Magyar Szó, 2016. július (73. évfolyam, 150-175. szám)

2016-07-01 / 150. szám

WM KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com Atoll! Sír RÖVIDEN ■ Migránsok gumicsónakja borult fel Líbia partjainál Az olasz parti őrség sietett tegnap egy migránsokkal teli gumi­csónak segítségére Líbia partjainál, 107 embert sikerült kimen­teni, tízen a tengerbe vesztek. A Líbiából indult gumicsónak az észak-afrikai partoktól mintegy 30 kilométerre adott le vészjelzést műholdas telefonnal. Az olasz parti őrség helyszínre siető egységei már félig elsüllyedve találták a csónakot, amely­be a migránsok kapaszkodtak. Tíz nő holttestét emelték ki a tengerből. A mentés idején nagyon rossz volt az idő, óránkénti több mint ötvenöt kilométeres sebességű szél fújt. Egy másik, szintén bajba jutott gumicsónakot időben megtaláltak, ezen 116 ember utazott. Mindannyiukat a szicíliai regisztrációs központokba vitték. Felkötik az erőszakolókat Egy teheráni bíróság halálra ítélt két afgán férfit, aki tavaly szeptemberben megerőszakolt egy fiatal francia nőt. A két illegális bevándorlót felakasztják. Két tettestársuknak sikerült megszökni, így a bíróság ügyükben nem hozhatott ítéletet. A 23 éves francia nő Farahzád hegyvidéki részén túrázott, a fővárostól, Teherántól északra. A területen több férfi megtá­madta. „Turistaként érkeztem, hogy felfedezzem a Teherántól északra eső területet, ahol négy afgán megközelített. Kifosz­tottak és megerőszakoltak, nem tudtam védekezni - mesélte a francia lány, majd azt is, hogy egy másik afgán sietett a védel­mére. - Ez a férfi megverte a négy másikat, utána elkísért a szálláshelyemre.” Az egyik tettest nem sokkal a történtek után a hegyvidéki rejtekhelyén tartóztatták le, három társa azonban az afgán határ felé menekült. Soros 30 milliárdot költene válságkezelésre Az EU-nak legalább 30 miliárd euróra lenne szüksége a migrá­ciós válság kezeléséhez, az elégtelen fellépés következményei azonban ennél is költségesebbek, a krízis ugyanis egzisztenciális fenyegetést jelent az európai integráció számára - figyelmezte­tett Soros György tegnap Brüsszelben. A magyar származású amerikai üzletember a források előteremtéséhez agrártámoga­tások és kohéziós pénzek csökkentését és összeurópai benzin­adó kivetését is szükségesnek tarja. Soros szerint az uniós intézményeknek minden elérhető forrást meg kell mozgatniuk, az EU ugyanis nem élheti túl a válságot a jelenlegi költségvetéssel. Az erőfeszítések finanszírozására hosszú távon új adókat kell kivetni, rövid távon pedig a fel nem használt alapokat kellene alkalmazni. Az Unió saját forrásainak létrehozása kapcsán Soros jónak tartja a páneurópai benzin­­­­adó ötletét, amelynek kivetésére a német pénzügyminiszter tett javaslatot a menekültválság megfelelő kezelése érdekében. Az Egyesült Királyság uniós tagságát elutasító népszavazás kapcsán arról számolt be, hogy az első reakciók után már nem­­ tartja elkerülhetetlennek az EU szétesését. Mint mondta, „be kell látni a saját hibákat is, lehetőségként kell megragadni a Brexitet, amelynek nyomán újra ki kell találni az EU-t”. Rendőrkadétokat robbantottak Afganisztánban Rendőrkadétokat szállító járműveket ért két pokolgépes támadás az afgán főváros, Kabul külterületén, a merénylet­ben legalább 37-en meghaltak, és negyvenen megsebesültek - közölte tegnap egy kormányzati tisztségviselő. A kadétok Vardak tartomány egyik kiképzőközpontjából tartottak a fővár­­­rosba, miután a ramadánt lezáró, néhány nap múlva esedé­kes íd al-fitr ünnep alkalmából kimenőt kaptak. A támadás elkövetőjeként a tálibok jelentkeztek