Magyar Szó, 2016. november (73. évfolyam, 255-280. szám)

2016-11-01 / 255. szám

2016. november 1 kedd AtaSo kitekinto@magyarszo.rs KITEKINTŐ : A helyére került Tisza István miniszterelnök szobra Az 1918. október 31-én meg­gyilkolt gróf Tisza István egyko­ri miniszterelnökre emlékeztek hétfőn Debrecenben konferenci­ával és szoboravatással. Fodor Pál, az MTA Bölcsészet­tudományi Kutatóközpont Törté­nettudományi Intézetének igazga­tója a konferencián örömmel nyug­tázta, hogy Tisza Istvánnak „megin­dult a visszavétele a magyar törté­nelmi emlékezetbe”. Bár Tiszának a saját korában is sok ellensége volt, „kiemelkedő, szoboravatásra méltó politikusa volt az akkori Magyar­­országnak” - tette hozzá az igazga­tó, megjegyezve: Tisza István nem azok közé tartozott, akik - Bethlen István szavaival - „elvesztették a nemzetközi horizontot”. Gróf Tisza István szobrát a Deb­receni Egyetem főépülete elé he­lyezték át. Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisz­tériuma miniszteri biztosa, az Oktatási Hivatal, és a Tisza István Baráti Társaság elnö­ke szerint az elmúlt másfél évtized változásait jelzi, hogy míg 2000-ben az egye­temi épületek mellett „egy kiszögellésben” kaphatott helyet a szobor, a tudomá­nyos konferenciát követően most az egyetem főépülete előtt avatják újra. Kósa Lajos, a Fidesz par­lamenti frakcióvezetője szoboravató beszédében azt fejtegette, hogy az a nemzet, amelyik többet élt diktatúrá­ban, elnyomásban, mint szó- , ,, , , , , , , , , , , , , A helyére került Tisza István-szobor hadságban, nehezen szabadul­­ ettől, és folyamatosan keresi önazo- amelyek mentén szeretné újrafo­­nosságát, azokat a sarokpontokat,­galmazni önmagát. A frakcióvezető kifogásolta, hogy nincs a nemzet­nek panteonja, amely azoknak a magyaroknak és nem magyaroknak - akik lehet, hogy nem születtek magyarnak, de az „éljen a magyar szabadsággal a szájukon” haltak meg például Aradon­­ állítana emléket, akik sokat tettek a magyar nemzetért, a magyar szabadságért. Ezzel szemben a magyar temetők­ben munkásmozgalmi panteonok sokasága található - jegyezte meg a frakcióvezető sürgetve, hogy kegyeletsértés nélkül, de ezen változtatni kell. A hányattatott sorsú Tisza István szoborra utalva Kósa Lajos örömének adott hangot, hogy végre odakerült, ahova mindig is szán­ták: a Debreceni Egyetem központi épülete elé. „Hirdesse Tisza István emberi és politikusi nagyságát” - fűzte hozzá. (Forrás: MTI) MNI A reformáció napját ünnepelték a protestáns egyházakban A reformáció napját ünnepelték tegnap a protestáns egyházakban annak emlékére, hogy Luther Márton 1517. október 31-én függesz­tette ki a wittenbergi vártemplom kapujára 95 pontba foglalt téziseit. A vallási reformátor tézi­seiben elutasította a búcsúcédulák árusítását, elítélte a búcsú gyakorlatát, illetve a búcsúval való visszaéléseket, bírálta a bűnök pénzzel való megváltását. Ez a hagyomány szerint 499 évvel ezelőtt október utolsó napján történt. A 2017-es év a reformáció kezdetének az 500. jubile­umi éve lesz. A legtöbb protestáns egyházban, így Magyar­­országon is október 31 -ét ünnepük a reformáció napját, ezen a napon emlékeznek meg a refor­máció áldozatairól, köztük a gályaraboknak eladott prédikátorokról is. Tegnap a reformáció napja alkalmából és a reformáció hónapja utolsó központi rendezvényeként Budapesten, Refor­mációs Emlékparkban tartott megemlékezést a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT). Ünnepi beszédet mondott Huszár Pál főgondnok, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának világi elnöke. A protestáns egyházak három fő alapelvet tartanak szem előtt, a Szentírás, a hit és az isteni kegyelem elsőbbségét vallják. A számos vallási családra és rengeteg felekezetre oszló protestáns egyházaknak mintegy 800 millió híve van a világon. (B-A) Fischl Vilmos, a MEÖT főtitkára áldást mond a budapesti megemlékezésen, mellette jobbról Huszár Pál MTI Élni akarnak az önrendelkezés jogával Kiáltványban kérték Székelyföld