Magyar Szó, 2016. május (73. évfolyam, 100-123. szám)

2016-05-30 / 122. szám

KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com RÖVIDEN MIGRÁCIÓ Félezernyi migránst mentettek ki Több mint ötszáz migránst mentettek ki a tengerből Líbia partjainak közelében az olasz haditengerészet és parti őrség hajói, egy ír hadihajó közreműködésével - közölték szomba­ton olasz és ír hatósági források. Az ír haditengerészet jelentése szerint a Le Roisin nevű hajó­juk 123 migránst mentett ki egy tizenkét méter hosszú gumi­­ csónakból, ezenkívül kihalászott egy holttestet a vízből. Egy olasz hadihajó egy másik gumicsónak 101 utasának sietett a segítésére. Az olasz parti őrség egyik hajója 322 embert mentett ki egy bajba jutott vízi járműből. Az utóbbi héten abban a térségben legalább 65 ember veszett a habokba. Csupán az előző napon, az olasz parti őrség tájé­­koztatása szerint, csaknem kétezer menedékkérőt mentettek ki az Olaszország és Líbia közötti vizeken, 17 mentési akcióban. Csütörtökön négyezer menedékkérőnek segítettek, egész héten pedig már több mint 14 ezernek. Az olasz belügyminisztéri­um adatai szerint az év elejétől május 25-éig csaknem 40 ezer ember érkezett a térségbe. (MTI/AP/EFE) FERENC PÁPA SZERINT A bevándorlók nem jelentenek veszélyt A bevándorlók nem jelentenek veszélyt, hanem ők maguk vannak veszélyben - jelentette ki Ferenc pápa, aki szombaton a Vatikánban ötszáz olasz és migráns gyermekkel találkozott. A kis vendégek a dél-olaszországi Calabria tartományból, Itália egyik legszegényebb régiójából érkeztek, ahol az utóbbi napokban-hetekben rengeteg migráns szállt partra. Mind a tengeren keltek át szüleikkel, felnőtt rokonaikkal, többségük életveszélyben volt, ki kellett menteni őket. Gianfranco Ravasi bíboros a találkozón felolvasta azt a levelet, amelyet a gyermekek a pápának írtak, s amelyben elpana­szolták: értetlenül állnak a világban tapasztalható „megannyi igazságtalansággal” szemben. • Ferenc pápa maga is osztotta a gyermekek véleményét, bírál­va azokat az államokat, amelyek nem fogadják be, hanem elszállítják a menedéket, megélhetést, békét és munkát kereső emberek tömegeit. „Akik ide jönnek, más vallásnak a hívei, de nem jelentenek veszélyt, hiszen mindannyian testvérek vagyunk. Isten mindannyiunkat szeret” - mondta a pápa. (MTI/Reuters/EFE) Beta/AP/Marina Militare LENGYEL KÜLÜGYMINISZTER Az EU ne váljon szuperállammá! Lengyelország megbízható tagja az Európai Uniónak, de azt vallja, hogy számos kérdést nemzeti szinten kell rendezni, „nemzetek feletti” döntéseket viszont csak indokolt esetekben szabad hozni - fejtette ki a Die Welt német napilapnak adott interjújában Witold Waszczykowski. A lengyel külügyminisz­ter az újság szombati számában megjelent interjújában megál­lapította: „A problémákat a lehető legalacsonyabb szinten kell megoldanunk. Az EU-nak nem kell szuperállammá válnia.” .A migrációval kapcsolatosan elismerte, hogy Németorszá­got nemes szándék vezérelte, amikor szélesre tárta a kapukat a menekültek előtt. De felmérte-e Németország, hogy ez a lépés milyen következményekkel jár az EU többi tagállamára nézve? - tette fel a kérdést Waszczykowski, aki szerint minden országnak szuverén joga eldönteni, beenged-e menekülteket vagy sem. (MTI/PAP) KIJEV Tizenhét halott a nyugdíjasotthonban Tűz ütött ki egy nyugdíjasotthonban vasárnap a Kijev közelé­ben lévő Litocski faluban. Tizenheten életüket veszették. Az ukrán katasztrófavédelem közölte, hogy 18 