Magyar Szó, 2017. január (74. évfolyam, 1-21. szám)

2017-01-03 / 1. szám

2017. január 3., kedd Áder kiegyezéskori útravalót ajánl Az egykori osztrák-magyar kiegyezés korára történő méltó emlékezés fontos­ságára hívta fel a figyelmet újévi köszön­tőjében a magyar államfő. „Ma is érde­mes volna egyet és mást ellesnünk ebből a korból, és útravalóul magunkkal vinni 2017-re” - tanácsolta Áder János az újév első perceiben a közmédiában sugárzott üzenetében. A beszéd elején az államfő Isten áldását kérte a magyarságra. „Kívánom, hogy 2017 hozzon több békét, nyugalmat, megértést és egymás iránti tiszteletet világunkban” - mondta, majd így folytatta: „mindig legyen elég figyelmünk ahhoz, hogy felismerjük és megbecsüljük a teljesítményt”. Áder János felhívta a figyelmet arra, hogy nemcsak a világraszóló eredményeket elérő magyarok teljesítményét kell értékelni, hanem azokét is, akik a maguk helyén, módján és tehet­sége szerint „szebbé, jobbá, örömtelibbé formál­ják életünket”. ÖRÖM ÉS BÁNAT Az elnök a mögöttünk hagyott esztendő örömteli eseményei közül kiemelte a magyar olimpikonok sikerét és a futball Európa-bajnok­­ság örömünnepeit, továbbá több magyar tudo­mányos és kulturális sikert, köztük az újabb magyar Oscar-díjat. Az elmúlt év fájdalmas veszteségei között említette Kertész Imre, az első magyar irodal­mi Nobel-díjas halálát, Esterházy Péter, Csoóri Sándor és Kocsis Zoltán elhunytak Kijelentette: ők örökké velünk maradnak, mert mindazzal, amit létrehoztak, mindannyiunkat gazdagab­bá tettek. Felidézte, hogy az ország az előző eszten­dőben emlékezett az 1956-os szabadságharc hatvanadik évfordulójára. Utalt rá, hogy ’56 nélkül ma más lenne Európa, és mások lennénk mi is. „Az akkori hősök bátorsága adott ihle­tet 1989-ben és 1990-ben, hogy ismét kivívjuk szabadságunkat és függetlenségünket” - tette hozzá. EGY PÁRATLAN IDŐSZAK Az államfő felhívta a figyelmet arra, hogy 2017 nem egy forradalom ünnepi éve lesz, hanem egy olyan esemény 150. évfordulója, amely „páratlanul sikeres országépítő időszak előtt nyitotta meg az utat”. Az 1867-es kiegyezést követő évtizedek a magyar felemelkedés csodálatos korszakává váltak. Nyugatos polgárosodásunk aranykora ez, amelynek eredményeit azóta is csodálja a világ - jegyezte meg. Budapest és az ország vidéki városai „ekkor nyerték el mai arculatukat, ekkor épült ki üt­és vasúthálózatunk, ekkor erősödött meg népiskolai rendszerünk” - sorolta az ered­ményeket, megemlítve, hogy a magyar ipar, mezőgazdaság és tudomány sokak által irigyelt világraszóló eredményei mindenkit ámulat­ba ejtettek. „Csak a munka fejti ki, csak az tartja fenn a testnek és léleknek erejét, csak munka tesz hasznossá magunk és polgártársainkra nézve” - idézte Áder az akkori idők meghatározó alak­jának, Deák Ferencnek, a haza bölcsének szava­it. (Forrás: MTI) Áder János és Weisz Fanni jeltolmács, az államfő újévi köszöntőjének televíziós felvételén a budai Sándor-palotában Semjén sikertörténetet lát a Délvidéken Magyarország feladata, hogy a határon túli magyarok előnyösebb helyzetbe kerüljenek, és aki szülőföldjén meg akar maradni magyarnak, meg is maradhasson - jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Kossuth rádióban. Újévi első interjújában hangsúlyozta: ennyi pénz még soha nem jutott a magyarság kulturális, identitásbeli, nyelvi önazonosságának megtartá­sára. Szerinte a Kárpát-medencében az óvodától az egyetemig magyar támogatással működik az oktatás. Kifejtette: Trianon óta először fordul elő, hogy mindenki, aki magyar állampolgár akar lenni, „az elszakított területeken is teljes jogú magyar, sőt európai uniós állampolgár lehet”. Kifejezte reményét, hogy a parlamenti ciklus végére meglesz az egymilliomodik új magyar állampolgár. Semjén kiemelte: a kulturális autonómia „de facto megvalósult Vajdaságban”, a Magyar Nemzeti Tanács tartja fenn az iskolákat és a médiát. Ami probléma van, az nem jogi vagy politikai, hanem anyagi természetű. Azzal függ össze, hogy a nehéz helyzetben lévő szerb költ­ségvetés nem tud ezekre az iskolákra és a médi­ára elég pénzt fordítani. A Vajdasági Magyar Szövetséget és Pásztor Istvánt komolyan veszik Belgrádban, képes a magyar érdekek érvényesítésére a kultúra, a gazdaság és a honosítás terén is. Ezért termé­szetes, hogy a budapesti kormány a VMSZ-t és annak vezetőjét támogatja - közöl­te, majd hozzáfűzte: „Ha van sikertörténet, akkor a Délvidék az”, s ez példaértékű lehet a Kárpát-medencében. Elmondta: az Orbán-kormány 50 milliárd forintot biztosított Vajdaság számára