Magyar Szó, 2016. június (73. évfolyam, 124-149. szám)
2016-06-30 / 149. szám
Q KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com Atafió RÖVIDEN LUXEMBURGI ADÓKÖNNYÍTÉSEK Felfüggesztett börtönre ítéltek két kiszivárogtatót Felfüggesztett börtönbüntetést kapott tegnap az úgynevezett LuxLeaks-botrány perének két vádlottja, akik Luxemburg nemzetközi vállalatoknak nyújtott adókönnyítéseit felfedő több ezer dokumentumot szivárogtattak ki. Antoine Deltour és Raphael Halét, a PriceWaterhouseCoopers (PwC) könyvvizsgáló cég korábbi alkalmazottjai 12, illetve 9 hónap felfüggesztett börtönbüntetést kaptak. Edouard Perring újságírót, aki elsőként hozta nyilvánosságra, hogy a nagyhercegség éveken át több száz vállalat számára teremtett lehetőséget az egyébként külföldön fizetendő adóterheik minimalizálására, minden vád alól felmentették. Bejrút és Ammán újabb merényletektől tart Újabb terrorcselekményektől tart Libanon és Jordánia is annak nyomán, hogy a múlt héten súlyos merényleteket követtek el a két ország szíriai határán. Bejrút tegnap politikusok és az ENSZ libanoni békefenntartó missziója elleni támadások veszélyére figyelmeztetett, míg Ammán a terrorveszélyre hivatkozva nem enged be a segélyeket az északkeleti határán kialakult egyik rögtönzött menekülttáborba. Nabih Berri, a libanoni parlament elnöke közölte: olyan információk birtokába jutottak, amelyek szerint terrorista csoportok támadásokat készülnek végrehajtani néhány ismert politikus és az ENSZ libanoni békefenntartó missziója (UNIFIL) ellen. Az UNIFIL-t tájékoztatták a veszélyről, a szükséges óvintézkedések megtétele érdekében. A libanoni házelnök szerint „a küszöbön álló terrorveszély” miatt a libanoniak egységére van szükség, még ha a politikai kérdésekben nincs is konszenzus. Tammam Szalám kormányfő a kabinet rendkívüli ülésének összehívását sürgette, miközben arra figyelmeztetett, hogy hazája „a fundamentalista terrorizmussal való szembenézés új szakaszába lépett”. A tanácskozásra egy nappal azután került sor, hogy a szíriai határtól néhány kilométerre lévő, Bekaa régióbeli Kaa községet merényletsorozat rázta meg, amely legalább öt ember életét követelte, több mint 25-en pedig megsebesültek. Közben jelentősen romlott a humanitárius helyzet a jordániai-szíriai határon is, ahol nagyjából 70 ezer Szíriából érkező menekült torlódott fel. A hadsereg ellen múlt kedden elkövetett merénylet óta ugyanis az ammáni kormány nem enged be segélyszállítmányokat az egyik határátkelőnél spontán kialakult menekülttáborba, amelyet az Iszlám Állam „enklávéjának” tart** ' laotsia vai ,J3S9?i3X:Yiajp»c A humanitárius szervezetek állítása szerint a június 21-ei, hét halálos áldozatot követelő öngyilkos támadás óta nincs hozzáférésük az északkelet-jordániai Rokkane régióban lévő táborhoz. Az IÁ által vállalt támadás után néhány órával a jordániai hadsereg nemzetbiztonsági megfontolásokra hivatkozva „zárt katonai övezetté” nyilvánította a Szíriával közös határt. Mohamed Mománi kormányszóvivő tegnap közölte, meggyőződésük, hogy „az övezet, ahol a menekültek csoportosulnak, az Iszlám Állam menedékhelyévé vált”. Autóbomba gyilkolt Tell-Abjadban Legalább tíz ember meghalt tegnap az észak-szíriai Tell- Abjad városában egy autóba rejtett pokolgép robbanásakor. A merényletnek kilenc sebesültje is van. A török határon fekvő várost a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű arab-kurd milícia tartja ellenőrzése alatt. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) tájékoztatása szerint a tíz halottból kettő kurd harcos volt. A szemtanúk szerint a merénylő járművével nekiszáguldott a kurd helyi kormányzat épületének. Tell-Abjad az IÁ szíriai fellegvárának tekintett Rakkától északra fekszik. Az SDF tavaly foglalta vissza. A település bevételével az arab-kurd erők elvágták az utánpótlási útvonalat Törökország és az LÁ ellenőrzése alatt álló területek között. Putyin és Erdogan a terrorellenes együttműködésről tárgyalt A terrorellenes harcban folytatott nemzetközi együttműködés fokozásának szükségességét hangsúlyozta Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök tegnapi 40 perces telefonbeszélgetésük során. Ez volt az első kapcsolatfelvétel a két államfő között, amióta a török légierő F-16-osai tavaly novemberben lelőttek egy Szu-24-es orosz vadászbombázót. Putyin és Erdogan megállapodott egy mielőbbi személyes találkozó előkészítésében. Megegyeztek, hogy az orosz és a török diplomácia vezetője július 1-jén, a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködési Szervezet külügyminiszteri tanácskozásának keretében külön is tárgyal egymással. Szergej Lavrov és Mevlüt Gavusoglu megbeszéléseinek napirendjén szerepel a közel-keleti helyzet, különös tekintettel a szíriai rendezésre, valamint a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztése. A közvetlenül a telefonbeszélgetés után tartott moszkvai kormányülésen Putyin bejelentette, hogy Oroszország a terrorfenyegetés dacára megszünteti az idegenforgalom terén életbe léptetett korlátozásokat. (Forrás: MTI/AFP/Hszinhua/Reuters) A bevándorlás és a migráció kérdésére adott elégtelen válasz döntő szerepet játszott abban, hogy a kilépés támogatói kerültek többségbe az Egyesült Királyság európai uniós tagságáról kiírt népszavazáson - közölte Orbán Viktor az uniós tagállamok állam- és kormányfőinek tegnapi brüsszeli tanácskozását követően. A magyar kormányfő szerint fontos, hogy sikerüljön kialakítani olyan uniós migrációs politikát, amely megfelel az emberek igényeinek, és nem teszi elkerülhetetlenné, hogy azzal szemben akár az EU- tagságot is kockáztatva lépjenek fel. Mint mondta, el kell választani egymástól az uniós tagság és a migráció kérdését. „Azért kell küzdenünk, hogy bebizonyítsuk az embereknek, lehetséges a magyar nemzeti érdekeknek megfelelő európai migrációs politikát kialakítani" Hangsúlyozta, semmi értelme sürgetni a briteket, hogy megindítsák a szigetország EU-tagságának megszüntetését célzó eljárást, annak megtörténtéig azonban még háttértárgyalásokat sem szabad kezdeni. A kiválási folyamat lezárultáig minden úgy marad, ahogyan most van. Az uniós csúcsvezetők egyetértettek, hogy az egységes belső piachoz való hozzáférésért cserébe az Egyesült Királyságnak a kilépése után is tiszteletben kell majd tartania az EU-nak a javak, a szolgáltatások, a tőke és az emberek szabad áramlásáról szóló négy szabadságelvét. „Az Egyesült Királyság IjfjjpS tagságát zas nyomán vissza kell térni ahhoz a gondolathoz, hogy az EU alapját' M^államok adják,, wmtdig-®* uniós intéznények” - hangoztatta, kiemelve, hogy az Unió demokratikus jellegét csak a tagállamokon keresztül lehet megerősíteni. „Nem szabad fordítva ülni a lóra. Az EU nem Brüsszelben van, hanem