Magyar Szó, 2016. szeptember (73. évfolyam, 203-228. szám)

2016-09-27 / 225. szám

2 KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com tapsi RÖVIDEN Az EU eddigi legnagyobb segélyprogramját indítja Törökországban Az Európai Unió (EU) eddigi legnagyobb humanitárius segély­­programját indítja a Törökországban élő menekültek számára - jelentette be Hrisztosz Sztilianidesz, az Európai Bizottság (EB) humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős biztosa tegnap Ankarában az Omer Cselik török uniós ügyi miniszterrel közösen tartott sajtótájékoztatón. A 348 millió eurós összeg annak a jele, hogy Brüsszel kész támogatni Anka­rát a menekültválságban - mondta Sztilianidesz. • Az Unió a program keretében nagyjából 1 millió ember bevételi forrását biztosítják. A rászorulók bankkártyát kapnak, amelyre igényeikhez mérten havonta töltenek pénzt. A rendszer élelmi­szer vásárlását, lakhatási, valamint oktatási költségeik rendezé­sét teszi lehetővé. A Sürgős Társadalmi Biztonsági Háló elneve­zésű projektet az ENSZ Világélelmezési Programja koordinálja, a Török Vörös Félhold, a török katasztrófavédelem, valamint a török családügyi és szociálpolitikai minisztérium segítségével. Ömer Çelik felszólalásában úgy fogalmazott, hogy az EU támo­gatására nem a török államnak, hanem az elesetteknek van szüksége. Az EU és tagállamai tavaly novemberben, majd idén március­ban 3-3 milliárd eurót ígértek arra a célra, hogy javítsák a több­nyire Szíriából Törökországba menekült csaknem hárommillió ember életkörülményeit. Brüsszel cserébe a menekültáradat megfékezését várja Ankarától. Hollande: Végleg fel kell számolni a „dzsungelt" A francia hatóságoknak teljesen és végleg fel kell számolniuk a calais-i spontán migránstábort, amelyben 7-10 ezer ember él zsúfoltan - jelentette ki Francois Hollande francia elnök, amikor tegnap meglátogatta a dzsungelnek is nevezett tábort. Egyúttal arra kérte Nagy-Britanniát, hogy vegye ki a részét a probléma megoldásából, a migránsok egy jó része ugyanis (szíriaiak, eritre­­aiak, szudániak) Nagy-Britanniába akarnak tovább menni. „Az a szándékunk, hogy teljesen felszámoljuk Calais-t, és az egész ország területén létrehozunk befogadóközpontokat, kis egységeket 40-50 ember részére, korlátozott, 3-4 hónapos időszakra, egyeztetve a helyi önkormányzati vezetőkkel és a­­migránsokat segítő) egyesületek részvételével” - mondta. Arra nem tért ki, hogy a kormány mikor tervezi „teljesen és végleg” felszámolni a dzsungelt. Merkel: Egyiptommal és Tunéziával is menekültügyi egyezményt kell kötni Az Európai Uniónak a Törökországgal kötött menekültügyi egyezményhez hasonló megállapodásokra van szüksége Egyip­tommal és Tunéziával is - jelentette ki tegnap Angela Merkel. A német kancellár egyben rámutatott: többet kell költeni a fejleszté­si segélyekre, hogy a migrációt kiváltó okokat kezelni lehessen. Az EU és Ankara márciusban kötött megállapodást az Európa felé irányuló illegális bevándorlási hullám feltartóztatásáról, cserébe az Unió pénzügyi támogatások mellett vállalta, hogy felgyorsítja a törökökre érvényes vízumkötelezettség megszün­tetését célzó, 2013-ban elkezdett folyamatot. Lövöldözés egy houstoni bevásárlóközpontban Hatan megsebesültek az egyesült államokbeli Hous­tonban tegnap, miután egy férfi lövöldözni kezdett a Weslayan&Bissonnet bevásárlóközpontnál. Két embert kórház­ba szállítottak, másokat csak üvegszilánkok sértettek meg. A rendőrök lelőtték a gyanúsítottat. Szemtanúk elbeszélése szerint a tettes több tucat lövést adott le az