Magyar Szó, 2016. december (73. évfolyam, 281-306. szám)
2016-12-01 / 281. szám
2 KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.rs RÖVIDEN Trump lemond üzleti érdekeltségeiről Donald Trump teljes mértékben lemond üzleti érdekeltségeiről, hogy az ország irányítására összpontosítson - tudatta tegnap egyik közösségi oldalon keresztül maga a megválasztott amerikai elnök. Trump azt írta: december 15-én sajtótájékoztatón számol be a részletekről. Üzenetében nagy betűvel úgy fogalmazott: arra szeretne koncentrálni, hogy „ISMÉT NAGGYÁ TEGYE AMERIKÁT”. Trump megjegyezte azt is, hogy bár erre nem kötelezi a törvény, mégis fontosnak tartja, hogy még látszólag se legyen összeférhetetlenség számos üzleti érdekeltsége és (januárban kezdődő) elnöki tevékenysége között. „Ezért készülnek a jogi iratok, amelyek teljesen megfosztanak üzleti tevékenységemtől. Az elnökség ennél jóval fontosabb” - írta Trump. Brüsszel javaslatot dolgozott ki az Európai Védelmi Alap létrehozására Javaslatot tett az Európai Bizottság (EB) tegnap az úgynevezett Európai Védelmi Alap létrehozására, amelynek célja a tagállami beruházások hatékonyabbá tétele, az állampolgárok biztonságának megerősítése, valamint a versenyképes és innovatív ipari bázis előmozdítása. Az Európai Védelmi Alap a közös kutatási beruházások, illetve a védelmi eszközök és technológiák közös fejlesztésének támogatására szolgálna. Az EB megteremtené a nyitott és versenyképes európai védelmi piac feltételeit, hogy a tagállamok a legelőnyösebb ajánlatokat kapják a beszerzéseik során. CIA-főnök: ostobaság lenne az iráni atomegyezmény felmondása Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója szerint „a legnagyobb ostobaság lenne”, ha Donald Trump leendő amerikai elnök felmondaná az iráni nukleáris fejlesztési programról kötött megállapodást. John Brennan, aki már bejelentette, hogy januárban távozik tisztségéből, elmondta: arra figyelmeztette Trump stábját, hogy az iráni atomegyezmény felmondása - amit Trump a választási kampányban kilátásba helyezett - katasztrofális következményekkel járhatna, mert az iráni politika keményvonalas erőinek malmára hajtaná a vizet, és nukleáris fegyverkezési versenyt indíthatna el a térségben. Négy áldozatot követelt a lengyelországi bányaomlás A kedd esti földmozgás kiváltotta bányaomlás négy bányász életét követelte. Az alsó-sziléziai, állami tulajdonú KGHM Polska Miedz rézbányában 1100 méter mélyen történt a tárnaomlás. A kérdéses időben 30 bányász volt műszakban. Közülük tegnapra virradóra tizenötöt kimentettek. A tárna mélyén egy bányász holttestére bukkantak, egy vájár pedig a kórházban halt bele sérüléseibe. Tegnap délelőtt további két holttest került elő. A 3,4 erősségű földrengés okozta omlásban nagy károk keletkeztek. A földmozgás fészke 1,5 kilométeres mélységben volt. A világ kilencedik legjelentősebb réztermelőjének számító KGHM-nek a Polkowice község térségében létesített Rudna rézbányája a legnagyobb Európában, évente mintegy 12 millió tonna rézércet termelnek itt ki. Havannából elindult a gyászmenet Tegnap elindult a négynapos gyászmenet Fidel Castro hamvaival Havannából a Kuba túlsó végében található Santiago de Cuba városába. A kubai forradalom 90 évesen elhunyt vezetőjének hamvait tartalmazó urnát az ország nemzeti lobogójával lefedett kis koporsóba helyezték, hogy a fővárostól 800 kilométerre keletre fekvő városba szállítsák. Az ország egykori vezetőjét, aki mintegy ötven éven keresztül volt hatalmon, vasárnap helyezik végső nyugalomra, aznap ér véget az országban meghirdetett kilencnapos gyász is. A menet útvonala ugyanaz (csak ellenkező irányú), amelyen egykoron Castro és forradalmár társai haladtak végig, hogy végül 1959. január 1-jén megdöntsék az amerikai támogatást élvező Fulgencio Batista rendszerét. A gyászmenet előtt százezrek vettek búcsút Fidel Castrótól a főváros központi, Forradalom terén tartott gyászünnepségen. Részt vett rajta több külföldi vezető is, a többségük latinamerikai országokból érkezett. „Törökország nem koncentrációs tábor" „Lehet, hogy újra megnyitjuk a menekültáradatot elzáró zsilipet, hiszen Törökország végül is nem koncentrációs tábor” - fenyegetőzött Ömer Lelik török EU-ügyi miniszter az ARD német közszolgálati rádiónak és televíziónak