huszonhét - most még huszonnyolc -fővárosban” -fogalmazott Orbán az informális ülést követően. RENZI: VÁLASZLÉPÉSRE VAN SZÜKSÉG „Az EU nem tehet úgy, mintha nem történt volna semmit. Minőségi válaszlépésre van szükség. Európának nem kemény, hanem nagyon világosan érthető választ kell adnia az Egyesült Királyságnak, a Brexit középtávon a briteknek okoz több problémát, mint nekünk” - mondta Matteo Renzi olasz kormányfő, aki szerint az EU-ból való kilépéshez a populista politika vezetett, amely „ott erősebb, ahol társadalmi válság teremt feszültséget”. Megjegyezte, hogy Olaszországban az ellenzéki 5 Csillag Mozgalom (M5S) és a szélsőséges Északi Liga is a Nigel Farage vezette Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) nézeteit támogatja. Ami a brit népszavazás eredményének gazdasági következményeit illeti, Renzi szerint Olaszországban a gazdasági növekedés lassulása várható. „A dolgok egy kicsit rosszabbul fognak menni, mint ahogy a Brexit előtt vártuk” - fogalmazott. Az Európai Bizottság (EB) egyelőre nem hagyta jóvá az olasz pénzügyi szektor stabilitására tervezett olasz állami banksegélyre. „Mi tiszteletben tartjuk az európai szabályokat, nem úgy mint Németország, amely 2003-ban hasonlóképpen fifffiplte meg bankjait” - mondta, hangsúlyozva, hogy az olasz bankszektor nehézségei ellenére az olasz ifek befektetők pénze biztonságban van. A migrációról Renzi úgy nyilatkozott, hogy az EU nem tesz eleget a probléma megoldására. Olaszország ezen a csúcson várt választ az EB-tól az általa kidolgozott migrációs javaslatcsomagra. Erről Renzi annyit mondott csupán, hogy Párizs és Berlin is támogatja. MERKEL: MIELŐBB TÁRGYALNI A BRIT KIVÁLÁSRÓL Mielőbb szeretné megkezdeni a hivatalos kilépési tárgyalásokat az Egyesült Királysággal az Európai Unió 27 másik tagállama - közölte Angela Merkel. A német kancellár tudatta: az uniós intézmények mindegyike azon dolgozik, hogy az EU minél erősebb globális szereplő legyen, ezért hatékony munkával a növekedés irányában kell elmozdulni, hogy pótolni lehessen azt, amit el fogunk veszíteni. Merkel azt is elmondta: A tanácskozáson senki nem akarta napirendre tűzni az uniós alapszerződés módosítását. „Most célorientált cselekvésre van szükség pozitív célokkal, előremutató napirenddel” - szögezte le. SKÓCIA ELKÖTELEZETT AZ EURÓPAI UNIÓ MELLETT Skócia elkötelezett az Európai Unió mellett, szándéka az, hogy az EU tagja maradjon - hangsúlyozta Nicola Sturgeon skót miniszterelnök tegnap Brüsszelben, Martin Schulz európai parlamenti elnökkel folytatott megbeszélését követően. A brit EU-tagság feladását ellenző kormányfő Skócia álláspontját kívánta ismertetni az uniós központi intézmények vezetőivel tervezett megbeszélésén, hat nappal az után, hogy az Egyesült Királyság (NagyBritannia és Észak-Írország) lakosságának többsége népszavazáson lemondott az ország uniós tagságáról. A királysághoz tartozó Skóciában a szavazók 62 százaléka támogatta az Egyesült Királyság EU-ban maradását. Előző nap Sturgeon a skót parlamentben kijelentette: A skót nép akaratával ellentétes lenne, ha az Egyesült Királyság kilépésével együtt Skóciát is „eltávolítanák” az európai közösségből. Sturgeont tegnap Jean-Claude Juncker, az EB-elnök is fogadta. RAJOY: SKÓCIA NEM TÁRGYALHAT AZ EU-VAL Spanyolország teljes mértékben ellenez bármiféle tárgyalást a lehetséges EU-tagságról az Európai Unió