embert mene­kítettek ki az égő házból, közülük ötöt égési sérülésekkel kórházba szállítottak. A magántulajdon­ban lévő kétszintes házban egy ideiglenes nyugdíjasotthon működik. A tűz a hajnali órákban keletke­zett, a tűzoltók csaknem öt órán át oltották, de a ház teljesen leégett. Az otthont üzemeltető vállalkozót a hatóságok őrizetbe vették a tűzvédelmi szabályok megsértésének gyanújával. Ha a gyanú beigazolódik, háromtól nyolc évig terjedő szabadság­­vesztést szabhatnak ki rá. A tűz keletkezésének okát még vizs­gálják a szakértők. (MTI) Mucrnad Ki kell(enne) építeni a bizalmat Kolinda Grabar-Kitarovic: Horvátország nem gátolja Szerbia uniós csatlakozását­­ A Nyugat-Balkán államfőinek találkozója Szarajevóban Folytatás az 1. oldalról A díszvendég Olaszország el­nöke, Sergio Mattarella a sajtótájé­koztatón felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unió mindaddig nem lesz teljes, amíg nem csatla­kozik hozzá a hétvégi találkozón is résztvett valamennyi délkelet­európai ország. Hozzáfűzte, hogy hazája minden szempontból szeretne segíteni a térség országa­inak abban, hogy elérjék ezt a célt. Az olasz elnök szerint a migrációs és a gazdasági válsághoz hasonló globális kihívásokat egyik ország sem tudja egyedül megoldani, az ilyen kríziseket csak együttműkö­déssel lehet kezelni. A plenáris ülést követően Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő aggodalmának adott hangot az Európai Unió szerin­te túl lassú bővítése­ miatt. Mint fogalmazott: a legutóbbi, novem­beri találkozó óta Montenegró meghívást kapott a NATO-ba, de Zágráb ugyanilyen előrelépést szeretne látni Macedónia és Bosz­nia-Hercegovina NATO-közeledé­­sét illetően is. Fontosnak tartotta aláhúzni továbbá, hogy tárgyalt Tomislav Nikolic szerb elnök­kel, és Horvátország nem gátolja Szerbia uniós csatlakozását, hiszen Zágrábnak is érdeke az, hogy kele­ti szomszédja mihamarabb az EU tagja legyen. Ezzel kapcsolatban Tomislav Nikolic kifejtette, hogy reményei szerint hamarosan megnyílik a kérdéses, a kisebbségekről is szóló 23. tárgyalási fejezet Brüsszel és Belgrád között, és folytatódhat az integrációs folyamat. A szlovén államfő szerint a következő hónapokban az Euró­pai Unió inkább „saját magával” foglalkozik, nem pedig a bővítésre figyel. Ez ugyanakkor - tette hoz­zá Borat Pahor - nem jelenthe­ti azt, hogy leállnak a reformin­tézkedések a csatlakozásra váró országokban. A Brdo-Brioni folyamat elne­vezésű fórum következő csúcstalál­kozója Macedóniában lesz. (MTI) Putyin ellenlépéssel fenyegetőzik A román és a lengyel külügy reagált az orosz elnök kijelentésére A régió biztonsága elleni fenyegetésként értelmezhető az, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök válaszlépéseket helyezett kilátásba az amerikai rakétapajzs elemeinek Romániába telepítésére - írta szombati közleményében a bukaresti külügyminisztérium, ismételten hangsúlyozva ez utóbbi lépésnek a védelmi jellegét. A román külügyi tárca az orosz elnök előző napi, athéni látogatásán tett kijelenté­seire reagált. Putyin a dél-romániai Deveselun május 12-én felavatott amerikai rakétavédelmi ütegre utalva azt állította: Oroszország válasz­lépésekre kényszerül mind Románia, mind - a rakétapajzs kiépítéséhez most csatlakozó - Lengyelország esetében. „Ha tegnap abban a romániai térségben az embereknek még fogalmuk sem volt, mit jelent célponttá válni, mától arra kényszerülünk, hogy bizonyos lépéseket tegyünk védelmünk érdekében” - idézte Putyint a román sajtó. A bukaresti külügyminisztérium megle­petésének adott hangot az orosz elnöknek a „valóságtól eltekintő” álláspontja miatt.