adott interjújában. Qelik egyúttal azzal vádolta az Európai Uniót, hogy nem tartja be a márciusi menekültügyi megállapodás kulcsfontosságú pontjait. Példaként a vízumliberalizációt, az uniós csatlakozási tárgyalások felgyorsítását és a szíriai menekültek ellátásához ígért pénzügyi hozzájárulást hozta fel. „A tárgyalások felgyorsítása helyett az Európai Parlament a felfüggesztést javasolja” - kifogásolta a török tárcavezető. Szerinte ha az EU továbbra is semmibe veszi az ígéreteit, akkor Törökország számára értelmetlenné válik saját vállalásainak a betartása. A márciusi megállapodás értelmében Törökország minden Görögországba illegálisan érkező vagy menekültstátusra nem jogosult embert visszafogad, és a Görögországból Törökországba visszavitt minden szíriai helyett az EU átvesz egy szíriai menekültet Törökországból. (Forrás: MTI/dpa/ARD/BBC) Stafia Több mint ötvenezren menekültek el Aleppó keleti, felkelők ellenőrizte részéből az elmúlt négy napban - közölte tegnap az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű emigráns szervezet. A térséget ért tüzérségi tűzben 45 ember meghalt - közölték az Aleppó keleti részében működő mentőalakulatok. Ezzel egyidejűleg a SANA szíriai állami hírügynökség arról számolt be, hogy nyolcan meghaltak - köztük két gyerek - a kormányerők kezén lévő területet ért ágyúzásban, és hét ember megsebesült. A felkelők egy képviselője szerdán kijelentette, hogy nem vonulnak vissza Aleppó keleti részéből. „Biztonsági folyosó” kialakítását szorgalmazta tegnap Párizsban a kelet-aleppói városi tanács vezetője annak érdekében, hogy civil lakosok tízezrei sértetlenül hagyhassák el a szíriai város ostromlott részeit. Brita Hadzsi Haszan az után nyilatkozott erről, hogy Párizsban Jean-Marc Ayrault külügyminiszterrel találkozott. „Tegyétek lehetővé a polgári lakosoknak, hogy távozhassanak, óvjátok őket, alakítsatok ki biztonsági folyosókat, hogy útnak indulhassanak” - mondta a szíriai önkormányzati tisztségviselő. A szíriai kormányerők és szövetségeseik hirtelen drámai módon előretörtek Kelet-Aleppó északi, a lázadók felügyelete alatt álló területén, s ez az ostromlott negyedek lakosságának körében pánikot váltott ki, menekülésre késztetve őket. „Halálos veszélyben van 250 ezer civil” - mondta Brita Hadzsi Haszan, aki szerint a kormányerők és az iráni milicisták által visszafoglalt területeken statáriális kivégzéseket hajtanak végre, sokan személyes leszámolásokra használják fel a változó hadi helyzetet, letartóztatnak minden negyven éven aluli férfit. A kormány az általa elfoglalt területeken a „felperzselt föld taktikáját” alkalmazza - tette hozzá a kelet-aleppói tanács elnöke. Az említett letartóztatásokkal kapcsolatosan az ODSH tudni vélte: a kormányerők a menekülők közül több száz embert vettek őrizetbe és szállították őket „gyűjtőhelyekre”. A hatóságok ugyanakkor tagadják a letartóztatásokat, azt viszont elismerték, hogy a menekülők személyazonosságát alaposan ellenőrzik. Szerintük ugyanis a felkelők (akiket a kormány terroristaként emleget) a távozó lakosok között próbálnak elvegyülni. Az ENSZ humanitárius műveletekért felelős vezetője előző nap arról számolt be, hogy mintegy tizenhatezer ember menekült el a kormányerők támadásai miatt az ellenzéki fegyveresek ellenőrizte negyedekből. Stephen O’Brien kijelentette, feltehetően emberek további ezrei menekülnek el, ha az elkövetkező napokban más területekre is kiterjednek a harcok. A menekülők a bizonytalanságba és olyan ingatag helyekre tartanak, ahol szintén heves harcok dúlnak. O’Brien mélységesen riasztónak nevezte a helyzetet és aggasztónak a civilek sorsát. (Forrás: MTI/AFP/Reuter/SANA) SZÍRIAI POLGÁRHÁBORÚ A helyzet mélységesen riasztó A hét eleje óta mintegy ötvenezren menekültek el Aleppó keleti részéből Syrian Civil Defense White Helmets via AP A Szíriai Polgári Védelem önkéntesei, más néven a „Fehér sisakosok” adatai szerint az aleppói Jub al-Kuba negyedet ért tegnapi tüzérségi támadás legalább 21 civil életét oltotta ki 2016. december 1., csütörtök Az EU-nak 2030-ig 40 százalékkal kell csökkentenie a szén-dioxid-kibocsátást A munkahelyteremtés és a Bizottság (EB) energiafogyasztók képességét. A bizottság véleménye tenek az éghajlatpolitikai célok növekedés érdekében, az uniósra