elhaladó gépkocsikra, mielőtt ártalmatlanná tették a rend­őrök. Tettének indítéka egyelőre ismeretlen. Horvátországba több mint háromezer menekültet akarnak visszatoloncolni Horvátországba 3493 migránst akarnak visszatoloncolni a nyugat-európai országok a dublini egyezmény alapján - közöl­te tegnap az NI horvát hírcsatorna. Ebből 1782 megkeresés Ausztriából érkezett. A NI riportja szerint a horvát hatóságok nem válaszolnak ezekre a kérelmekre, ezért a közel-keletről érkezetteket automatikusan visszaküldik Horvátországba, ahol elsőként vették őket nyilvántartásba. Eddig 232 személyt küld­tek vissza, 119-et Ausztriából. Macedóniában 50 embert szabadítottak ki embercsempészek fogságából Macedóniában 50 embert szabadítottak ki négy pakisztáni és két afgán embercsempész fogságából a német bűnügyi rendőr­ség segítségével. Egy 40 éves szíriai menekült tett bejelentést, miszerint feleségét és gyermekeit fogva tartják Macedóniában. A bűnözők állítólag felszólították, hogy 48 órán belül fizessen több ezer eurónyi váltságdíjat, különben megölik családját. A német rendőrség nyomozást kezdett az ügyben, amely­nek eredményeit továbbította a szövetségi nyomozóhivata­lon keresztül az európai rendőrségi együttműködési szervezet (Europol) görögországi és macedóniai összekötő irodái felé. A hatóságok erőfeszítéseinek köszönhetően egy, a szerb határhoz közeli házból sikerült kiszabadítani 50 menekültet, köztük 17 gyermeket. A szíriai férfi családja is a megmentettek közt volt. Az embercsempészeket őrizetbe vették. (Forrás: MTI/AFP/Reuters/dpa/AP) Szabó József Ünnepélyes keretek között írta alá tegnap Cartagena kikötővá­rosban azt a - még augusztusban megkötött - végleges békeszerző­dést a hatalom és a szélsőbalolda­li Kolumbiai Forradalmi Fegyve­res Erők (FARC) gerillaszervezet képviselője, amelytől sokan a több mint fél évszázadig tartó háború befejezését várják. A történelmi jelentőségű dokumentumra két aláíró neve került: Juan Manuel Santos államfőé és Timoleón Jimé­­nez FARC-főparancsnoké. Az ünnepélyes eseményen külföldi állam- és kormányfők mellett részt vett Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár és John Kerry ameri­kai külügyminiszter is.Fernando Botero világhírű kolumbiai képző­művész békegalambot ábrázoló szoborral üdvözölte a változást hazájában. A békekötést október 2-án népszavazáson is meg kell erősíte­ni, ami valószínűleg nem lesz gond. A többség ugyanis támogatja az 52 évig elhúzódott háborúskodás lezárását. Ehhez azonban még meg kell egyezni a másik (kisebb és sokkal gyengébb) lázadószerve­zet, az ELN vezetésével is, amely a minap fegyverszünetet hirdetett. Pablo Beltrán ELN-parancsnok közölte: az elkövetkező időszak­ban nem támadják a kormányerő­ket, hogy a lakosság békés körül­mények között vehessen részt a referendumon. A kormány közben jelezte: ha tartósnak bizonyul a FARC gerillá­ival kötött egyezség, béketárgyalá­sokat kezdeményez az 1500 harcost­­tömörítő ELN-nel is. Úgy tűnik, a fő akadályt, vagy­is a FARC-ot sikerült leküzdeni. A szemben állók ráadásul (a 2012 novemberében kezdett, és Kubában folytatott tárgyalásaikon) egyedül­álló egyezséget kötöttek, s most már inkább csak arra számítanak, hogy végleg elhallgatnak a fegyverek. Ha valóban így lesz, lezárul Latin- Amerika utolsó, egyszersmind (eddigi) leghosszabb belháborúja, amely 1964-ben kezdődött. Akkor alakult meg ugyanis a FARC (a Kolumbiai Kommunis­ta Párt katonai szárnyaként), és kezdte meg harcát a jobboldali kormány ellen. A hatalmat azonban nem sikerült megszereznie, így a