Magyar Szó, 2016. április (73. évfolyam, 74-99. szám)

2016-04-22 / 92. szám

KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com stafca RÖVIDEN Az EU szankciókat fontolgat a macedón válság kapcsán Brüsszel szankciókat fontolgat olyan macedón politikusok ellen, akik akadályozzák a már két éve elhúzódó belpolitikai válság megoldását - közölte tegnap egy névtelenül nyilatko­zó uniós tisztségviselő. Bejelentésére azt követően került sor, hogy Maja Kocijancic, az Európai Bizottság szóvivője beje­lentette: lemondták a válság megoldását célzó, mai, Bécsben tervezett tárgyalásokat. Az illetékes szerint olyan szankciókról lehet szó, mint beuta­zási tilalmak, vagy az Unió területén tartott javak befagyasz­tása. Az uniós tisztségviselő szerint az EU-val folytatott párbeszéd előfeltétele, hogy Gjorge Ivanov elnök vonja vissza a válságot okozó lehallgatási botrány gyanúsítottja, vádlottjai és elítéltjei számára életbe léptetett amnesztiáját. Szkopjei hírek szerint Ivanov hajlik is erre, de még keresik a megfelelő jogalapot. Az amnesztiában részesített 56 ellen­zéki és kormánypárti közül eddig tizenegyen jelezték, hogy nem kérnek az elnöki kegyelemből. Hatalmas robbanás egy mexikói vegyi üzemben Hatalmas robbanás történt, és tűz ütött ki a Pemex mexikói állami olajipari vállalat egyik vegyi gyárában Vera­cruz szövetségi állam­ai­ban; legalább 13 dolgo­ SL­zó meghalt, és 136-an A detonációt követően tűz ütött ki, megsérültek, közülük és hatalmas füstoszlop emelkedett 88 embert kórházban a levegőbe ápolnak, tucatnyi álla­pota válságos. A robbanás helyi idő szerint szerdán délután történt a Contzacoalcos melletti üzemben, ahol a PVC- gyártáshoz szükséges vinil-kloridot állítják elő. A detonáció erejéről tanúskodik, hogy a helyszíntől tíz kilométerre is érezni lehetett a lökéshullámot. Abdeslam gyilkossági kísérlet miatt is felelni fog Vádat emeltek a tavaly novemberi párizsi merényletek egyik fő felelősének tartott Salah Abdeslam ellen rendőrök elleni fegyveres támadás miatt is, amelyet a múlt havi brüsszeli merényletek előtt egy héttel követett el - közölte tegnap Sven Mary, Abdeslam védőügyvédje. A párizsi terrortámadások kitervelésével is vádolt Abdesla­­mot ezúttal gyilkossági kísérlettel vádolták meg a brüsszeli Forest negyedben március 15-én lezajlott lövöldözés miatt. A tűzpárbaj a hatóságok terrorellenes csoportjának a párizsi merényletek felderítését célzó művelete közben robbant ki. A lövöldözésben négy rendőr megsebesült, egy gyanúsított meghalt, két másik (köztük Abdeslam) pedig elmenekült. Abdeslamot négy hónappal a párizsi merényleteket köve­tően, március 18-án fogták el Brüsszel Molenbeek nevű negyedében, alig néhány házra szülei lakásától. Már az elfo­gását követő napon vádat emeltek ellene a párizsi merényle­tekben játszott szerepe miatt. Két öngyilkos nő robbantott a menekülttábornál Két öngyilkos merénylőnő robbantásában nyolc ember meghalt, és legalább 12 megsebesült egy Nigéria északkeleti részén lévő menekülttábornál, ahol a Boko Haram iszlamista terrorcsoport által elűzött embereknek biztosítottak szállást. A támadás a kameruni határ közelében fekvő Bomo állam Banki településén történt Bankit a Boko Haram 2013-ban foglalta el, de a hadsereg tavaly év elején kiszorította őket a városból. Erőszakba torkollt a Pegida-tüntetés Erőszakba torkollt a Hazafias Európaiak a Nyugat Iszlamizá­­lódása Ellen (Pegida) nevű németországi mozgalom Türingia tartományi szervezetének (Thügida) Jénában tartott szerda esti tüntetése. Tegnapi beszámolók szerint a Thügida felvonu­lásán mintegy kétszázan vettek részt, ellenük viszont legalább háromezren tüntettek. Az eseményt biztosító rendőröket mindkét oldalról támadták, és az ellentüntetők palackokkal és kövekkel dobálták meg a Thügida-híveket. Az összecsapá­sokban 15 rendőr megsérült, és megrongálódott több jármű, köztük legalább három rendőrautó. Az ellentüntetők megpró­báltak áttörni a kordonokon, a rendőrök a többi között papri­kaspray bevetésével hárították el a kísérletet. A Thügida-tüntetés szervezői ragaszkodtak ahhoz, hogy április 20-án, Adolf Hitler születésnapján