Magyar Szó, 2015. szeptember (72. évfolyam, 201-226. szám)

2015-09-01 / 201. szám

4 BELFÖLD/KÖZÉLET belfold@magyarszo.com MKHAjtó RÖVIDEN Maláriás lett három szerb békefenntartó A belgrádi sajtó tudomása szerint három szerb békefenntar­tó került be malária tüneteivel a Katonaorvosi Akadémiára (VMA), vagyis a katonakórházba kezelésre. A sajtóinformá­ciók szerint a három katona olyan ENSZ békemisszióban vett részt, ahol maláriával fertőzött szúnyogok is vannak. - Az alezredes meggyógyult, a két egészségügyi techni­kus még lábadozik - állította az egyik belgrádi napilap informátora. A három katonával együtt összesen négy maláriás megbe­tegedést jegyeztek fel az elmúlt egy hónapban Szerbiában. Július végén malária következtében fellépő szövődmények miatt elhunyt Olivera Jovanovic, a belgrádi Katonai Orvos­­tudományi Akadémia (VMA) radiológus szakorvosa, aki az ENSZ békemissziójának keretében a Közép-afrikai Köztár­saságban teljesített szolgálatot. Mire a doktornőt július 6-án felvették a VMA fertőző és trópusi betegségek klinikájába, állapota nagyon rossz volt, több szerve is elkezdte felmonda­ni a szolgálatot. Jovanovic 1995 óta volt a védelmi miniszté­rium munkatársa. A sajtóinformációk szerint a katonakórházban még egy maláriagyanús tünetekkel rendelkező békefenntartót ápol­nak, de mivel még nem érkeztek meg a vizsgálatok eredmé­nyei, nem tudható biztosan, hogy malária fertőzte-e meg. A páciens nincs életveszélyes állapotban. (Beta) Egyre többen érdeklődnek az önkéntes katonai szolgálat iránt A zombori, a valjevói és a leskovaci katonai kiképzőközpon­tokba ma összesen 600 újonc jelentkezik önkéntes katonai szolgálatra. A Katonai Akadémiának 42 újonca van, akik páncélos, lövész, légvédelmi és harci kiszolgáló-támogató alakulatoknál szolgálnak majd tiszthelyettesként. A Kato­naorvosi Akadémiába viszont csak 12 személy jelentke­zett szolgálatra, ők az egészségügyi alakulatban lesznek tiszthelyettesek. A szeptemberi sorozásra összesen 1673 jelentkeztek, közü­lük 226 nő volt. A következő, decemberi sorozásra az érdek­lődők közül ismét csak 600 jelentkezőt soroznak majd be önkéntes katonai szolgálatra. (Beta) Nem felosztás, hanem autonómiaforma Hamarosan megalakulhat Koszovóban a szerb községek közössége Rövidesen létrehozzák a szerb községek közösségét Koszo­vóban, legalábbis ez irányú várakozásának adott hangot nyilatkozatában Ivica Dacic kormányfőhelyettes és külügyi tárcavezető. Mint mondta, 1999 után ez lesz az ott élő szerbség legmagasabb politikai önigazgatási formája. A Pink televízió műsorában arra a kérdésre, hogy Koszovó felosztásának első lépése-e ez, Dacic azt válaszolta: most ez az első autonómiaforma, mely alacsonyabb szintű annál, amit mi tartománynak nevezünk. Az európai csatlakozási folyamatról szólva közölte, hogy nem Szerbia, hanem az Európai Unió van késésben, hiszen országunk már előkészítette a csatlakozási tárgyalások minden fejezetét tavaly. Politikai döntésre vártunk, mely­nek meghozására elérkezett a pillanat, állapította meg a külügyminiszter. Szerinte még az év végéig megtartják az unió és Szerbia közötti második kormányközi konferenci­át, ami a csatlakozási tárgyalások valós kezdetének számít. Emlékeztetőül, az első ilyen találkozóra még tavaly január­ban került sor. A migránskérdés kapcsán Dacic