Magyar Szó, 2015. október (72. évfolyam, 227-253. szám)
2015-10-09 / 234. szám
2 KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com szajtó A NATO kész katonákat küldeni Törökországba A NATO kész katonákat küldeni Törökországba, hogy megvédje tagországát a déli irányból érő fenyegetések ellen - közölte tegnap Jens Stoltenberg a katonai szövetség védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója előtt. A katonai szövetség már reagált is a fenyegetésre kapacitásának, csapásmérő képességének és készültségének fokozásával, hogy katonákat küldhessen a déli szárnyára, így Törökországba is - mondta a NATO főtitkára, és megjegyezte, hogy Oroszország szíriai légicsapásai és robotrepülőgépekkel végrehajtott támadásai aggodalomra adnak okot. „Szíriában az orosz katonai aktivitás nyugtalanító fokozását láttuk. Számos kihívással állunk szemben sok irányból, konfliktussal, instabilitással és a biztonság hiányával. Megvizsgáljuk, mit kell tennünk, hogy hozzáillesszük a NATO-t a jelenlegi és jövőbeni kihívásokhoz. Ez különösképpen fontos, tekintettel arra, hogy orosz harci gépek a közelmúltban többször megsértették a NATO légterét Törökországban” - mondta Stoltenberg. A brüsszeli találkozón a miniszterek két új parancsnoki központ létrehozásáról döntöttek Magyarországon és Szlovákiában, kiegészítendő a balti országokban és Lengyelországban, Romániában, illetve Bulgáriában létrehozott hat parancsnoki központokat. Az új parancsnoki központok tervezési és koordinációs szerepet töltenek be katonai gyakorlatok során, illetve az újonnan felálló gyorsbeavatkozású erő esetleges bevetésekor. Ismét násznépet bombáztak Jemenben Legalább tizenöten meghaltak és huszonöten megsebesültek Jemenben, amikor a síita húszi felkelők ellen harcoló, Szaúd- Arábia vezette arab koalíció harci gépei egy esküvőt ünneplő násznépre mértek csapást. A légicsapás egy, a húszi lázadókat támogató törzsi vezető otthonát érte Szánban városában, a fővárostól, Szanaától 113 kilométerre délkeletre. Szeptember végén a szunnita koalíció gépei több mint 130 ember halálát okozták, amikor Jemenben lebombázták egy lakodalom résztvevőit. Ezt azonban múlt heti közleményükben tagadták a koalíciót alkotó arab államok. Nemzetközi emberi jogi csoportok aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy egyre több a civil áldozat a konfliktusban. Az ENSZ adatai szerint eddig ötezer ember vesztette életét, nagyjából 25 ezer pedig megsebesült, és mintegy 1,3 millióan kényszerültek a lakóhelyük elhagyására. Spanyolországnak háromszázezer euróba került a királyváltás A spanyol költségvetésnek több mint 300 ezer euróba került I. János Károly király lemondása és az új uralkodó VI. Fülöp trónra lépése - derült ki a miniszterelnökség egy képviselői kérdésre írt válaszából. Eszerint 170 ezer euró a miniszterelnökség költségvetését terhelte, 132 ezer eurót pedig a parlament fizetett. I. János Károly 2014. június 18-án írta alá lemondó nyilatkozatát, az új király beiktatási ceremóniáját pedig másnap rendezték, amely több ünnepélyes eseményből állt. Először az uralkodói rezidencián, a Zarzuela-palotában, a volt király átadta fiának a fegyveres erők főparancsnoki derékszalagját. Majd a parlamentben megtartották a hivatalos beiktatást mintegy ezer meghívott jelenlétében. A buszbérlés és a vendégek szállítása a helyszínek között 4400 euróba került, a felszolgált kávéért ezer eurót fizettek. Mivel a beiktatás ünnepnapnak számított, a parlamentben aznap dolgozó személyzetnek 36 ezer euró járt. Az ünnepség miatt a parlamentben több belsőépítészeti átalakítást kellett