Magyar Szó, 2016. április (73. évfolyam, 74-99. szám)
2016-04-22 / 92. szám
KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com stafca RÖVIDEN Az EU szankciókat fontolgat a macedón válság kapcsán Brüsszel szankciókat fontolgat olyan macedón politikusok ellen, akik akadályozzák a már két éve elhúzódó belpolitikai válság megoldását - közölte tegnap egy névtelenül nyilatkozó uniós tisztségviselő. Bejelentésére azt követően került sor, hogy Maja Kocijancic, az Európai Bizottság szóvivője bejelentette: lemondták a válság megoldását célzó, mai, Bécsben tervezett tárgyalásokat. Az illetékes szerint olyan szankciókról lehet szó, mint beutazási tilalmak, vagy az Unió területén tartott javak befagyasztása. Az uniós tisztségviselő szerint az EU-val folytatott párbeszéd előfeltétele, hogy Gjorge Ivanov elnök vonja vissza a válságot okozó lehallgatási botrány gyanúsítottja, vádlottjai és elítéltjei számára életbe léptetett amnesztiáját. Szkopjei hírek szerint Ivanov hajlik is erre, de még keresik a megfelelő jogalapot. Az amnesztiában részesített 56 ellenzéki és kormánypárti közül eddig tizenegyen jelezték, hogy nem kérnek az elnöki kegyelemből. Hatalmas robbanás egy mexikói vegyi üzemben Hatalmas robbanás történt, és tűz ütött ki a Pemex mexikói állami olajipari vállalat egyik vegyi gyárában Veracruz szövetségi államaiban; legalább 13 dolgo SLzó meghalt, és 136-an A detonációt követően tűz ütött ki, megsérültek, közülük és hatalmas füstoszlop emelkedett 88 embert kórházban a levegőbe ápolnak, tucatnyi állapota válságos. A robbanás helyi idő szerint szerdán délután történt a Contzacoalcos melletti üzemben, ahol a PVC- gyártáshoz szükséges vinil-kloridot állítják elő. A detonáció erejéről tanúskodik, hogy a helyszíntől tíz kilométerre is érezni lehetett a lökéshullámot. Abdeslam gyilkossági kísérlet miatt is felelni fog Vádat emeltek a tavaly novemberi párizsi merényletek egyik fő felelősének tartott Salah Abdeslam ellen rendőrök elleni fegyveres támadás miatt is, amelyet a múlt havi brüsszeli merényletek előtt egy héttel követett el - közölte tegnap Sven Mary, Abdeslam védőügyvédje. A párizsi terrortámadások kitervelésével is vádolt Abdeslamot ezúttal gyilkossági kísérlettel vádolták meg a brüsszeli Forest negyedben március 15-én lezajlott lövöldözés miatt. A tűzpárbaj a hatóságok terrorellenes csoportjának a párizsi merényletek felderítését célzó művelete közben robbant ki. A lövöldözésben négy rendőr megsebesült, egy gyanúsított meghalt, két másik (köztük Abdeslam) pedig elmenekült. Abdeslamot négy hónappal a párizsi merényleteket követően, március 18-án fogták el Brüsszel Molenbeek nevű negyedében, alig néhány házra szülei lakásától. Már az elfogását követő napon vádat emeltek ellene a párizsi merényletekben játszott szerepe miatt. Két öngyilkos nő robbantott a menekülttábornál Két öngyilkos merénylőnő robbantásában nyolc ember meghalt, és legalább 12 megsebesült egy Nigéria északkeleti részén lévő menekülttábornál, ahol a Boko Haram iszlamista terrorcsoport által elűzött embereknek biztosítottak szállást. A támadás a kameruni határ közelében fekvő Bomo állam Banki településén történt Bankit a Boko Haram 2013-ban foglalta el, de a hadsereg tavaly év elején kiszorította őket a városból. Erőszakba torkollt a Pegida-tüntetés Erőszakba torkollt a Hazafias Európaiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen (Pegida) nevű németországi mozgalom Türingia tartományi szervezetének (Thügida) Jénában tartott szerda esti tüntetése. Tegnapi beszámolók szerint a Thügida felvonulásán mintegy kétszázan vettek részt, ellenük viszont legalább háromezren tüntettek. Az eseményt biztosító rendőröket mindkét oldalról támadták, és az ellentüntetők palackokkal és kövekkel dobálták meg a Thügida-híveket. Az összecsapásokban 15 rendőr megsérült, és megrongálódott több jármű, köztük legalább három rendőrautó. Az ellentüntetők megpróbáltak áttörni a kordonokon, a rendőrök a többi között paprikaspray bevetésével hárították el a kísérletet. A Thügida-tüntetés szervezői ragaszkodtak ahhoz, hogy április 20-án, Adolf