elmondta, nem vár gyors megoldást, hiszen menekültek milliói igyekeznek Euró­pa felé. Arra is emlékeztetett, hogy Szerbia számára nem számít minden szempontból újnak az előállt helyzet, hiszen, mint mondta, jelenleg is 220 ezer Koszovóból elköl­tözött személy sorsáról kell gondoskodnia az államnak, 90 ezer menedékjogi kérelmet kell elbírálni, 44 ezer mene­kültstátussal rendelkező tartózkodik hazánkban. Külön problémaként említette, hogy a Szerbiába érkező migrán­­sokat egyik országban sem regisztrálják és azonosítják be, mielőtt átlépnék a szerb határt. 2015. szeptember 1., kedd Kijelölték a szabadkai befogadóállomás helyét Folytatás az 1. oldalról Újságírói kérdésre válaszolva Máglás még elmondta, az állomás kialakításának pénzügyi konstruk­ciója még nem állt össze, építési szakemberek állapítják majd meg, hogy pontosan mekkora beruhá­zás szükséges ahhoz, hogy az állo­más megnyíljon. Ez egyben azt is jelenti, hogy a téglagyár területén, ahol jelenleg gyülekeznek a váro­son áthaladó migránsok, nem lesz semmilyen állomás. A polgár­­mester szerint itt a tulajdonjogi kérdéseket is rendezni kellene, idő viszont nincs, ezt a problémát mielőbb meg kell oldani. Az ideiglenes befogadóállo­mást adományokból építik fel, az adományozó pedig a német Arbe­­iter-Samariter-Bund (ASB) huma­nitárius szervezet lesz, amellyel Szerbia jó viszonyt ápol. Gordan Velev, a szervezet belgrádi irodá­jának vezetője elmondta, az ASB a menekültválság kezdete óta aktív, és együttműködik a szerb kormány­nyal, elsősorban az érintett munka- és szociális­ügyi minisztérium­mal. Velev elégedettségének adott hangot, amiért sikerült megtalál­ni a megfelelő lokációt az állomás kialakítására. - Mindenképpen szeretném hangsúlyozni, hogy ezt a megol­dást nem sikerült volna megtalálni az önkormányzat, a minisztérium és az ASB szoros együttműködése nélkül. Bízom abban, hogy amint azt a polgármester is elmondta, az állomás egy-másfél hónapon belül megnyílhat - mondta Velev. Mint hozzátette, a szervezet eddig Szabadkán minimális mértékben volt jelen, elsősorban az infrast­ruktúra kialakítására fókuszáltak. Magyarkanizsán ők biztosították a zuhanyozók, vizesblokkok és illemhelyek elhelyezését. Szabad­kán a jövendőbeli befogadóállo­máson lévő objektum szanálásá­hoz és rendbetételéhez biztosítanak segítséget.­­ Ez azt jelenti, hogy az önkor­mányzat és az ASB szakcsoportjai a legrövidebb időn belül asztalhoz ülnek, és elkészítik a kalkulációt. Szeretném hangsúlyozni, hogy ez nem jelent majd megterhelést az önkormányzat költségvetésére, a szanálás és felszerelés ugyanis minden felmerülő költségét mi mint donátorok fedezzük majd - mondta Velev. Aleksandar Vulin miniszter is elégedettségének adott hangot, amiért egy fontos probléma megol­dódni látszik, ezzel pedig tehermen­tesebbé válhat a szabadkaiak élete.