Magyar Szó, 2016. július (73. évfolyam, 150-175. szám)
2016-07-01 / 150. szám
WM KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com Atoll! Sír RÖVIDEN ■ Migránsok gumicsónakja borult fel Líbia partjainál Az olasz parti őrség sietett tegnap egy migránsokkal teli gumicsónak segítségére Líbia partjainál, 107 embert sikerült kimenteni, tízen a tengerbe vesztek. A Líbiából indult gumicsónak az észak-afrikai partoktól mintegy 30 kilométerre adott le vészjelzést műholdas telefonnal. Az olasz parti őrség helyszínre siető egységei már félig elsüllyedve találták a csónakot, amelybe a migránsok kapaszkodtak. Tíz nő holttestét emelték ki a tengerből. A mentés idején nagyon rossz volt az idő, óránkénti több mint ötvenöt kilométeres sebességű szél fújt. Egy másik, szintén bajba jutott gumicsónakot időben megtaláltak, ezen 116 ember utazott. Mindannyiukat a szicíliai regisztrációs központokba vitték. Felkötik az erőszakolókat Egy teheráni bíróság halálra ítélt két afgán férfit, aki tavaly szeptemberben megerőszakolt egy fiatal francia nőt. A két illegális bevándorlót felakasztják. Két tettestársuknak sikerült megszökni, így a bíróság ügyükben nem hozhatott ítéletet. A 23 éves francia nő Farahzád hegyvidéki részén túrázott, a fővárostól, Teherántól északra. A területen több férfi megtámadta. „Turistaként érkeztem, hogy felfedezzem a Teherántól északra eső területet, ahol négy afgán megközelített. Kifosztottak és megerőszakoltak, nem tudtam védekezni - mesélte a francia lány, majd azt is, hogy egy másik afgán sietett a védelmére. - Ez a férfi megverte a négy másikat, utána elkísért a szálláshelyemre.” Az egyik tettest nem sokkal a történtek után a hegyvidéki rejtekhelyén tartóztatták le, három társa azonban az afgán határ felé menekült. Soros 30 milliárdot költene válságkezelésre Az EU-nak legalább 30 miliárd euróra lenne szüksége a migrációs válság kezeléséhez, az elégtelen fellépés következményei azonban ennél is költségesebbek, a krízis ugyanis egzisztenciális fenyegetést jelent az európai integráció számára - figyelmeztetett Soros György tegnap Brüsszelben. A magyar származású amerikai üzletember a források előteremtéséhez agrártámogatások és kohéziós pénzek csökkentését és összeurópai benzinadó kivetését is szükségesnek tarja. Soros szerint az uniós intézményeknek minden elérhető forrást meg kell mozgatniuk, az EU ugyanis nem élheti túl a válságot a jelenlegi költségvetéssel. Az erőfeszítések finanszírozására hosszú távon új adókat kell kivetni, rövid távon pedig a fel nem használt alapokat kellene alkalmazni. Az Unió saját forrásainak létrehozása kapcsán Soros jónak tartja a páneurópai benzinadó ötletét, amelynek kivetésére a német pénzügyminiszter tett javaslatot a menekültválság megfelelő kezelése érdekében. Az Egyesült Királyság uniós tagságát elutasító népszavazás kapcsán arról számolt be, hogy az első reakciók után már nem tartja elkerülhetetlennek az EU szétesését. Mint mondta, „be kell látni a saját hibákat is, lehetőségként kell megragadni a Brexitet, amelynek nyomán újra ki kell találni az EU-t”. Rendőrkadétokat robbantottak Afganisztánban Rendőrkadétokat szállító járműveket ért két pokolgépes támadás az afgán főváros, Kabul külterületén, a merényletben legalább 37-en meghaltak, és negyvenen megsebesültek - közölte tegnap egy kormányzati tisztségviselő. A kadétok Vardak tartomány egyik kiképzőközpontjából tartottak a fővárrosba, miután a ramadánt lezáró, néhány nap múlva esedékes íd al-fitr ünnep alkalmából kimenőt kaptak. A támadás elkövetőjeként a tálibok jelentkeztek