Hitler születésnapján tarthassák meg fáklyás felvonulásukat. A városvezetés több alternatív lehetőséget felkínált, de a szervezők hajthatatlanok voltak, és pert helyeztek kilátásba, ha nem kapnak demonstrációs engedélyt április 20-ára. ,,,Meg akarták mutatni, hogy Hitler születésnapján is lehet masírozni” - mondta Martin Pfeiffer, a helyi önkormányzat vezető jogtanácsosa. (Forrás: MTI/Reuters/TASZSZ/Beta/vesti.mk) Szabó József Sokszor hallja még az idén a Happy Birthday kezdetű üdvözlő dalt II. Erzsébet brit királynő, aki tegnap töltötte be 90. életévét. A jubileum alkalmából rengetegen fejezték ki jókívánságaikat. Egy fiatal cukrászlány pedig egy citrusos ízvilágú, különleges tortát is küldött, amely a szűk családi körben tartott születésnapi összejövetelen gyorsan elfogyott. Az igazán fergeteges és nagyszabású rendezvények azonban majd csak májusban és júniusban lesznek. A mindenkori uralkodónak ugyanis hagyományosan két születésnapja van: a valós (április 21-ei) és a hivatalos, amelyet nyilvánosan, nagy ceremóniával ünnepelnek. Az utóbbit júniusban tartják, mivel ekkor általában már a szigetországi időjárás is alkalmasabb a szabadtéri műsorok megrendezésére. A világraszóló programsorozat májusi nyitánya is látványosnak ígérkezik. A hónap derekán négy este zsinórban egy-egy másfél órás partit szerveznek a legrégebbi királyi rezidencia, a London nyugati határában található windsori kastély parkjába meghívott előkelőségek számára. •A királynő életútjának és bő 64 évnyi uralkodásának legfőbb epizódjait felidéző májusi programban csaknem 1500 művész lép fel. A show szereplői között lesz - mások mellett - Andrea Bocelli olasz tenorista, Kylie Minogue ausztrál énekesnő és Helen Mirren brit színésznő, aki A királynő című 2006-os filmben játszotta II. Erzsébetet, alakításáért Oscar-díjat kapott. Akinek ez nem lesz elég (mármint a tévéközvetítés élménye), június 11-én minden idők legnagyobb londoni utcabálján fejezheti ki tiszteletét az uralkodó iránt.A születésnapi gigabulit és az azt megelőző pompás felvonulást a királyi család legfontosabb rezidenciájához, a Buckingham-palotához vezető, jó másfél kilométer hosszú The Mail sugárúton tervezik megtartani. A vörös aszfaltjáról híres utat lezárják, majd piknikasztalokkal „dekorálják”, amelyek mellett legalább tízezer alattvalónak jut hely az ünneplésre és az eszem-iszomra. Szinte biztos, hogy zsúfolásig megtelik a terület. A több mint ötezer kalapból álló ikonikus kollekciójáról is ismert királynő és a monarchia népszerűsége ugyanis töretlen. A legújabb felmérések azt igazolják, hogy a lakosság kétharmadának nagyon kedvező vagy rosszabb esetben „csak” kedvező a véleménye az uralkodóról. Ráadásul honfitársai csaknem 80 százaléka azt szeretné, ha addig maradna a trónon, ameddig lehetséges. II. Erzsébet az 56 évesen elhunyt VI. György király elsőszülött lányaként 1952. február 6-án foglalhatta el az Egyesült Királyság, valamint „más birodalmaink és területeink” trónját, de csak 1953. június 2-án (27 évesen) koronázták meg. Azóta hazájában minden korábbi történelmi rekordot megdöntött. Több mint nyolc éve (2007 decemberétől) ő az Egyesült Királyság - minden idők - legidősebb, 2015 szeptembere óta pedig a leghosszabb ideje szolgáló uralkodója. A már 68 éve tartó házasságával szintén csúcstartó, hiszen a brit birodalom történetében nem akad még egy uralkodó, akinek a frigye ennél hosszabbra nyúlt volna. Ennyi idő alatt tizenkét miniszterelnökét fogadta a szokásos heti audienciáin. A leginkább Winston Churchillt kedvelte közülük; ő a II. világháború idején állt a kormány élén, abban a vészterhes korszakban, amikor Erzsébet az autószerelés mesterfogásait elsajátította. Gazdag és tartalmas életpályájának egyik jellemzője az is, hogy regnálására alig néhány nehezebb esztendő vetett árnyékot. Királynői többes jubileum II. Erzsébet kilencven évesen is népszerű, a kalapjaival és a monarchiával együtt A windsori kastély környékén tett tegnapi körsétája során II. Erzsébet az üdvözlésére felsorakozott, sok esetben hajnal óta várakozó ezrek jókívánságait fogadta. Az