Állításuk szerint az egyik öngyilkos merénylő gyalogosan vette célba a kadétokat és inst- t­ruktoraikat szállító buszt, majd húsz perccel később a másik robbanóanyagokkal megrakott autóval támadott. A helyi média szerint egy öngyilkos merénylő támadott a konvojra, és csak­nem negyven ember vesztette életét. Washington: Fallúdzsánál 250 terroristával végeztek Az Iszlám Állam (IÁ) legalább 250 tagjával végeztek az Egye­sült Államok vezette terrorellenes koalíció légicsapásai Irakban - közölték amerikai kormányzati tisztségviselők. Ha e becslé­seket megerősítik, ez lenne a szélsőségesek elleni legsúlyosabb légicsapás. Az akciót Fallúdzsától délre hajtották végre. A várost néhány nappal korábban sikerült visszafoglalnia az iraki kormány­erőknek, amelyeket a terrorellenes koalíció légicsapásai és síita milíciák segítettek. Fallúdzsa ostromát követően a kormányerők az IÁ iraki felleg­várát, Moszult vette célkeresztjébe. Út menti pokolgép gyilkolt Mogadishu közelében Legalább tizennyolc civil meghalt tegnap a Szomáliai fővá­ros közelében egy út mentén elhelyezett pokolgép robbaná­sa következtében. A merénylet Mogadishutól 20 kilométerre történt. A civilek egy kisbusz utasai voltak, akik valamen­nyien megégtek. A pokolgépet a támadók távirányítással hozták működésbe, s a robbanás kettészakította a járművet. A kisbuszt egy katonákat szállító teherautó kísérte, és való­színűleg ez utóbbi lehetett a támadók célpontja. (Forrás: MTI/AFP/dpa/Reuters/APA/AP/Hszinhua) Johnson kiszállt a buliból Boris Johnson nem pályázik a kormányzó brit Konzervatív Párt vezetőjének tisztségére, így a kormányfői posztra sem. Ezt a volt londoni polgármes­ter tegnap maga jelentette be, így már biztos, hogy a toryk vezetői megbízatásáért és az ezzel járó kormányfői tiszt­ségért indult versengésből Theresa May belügyminiszter és Michael Gove igazságügyi miniszter valamelyike kerül ki győztesen. Theresa May és Michael Gove szintén tegnap jelentette be, hogy indul. May közölte: Ha ő lesz a kormányfő, London az idei év vége előtt nem fogja aktiválni a brit uniós kilépési folyamatot elindító mechanizmust. Boris Johnson döntése a legna­gyobb meglepetés, mivel a sajtó és politikai elemzők évek óta egyön­tetűen őt tartották David Came­ron legesélyesebb utódjelöltjének. A konzervatív párti politikus volt a kilépést pártoló tábor egyik front­embere a brit EU-tagságról tartott múlt heti népszavazás kampányá­ban. Cameron, aki a bennmaradá­sért kampányolt, múlt pénteken jelentette be, hogy őszig távozik a párt és a kormány éléről, miután a választók többsége a kilépésre voksolt. Tegnapig mindenki biztosra vette, hogy Johnson indul az utód­választási versenyben, ám - szintén általános meglepetésre - Michael Gove, Johnson volt Szövetségese jelentette be indulását. Gove, aki Johnson mellett a másik front­embere volt a kilépést támogató kampánycsoportnak, tegnapi nyilat­kozatában közölte: eredeti szándéka az volt, hogy Johnson miniszterel­nökké választását segíti. „Vonakodva ugyan, de végül mégis arra a követ­keztet­ésre jutottam, hogy Boris nem képes arra a vezetői szerepre, és nem tudja azt a csapatot sem kiépíteni, amely az előttünk álló feladatok elvégzéséhez szükséges" - mondta. Nem volt viszont meglepetés, hogy May, aki 2010 óta vezeti a belügyi tárcát, nem sokkal Gove után maga is bejelentette, hogy indul a pártvezetői tisztségéért és a kormányfői posztért. May - John­­sonnal és Gove-val ellentétben - a Theresa May belügyminisz­ter, Cameron legesélyesebb utódjelöltje brit EU-tagság fenntartását párto­ló tábor tagja volt, de a népszava­zás előtti