Magyar Szó, 2015. december (72. évfolyam, 279-302. szám)
2015-12-01 / 279. szám
2015. december 1., kedd Mm fitt 3 kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ A Kárpát-medencei magyar szakképzés fejlesztésének alapjai . Megtartották 2015 a külhoni szakképzés éve program zárókonferenciáját Herceg Elizabetta A Nemzetpolitikai Államtitkárság 2012 óta minden évben tematikus évet hirdet. 2012-ben az óvodásokat, 2013-ban a kisiskolásokat, 2014-ben pedig a felsősöket helyezték középpontba. 2015-ben meghirdették a 2015 a külhoni magyar szakképzés éve programot, melynek záró konferenciájára tegnap került sor Budapesten. A Magyarság Háza konferenciatermében nagyszámú érdeklődő részvételével bemutatták a külhoni szakképzés éve program eredményeit, az elkészített szakképzés-fejlesztési koncepciókat, továbbá részletesen beszámoltak a programot támogató tudományos kutatások eredményeiről. A rendezvény keretében a magyarországi érintett tárcák képviselői és a felvidéki partner, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége - ahogy az az év folyamán a többi külhoni magyar régióban megtörtént már - elvi megállapodást kötött a felvidéki magyar szakképzés hosszú távú fejlesztése érdekében történő együttműködésről. A rendezvényt Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai államtitkára nyitotta meg. Elmondta, a magyar kormány 500 millió forinttal támogatta a szakképzés éve programot, és mintegy 10 000 diákot, oktatót sikerült megszólítani az elmúlt hónapokban. A rendelkezésre álló eszközök nagyobb részét, 300 millió forintot tanműhelyek felszerelésére költötték, de emellett számos program, továbbképzés, szakmai gyakorlat, konferencia megvalósult. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy Magyarország és a külhoni magyar régiók megerősítése szempontjából Magyarország számára prioritás a gazdaságfejlesztés, ezért 2016-ban is a szakképzés marad előtérben. A konferencia folytatásában a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Földművelésügyi Minisztérium által megvalósított programokról Cseresnyés Péter államtitkár és Román István, helyettes államtitkár szóltak, majd a régiós szakképzés-fejlesztési koncepciók bemutatása következett. Az erdélyi és felvidéki stratégia bemutatását követően Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke felszólalásában a vajdasági helyzetképet szemléltette és a készülő oktatásfejlesztési stratégia tükrében a vajdasági magyar szakképzés céljait ismertette, melynek keretében 2020-ig magyar szakképzési kompetenciaközpontok létesülnek, de a szórványra is hangsúlyt fektetnek. Hajnal megköszönte a szakképzés éve keretében megvalósuló figyelmet és támogatást. A magyarkanizsai Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpontban növényszaporító és komposztáló tanműhely, valamint hidropónia, a topolyai Mezőgazdasági Iskolában állategészségügyi, mezőgép tanműhely és a jövendőbeli pékek számára egy tanműhely létesült, emellett Adán a Műszaki Iskola tanműhelyének és Szabadkán a Bosa Milicevic Szakközépiskola tankonyhájának felszerelésére is sor került a program keretében. A konferencián a kárpátaljai, horvátországi és muravidéki szakképzés helyzetét, fejlesztési stratégiáit is ismertették. A Nemzetpolitikai Kutatóintézet a HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központtal és a CESCI Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálatával egy hiánypótló munkaerőpiaci kutatást végzett, amely segíti a munkaerőpiaci igények és a szakképzés összehangolását. A zárókonferencia második részében 2015 a külhoni magyar szakképzés éve programot támogató tudományos kutatások kerültek bemutatásra, a szakképzés helyzetét, a térségek munkaerőpiacát bemutatva. A vajdasági helyzetfelmérés eredményeit Erős Ervin (CESCI) ismertette. Észak- Bánság és Észak-Bácska területén elvégzett kutatásban a szakképzés, illetve a foglalkoztatási helyzetet vizsgálták az oktatás és vállalkozások szempontjából, illetve, hogy mennyire kapcsolódik a két szféra. Sajnos az