Magyar Szó, 2016. július (73. évfolyam, 150-175. szám)
2016-07-01 / 150. szám
II BELFÖLDbelfold@magyarszo.com Mafió RÖVIDEN BATINA Kerítést épített és bontott Horvátország A hatóságok szerint gyakorlat volt az egész Lebontották a szerb-horvát átkelőként szolgáló kiskőszegbezdáni Duna-híd horvátországi oldalán létesített műszaki akadályt a horvát hatóságok, arra hivatkozva, hogy az egész csak gyakorlat volt. A hírt megerősítette a Nova TV helyszíni tudósítója is, aki délután elmondta, hogy a vaskaput néhány órával korábban bontották le a hatóságok azzal az indokkal, hogy csak meg akartak bizonyosodni arról, milyen gyorsan tudnának intézkedni, ha újabb migránshullám érné el Horvátországot. A műszaki akadály lebontásával kapcsolatban a hatóságok nem tettek hivatalos bejelentést. A délelőtt folyamán még arról tájékoztattak a hírügynökségek, hogy kerítést épít Horvátország a Szerbia és Horvátország közötti kiskőszegi (batinai) átkelő horvát oldalán. A Vecernji list beszámolója szerint szerdán este éppen emiatt zárták le a forgalom előtt ezt a határátkelőhelyet. Hivatalos információ, közlemény szerdán nem látott napvilágot annak kapcsán, hogy miért döntöttek a kerítés építése mellett a szomszédos ország hatóságai. Nem hivatalos források szerint a szerb oldalon várakozó több száz migráns miatt tették meg ezt az intézkedést. A Nova TV úgy tudja, hogy az embercsempészet visszaszorítása érdekében foganatosított új intézkedésről van szó. A hírek szerint két méter magas fémkonstrukció készült. A fémkerítést a kiskőszegi híd közepe táján helyezték volna „üzembe”. Csütörtökön a horvát belügyminisztérium végül közleményben ismerte el, hogy valóban kerítés készül a batinai hídon, melynek az a rendeltetése, hogy a határellenőrzésről szóló törvénnyel összhangban megakadályozza az illegális belépést. A minisztériumban arról számoltak be, hogy a mozgó fémkerítést bármelyik pillanatban aktiválni tudják, az országba vezető útszakasz teljes lezárása céljából. A környéken jelenleg nincsenek biztonsági jellegű kihívások - tette közzé a horvát belügyi tárca. A szerb belügyminisztérium közleményében kifejtette, hogy nem kaptak hivatalos értesítést a horvát állami szervektől a kerítés létrehozásáról. Arról számolt be a tárca, hogy a bezdán-kiskőszegi határátkelő csütörtökön a megszokott módon fogadta az utasokat. ■ vár FEKETE-TENGERI GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS Szerbia elnökel Szerbia átvette Oroszországtól a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Parlamenti Közgyűlésének féléves elnöki megbízatását. Maja Gojkovic, a szerb parlament elnöke kijelentette, hogy a szerbiai elnökség fő feladata a gazdasági együttműködés fejlesztése lesz. - A regionális egyensúly fenntartásához is hozzájárulhatunk ez alatt a hat hónap alatt, fokozottabb mértékben ápolhatjuk a jószomszédi viszonyokat, és olyan légkör kialakítását szorgalmazhatjuk, mely megfelelő alapot ad a gazdasági és politikai kapcsolatok előbbreviteléhez - nyilatkozta Gojkovic a belgrádi sajtónak. A házelnök szerint Szerbia prioritásnak tartja a gazdaság, közlekedés, energetika, művelődés, oktatás témakörét az államok közötti együttműködés terén, de hangsúlyos szerepet szán a parlamentek közötti kapcsolatok építésének is. A szervezet Belgrádban tartja meg 48. közgyűlését november 29-e és december 1-je között. Az együttműködési szervezet legfiatalabb tagállamának