­ Az amerikai-román rakétavédelmi egyezmény pontosan szabályozza a deveselui támaszpont szigorúan defenzív jellegét, az ENSZ előírásai­nak megfelelően - emlékeztet a kommüniké. A román külügyminisztérium ismételten leszö­gezi, hogy ez a rendszer nem irányul az Orosz Föderáció vagy más állam ellen. „Ennek a ténynek az ismételt eltorzítása csak a feszült légkör fenntartását szolgálja, ellen­tétben azzal a nyitott szellemmel, amit Romá­nia és szövetségesei tanúsítottak a rakétavéde­lem terén” - fogalmaz a bukaresti külügy. A kommüniké megjegyzi: „furcsa” ezt a kérdést a regionális biztonság szintjén emlegetni, amikor „közismert”, mi keltette a regionális biztonság­gal kapcsolatos aggályokat a térségben. A lengyelországi rakétavédelmi bázis nem veszélyezteti Oroszországot - hangsúlyozta Witold Waszczykowski lengyel külügymi­niszter a PAP hírügynökség által vasárnap közölt interjúban, reagálva Vlagyimir Putyin kijelentésére. - Vlagyimir Putyin bizonyára tudatában van annak, hogy a lengyelországi rakétavé­delmi pajzs sehogyan sem érinti Oroszor­­szág biztonságát - mondta Waszczykowski, ismételten hangsúlyozva, hogy a rendszer az esetleges közel-keleti rakétatámadások ellen nyújtana védelmet. - Amennyiben a jelenleg a tárgyalóasztalon lévő összes javaslat megvalósulna, jelentősen javulna Lengyelország és az egész keleti szárny biztonsága - szögezte le a lengyel külügymi­niszter, utalva az egyeztetések tárgyát képező, egyelőre meghatározatlan számú NATO-alaku­­lat állandó rotációs jelentése Lengyelországban és a balti államokban, valamint az amerikai páncélos dandár kilátásba helyezett lengyel­­országi telepítésére. - A kapcsolatok javításának kulcsa Moszk­vában van” - ismételte meg korábbi álláspontját Waszczykowski. - Ha Oroszország valamiféle normális helyzetet akar visszaállítani, változ­tatnia kell magatartásán, Ukrajna iránti viszo­nyulásán - mondta. (Forrás: MTI) Az Iszlám Állam erői lerohan­ták szombat hajnalban az Aleppótól északra lévő Mareát, amely egyike a szíriai lázadók által ellenőrzött utolsó két észak-szíriai városnak - jelentette az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH). A londoni székhelyű emigráns szervezet információi szerint a szí­riai—török határtól mintegy 20 kilo­méterre délre fekvő Marea és a szomszédos Azáz elfoglalásáért ví­vott harcok miatt több mint 160 ezer civil menekült került két tűz közé, és az Orvosok Határok Nélkül (MSF) nevű segélyszervezet kiüríte­ni kényszerült a térségben működ­tetett egyik utolsó kórházát. Az Iszlám Állam milicistái, akik már az elmúlt napokban jelentő­sen előrenyomultak a török határ közelében lévő lázadó területeken, az OSDH forrásai szerint éjfél után nem sokkal két öngyilkos merény­lettel áttörték Marea védelmi vonalát, és behatoltak a városba, amelynek peremén még szomba­ton napközben is heves harcok zajlottak. A harcokban a támadók oldalán legalább 16, a Moreát védő lázadók oldalán pedig legalább 10 fegyveres esett el. A Hszinhua kínai hírügynökség emlékeztet arra, hogy a Washing­ton vezette nemzetközi, katonai koalíció intenzív légi támogatá­sát élvező Szíriai Demokratikus Erők (SDF) a hét elején indítottak nagyszabású offenzívát az Iszlám Állam „fővárosa”, az észak-szíriai Rakka ellen, s a dzsihadista terror­szervezet feltehetően ennek hatá­sára döntött