és Skócia között - jelentette ki Mariano Rajoy spanyol kormányfő azzal összefüggésben, hogy Skócia vezetői az Egyesült Királyság uniós tagságának elutasítását eredményező népszavazást követően hangsúlyozták, mindent megtesznek azért, hogy Skócia EU - tag maradhasson. „Szeretnék nagyon világosan fogalmazni: Skóciának nincs felhatalmazása arra, hogy az EU-val tárgyaljon. Spanyolország minden olyan egyeztetést elutasít, amelyet nem az Egyesült Királyság kormánya folytat. A végletekig ellenzem(...). Ha az Egyesült Királyság kilép... Skócia is kilép” - szögezte le Rajoy. (Szerkesztőségi összefoglaló) EU-CSÚCS „Nem szabad fordítva ülni a lóra’ Orbán: a bevándorlásra adott elégtelen válasz döntő szerepet játszott a britek döntésében Angela Merkel és Charles Michel belga kormányfő a tegnapi ülésen. Utóbbi kétsebességes EU-t szorgalmazott AP Orbán Viktor sajtótájékoztatót tart az EU brüsszeli csúcstalálkozójának második napja után UNITED KrtGDOW Reuters David Cameron helye ezúttal üres volt MTI fotó HORVÁT BELPOLITIKAI VÁLSÁG Mélyponton a HDZ támogatottsága A horvát konzervatív kormány bukása után történelmi mélypontra zuhant a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) támogatottsága. A Szociáldemokrata Párt (SDP) csaknem tíz százalék előnnyel rendelkezik a HDZ-vel szemben, és a Híd is megerősödött. Az Ipsos felmérése szerint a kormány bukása fordított a két vezető párt erőviszonyán, így most az SDP örvend a legnagyobb támogatottságnak. A párt az első helyen végzett 30,9 százalékkal (a múlt hónapban 29,1 százalékon állt). Az HDZ támogatottsága viszont 21,5 százalékra esett vissza. A jobboldali pártnak még akkor sem volt ilyen alacsony a népszerűsége, amikor 2001-ben Horvátország függetlensége óta először ellenzékbe került: akkor 24 százalékon állt. A harmadik helyen ismét a Híd Függetlenek Listája (Most) végzett 12,1 százalékkal. Az LDP-hez hasonlóan a Híd is növelni tudta népszerűségét. Egy hónappal ezelőtt a Híd még 7,9 százalékon állt. A közvélemény-kutatás alapján jól látszik, hogy a választók megbüntették a HDZ-t, amiért nem tudta biztosítani a parlamentben a kormányzáshoz szükséges új többséget, és megbuktatta saját kormányát, aminek következtében szeptemberben előre hozott parlamenti választások lesznek. Az SDP jól láthatóan stabil többséggel rendelkezik, és a Híd is megerősödve került ki a kormányválságból. Miután a kormány bukása után a HDZ vezetője, Tomislav Karamarko ígérete ellenére nem tudott új koalíciós partnereket felkutatni egy új parlamenti többség létrehozásához, lemondott pártelnöki tisztségéről. Jelenleg a HDZ-t Karamarko helyettese, Milijan Brkic vezeti. Ugyanakkor a párt vezetése egy hete úgy döntött, az előre hozott választásoknak új elnökkel vágnak neki. A HDZ-ben július 17-én tartanak elnökválasztást. A valamivel több mint 207 ezer szavazatra jogosult tag az ország közel 800 szavazóhelyén adhatja le voksát. Hivatalosan eddig Andrej Plenkovic, a párt európai parlamenti képviselője jelentette be indulási szándékát a pártelnöki tisztségért. Plenkovic a mérsékelt vonalat képviseli a HDZ-ben, amiért sokan bírálják. A párt élén egyesek sokkal szívesebben látnák Zlatko Hasanbegovic ügyvezető kulturális minisztert. Hasanbegovicot kinevezése óta számos támadás érte, mert ellenzői szerint szélsőjobboldali nézeteket vall. (Forrás: MTI/HRT) 2016. június 30., csütörtök