utóbbi napokban megpróbált bejutni a török hatóságok által lezárt Cizrébe, Simák tartomány kormányzója azonban megtiltotta számukra a belépést, a biztonsági erők pedig páncélosokkal állták el útjukat. A tárcavezető ennek kapcsán leszögezte, hogy a kurdpárti török képviselőket nem fogják beengedni Cizrébe. Gátszakadás miatt víz alatt egy japán város Japán keleti részén a heves esőzések következtében megáradt egy folyó, amely a gátat átszakítva elöntötte a közeli város egy részét. Az Ibaraki prefektúrában lévő Kinugava folyó mintegy 80 méteren átszakította a gátat, és elöntötte a 65 ezer lakosú Dzsoszó város nagy részét. Az ár több embert elsodort. A mentésben katonákat is bevetettek. A mentőalakulatok helikopterekkel igyekeznek az embereket elszállítani az elárasztott területről. Sokan az épületek magasabb pontjaira húzódtak. A hömpölygő ár járműveket ragadott magával, és fából épült lakóházakat tépett le az alapjairól. Egy nőnek nyoma veszett, a házát sárlavina borította be. A fővárost, Tokiót is heves esők érték, de a helyzet Ibaraki és Tocsigi prefektúrákban a legsúlyosabb. Ez utóbbi területen a hatóságok 90 ezer embert szólítottak fel otthonának elhagyására. A Sinkanzen gyorsvonat közlekedését részlegesen felfüggesztették. A heves esőzéseket az Etau tájfun idézte elő. Az ország legnagyobb szigetét, Honsút ugyanakkor egy másik trópusi vihar, a Kilo is fenyegeti, amely hamarosan eléri a partjait. A rendkívüli időjárási körülmények miatt számos repülőgépjáratot töröltek, miközben a hatóságok mintegy félmillió embernek javasolták, hogy elővigyázatosságból hagyják el a lakhelyüket. Kerry aggályait fejezte ki a szíriai orosz katonai jelenlét miatt John Kerry amerikai külügyminiszter szerdán öt nap alatt másodszor is beszélt orosz kollégájával, Szergej Lavroval, és megismételte az Egyesült Államok aggályait azokkal a jelentésekkel kapcsolatban, amelyek szerint Oroszország erősíti katonai jelenlétét Szíriában. John Kirby külügyi szóvivő tájékoztatása szerint Kerry kijelentette, ha ezek a jelentések igaznak bizonyulnak, az több erőszakhoz és a jelenleginél is nagyobb instabilitáshoz vezethet Szíriában. Kirby szerint „nem meglepő”, hogy a Szíriába tartó orosz repülőgépek az iráni légteret veszik igénybe, hiszen Teherán a múltban támogatta Bassár el-Aszad szíriai elnököt. Mint mondta, Washington azt javasolta a partnereinek és a barátainak, hogy tegyenek fel az oroszoknak „kemény kérdéseket” az átrepülési kérelmeikkel kapcsolatban. E diplomáciai megbeszélésekkel kapcsolatban nem bocsátkozott részletekbe. Moszkva népirtással vádol több ukrán vezetőt A Donyec-medencében élő orosz ajkú lakossággal szemben elkövetett népirtás vádjával eljárást indított az orosz szövetségi nyomozó bizottság (SZK) több magas rangú ukrán politikai és katonai vezető, köztük a védelmi miniszter és a vezérkari főnök ellen. Eszerint népirtás vádjával gyanúsítják Sztepan Poltorak védelmi minisztert, Viktor Muzsenko vezérkari főnököt, Anatolij Pusnyakovot, a szárazföldi erők és Mikola Balant, a Nemzeti Gárda parancsnokát, továbbá Oleh Ljaskót, a populista, nacionalista Radikális Párt vezetőjét. Kijevi hírforrások a moszkvai intézkedéssel összefüggésben megjegyzik, Moszkva nem elégedett meg azzal, hogy a minap Arszenyij Jacenyuk miniszterelnököt megvádolták azzal, hogy részt vett az 1994/1995-ös első csecsen háborúban, újabban már azt állítják, Jacenyuk a csecsen felkelők oldalán harcolva orosz foglyok kínzásában és kivégzésében is részt vett. 1994/1995-ben Jacenyuk 20-21 éves volt, és ukrán források szerint Csernyivel egyetemének jogi karán koptatta az iskolapadot. (Forrás: MTI/TASZSZ/AFP/AP/Reuters) Kyodo News via AP Times: Súlyos hiba a migránsok befogadása Súlyos hibának nevezi a The Times szemleírója az Európába érkező menekültek befogadását. Melanie Phillips a tekintélyes konzervatív brit napilap tegnapi kiadásának véleményrovatában közölt öthasábos cikkében azt írta: „Orbán Viktor miniszterelnököt már nácinak is bélyegezték a menekültek befogadásával kapcsolatos álláspontja miatt, ám éppen az ilyen megbélyegzésekkel lehet elérni, hogy Európában a fasizmus realitássá váljék. Ha ugyanis a liberális uralkodó