Magyar Szó, 2016. január (73. évfolyam, 1-23. szám)

2016-01-13 / 8. szám

2KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com RÖVIDEN NÉMETORSZÁGI MOLESZTÁLÁS Megállapodtak a kiutasítási szabályok szigorításáról Megállapodtak tegnap Berlinben a német kormánypártok a szabadságvesztésre ítélt külföldiek kiutasítására vonatkozó szabályok megszigorításáról. A konzervatív vezetésű belügy­minisztérium és a szociáldemokrata vezetésű igazságügyi minisztérium javaslata szerint a Kölnben és más városokban szilveszterkor nők ellen elkövetett támadások miatt bevezetik, hogy ki kell utasítani mindazon külföldieket, akiket szexuá­lis bűncselekmény, élet vagy testi épség, illetve tulajdon elleni bűncselekmény, vagy hivatalos személy elleni erőszak miatt szabadságvesztésre ítéltek, függetlenül a büntetés időtartamá­tól és attól, hogy letöltendő vagy felfüggesztett-e a büntetés. Továbbá az eddigi három év helyett egy év letöltendő szabad­ságvesztés lesz az a határ, amely felett egy elítélt menekült esetében megvonják a menekültstátust - jelentette be közös sajtótájékoztatón Thomas de Maiziére belügyminiszter és Heiko Maas igazságügyi miniszter. Egy másik berlini sajtó­­tájékoztatón Angela Merkel kancellár újságírói kérdésre azt mondta, hogy a javaslatokból a lehető leggyorsabban jogsza­bályokat alkotnak. SZÍRIAI VÁLSÁG A kormányerők behatoltak a felkelők északnyugati fellegvárába A szíriai kormányerők tegnap behatoltak a stratégiai fontos­ságú Szalma nevű településre, amely a Bassár el-Aszad elnök ellen harcoló felkelők fő bástyája az északnyugati Latakia tartományban. Az OSDH jelentése szerint: „a szíriai hadsereg, a vele szövet­séges milíciák és a libanoni Hezbollah radikális síita szervezet harcosainak támogatásával, valamint az intenzív orosz légi­csapásoknak köszönhetően tudott benyomulni Szalma keleti részébe, ahol jelenleg heves harcot vív az al-Kaida helyi ágának számító an-Nuszra Fronttal és más iszlamista felkelőkkel.” A tegnapi offenzívát megelőzően az orosz légierő 120 csapást mért Salma körzetére. A kormányerők az utóbbi napokban számos falut visszafoglaltak a környéken. A tengerszint felett 800 méteres magasságban fekvő Szalma 2012 júliusa óta van a felkelők kezében. IRÁNI ATOMPROGRAM Mégsem szerelték ki az araki erőmű reaktormagját A Fársz hírügynökség hétfői jelentésével ellentétben egyelő­re mégsem szerelték ki Irán iraki atomerőművének reaktor­magját - derül ki az Iráni Atomenergia-ügynökség tegnapi nyilatkozatából. Az úgynevezett nehézvizes erőmű átalakítása az Irán és a nagyhatalmak között született megállapodás része, és azt szol­gálja, hogy a létesítményben ne lehessen atomfegyverben is felhasználható plutóniumot előállítani. A teheráni hatóság most azt közölte, hogy a reaktormag kiszerelése „a következő napokban” megtörténik. Ali Asgar Zarean, az ügynökség helyettes vezetője az állami televízióban arról beszélt, hogy Kínával terveznek megállapodni a reaktor átépítéséről, és az egyezséget a jövő héten megköthetik. Zarean arról is beszélt, hogy az araki erőműben felhasználni tervezett nehézvízből negyven tonnát közvetítőn keresztül az Egyesült Államoknak adnak el. A közvetítő országot nem nevezte meg, s nem beszélt sem az árról, sem az átadás időpontjáról. Irán a nehézvizet is maga állította elő Arakban. Az orosz hadsereg három új hadosztályt telepít a nyugati országrészbe Három új hadosztályt hoz létre az idén a nyugati országrész­ben az orosz védelmi minisztérium - jelentette be tegnap Szergej Sojgu tárcavezető, hangsúlyozva, az új hadosztá­lyok telepítésével jár az, hogy