Magyar Szó, 2016. június (73. évfolyam, 124-149. szám)

2016-06-30 / 149. szám

Q KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com Atafió RÖVIDEN LUXEMBURGI ADÓKÖNNYÍTÉSEK Felfüggesztett börtönre ítéltek két kiszivárogtatót Felfüggesztett börtönbüntetést kapott tegnap az úgynevezett LuxLeaks-botrány perének két vádlottja, akik Luxemburg nemzetközi vállalatoknak nyújtott adókönnyítéseit felfedő több ezer dokumentumot szivárogtattak ki. Antoine Deltour és Raphael Halét, a PriceWaterhouseCoopers (PwC) könyv­­vizsgáló cég korábbi alkalmazottjai 12, illetve 9 hónap felfüg­gesztett börtönbüntetést kaptak. Edouard Perring újságírót, aki elsőként hozta nyilvánosságra, hogy a nagyhercegség éveken át több száz vállalat számára teremtett lehetőséget az egyébként külföldön fizetendő adóterheik minimalizálására,­­ minden vád alól felmentették. Bejrút és Ammán újabb merényletektől tart Újabb terrorcselekményektől tart Libanon és Jordánia is annak nyomán, hogy a múlt héten súlyos merényleteket követtek el a két ország szíriai határán. Bejrút tegnap politikusok és az ENSZ libanoni békefenntartó missziója elleni támadá­sok veszélyére figyelmeztetett, míg Ammán a terrorveszélyre hivatkozva nem enged be a segélyeket az északkeleti határán kialakult egyik rögtönzött menekülttáborba. Nabih Berri, a libanoni parlament elnöke közölte: olyan információk birtokába jutottak, amelyek szerint terroris­ta csoportok támadásokat készülnek végrehajtani néhány ismert politikus és az ENSZ libanoni békefenntartó misszi­ója (UNIFIL) ellen. Az UNIFIL-t tájékoztatták a veszélyről, a szükséges óvintézkedések megtétele érdekében. A libanoni házelnök szerint „a küszöbön álló terrorveszély” miatt a liba­noniak egységére van szükség, még ha a politikai kérdésekben nincs is konszenzus. Tammam Szalám kormányfő a kabinet rendkívüli ülésének összehívását sürgette, miközben arra figyelmeztetett, hogy hazája „a fundamentalista terrorizmussal való szembenézés új szakaszába lépett”. A tanácskozásra egy nappal azután került sor, hogy a szíriai határtól néhány kilométerre lévő, Bekaa régióbeli Kaa községet merényletsorozat rázta meg, amely legalább öt ember életét követelte, több mint 25-en pedig megsebesültek. Közben jelentősen romlott a humanitárius helyzet a jor­­dániai-szíriai határon is, ahol nagyjából 70 ezer Szíriából érkező menekült torlódott fel. A hadsereg ellen múlt kedden elkövetett merénylet óta ugyanis az ammáni kormány nem enged be segélyszállítmányokat az egyik határátkelőnél spon­tán kialakult menekülttáborba, amelyet az Iszlám Állam „enklávéjának” tart­** ' laotsia vai ,J3S9?i3X­:Yiajp»c A humanitárius szervezetek állítása szerint a június 21-ei, hét halálos áldozatot követelő öngyilkos támadás óta nincs hozzá­férésük az északkelet-jordániai Rokkane régióban lévő tábor­hoz. Az IÁ által vállalt támadás után néhány órával a jordániai hadsereg nemzetbiztonsági megfontolásokra hivatkozva „zárt katonai övezetté” nyilvánította a Szíriával közös határt. Mohamed Mománi kormányszóvivő tegnap közölte, meggyő­ződésük, hogy „az övezet, ahol a menekültek csoportosulnak, az Iszlám Állam menedékhelyévé vált”. Autóbomba gyilkolt Tell-Abjadban Legalább tíz ember meghalt tegnap az észak-szíriai Tell- Abjad városában egy autóba rejtett pokolgép robbanásakor. A merényletnek kilenc sebesültje is van. A török határon fekvő várost