Magyar Szó, 2016. augusztus (73. évfolyam, 176-202. szám)

2016-08-01 / 176. szám

2 KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com Itat/6 RÖVIDEN Törökország a menekültegyez­­mény felbontásával fenyegetőzik Ha az Európai Unió legkésőbb októberig nem lépteti életbe a török állampolgárok számára ígért vízummentességet, Anka­ra felbonthatja a menekültválságról kötött megállapodást - mondta Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter a Frank­furter Allgemeine Zeitung német lapnak adott interjújában. A dpa német hírügynökség vasárnap közölt részleteket a hétfőn megjelenő beszélgetésből. „Ha nem kerül sor a vízumra vonatkozó szabályok lebontására, arra kényszerü­lünk, hogy elálljunk a március 18-án nyélbe ütött megegye-­ zéstől” - jelentette ki Cavusoglu. A tárcavezető leszögezte, a török kormány konkrét menet­rendet akar látni. „Ez jelentheti október elejét vagy közepét is - de a dátum lefektetését várjuk” - mondta. A menekültválság rendezését célzó megállapodás csak azért működik, mert Törökország „nagyon komoly intézkedése­ket” léptetett életbe, egyebek mellett az embercsempészet elleni küzdelemben - jegyezte meg Cavusoglu. „Mindez azonban az állampolgáraink számára előírt vízumkötele­zettség feloldásától függ, ami a március 18-i megállapodás tárgya” - ismételte meg a külügyi tárcavezető. Hozzátette, hogy ez nem fenyegetés. (MTI/dpa) Zeman: Értelmetlen Merkel politikája Értelmetlennek nevezte vasárnap Milos Zeman cseh elnök Angela Merkel német kancellár menekültpolitikáját. „Úgy gondolom, hogy a (német) kancellárnak meg kell változtatnia véleményét. El kellene ismernie, hogy a Wilkommenskultur (a szíveslátás politikája­ értelmetlennek bizonyult, és hogy Németország nem képes magába olvasz­tani ilyen mennyiségű menekültet, főleg ha dzsihadisták is vannak közöttük” - mondta a cseh államfő Merkel csütörtö­ki sajtótájékoztatójára reagálva, amelyen a német kancellár megvédte a menekültekkel kapcsolatban 2015-ben meghir­detett politikáját. „Megfigyelhető az a tendencia a politikusoknál, hogy kitar­tanak egy-egy nyilatkozatuk mellett, még akkor is, ha a tények álláspontjuk ellenkezőjét bizonyítják” - magyarázta Zeman a Blesk című cseh tömeglap honlapján élőben közve­tített interjújában. A cseh államfő szerint ki kell toloncolni azokat, akik nem kapnak menedéket, továbbá azokat a „fanatikus imámokat is, akik a mecsetekben a gyűlölet magját vetik el”. Zeman ezenkívül szót emelt a fegyverviselés liberalizálásá­ért, továbbá a cseh határok „aktív védelméért”. „A határt lehet védeni a hadsereggel, rendőrséggel, továbbá elektronikus felügyelet révén. Szükség esetén, vagyis ha egy nagy menekülthullám jönne, nem ellenezném, ha kerí­tést emelnénk a határon” - szögezte le a cseh államfő, aki korábbi nyilatkozataiban „szervezett inváziónak” nevezte a migránsok Európába való beözönlését. (MTI/AFP) Hillary az oroszokat vádolja Hillary Clinton, a demokraták elnökjelöltje szerint az orosz hírszerzés támadta meg a demokraták számítógépes rendszerét. Clinton azzal vádolta meg Donald Trumpot, a republikánus elnökjelöltet, hogy támogatja Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Hillary Clinton a szokásos vasárnap délelőtti televíziós politi­kai műsorok egyikében, a Fox televíziónak adott interjújában fejtette ki álláspontját. „Tudjuk, hogy az orosz titkosszolgálat támadta meg a a Demokrata Országos Bizottság