Magyar Szó, 2016. április (73. évfolyam, 74-99. szám)

2016-04-01 / 74. szám

4BELFÖLD belloldu'imgyars/.o.com VÁLASZTÁSOK 2016 Csetnikekről és a munkanélküliség szószólóiról Ki sértett meg kit, kinek kell elnézést kérnie kitől, és kinek miről van joga beszélni - talán így lehetne a legtömörebben összegezni a választási kampány tegnapi napját. Arról, hogy ki milyen intézkedések foganatosítását támogatná, ha az április 24-i választások eredményének mentén bekerülne a köztársasági képviselőházba, a tartományi parlament­be és/vagy a helyi képviselő-testületekbe, ismét keveset hallhattunk. Boján Pajticot, a Demokrata Párt elnökét a Szerb Haladó Párt és a Szlovákok Előre szlovák kisebbségi párt is bocsánatkérésre szólította fel. A szóban forgó politikai csoportosulások mélységes felháborodá­suknak adtak hangot, amiért Pajtic március 23-án a bánáti Padinában eseteiknek minősítette azokat a szlovákokat, akik választási koalíció­ra léptek az SZHP-vel. A DP elnöke szerint ugyanis ezt a lépést nem lehet másnak nevezni, mint természetellenesnek. Az SZHP álláspontja szerint Pajtic gyűlöletbeszédért és gyűlö­letszításért tehető felelőssé, ezért köteles bocsánatot kérni a szlovák kisebbségi közösségtől, áll a párt tegnapi közleményében. A Szlová­kok Előre képviselői szerint Pajtié gyűlöletkeltő beszéde elmélyítette a szlovákok közötti megosztottságot. A párt aktivistái és szimpatizánsai tegnap Újvidéken a tartományi kormány épülete előtt tiltakoztak. A tiltakozó szlovákok feltették a kérdést, hogy vajon Pajtié „szégyenletes beszédét követően nyugodtak lehetnek-e, vagy újabb megaláztatásra számíthatnak”. Másrészről a DP cáfolja, hogy a párt vagy a pártelnök bárkit is megsértett volna. A DP az SZHP közleményét éli meg sértőként. A DP szerint visszatetsző, hogy a pártnak, amely fennállásának sok-sok éve alatt folyamatosan a tolerancia és a multikulturalizmus népszerűsíté­séért szállt síkra, olyanokkal kell megküzdenie, akik korábban mások üldöztetéséről, sértegetéséről és fenyegetéséről voltak ismertek. Aleksandar Vucic a szóban forgó esetről nem ejtett szót, azt viszont fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy aki nem megy el április 24-én szavazni, az a múltra voksol. Ezért arra kérte a polgárokat, hogy a választások napján járuljanak az urnák elé, és egy modern, haladó Szerbiára szavazzanak. Az Aleksandar Vulin vezette Szocialisták Mozgalma pedig amiatt tiltakozott, hogy a Boris Tadic, a Cedomir Jovanovic és a Nenad Canak vezette pártok választási koalíciója a munkanélküliség kérdésére építi kampányát. Határtalan képmutatás, hogy a Boris Tadic vezette válasz­tási koalíció beszél a munkanélküliségről, mikor mindenki tudja, hogy a Mirko Cvetkovic vezette kormány mandátumának végén, 2012 ápri­lisában, a munkanélküliség aránya 25,5 százalék volt, 2012 októberére viszont már 22,4 százalékra csökkent, érvelt a párt. Közben a Nenad Canak vezette Vajdasági Szociáldemokrata Liga alelnöke, Boján Kostres azt ígérte a szavazóknak, hogy pártja számára Vajdaság decentralizációja áll középpontban. Értékelése szerint a válasz­tásokon induló pártok java része fontosnak tartja a „vajdasági kérdést”, ez pedig hihetetlenül kedvező jel, mivel arra utal, hogy a politikusok felismerték Vajdaság helyzetének, illetve státusza meghatározásának fontosságát. ■ P.E. Folytatás az 1. oldalról a SeSelj elleni vádak A Szerb Radikális Párt elnökét háborús és emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények­kel vádolták, amelyeket a boszniai-hercegovinai, valamint a horvátországi háború során, továbbá Vajdaságban követett el. A vádirat részletezi, hogy a pártelnököt személyes felelősség terheli a lakos­ság