­­ Szeretném hangsúlyozni: Szerbia kormánya nem tartós befo­gadó központokat alakít ki. Ezt a válságot nem mi okoztuk, ezek az emberek pedig nem szándékoznak Szerbiában maradni. A legmaga­sabb nemzetközi mércéket tiszte­letben tartva igyekszünk segítsé­get nyújtani, és egyáltalán nem áll szándékunkban rákényszeríteni őket, hogy ott maradjanak, ahol nem áll szándékukban maradni - emelte ki Vulin. Hangsúlyosan rámutatott, hogy a szabadkai állo­más kialakítására egyáltalán nem fordítanak költségvetési eszkö­zöket, a teljes anyagi hátteret az adományozók biztosítják. - A kialakítandó objektum menedéket nyújt a bevándorlók­nak, ha beáll a rossz idő. Ezzel segí­tünk a migránsoknak, de segítünk Szabadka polgárainak is, akiknek az élete visszatérhet a rendes kerék­vágásba - mondta Vulin. Újságírói kérdésre reagálva és a magyarországi megoldásra céloz­va Vulin kiemelte, a falak, keríté­sek az emberekhez való viszonyulás nem megfelelő módszerei. Arról is beszámolt, hogy Szerbia mintegy 96 ezer menekültet vett nyilvántartás­ba, szerinte a többi ország még csak meg se közelítette ezt a számot. A hétvégén megjelent hír kapcsán, miszerint Szabadka terü­letén két befogadóállomást alakíta­nak ki, Vulin elmondta, szó sincs két állomásról, egy lesz csak, és az is átmeneti jellegű. Azzal kapcso­latban pedig, hogy a menekültek tömegesen utaznak buszokkal Presevóból Belgrádba, onnan meg Szabadkára, azt mondta, ezek az emberek saját költségükön utaz­nak, ők maguk vásárolják menet­jegyeiket, az állam ilyesmire nem biztosított pénzt. ■ bajk Molnár Edvárd Harmincezer embertől válnak meg Az illetékes miniszter az államapparátus csökkentésének terveit részletezte - Új munkahelyek is nyílhatnak a tervek szerint Az év végéig harmincezer személlyel kevesebben dolgoznak majd az államapparátusban - jelen­tette be Kori Udovicki közigazgatási és helyi önkormányzati miniszter. Hozzátette, hogy a kormány már elkülönítette azt az 5,5 milliárd dináros keretösszeget is, melyből a közszférából távozók végkielégítése­inek kifizetését végzik A foglalkoz­tatottak számát meghatározó krité­riumokat nem hányaveti módon, hanem az adott intézmény valós szükségleteinek figyelembevételével kell meghatározni - közölte Udovic­ki a közszolgálati médiumnak adott nyilatkozatában. Azt a szabályzatot, amelyik meg fogja határozni minden intézmény esetében a foglalkoztatot­tak maximális számát, szeptember közepén hozza majd meg a minisz­térium, ennyi időre van ugyanis a tárcavezető szerint szükség ahhoz, hogy begyűjtsék az adatokat. A becs­lések korábban kilencezer munka­hely megszüntetését helyezték kilá­tásba, a miniszter szerint azonban ez a szám nagyobb is lehet, ha figye­lembe vesszük a nyugdíjba vonu­lókat is. A kormány által alapított ügynökségek számáról szólva Udovicki elmondta, hogy nem sok ilyen létezik, de egyeseket azok közül mégis megszüntetnek, másokat összevonnak majd a taka­­rékkoság és a munka hatékonysá­ga, megfelelőbb szervezettsége érdekében. Ezekben az ügynök­ségekben és a különböző függet­len munkatestületekben mintegy háromezren dolgoznak jelenleg. Nem csupán az elbocsátásokra és nyugdíjba vonulásokra alapoz­za azonban a kormány az állam­­apparátus reformját a tárcaveze­tő szerint. Mint közölte, amikor meghatározzák minden intézmény­ben a foglalkoztatottak maximális számát, akkor új munkások felvé­telére is alkalom nyílhat. Vélemé­nye szerint a leginkább orvosokra lesz majd szükség, továbbá olyan szakemberekre, akik segítséget nyújthatnak az európai integrációs folyamat felgyorsításában, továbbá az európai alapokból lehívott pénz­összegek növelésében, a sikeresebb pályázatok benyújtásában. Maga a racionalizáció már szeptember közepén, az adatok begyűjtését követően kezdetét veheti. Kori Udovicki elmondása szerint az több fázisból tevődik