a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű arab-kurd milícia tartja ellenőrzése alatt. Az Emberi Jogok Szíriai Megfi­gyelőközpontja (OSDH) tájékoztatása szerint a tíz halottból kettő kurd harcos volt. A szemtanúk szerint a merénylő járművével nekiszáguldott a kurd helyi kormányzat épületének. Tell-Abjad az IÁ szíriai fellegvárának tekintett Rakkától észak­ra fekszik. Az SDF tavaly foglalta vissza. A település bevételé­vel az arab-kurd erők elvágták az utánpótlási útvonalat Török­ország és az LÁ ellenőrzése alatt álló területek között. Putyin és Erdogan a terrorellenes együttműködésről tárgyalt A terrorellenes harcban folytatott nemzetközi együttműködés fokozásának szükségességét hangsúlyozta Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök tegnapi 40 perces telefonbeszélgetésük során. Ez volt az első kapcsolatfelvétel a két államfő között, amióta a török légierő F-16-osai tavaly novemberben lelőttek egy Szu-24-es orosz vadászbombázót. Putyin és Erdogan megállapodott egy mielőbbi személyes találkozó előkészítésében. Megegyeztek, hogy az orosz és a török diplomácia vezetője július 1-jén, a Fekete-tengeri Gazda­sági Együttműködési Szervezet külügyminiszteri tanácskozá­sának keretében külön is tárgyal egymással. Szergej Lavrov és Mevlüt Gavusoglu megbeszéléseinek napirendjén szerepel a közel-keleti helyzet, különös tekintettel a szíriai rendezésre, valamint a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztése. A közvetlenül a telefonbeszélgetés után tartott moszk­vai kormányülésen Putyin bejelentette, hogy Oroszor­szág a terrorfenyegetés dacára megszünteti az idegen­­forgalom terén életbe léptetett korlátozásokat. (Forrás: MTI/AFP/Hszinhua/Reuters) A bevándorlás és a migráció kérdésére adott elégtelen válasz döntő szerepet játszott abban, hogy a kilépés támogatói kerül­tek többségbe az Egyesült Király­ság európai uniós tagságáról kiírt népszavazáson - közölte Orbán Viktor az uniós tagállamok állam- és kormányfőinek tegnapi brüsszeli tanácskozását követően. A magyar kormányfő szerint fontos, hogy sikerüljön kialakíta­ni olyan uniós migrációs politikát, amely megfelel az emberek igényei­nek, és nem teszi elkerülhetetlenné, hogy azzal szemben akár az EU- tagságot is kockáztatva lépjenek fel. Mint mondta, el kell válasz­tani egymástól az uniós tagság és a migráció kérdését. „Azért kell küzdenünk, hogy bebizonyítsuk az embereknek, lehetséges a magyar nemzeti érdekeknek megfelelő euró­pai migrációs politikát kialakítani" Hangsúlyozta, semmi értelme sürgetni a briteket, hogy megindít­sák a szigetország EU-tagságának megszüntetését célzó eljárást, annak megtörténtéig azonban még háttér­tárgyalásokat sem szabad kezdeni. A kiválási folyamat lezárultáig minden úgy marad, ahogyan most van. Az uniós csúcsvezetők egyetér­tettek, hogy az egységes belső piac­hoz való hozzáférésért cserébe az Egyesült Királyságnak a kilépése után is tiszteletben kell majd tarta­nia az EU-nak a javak, a szolgálta­tások, a tőke és az emberek szabad áramlásáról szóló négy szabad­ságelvét. „Az Egyesült Királyság IjfjjpS tagságát zas nyomán vissza kell térni ahhoz a gondolathoz, hogy az­ EU alapját' M^államok­ adják,, wmtdig-®* uniós intézn­ények” - hangoztatta, kiemelve, hogy­ az Unió demokra­tikus jellegét csak a tagállamokon keresztül lehet megerősíteni. „Nem szabad fordítva ülni a lóra. Az EU nem Brüsszelben van, hanem huszonhét - most