elvégezni: felépítettek egy dobogót, ahol elfért a királyi család és az állami elöljárók, itt történt meg az ünnepélyes beiktatás is. Ennek költsége 55 ezer euró volt. A parlamenti székek cseréje, hogy legyen elég férőhely, 3 ezer euróba került. Az elszámolásban nincsenek benne a biztonsági költségek, mivel azok nem számítottak rendkívüli kiadásnak. A spanyol királyi család éves költségvetése 7,7 millió euró. Kiadásaik, VI. Fülöp egyik első intézkedésének köszönhetően nyilvánosak és nyomon követhetőek az interneten. Hetven embert mészároltak le Irakban Egy, az iraki kormány oldalán harcoló szunnita törzs hetven tagját mészárolták le az Iszlám Állam (IÁ) fegyveresei Irak nyugati részén - közölték törzsi vezetők és az ENSZ. Az áldozatok Albu Nimr törzs tagjai voltak, akiket vasárnap öltek meg a nyugati Anbár tartomány székhelyétől, Ramáditól északra. Naim Gaúd törzsi vezető szerint az LA fegyveresei az rendőrség és a hadsereg tagjainak, valamint a dzsihadisták ellen harcoló törzsi harcosoknak a családtagjait, testvéreit és apáit gyilkolta le. Az ENSZ iraki missziója közölte, hogy az IÁ már nem első alkalommal támadt az Albu Nimr törzs tagjaira, miután a szunnita csoport kitartóan harcol a szintén szunnitákból álló terrorszervezet ellen, az IÁ által hitehagyottnak tartott síiták által vezetett iraki biztonsági erők oldalán. Egy évvel ezelőtt a törzs mintegy 300 tagját gyilkolták meg Ramádi közelében. (Forrás: MTI/Reuters/AFP/TASZSZ/AP/APA) Szíriában az orosz-csecsen háború harmadik felvonása zajlik Bár Oroszország szíriai beavatkozásának nem ez az elsődleges célja, harci gépeik a lázadók bombázása során egyúttal a közel-keleti országban harcoló csecsenekre is csapásokat mérnek - olvasható az AFP friss elemzésében. Az orosz légierő szeptember 30-a óta hajt végre légicsapásokat Szíriában, a harci gépek a kormányhadsereget szorongató felkelőknek elsősorban a nyugati Latakia, valamint az északnyugati Aleppó és Idlíb tartományban lévő állásait bombázzák. Szakértők szerint az ezen területeken tevékenykedő lázadók jelentős része Oroszország észak-kaukázusi részéről, Csecsenföldről és Dagesztánból, illetve két közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságból, Üzbegisztánból és Tádzsikisztánból érkezett. 2012 óta fegyveresek ezrei utaztak Csecsenföldről Szíriába, hogy csatlakozzanak a Bassár el-Aszad elnökhöz hű erők ellen harcoló felkelőkhöz. Thomas Pierret, az Edinburgh-i Egyetem professzora kiemelte, hogy bár a gyakran orosz állampolgárságú csecsen harcosok szíriai jelenléte nem volt meghatározó fontosságú Vlagyimir Putyin elnöknek a légicsapások megindításáról szóló döntésében, az orosz-csecsen háború harmadik felvonása zajlik jelenleg a közelkeleti országban. Az első csecsenföldi háború 1994 és 1996 között zajlott, majd a csecsen szeparatistáknak tulajdonított oroszországi terror" cselekmények nyomán Moszkva 1999-2000 folyamán újabb véres háborút vívott az Észak-Kaukázusban. Az első kaukázusi fegyveresek 2012 nyarán jelentek meg Szíriában, többségük az Aleppóért folyó harcokhoz csatlakozott. A jó katonák hírében álló kaukázusi harcosok - akiket arab fegyvertársaik általánosítva csecseiknek neveznek még akkor is, ha az orosz Kaukázus egy másik részéből származnak - egy része korábban az iraki és az afganisztáni háborúban is részt vett. Grigorij Svedov, a Kavkazuzel.ru szakportál főszerkesztője hangsúlyozta, hogy a két régió, a Kaukázus és a Közel-Kelet ezen része között történelmi kapcsolatok vannak. Jordániához hasonlóan Észak-Szíria lakosságának egy része is kaukázusi származású, az 1870-es években