lakhatóvá kell tenni az állandó állomáshelyüket, gyakorlótereket, haditechnikai eszközök tárolásához szükséges létesítményeket kell létrehozni, illet­ve biztosítani kell a lakhatást a személyi állomány számára. Sojgu nem fűzött magyarázatot a hadsereg nyugati szárnyának megerősítéséhez, de ezt az idei év egyik legfontosabb feladatá­nak nevezte. Az Ukrajnához tartozó Krím oroszországi annektálása arra ösztönözte a NATO-t, hogy megerősítse a katonai szövet­ség keleti peremén lévő országok, elsősorban a balti államok védelmét. Sejthető, hogy az új orosz hadosztályok telepítése a nyugati szárnyra ezzel hozható összefüggésbe. Öt év után szabadult egy kanadai túsz Az afganisztáni tálib felkelők bő öt év fogva tartás után elen­gedték egy kanadai túszukat, Colin Rutherfordot - jelentette be Stéphane Dion, Kanada külügyminisztere. Rutherford 26 éves volt, amikor 2010 novemberében történelmi helyeket és nevezetességeket látogatva Afganisztánban járt turistaként, és nyoma veszett. Mint később kiderült, tálib felkelők elfogták, mert úgy vélték, hogy kém. Visszaadására hétfőn került sor, Gazni tartományban, akciófil­met idéző körülmények között: a tálibok helikopterrel vitték őt a megbeszélt, igen elhagyatott helyre, amely fölött ugyanakkor afgán harci repülők köröztek. Rutherfordot Katar közbenjárá­sára engedték szabadon, de a váltságdíj összege és körülményei ismeretlenek. (Forrás: MTI/Reuters/TASZSZ/AFP/AP/EFE) Mjkmr&n Francia bombázók támadták az IÁ líbiai állásait Francia Rafale vadászbom­bázók (a felvételen) mértek csapásokat az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet líbiai állásaira az al-Maszri al- Jóm című egyiptomi napilap tegnapi beszámolója szerint. Líbiai források szerint a francia légierő bombázta a dzsihadistákat, Párizs nem reagált a hírekre. Az egyiptomi lap úgy tudja, a hadművelet keretében vasárnap este legalább öt csapást mértek a terrorcsoport líbiai főhadiszállása, Szírt kikötőváros közelében lévő célpontokra. Az al-Vaszat című líbiai lap névtelen forrásokra hivat­kozva azt írta, hogy a Rafale típusú gépek a támadást olyan hírszerzé­si értesülésekre alapozva hajtották végre, amelyek egyenesen a tobruki központtal működő, nemzetközileg elismert kormányzat hadserege, a Líbiai Nemzeti Hadsereg (LNH) főparancsnokságától származtak. A források szerint az IÁ legalább 14 harcosát vesztette el a légicsa­pásokban, köztük magas rangú vezetőket. Azt is közölték, hogy a hadműveletek folytatódni fognak a francia légierővel szoros együtt­működésben, a líbiai kormány kérésére. Az LNH egyik Facebook-olda­­lán megjelent bejegyzés szerint „a francia harci gépek célpontokat támadtak Szirtben és (az onnan 100 kilométerre nyugatra fekvő) Bin Dzsavádban”. Egy nappal később azonban ugyanazon az oldalon az is megjelent, hogy a hadsereg szóvi­vője cáfolta a francia vagy bármi­lyen más külföldi (nem arab) légi­erővel folytatott együttműködést az említett műveletben. Az algériai al-Habar című lapban napokkal korábban megjelent egyik jelen­tés szerint Párizs és Washington az IÁ líbiai állásai elleni közelgő nyugati hadműveletekről értesí­tette Algériát. Az IÁ a múlt év során megszilár­dította pozícióját a polgárháborús országban, és teljes mértékben ural­ma alá vonta Moammer Kadhafi néhai diktátor szülővárosát, a Föld­közi-tenger partján fekvő Szirtet. Az idén január 4-én a milícia beje­lentette, hogy elfoglalta az onnan körülbelül 100 kilométerre keletre fekvő Bin-Dzsavád kikötővárost. A stratégiai fontosságú város Líbia Olajfélholdnak nevezett régiójának kapujában fekszik. Bin-Dzsavád