tarthassák meg fáklyás felvonulásukat. A városvezetés több alternatív lehető­séget felkínált, de a szervezők hajthatatlanok voltak, és pert helyeztek kilátásba, ha nem kapnak demonstrációs engedélyt április 20-ára. ,,,Meg akarták mutatni, hogy Hitler születés­napján is lehet masírozni” - mondta Martin Pfeiffer, a helyi önkormányzat vezető jogtanácsosa. (Forrás: MTI/Reuters/TASZSZ/Beta/vesti.mk) Szabó József Sokszor hallja még az idén a Happy Birthday kezdetű üdvözlő dalt II. Erzsébet brit királynő, aki tegnap töltötte be 90. életévét. A jubileum alkalmából rengetegen fejez­ték ki jókívánságaikat. Egy fiatal cukrászlány pedig egy citrusos ízvilágú, különleges tortát is küldött, amely a szűk családi körben tartott szüle­tésnapi összejövetelen gyor­san elfogyott. Az igazán fergeteges és nagy­szabású rendezvények azonban majd csak májusban és júniusban lesznek. A mindenkori uralkodó­nak ugyanis hagyományosan két születésnapja van: a valós (ápri­lis 21-ei) és a hivatalos, amelyet nyilvánosan, nagy ceremóniával ünnepelnek. Az utóbbit június­ban tartják, mivel ekkor általá­ban már a szigetországi időjárás is alkalmasabb a szabadtéri műso­rok megrendezésére. A világraszóló programsorozat májusi nyitánya is látványosnak ígérkezik. A hónap derekán négy este zsinórban egy-egy másfél órás partit szerveznek a legrégebbi kirá­lyi rezidencia, a London nyugati határában található windsori kastély parkjába meghívott előke­lőségek számára. •A királynő életútjának és bő 64 évnyi uralkodásának legfőbb epizód­jait felidéző májusi programban csaknem 1500 művész lép fel. A show szereplői között lesz - mások mellett - Andrea Bocelli olasz teno­rista, Kylie Minogue ausztrál énekes­nő és Helen Mirren brit színésznő, aki A királynő című 2006-os filmben játszotta II. Erzsébetet, alakításáért Oscar-díjat kapott. Akinek ez nem lesz elég (mármint a tévéközvetítés élmé­nye), június 11-én minden idők legnagyobb londoni utcabálján fejezheti ki tiszteletét az uralkodó iránt.A születésnapi gigabulit és az azt megelőző pompás felvonulást a királyi család legfontosabb rezi­denciájához, a Buckingham-palo­­tához vezető, jó másfél kilométer hosszú The Mail sugárúton terve­zik megtartani. A vörös aszfaltjáról híres utat lezárják, majd piknik­asztalokkal „dekorálják”, amelyek mellett legalább tízezer alattvaló­nak jut hely az ünneplésre és az eszem-iszomra. Szinte biztos, hogy zsúfolásig megtelik a terület. A több mint ötezer kalapból álló ikonikus kollekciójáról is ismert király­nő és a monarchia népszerűsé­ge ugyanis töretlen. A legújabb felmérések azt igazolják, hogy a lakosság kétharmadának nagyon kedvező vagy­­ rosszabb esetben „csak”­­ kedvező a véleménye az uralkodóról. Ráadásul honfitársai csaknem 80 százaléka azt szeretné, ha addig maradna a trónon, amed­dig lehetséges. II. Erzsébet az 56 évesen elhunyt VI. György király elsőszülött lánya­ként 1952. február 6-án foglalhatta el az Egyesült Királyság, valamint „más birodalmaink és területeink” trónját, de csak 1953. június 2-án (27 évesen) koronázták meg. Azóta hazájában minden korábbi törté­nelmi rekordot megdöntött. Több mint nyolc éve (2007 decemberétől) ő az Egyesült Királyság - minden idők - legidő­sebb, 2015 szeptembere óta pedig a leghosszabb ideje szolgáló uralko­dója. A már 68 éve tartó házasságá­val szintén csúcstartó, hiszen a brit birodalom történetében nem akad még egy uralkodó, akinek a frigye ennél hosszabbra nyúlt volna. Ennyi idő alatt tizenkét minisz­terelnökét fogadta a szokásos heti audienciáin. A leginkább Winston Churchillt kedvelte közülük; ő a II. világháború idején állt a kormány élén, abban a vészterhes korszak­ban, amikor Erzsébet az autószere­lés mesterfogásait elsajátította. Gazdag és tartalmas életpályá­jának egyik jellemzője az is, hogy regnálására alig néhány nehezebb esztendő vetett árnyékot. Királynői többes jubileum II. Erzsébet kilencven évesen is népszerű, a kalapjaival és a monarchiával együtt A windsori kastély környékén tett tegnapi körsétája során II. Erzsébet az üdvözlésére felsorakozott, sok esetben hajnal óta várakozó ezrek jókívánságait fogadta. Az