első sorokban állóktól virágokat, kisebb ajándékokat is átvett A királyi lovas tüzérség a Hyde Parkban 41 ágyúból leadott 21 díszlövéssel tisztelgett az uralkodó előtt Feszültségoldás-kísérlet Az amerikai elnök hat Perzsa-öböl menti ország vezetőivel tárgyalt Rijádban Közel-keleti és európai körútja első állomásaként Barack Obama tegnap Szaúd-Arábiában tárgyalt a Perzsa(Arab)-öböl menti arab monarchiák együttműködési tanácsának (GCC) csúcstalálkozóján. Az amerikai elnök többek között arra sürgette arab szövetségeseit, hogy a Washington vezette katonai koalíció keretében növeljék támogatásukat - így főként különleges műveletekkel járuljanak hozzá - az iraki kormánynak az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet elleni harcához. Obama szerint e pontban sikerült megállapodást elérni a GCC tagállamaival - Szaúd-Arábiával, Kuvaittal, Katarral, Bahreinnel, az Egyesült Arab Emírségekkel és Ománnal. Emellett megállapodás született Irak politikai és gazdasági megsegítéséről is. Az amerikai elnököt Ashton Carter, védelmi miniszter és John Brennan, a CIA igazgatója is elkísérte szaúdi útjára. A rijádi csúcstalálkozó három ülésszakból állt, amelyek közül az egyik a térség stabilitásának növelését célozta, a másik a terrorellenes erőfeszítéseket tűzte napirendjére, így az al-Kaida és az IÁ elleni küzdelmet is. A harmadik ülésszak Iránra összpontosított, amelyet Szaúd-Arábia és más öböl menti államok is a térséget destabilizáló riválisuknak tartanak. „Nemzeteinknek nem áll érdekében, hogy konfliktusba kerüljenek Iránnal. Éberek maradunk, hogy biztosíthassuk: Irán betartja kötelezettségeit, ahogyan mi is betartjuk a sajátjainkat” - jelentette ki Obama a találkozón, utalva a 2015 júliusában megkötött atomegyezménnyel kapcsolatos elvárásokra. Obama látogatására árnyékot vet az öböl menti államok és Washington között kialakult feszültség, amelyet a térséggel kapcsolatos amerikai politika váltott ki. Elemzők szerint a legtöbb öböl menti monarchia csalódott Obama elnökségében, amelyet olyan időszaknak tartanak, amikor az Egyesült Államok kivonult a térségből, több teret engedve az ősellenségük, Irán befolyásának kiterjesztésére. Obama e látogatásával az öböl menti térség uralkodóit Washington támogatásáról igyekezett biztosítani. Az amerikai elnök a GCC- csúcsot követően Londonba utazott. (Forrás: MTI/AP) Obama Szalmán szaúdi királyt újfent arról igyekezett meggyőzni, hogy mérsékelje a Teheránnal szembeni ellenséges magatartását 2016. április 22., péntek Netanjahu: Izrael nem mond le a Golán-fennsíkról A (Szíriától elcsatolt) Golánfennsík hovatartozása választóvonal Izrael számára, a területnek meg kell maradnia a zsidó állam részeként - jelentette ki Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő tegnap Moszkvában, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalt. „Mindent megteszünk az ellen, hogy a Golán-fennsíkon a terror újabb frontja nyíljon meg ellenünk” - mondta, azt is közölve, hogy az orosz fővárosba azért érkezett, hogy a szorosabb katonai együttműködésről egyeztessen, elkerülendő az incidensek lehetőségét Izrael és Oroszország között, amely Bassár el-Aszad elnök oldalán avatkozott be a szíriai harcokba. Netanjahu attól (is) tart, hogy a szíriai elnökkel szövetséges Hezbollah síita szélsőséges csoport korszerű fegyverekhez jut. Netanjahu a múlt héten - a szíriai harcok óta első ízben - elismerte, hogy Izrael több alkalommal is csapást mért a Hezbollahnak szánt fegyverszállítmányokra. Putyin tegező formában fejezte ki jókívánságait izraeli tárgyalópartnerének a pészah közelgő Netanjahu és Putyin a Kremlben tartott találkozó elején zsidó ünnep alkalmából. Netanjahu Oroszország és az egész világ zsidóságát köszöntötte ugyanebből az alkalomból. Putyin hétfőn fogadta Mahmúd Abbász palesztin elnököt, akit arról biztosított, hogy Moszkva támogatni fogja a közel-keleti békefolyamat előmozdítására irányuló erőfeszítéseit. Abbász egy új, a 2007-ben az amerikai Annapolisban tartotthoz hasonló nemzetközi Közel-Keletkonferencia összehívását szorgalmazta. (Forrás: MTI/TASZSZ) Beta/AP