Magyar Szó, 2016. augusztus (73. évfolyam, 176-202. szám)

2016-08-08 / 182. szám

­TO ÜVEGGOLYÓ uveggolyo@magyarszo.com Mmtt Tápai Renáta A sióagárdi öltözetkultúrával ismerkedhetett meg a Vajdaság tizenhat településéréről érkező mintegy húsz résztvevő a Vajdasági Magyar Folklórközpont nyári népművészeti kézművestáborában Szabadkán. A táborozóknak a Magyarországról érkező Vargáné Kovács Veronika hímzés- és csipkekészítő mutatta be a varrottcsipke-készítés, a rojtkötés és a fehér hímzés tudományát. - Régóta dédelgetett álmunk, hogy behatóbban tudjunk ismerkedni Sióagárddal Egyedi kultúrával rendelkezik, mind a hímzés, mind az öltözék területén. Az egyik témánk a varrott csipke, és jó látni, hogy a var­rott csipke nem ismer határokat: felfedezhető Erdély­ben férfiöltözeten is, sőt ugyanolyan, mint Sióagárdon a női öltözeten, de Veronika egy belgrádi kiállításon maga is felfedezett egy öltözéken azonos technikával készült csipkét, és arról is tudunk, hogy Bezdánban és Kupuszinán is léteznek olyan kenderből készült pende­­lyek, amelyek ilyen technikával vannak összedolgozva - mondta Raj Rozália, a WMF koordinátora. Hogy miért is az összedolgozva kifejezés a hasz­nálatos, azt Vargáné Kovács Veronika magyarázta el nekünk: - A varrott csipke nem csipke néven indult mind­járt, hanem szél-összeerősítő varrás volt. Abba az időbe kell visszamennünk, amikor még nem volt varrógép, és nemezekbe, vastag vásznakba öltöztek az emberek. Ezeket is össze kellett varrni, és ezeknek erős, hurkolt, bogozott, csomózott öltéseknek kellett lenniük. Sokszor maga az összevarrás tovább tartott, mint annak az elkészítése, amit összevarrtak. A bal ol­dalt a jobb oldallal összevarrták, és ennek az összekö­tő résznek van egészen egyszerű változata és cifrázott változata is. Technikailag létezik hurkolt és bogozott változat, a hurkolt a hurokba öltést jelenti, a bogozott pedig csomókból áll, mi ez utóbbival foglalkozunk ebben a táborban. Ez olyan erős anyagot ad, szövet­szerűvé válik, hogy szabható, vágható, és akkor sem bomlik ki - magyarázta Veronika, aki a varrott csipke készítésére szakosodott. Készített már ezzel a techni­kával alkalmi ruhadarabokat, mellényt, párnahuzatot is. A tábor idején alkalmi kiállítás is nyílt azokból a darabokból, amelyeket az előadó hozott, itt régi, Er­délyből származó ruhadarabokat is láthattunk, és azt is, hogy ez a technika hogyan alkalmazható a ma is hordható, elegáns ruhákon.­­ Sióagárd textilkultúrájával 1980 óta foglalko­zom. „Gyüttment” vagyok ott, nem onnan szárma­zom. Mint külsős csodálkoztam rá erre a hímzésre, majd ebből egy sok kiállítást megélt gyűjtemény született, és 11 éve működik a Sióagárdhoz tartozó Leányvár pincefaluban a Hímzésmúzeum, ami teljes keresztmetszetet ad Sióagárd viseletéről, hímzéseiről, szőtteseiről. A Hímzésmúzeum hungarikumként van bejegyezve, a gyűjteményről pedig könyv is íródott - hallottuk beszélgetőtársunktól. Ottjártunkkor éppen bogoztak az ügyes kezű tá­borlakók a kellemesen árnyas udvaron. Azt mondták, nem nehéz technika, de oda kell figyelni a számolásra. Két szerb ajkú érdeklődő is részt vett a táborban, egyi­kük Palánkéról - ő a folklórközpont tanfolyamainak egyik volt tanítványa -, másikuk Belgrádból érkezett, éppen a palánkai résztvevő ösztönzésére. - A palánkai Milana Knezevic barátnőm invitá­lására jöttem el, de Raj Rozáliát is ismerem már tíz éve. Nagyon izgatott voltam, hogy részt vehetek a táborban, én ugyanis a kézimunkák, a kézműves dol­gok nagy szerelmese vagyok technikától függetlenül, gyerekkorom óta tanultam kézimunkázást a nagy­mamámtól. Szeretem megnézni és lehetőség szerint ki is próbálni, alkalmazni más kultúrák technikáit is. Az utóbbi húsz évben leginkább százöltéssel foglalko­zom, ez a kedvencem - osztotta meg velünk élménye­it a belgrádi Ljiljana Kokovic. Amíg az udvaron a többiek bogoztak, a folklór­központ egyik benti termében ceruzával a kezében, papír fölé hajolva találtunk Kolenák Ibolyára. Mint