Magyar Szó, 2016. november (73. évfolyam, 255-280. szám)
2016-11-01 / 255. szám
2016. november 1 kedd AtaSo kitekinto@magyarszo.rs KITEKINTŐ : A helyére került Tisza István miniszterelnök szobra Az 1918. október 31-én meggyilkolt gróf Tisza István egykori miniszterelnökre emlékeztek hétfőn Debrecenben konferenciával és szoboravatással. Fodor Pál, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének igazgatója a konferencián örömmel nyugtázta, hogy Tisza Istvánnak „megindult a visszavétele a magyar történelmi emlékezetbe”. Bár Tiszának a saját korában is sok ellensége volt, „kiemelkedő, szoboravatásra méltó politikusa volt az akkori Magyarországnak” - tette hozzá az igazgató, megjegyezve: Tisza István nem azok közé tartozott, akik - Bethlen István szavaival - „elvesztették a nemzetközi horizontot”. Gróf Tisza István szobrát a Debreceni Egyetem főépülete elé helyezték át. Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériuma miniszteri biztosa, az Oktatási Hivatal, és a Tisza István Baráti Társaság elnöke szerint az elmúlt másfél évtized változásait jelzi, hogy míg 2000-ben az egyetemi épületek mellett „egy kiszögellésben” kaphatott helyet a szobor, a tudományos konferenciát követően most az egyetem főépülete előtt avatják újra. Kósa Lajos, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője szoboravató beszédében azt fejtegette, hogy az a nemzet, amelyik többet élt diktatúrában, elnyomásban, mint szó- , ,, , , , , , , , , , , , , A helyére került Tisza István-szobor hadságban, nehezen szabadul ettől, és folyamatosan keresi önazo- amelyek mentén szeretné újrafonosságát, azokat a sarokpontokat,galmazni önmagát. A frakcióvezető kifogásolta, hogy nincs a nemzetnek panteonja, amely azoknak a magyaroknak és nem magyaroknak - akik lehet, hogy nem születtek magyarnak, de az „éljen a magyar szabadsággal a szájukon” haltak meg például Aradon állítana emléket, akik sokat tettek a magyar nemzetért, a magyar szabadságért. Ezzel szemben a magyar temetőkben munkásmozgalmi panteonok sokasága található - jegyezte meg a frakcióvezető sürgetve, hogy kegyeletsértés nélkül, de ezen változtatni kell. A hányattatott sorsú Tisza István szoborra utalva Kósa Lajos örömének adott hangot, hogy végre odakerült, ahova mindig is szánták: a Debreceni Egyetem központi épülete elé. „Hirdesse Tisza István emberi és politikusi nagyságát” - fűzte hozzá. (Forrás: MTI) MNI A reformáció napját ünnepelték a protestáns egyházakban A reformáció napját ünnepelték tegnap a protestáns egyházakban annak emlékére, hogy Luther Márton 1517. október 31-én függesztette ki a wittenbergi vártemplom kapujára 95 pontba foglalt téziseit. A vallási reformátor téziseiben elutasította a búcsúcédulák árusítását, elítélte a búcsú gyakorlatát, illetve a búcsúval való visszaéléseket, bírálta a bűnök pénzzel való megváltását. Ez a hagyomány szerint 499 évvel ezelőtt október utolsó napján történt. A 2017-es év a reformáció kezdetének az 500. jubileumi éve lesz. A legtöbb protestáns egyházban, így Magyarországon is október 31 -ét ünnepük a reformáció napját, ezen a napon emlékeznek meg a reformáció áldozatairól, köztük a gályaraboknak eladott prédikátorokról is. Tegnap a reformáció napja alkalmából és a reformáció hónapja utolsó központi rendezvényeként Budapesten, Reformációs Emlékparkban tartott megemlékezést a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT). Ünnepi beszédet mondott Huszár Pál főgondnok, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának világi elnöke. A protestáns egyházak három fő alapelvet tartanak szem előtt, a Szentírás, a hit és az isteni kegyelem elsőbbségét vallják. A számos vallási családra és rengeteg felekezetre oszló protestáns egyházaknak mintegy 800 millió híve van a világon. (B-A) Fischl Vilmos, a MEÖT főtitkára áldást mond a budapesti megemlékezésen, mellette jobbról Huszár Pál MTI Élni akarnak az önrendelkezés jogával Kiáltványban