Magyar Szó, 2016. augusztus (73. évfolyam, 176-202. szám)
2016-08-01 / 176. szám
2 KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com Itat/6 RÖVIDEN Törökország a menekültegyezmény felbontásával fenyegetőzik Ha az Európai Unió legkésőbb októberig nem lépteti életbe a török állampolgárok számára ígért vízummentességet, Ankara felbonthatja a menekültválságról kötött megállapodást - mondta Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter a Frankfurter Allgemeine Zeitung német lapnak adott interjújában. A dpa német hírügynökség vasárnap közölt részleteket a hétfőn megjelenő beszélgetésből. „Ha nem kerül sor a vízumra vonatkozó szabályok lebontására, arra kényszerülünk, hogy elálljunk a március 18-án nyélbe ütött megegye- zéstől” - jelentette ki Cavusoglu. A tárcavezető leszögezte, a török kormány konkrét menetrendet akar látni. „Ez jelentheti október elejét vagy közepét is - de a dátum lefektetését várjuk” - mondta. A menekültválság rendezését célzó megállapodás csak azért működik, mert Törökország „nagyon komoly intézkedéseket” léptetett életbe, egyebek mellett az embercsempészet elleni küzdelemben - jegyezte meg Cavusoglu. „Mindez azonban az állampolgáraink számára előírt vízumkötelezettség feloldásától függ, ami a március 18-i megállapodás tárgya” - ismételte meg a külügyi tárcavezető. Hozzátette, hogy ez nem fenyegetés. (MTI/dpa) Zeman: Értelmetlen Merkel politikája Értelmetlennek nevezte vasárnap Milos Zeman cseh elnök Angela Merkel német kancellár menekültpolitikáját. „Úgy gondolom, hogy a (német) kancellárnak meg kell változtatnia véleményét. El kellene ismernie, hogy a Wilkommenskultur (a szíveslátás politikája értelmetlennek bizonyult, és hogy Németország nem képes magába olvasztani ilyen mennyiségű menekültet, főleg ha dzsihadisták is vannak közöttük” - mondta a cseh államfő Merkel csütörtöki sajtótájékoztatójára reagálva, amelyen a német kancellár megvédte a menekültekkel kapcsolatban 2015-ben meghirdetett politikáját. „Megfigyelhető az a tendencia a politikusoknál, hogy kitartanak egy-egy nyilatkozatuk mellett, még akkor is, ha a tények álláspontjuk ellenkezőjét bizonyítják” - magyarázta Zeman a Blesk című cseh tömeglap honlapján élőben közvetített interjújában. A cseh államfő szerint ki kell toloncolni azokat, akik nem kapnak menedéket, továbbá azokat a „fanatikus imámokat is, akik a mecsetekben a gyűlölet magját vetik el”. Zeman ezenkívül szót emelt a fegyverviselés liberalizálásáért, továbbá a cseh határok „aktív védelméért”. „A határt lehet védeni a hadsereggel, rendőrséggel, továbbá elektronikus felügyelet révén. Szükség esetén, vagyis ha egy nagy menekülthullám jönne, nem ellenezném, ha kerítést emelnénk a határon” - szögezte le a cseh államfő, aki korábbi nyilatkozataiban „szervezett inváziónak” nevezte a migránsok Európába való beözönlését. (MTI/AFP) Hillary az oroszokat vádolja Hillary Clinton, a demokraták elnökjelöltje szerint az orosz hírszerzés támadta meg a demokraták számítógépes rendszerét. Clinton azzal vádolta meg Donald Trumpot, a republikánus elnökjelöltet, hogy támogatja Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Hillary Clinton a szokásos vasárnap délelőtti televíziós politikai műsorok egyikében, a Fox televíziónak adott interjújában fejtette ki álláspontját. „Tudjuk, hogy az orosz titkosszolgálat támadta meg a a Demokrata Országos