első sorokban állóktól virágokat, kisebb aján­dékokat is átvett A királyi lovas tüzérség a Hyde Parkban 41 ágyúból leadott 21 díszlö­véssel tisztelgett az uralkodó előtt Feszültségoldás-kísérlet Az amerikai elnök hat Perzsa-öböl menti ország vezetőivel tárgyalt Rijádban Közel-keleti és európai körútja első állomásaként Barack Obama tegnap Szaúd-Arábiában tárgyalt a Perzsa(Arab)-öböl menti arab monarchiák együttműködési taná­csának (GCC) csúcstalálkozóján. Az amerikai elnök többek között arra sürgette arab szövetsé­geseit, hogy a Washington vezette katonai koalíció keretében növel­jék támogatásukat - így főként különleges műveletekkel járul­janak hozzá - az iraki kormány­nak az Iszlám Állam (IÁ) terror­szervezet elleni harcához. Obama szerint e pontban sikerült megál­lapodást elérni a GCC tagállama­ival - Szaúd-Arábiával, Kuvaittal, Katarral, Bahreinnel, az Egyesült Arab Emírségekkel és Ománnal. Emellett megállapodás született Irak politikai és gazdasági megse­gítéséről is. Az amerikai elnököt Ashton Carter, védelmi miniszter és John Brennan, a CIA igazgatója is elkísérte szaúdi útjára. A rijádi csúcstalálkozó három ülésszakból állt, amelyek közül az egyik a térség stabilitásának növe­lését célozta, a másik a terrorelle­nes erőfeszítéseket tűzte napirend­jére, így az al-Kaida és az IÁ elleni küzdelmet is. A harmadik ülésszak Iránra összpontosított, amelyet Szaúd-Arábia és más öböl menti államok is a térséget destabilizáló riválisuknak tartanak. „Nemzeteinknek nem áll érdekében, hogy konfliktusba kerüljenek Iránnal. Éberek mara­dunk, hogy biztosíthassuk: Irán betartja kötelezettségeit, ahogyan mi is betartjuk a sajátjainkat” - jelentette ki Obama a találkozón, utalva a 2015 júliusában megkö­tött atomegyezménnyel kapcsola­tos elvárásokra. Obama látogatására árnyé­kot vet az öböl menti államok és Washington között kiala­kult feszültség, amelyet a térség­gel kapcsolatos amerikai politi­ka váltott ki. Elemzők szerint a legtöbb öböl menti monarchia csalódott Obama elnökségében, amelyet olyan időszaknak tartanak, amikor az Egyesült Államok kivo­nult a térségből, több teret engedve az ősellenségük, Irán befolyásának kiterjesztésére. Obama e látogatá­sával az öböl menti térség uralko­dóit Washington támogatásáról igyekezett biztosítani. Az amerikai elnök a GCC- csúcsot követően Londonba utazott. (Forrás: MTI/AP) Obama Szalmán szaúdi királyt újfent arról igyekezett meggyőzni, hogy mérsékelje a Teheránnal szembeni ellenséges magatartását 2016. április 22., péntek Netanjahu: Izrael nem mond le a Golán-fennsíkról A (Szíriától elcsatolt) Golán­­fennsík hovatartozása választó­­vonal Izrael számára, a területnek meg kell maradnia a zsidó állam részeként - jelentet­te ki Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő tegnap Moszkvában, ahol Vlagyi­mir Putyin orosz elnökkel tárgyalt. „Mindent megte­szünk az ellen, hogy a Golán-fennsíkon a terror újabb frontja nyíljon meg ellenünk” - mondta, azt is közölve, hogy az orosz fővárosba azért érkezett, hogy a szorosabb katonai együttműködésről egyeztessen, elkerülendő az incidensek lehető­ségét Izrael és Oroszország között, amely Bassár el-Aszad elnök olda­lán avatkozott be a szíriai harcok­ba. Netanjahu attól (is) tart, hogy a szíriai elnökkel szövetsé­ges Hezbollah síita szélsőséges csoport korszerű fegyverekhez jut. Netanjahu a múlt héten - a szíriai harcok óta első ízben - elismer­te, hogy Izrael több alkalommal is csapást mért a Hezbollahnak szánt fegyverszállítmányokra. Putyin tegező formában fejez­te ki jókívánságait izraeli tárgya­lópartnerének a pészah közelgő Netanjahu és Putyin a Kremlben tartott találkozó elején zsidó ünnep alkalmából. Netan­jahu Oroszország és az egész világ zsidóságát köszöntötte ugyanebből az alkalomból. Putyin hétfőn fogadta Mahmúd Abbász palesztin elnököt, akit arról biztosított, hogy Moszkva támogat­ni fogja a közel-keleti békefolyamat előmozdítására irányuló erőfeszíté­seit. Abbász egy új, a 2007-ben az amerikai Annapolisban tartotthoz hasonló nemzetközi Közel-Kelet­­konferencia összehívását szorgal­mazta. (Forrás: MTI/TASZSZ) Beta/AP

Next