üldöztetéséért, deportálásáért, de kínzásokért, épületek - a többi között vallási létesítmények - romba döntéséért is felelős a szöveg szerint, mely alapján az eljárást elindították. Közvagyon és személyi vagyon fosztogatása is szerepelnek a listán. A vádirat szerint maga Seselj részt vett az említett bűncselekmények tervezésében, megpa­­rancsolásában, végrehajtásában, segítésében is. Az ügyészség nem állította, hogy a vádlottnak katonai hivatása volt, csupán azt, hogy a Szerb Radikális Párt elnökeként folyamatosan a háborús övezet­ben tartózkodott, hatalommal rendelkezett, kitün­tetéseket osztogatott, vajdává avatott arra érde­mesnek tartott harcosokat és más személyeket. Pártján belül harci törzset hozott létre, állandóan értesítették minden hadi cselekményről, tudott tehát arról, mi zajlik a harctéren, és alakította is a történéseket. A hágai törvényszék tegnapi állás­­foglalása alapján azonban mindezt nem sikerült az eljárás során bizonyítani. A HÁGAI HUZAVONA Mint ismeretes, Seselj 2003-ban önként adta fel magát a törvényszéknek, majdnem 12 évet töltött el Hágában. Ez az idő alatt 175 napot tárgyaltak aktívan, az ügyészség 89 tanút vonul­tatott fel. A radikálisok elnökét 2014 novem­berében helyezték szabadlábra egészségügyi állapota miatt, hosszabb huzavona előzte meg szabadlábra helyezését, melyet végül mégis hazatérése követett minden előzőleg támasz­tott feltétel nélkül. Miután 2014-ben vissza­tért Szerbiába, Seselj folytatta a szélsőségesen nacionalista retorikát, rendszeresen zászlókat gyújtogatott, nyilvános szerepléseit a nemzetek közötti feszültség keltése jellemezte. Az ügyész­ség a záróbeszédében 28 éves börtönbünte­tést kért Vojislav Seseljnek. A vádlott azonban korábban már kijelentette, hogy ő önkéntesen nem megy vissza Hágába. 12 MILLIÓ EURÓS KÁRTÉRÍTÉST­­ KÖVETEL Az ítéletet Seselj távollétében mondták ki. A Szerb Radikális Párt székhelyén óriási ünneplés kezdődött az ítélet bejelentése után. Az SZRP vezetője a pártja székházában megtartott tegna­pi sajtótájékoztatón kijelentette, hogy az eljárás kezdete óta tudta: egyetlen bűncselekményt sem tudnak rábizonyítani, és miután minden hamis tanúvallomást megcáfolt, minden hamisított dokumentumra rámutatott, és győzött, már nem is érdekelte maga az ítélet. Megjegyezte viszont, hogy „talán egy rövid büntetést” kapha­tott volna, hogy a szerbség ellenségei ne legye­nek ennyire dühösek az ítélet miatt. Sajtótájékoztatóján hozzátette, hogy az előze­tes letartóztatásban elszenvedett lelki traumá­kért 12 millió euró kártérítés kifizetését kérte. A Nemzetközi Törvényszék előtt felmentett vádlottak közül azonban még senkinek sem sikerült kártérítési pert nyernie. REAKCIÓK : A szerbiai elemzők meggyőződése szerint Hága ezzel az ítélettel esélyt adott Seseljnek a közelgő választásokra. Ezt véleményük szerint kamatoztatja is majd, lényegében azonban nem fog változtatni az ország politikai helyzetén. Florence Hartmann, a hágai törvényszék korábbi sajtófelelőse botrányosnak nevezte az ítéletet, nem csupán azért, mert a bíróság elve­tette az összes vádat, hanem elsősorban azért, ahogyan tette azt, elutasítva a háborús bűncse­lekményekről szóló minden információt. Serge Brammertz hágai főügyész szerint sokan lesz­nek elégedetlenek a törvényszéki döntés miatt, elsősorban a háborús események érintettjei, az elesettek rokonai és családtagjai. . A belföldi politikai színtéren Tomislav Nikolic államfő véleménye az volt, hogy nincs véleménye. Mint közölte, közömbös az ítélet kapcsán és maga Seselj személye kapcsán is. Cedomir Jovanovic, a Liberális Demokrata Párt elnöke csalódott volt az ítélet miatt, mely azonban szerinte nem vonhatja