még huszonnyolc -fővárosban” -fogal­mazott Orbán az informális ülést követően. RENZI: VÁLASZLÉPÉSRE VAN SZÜKSÉG „Az EU nem tehet úgy, mintha nem történt volna semmit. Minősé­gi válaszlépésre van szükség. Euró­pának nem kemény, hanem nagyon világosan érthető választ kell adnia az Egyesült Királyságnak, a Brexit középtávon a briteknek okoz több problémát, mint nekünk” - mondta Matteo Renzi olasz kormányfő, aki szerint az EU-ból való kilépéshez a populista politika vezetett, amely „ott erősebb, ahol társadalmi válság teremt feszültséget”. Megjegyezte, hogy Olaszországban az ellenzé­ki 5 Csillag Mozgalom (M5S) és a szélsőséges Északi Liga is a Nigel Farage vezette Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) néze­teit támogatja. Ami a brit népszavazás ered­ményének gazdasági következmé­nyeit illeti, Renzi szerint Olasz­országban a gazdasági növekedés lassulása várható. „A dolgok egy kicsit rosszabbul fognak menni, mint ahogy a Brexit előtt vártuk” - fogalmazott. Az Európai Bizottság (EB) egye­lőre nem hagyta jóvá az olasz pénz­ügyi szektor stabilitására tervezett olasz állami banksegélyre. „Mi tisz­teletben tartjuk az európai szabá­lyokat, nem úgy mint Németország, amely 2003-ban hasonlóképpen fifffiplte meg bankjait” - mondta, hangsúlyozva, hogy az olasz bank­szektor nehézségei ellenére az olasz ifek befektetők pénze biztonságban van. A migrációról Renzi úgy nyilat­kozott, hogy az EU nem tesz eleget a probléma megoldására. Olaszor­szág ezen a csúcson várt választ az EB-tól az általa kidolgozott migrá­ciós javaslatcsomagra. Erről Renzi annyit mondott csupán, hogy Párizs és Berlin is támogatja. MERKEL: MIELŐBB TÁRGYALNI A BRIT KIVÁLÁSRÓL Mielőbb szeretné megkezdeni a hivatalos kilépési tárgyalásokat az Egyesült Királysággal az Európai Unió 27 másik tagállama - közölte Angela Merkel. A német kancel­lár tudatta: az uniós intézmények mindegyike azon dolgozik, hogy az EU minél erősebb globális szereplő legyen, ezért hatékony munkával a növekedés irányában kell elmozdul­ni, hogy pótolni lehessen azt, amit el fogunk veszíteni. Merkel azt is elmondta: A tanácskozáson senki nem akarta napirendre tűzni az uniós alapszerződés módosítását. „Most célorientált cselekvésre van szükség pozitív célokkal, előremutató napirenddel” - szögezte le. SKÓCIA ELKÖTELEZETT AZ EURÓPAI UNIÓ MELLETT Skócia elkötelezett az Európai Unió mellett, szándéka az, hogy az EU tagja maradjon - hangsúlyozta Nicola Sturgeon skót miniszter­­elnök tegnap Brüsszelben, Martin Schulz európai parlamenti elnökkel folytatott megbeszélését követően. A brit EU-tagság feladását ellen­ző kormányfő Skócia álláspontját kívánta ismertetni az uniós közpon­ti intézmények vezetőivel tervezett megbeszélésén, hat nappal az után, hogy az Egyesült Királyság (Nagy­Britannia és Észak-Írország) lakos­ságának többsége népszavazáson lemondott az ország uniós tagságá­ról. A királysághoz tartozó Skóciá­ban a szavazók 62 százaléka támo­gatta az Egyesült Királyság EU-ban maradását. Előző nap Sturgeon a skót parlamentben kijelentette: A skót nép akaratával ellentétes lenne, ha az Egyesült Királyság kilépésével együtt Skóciát is „eltávolítanák” az európai közösségből. Sturgeont tegnap Jean-Claude Juncker, az EB-elnök is fogadta. RAJOY: SKÓCIA NEM TÁRGYALHAT AZ EU-VAL Spanyolország teljes mérték­ben ellenez bármiféle tárgyalást a lehetséges EU-tagságról az Euró­pai Unió és