kampányban nem vett részt aktívan. May tegnap hangsú­lyozta: „A Brexit Brexitet jelent, a kampányt megvívtuk, a részvételi arány (a népszavazáson) magas volt, és a választók meghozták döntésü­ket”. Ezek után nem szabad kísér­letet tenni arra, hogy Nagy-Britan­­nia mégis az Európai Unió tagja maradjon, sem arra, hogy a hátsó ajtón keresztül visszatérjen az Unió­ba. Nincs lehetőség újabb népsza­vazásra sem a kérdésről”. Hozzá­tette: az ország az EU elhagyására szavazott, a kormánynak és a parla­mentnek így az a kötelessége, hogy ezt végrehajtsa. A belügyminiszter kijelentette azt is, hogy nem kell új választá­sokat kiírni a jelenlegi parlament megbízatása, vagyis 2020 előtt, és nincs szükség vészhelyzeti költség­­vetésre sem. Theresa May hangsú­lyozta, hogy véleménye szerint addig nem szabad aktiválni a kilé­pési folyamatot elindító mechaniz­must, amíg nem áll össze egyértel­műen a brit kormány tárgyalási stratégiája. Szerinte ez azt jelenti, hogy az 50. cikket London az idei év vége előtt nem fogja aktiválni. Boris Johnson bejelentetése­­kor közölte: most olyan vezetőre van szükség, aki egyesíteni tudja a Konzervatív Pártot, de miután egyeztetett kollégáival, és­ felmérte a parlamenti erőviszonyokat, arra a következtetésre jutott, hogy ő nem lehet ez a vezető. Tegnap délután le is zárult az utódjelöltek jelentkezési folyamata, és megkezdődött a választás hossza­dalmas procedúrája. Először az alsó­ház konzervatív frakciója szűkíti le többfordulós szavazássorozattal két személyre a megválasztható indu­lók listáját, ezután a párt szavazás­ra jogosult 125 ezer tagja választja meg az új vezetőt, aki egyben be is költözhet a Downing Street-i miniszterelnöki hivatalba. Hogy ki lesz Cameron utódja, az várhatóan szeptember 9-én derül ki. (Forrás: MTI/Daily Mail/AP/ AP A volt londoni polgármester, Boris Johnson bejelentése a legnagyobb meglepetés, mivel évek óta őt tarto­tták a legesélyesebbnek a kormány­fői posztra Szabó József Fontos politikai változásokról is elte­relte a figyelmet Törökországban az a borzalmas terrormerénylet, amelyet a héten követtek el Isztambulban. Pedig a vérengzés napján fontos megállapo­dást írt alá a kapcsolatok rendezéséről Törökország és Izrael. Röviddel előt­te szintén jelentős fordulatot vettek a török-orosz kapcsolatok is. A válto­zásokat bocsánatkérés előzte meg. Az egyik esetben Izrael kért bocsánatot Törökországtól, a másikban az utóbbi Oroszországtól. Az izraeli-török viszony még 2010-ben romlott meg, az orosz-török pedig tavaly. Az egyik esetben Törökország keményített be, a másikban Oroszország. Ankara azért orrolt meg Jeruzsálemre, mert izraeli kommandósok feltartóztattak egy török hajót, amely segélyt szállított a blokád alá vont Gázai övezetbe. Az akcióban tíz török civil ■ meghalt, 28 megsebesült. Ankara feltételekhez kötötte a történtek miatt mélypontra süllyedt kapcsolatok norma­lizálását. Izrael teljesítette ezek nagy részét, hivatalosan bocsánatot kért az incidensért, és 20 millió dollár kártérítést fizetett az áldozatok hozzátartozóinak. Ezenkívül részben enyhített a Gázai övezettel szemben 2006 óta fenntartott zárlaton. Ennek köszönhetően Törökország tegnap útnak indít­hatta a terület felé az első segélyszállítmányt. A megállapodás eredményeként mindkét ország hamarosan ismét nagykövetet jelöl ki. Az elődöket ugyanis még 2011 -ben utasították ki Törökországból, illetve Izraelből. Recep Tayyip Erdogan török államfő azon­ban a politikai és a diplomáciai viszony norma­lizálása után a gazdasági kapcsolatokat is maga­sabb szintre emelné. A gazdasági szempontok alighanem