Magyar Szó, 2016. július (73. évfolyam, 150-175. szám)

2016-07-01 / 150. szám

II BELFÖLDbelfold@magyarszo.com Mafió RÖVIDEN BATINA Kerítést épített és bontott Horvátország A hatóságok szerint gyakorlat volt az egész Lebontották a szerb-horvát átkelőként szolgáló kiskőszeg­­bezdáni Duna-híd horvátországi oldalán létesített műszaki akadályt a horvát hatóságok, arra hivatkozva, hogy az egész csak gyakorlat volt. A hírt megerősítette a Nova TV hely­színi tudósítója is, aki délután elmondta, hogy a vaskaput néhány órával korábban bontották le a hatóságok azzal az indokkal, hogy csak meg akartak bizonyosodni arról, milyen gyorsan tudnának intézkedni, ha újabb migránshullám érné el Horvátországot. A műszaki akadály lebontásával kapcsolatban a hatóságok nem tettek hivatalos bejelentést. A délelőtt folyamán még arról tájékoztattak a hírügynök­ségek, hogy kerítést épít Horvátország a Szerbia és Horvát­ország közötti kiskőszegi (batinai) átkelő horvát oldalán. A Vecernji list beszámolója szerint szerdán este éppen emiatt zárták le a forgalom előtt ezt a határátkelőhelyet. Hivatalos információ, közlemény szerdán nem látott napvilágot annak kapcsán, hogy miért döntöttek a kerítés építése mellett a szomszédos ország hatóságai. Nem hivatalos források szerint a szerb oldalon várakozó több száz migráns miatt tették meg ezt az intézkedést. A Nova TV úgy tudja, hogy az ember­csempészet visszaszorítása érdekében foganatosított új intéz­kedésről van szó. A hírek szerint két méter magas fémkonst­rukció készült. A fémkerítést a kiskőszegi híd közepe táján helyezték volna „üzembe”. Csütörtökön a horvát belügyminisztérium végül közle­ményben ismerte el, hogy valóban kerítés készül a batinai hídon, melynek az a rendeltetése, hogy a határellenőrzésről szóló törvénnyel összhangban megakadályozza az illegá­lis belépést. A minisztériumban arról számoltak be, hogy a mozgó fémkerítést bármelyik pillanatban aktiválni tudják, az országba vezető útszakasz teljes lezárása céljából. A környéken jelenleg nincsenek biztonsági jellegű kihívások - tette közzé a horvát belügyi tárca. A szerb belügyminisztérium közleményében kifejtette, hogy nem kaptak hivatalos értesítést a horvát állami szervektől a kerítés létrehozásáról. Arról számolt be a tárca, hogy a bezdán-kiskőszegi határátkelő csütörtökön a megszokott módon fogadta az utasokat. ■ v­ár FEKETE-TENGERI GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS Szerbia elnökel Szerbia átvette Oroszországtól a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Parlamenti Közgyűlésének féléves elnö­ki megbízatását. Maja Gojkovic, a szerb parlament elnöke kijelentette, hogy a szerbiai elnökség fő feladata a gazdasági együttműködés fejlesztése lesz. - A regionális egyensúly fenntartásához is hozzájárulhatunk ez alatt a hat hónap alatt, fokozottabb mértékben ápolhat­juk a jószomszédi viszonyokat, és olyan légkör kialakítását szorgalmazhatjuk, mely megfelelő alapot ad a gazdasági és politikai kapcsolatok előbbreviteléhez - nyilatkozta Gojko­vic a belgrádi sajtónak. A házelnök szerint Szerbia prioritásnak tartja a gazdaság, közlekedés, energetika, művelődés, oktatás témakörét az államok közötti együttműködés terén, de hangsúlyos szere­pet szán a parlamentek közötti kapcsolatok építésének is. A szervezet Belgrádban tartja meg 48. közgyűlését novem­ber 29-e és december 1-je között. Az együttműködési szervezet legfiatalabb tagállamának Szerbia