osztály nácinak bélyegez mindenkit, aki a kultúráját akarja megvédeni, azzal az embereket az igazi rasszisták és fasiszták karjaiba hajtja”. Marine Le Pen, a francia Nemzeti Front vezetője ki fogja aknázni a jelenlegi folyamatok táplálta dühöt, csakúgy, mint Magyarországon az ultranacionalista Jobbik, Görögországban az Arany Hajnal, vagy Belgiumban a Vlaams Belang - olvasható a kommentárjában. A szemleíró szerint a válság mibenlétének megjelölése is hibás. Nem humanitárius menekültválságról, hanem politikai migránsválságról van szó, hatalmas, példátlan méretű népvándorlásról a fejlődő térségből a fejlett világ felé, amely elöntéssel fenyegeti Európát. Phillips úgy véli: a migránsok többsége nem felel meg a menekültek jogállását meghatározó 1951-es konvenciónak sem, mivel a zömük nem az életét féltve menekül. Ugyanakkor érthetőnek nevezi, hogy a migránsok ott akarják hagyni hazájukat, mivel tudják, hogy ott nincs jövőjük. Az arab és a szélesebb körű muszlim világ káosz, háború és terror közepette esik éppen darabjaira, a Nyugat által exportált nemzetállami modellt törzsi háborúskodás söpri el, egy haldokló kultúra fordult gyilkos módon saját maga ellen, miközben egyidejűleg a világot is meg akarja hódítani. Ebben a helyzet,ben „látványos tévedés” az az álláspont, hogy Nagy-Britanniának és Európának „erkölcsi kötelezettsége” befogadni a konfliktustól érintett százezreket. „Először is miért a mi felelősségünk ez, amikor az Öböl-menti (arab) országok egyetlen menekült befogadását sem vállalták. (...) A jelenlegi migráció nem tekinthető-e elsődlegesen az arab és a muszlim világ felelősségének?” - teszi fel a kérdést, s hozzáteszi: néhány keleteurópai ország kivételével Európa keresztény országai nem törődnek az iszlám terror elől menekülő keresztényekkel, miközben megnyitják a határaikat több százezer muszlim előtt. (Forrás: MTI) Beta/AP Szerdán mintegy 3300, csütörtökön hajnalban pedig további 3700 menedékkérő kelt át Nickelsdorfnál az osztrák-magyar határon. A határtól Schwechat felé tartó B10-es utat szerdán este biztonsági okokból lezárták. Az útzár tegnap délelőtt is tartott. Az Ausztriába érkező migránsokat buszokkal, különvonatokkal folyamatosan szállítják tovább a határról. A legtöbben Németországba akarnak utazni FT: Juncker terve teljes támogatást érdemel Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker által szerdán bejelentett terv, amely 160 ezer menekült kötelező kvóták alapján történő elosztását célozza az európai uniós tagállamok között, teljes támogatást érdemel - írta szerkesztőségi állásfoglalásában a Financial Times (FT) című brit gazdaságipolitikai napilap európai kiadása. A lap szerint ez semmiképpen nem tekinthető átfogó megoldásnak, de létfontosságú lépés, amelyet Európának meg kell tennie. Az uniós tagállamok megosztottsága siralmas: Olaszország, Görögország és Magyarország van kitéve a legnagyobb nyomásnak a menekültáradat frontvonalában, de eddig kevés európai szövetséges volt hajlandó enyhíteni a terheiken. Németország „nemesen” jár el azzal, hogy az idén 200 ezer migránsnak kínált menedéket. Lengyelország, az egyik legnagyobb EU-tagállam viszont vonakodik pár ezer menekültnél többet befogadni, és az Egyesült Királyság is csak öt év alatt vállalja 20 ezer ember fogadását a szíriai határnál lévő menekülttáborokból. David Cameron brit miniszterelnök továbbra is rosszul ítéli meg a menekültválság méreteit, amelylyel Európa szembesül - véli a FT, emlékeztetve: London jelezte, Juncker javaslatának megvalósításában nem vesz részt. Az EU többi tagjának azonban a lap szerint fel kell sorakoznia a terv mögött. (Forrás: MTI) 2015. szeptember 11., péntek A dzsihadisták szerint bűnt követnek el az Európába menekülő muzulmánok Az Európába menekülő muzulmánok súlyos bűnt követnek el azzal, hogy kiteszik a gyermekeiket az ateizmusnak, a kábítószernek, az alkoholnak és a szexuális szabadságnak - írta propagandakiadványában az Iszlám Állam (IÁ) nevű szervezet. „Sajnos néhány szíriai és líbiai hajlandó kockáztatni a gyerekei életét és lelkét, feláldozva sokukat a veszélyes úton a háborúskodó kereszteseknek az ateizmus és szemérmetlenség törvényei által uralt