Bizottság számítógépes rendszerét, és tudjuk, hogy gondoskodtak arról, hogy a megszerzett elektronikus levelek jó részét nyilvánosságra is hozzák, és azt is tudjuk, hogy Donald Trump jelét adta Putyin zavarba ejtő támogatásának” - fogalmazott Hillary Clinton a republikánusokhoz közel álló Fox televízióban. Az Egyesült Államok egyébként hivatalosan nem vádolta meg Oroszországot a hackertámadással, de Obama elnök a héten az NBC televíziónak adott egyik interjújában - számítógépes biztonsági szakemberekre hivatkozva - nem zárta ki ennek lehetőségét. (MTI) Ópiumháború Afganisztánban? A tálibok kezére került a dél-afganisztáni máktermeléséről ismert Hilmend tartomány nagy része, miután súlyos harcokban a radikális iszlamista lázadók megkaparintották a Kanaszin körzet feletti ellenőrzést - közölte szombaton a tartományi tanács vezetője. Karim Atal szerint a péntek este indított támadásban a biztonsági erők 17 tagja vesztette életét és tízen megsebesültek, amikor a tálibok lerohanták a rendőrség ellenőrzőpontjait. A szélsőségesek akciója azonban csupán részét képezte egy nagyobb műveletnek Kanashin körzet ellen - tette hozzá. Atal helyettese, Abdul-Madzsid Akonzada korábban elmondta: a Pakisztánnal határos körzet Afganisztán egyik legjelentősebb máktermelő vidékének számít és „a tálibok kezére került”, ezzel szélsőségesek ellenőrzik Hilmend tartomány 60 százalékát. A tálibok ezt megelőzően rátették kezüket Mardzsa, Szangin, Garmszár és Disu körzetekre is. Időközben mozgósították az afgán hadsereget a körzet visszafoglalására, ami azonban nem ígérkezik könnyű feladatnak Atal szerint, mivel a tálibok megsemmisítették a rendőrségi ellenőrzőpontokat.(MTI/AP) 2016. augusztus, hétfő Ostromállapotok Aleppóban Szír kormányzati források szerint civilek és fegyverüket letevő felkelők hagyták el a várost Több tucat család és fegyvert letevő felkelő hagyta el szombaton a kormányerők által körbezárt Aleppó lázadók kezén lévő kerületeit az orosz és szíriai erők humanitárius folyosóin keresztül - jelentette az Ihbaríja szíriai állami tévécsatorna. A helyi médiában megjelent felvételek nőket és gyerekeket mutattak, amint ezeken az útvonalakon keresztül a város Szaláh ad-Din nevű nyugati kerületébe érkeznek. A SANA szíriai állami hírügynökség szerint később buszokkal a damaszkuszi kormány által biztosított szálláshelyekre szállították őket Nyugat-Aleppóban. Anasz Ramadan, az Ihbaríja tudósítója szerint a menekültek első hullámával felkelő csoportok tagjai is érkeztek, akik átadták fegyvereiket a hadseregnek. Egyelőre nem tudni, melyik csoportosuláshoz tartoztak a magukat megadó harcosok. Az orosz fegyveres erőknél a szíriai fegyverszünet betartásának megfigyelésére létrehozott, Szíria Latakia tartományában lévő hmeimími központ szerint eddig három humanitárius folyosót már megnyitottak, s további négyet készülnek megnyitni az ostromgyűrűbe zárt kerületek felé. Szergej Csvarkov altábornagy, a központ vezetője elmondta: az útvonalak mentén meleg ételt és elsősegélyt biztosító pontokat rendeztek be. A szíriai kormány emellett hat humanitárius segélyközpontot is felállított, ezekbe több mint 3000 embert tudnak befogadni, és minden szükségessel ellátni - fűzte hozzá. Csvarkov továbbá elmondta: 14 tonna humanitárius segélyt - élelmiszert, gyógyszereket és egyéb szükségleti cikkeket - telepítettek a szóban forgó útvonalak