autonómiáját az őrtüzek mellé gyűlt székelyek Kiáltványban kérték Székely­föld területi autonómiáját azok a székelyek, akik a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) hívására őrtüzeket gyújtottak vasárnap este a székely­­földi települések környékén levő magaslatokon. A valamennyi őrtűz mellett felolvasott kiáltványban a megmozdulások résztvevői kijelen­tették: élni akarnak az önrendelke­zés jogával, és e jog alapján köve­telik Székelyföld államon belüli önkormányzását! „Ragaszkodunk a nyolc székely széket és 149 önkormányzatot magába foglaló Székelyföld hatá­raihoz, amelyet a helyi közösségek népszavazása tesz majd végleges­sé. Követeljük, hogy az Európában gyakorolt normák érvényesüljenek és a Székely Nép - Európa autonóm közösségeihez hasonlóan­­ megél­hesse önrendelkezését Székelyföld autonómiája révén” - írja a kiált­ványban,­ amelyben arra is utalnak: Románia kormánya nem mondott le arról, hogy Székelyföldet egy román többségű óriás-régióba olvassza be, vagy feldarabolja. Azt is megemlítették, hogy a Székely­föld autonómiájára vonatkozó, több alkalommal és több formában kinyilvánított igényt a román álam évek óta figyelmen kívül hagyja, a párbeszédre vonatkozó székelyföl­di kezdeményezések rendre válasz nélkül maradnak. Izsák Balázs SZNT-elnök a Far­kaslaka fölötti Gordon-tetőn meg­gyújtott őrtűz mellett olvasta fel a kiáltványt. Elmondta, azért válasz­totta Tamási Áron szülőfaluját, mert a székely író által vált ismertté a székelység az egész világon. Kovács Lehel, Farkaslaka polgár­­mestere arra biztatta az összegyűl­teket, hogy a sors fölötti siránkozás helyett dolgozzanak, használják ki azokat a közösségépítő lehetősége­ket, amelyeket a jelenlegi törvények is lehetővé tesznek. A szeles hideg ellenére mintegy kétszázan mász­tak ki a hegytetőre, mintegy ötve­­nen lóháton vették körül a tüzet. Az ünnepi beszédek elhangzása után a résztvevők közös éneklés­sel tették közösségi élménnyé a lármafagyújtást. Az SZNT szeptember végén Szé­kelyföld Autonómiájának Napjává nyilvánította október utolsó vasár­napját. Felhívással fordult a nagyvi­lág keresztény, magyar gyülekezete­ihez, hogy az idei autonómianapon templomaikban imádkozzanak a székely szabadságért, Székelyföld autonómiájáért, Székelyföld lakóit pedig arra kérte, hogy gyújtsanak őrtüzeket a településeik melletti magaslatokon. (Forrás: MTI) MTI Székely és magyar zászló a székely autonómiáért gyújtott őrtűz mellett a Csíkszeredai Mikó-vár előtt ŐRMÁGLYA GYŰLT BUDAPESTEN IS A székelyföldi településekhez csatlakozva, Székelyföld auto­nómiájának napja alkalmából őrmáglyát gyújtottak vasárnap a főváros XXII. kerületében, Budafok-Tétényben. Szabolcs Attila (Fidesz), a kerület országgyűlési képviselője, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának alelnöke, az esemény kezdeményezője azt mondta: ha a székely nép nem létezne, az elmúlt ezer esztendőben kihalt volna a magyar szó a Kárpát-medencében és ma nem lennénk itt. A Jóisten - folytatta - jókedvében teremtette a székelyeket, akik egy nagyon egyszerű dolgot akarnak, ez pedig az önrendelkezés, vagyis az autonómia. Annál is inkább, mert egy népcsoport nyelvi és kulturális megmaradásának garanciája az autonómia. Ezért a székelyek a területi autonómia eléréséhez kérik minden magyar támogatását és „nekünk kötelességünk segíteni ebben, az őrtü­zekkel pedig felhívjuk a figyelmet arra, hogy az autonómia nélkül veszélyben a székelység jövője” - mondta Szabolcs Attila. A fővárosi megemlékezésen részt vettek Budafok, Budatétény, Diósd, Érd, Budaörs és Budakeszi civil szervezetei és a helyi székely közösségek is. (MTI) RÖVIDEN Aszódi: Nagy a nemzetközi érdeklődés a Paks II. iránt Nagy a nemzetközi érdeklődés a Paks II. beruházás iránt, az Európai Unió minden tagországa figyelemmel kíséri a projektumot - mondta Aszódi Attila, a paksi atomerő­mű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos hétfőn magyar újságíróknak a prágai WER 2016 nemzetkö­zi konferencia