kérték Székelyföld autonómiáját az őrtüzek mellé gyűlt székelyek Kiáltványban kérték Székelyföld területi autonómiáját azok a székelyek, akik a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) hívására őrtüzeket gyújtottak vasárnap este a székelyföldi települések környékén levő magaslatokon. A valamennyi őrtűz mellett felolvasott kiáltványban a megmozdulások résztvevői kijelentették: élni akarnak az önrendelkezés jogával, és e jog alapján követelik Székelyföld államon belüli önkormányzását! „Ragaszkodunk a nyolc székely széket és 149 önkormányzatot magába foglaló Székelyföld határaihoz, amelyet a helyi közösségek népszavazása tesz majd véglegessé. Követeljük, hogy az Európában gyakorolt normák érvényesüljenek és a Székely Nép - Európa autonóm közösségeihez hasonlóan megélhesse önrendelkezését Székelyföld autonómiája révén” - írja a kiáltványban, amelyben arra is utalnak: Románia kormánya nem mondott le arról, hogy Székelyföldet egy román többségű óriás-régióba olvassza be, vagy feldarabolja. Azt is megemlítették, hogy a Székelyföld autonómiájára vonatkozó, több alkalommal és több formában kinyilvánított igényt a román álam évek óta figyelmen kívül hagyja, a párbeszédre vonatkozó székelyföldi kezdeményezések rendre válasz nélkül maradnak. Izsák Balázs SZNT-elnök a Farkaslaka fölötti Gordon-tetőn meggyújtott őrtűz mellett olvasta fel a kiáltványt. Elmondta, azért választotta Tamási Áron szülőfaluját, mert a székely író által vált ismertté a székelység az egész világon. Kovács Lehel, Farkaslaka polgármestere arra biztatta az összegyűlteket, hogy a sors fölötti siránkozás helyett dolgozzanak, használják ki azokat a közösségépítő lehetőségeket, amelyeket a jelenlegi törvények is lehetővé tesznek. A szeles hideg ellenére mintegy kétszázan másztak ki a hegytetőre, mintegy ötvenen lóháton vették körül a tüzet. Az ünnepi beszédek elhangzása után a résztvevők közös énekléssel tették közösségi élménnyé a lármafagyújtást. Az SZNT szeptember végén Székelyföld Autonómiájának Napjává nyilvánította október utolsó vasárnapját. Felhívással fordult a nagyvilág keresztény, magyar gyülekezeteihez, hogy az idei autonómianapon templomaikban imádkozzanak a székely szabadságért, Székelyföld autonómiájáért, Székelyföld lakóit pedig arra kérte, hogy gyújtsanak őrtüzeket a településeik melletti magaslatokon. (Forrás: MTI) MTI Székely és magyar zászló a székely autonómiáért gyújtott őrtűz mellett a Csíkszeredai Mikó-vár előtt ŐRMÁGLYA GYŰLT BUDAPESTEN IS A székelyföldi településekhez csatlakozva, Székelyföld autonómiájának napja alkalmából őrmáglyát gyújtottak vasárnap a főváros XXII. kerületében, Budafok-Tétényben. Szabolcs Attila (Fidesz), a kerület országgyűlési képviselője, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának alelnöke, az esemény kezdeményezője azt mondta: ha a székely nép nem létezne, az elmúlt ezer esztendőben kihalt volna a magyar szó a Kárpát-medencében és ma nem lennénk itt. A Jóisten - folytatta - jókedvében teremtette a székelyeket, akik egy nagyon egyszerű dolgot akarnak, ez pedig az önrendelkezés, vagyis az autonómia. Annál is inkább, mert egy népcsoport nyelvi és kulturális megmaradásának garanciája az autonómia. Ezért a székelyek a területi autonómia eléréséhez kérik minden magyar támogatását és „nekünk kötelességünk segíteni ebben, az őrtüzekkel pedig felhívjuk a figyelmet arra, hogy az autonómia nélkül veszélyben a székelység jövője” - mondta Szabolcs Attila. A fővárosi megemlékezésen részt vettek Budafok, Budatétény, Diósd, Érd, Budaörs és Budakeszi civil szervezetei és a helyi székely közösségek is. (MTI) RÖVIDEN Aszódi: Nagy a nemzetközi érdeklődés a Paks II. iránt Nagy a nemzetközi érdeklődés a Paks II. beruházás iránt, az Európai Unió minden tagországa figyelemmel kíséri a projektumot - mondta Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos hétfőn magyar újságíróknak a prágai WER 2016 nemzetközi konferencia