fontos szerepet játszottak abban is, hogy rendezze a kapcsolatokat Oroszországgal, amely tavaly tette feketelistára Törökországot. Mindjárt azután, kijavítják hibáikat hogy novemberben egy török harci gép - légtér­sértésre hivatkozva - lelőtt egy orosz bombázót, amely szíriai bevetésen vett részt. A támadásban az egyik orosz pilóta meghalt. Moszkva gazdasági, kereskedelmi és vízum­szankciókkal válaszolt, továbbá folyamatosan és élesen bírálta Törökországot a szíriai háború­ban játszott szerepéért. A viszony rendezéséért cserébe hivatalos bocsánatkérést és kártérítést követelt, amit Ankara visszautasított. Egészen hétfőig, amikor az eddig harcias Erdogan levélben kért bocsánatot Vlagyimir Putyin orosz elnöktől és a lelőtt vadászbombázó megölt pilótájának családjától. A hét derekán már telefonon egyeztettek, s mielőbbi személyes találkozóban állapodtak meg. Előbb azonban a két ország külügyminisztere egyeztet. Szergej Lavrov és Mevlüt (Zavu)oglu mai megbeszélésének fő témája a kapcsolatok normalizálása és a szíriai rendezés. Putyin azt is jelezte, megszünteti a szervezett törökországi turistautakra vonatkozó tilalmat. Kormányát pedig azzal bízta meg, hogy kezdjen párbeszédet Ankarával a kereskedelmi és gazda­sági kapcsolatok helyreállításáról. Elemzők szerint Törökország nem halogat­hatta tovább a kibékülést a térség politikájának alakításában fontos szerepet játszó Izraellel és Oroszországgal. Részben azért, mert az utóbbi időben sok országgal keveredett konfliktusba, ami politikai és gazdasági károkat okozott számá­ra. Részben pedig azért, mert kevesebb haragos­sal a háta mögött hatékonyabban érvényesítheti érdekeit a szíriai és az iraki rendezéskor. Arról nem is beszélve, hogy több energiája marad az otthoni problémák rendezésére. ■wms&t»' „.fr.’ Mppi i 2016. július L, péntek ISZTAMBULI REPTÉRI MERÉNYLET Rakkából érkeztek a satrok Az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet egy orosz­ állampolgárságú dagesztáni tagja volt az egyik elkövetője az isztambuli Atatürk repülőtéren végrehaj­tott hármas öngyilkos merényletnek. A két társelkövető egy üzbég és egy kirgiz illető volt. Mindhárman az IÁ „fővárosából”, a szíriai Rakkából érkeztek május végén orosz útle­velekkel Törökországba. Isztambulban az európai oldalon fekvő Fatih kerületben béreltek lakást, a szerződést egy évre írták alá. Az ingatlan két ajtaja közül az egyik vasból készült, a helyiségből többször gázszag szivárgott, de az ablakot sosem nyitották ki, és függönnyel gátolták az utca felőli belátást - mondta az egyik egykori szomszéd. Az orosz útlevél figyelemre méltó részlet annak fényében, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán Recep Tayyip Erdogan török államfővel folytatott telefonos megbeszélése során a terrorellenes harcban folytatott nemzetközi együttműködés fokozásának szüksé­gességét hangsúlyozta. A terrorcselekménnyel kapcsolatban a rendőrség Isztambul 16 pontján tartott házkutatá­sokat. 13 embert őrizetbe vettek, köztük három közép-ázsiai országból származó személyt. A merényletsorozatban a legfrissebb közlés szerint 43-an haltak meg. A sebesültek száma 238, közülük 94 ember továbbra is kórházi ellátásra szorul. A török médiában megelégedéssel fogadták, hogy a világ több városában a látványosságok a török nemzeti zászlót idéző megvilágítást kaptak az áldozatok emlékére. A többi között New Yorkban az Empire State Building, Párizsban az Eiffel-torony, Berlinben a Branden­burgi kapu, Mostarban az Öreg-híd öltözött piros-fehérbe a Törökországgal való szolidaritás jegyében. (Forrás: MTI/Dogan/Anadolu)

Next