Szerbia számít, ugyanis 2004-ben csatlakozott hozzá azzal a céllal, hogy részt vegyen a regionális együttműködési programokban. Maja Gojkovic Moszkvában, az elnökség átvétele során Szer-gej Nariskinnel, a Duma elnökével is találkozott. Beszámolója szerint az orosz házelnök megismételte hazája álláspontját Szerbia területi integritásának tiszteletben tartása kapcsán. Mindketten egyetértettek abban, hogy a két országot hagyományosan jó kapcsolatok fűzik egymáshoz. A Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Parlamenti Közgyűlésének tagállamai Szerbián kívül: Albánia, Örményország, Azerbajdzsán, Bulgária, Grúzia, Görögország, Moldávia, Románia, Oroszország, Törökország és Ukrajna. ■ vár Davor Javorovic/Pixsell/Vecernii list A fémkerítés Kiskőszegen 2016. július 1., péntek A politikai stabilitás az egyik kulcs . A magyarországi vállalatok tapasztalata az energiahatékonyság terén is fontos Szerbia számára Folytatás az 1. oldalról A rendezvény egyik előadója Juhász Bálint, a Prosperitati Alapítvány ügyvezetője volt, aki az alapítvány tevékenységéről, eddigi pályázati kiírásairól és a magyar kormány gazdaságfejlesztési támogatásáról számolt be a vendégeknek. Szügyi György, az Arch Energy Klaszter szervezetfejlesztési és innovációs alelnöke a korszerű energetikai rendszerek előnyeiről értekezett. Példaként említette a hagyományos hőszivattyúkat, amelyek 1 kW energia felhasználásával 3 kW energiát állítanak elő. Ehhez képest a világ legjobb konstrukciói 1 kW-ból már 5 kW energiát is elő tudnak állítani. Viszont a klaszterhez tartozó vállalatok között olyan is van, amelynek hőszivattyúja 1 kW-ból 6,3 kW energiát állít elő. A megfelelően kialakított rendszerekkel akár 70-80 százalék energiát is meg lehet takarítani - mutatott rá a szakember. Dr. Kunos József, a Metalcom Zrt. igazgatósági tanácsadója számára nem ismeretlen a vajdasági és a szerbiai helyzet az energiatermelés terén, hiszen elmondása szerint az elmúlt négy évben keresztül-kasul bejárta Vajdaságot. Az energiatermelő berendezések java részét 1960 és 1990 között helyezték üzembe. Az elsődleges tüzelőanyag a földgáz és a mamut. Ezek a rendszerek rendkívül nagy- 40-60 százalékos - hőveszteséggel termelnek. A középületek hőszigetelése erősen részleges, az energiatudatos életmódra való felkészítés pedig szinte egyenlő a nullával - taglalta Kunos József. A pénzügyi szektor képviseletében Bertalan Imre, az OTP Bank szerbiai leányvállalata végrehajtó bizottságának elnöke szólalt fel a konferencián. Elmondása szerint az utóbbi néhány évben számos, energetikai beruházással kapcsolatos találkozón vett részt. Ha az ezeken elhangzottaknak legalább a fele megvalósult volna, akkor ma Vajdaság önellátó lenne megújuló energiából - jegyezte meg. Rengeteg a lehetőség, rengeteg az ötlet, ám a kivitelezés sok kivetnivalót hagy maga után - nyomatékosította Bertalan Imre, majd az energiahatékonyság fontosságát egy személyes tapasztalattal próbálta szemléltetni. Példaként a bank két ügyfelét említette, aki ugyanazt a terméket állítja elő, egyik azonban földgázt használ energiaellátásra, a másik pedig átállt megújuló energiára. A végtermékben a költségkülönbség 17 százalék a megújuló energia javára. Kuntner Gábor, az Energy Hungary igazgatója lapunknak nyilatkozva elmondta, mindenféleképpen érdeklődnek a Vajdasággal és a Szerbiával való együttműködés iránt. A vállalat már