szünetében. Kifejtette: komoly kihívást jelent az, hogy a legtöbb ország olyan villamosenergia-rendszert működtet, amelyben a fosszilis tüzelésű nagy erőművek az 1970—1980-as években épültek, a nukleáris erőművek jellemzően az 1980-as években készültek. Ezek az erőművek a következő 15 éven belül elérik az eredeti, vagy a meghosszabbított üzemidejük végét. A fosszilis erőművek esetében a jövőben uniós korlátozás várható, a szén-dioxid-kibocsátás visszafogása miatt a nagy széntüzelésű erőműveket a következő 15 évben le kell állítani. Aszódi Attila rámutatott: komoly kapacitáshiányos időszak következhet Európában, ha a megfelelő fejlesztéseket nem hajtják végre. Magyarország a Paks II. projektumot azért indította el, hogy az atomerőmű mostani blokkjait ki lehessen váltani új, korszerű, nagy biztonságú és megbízható blokkokkal. Ez a feladat más országok számára is adott, ezért ők nagyon figyelik, hogy Paks II. ügyében mi történik - tette hozzá. A kormánybiztos elmondta azt is, hogy technikai értelemben az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások lezárultak, a végső határozat rövid időn belül megszülethet az új blokkok építésének feltételeiről. (Forrás: MTI) HEGYESHALOM-NICKELSDORF HATÁRÁTKELŐ Sátoralagút védi az esőtől az osztrák rendőröket Vasárnap a Hegyeshalomnál Ausztriába átkelő autósok új építményre, egy ötven méter hosszú sátoralagútra figyelhettek föl az osztrák oldalon, a nickelsdorfi (miklóshalmai) határátlépési pontnál. A hegyeshalmi autópálya-átkelő közelében, közvetlenül a határvonalon megépült alagút acél tartóoszlopaira fehér ponyvát húztak, amellyel az osztrák rendőröket védik az időjárás viszontagságaitól az ellenőrzések közben. (Forrás: MTI) ROMÁNIA Általános sztrájk az egészségügyben Romániában meghatározatlan időre általános sztrájkba léptek hétfőn az egészségügyben dolgozók, miután a postások is felfüggesztették a munkát. A tiltakozók azt követelik, hogy az idei béremelésekben a szociális munkások, valamint a kórházak adminisztratív személyzete és a megyei közegészségügyi igazgatóságok dolgozói is részesüljenek. Az orvosok és az ápolók jobb munkakörülményeket is kérnek. Az egészségügyben dolgozók érdekeit védő Sanitas szakszervezet vezetői szerint több mint 82 ezer dolgozó szüntette be a munkát. A Sanitas és az Egészségügyi Minisztérium közötti hétfői tárgyalások sikertelenül zárultak, így a sztrájk folytatódik - közölte tegnap a Maszol.ro portál. Egyes kórházakban csak a sürgősségi eseteket látták el, de voltak olyan egészségügyi intézmények, amelyeknek a tevékenységét nem érintette a munkabeszüntetés. A munkabeszüntetéshez csatlakoztak a Szatmár megyei egészségügyi alkalmazottak is. A sepsiszentgyörgyi járóbeteg rendelőben hétfőn a sztrájk ellenére is fogadták a betegeket - írta a Maszol.ro. (MTI/Maszol.ro) „Jelenleg nem áll a zászló az autonómia ügyének" Küzdelmes és hosszú út vezet az autonómia megszerzéséig, bár elvi kifogás nem lehet ellene, nincs olyan nemzetközi testület, amely azt mondaná, kötelező megadni az autonómiát - hangsúlyozta Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója vasárnap az M1 aktuális csatornán. Az igazgató a székelyföldi autonómiáról szólva azt mondta: jelenleg „nem áll a zászló” az autonómia ügyének a nemzetközi porondon, viszont sok kedvező példa van Nyugat - Európában. Megemlítette, hogy több fronton, a román közvélemény előtt és a nemzetközi porondon egyaránt tart a küzdelem a székelyföldi autonómiáért, az utóbbi években a magyarság - főleg a Székely Nemzeti Tanácsnak köszönhetően - egyre gyakrabban áll ki a nyilvánosság elé, erősítve a magyarok összetartozását, és egyben jelez a román kormánynak és a nemzetközi közvéleménynek is. Mindazonáltal az igazgató szerint a brüsszeli fórumokon belpolitikai ügyként kezelik az autonómiatörekvést, többségében a múltban sem volt nemzetközi támogatás, hanem belpolitikai tárgyalások révén jött létre autonómia. (MTI)