kommunista rendszert sem építhet­te ki. Mindazonáltal tovább küzdött a vidéki szegények, a kizsákmányolt és kisemmizett parasztok jogaiért, valamint a gazdag helyi elit és az Egyesült Államok befolyása ellen. Fénykorában, az 1980-as és 1990-es években majdnem Kolum­bia felét ellenőrizte. Harcosai felsze­relését és akcióit sokszor a drogke­reskedelemből és emberrablásokból származó bevételekből fedezte. A véres konfliktus majdnem 12 millió embernek okozott szenve­dést valamilyen formában. Hivata­losan csaknem 220 ezren vesztették életüket. Mások azonban ennek a háromszorosára becsülik a halálos áldozatok számát; további 45 ezer embert eltűntként tartanak nyilván. A háború miatt hatmillióan kény­szerültek elhagyni otthonukat a 47 millió lakosú országban. A békemegállapodás öt (más források szerint hat) pontban foglalja össze a kormány és a FARC teendőit, feladatait. Eszerint a még megmaradt 7000-8000 gerilla az ENSZ ellenőrzése alatt 180 napon belül leteszi a fegyvert (többségük amnesztiát kap), a FARC pedig politikai pártként folytatja tovább. Mindkét fél elkötelezte magát ugyan­akkor az illegális kábítószer-keres­kedelem elleni küzdelem mellett. Egyetértés alakult ki abban is, hogy az áldozatoknak és hozzátartozóik­nak igazságot szolgáltatnak, majd kártalanítják őket; a harcokban jogsértéseket, bűncselekményeket elkövető gerillák különbíróságok elé kerülnek, amelyek legfeljebb nyolc év börtönbüntetést szabhatnak ki az elítéltekre. Megegyeztek a föld­reformról is. KOLUMBIA Békegalamb segíti a háború befejezését Kolumbiai Elnöki Hivatal Fernando Botero a Szoborral szeretne hozzájárulni a kolumbiai békefolyamathoz 2016. szeptember 27., kedd Vádlottak padján az IMF egykori vezetője . A vádlottak padjára került a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egykori spanyol vezetője, a hétfőn Madridban kezdődött perben. Rodrigo Ratót 65 másik emberrel együtt azzal vádolják, hogy hitel­kártyacsalás révén összesen több mint tizenkétmillió eurót költött el a harmadik legnagyobb spanyol bank, a Caja Madrid pénzéből magán­célra tíz éven át. Az ügy kirobbanását követően két évvel megtartott első tárgyalási nap kezdetén tucatnyi tüntető gyűlt össze a bíróság épülete előtt, és hango­san szidalmazták az érkező vádlottakat. „Tolvajok!”, „Csalók!”, „Milyen nyomorultak, hogy ellopják a nyugdíjasok pénzét!”, „Rosszabbak, mint az ETA!” - kiabálták a tiltakozók, akik közül néhányat a rendőröknek kellett feltartóztatniuk, hogy ne rontsanak neki a vádlottaknak. A korrupcióellenes ügyészség szerint a visszaélést úgy követték el, hogy fizetéskor a nyilvántartásban nem szereplő hitelkártyákat használ­tak, amelyek egy létező bankszámlához kapcsolódtak. A banki könyve­lésben pedig utólag, kézzel írták át a magánkiadásokról szóló tételeket. Az ügyleteknek a Caja Madrid államosítása vetett véget 2012-ben. Ezzel a módszerrel a vádlottak tíz év alatt éttermekben 3 millió eurót, utazás­ra 1,5 milliót, hotelekre 800 ezret, ruhákra 700 ezret fizettek ki - véli a vádhatóság. Az érintettek közül többen is állítják: úgy tudták, hogy törvényes, amit csinálnak. Rodrigo Rato a spanyol politikai és gazdasági élet egyik jelentős és befolyásos személyiségének számított. 