számítógé­pes rendszerét, és tudjuk, hogy gondoskodtak arról, hogy a megszerzett elektronikus levelek jó részét nyilvánosságra is hozzák, és azt is tudjuk, hogy Donald Trump jelét adta Putyin zavarba ejtő támogatásának” - fogalmazott Hillary Clinton a republikánusokhoz közel álló Fox televízióban. Az Egyesült Államok egyébként hivatalosan nem vádolta meg Oroszországot a hackertámadással, de Obama elnök a héten az NBC televíziónak adott egyik interjújában - számí­tógépes biztonsági szakemberekre hivatkozva - nem zárta ki ennek lehetőségét. (MTI) Ópiumháború Afganisztánban? A tálibok kezére került a dél-afganisztáni máktermelésé­ről ismert Hilmend tartomány nagy része, miután súlyos harcokban a radikális iszlamista lázadók megkaparintották a Kanaszin körzet feletti ellenőrzést - közölte szombaton a tartományi tanács vezetője. Karim Atal szerint a péntek este indított támadásban a bizton­sági erők 17 tagja vesztette életét és tízen megsebesültek, amikor a tálibok lerohanták a rendőrség ellenőrzőpontjait. A szélsőségesek akciója azonban csupán részét képezte egy nagyobb műveletnek Kanashin körzet ellen - tette hozzá. Atal helyettese, Abdul-Madzsid Akonzada korábban elmondta: a Pakisztánnal határos körzet Afganisztán egyik legjelentősebb máktermelő vidékének számít és „a tálibok kezére került”, ezzel szélsőségesek ellenőrzik Hilmend tarto­mány 60 százalékát. A tálibok ezt megelőzően rátették kezü­ket Mardzsa, Szangin, Garmszár és Disu körzetekre is. Időközben mozgósították az afgán hadsereget a körzet visszafoglalására, ami azonban nem ígérkezik könnyű feladatnak Atal szerint, mivel a tálibok megsemmisítették a rendőrségi ellenőrzőpontokat.(MTI/AP) 2016. augusztus­­, hétfő Ostromállapotok Aleppóban Szír kormányzati források szerint civilek és fegyverüket letevő felkelők hagyták el a várost Több tucat család és fegyvert letevő felkelő hagyta el szomba­ton a kormányerők által körbe­zárt Aleppó lázadók kezén lévő kerületeit az orosz és szíriai erők humanitárius folyosóin keresztül - jelentette az Ihbaríja szíriai állami tévécsatorna. A helyi médiában megjelent felvételek nőket és gyerekeket mutattak, amint ezeken az útvo­nalakon keresztül a város Szaláh ad-Din nevű nyugati kerületébe érkeznek. A SANA szíriai álla­mi hírügynökség szerint később buszokkal a damaszkuszi kormány által biztosított szálláshelyekre szál­lították őket Nyugat-Aleppóban. Anasz Ramadan, az Ihbaríja tudósítója szerint a menekültek első hullámával felkelő csopor­tok tagjai is érkeztek, akik átadták fegyvereiket a hadseregnek. Egye­lőre nem tudni, melyik csoportosu­láshoz tartoztak a magukat megadó harcosok. Az orosz fegyveres erőknél a szíriai fegyverszünet betartásának megfigyelésére létrehozott, Szíria Latakia tartományában lévő hmei­­mími központ szerint eddig három humanitárius folyosót már megnyi­tottak, s további négyet készülnek megnyitni az ostromgyűrűbe zárt kerületek felé. Szergej Csvarkov altábornagy, a központ vezetője elmondta: az útvonalak mentén meleg ételt és elsősegélyt biztosító pontokat rendeztek be. A szíriai kormány emellett hat humanitárius segélyközpontot is felállított, ezek­be több mint 3000 embert tudnak befogadni, és minden szükségessel ellátni - fűzte hozzá. Csvarkov továbbá elmondta: 14 tonna humanitárius segélyt - élelmiszert, gyógyszereket és egyéb szükségleti cikkeket - telepítettek a szóban forgó útvonalak mellé. Az