eredmények nem túl jók, a duális képzés hozhatna előremutató eredményt, és át kell gondolni a szakképzés irányait is - fogalmazott Erős Ervin. Ötös András Potápi Árpád: 2016-ban is a szakképzés marad előtérben Hajnal Jenő, az MNT elnöke a vajdasági helyzetképet szemléltette Az unokáink kérdezni fogják Áder János a civilizációt veszélyeztető hatások megelőzésére szólított fel a párizsi klímacsúcson A döntéshozók erkölcsi felelősségére mutatott rá és a klímaváltozás civilizációt veszélyeztető hatásainak megelőzésére szólított fel hétfőn Áder János köztársasági elnök az ENSZ 21. klímakonferenciája nyitónapján elmondott beszédében, a Párizs közeli Le Bourget-ban. „Van egy visszatérő álmom” - kezdte beszédét a köztársasági elnök. Ebben az álomban a még meg nem született unokája kéri számon az államfőn 25 év múlva azt, hogy a világ miért nem akadályozta meg a klímaváltozás azon negatív hatásait, amelyek akkorra már közvetlenül veszélyeztethetik az emberi civilizációt. „Vajon 25 évvel ezelőtt ti megakadályozhattátok volna mindazt, ami mára bekövetkezett? Miért nem hallgattatok a tudósokra? Miért hagytátok figyelmen kívül a kutatási eredményeket? Hiszen tudtátok, hogy az üvegházhatású gázok mennyisége már 2015-ben olyan magas volt, mint az azt megelőző 800 ezer évben sohasem. Tudtátok azt is, hogy 3 millió évvel ezelőtt a Föld történetében volt már hasonló mennyiségű szén-dioxid a légkörben, és azt is tudtátok, hogy mi volt mindennek a következménye. Mindöszsze 3 fokkal magasabb földfelszíni hőmérséklet, de 9 méterrel magasabb tengervízszint” - sorolta a köztársasági elnök. Áder János szerint, ha az emberiség nem változtat mostani felelőtlen magatartásán, annak olyan súlyos következményei lehetnek, mint „az aszályok, árvizek, elsivatagosodás, pusztító természeti katasztrófák, éhínség, migráció és háborúk”. A köztársasági elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy az ezredforduló óta a tudományos érveken túl már a saját bőrünkön érezhetjük a természet jelzéseit. Majdani unokája nevében tette fel a kérdést, hogy az emberiség miért nem vonta le időben a megfelelő következtetéseket, amelyek azt bizonyították, hogy a klímaváltozásnak súlyos gazdasági következményei is lesznek, és miért nem honosította meg a klímabarát technológiákat, miért nem támogatta nagyobb mértékben az erre irányuló kutatásokat, miért nem hallotta meg a világ vallási vezetőinek intéseit, amelyek a jövő generáció iránti felelősségre figyelmeztettek. Áder János beszéde végén reményét fejezte ki, a következő napokban eldől, hogy mit tudunk válaszolni ezekre a kérdésekre, és 25 év múlva az unokáinknak nem kell feltenniük ezeket a kérdéseket. (MTI) „Ha az emberiség nem változtat mostani felelőtlen magatartásán, annak olyan súlyos következményei lehetnek, mint az aszályok, árvizek, elsivatagosodás, pusztító természeti katasztrófák, éhínség, migráció és háborúk.” MTI Áder János felszólalása Kezdődhet az aláírásgyűjtés Magyarország szavazati jogának megvonására Jegyzékbe vette az Európai Bizottság azt az állampolgári kezdeményezést, amely arra szólítja fel az unió javaslattevő-végrehajtó intézményét, hogy kezdeményezze Magyarországgal szemben az uniós alapértékek megsértése miatti eljárás megindítását. A brüsszeli bizottság hétfői közleménye szerint a biztosok testülete november 24-én vitatta meg a kezdeményezést, és arra a következtetésre jutott, hogy adottak a jegyzékbe vétel jogi előfeltételei. Tartalmi szempontból a biztosok nem vizsgálták a kezdeményezést. A kezdeményezőknek most egy évük van arra, hogy összegyűjtsék az EU-országokban a szükséges számú, összesen egymillió aláírást. Ha a polgári kezdeményezés sikerrel zárul, azaz ha legalább hét uniós országban összegyűlik a megfelelő számú aláírás, akkor a bizottság elindíthatja a „hetes cikk szerinti eljárást”, amellyel megvonnák Magyarország szavazati jogát. A Magyarország elleni eljárás kezdeményezői azt állítják, hogy 2010-es kormányra kerülése óta Orbán Viktor miniszterelnök számos antidemokratikus, idegengyűlölő