szünetében. Kifejtette: komoly kihívást jelent az, hogy a legtöbb ország olyan villamosenergia-rendszert működtet, amelyben a fosszilis tüzelésű nagy erőművek az 1970—1980-as évek­ben épültek, a nukleáris erőművek jellemzően az 1980-as években készültek. Ezek az erőművek a következő 15 éven belül elérik az eredeti, vagy a meghosszabbított üzemidejük végét. A fosszilis erőművek esetében a jövőben uniós korlá­tozás várható, a szén-dioxid-kibocsátás visszafogása miatt a nagy széntüzelésű erőműveket a következő 15 évben le kell állítani. Aszódi Attila rámutatott: komoly kapacitáshiányos időszak következhet Európában, ha a megfelelő fejlesztéseket nem hajtják végre. Magyarország a Paks II. projektumot azért indította el, hogy az atomerőmű mostani blokkjait ki lehes­sen váltani új, korszerű, nagy biztonságú és megbízható blokkokkal. Ez a feladat más országok számára is adott, ezért ők nagyon figyelik, hogy Paks II. ügyében mi történik - tette hozzá. A kormánybiztos elmondta azt is, hogy technikai értelem­ben az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások lezárultak, a végső határozat rövid időn belül megszülethet az új blok­kok építésének feltételeiről. (Forrás: MTI) HEGYESHALOM-NICKELSDORF HATÁRÁTKELŐ Sátoralagút védi az esőtől az osztrák rendőröket Vasárnap a Hegyeshalom­nál Ausztriába átkelő autósok új építmény­re, egy ötven méter hosszú sátoralagútra figyelhettek föl az osztrák oldalon, a nickelsdorfi (miklóshalmai) határátlépési pontnál. A hegyes­halmi autópálya-átkelő közelében, közvetlenül a határvo­nalon megépült alagút acél tartóoszlopaira fehér ponyvát húztak, amellyel az osztrák rendőröket védik az időjárás viszontagságaitól az ellenőrzések közben. (Forrás: MTI) ROMÁNIA Általános sztrájk az egészségügyben Romániában meghatározatlan időre általános sztrájkba léptek hétfőn az egészségügyben dolgozók, miután a postá­sok is felfüggesztették a munkát. A tiltakozók azt köve­telik, hogy az idei béremelésekben a szociális munkások, valamint a kórházak adminisztratív személyzete és a megyei közegészségügyi igazgatóságok dolgozói is részesüljenek. Az orvosok és az ápolók jobb munkakörülményeket is kérnek. Az egészségügyben dolgozók érdekeit védő Sanitas szak­­szervezet vezetői szerint több mint 82 ezer dolgozó szüntette be a munkát. A Sanitas és az Egészségügyi Minisztérium közötti hétfői tárgyalások sikertelenül zárultak, így a sztrájk folytatódik - közölte tegnap a Maszol.ro portál. Egyes kórházakban csak a sürgősségi eseteket látták el, de voltak olyan egészségügyi intézmények, amelyeknek a tevé­kenységét nem érintette a munkabeszüntetés. A munkabe­szüntetéshez csatlakoztak a Szatmár megyei egészségügyi alkalmazottak is. A sepsiszentgyörgyi járóbeteg rendelő­ben hétfőn a sztrájk ellenére is fogadták a betegeket - írta a Maszol.ro. (MTI/Maszol.ro) „Jelenleg nem áll a zászló az autonómia ügyének" Küzdelmes és hosszú út vezet az autonómia megszerzéséig, bár elvi kifogás nem lehet ellene, nincs olyan nemzetközi testület, amely azt mondaná, kötelező megadni az autonó­miát - hangsúlyozta Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kuta­tóintézet igazgatója vasárnap az M1 aktuális csatornán. Az igazgató a székelyföldi autonómiáról szólva azt mondta: jelenleg „nem áll a zászló” az autonómia ügyének a nemzet­közi porondon, viszont sok kedvező példa van Nyugat - Európában. Megemlítette, hogy több fronton, a román közvélemény előtt és a nemzetközi porondon egyaránt tart a küzdelem a székelyföldi autonómiáért, az utóbbi években a magyarság - főleg a Székely Nemzeti Tanácsnak köszönhe­tően - egyre gyakrabban áll ki a nyilvánosság elé, erősít­ve a magyarok összetartozását, és egyben jelez a román kormánynak és a nemzetközi közvéleménynek is. Mindazonáltal az igazgató szerint a brüsszeli fórumokon belpolitikai ügyként kezelik az autonómiatörekvést, több­ségében a múltban sem volt nemzetközi támogatás, hanem belpolitikai tárgyalások révén jött létre autonómia. (MTI)

Next