megtudtuk, a már meglévő minták alapján és az alap­vető szabályok betartásával ő most éppen saját múltat tervez, s ehhez az oktató is áldását adta. - Megnéztem a sióagárdi díszítéseket, és amelyik része tetszik, azt használom fel a saját mintám kialakí­tásához. Tetszik a borsólyukas hímzés és a levélminta, úgyhogy ezek mindenképpen belekerülnek - mondta Ibolya. A sióagárdi varrott csipke Egy különleges technikával ismerkedhettek meg a Vajdasági Magyar Folklórközpont nyári népművészeti kézművestáborának résztvevői Tápai Renáta Saját mintát tervez Kolenák Ibolya Vargáné Kovács Veronika hímzés- és csipkekészítő a bogozást tanítja Alkalmi kiállításon látható a varrott csipke A játék bűvöletében Az idén 30. alkalommal várja látogatóit a Mesterségek Ünnepe a budai várban Sok Kornélia kerek évfordulót ünnepel az idén a Mesterségek Ünnepe, 30. alkalommal mutatkoznak be a Budavá­ri Palota környékén a mesteremberek, kézművesek. Három évtizeddel ezelőtt a Tóth Árpád sétányon szü­letett meg ez a rendezvény, kézművesvásárként. Pár év múlva egyszerre kicsinek bizonyult a hely a nagy érdeklődésnek köszönhetően, a szervezők jó érzékkel a Budavári Palota környékét szemelték ki új terepnek, s ez tökéletes helyszínnek bizonyult. Itt már progra­mokat is beiktathattak, népzenei, népművészeti mű­sorokkal, fellépőkkel tették színesebbé a rendezvényt. A három évtized alatt szépen kikerekedett, s várja nemcsak az anyaországi, hanem a Kárpát-medencei magyarokat, sőt a világ minden tájáról érkező turis­tákat. Az idei rendezvény a nemzetköziség jegyében zajlik, ugyanis a régi meghívott nemzetiségek is szívesen visszajárnak, de újakat is vendégül látnak a magyar kézművesek mellett. Az idei év díszven­dége Üzbegisztán lesz, emellett jövetelüket jelez­ték spanyol, török, kínai, jakutföldi, kazahsztáni, türkmenisztáni, kirgizisztáni, tádzsikisztáni mes­terek is. Ez a rendezvény nem csak a felnőtt látogatókat köti le, családi programnak is kitűnő. A három év­tized alatt több felnövekvő generációt neveltek a hagyományok tiszteletére, szeretetére. Talán nem is csoda, ha most a rendezvény témájának a játékot vá­lasztották. Kitűnő alkalom ez arra, hogy a gyerekek és a felnőttek is megismerjék, vagy újra élvezhessék a régi népi és tárgyi játékokat. Ügyességi és logikai népi fajátékokkal készül Játéksziget nevű programjában az Apáról Fiúra Népművészeti és Kézműves-egyesület, amely a keleti felvezető sétányon várja a lurkókat. Megjelennek majd a vásári bábosok, lesznek utca­­színházi bemutatók, de nem feledkeznek meg a szer­vezők a kézügyességet fejlesztő népi játékokról sem. A fellépők műsoraiban is visszaköszön a játékosság, a népi játékok. De lesz bizonyosan sok-sok mese, gyer­mektáncok tanítása, közös táncolás, hangszerbemu­tató és elmondani sem lehet, mi maiden még. Annyi biztos, hogy ezen a pár napon jobban igyekeznek ké­nyeztetni a gyerekeket, mint eddig bármikor. Nem mellékes, hogy a­ Budapesti Történeti Múze­umba ingyenesen betérhet a látogató a megváltott be­­lépőjeggyel, a Várkert Bazár kiállításaira kedvezményt biztosítanak, a Magyar Nemzeti Galéria Picasso- és Modigliani-kiállítására pedig kombinált jegy váltható. Pillantsunk bele egy kicsit a programajánlóba is: augusztus 20-án, szombaton 11-től Korpás Évi és ze­nekara koncertezik Csiteri-csiteri csütörtök címmel, vasárnap pedig Szalóki Ági Körforgás című leme­zének bemutatóját hallgathatják meg az Oroszlános udvar színpadán. A felnőtt közönségnek már az első napon két jó programmal kedveskednek, az Oroszlános színpadon lép majd fel Palya Bea Szokolay Don­gó Balázzsal, majd a Sebő-együttes muzsikál. Ott lesz még az elkövetkező napokban a zentai szár­mazású Fábri Géza, majd Szalóki Ági, Berecz András és sokan mások. Az interneten már fönn van a teljes program a jegyárakkal és sok más in­formációval. A szervezők frappáns jelmondatával zárom sorai­mat: Hagyomány, kézművesség, játék, zene, tánc! Ott a helyetek! Sok Kornélia 2016. augusztus 8., hétfő

Next