majd össze, s az intézkedések első köre után azonnal felmérést végez­nek azzal kapcsolatban, hogy vala­melyik intézményben hiányzik-e valamilyen káder. Orvosokra már az év vége előtt biztosan szükség lesz, jelentette be. A folyamat jelenleg ott tart, hogy a közigazgatási és helyi önkor­mányzati minisztérium eljuttatja a községeknek a dolgozók maximális számát előíró kvótákat. Arról sem szabad megfeledkeznünk, jelentet­te ki, hogy a racionalizáció folya­mata tulajdonképpen már két éve tart, hiszen ekkor hirdetett az állam létszámstopot a közszférában. Megismételte, hogy az év végéig további harmincezerrel csökken azoknak a száma, akik a műve­lődés, az oktatás, az egészségügy területén, továbbá a közvállalatokat nem figyelembe vevő államappará­tusban dolgoznak. (Beta) Hőséggel indul a szeptember Az első szeptemberi iskolai napon, ma is marad a túlnyomóan napos idő. Az enyhe 13- 24 Celsius-fok körül alakuló hajnalt napközben 33-37 Celsius-fok közötti hőmérséklet követi, a légmozgás gyenge és mérsékelt lesz, csupán Dél-Bánátban erősödhet meg a délkeleti szél, ahol ezáltal elviselhetővé válik a hőség. Szerdán marad a napos és az átlagosnál jóval melegebb időjárás. Csütörtökön hidegfront éri el Vajda­ságot, kialakulhat egy-egy zápor, zivatar, pénte­ken marad záporos, zivataros idő, de a gomoly­­felhő-képződés mellett többórás napsütésre is számíthatunk. Szombaton változóan felhős időre számíthatunk többórás napsütéssel, vasár­nap gyakran lesz erősen felhős az ég, és többfe­lé várható eső, zápor, helyenként zivatar is. Az előrejelzések szerint ma és holnap nem várható fronthatás, csütörtökön és pénteken azonban hidegfront érkezik területünkre. Szombaton és vasárnap már nem lesz fronthatás, de a lehűlés folytatódik, így vasárnap a legmagasabb nappa­li hőmérséklet várhatóan 20 és 25 Celsius-fok között alakul majd. A szakemberek szerint az augusztus végére megmaradt hőség miatt sokan kimerültebbek, fáradékonyabbak lehetnek a megszokottnál. Az éjszakák sem elég enyhék még, sokaknál alvás­zavarok léphetnek fel. Napközben dekoncentrált­­ság jelentkezhet, ami miatt csökken a munkavég­zőképesség. Az idősek és a szívbetegek számára napközben is a sok pihenés javasolt, ők ugyanis még nagyobb veszélynek vannak kitéve ebben a hőségben. A fejfájás és a migrén továbbra is sokak­nál jelentkező problémák lehetnek Lehetőség szerint kerüljék a nehéz, zsíros ételek fogyasztá­sát, helyette könnyű ételeket fogyasszanak, például halat. A folyadék-utánpótlásra is ügyeljenek, az ásványvizek, gyümölcslevek fogyasztása aján­lott, az alkoholos italokat pedig lehetőség szerint mellőzzék. A parlagfű virágpora tovább növeked­het a levegőben, az allergiások tünetei fokozódhat­nak. Az IJV-sugárzás 11 és 16 óra között az erős kategória értékeit is eléri, nagy a leégésveszély. Célszerű minél hamarabb árnyékot keresni. A különböző érzékenységű emberek külön­féle módon reagálnak a légkörben zajló folyama­tokra. A szakemberek szerint a frontátvonulások alkalmával a szervezetünknek megnövekedett keringési igényt kell kielégítenie, amit a szívbe­tegek egy csoportja nehezen tud kompenzálni. Gyakoriak ilyenkor az elégtelen keringés kapcsán fellépő tünetek, mint pl. nehezített légzés, foko­zott fáradékonyság, vérnyomáspanaszok vagy akár lábdagadás is előfordul. ■ dió

Next