Magyar Szó, 2016. március (73. évfolyam, 48-73. szám)

2016-03-01 / 48. szám

2016. március 1., kedd „Patikamérlegen kiszámított” nemzeti külpolitika Kiegyensúlyozottnak nevezte a magyar-szerb viszonyt Orbán Viktor A Külgazdasági és Külügy­minisztérium hétfőn tartot­ta szokásos misszióvezetői értekezletét, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mondott. Legutóbb fél éve, tavaly szeptemberben tartottak nagyköveti érte­kezletet, akkor a bevándor­lás volt a központi témája a diplomatáknak útmutatóul szolgáló értekezletnek, most a szomszédos államokkal ápolt viszony értékelése mellett az euróövezethez történő csat­lakozás lehetőségét mérle­gelte az európai integráció tükrében a miniszterelnök. Ukrajna kapcsán szót ejtett az Oroszországgal történő kapcsolattartásról is. A kormányfő tegnap a kérdések megválaszolásával együtt másfél órás előadásában szólt Magyar­­ország és a szomszédos államok viszonyáról is. A magyar-szlovák viszonyt rendezettnek, kiszámít­ható partnerségnek, a magyar­szerbet pedig kiegyensúlyozott­nak nevezte a miniszterelnök, aki ismét kiállt Szerbia európai uniós csatlakozása mellett. Romániában ezzel szemben - folytatta - politikai hadjárat folyik magyar politikusokkal szemben. „Nem egyszerűen csak a jogálla­mi elvek érvényesítéséről, hanem a magyar kisebbség politikai veze­tőinek háttérbe szorításáról is szó van”, amit megfelelő formában és súllyal szóvá kell majd tenni - mondta. Horvátországról úgy fogal­mazott: „a kapcsolatainkat most próbáljuk rendezni”, újraépíteni, ami nem egyszerű feladat, mert „a kapcsolat szövete roncsolt”, és nemcsak arról van szó, hogy „durva dolgokat vágtak a bará­taink a fejünkhöz, hanem arról, hogy elszaladt az idő, és sok közös stratégiai döntés más relá­cióban történik meg”. Példaként említette: Magyarország ener­giavezetéket szeretett volna léte­síteni Horvátország felől, hogy ne csak Oroszországból tudjon gázt beszerezni, ám időközben megépült a szlovák-magyar gázvezeték, amelyen keresz­tül ez működik. Megjegyezte, előrehaladottak a tárgyalások a lengyelekkel is arról, hogy megkí­séreljenek onnan gázt szállítani Közép-Európába. Szlovéniáról szólva a kormány­fő arra hívta fel a figyelmet, hogy ez egy elhanyagolt relációja a magyar külpolitikának, de nagy remények fűzhetők az együttműködéshez. Beszélt Ukrajnáról is, jelez­ve: nem látni, hogy az országból mikor lesz egy nyugatos gazdasági szerkezetű jogállam. Azt azonban megerősítette: Magyarország érde­ke az, hogy Oroszország és Magyar­­ország között mindig legyen „vala­mi” - „hívhatják Ukrajnának is”­­, a lényeg, hogy ne legyen közös határunk Oroszországgal. „Abban ugyanakkor nem vagyunk érdekeltek, hogy Ukraj­na okán belerángassák Magyaror­szágot egy oroszellenes nemzetközi koalícióba” - mondta, megismétel­ve: az év felénél nem lesz automati­kus az EU-s szankcióhosszabbítás Oroszországgal szemben. A magyar-osztrák kapcsolat­ra előadásában nem tért ki, arról csak kérdésre beszélt, közölve: nem véletlenül hagyta ki Auszt­riát a felsorolásból. Akármilyen durva nyilatkozatokat tesz ugyan­is egy szomszédos állam vezetője, ő igyekszik nem a kancellárhoz, hanem az osztrák néphez beszél­ni - mondta, hozzátéve: nem lesz udvariatlan a kancellárral szem­ben, ellenkező esetben az osztrák népet sértené meg. Orbán Viktor beszédében méltatta az idén 25 éves visegrádi együttműködést - amelynek sikere szavai szerint jelentős erőforrás a magyar diplomáciának. Az