számít, ugyanis 2004-ben csatlakozott hozzá azzal a céllal, hogy részt vegyen a regionális együttműködési programokban. Maja Gojkovic Moszkvában, az elnökség átvétele során Szer-­­­gej Nariskinnel, a Duma elnökével is találkozott. Beszámoló­ja szerint az orosz házelnök megismételte hazája álláspontját Szerbia területi integritásának tiszteletben tartása kapcsán. Mindketten egyetértettek abban, hogy a két országot hagyo­mányosan jó kapcsolatok fűzik egymáshoz. A Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Parlamenti Közgyűlésének tagállamai Szerbián kívül: Albánia, Örmény­­ország, Azerbajdzsán, Bulgária, Grúzia, Görögország, Moldávia, Románia, Oroszország, Törökország és Ukrajna. ■ v­ár Davor Javorovic/Pixsell/Vecernii list A fémkerítés Kiskőszegen 2016. július 1., péntek A politikai stabilitás az egyik kulcs . A magyarországi vállalatok tapasztalata az energiahatékonyság terén is fontos Szerbia számára Folytatás az 1. oldalról A rendezvény egyik előadó­ja Juhász Bálint, a Prosperitati Alapítvány ügyvezetője volt, aki az alapítvány tevékenységéről, eddigi pályázati kiírásairól és a magyar kormány gazdaságfej­lesztési támogatásáról számolt be a vendégeknek. Szügyi György, az Arch Energy Klaszter szervezetfej­lesztési és innovációs alelnöke a korszerű energetikai rendszerek előnyeiről értekezett. Példaként említette a hagyományos hőszi­vattyúkat, amelyek 1 kW energia felhasználásával 3 kW energiát állítanak elő. Ehhez képest a világ legjobb konstrukciói 1 kW-ból már 5 kW energiát is elő tudnak állítani. Viszont a klaszterhez tartozó vállalatok között olyan is van, amelynek hőszivattyúja 1 kW-ból 6,3 kW energiát állít elő. A megfelelően kialakított rendsze­rekkel akár 70-80 százalék energiát is meg lehet takarítani - mutatott rá a szakember. Dr. Kunos József, a Metal­­com Zrt. igazgatósági tanács­adója számára nem ismeretlen a vajdasági és a szerbiai helyzet az energiatermelés terén, hiszen elmondása szerint az elmúlt négy évben keresztül-kasul bejárta Vajdaságot.­­ Az energiatermelő beren­dezések java részét 1960 és 1990 között helyezték üzembe. Az elsődleges tüzelőanyag a földgáz és a mamut. Ezek a rendszerek rendkívül nagy- 40-60 százalé­kos - hőveszteséggel termelnek. A középületek hőszigetelése erősen részleges, az energiatudatos élet­módra való felkészítés pedig szinte egyenlő a nullával - taglalta Kunos József. A pénzügyi szektor képvisele­tében Bertalan Imre, az OTP Bank szerbiai leányvállalata végrehajtó bizottságának elnöke szólalt fel a konferencián. Elmondása szerint az utóbbi néhány évben számos, energetikai beruházással kapcso­latos találkozón vett részt. Ha az ezeken elhangzottaknak legalább a fele megvalósult volna, akkor ma Vajdaság önellátó lenne megújuló energiából - jegyezte meg. Renge­teg a lehetőség, rengeteg az ötlet, ám a kivitelezés sok kivetnivalót hagy maga után - nyomatékosí­totta Bertalan Imre, majd az ener­giahatékonyság fontosságát egy személyes tapasztalattal próbálta szemléltetni. Példaként a bank két ügyfelét említette, aki ugyanazt a terméket állítja elő, egyik azonban földgázt használ energiaellátásra, a másik pedig átállt megújuló ener­giára. A végtermékben a költség­­különbség 17 százalék a megújuló energia javára. Kuntner Gábor, az Energy Hungary igazgatója lapunknak nyilatkozva elmondta, minden­féleképpen érdeklődnek a Vajda­sággal és a Szerbiával való együtt­működés iránt. A vállalat már megkezdte a