Állításuk szerint az egyik öngyilkos merénylő gyalogosan vette célba a kadétokat és inst- truktoraikat szállító buszt, majd húsz perccel később a másik robbanóanyagokkal megrakott autóval támadott. A helyi média szerint egy öngyilkos merénylő támadott a konvojra, és csaknem negyven ember vesztette életét. Washington: Fallúdzsánál 250 terroristával végeztek Az Iszlám Állam (IÁ) legalább 250 tagjával végeztek az Egyesült Államok vezette terrorellenes koalíció légicsapásai Irakban - közölték amerikai kormányzati tisztségviselők. Ha e becsléseket megerősítik, ez lenne a szélsőségesek elleni legsúlyosabb légicsapás. Az akciót Fallúdzsától délre hajtották végre. A várost néhány nappal korábban sikerült visszafoglalnia az iraki kormányerőknek, amelyeket a terrorellenes koalíció légicsapásai és síita milíciák segítettek. Fallúdzsa ostromát követően a kormányerők az IÁ iraki fellegvárát, Moszult vette célkeresztjébe. Út menti pokolgép gyilkolt Mogadishu közelében Legalább tizennyolc civil meghalt tegnap a Szomáliai főváros közelében egy út mentén elhelyezett pokolgép robbanása következtében. A merénylet Mogadishutól 20 kilométerre történt. A civilek egy kisbusz utasai voltak, akik valamennyien megégtek. A pokolgépet a támadók távirányítással hozták működésbe, s a robbanás kettészakította a járművet. A kisbuszt egy katonákat szállító teherautó kísérte, és valószínűleg ez utóbbi lehetett a támadók célpontja. (Forrás: MTI/AFP/dpa/Reuters/APA/AP/Hszinhua) Johnson kiszállt a buliból Boris Johnson nem pályázik a kormányzó brit Konzervatív Párt vezetőjének tisztségére, így a kormányfői posztra sem. Ezt a volt londoni polgármester tegnap maga jelentette be, így már biztos, hogy a toryk vezetői megbízatásáért és az ezzel járó kormányfői tisztségért indult versengésből Theresa May belügyminiszter és Michael Gove igazságügyi miniszter valamelyike kerül ki győztesen. Theresa May és Michael Gove szintén tegnap jelentette be, hogy indul. May közölte: Ha ő lesz a kormányfő, London az idei év vége előtt nem fogja aktiválni a brit uniós kilépési folyamatot elindító mechanizmust. Boris Johnson döntése a legnagyobb meglepetés, mivel a sajtó és politikai elemzők évek óta egyöntetűen őt tartották David Cameron legesélyesebb utódjelöltjének. A konzervatív párti politikus volt a kilépést pártoló tábor egyik frontembere a brit EU-tagságról tartott múlt heti népszavazás kampányában. Cameron, aki a bennmaradásért kampányolt, múlt pénteken jelentette be, hogy őszig távozik a párt és a kormány éléről, miután a választók többsége a kilépésre voksolt. Tegnapig mindenki biztosra vette, hogy Johnson indul az utódválasztási versenyben, ám - szintén általános meglepetésre - Michael Gove, Johnson volt Szövetségese jelentette be indulását. Gove, aki Johnson mellett a másik frontembere volt a kilépést támogató kampánycsoportnak, tegnapi nyilatkozatában közölte: eredeti szándéka az volt, hogy Johnson miniszterelnökké választását segíti. „Vonakodva ugyan, de végül mégis arra a következtetésre jutottam, hogy Boris nem képes arra a vezetői szerepre, és nem tudja azt a csapatot sem kiépíteni, amely az előttünk álló feladatok elvégzéséhez szükséges" - mondta. Nem volt viszont meglepetés, hogy May, aki 2010 óta vezeti a belügyi tárcát, nem sokkal Gove után maga is bejelentette, hogy indul a pártvezetői tisztségéért és a kormányfői posztért. May - Johnsonnal és Gove-val ellentétben - a Theresa May belügyminiszter, Cameron legesélyesebb utódjelöltje brit EU-tagság fenntartását pártoló tábor tagja volt, de a népszavazás előtti kampányban