1996 és 2004 között a konzervatív néppárti kormány gazdasági minisztere és miniszterelnök-helyettes volt. Ezt követően került az IMF élére, amelynek 2007-ig volt vezérigazgatója. A hitelkártyacsalással vádolt Rodrigo Rato a bíróságra érkezéskor 2010 és 2013 között állt a ma Bankia néven működő egykori Caja Madrid élén, és ő vezényelte le 2012-ben a pénzintézet államosítását. Az ügyészség hűtlen kezelés miatt 4 és fél év börtönt kért rá, valamint 2,69 millió euró kártérítés és 108 ezer euró pénzbüntetés kiszabását kérte a bíróságtól. A botrány kirobbanását követően Rato visszafizette az általa felhasznált 99 ezer eurót. Rato ellen egy 5,3 millió euró értékű adócsa­lási nyomozás is zajlik, amelynek gyanúja a most bíróság elé került ügy nyomozása során merült fel. Az ügy vádlottjai között van több politikus, magas beosztású köztiszt­viselő és szakszervezeti vezető is, akik a botrány kirobbanását követően, 2014 őszén sorra lemondtak tisztségeikről. A listán a Néppárt (PP), a szoci­alista párt (PSOE) és az Egyesült Baloldal (IU) képviseletében tanácsadói feladatokat ellátó személyek egyaránt szerepelnek. (Forrás: MTI) libertaddigital.com Oroszország szerint nincs értelme a szíri­ai válságról megoldásáról a legfelsőbb szinten találkozót tartani a közeljövőben, mert a szíriai rendezés helyzete most túlságosan képlékeny - jelentette ki tegnap Dmitrij Peszkov orosz elnö­ki szóvivő. Mint mondta, előbb szakértői, magas szinten kellene egyeztetni, egyetértésre jutni a kialakult helyzet okáról, a problémák köréről, utóhatásáról, arról, hogy ki viseli a felelősséget a következményekért. Peszkov szólt arról, hogy Moszkva számára teljesen elfogadhatatlan az a hangnem, amellyel London és Washington képviselői a szíria kérdés­ről beszélnek. Fogalmazása szerint az ilyen reto­rika súlyos kárt okoz a rendezésnek, vlamint a kétoldaú kapcsolatoknak. Szólt arról is, a Kreml azt tapasztaja, hogy nem történt meg a mérsékelt ellenzék és a terroristák elhatao­ása. Aggodalmat kelt továbbá, a terroris­ták a tűzszünetet arra hasznáják fel, hogy erőiket átcsoportosítsák, fegyverarzenálukat feltöltsék, támadásokat készítsenek elő. Moszkva ennek elle­nére nem veszíti el a reményt arra, hogy lesz poli­tikai akarat a tárgyalásos rendezésre. Hasonló szellemben beszélt Szergej Lavrov külügyminiszter az NTV orosz televíziónak nyilat­kozva. Hangoztatta, hogy az Egyesült Államok az utóbbi napokban feladta a Szíria Baráta Nemzet­közi Csoport elfogulatlan táselnöki szerepét. „Egy kapura játszanak, míg a sajátjukat folyamatosan áthelyezik” - fogamazott. Szerinte Washington nem nagyon akar csapást mérni az á-Kaida szíriai srányának számító, Dzsabhat Fatah as-Sám (korábbi nevén an-Nuszra Front) csoportosáásra. Mint mondta, John Kerry ugyan manden egyes találkozójukon bizonygatja, hogy ez ugyanolyan terrorcsoport, mint az Iszlám Állam (IÁ), de nem nyúlnak hozzá. A moszkvai diplomácia vezetője egyben úgy vélekedett, hogy az amerikai katonák „nem nagyon hallgatnak” a főparancsnokukra, Barack Obama elnökre, aki Kínában Vlagyi­mir Putyin orosz kollégájának megerősítette, hogy Szíria kérdésében kész az együttműködésre Oroszországgal. Ennek kapcsán felemlegette, hogy Szíriában a humanitárius konvoj elleni szeptember 19-i támadást követően Moszkva a történtek kivizs­gálását követelte. Kerry, akire szerinte ez koránt­sem volt jellemző, azt mondta, a vizsgálatot elvé­gezhetik, de az amerikaiak úgyis tudják, hogy ki követte el, a szíriai hadsereg vagy Oroszor­szág, s akárhogy is van, a történtekért Orosz­ország felelős. Lavrov szerint Kerry „láthatóan túl heves volt, mert az amerikai hadseregvezetés ádáz bírálatainak kereszttüzében áll”. (Forrás: MTI/TASZSZ/Reuters) SZÍRIAI VÁLSÁG „Egy kapura játszanak, míg a sajátjukat folyamatosan áthelyezik” Moszkva szerint nincs értelme felső szintű találkozót tartani a helyzetről

Next