altábornagy szerint a huma­nitárius akció csütörtöki kezdete óta 169 civil és fegyverét letevő 69 lázadó érkezett a folyosókon keresztül, közülük 59 személy­nek nyújtottak szakszerű orvosi segítséget. A Tasnim iráni állami hírügy­nökség ugyanakkor a nap folya­mán azt jelentette: az Aleppó keleti kerületeiben működő dzsihadista csoportok nem engedik elmene­külni a 18 és 50 év közötti polgári lakosokat, büntetéssel fenyegetve őket. A Tasnim szerint az eddig an- Nuszra Frontként ismert csopor­tosulás, amely a napokban szakí­tott anyaszervezetével, az al-Kaida nemzetközi terrorszervezettel, és megváltoztatta nevét Dzsabhat Fatah as-Samra, teljesen el akarja zárni ezeket a folyosókat, átvéve ellenőrzésüket más, rivális fegy­veres lázadó csoportoktól. Bassár el-Aszad szíriai elnök csütörtökön amnesztiát hirdetett minden felkelőnek, aki leteszi a fegyvert. Az igazságügyi szer­vek által körözöttek mentesül­nek a felelősségre vonás alól, ha három hónapon belül megadják magukat. Az ENSZ és az Egyesült Álla­mok tisztségviselői is kételyeiket fejezték ki az orosz kezdeménye­zéssel kapcsolatban. Szerintük ez az intézkedés próbálkozás lehet a város kiürítésére, illetve arra, hogy kikényszerítsék a lázadók fegyverletételét. John Kerry amerikai külügymi­niszter Párizsban tett látogatásán francia kollégájának, Jean-Marc Ayrault-nak mélységes aggodalmát fejezte ki az aleppói helyzet miatt - közölte szombaton John Kirby, az amerikai külügyi tárca szóvivője. A szóvivő szerint Kerry és Jean- Marc Ayrault áttekintette a szíriai konfliktus megoldása érdekében tett amerikai erőfeszítéseket, illetve, hogy milyen előrelépéseket értek el az amerikai-orosz tárgyalásokon. Csütörtökön Párizsban Jean- Marc Ayrault francia és Boris Johnson brit külügyminiszter arra szólította fel a szíriai kormányt és szövetségeseit, hogy azonnal hagyjanak fel Aleppó városának katasztrofális következményekkel járó ostromával. Szíriai kormányerők július 27- én teljesen körülzárták Aleppó felkelők kezén lévő keleti kerüle­teit. A térségben rekedt nagyjából 20 különböző csoportosulás több ezer fegyverese, illetve mintegy negyedmillió civil lakos. Orosz­ország csütörtökön jelentette be, hogy erői a szíriai kormánnyal közösen humanitárius folyosó­kat nyitnak az ostrom alatt álló Aleppó körül a felkelők ellenőriz­te negyedekben élő civil lakosság, továbbá a magukat megadó harco­sok életének megóvása céljából. (MTI/TASZSZ/AP/Reuters) Az állami televízió felvétele szerint nők és gyerekek hagyják el Aleppó az egyik humanitárius folyosón keresztül Beta/AP Menekülnek a dzsihadisták Moszulból Elmenekültek az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorcsoport vezetői családjukkal együtt a dzsihadisták iraki fellegvárának számító Moszulból, amelynek ostromára készülnek az iraki kormányerők - számoltak be az iraki hatóságok. Háled al-Obeidi iraki védelmi miniszter egy szombaton késő este, az Irakija köztelevízió­ban sugárzott interjúban azt mondta, az Iszlám Állam számos vezetője és családjával vagyonával együtt elmenekült Moszulból a mintegy száz kilométerre található Szíria irányába. Hozzátet­te, hogy néhányuk a várostól északra fekvő kurd autonóm tartományba próbált beszivárogni. Ezzel párhuzamosan Haider al-Abádi iraki miniszterelnök vasárnap Joseph Dunford amerikai tábornokkal, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetőjével egyeztetett a