bevétele után a terrorcsoport azonnal támadást intézett a térség két fontos olajki­kötőjéhez, esz-Szidrhez és Rász- Lanúfhoz közeli olajterminálok ellen. Bár a fegyvereseket sikere­sen visszaverték, az olajipari léte­sítményeknél napokkal később is hatalmas tüzek pusztítottak. Európa egyre nagyobb aggoda­lommal figyeli az LA líbiai terjesz­kedését, és nemrég mások mellett Párizs is kilátásba helyezte a fegy­veres beavatkozást. Líbiai tisztség­­viselők ugyanakkor számos alka­lommal hangsúlyozták, hogy egy ilyen lépésre csak hivatalos líbiai felkérés alapján kerülhet sor. Hivatalos források nem adtak hírt külföldi beavatkozásra vonatkozó­íbiai felkérésről. Líbia Kadhafi halálát követő­en gyakorlatilag részekre szakadt, elenőrzéséért különféle fegyveres szervezetek harcolnak egymással. Az országban két kormány és két ivális parlament működik, az egyik a keleti Tobrukban, a másik az iszla­­m­sták irányítása alatt álló Általá­nos Nemzeti Kongresszus (CGN) tripoliban. (Forrás: MTI) Flyawaysimulation.com A marseille-i zsidó tanár szerint kiskorú támadója le akarta őt fejezni A Marseille-ben bozótvágó késsel megtámadott zsidó tanár azt gondolta, nem éli túl a táma­dást, és meg van arról győződve, hogy a merénylő le akarta őt fejez­ni. „Mondtam neki, hogy ne üssön tovább, de ő csak folytatta, és akkor azt gondoltam, hogy nem élem túl" - mesélte Benjamin Amsellem, a marseille-i zsidó iskola tanára a La Provence című regionális lapban tegnap megjelent interjúban. „Az igazat megvallva, nem tudom, hogy fogok talpra állni ez után a szörnyű támadás után" - tette hozzá, azt is fontolóra véve, hogy ezentúl nem visel kipát a fején. A hétfői utcai támadásban a 35 éves férfi a hátán és a kezén könnyebben megsérült, de kórhá­zi ápolásra nem szorult. Az anti­szemita tettét vállaló törökországi származású kurd kiskorú támadót a helyszíntől nem messze előállí­tották, őrizetbe vételét tegnap 24 órával meghosszabbították. A 15 éves gimnazista, akinek korábban nem volt dolga a rendőrséggel, a kihallgatásakor azt mondta, hogy tettét Allah és az Iszlám Állam nevében követte el. Fabrice Labi, a tanár ügyvédje szerint az ügyfele azt mondta: az volt a benyomása, hogy a fiú le akarta fejezni, de a bozótvágó kés nem volt elég feszes, nem volt tartása, s a férfit megvédte a dzseki, amelyet viselt. A támadó kifejezetten a tanár fejére próbált több csapást is mérni, aki a nála lévő Tórával védte magát. Brice Robin marseille-i ügyész azt mondta, a bozótvágó kés­ése tompa volt, emiatt nem szenve­dett a tanár súlyosabb sérüléseket. Szerinte egyértelmű, hogy előre megfontolt, antiszemita jellegű támadásról van szó. A gimnazista fiút nem tartották nyilván a titkos­szolgálatok, az interneten radikali­­zálódott. Az ügyben először a helyi ügyészség vallási okokból elkövetett emberölési kísérlet és terrorizmus dicsőítése miatt indított eljárást, az ügyet azóta átvette a párizsi ügyész­ség terrorelhárítási részlege. A 850 ezer lakosú dél-francia­­országi városban 70 ezer zsidó él, a párizsi után a legjelentősebb fran­ciaországi zsidó közösség itt találha­tó. A városban az elmúlt hónapok­ban ez volt a harmadik antiszemita támadás. (Forrás: MTI) Getty Images A támadást szerencsésen túlélő Benjamin Amsellem, a marseille-i zsidó iskola előtt 2016. január 13., szerda UNICEF: A konfliktus sújtotta övezetekben 24 millió gyerek nem jár iskolába A világon jelenleg 22 országban dúl fegyveres konfliktus, és emiatt mintegy 24 millió gyerek nem jár iskolába - derült ki az Egyesült Nemzetek Gyermekalapjának (UNICEF) tegnap ismertetett tanulmányából. A