szerbiai piac feltér­képezését. Magyarország után ez a következő terület, ahol szeret­nének megjelenni - hangsúlyozta Kuntner Gábor. - Az energetikai infrastruk­túra valamelyest korszerűtlenebb állapotban van, mint a jelenlegi magyarországi, viszont ugyan­ezekkel a problémákkal találkoz­tunk korábban Magyarországon is, így működőképes gyakorlat­tal rendelkezünk, és emiatt nem kell megejteni azokat a hibákat, amelyeket az utóbbi tíz-tizenöt évben mások elkövettek Magyar­­országon. Egy jó projektumnak köszönhetően valóban elérhető a 70-80 százalékos megtakarítás. Ezt több technológia kombinálásával lehet elérni, egy-egy technológia nagyjából 20 százalékos megtaka­rítást eredményezhet - fogalma­zott a szakember. Petar Vasiljevic, a Belgrá­­­di Erőművek közvállalat igaz­gató-helyettese arról számolt be lapunknak, hogy az utóbbi két évben számos alkalommal tárgyal­tak magyarországi szakértőkkel, vállalatokkal az együttműködés lehetőségeiről, energetikai léte­sítmények kiépítéséről, de nem sikerült előrelépni. Petar Vasi­ljevic reményét fejezte ki, hogy a vonatkozó szerbiai szabályozás időközben megejtett módosítása, valamint a szabadkai konferencia után a jövőben érdemben sikerül előrelépni. Mint hozzátette, eddig nemcsak a szerbiai szabályozás akadályoz­ta az együttműködést, hanem a hiányzó politikai stabilitás is. Csak kevés szerbiai helyi önkormány­zatban tartós a hatalom, viszont az energetikai projektumok megvaló­sítási ideje legalább három-négy év, értékük azonban több millió euró - emelte ki Vasiljevic. A Belgrádi Erőművek tiszt­ségviselője arra is emlékeztetett, hogy a német kormány néhány évvel ezelőtt támogatta annak a megvalósíthatósági tanul­mánynak az elkészítését, amely a biomassza felhasználásának­­ lehetőségeit vizsgálta tizenöt helyi önkormányzatban. Ezek között a helyi önkormányzatok között volt például Szabadka, Nagykikinda, Nagybecskerek, Ruma, Sabac és Pancsova. Szabadka már elkészí­tette a létesítmény kiépítésének projektumát, a szükséges pénz­összegek is rendelkezésre álltak, a projektumot azonban senki nem valósította meg sem Szabadkán, sem a többi városban - emelte ki Petar Vasiljevic, aki mindezt azzal magyarázza, hogy a helyi veze­tés a tizenöt önkormányzat közül egyikben sem maradt hatalmon teljes mandátumban az utóbbi években. ■ P.E. vállalat figyel fel Vajdaságra Molnár Edvárd Skapinyecz Péter: Reméljük, hogy a jövőben mind több magyarországi Az Európai Unió Tanácsa arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy továbbra sincs konszenzus a Szerbiával folytatott csatlakozási tárgyalások 23. és 24. fejezetének megnyitása kapcsán az EU-ban. Az egyik tisztségviselő azt nyilatkozta a Tanjug hírügynökségnek, hogy megállapodás híján a tárgyalások folytatásának kérdésével már az új szlovák uniós elnökség ideje alatt foglalkoznak, mely ma veszi hiva­talosan kezdetét. Az említett fejezetek megnyi­tásának kérdése az uniós tagálla­mok nagyköveteinek értekezletén (COREPER) szerepelt napirenden, s nemhivatalos források szerint már korábban tudni lehetett, hogy nem lesz előrelépés a hazánkat érintő kérdést illetően. A találkozó előtt kiderült, hogy Horvátország és Nagy-Britannia sem változtatott régebbi álláspontján, így nem várha­tó hosszabb vita, és a kormányközi konferenciáról sem születik döntés. Mint ismeretes, az elsődleges terv az volt, hogyha megegyezés ihle­tik az uniós tagállamok között a közös tárgyalási platformról