Moszul visszafoglalására vonatkozó stratégiáról. Washington nem csupán az Egyesült Államok vezette terrorellenes koalíció keretében támo­gatja Irakot, hanem több száz katonai tanács­adót küldött az országba, egyebek mellett az iraki kormányerők kiképzésének segítésére. Az iraki kormányerők és szövetségese­ik március 24-én indítottak offenzívát Ninive tartomány egészének visszaszerzésére, amelyben az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalí­ció is támogatja. Az előrenyomulás eredményes: júliusban sikerült ellenőrzésük alá vonni a kaja­­rai légitámaszpontot, ami kulcsfontosságú lépés a Bagdadtól mintegy 400 kilométerre északra fekvő Moszul felszabadításához vezető úton. Iraki források szerint al-Abádi már október­ben elkezdené a 2014 júniusa óta a dzsihadisták kezén lévő város ostromát, iraki és amerikai tisztségviselők azonban egyelőre nem hoztak nyilvánosságra semmilyen menetrendet. Az ENSZ tájékoztatása szerint az idei év legnagyobb humanitárius műveletére készül Irakban, ahonnan a hadsereg előrenyomulásá­val párhuzamosan egyre többen menekülnek. A világszervezet becslései szerint a legrosszabb esetben több mint egymillió ember menekülhet el Moszulból, és további 830 ezren a várostól délre fekvő, népes vidékről. Ezzel 3,5 millió­ra emelkedne az otthonaikból elűzött irakiak száma. (MTI/AFP) Folytatás az 1. oldalról Német szervezetek - köztük a szélsőjobbhoz sorolt Észak- Rajna-Vesztfáliáért Mozgalom (PRO NRW) - ellentüntetéseket ígértek, így összesen öt demonst­rációt jelentettek be vasárnapra. A rendezvényeket 2700 rendőr biztosította, ezenkívül vízágyúkat is készenlétbe helyeztek. Az UETD szervezte, Erdo­­gan politikáját támogató tüntetés délután 1 órakor a török és a német himnusz eléneklésével vette kezde­tét. A tüntetők Erdogant támoga­tó transzparenseket hordoznak olyan feliratokkal mint „El a kezek­kel Törökországtól!”. A himnusz eléneklése előtt sokan imádkoz­tak, mások azt skandálták: „Mi vagyunk Németország!” A 82 milliós Németországban él a legnagyobb török közösség Törökországon kívül, létszámuk 3 millióra tehető. A legtöbben Észak-Rajna-Vesztfália tartomány­ban laknak. Szakértők szerint nincs számot­tevő eltérés a németországi török közösség és az anyaországi társada­lom politikai tagoltsága között, így Recep Tayyip Erdogan a németor­szági törökök körében is rendkívül népszerű. A napokban nagy feltűnést keltettek televíziós riportok, amelyekben Németországban született törökök azt mondták, hogy az ő államfőjük nem Joachim Gauck német szövetségi elnök, hanem Recep Tayyip Erdogan. A riportok és a puccskísérlet óta rendezett Erdogan-párti tünteté­sek, illetve az Eroogan-ellenesként számon tartott szervezetek elleni atrocitások révén vita kezdődött a németországi törökök társadalmi integrációjáról. A kormányzó jobboldali CDU részéről felmerült, hogy érdemes lehet felülvizsgálni a kettős állam­­polgárság intézményének kiterjesz­téséről hozott 2014-es döntést, azaz megfontolni annak a szabálynak a visszaállítását, hogy az Európai Unión kívülről érkezett beván­dorlók Németországban született gyermekeinek 18 és 23 éves kor között el kell dönteniük, hogy a német állampolgárságot vagy szüleik állampolgárságát választ­ják. (Forrás: MTI/Beta/Tanjug) Erdogant éltették Kölnben SZERKESZTŐSÉGI ÖSSZEFOGLALÓ A Németországban élő törökök körében is nagy támogatást élvez Erdo­gan politikája Beta/AP

Next