nem vett részt aktívan. May tegnap hangsúlyozta: „A Brexit Brexitet jelent, a kampányt megvívtuk, a részvételi arány (a népszavazáson) magas volt, és a választók meghozták döntésüket”. Ezek után nem szabad kísérletet tenni arra, hogy Nagy-Britannia mégis az Európai Unió tagja maradjon, sem arra, hogy a hátsó ajtón keresztül visszatérjen az Unióba. Nincs lehetőség újabb népszavazásra sem a kérdésről”. Hozzátette: az ország az EU elhagyására szavazott, a kormánynak és a parlamentnek így az a kötelessége, hogy ezt végrehajtsa. A belügyminiszter kijelentette azt is, hogy nem kell új választásokat kiírni a jelenlegi parlament megbízatása, vagyis 2020 előtt, és nincs szükség vészhelyzeti költségvetésre sem. Theresa May hangsúlyozta, hogy véleménye szerint addig nem szabad aktiválni a kilépési folyamatot elindító mechanizmust, amíg nem áll össze egyértelműen a brit kormány tárgyalási stratégiája. Szerinte ez azt jelenti, hogy az 50. cikket London az idei év vége előtt nem fogja aktiválni. Boris Johnson bejelentetésekor közölte: most olyan vezetőre van szükség, aki egyesíteni tudja a Konzervatív Pártot, de miután egyeztetett kollégáival, és felmérte a parlamenti erőviszonyokat, arra a következtetésre jutott, hogy ő nem lehet ez a vezető. Tegnap délután le is zárult az utódjelöltek jelentkezési folyamata, és megkezdődött a választás hosszadalmas procedúrája. Először az alsóház konzervatív frakciója szűkíti le többfordulós szavazássorozattal két személyre a megválasztható indulók listáját, ezután a párt szavazásra jogosult 125 ezer tagja választja meg az új vezetőt, aki egyben be is költözhet a Downing Street-i miniszterelnöki hivatalba. Hogy ki lesz Cameron utódja, az várhatóan szeptember 9-én derül ki. (Forrás: MTI/Daily Mail/AP/ AP A volt londoni polgármester, Boris Johnson bejelentése a legnagyobb meglepetés, mivel évek óta őt tartották a legesélyesebbnek a kormányfői posztra Szabó József Fontos politikai változásokról is elterelte a figyelmet Törökországban az a borzalmas terrormerénylet, amelyet a héten követtek el Isztambulban. Pedig a vérengzés napján fontos megállapodást írt alá a kapcsolatok rendezéséről Törökország és Izrael. Röviddel előtte szintén jelentős fordulatot vettek a török-orosz kapcsolatok is. A változásokat bocsánatkérés előzte meg. Az egyik esetben Izrael kért bocsánatot Törökországtól, a másikban az utóbbi Oroszországtól. Az izraeli-török viszony még 2010-ben romlott meg, az orosz-török pedig tavaly. Az egyik esetben Törökország keményített be, a másikban Oroszország. Ankara azért orrolt meg Jeruzsálemre, mert izraeli kommandósok feltartóztattak egy török hajót, amely segélyt szállított a blokád alá vont Gázai övezetbe. Az akcióban tíz török civil ■ meghalt, 28 megsebesült. Ankara feltételekhez kötötte a történtek miatt mélypontra süllyedt kapcsolatok normalizálását. Izrael teljesítette ezek nagy részét, hivatalosan bocsánatot kért az incidensért, és 20 millió dollár kártérítést fizetett az áldozatok hozzátartozóinak. Ezenkívül részben enyhített a Gázai övezettel szemben 2006 óta fenntartott zárlaton. Ennek köszönhetően Törökország tegnap útnak indíthatta a terület felé az első segélyszállítmányt. A megállapodás eredményeként mindkét ország hamarosan ismét nagykövetet jelöl ki. Az elődöket ugyanis még 2011 -ben utasították ki Törökországból, illetve Izraelből. Recep Tayyip Erdogan török államfő azonban a politikai és a diplomáciai viszony normalizálása után a gazdasági kapcsolatokat is magasabb szintre emelné. A gazdasági szempontok alighanem fontos szerepet