és a nagyköveti találkozón jóváhagyják a tárgyalások elindítását, akkor már tegnap délután megtarthatták volna a kormányközi konferenciát, mely a fejezetek hivatalos megnyitásá­nak számít minden alkalommal. Megegyezés híján mindez nem következhetett be. A holland uniós elnökség szerette volna elérni, hogy megkezdődjenek a tárgyalások a 23. és a 24. fejezet kapcsán, viszont arról értesítette a közvéleményt, hogy Horvátország továbbra sem tartja megfelelőnek a tárgyalási platfor­mot, mert abba az EU-tagorszá­­gok nem kívánnak minden horvát feltételt beépíteni. Nagy-Britan­nia technikai okok miatt nem ad jóváhagyást­­ a Brexitet követően az állam képviselői nem biztosak abban, hogy illetékesek új tagál­lamok felvételével, integrációjával kapcsolatos döntések jóváhagyá­sában vagy elutasításában. HORVÁTORSZÁG NEM­­ LEHET ERŐSEBB AZ EU-NÁL Ivica Dacic ügyvezetői mandátumát töltő külügymi­niszter szerint szégyenteljes az a döntés, mely szerint az Euró­pai Unió nem nyitja meg a csat­lakozási tárgyalások 23. és 24. fejezetét Szerbiával, miközben Törökország és Montenegró számára nyílhatnak új tárgya­lási fejezetek. Arra szólította fel Aleksandar Vucic kormányfőt és kormányalakítót, hogy tartson sürgős egyeztetéseket a kérdés kapcsán. Megalázónak nevezte a döntést, s azt mondta, elege van azokból a magyarázatokból, hogy Horvátország vagy Nagy- Britannia blokkolja Szerbiát. Mint hozzátette, Szerbiát az EU blokkolja, s nem tudja elképzel­ni, hogy Horvátország erősebb legyen az EU egészénél.­­ Mondok még valamit. Ha az a Horvátország fogja megha­tározni az uniós csatlakozás felté­teleit, amelyik a fasiszta Független Horvát Állam idejében népirtást végzett a szerbek felett, amelyikben még ma is látni fasiszta üdvözlést, és amelyik 200 ezer szerbet űzött el a Vihar akcióban, akkor jogosan tesszük fel a kérdést, jó-e az irány, amelyben haladunk - fogalmazott élesen Dacic. RAGASZKODNAK A FELTÉTELEKHEZ Egy nappal korábban Tihomir Oreskovic horvát kormányfő azt mondta, hogy országa nem fog változtatni a véleményén, és ragasz­kodik a szerb igazságszolgáltatás háborús bűnöket érintő regionális hatásköreinek szűkítéséhez, a hágai törvényszékkel való együttműködés feltételének platformba építéséhez, de a szerbiai horvát kisebbség hely­zetének javításához is. MINDENKI SAJNÁLJA, ÉS JÓT REMÉL A hivatalos Szlovákia már bejelentette, hogy elnöklése alatt Szerbia uniós közeledését szeretné látni, és reményének adott hangot, hogy hazánk több fejezetet is meg tud nyitni. Hollandia, Szlovákia és Németország szerbiai nagyköve­tei az európai integráció támo­gatásáról biztosították Szerbiát, és reményüket fejezték ki, hogy a tárgyalások gyorsan elkezdőd­nek az említett fejezetek kapcsán. Hendrik van den Door holland nagykövet sajnálja, hogy hazá­jának uniós elnöksége alatt nem sikerült konszenzusra jutni, annak ellenére, hogy Szerbia és Hollandia is igyekezett elérni ezt a célt. A szlovák elnökség kezde­te kapcsán szervezett fogadáson Dagmar Repceková szlovák nagykövet várakozásának adott hangot, hogy a 23. és 24. fejezetet júliusban, de legkésőbb szeptem­berben megnyitják, az év végéig pedig további tárgyalási fejezetek nyílhatnak. Az EU Info Pointban szervezett ünnepségen Axel Ditt­­mann német nagykövet is támo­gatásáról biztosította Szerbiát, és a fejezetek mielőbbi megnyitását sürgette. ■ v­ár Ismét elnapolva Tegnap sem született döntés a 23. és 24. fejezet megnyitásáról

Next