fókuszáló „téli energiacsomag szerint az EU-nak vezető szerepet teljesítésében. Kiemelte a 2020 gazdaság korszerűsítését szem előtt játt ismertetve, kell vállalnia az átállásban a tisz- és 2030 közötti időszakra szóló, fa energiaforrások használatára, kötelező 30 százalékos energia hanem csupán alkalmazkodnia kell tékonysági cél bevezetését, amely ahhoz egyszerre csökkenti majd aZener-A javaslatok három fő célja: giaimport-függőséget új munkaelőtérbe helyezni az energiaháhelyeket teremt, és csökkenti a tékonyságot; világszinten vezető károsanyag-kibocsátást, szerephez jutni a megújuló ener- A bizottság arról tájékozatott, giák terén, és méltányos feltételeket hogy 2015-ben a tiszta energiákba teremteni a fogyasztóknak, világszinten több mint 300 millió Miguel Arias Canete égharárd eurót ruháztak be. A bizottlat- és energiapolitikáért felelősség reményei szerint ha 2021-től biztos a tájékoztatásában hangsú- kezdve évente 177 milliárd eurólyozta, hogy az EB-javaslatok piaci köz- és magánberuházást sikerültartva, az Európai Uniónak 2030-ig Az EB az intézkedéscsomag- lökést adnak az új technológiák- ne mozgósítani, a most bemutatott 40 százalékkal kell csökkentenie azal szeretné elérni, hogy az EU - nak, kedvező feltételeket terem- javaslatcsomag a GDP- 1 százalékszén-dioxid-kibocsátást közöl- tiszta energiákra átállás következzenek a beruházóknak, növelik a kar növelné egy évtizeden át, és 900 re tegnap Maros Sefcovic, az EU téren megváltozott globális ener- fogyasztók mozgásterét, javítják az ezer új munkahelyet hozna létre, energiaügyi biztosa, az Európai giapiacon is megőrizze a verseny- energiapiacok működését, és segít (Forrás: MTI) Saját elrablását játszotta el az Agnelli-sarj Vádat emeltek New Yorkban a hatóságok megtévesztése miatt Lapo Elkani, Gianni Agnelli néhai olasz gyáriparos unokája ellen, mert azt hazudta a családjának, hogy elrabolták, miután elfogyott a pénze egy hosszúra nyúlt hálaadás napi szex-, ital- és drogtivornya során. A nagy tivornyázásban elfogyott a pénze, ezért azt kérte családjától, küldjenek neki 10 ezer dollárt, mert váltságdíjat követelő emberrablók fogságában van. A botrányhős Lapo Elkann A különc életmódjáról ismert, 39 éves FIAT-örökös egy férfiprostituálttal töltötte a csütörtöktől vasárnapig tartó hosszú hétvégét, de közben elfogyott a pénze, ezért azt kérte a családjától, hogy küldjenek neki 10 ezer dollárt, mert váltságdíjat követelő emberrablók fogságába került. A család kapcsolatba lépett a New York-i rendőrséggel, s az kiderítette, hogy az emberrablási történet humbukk, a legnagyobb olasz gyáriparos dinasztia sarja csak pénzhez akart jutni a tivornya folytatásához. Lapo Elkannt őrizetbe vették, majd elengedték, de vádat emeltek ellene, és nemsokára bíróság előtt kell felelnie. Elkann nagyapja, a 2003-ban elhunyt Gianni Agnelli három évtizeden át volt vezetője és főrészvényese a FIAT autógyárnak, ebbéli minőségében az olasz GDP 4,4 százalékát ellenőrizte. Jelenleg John Elkann, Lapo Elkann fivére irányítja a FIAT-Chrysler autóipari óriáscéget. Lapót 2005-ben szorították ki a családi vállalatbirodalom vezetéséből, miután egy transzvesztita prostituált torinói lakásában majdnem belehalt a kokaintúladagolásba. A botrányhős Agnelli-sarj 2007-ben saját - főleg napszemüvegeiről ismert - divatcéget alapított. Újabb botrányának hírére történelmi mélypontra süllyedt cége, az Italia Independent részvényeinek a tőzsdei árfolyama. (Forrás: MTI/dpa/Reuters/ANSA) huffingtonpostcom Minden film előtt le kell játszani a himnuszt Ezentúl minden filmvetítés előtt le kell játszani az ország nemzeti himnuszát az indiai mozikban, és a közönségnek tisztelettel kell végighallgatnia a szerzeményt - döntött tegnap az indiai legfelsőbb bíróság, amely ezzel az intézkedéssel igyekszik hazafiasságra nevelni az állampolgárokat. „India nemzeti himnuszának minden filmvetítés előtt el kell hangoznia a filmszínházak termeiben, és a nemzeti lobogó képének is meg kell jelennie a vetítővásznon” - közölte a bíróság. India nemzeti himnuszát, a Dzsana-gana-manát, Rabindranath Tagore Nobel-díjas író, költő írta, és a zenéjét is ő komponálta. A szerzeményt India függetlenné válása után, 1950-ben fogadták el hivatalosan az ország himnuszává. (Forrás: MTI/Hszinhua)