zajlott orosz-török háború alatt és után e térségből sokan a Közel-Keletre költöztek. „Vannak olyan területek, ahol erősen koncentrálódnak a kurnyikok, a lakok, az avarok, a darginok és persze a cserkeszek" - mondta a szakember a Dagesztánban és Kabard-Balkárföldön élő népcsoportokra utalva. Az OSDH emigráns szervezet arról számolt be, hogy jelen pillanatban legalább kétezer, Csecsenföldről, Dagesztánból és Oroszország más részeiből érkezett fegyveres harcos Szíriában. Andrej Novikov, a Független Államok Közössége (FÁK) terrorellenes központjának vezetője szerint egyedül az Iszlám Állam soraiban kétezer orosz állampolgár harcol. A kaukázusi fegyveresek Idlíb, Aleppó és Latakia tartományban koncentrálódnak, ahol sokan közülük az al-Kaida szíriai ágának tartott an- Nuszra Front soraiban harcolnak. Idlíb és Latakia tartományban egy másik csoport, az Ajad Kavkaz (Kaukázus Katonái) is jelen van. Roman Caillet szakértő szerint az oroszok ebből kifolyólag azt gondolhatják, hogy jobb az an- Nuszra Frontra fókuszálni, mivel az LA-t már bombázza az Egyesült Államok vezette koalíció. Az intervenció kezdete óta orosz illetékesek nyilvánosan nem tettek említést az Oroszországból érkező harcosok szíriai jelenlétéről, ám Putyin a beavatkozás első napján azt mondta: „gyorsan kell cselekedni, fel kell venni a harcot a fegyveresek és a terroristák ellen az általuk uralt területeken, le kell őket győzni, és nem megvárni, amíg ők jönnek el hozzánk”. Az OSDH első embere szerint „az oroszok a szíriai csecsen harcosokat veszik célba, hogy leszámoljanak az általuk jelentett fenyegetéssel, még mielőtt terrorcselekményeket hajtanának végre Oroszországban”. Alekszej Malasenko politológus, a moszkvai Carnegie Központ szakértője lehetségesnek tartja, hogy a szíriai beavatkozás nyomán újabb terrortámadásokat fognak elkövetni Oroszországban, de - mint mondta - „mindenesetre fel kell rájuk készülni”. (Forrás: MTI/AFP/AP) Liveleak.com A dzsihadisták soraiban harcoló csecsének ünnepük a szíriai kormányerők feletti győzelmet Szabó József Sokan abban reménykedtek, hogy Angela Merkel és Francois Hollande ismerteti az Európát nyomasztó menekültválság megoldásának receptjét. A német kancellár és a francia államfő azonban nem kész ilyen tervekkel. Az Európai Parlamentben (EP) mondott szerdai beszédükben legalábbis nem volt szó átfogó és részletes válságkezelési javaslatról, csak néhány ötlettel álltak elő. Mindeközben szép csöndben megkezdődött a földközi-tengeri embercsempészet megakadályozását szolgáló EUNAVFOR Med haditengerészeti művelet második szakasza. Az akció az uniós tagországok támogatásával még júliusban indult, Enrico Credendino olasz ellentengernagy irányításával. A kezdeményezés célja az Észak-Afrikából - főleg Líbiából - Európába tartó hatalmas menekültáradat visszaszorítása a Földközi-tengerről, s az emberkereskedők elleni katonai fellépés. A nyáron (az első fázisban) a menekülőket „utaztató” bűnszövetkezetek, hálózatok tengeri tevékenységét mérték fel, és azonosították a bandák hajóit. Elsősorban a csempészútvonalakat derítették fel, a nyílt tengeren bajba került illegális migránsokat pedig kimentették. A műveletbe több mint tíz ország legalább 15 hadihajója és felderítő repülőgépe kapcsolódott be. Eddig húsz gyanús vízi járművet sikerült nyilvántartásba venni, nagy részük (17 hajó) Líbiából indult az ókontinens felé az illegális migránsokkal, a többi Egyiptomból. Líbia azért a legkedveltebb afrikai terep az Európába menekülők számára, mert az országban teljes a zűrzavar, fegyveres bandák és terrorszervezetek uralkodnak, amelyek - a szedett-vedett rendőrséghez és parti őrséghez hasonlóan - pénz fejében mindenkit tovább engednek. Az ország 1770 kilométer hosszú partvidéke szinte teljesen ellenőrizetlen. Az első (felderítési) szakaszban az uniós művelet résztvevői azonban még nem állíthatták meg a gyanús hajókat, de a hét derekától, vagyis Merkel és Hollande közös EP-fellépése óta, új szabály érvényes. Az EUNAVFOR Med művelet második „felvonásban” a haditengerészet ugyanis már nemcsak felkutatja, hanem a nemzetközi vizeken feltartóztathatja, átvizsgálhatja és szükség esetén el is kobozhatja az embercsempészek vízi járműveit, sőt egyéb eszközeit is. (A menekülőket meg viheti a legközelebbi olasz táborba.) Szakértők megkésettnek tartják az akciót, mivel Líbia helyett már hónapok óta Törökország érintésével - részben az Égeitengeren - érkeznek a legtöbben az EU-ba. Az Európa felé vezető migrációs útvonalak között a földközi-tengeri a legforgalmasabbak és a legveszélyesebbek közé tartozik. Tavaly csaknem 3500 menekülő fulladt a vízbe vagy tűnt el. Az idén több mint 300 ezren vágtak neki a tengeri útnak. Az átkelés az év első nyolc hónapjában már mintegy 2500 ember életébe került. Lehalásznák a csempészhajókat 2015. október 9., péntek Négyszázmillióval több a migrációs válság kezelésére Az uniós tagországok belügyminisztereinek tanácsa tegnap elfogadta azt a költségvetést módosító javaslatot, amelynek révén az unió az idén mintegy 400 millió euróval több kötelezettséget vállalhat a migrációs válság kezelése érdekébén.* A pénz többségét, 300 millió eurót azoknak az unión kívüli országoknak a támogatására fordítják, amelyek a szíriai menekültek többségét befogadták. Százmillió euróval az a keret bővül, amelyből Brüsszel a tagállamoknak nyújthat rendkívüli segítséget a válságkezeléshez. Ezenfelül 56 millió euró kifizetését is jóváhagyták humanitárius segítségnyújtás céljára. Emellett az ahhoz szükséges pénzre is rábólintottak, hogy a migrációs válság kezelésében részt vevő uniós ügynökség, a Frontex határőrizeti ügynökség, a menekültügyi támogató hivatal és az Europol 120 fővel bővíthesse létszámát. A miniszterek tanácskozását követően Jean Asselborn, a tanács soros elnökségét ellátó, Luxemburg bevándorlási minisztere elmondta, hogy a belügyminiszterek ott folytatták a munkát, ahol a legutóbb abbahagyták, a 160 ezer menekült áttelepítésének részleteiről egyeztettek. Az első áttelepítés egyébként most pénteken lesz, eritreai menekülteket helyeznek át Olaszországból Svédországba. „Nyilvánvaló, hogy az áttelepítés csak akkor lehetséges, ha a hotspotok hibátlanul működnek” - sütögette le Asselborn, és azt is tudatta, hogy a tanács további 670 ember mozgósításához járult hozzá a menekültek kezelésének felgyorsításához. Mint mondta, akiket megillet a védelem, azoknak menekültstátust kell adni, akiket viszont nem, azokat haza kell küldeni. Ennek érdekében a Frontexen belül önálló részleg jöhet létre a visszaküldések kezelésére és megszervezésére. A tárcavezető arról is beszámolt, hogy a miniszterek a határellenőrzésről is vitát folytattak, s a többség az mellett van, hogy bár a határok védelme jelenleg alapvetően tagállami felelősség, a külső határokat közösen és hatékonyabban kell(ene) ellenőrizni. A többség a Frontex megerősítését és új határellenőrzési technológiák alkalmazását is támogatja. Asselborn leszögezte: a schengeni övezet jövője a külső határok megvédésének hatékonyságától függ. „Ha nem tudjuk hatékonyabbá tenni a külső határok ellenőrzését, akkor hatalmas annak a kockázata, hogy a schengeni övezet nem éli túl” - mondta. (Forrás: MTI)