játszottak abban is, hogy rendezze a kapcsolatokat Oroszországgal, amely tavaly tette feketelistára Törökországot. Mindjárt azután, kijavítják hibáikat hogy novemberben egy török harci gép - légtérsértésre hivatkozva - lelőtt egy orosz bombázót, amely szíriai bevetésen vett részt. A támadásban az egyik orosz pilóta meghalt. Moszkva gazdasági, kereskedelmi és vízumszankciókkal válaszolt, továbbá folyamatosan és élesen bírálta Törökországot a szíriai háborúban játszott szerepéért. A viszony rendezéséért cserébe hivatalos bocsánatkérést és kártérítést követelt, amit Ankara visszautasított. Egészen hétfőig, amikor az eddig harcias Erdogan levélben kért bocsánatot Vlagyimir Putyin orosz elnöktől és a lelőtt vadászbombázó megölt pilótájának családjától. A hét derekán már telefonon egyeztettek, s mielőbbi személyes találkozóban állapodtak meg. Előbb azonban a két ország külügyminisztere egyeztet. Szergej Lavrov és Mevlüt (Zavu)oglu mai megbeszélésének fő témája a kapcsolatok normalizálása és a szíriai rendezés. Putyin azt is jelezte, megszünteti a szervezett törökországi turistautakra vonatkozó tilalmat. Kormányát pedig azzal bízta meg, hogy kezdjen párbeszédet Ankarával a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok helyreállításáról. Elemzők szerint Törökország nem halogathatta tovább a kibékülést a térség politikájának alakításában fontos szerepet játszó Izraellel és Oroszországgal. Részben azért, mert az utóbbi időben sok országgal keveredett konfliktusba, ami politikai és gazdasági károkat okozott számára. Részben pedig azért, mert kevesebb haragossal a háta mögött hatékonyabban érvényesítheti érdekeit a szíriai és az iraki rendezéskor. Arról nem is beszélve, hogy több energiája marad az otthoni problémák rendezésére. ■wms&t»' „.fr.’ Mppi i 2016. július L, péntek ISZTAMBULI REPTÉRI MERÉNYLET Rakkából érkeztek a satrok Az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet egy orosz állampolgárságú dagesztáni tagja volt az egyik elkövetője az isztambuli Atatürk repülőtéren végrehajtott hármas öngyilkos merényletnek. A két társelkövető egy üzbég és egy kirgiz illető volt. Mindhárman az IÁ „fővárosából”, a szíriai Rakkából érkeztek május végén orosz útlevelekkel Törökországba. Isztambulban az európai oldalon fekvő Fatih kerületben béreltek lakást, a szerződést egy évre írták alá. Az ingatlan két ajtaja közül az egyik vasból készült, a helyiségből többször gázszag szivárgott, de az ablakot sosem nyitották ki, és függönnyel gátolták az utca felőli belátást - mondta az egyik egykori szomszéd. Az orosz útlevél figyelemre méltó részlet annak fényében, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán Recep Tayyip Erdogan török államfővel folytatott telefonos megbeszélése során a terrorellenes harcban folytatott nemzetközi együttműködés fokozásának szükségességét hangsúlyozta. A terrorcselekménnyel kapcsolatban a rendőrség Isztambul 16 pontján tartott házkutatásokat. 13 embert őrizetbe vettek, köztük három közép-ázsiai országból származó személyt. A merényletsorozatban a legfrissebb közlés szerint 43-an haltak meg. A sebesültek száma 238, közülük 94 ember továbbra is kórházi ellátásra szorul. A török médiában megelégedéssel fogadták, hogy a világ több városában a látványosságok a török nemzeti zászlót idéző megvilágítást kaptak az áldozatok emlékére. A többi között New Yorkban az Empire State Building, Párizsban az Eiffel-torony, Berlinben a Brandenburgi kapu, Mostarban az Öreg-híd öltözött piros-fehérbe a Törökországgal való szolidaritás jegyében. (Forrás: MTI/Dogan/Anadolu)