kétségbe a terror politikáját a kilencvenes években. Hasonlóképpen reagáltak a Vajdasági Szociál­demokrata Ligában is, és Aleksandar Popov, a Regionalizmus Központjának vezetője szerint sem jó pillanatban érkezett mindez, a szerb-horvát viszony ugyanis egyébként is meglehetősen romlott az utóbbi időben. Denis Zvizdic, a boszniai-hercegovinai miniszterek tanácsának vezetője nem érti, hogyan születhetett felmentő ítélet olyan személy ellen, aki bizonyítottan részt vett az agresszióban. Milorad Dodik közölte, hogy már az eljárás elején látszott, hogy csupán még egy politikai hadjáratról és nem megalapozott tárgyalásról van szó. A horvát államvezetőség csalódott Seselj felmentése miatt. Tomislav Karamarko kormányfőhelyettes és a Horvát Demokrati­kus Közösség elnöke felháborodottságának és megdöbbenésének adott hangot, mert szerinte a hágai törvényszék egy bűnözőt mentett fel, aki gúnyt űz a horvátokból és az egész világ­ból. Zeljko Rajner, a parlament elnöke súlyos hibának minősítette az ítélőszék döntését, amit a másodfokú eljárásban ki lehet javítani. Az ország külügyminisztere, Miro Kovac pedig sértőnek tekinti az ítéletet,­ ami nem segíti a régió megbé­kélését. Hozzátette, hogy számít az ügyészség fellebbezésére. A horvát rendőrség a nap folya­mán megtiltotta Vojislav Seseljnek a Horvátor­szágba való beutazást. ■ v­ár „Seselj szabad ember” Az SZRP székházában megtartott tegnapi sajtótájékoztatón Seselj azt mondta, hogy az eljárás kezdete óta tudta: egyetlen bűncselekményt sem tudnak rábizonyítani Beta Pesevszki Evelyn A Szerbiában honos közfelfogás szerint az egyik legnagyobb sértés az, ha valakit NATO- bérencnek titulálnak. Ahhoz, hogy bizonyos körökben, illetve körök valakit NATO-bérenc­­nek tituláljanak, nem kell mást tennie, mint nyíltan támogatnia az ország csatlakozását a katonai szervezethez. Az Észak-atlanti Szerző­dés Szervezetének a szerbiai polgárok többsé­ge mindmáig nem bocsátotta meg az 1999-es katonai bevetést. Az államvezetőség képviselői a bombázások évfordulójának környékén nem győzik hangsúlyozni, hogy bár Szerbia megbo­­­csátott, és a jövőre összpontosít, az ország nem kíván csatlakozni a szervezethez és nem szeret­né feladni katonai semlegességét. VESZÉLYES TÁMOGATNI A NATO-T Egy tavaly decemberi felmérés szerint Szerbia NATO-tagságát a polgárok 65 százaléka ellenzi és 13 százaléka támogatja. 2009-ben még a megkérdezettek 20 százaléka volt amellett, hogy Szerbia csatlakozzon a katonai szervezethez. Ehhez képest Szerbia csatla­kozását az Európai Unióhoz a lakosság 48 százaléka támogatja. Ez a jelentős különbség feltehetőleg azzal magyarázható, hogy a demokratikus rendszerválto­zást követően egyik államvezető sem volt annyira bátor, hogy kiálljon a polgárok elé, és felvilágosít­sa őket arról, hogy az EU- és a NATO-tagság kéz a kézben jár. Legalábbis bizonyos országok esetében. Időről időre megjelennek olyan sajtócikkek, amelyekben azokra az uniós tagállamokra élezik ki a NATO- és az uniós tagság összefüggésének kérdését, amelyek nem csatlakoztak az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez. Példaként általában Finnországot, Svédországot és Ausztriát említik. Azt, hogy a NATO-tagság mellett való kiállás mennyire veszélyes lehet Szerbiában, Jelena Milic esete bizonyítja. Az Euroatlanti Tanulmányok Központjának igazgatója mellé a napokban rendőri őrizetet rendeltek ki, mivel a közelmúltban egyre többen fenyegették meg a NATO-val kapcsolatos álláspontja miatt. A nő azzal az indokkal fogadta el a rendőri őrizetet, hogy valóban nem érzi magát biztonságban. Nemcsak Jelena Milicet fenyegették meg halálosan, hanem családját, lányát is. KI NEM MONDOTT FELTÉTEL A NATO-csatlakozás feltétele az uniós integráci­ónak, ért egyet a megállapítással Aleksandar Radic katonai elemző, aki lapunknak nyilatkozva kifejtet­te: az EU-hoz csatlakozó, korábban tranzíción áteső országok egyikével sem tettek kivételt, így mielőtt lezárták az integráció folyamatát, mindegyiknek csat­lakoznia kellett a NATO-hoz is.