Genfben bemutatott jelentés szerint a háború sújtotta övezetekben élő 109,2 millió isko­láskorú (6 és 15 év közötti) gyerek közül majdnem minden negyedik kimarad az alapfokú képzésből. Legrosszabb a helyzet Dél-Szudánban, ahol a tanköteles gyerekek 51 százaléka nem jár iskolába. A feketelista második helyén Niger szerepel, ahol ez az arány 47 százalék, a harmadik a sorban Szudán 41 százalékkal, majd Afganisztán következik 40 százalékkal. „A konfliktus sújtotta országokban élő gyerekek elvesztették otthonukat, családtagjaikat, barátaikat, biztonságukat, és azt az érzetet, hogy a dolgok normális mederben folynak. Az olyan alapvető tudás mint az írás és olva­sás elsajátítása nélkül ezeknél a gyerekeknél fennáll annak kockázata, hogy elveszítik jövőjüket, és felnőttként nem lesz lehetőségük arra, hogy építőkö­vei legyenek hazájuk gazdaságának és társadalmának” - hangsúlyozta Jo Bourne, az UNICEF oktatási vezetője.. A szóban forgó országokban rendkívül nehéz adatokat szerezni a gyere­kekről, épp ezért lehet, hogy ezek a számok nem is tükrözik megfelelően a probléma kiterjedését és mélységét. Az UNICEF szerint, ha az oktatás bizto­sítása nem élvez elsőbbséget a szükséghelyzetekben, egy generáció úgy nő fel, hogy nem sajátítja el az ország fejlődéséhez szükséges képességeket, ez pedig csak tovább súlyosbítja a gyerekek és családjuk már amúgy is kétség­beejtő helyzetét. Ennek ellenére az oktatás az egyik legalulfinanszírozottabb ágazat a humanitárius szükséghelyzetekben. (Forrás: MTI/EFE) Fegyverkeznek a bécsiek Egyre több fegyvert vesznek Bécsben, és a gázspray iránt is megnőtt a kereslet. Szeptemberben száz, októberben viszont már kétszer ennyi fegyvertartási engedélyt állí­tottak ki, a november havi adatok szerint pedig több mint 450 engedélyt adtak ki a bécsi hatóságok. Robert Sigarth, a gazdasági kamara fegyverkereskedelmi osztá­lyának vezetője szerint a jelenség oka a bécsiek egyre erősödő bizonytalanságérzete. Arra is kitért, hogy a nagyobb fegyverbol­tok tulajdonosainak visszajelzése szerint nemcsak a lőfegyverek, hanem az önvédelmi eszközök, gázspray-k, riasztópisztolyok és sokkolók iránti érdeklődés is megnőtt. Számok említése nélkül arról is beszélt, hogy mindez inkább a nagyvárosok, mintsem a vidék lakosainak körében jellemző. Reinhard Kreissl kriminálszociológus szerint Bécs biztonságos város, az ott elkövetett bűncselekmények száma alacsony, így az ott élőknek nincs okuk a félelemre. Véleménye szerint emiatt a fegyveres önvédelemnek nincsen értelme. Az osztrák média már ősz végén beszámolt arról, hogy az ország egyes tartományaiban jelentősen megnőtt az érdeklődés és a kereslet a fegyverek iránt. A bécsi menekültügyi koordinátor korábbi közlése szerint az Auszt­riában menedékstátust szerzők kétharmada a fővárosban fog kikötni, számításai szerint 35 ezer fő. Indoklása szerint sokan azért mennek Bécsbe, mert ott jobb munkakeresési esélyeik vannak, és könnyebben tudnak összetartani a saját országaikból érkezőkkel. A múlt héten a bécsiek körében tiltakozást váltott ki, hogy ezer menedékkérőt akarnak elhelyezni Liesing városnegyedben. A terve­zettel kapcsolatos aggályait a kerületi szociáldemokrata vezető is megfogalmazta. A koncepcióért felelős Bécsi Szociális Alap (FSW) bejelentése szerint az embereket rövid ideig szállásolnák el itt, csak addig, amíg más ausztriai tartományokban szabad helyet találnak számukra. A tervek alapján a befogadóhely egy-másfél évig üzemel­ne, kezdetben néhány száz embert költöztetnének be, és számuk legfeljebb az ezret érné el. (Forrás: MTI/ORF)

Next