megkezdte a szerbiai piac feltérképezését. Magyarország után ez a következő terület, ahol szeretnének megjelenni - hangsúlyozta Kuntner Gábor. - Az energetikai infrastruktúra valamelyest korszerűtlenebb állapotban van, mint a jelenlegi magyarországi, viszont ugyanezekkel a problémákkal találkoztunk korábban Magyarországon is, így működőképes gyakorlattal rendelkezünk, és emiatt nem kell megejteni azokat a hibákat, amelyeket az utóbbi tíz-tizenöt évben mások elkövettek Magyarországon. Egy jó projektumnak köszönhetően valóban elérhető a 70-80 százalékos megtakarítás. Ezt több technológia kombinálásával lehet elérni, egy-egy technológia nagyjából 20 százalékos megtakarítást eredményezhet - fogalmazott a szakember. Petar Vasiljevic, a Belgrádi Erőművek közvállalat igazgató-helyettese arról számolt be lapunknak, hogy az utóbbi két évben számos alkalommal tárgyaltak magyarországi szakértőkkel, vállalatokkal az együttműködés lehetőségeiről, energetikai létesítmények kiépítéséről, de nem sikerült előrelépni. Petar Vasiljevic reményét fejezte ki, hogy a vonatkozó szerbiai szabályozás időközben megejtett módosítása, valamint a szabadkai konferencia után a jövőben érdemben sikerül előrelépni. Mint hozzátette, eddig nemcsak a szerbiai szabályozás akadályozta az együttműködést, hanem a hiányzó politikai stabilitás is. Csak kevés szerbiai helyi önkormányzatban tartós a hatalom, viszont az energetikai projektumok megvalósítási ideje legalább három-négy év, értékük azonban több millió euró - emelte ki Vasiljevic. A Belgrádi Erőművek tisztségviselője arra is emlékeztetett, hogy a német kormány néhány évvel ezelőtt támogatta annak a megvalósíthatósági tanulmánynak az elkészítését, amely a biomassza felhasználásának lehetőségeit vizsgálta tizenöt helyi önkormányzatban. Ezek között a helyi önkormányzatok között volt például Szabadka, Nagykikinda, Nagybecskerek, Ruma, Sabac és Pancsova. Szabadka már elkészítette a létesítmény kiépítésének projektumát, a szükséges pénzösszegek is rendelkezésre álltak, a projektumot azonban senki nem valósította meg sem Szabadkán, sem a többi városban - emelte ki Petar Vasiljevic, aki mindezt azzal magyarázza, hogy a helyi vezetés a tizenöt önkormányzat közül egyikben sem maradt hatalmon teljes mandátumban az utóbbi években. ■ P.E. vállalat figyel fel Vajdaságra Molnár Edvárd Skapinyecz Péter: Reméljük, hogy a jövőben mind több magyarországi Az Európai Unió Tanácsa arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy továbbra sincs konszenzus a Szerbiával folytatott csatlakozási tárgyalások 23. és 24. fejezetének megnyitása kapcsán az EU-ban. Az egyik tisztségviselő azt nyilatkozta a Tanjug hírügynökségnek, hogy megállapodás híján a tárgyalások folytatásának kérdésével már az új szlovák uniós elnökség ideje alatt foglalkoznak, mely ma veszi hivatalosan kezdetét. Az említett fejezetek megnyitásának kérdése az uniós tagállamok nagyköveteinek értekezletén (COREPER) szerepelt napirenden, s nemhivatalos források szerint már korábban tudni lehetett, hogy nem lesz előrelépés a hazánkat érintő kérdést illetően. A találkozó előtt kiderült, hogy Horvátország és Nagy-Britannia sem változtatott régebbi álláspontján, így nem várható hosszabb vita, és a kormányközi konferenciáról sem születik döntés. Mint ismeretes, az elsődleges terv az volt, hogyha megegyezés ihletik az uniós tagállamok között a közös tárgyalási