Skócia között - jelen­tette ki Mariano Rajoy spanyol kormányfő azzal összefüggésben, hogy Skócia vezetői az Egyesült Királyság uniós tagságának eluta­sítását eredményező népszavazást követően hangsúlyozták, mindent megtesznek azért, hogy Skócia EU - tag maradhasson. „Szeretnék nagyon világosan fogalmazni: Skóciának nincs felha­talmazása arra, hogy az EU-val tárgyaljon. Spanyolország minden olyan egyeztetést elutasít, amelyet nem az Egyesült Királyság kormánya folytat. A végletekig ellenzem(...). Ha az Egyesült Királyság kilép... Skócia is kilép” - szögezte le Rajoy. (Szer­kesztőségi összefoglaló) EU-CSÚCS „Nem szabad fordítva ülni a lóra’ Orbán: a bevándorlásra adott elégtelen válasz döntő szerepet játszott a britek döntésében Angela Merkel és Charles Michel belga kormányfő a tegnapi ülésen. Utóbbi kétsebességes EU-t szorgalmazott AP Orbán Viktor sajtótájékoztatót tart az EU brüsszeli csúcstalálkozójának második napja után UNITED Kr­tGDOW Reuters David Cameron helye ezúttal üres volt MTI fotó HORVÁT BELPOLITIKAI VÁLSÁG Mélyponton a HDZ támogatottsága A horvát konzervatív kormány bukása után történelmi mély­pontra zuhant a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) támogatottsága. A Szociáldemokrata Párt (SDP) csak­nem tíz százalék előnnyel rendelkezik a HDZ-vel szemben, és a Híd is megerősödött. Az Ipsos felmérése szerint a kormány bukása fordított a két vezető párt erőviszonyán, így most az SDP örvend a legnagyobb támogatottságnak. A párt az első helyen végzett 30,9 százalékkal (a múlt hónapban 29,1 száza­lékon állt). Az HDZ támogatottsága viszont 21,5 százalékra esett vissza. A jobboldali pártnak még akkor sem volt ilyen alacsony a népszerűsé­ge, amikor 2001-ben Horvátország függetlensége óta először ellenzékbe került: akkor 24 százalékon állt. A harmadik helyen ismét a Híd Függetlenek Listája (Most) végzett 12,1 százalékkal. Az LDP-hez hasonlóan a Híd is növelni tudta népszerűségét. Egy hónappal ezelőtt a Híd még 7,9 százalékon állt. A közvélemény-kutatás alapján jól látszik, hogy a választók megbün­tették a HDZ-t, amiért nem tudta biztosítani a parlamentben a kormány­záshoz szükséges új többséget, és megbuktatta saját kormányát, aminek következtében szeptemberben előre hozott parlamenti választások lesznek. Az SDP jól láthatóan stabil többséggel rendelkezik, és a Híd is megerő­södve került ki a kormányválságból. Miután a kormány bukása után a HDZ vezetője, Tomislav Karamar­­ko ígérete ellenére nem tudott új koalíciós partnereket felkutatni egy új parlamenti többség létrehozásához, lemondott pártelnöki tisztségéről. Jelenleg a HDZ-t Karamarko helyettese, Milijan Brkic vezeti. Ugyanak­kor a párt vezetése egy hete úgy döntött, az előre hozott választásoknak új elnökkel vágnak neki. A HDZ-ben július 17-én tartanak elnökválasztást. A valamivel több mint 207 ezer szavazatra jogosult tag az ország közel 800 szavazóhelyén adhatja le voksát. Hivatalosan eddig Andrej Plenkovic, a párt európai parlamenti képvi­selője jelentette be indulási szándékát a pártelnöki tisztségért. Plenkovic a mérsékelt vonalat képviseli a HDZ-ben, amiért sokan bírálják. A párt élén egyesek sokkal szívesebben látnák Zlatko Hasanbegovic ügyveze­tő kulturális minisztert. Hasanbegovicot kinevezése óta számos táma­dás érte, mert ellenzői szerint szélsőjobboldali nézeteket vall. (Forrás: MTI/HRT) 2016. június 30., csütörtök

Next