EU-ra rátérve beszélt az eurózónáról, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar alkot­mány szerint a magyar gazdaság valutája a forint, és az alkotmány megváltoztatásához kétharmados parlamenti többség kell. Kiemelte: ez azt jelenti, hogy ha felmerül a kérdés, Magyarország csatlakoz­­zon-e a közös pénzt használó euró­pai egységhez, vagy az eurózónán kívül maradva továbbra is önálló gazdaságpolitikát és annak követ­kezményeit magán viselő, önálló nemzetpolitikát folytasson, akkor a válasznak a nemzeti egység alapján kell megszületnie. Orbán Viktor úgy látja, ez a dilemma a következő néhány év nagy intellektuális kihívása, mert most több ország is az eddigi­nél komolyabban barátkozik a gondolattal, hogy a közös pénz után mélyebb integráció is lehet­ne. Ez kihívást jelent minden országnak, amely nem tagja az euróövezetnek. Nem biztos, hogy végeredményre is jut ez az elszánt­ság, és nekünk egy kész tényhez kell alkalmazkodnunk, de nem árt gondolkodni, hogy mi lenne a magyar érdek ebben a helyzetben - vélekedett. Orbán Viktor értékelte a magyar külügyi szervezetrendszer két évvel ezelőtti átalakítását is, amelyet szerinte igazoltak a külgazdasá­gi eredmények. A miniszterelnök szerint a magyar nagykövetek nyugodtan végezhetik a munká­jukat, mert a nyugodt és kiegyen­súlyozott külpolitikai munka előfeltétele a nyugodt és kiegyen­súlyozott hátország, és e tekintetben a misszióvezetők „jól állnak”. A kormányfő hangsúlyozta: a hátország tehát megvan, „pati­kamérlegen kiszámított nemzeti külpolitikai stratégiát viszünk”, így a magyar külpolitikának, Magyarországnak megbecsültsé­ge van. Ez nem azt jelenti, hogy „csupa jót mondanak rólunk”, de az, hogy egy tízmilliós ország­gal egy 500 milliós integrációban érdemben foglalkozik a világ, jelen­tős teljesítmény - értékelt. (Forrás: MTI) Orbán Viktor ismét kiállt Szerbia európai uniós csatlakozása mellett MTI Marosvásárhelyen tárgyalják Ráduly Róbert perét A marosvásárhelyi táblabíróság döntése értelmében nem a területileg illetékes Hargita megyei törvényszék, hanem a Maros megyei törvény­­szék tárgyalja alapfokon a Csíkszeredai városvezetők, Ráduly Róbert volt polgármester és Szőke Domokos alpolgármester perét - közölte hétfőn az Agerpres hírügynökség. A per áthelyezését a romániai korrupcióellenes ügyészség (DNA) kérte az ügy érdemi tárgyalásának az elkezdése előtt. Amint a Székely­hon portál korábban idézte a vádhatóság érveit: fennáll annak az alapos gyanúja, hogy ez az ügy befolyásolhatja a Csíkszeredában székelő Hargita megyei törvényszék túráinak pártatlanságát. Az ügyészség többek között arra hivatkozott, hogy a polgármestert nagy többséggel választották meg Csíkszeredán, és „a lakosság sajátosságát” megemlítve érzékeltette, hogy az ügynek etnikai vonatkozása is van. Ráduly Róbert és Szőke Domokos ellen 2015. június közepén emelt vádat a korrupcióellenes ügyészség. (MTI) A magyar-lengyel szolidaritás éve az idei A magyar-lengyel szoli­daritás évének nyilvánította 2016-ot az Országgyűlés hétfői határozatában. A Kövér László házelnök, Csúcs Lászlóné lengyel nemzeti­ségi szószóló és az öt frakcióvezető - Kósa Lajos (Fidesz), Tóbiás József (MSZP), Vona Gábor (Jobbik), Harrach Péter (KDNP) és Schif­fer András (LMP)­­ által jegyzett határozati javaslatot egyhangúlag, 168 igen szavazattal fogadta el a parlament. A döntést a képviselők felállva tapsolták meg. Az előterjesztés szerint az 1956. júniusi poznani