mellé. Az altábornagy szerint a humanitárius akció csütörtöki kezdete óta 169 civil és fegyverét letevő 69 lázadó érkezett a folyosókon keresztül, közülük 59 személynek nyújtottak szakszerű orvosi segítséget. A Tasnim iráni állami hírügynökség ugyanakkor a nap folyamán azt jelentette: az Aleppó keleti kerületeiben működő dzsihadista csoportok nem engedik elmenekülni a 18 és 50 év közötti polgári lakosokat, büntetéssel fenyegetve őket. A Tasnim szerint az eddig an- Nuszra Frontként ismert csoportosulás, amely a napokban szakított anyaszervezetével, az al-Kaida nemzetközi terrorszervezettel, és megváltoztatta nevét Dzsabhat Fatah as-Samra, teljesen el akarja zárni ezeket a folyosókat, átvéve ellenőrzésüket más, rivális fegyveres lázadó csoportoktól. Bassár el-Aszad szíriai elnök csütörtökön amnesztiát hirdetett minden felkelőnek, aki leteszi a fegyvert. Az igazságügyi szervek által körözöttek mentesülnek a felelősségre vonás alól, ha három hónapon belül megadják magukat. Az ENSZ és az Egyesült Államok tisztségviselői is kételyeiket fejezték ki az orosz kezdeményezéssel kapcsolatban. Szerintük ez az intézkedés próbálkozás lehet a város kiürítésére, illetve arra, hogy kikényszerítsék a lázadók fegyverletételét. John Kerry amerikai külügyminiszter Párizsban tett látogatásán francia kollégájának, Jean-Marc Ayrault-nak mélységes aggodalmát fejezte ki az aleppói helyzet miatt - közölte szombaton John Kirby, az amerikai külügyi tárca szóvivője. A szóvivő szerint Kerry és Jean- Marc Ayrault áttekintette a szíriai konfliktus megoldása érdekében tett amerikai erőfeszítéseket, illetve, hogy milyen előrelépéseket értek el az amerikai-orosz tárgyalásokon. Csütörtökön Párizsban Jean- Marc Ayrault francia és Boris Johnson brit külügyminiszter arra szólította fel a szíriai kormányt és szövetségeseit, hogy azonnal hagyjanak fel Aleppó városának katasztrofális következményekkel járó ostromával. Szíriai kormányerők július 27- én teljesen körülzárták Aleppó felkelők kezén lévő keleti kerületeit. A térségben rekedt nagyjából 20 különböző csoportosulás több ezer fegyverese, illetve mintegy negyedmillió civil lakos. Oroszország csütörtökön jelentette be, hogy erői a szíriai kormánnyal közösen humanitárius folyosókat nyitnak az ostrom alatt álló Aleppó körül a felkelők ellenőrizte negyedekben élő civil lakosság, továbbá a magukat megadó harcosok életének megóvása céljából. (MTI/TASZSZ/AP/Reuters) Az állami televízió felvétele szerint nők és gyerekek hagyják el Aleppó az egyik humanitárius folyosón keresztül Beta/AP Menekülnek a dzsihadisták Moszulból Elmenekültek az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorcsoport vezetői családjukkal együtt a dzsihadisták iraki fellegvárának számító Moszulból, amelynek ostromára készülnek az iraki kormányerők - számoltak be az iraki hatóságok. Háled al-Obeidi iraki védelmi miniszter egy szombaton késő este, az Irakija köztelevízióban sugárzott interjúban azt mondta, az Iszlám Állam számos vezetője és családjával vagyonával együtt elmenekült Moszulból a mintegy száz kilométerre található Szíria irányába. Hozzátette, hogy néhányuk a várostól északra fekvő kurd autonóm tartományba próbált beszivárogni. Ezzel párhuzamosan Haider al-Abádi iraki miniszterelnök vasárnap Joseph Dunford amerikai tábornokkal, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetőjével egyeztetett a Moszul visszafoglalására vonatkozó stratégiáról. Washington nem csupán az Egyesült Államok vezette terrorellenes koalíció keretében támogatja Irakot, hanem több száz katonai tanácsadót küldött az országba, egyebek mellett az iraki kormányerők kiképzésének segítésére. Az iraki kormányerők és szövetségeseik március 24-én indítottak offenzívát Ninive tartomány egészének visszaszerzésére, amelyben az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíció is támogatja. Az előrenyomulás eredményes: júliusban sikerült ellenőrzésük alá vonni a kajarai légitámaszpontot, ami kulcsfontosságú lépés a Bagdadtól mintegy 400 kilométerre északra fekvő Moszul felszabadításához vezető úton. Iraki források szerint al-Abádi már októberben elkezdené a 2014 júniusa óta a dzsihadisták kezén lévő város ostromát, iraki és amerikai tisztségviselők azonban egyelőre nem hoztak nyilvánosságra semmilyen menetrendet. Az ENSZ tájékoztatása szerint az idei év legnagyobb humanitárius műveletére készül Irakban, ahonnan a hadsereg előrenyomulásával párhuzamosan egyre többen menekülnek. A világszervezet becslései szerint a legrosszabb esetben több mint egymillió ember menekülhet el Moszulból, és további 830 ezren a várostól délre fekvő, népes vidékről. Ezzel 3,5 millióra emelkedne az otthonaikból elűzött irakiak száma. (MTI/AFP) Folytatás az 1. oldalról Német szervezetek - köztük a szélsőjobbhoz sorolt Észak- Rajna-Vesztfáliáért Mozgalom (PRO NRW) - ellentüntetéseket ígértek, így összesen öt demonstrációt jelentettek be vasárnapra. A rendezvényeket 2700 rendőr biztosította, ezenkívül vízágyúkat is készenlétbe helyeztek. Az UETD szervezte, Erdogan politikáját támogató tüntetés délután 1 órakor a török és a német himnusz eléneklésével vette kezdetét. A tüntetők Erdogant támogató transzparenseket hordoznak olyan feliratokkal mint „El a kezekkel Törökországtól!”. A himnusz eléneklése előtt sokan imádkoztak, mások azt skandálták: „Mi vagyunk Németország!” A 82 milliós Németországban él a legnagyobb török közösség Törökországon kívül, létszámuk 3 millióra tehető. A legtöbben Észak-Rajna-Vesztfália tartományban laknak. Szakértők szerint nincs számottevő eltérés a németországi török közösség és az anyaországi társadalom politikai tagoltsága között, így Recep Tayyip Erdogan a németországi törökök körében is rendkívül népszerű. A napokban nagy feltűnést keltettek televíziós riportok, amelyekben Németországban született törökök azt mondták, hogy az ő államfőjük nem Joachim Gauck német szövetségi elnök, hanem Recep Tayyip Erdogan. A riportok és a puccskísérlet óta rendezett Erdogan-párti tüntetések, illetve az Eroogan-ellenesként számon tartott szervezetek elleni atrocitások révén vita kezdődött a németországi törökök társadalmi integrációjáról. A kormányzó jobboldali CDU részéről felmerült, hogy érdemes lehet felülvizsgálni a kettős állampolgárság intézményének kiterjesztéséről hozott 2014-es döntést, azaz megfontolni annak a szabálynak a visszaállítását, hogy az Európai Unión kívülről érkezett bevándorlók Németországban született gyermekeinek 18 és 23 éves kor között el kell dönteniük, hogy a német állampolgárságot vagy szüleik állampolgárságát választják. (Forrás: MTI/Beta/Tanjug) Erdogant éltették Kölnben SZERKESZTŐSÉGI ÖSSZEFOGLALÓ A Németországban élő törökök körében is nagy támogatást élvez Erdogan politikája Beta/AP