földjére” - olvasható a szélsőséges iszlamista csoport Dabik című propagandalapjában. Az angol nyelvű kiadvány cikkében azt írták, hogy legtöbben a szíriai kormányerők vagy a kurd fegyveresek uralta területekről menekülnek Európába. A radikálisok azt hangsúlyozták, hogy az LA földjeit önként elhagyók súlyos bűnt követnek el. A dzsihadisták úgy vélik, hogy a keresztény országokba költözéssel a muszlimok „a fajtalankodás, a szodómia, a kábítószerek és az alkohol állandó fenyegetésének teszik ki a gyerekeiket vagy unokáikat. Ha nem is esnek bűnbe, elfelejtik a Korán nyelvét (az arabot), amely körülveszi őket Szíriában, Irakban, Líbiában és máshol, s így nehezebb lesz a visszatérés a valláshoz és annak tanításaihoz” - írták az interneten elérhető kiadványban. Az idén csak eddig százezrek menekültek Európába a Közel-Keleten tomboló háborúk elől, sokan az Irakban és Szíriában nagy területeket uraló IÁ jelentette veszély miatt hagyták el az otthonukat. A legtöbben Szíriából, Irakból és Líbiából érkeznek az öreg kontinensre, és az idén már kétezerötszáznál többen haltak meg a Földközi-tengeren át Európába igyekvő menekültek közül. Szakértők szerint a mostani az egyik legnagyobb menekülthullám a II. világháború óta. (Forrás: MTI/AP/Reuters) Kevesebben erősebbek lehetnek Szabó József Kevesebben szolgálnak a jövőben a kínai hadseregben, mégsem gyengül a haderő. Erre számít legalábbis Hszi Csin-ping elnök, a fegyveres erők főparancsnoka, aki a nagyarányú, csaknem 300 ezer fős létszámcsökkentést a II. világháború ázsiai lezárásának 70. évfordulóján Pekingben megrendezett minapi díszszemlén jelentette be. Azóta kiderült: a 2,3 millió katonát számláló hadsereget úgy készülnek átszervezni, hogy korszerűbb és hatékonyabb legyen. Az ütőképes hadsereg és annak átlátható politikai ellenőrzése kezdettől fogva kiemelt fontosságú az államfő számára. A leépítés pedig bátor elhatározásra vall, hiszen a létszámfelesleggel valamit kezdeni kell a polgári életben. Például munkát kell biztosítani a 300 ezer személynek, akire leszerelés vár. Az elhatározás azonban nem annyira meglepő, mivel a hadsereg hatékonyságának növelését szolgáló átalakításról Hszi már korábban is említést tett. Az államfőnek eddig azonban - a korrupcióellenes harc leple alatt - arra futotta az erejéből, hogy a számára megbízhatatlannak tűnő legmagasabb rangú katonai vezetőket (tábornokokat) előbb bíróság elé, majd félreállíttassa. A „pereskedési” időszak jelenleg is tart. Erre azonban most nem annyira figyel a közvélemény. Sokkal inkább arra kíváncsi, mikor kezdődik a leépítés. Ezt hivatalosan azonban még nem közölték. Jang Ju-dzsun, a védelmi minisztérium szóvivője inkább a készülődő nagy változás egyéb részleteire hívta fel a figyelmet. Kijelentette: a reformok célja a haderő minőségének javítása, a katonai kiadások észszerűbb elköltése és az információtechnológiai fejlődés felgyorsítása. Szerinte elsősorban az elavult fegyverzettel felszerelt egységeket eresztik szélnek. A leszerelés pedig főként a szárazföldi alakulatokat érinti, de karcsúsítják az adminisztratív és a nem harci feladatokra kiképzett állományt is. Bár egyenruhásból jóval kevesebb lesz, a katonai költségvetést mégsem kurtítják meg. A hazai gazdaság növekedésének megtorpanása, csökkenése esetén sem. A hadsereg 2011 óta minden évben 10-13 százalékkal több pénzt kapott az államkasszából (az idén 144 milliárd dollár körüli összeget), s ez az arány a jövőben sem fog változni. A leszerelés nyomán keletkező „felesleget” a haditengerészet és a légierő kaphatja meg, elsősorban fejlesztésekre. Az elmúlt évtizedekben a kínai hadsereg már több jelentős létszámcsökkentésen esett át. A változtatásoknak az utóbbi időben egyik alapvető követelménye a világnak szánt jelzés is, melynek lényege: a gazdasági óriás katonai hatalma sem lebecsülendő. Bár ezt egyesek erőfitogtatásnak tartják, Peking igyekszik visszafogottan reagálni a kritikákra. Közben pedig arra törekszik - állítják biztonsági szakértők -, hogy a Csendes-óceán nyugati térségében minden erővel megvédje (gazdasági) érdekeit, és fokozatosan kiépítse azon képességeit, amelyekkel eredményesen ellenállhat az USA ottani dominanciájának.