kommunistaelle­nes felkelés és az 1956. október­novemberi magyar forradalom hatvanadik évfordulójának emlé­ket állítva - a magyar Országgyű­lés és a lengyel szejm és szenátus egyetértésében - nyilvánították a magyar-lengyel szolidaritás évének az ideit. A lengyel szejm - ugyanezzel a tartalommal­­ pénteken fogad­ta el határozatát arról, hogy 2016- ot a lengyel-magyar szolidaritás évének nyilvánítja. (MTI) | kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ ||;\ Az NVB hitelesítette a népszavazási kezdeményezést A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) hétfői ülésén hitelesítette a kormánynak a kötelező betele­pítési kvóta ügyében benyújtott népszavazási kezdeményezését. A kormány által az NVB-hez benyújtott és most hitelesített kérdés úgy szól: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhas­sa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötele­ző betelepítését?” A hitelesítést kilencen támo­gatták, ellene szavazott Fábi­án Adrián választott tag, vala­mint Bodolai László, az LMP és Litresits András, az MSZP delegáltja. Ezt követően Nyakó István kifogását tárgyalta a testület, amelyet azért adott be, mert kedden akadályozták a vasárnapi boltbezárásról szóló népszavazási kérelme benyújtásakor. Részben helyt adott Nyakó István MSZP-s politikus kifogá­sának az NVB: a testület megál­lapította, hogy kedden megsér­tették a választás tisztaságának megóvása, az esélyegyenlőség és a jóhiszemű és rendeltetés­szerű joggyakorlás választási alapelvét. A bizottság szerint az NVI székházának előterében megje­lenő „kopaszok” jelenléte, magatartása jogsértő volt, és ez a magatartás nem elfogadható. Ugyanakkor a megtekintett felvé­telek alapján a vasárnapi pihenő­nap ügyében Nyakó Istvánhoz hasonlóan népszavazási kezde­ményezéssel élő magánszemély, illetve kísérője terhére sem lehet megállapítani, hogy kihasználta volna a helyzetet. Az NVB-tagok az NVI előterében kedden készült biztonságikamera-felvéte­lek alapján sem tudták egyértelmű­en megítélni, hogy Nyakó Istvánt akadályozták-e a kezdeményezés benyújtásához szükséges pecséte­lést közvetlenül megelőzően. Az MTI érdeklődésére az NVI- nél vasárnap közölték, hogy bár a „párhuzamossági moratórium” indokolná az egyik kérdés eluta­sítását, de Pálffy Ilona, a testület elnöke úgy döntött, hogy Erdősi Lászlóné és a négy másodperc­cel később leadott Nyakó István népszavazási kérdését is az NVB elé terjeszti. (Forrás: MTI) MENEKÜLTKVÓTA-ELLENES PETÍCIÓ Több mint nyolcvanezer aláírást gyűjtött az MKP Meghaladta a nyolcvanezret az aláírások száma a Magyar Közösség Pártjának (MKP) menekültkvóta-ellenes petíció­ján, amely így ezzel az MKP történetének legsikeresebb ilyen kezdeményezése lett - jelentették be a felvidéki magyar párt politikusai hétfőn Pozsonyban tartott sajtótájékoztatójukon. A még tavaly októberben elindított petíciónak két célkitűzése van, egyrészt az, hogy elutasítsa a migránsok újraelosztását célzó uniós kvótákat, másrészt pedig az, hogy ügydöntővé változtassa a helyi népszavazások eredményét. Őry Péter, a petíciós bizottság koordinátora kérdésre elmond­ta: a petíciót addig kívánják folytatni, amíg az Európai Unió vezetői nem teszik világossá, milyen valós megoldást látnak a migrációs válság kezelésére, de legalábbis addig, amíg tisz­tázódik, hogy a közelgő uniós csúcson az egyes tagországok vezetői milyen megoldások mellett foglalnak állást. (MTI) Baloldali polgármestere marad