úgy, hogy egy másik térségben indított hadművelettel megpróbálja enyhíteni a Rakkára nehezedő katonai nyomást. A szíriai lázadók által ellenőr­zött, ostromlott térség kelet felől az Iszlám Állam, nyugat felől pedig a szíriai kurd erők uralta területekkel határos. A dzsihadisták által szom­baton hajnalban lerohant Mamá­nak pedig stratégiai jelentősége van abból a szempontból, hogy elfogla­lásával az IÁ elvághatná a lázadók Törökországba vezető utánpótlási útvonalát. A Human Rights Watch (HRW) nemzetközi segélyszervezet infor­mációi szerint a közeli Azáz térsé­gében a dzsihadisták elől menekü­lő civilek tízezrei kerültek két tűz közé, miközben a térséget ellenőr­ző szíriai lázadókat teljes katonai összeomlás fenyegeti. Az ENSZ menekültügyi főbiztosságának és a HRW-nek az adatai szerint mintegy 165 ezer olyan menekült élete került veszélybe, akik előzőleg Azáz térségében kerestek menedé­ket, miközben Törökország szigo­rúan zárva tartja határait. Néhány százan nyugat felé menekültek tovább, a kurd kézen lévő afrini enklávé irányába. A Nemzetközi Mentő Bizott­ság nevű segélyszervezet szerint az emberek az életükért rettegnek. A csoport értesülése szerint Azáz külvárosaiban pénteken legalább négy teljes család, köztük nők és gyermekek haltak meg a heves harcok következtében. (MTI/dpa/ Hszinhua/AP/TASZSZ) Dzsihadisták előrenyomulása Lerohanták a szíriai lázadók kezén lévő utolsó városok egyikét­­ Százhatvanezer menekült két tűz között Az ukrán erők súlyos veszteségei Ismét súlyos veszteségeket szenvedtek az ukrán fegyveres erők a kelet-ukrajnai válságövezetben: az elmúlt napban öt katona vesztette életét és négy sebesült meg - közöl­te vasárnapi kijevi sajtótájékoztatóján Olek­­szandr Motuzjanik, az elnöki hivatal hadmű­veleti ügyekben illetékes szóvivője. A hadműveleti parancsnokság szokásos napi közleményében arról tájékoztatott, hogy az elmúlt 24 órában harminc ízben nyitottak tüzet a Moszkva által támogatott szakadárok az ukrán katonák állásaira. A támadások kiter­jedtek a frontvonal teljes hosszára: a szakadá­rok 13-szor lőtték Donyeck környékét, 12-szer nyitottak tüzet a frontvonal déli részén, Mari­upol térségében, északon, Luhanszk közelében pedig 5 alkalommal. A Luhanszk megyei kormányzói hivatal közölte, hogy tüzérségi lövedékek csapódtak be a Luhanszktól mintegy 30 kilométerre észak­keletre fekvő, kijevi ellenőrzés alatt lévő Szta­­nicja Luhanszka településre. A becsapódások következtében beomlott a járási állami hiva­tal díszterme, egy lakóháznak pedig teljesen leégett a teteje és a második szintje, miután telibe találta egy tüzérségi lövedék. Áldoza­tokról nem érkezett hír. Továbbra is feszült a helyzet a Donyecktől mintegy húsz kilométerre északra fekvő Avgyi­­jivka településnél, ahol a minszki megállapo­dások által tiltott, 120 milliméteres kaliberű aknavetőket is bevetettek a szakadár erők. A védelmi minisztérium tájékoztatása szerint a szakadárok ki akarják szorítani Avgyi­­jivka térségéből az ukrán fegyveres erőket. A hetek óta szinte folyamatosan zajló támadá­saikban a minszki egyezmény által tiltott, 100 milliméteresnél nagyobb kaliberű nehéztüzér­­ségi fegyvereket és harckocsikat is bevetnek. A helyzet súlyosbodásáért egymást vádolják a szemben álló felek. A DAN donyecki szaka­dár hírportál arról számolt be, hogy az ukrán fegyveres erők vasárnapra virradó éjjel több mint 200 tüzérségi aknát lőttek ki a megye­­központ térségében. (MTI) 2016. május 30., hétfő

Next