és a jogállamiságnak ellentmondó intézkedést hozott. A kezdeményezők elfogadhatatlannak minősítették a menekültekkel szembeni magyar hatósági bánásmódot is. (Forrás: MTI) Új korszak kezdődik a magyar-iráni kapcsolatokban Új korszak kezdődik Magyarország és Irán kapcsolataiban - mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Teheránban, miután megbeszélést folytatott Esak Dzsahangiri iráni első alelnökkel, a két ország miniszterei pedig több kétoldalú megállapodást is aláírtak, például a kettős adóztatás elkerüléséről és a befektetések ösztönzéséről. A kormányfőt katonai tiszteletadással fogadták az iráni fővárosban, ahová keddig tartó hivatalos látogatásra érkezett. A magyar küldöttségnek tagja több kormánytag, és a politikai egyeztetésekkel párhuzamosan egy magyar üzletemberekből álló csoport is tárgyal Teheránban. Az iráni első alelnökkel folytatott délelőtti megbeszélés után Orbán Viktor sajtónyilatkozatában örömét fejezte ki, hogy Irán „átvészelte” a szankciós időszakot, és visszatér a világgazdaság és a világpolitika vérkeringésébe. „A tisztelet kultúrájának nevében érkeztünk. Magyarország a nemzeti szuverenitás politikájának talaján áll. Biztosak vagyunk abban, hogy Irán nélkül ennek a régiónak a nagyon bonyolult ügyei nem rendezhetőek, a térség nem stabilizálható” - fejtette ki a miniszterelnök. Esak Dzsahangiri alelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a két ország gazdasági kapcsolatai az elmúlt években jelentősen visszaestek, de biztos benne, hogy a mostani miniszterelnöki látogatás erősíteni fogja a gazdasági együttműködést, amelyben nagyon sok lehetőség rejlik. Hangsúlyozta: Irán üdvözli azokat a magyar cégeket, amelyek befektetési szándékkal érkeznek az országba. Az Iráni Kereskedelmi és Iparkamara épületében mintegy 200 magyar és iráni üzletember részvételével rendezett tanácskozáson a miniszterelnök - a kormány öt minisztere társaságában - kifejtette: a nehéz szankciós időszak alatt Irán láthatóan nagy energiákat halmozott fel, amelyek egy nagy gazdasági korszakot indíthatnak el az ország fejlődésében. Nem véletlen, hogy „a korábban Iránnal szemben oly bőszen a szankciók mellett érvelő nyugati országok nagy delegációi egymásnak adják a kilincset” - fogalmazott. Orbán Viktor közölte: felállítják a magyar-iráni gazdasági vegyes bizottságot, valamint döntés született továbbá arról, hogy Magyarország külkereskedelmi irodát hoz létre Teheránban, és amint „kifut” az Iránnal szembeni szankciók rendszere, az Eximbank nyújtotta finanszírozás is lehetővé válik - tájékoztatott. (Forrás: MTI) MTI Orbán Viktor az iráni-magyar üzleti találkozón Ötven kilométer hosszú lesz a macedón kerítés A macedón-görög határ ötven kilométeres szakaszán épül majd három méter magas kerítés, ebből eddig mintegy tíz kilométer készült el - számolt be róla a vestLink című macedón hírportál hétfőn. A lépés célja, hogy a migránsokat az áteresztőpontokra, a legális határátkelőhelyekre tereljék, és ezzel szabályozzák az országba irányuló áradatot. Kerítés azokon a szakaszokon épül, ahol a leggyakrabban igyekeznek a migránsok illegálisan bejutni Macedóniába. A kerítés építése a múlt hét végén kezdődött, és a tervek szerint tíz nap alatt be is fejezik a munkálatokat - közölte a lap a hadsereg egy forrására hivatkozva. A görög-macedón határon jelenleg mintegy ezer nem háborús övezetből érkező, főleg iráni ember vár arra, hogy enyhüljenek a feltételek. Több száz gazdasági bevándorlónak minősülő migráns már visszafordult, és más útvonalat keres vagy megpróbál ideiglenes szállást találni a görög városokban. A macedón hatóságok vízágyúkat telepítettek a gyevgyelijai határátkelőhöz, hogy szükség esetén így fékezzék meg azokat, akik átszöknének a határon, illetve ha a hétvégi eseményekhez hasonlóan ismét elkezdenék bontani a kerítést. A vízágyút egyelőre nem vetették be, a rohamrendőrök könnygázzal és hanggránátokkal oszlatták fel a feldühödött tömeget, amely kövekkel, botokkal, tégladarabokkal dobálta őket. (MTI)