platformról és a nagyköveti találkozón jóváhagyják a tárgyalások elindítását, akkor már tegnap délután megtarthatták volna a kormányközi konferenciát, mely a fejezetek hivatalos megnyitásának számít minden alkalommal. Megegyezés híján mindez nem következhetett be. A holland uniós elnökség szerette volna elérni, hogy megkezdődjenek a tárgyalások a 23. és a 24. fejezet kapcsán, viszont arról értesítette a közvéleményt, hogy Horvátország továbbra sem tartja megfelelőnek a tárgyalási platformot, mert abba az EU-tagországok nem kívánnak minden horvát feltételt beépíteni. Nagy-Britannia technikai okok miatt nem ad jóváhagyást a Brexitet követően az állam képviselői nem biztosak abban, hogy illetékesek új tagállamok felvételével, integrációjával kapcsolatos döntések jóváhagyásában vagy elutasításában. HORVÁTORSZÁG NEM LEHET ERŐSEBB AZ EU-NÁL Ivica Dacic ügyvezetői mandátumát töltő külügyminiszter szerint szégyenteljes az a döntés, mely szerint az Európai Unió nem nyitja meg a csatlakozási tárgyalások 23. és 24. fejezetét Szerbiával, miközben Törökország és Montenegró számára nyílhatnak új tárgyalási fejezetek. Arra szólította fel Aleksandar Vucic kormányfőt és kormányalakítót, hogy tartson sürgős egyeztetéseket a kérdés kapcsán. Megalázónak nevezte a döntést, s azt mondta, elege van azokból a magyarázatokból, hogy Horvátország vagy Nagy- Britannia blokkolja Szerbiát. Mint hozzátette, Szerbiát az EU blokkolja, s nem tudja elképzelni, hogy Horvátország erősebb legyen az EU egészénél. Mondok még valamit. Ha az a Horvátország fogja meghatározni az uniós csatlakozás feltételeit, amelyik a fasiszta Független Horvát Állam idejében népirtást végzett a szerbek felett, amelyikben még ma is látni fasiszta üdvözlést, és amelyik 200 ezer szerbet űzött el a Vihar akcióban, akkor jogosan tesszük fel a kérdést, jó-e az irány, amelyben haladunk - fogalmazott élesen Dacic. RAGASZKODNAK A FELTÉTELEKHEZ Egy nappal korábban Tihomir Oreskovic horvát kormányfő azt mondta, hogy országa nem fog változtatni a véleményén, és ragaszkodik a szerb igazságszolgáltatás háborús bűnöket érintő regionális hatásköreinek szűkítéséhez, a hágai törvényszékkel való együttműködés feltételének platformba építéséhez, de a szerbiai horvát kisebbség helyzetének javításához is. MINDENKI SAJNÁLJA, ÉS JÓT REMÉL A hivatalos Szlovákia már bejelentette, hogy elnöklése alatt Szerbia uniós közeledését szeretné látni, és reményének adott hangot, hogy hazánk több fejezetet is meg tud nyitni. Hollandia, Szlovákia és Németország szerbiai nagykövetei az európai integráció támogatásáról biztosították Szerbiát, és reményüket fejezték ki, hogy a tárgyalások gyorsan elkezdődnek az említett fejezetek kapcsán. Hendrik van den Door holland nagykövet sajnálja, hogy hazájának uniós elnöksége alatt nem sikerült konszenzusra jutni, annak ellenére, hogy Szerbia és Hollandia is igyekezett elérni ezt a célt. A szlovák elnökség kezdete kapcsán szervezett fogadáson Dagmar Repceková szlovák nagykövet várakozásának adott hangot, hogy a 23. és 24. fejezetet júliusban, de legkésőbb szeptemberben megnyitják, az év végéig pedig további tárgyalási fejezetek nyílhatnak. Az EU Info Pointban szervezett ünnepségen Axel Dittmann német nagykövet is támogatásáról biztosította Szerbiát, és a fejezetek mielőbbi megnyitását sürgette. ■ vár Ismét elnapolva Tegnap sem született döntés a 23. és 24. fejezet megnyitásáról