Salgótarjánnak Fekete Zsolt, az MSZP, a Demokratikus Koalíció (DK), a Tarjáni Városlakó Egyesület és az Európai Baloldal jelöltje nyerte vasárnap a salgótarjáni időközi polgármester-válasz­tást, megelőzve a Fidesz, a Jobbik és a Munkáspárt jelöltjét. A nógrádi megyeszékhelyen azért kellett településvezetőt választani, mert tavaly novemberben elhunyt Dóra Ottó, a város szocialista polgármestere. Salgótarjánban a választásra jogosultak csaknem fele szava­zott az időközi polgármester-választáson, a részvételi arány magasabb volt, mint a 2014 októberében tartott önkormány­zati választáson. A Nemzeti Választási Iroda (NVI), urnazá­rást követően nyilvánosságra hozott adatai szerint, a 30.910 választópolgár közül 14.209-en leadták voksukat, ami 45,97 százalékos részvételt mutat. A választási adatok 95 százalé­kos feldolgozottságánál Fekete Zsolt 7394 szavazatot kapott, Simon Tibor (Fidesz) 5693-at, Hulitka Istvánra (Jobbik) 882- en, Thürmer Gyulára (Munkáspárt) 257-en voksoltak. (MTI) Szüntessék meg a nagyfai menekülttábort! A Szeged melletti Algyőn kedden tartanak rendkívüli testületi ülést, amelyen Molnár Áron polgármester azt fogja kezdemé­nyezni, hogy csatlakozzanak Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter, Csongrád megye 4-es választókörzetének fide­­szes országgyűlési képviselőjének felvetéséhez, hogy Hódme­zővásárhellyel és Maroslelével közösen kérjék a kormánytól a nagyfai tábor megszüntetését. A település közigazgatási területén működő nagyfai ideiglenes, nyitott befogadóállomás lakóira több panasz is érkezett, volt, amikor a buszmegállóban egy fiatal nőt 10-15 ismeretlen fiatal férfi állta körbe, máskor viszont a buszon „nonverbálisan” inzul­­táltak egy másik lányt. Az algyőiek úgy tudják, hogy a táborban nincs rendőri jelenlét sem, biztonsági őrök ügyelnek a rendre. Molnár Áron utalt Orbán Viktor miniszterelnök évértékelőjében elhangzottakra is, mondván, a magyar emberek igenis választ­hassák meg, hogy kikkel szeretnének együtt élni. „Mi most arra kérjük a magyar kormányt, hogy ez ne csak a jövőbeni tervekre vonatkozzon, hanem az Algyőn és a környező településeken jelenleg fennálló problémákra is. Az itt élők hadd dönthessék el, hogy szeretnének-e nap múst nap az itt tartózkodó bevándor­lókkal találkozni” - közölte a nagyközség vezetője. ■ tuti Kelemen Hunorral tárgyalt Orbán Viktor Fontos, hogy az idei romániai választásokat kísérő belpoliti­kai csatározásokból az erdélyi magyarság megerősödve kerül­jön ki, és ez az önkormányzati és parlamenti képviseletben is megmutatkozzon - hangzott el Orbán Viktor miniszterel­nöknek és Kelemen Hunornak, a Romániai Magyar Demok­rata Szövetség (RMDSZ) elnökének hétfői megbeszélésén, az Országházban. Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője az MTI-nek elmondta: Kelemen Hunor bemutatta a magyar miniszterelnöknek azokat a kiemelt fejlesztési programterve­zeteket, amelyek az erdélyi magyarok identitásának megőrzé­sét és a kulturális élet fellendítését szolgálják. Orbán Viktor egyetértéséről és támogatásáról biztosította az elképzeléseket, amelyek között szerepel például felsőoktatási szórványkollégium és közösségi tér létrehozása Temesváron, a szamosújvári mezőségi Téka Szórványkollégium munkála­tainak befejezése, a székelyföldi jégkorong akadémia kialakí­tása vagy Sepsiszentgyörgyön az Erdélyi Művészeti Központ műtárgygyarapítása - emelte ki a sajtófőnök. (MTI) MTI Fekete Zsoltnak gratulálnak

Next