­­ Ezt persze egyik uniós tisztségviselő sem mondja ki így, senki nem használja a feltétel­ezót. Mutasson azonban nekem bárki is olyan országot, amelyben a csatlakozási folyamat a rendszerváltozást követően kezdődött meg, és amely az uniós csatlakozás előtt nem vált NATO-taggá. Magától értetődik, hogy a régió országainak vonatkozásában is ez az EU állás­pontja, hiszen ezeket az államokat nem is olyan régen még jelentős biztonsági kockázat jellemezte, fegyve­res összecsapások zajlottak. Ezekben az országokban továbbra is válság­­­politikai, gazdasági - uralkodik, és bizonyos erők szinte napi rendszerességgel próbál­ják feléleszteni, illetve életben tartani a nacionaliz­must. Egy ki nem mondott, de létező feltételről van szó, hiszen a stabilitás vélelme nélkül egyik országot sem veszi fel köreibe az EU - magyarázta Radic. Az elemző nevetségesnek tartja azokat a megté­vesztő állításokat, hogy Szerbiának azért nem kell a NATO-hoz csatlakoznia az EU integráció keretében, mert ezt például Ausztriától vagy Svédországtól sem várta el senki. Hajmeresztő, hogy bizonyos médiumok Szerbiát egy kalap alá veszik ezekkel az országokkal, amelyekben a demokráciának hosszú hagyománya van, nyomatékosította Radic, mondván, hogy Szerbiát egyedül a régió országaival vagy a volt kommunista blokk országaival - például Magyarország, Románia, vagy Bulgária - lehet összehasonlítani. A társadalom ellenállására az elemző szerint egyet­len gyógyír van: egy határozott államvezetőség vagy államvezető, amely vagy aki nyílt párbeszédet folytat az emberekkel, és közérthetően elmagyarázza, hogy miért nem lehetnek ennek a döntésnek a meghozata­lánál döntőek az érzelmek. Az emberekkel őszintén kellene beszélni arról, hogy vajon ésszerű-e az elkép­zelés, amely szerint Szerbia külpolitikája a jövőben is négy oszlopra támaszkodik, húzta alá Radic.­­ Szerbiának nincsen külpolitikai stratégiája. Egyáltalán nem világos, hogy milyen külpolitikát folytat az ország, milyen úton jár. Érdekes, hogy mindig azokkal az országokkal vannak gondjaink, amelyek állítólag oszlopok Szerbia számára. Hatalmas a különbsége valóság és a politikusok nyilatkozatai között. Egyébként pillanatnyilag Oroszországnak is jelentős érdeke fűződik ahhoz, hogy Szerbia katona­ilag semleges maradjon. Moszkva korábban enge­dékenyebb volt ebben a kérdésben, most azonban a NATO-hoz való csatlakozást ellenséges cselekmény­ként értékeli. Ez persze nem jelenti azt, hogy a NATO és az Oroszország közötti kapcsolatok idővel nem válnak ismét jobbá, ezért ez sem lehet érv Szerbia számára. Szerbiát NATO-országok veszik körül, és elképzelhetetlen, hogy az ország hosszú távon egy egészen más, a katonai semlegesség politikáját foly­tassa - taglalta az elemző. Radic szerint napjainkban a menekültválság is egyike a legnyomósabb érveknek, amelyek a NATO- tagság mellett szólnak. Szavai szerint a válság hatalmas biztonsági kihívás és kockázat Szerbia számára, a hely­zet pedig feltehetőleg nem lesz jobb a közeljövőben. Ehhez még azt is érdemes hozzátenni, hogy Szerbiának nincsenek valós katonai szövetségesei, a válságot pedig nehéz egyedül kezelni, emelte ki Radic. Egyedül a biztonsági válság közepette­ Kevesen merik kimondani, hogy a Szerbiához hasonló profilú országok esetében az EU-tagság kéz a kézben jár a NATO-tagsággal 2016. április 1., péntek

Next