vissza nem térítendő támogatások és kedvezményes hite­lek formájában. Kárpátalján, Szlovéniában és Horvátországban is indítottak hasonló progra­mokat, amelyek célja, hogy az ott élő magyar­ság a szülőföldjén tudjon boldogulni. Semjén szerint ez jó a többségi nemzethez tartozóknak is, mivel az infrastrukturális fejlesztésekből ők is profitálnak Ukrajnával kapcsolatban megjegyezte: Kijev több területen, köztük az oktatásügyben „minősíthetetlen dolgokat művel”, ezért ezek­kel szemben megteszik „a védelmi lépéseket”. Jelezte ugyanakkor: már megtették „azokat a lépéseket”, hogy Ukrajnában „senkinek a haja szála” se görbüljön, ha felveszi a magyar állampolgárságot. Szlovákiáról azt mondta, hogy szárnyalnak a kétoldalú kapcsolatok a visegrádi együttműkö­désen (V4) belül. Úgy véli, hogy Magyarország jövője alapvetően a V4-en múlik. Erdéllyel kapcsolatban kiemelte: nemzeti érdek, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség jelen legyen a parlamentben. Kitért arra is, hogy fontosnak tartja a korrupció elleni romániai harcot, de abszurdnak nevezte, hogy „koncepciós alapon” érik támadások az ottani magyar vezetőket. Azt ígérte, hogy a leghatáro­zottabban lépnek fel, amikor a romániai magyar politikai tisztségviselőket vagy a magyar egyhá­zi iskolákat „megfélemlítési céllal” támadják. (Forrás: MTI) Eskütételre készül Grindeanu Adócsökkentéssel és kormányalakítással kezdődik az év Romániában Klaus Johannis államfő elviekben jónak látja, hogy az új román kormány január 4-én tegye le az esküt. A decemberi választáson győztes Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) alkotta koalí­ció az óév utolsó munkanapján fogalmazta meg a kormányalakítási ütemtervet. Eszerint január 3-án ülésezik a parlament, a PSD és az ALDE pedig jóváhagyja a kabinet tagjainak listáját, majd a két párt képvise­lőcsoportja bemutatja a miniszterjelölteket. Sorin Grindeanu kijelölt miniszterelnök ez után nyújtja be a parlamentnek a leendő tárcavezetők névjegyzékét és a kormányprogramot. Másnap a szakbizottságok meghallgatják a miniszterjelölteket és ismertetik a kormányprogramot, amelyről szavaznak is. Szerda este a kormány egyeztet az RMDSZ és a nemzetiségek képviselőcsoportjának küldöttségével, ha az érintettek ezt igénylik. Grindeanu kifejezte reményét, hogy az új év „nyugalmat, fejlő­dést és jobb napokat” hoz hazája minden állampolgára számá­ra. Azt ígérte, hogy a kormány sürgősen bevezeti azokat az intézkedéseket, amelyek javítják a lakosság életminőségét. Az RMDSZ jelezte: elviekben bizalmat szavaz a parlamentben a Grin­­deanu-kabinetnek. Előtte azonban látni akarja a kormányprogramot és a miniszterek névsorát. Kelemen Hunor pártelnök a leendő kormányfőről azt mondta, megérdemli az RMDSZ támogatását, szavazatait. Emlékeztetett ugyan­akkor arra, hogy az RMDSZ parlamenti együttműködési megállapodást írt alá a miniszterelnököt jelölő PSD-ALDE koalícióval. Liviu Dragnea PSD-elnök ugyanakkor nem titkolja, hogy azt szerette volna, ha az államfő már december 29-én kijelöli a miniszterelnököt. Sajtótájékoztatóján elmondta: mivel az eredeti tervekhez képest később alakul meg a kormány, a bruttó minimálbért - a választási ígéretekkel ellentétben nem januártól - csak február 1-jétől emeli fel 1450 lejre (319,5 euróra). Utalt arra is, hogy a késlekedés miatt a nyugdíjasoknak egy hónappal tovább kell fizetniük azokat a hozzájárulásokat, amelye­ket a PSD már január 1-jétől eltörölt volna. Ide tartozik például a 2000 lejnél (441 eurónál) kisebb nyugdíj után fizetett jövedelemadó is. Néhány adónemet azonban már az újév első napján eltöröltek, az áfát pedig csökkentették. (Forrás: MTI/agerpres.ro/transindex.ro) kitekinto@magyarszo.rs KITEKINTŐ 3 RÖVIDEN Sepsiszentgyörgyön kétszer ünnepeltek A romániai lakosság csaknem fele otthon szilveszterezett csalá­di, baráti társaságban, legalábbis erre utalnak az ünnep előtti felmérések, amelyekből az is kiderült, hogy egyharmaduk tévét nézett az óév utolsó napjának estéjén. Ennél azonban akadtak jobb programok is, még azok számára is, akik a szabad ég alatt búcsúztatták a 2016-ot. Különleges rendezvényből sem volt hiány. Sepsiszentgyörgyön például kétszer rendeztek tűzijá­tékot. A Románia és Magyarország közötti időeltolódás miatt a város főterén az új év kezdetét is kétszer ünnepelték meg. Erdélyben egyéb furcsaságok is történtek szilveszter éjszakáján. Kolozsváron nagy ünnepséget szerveztek. Éjfélkor tűzijáték­kal kedveskedtek az utcán összegyűlt tömegnek, és (közpénz­ből vásárolt) hétszáz üveg pezsgőt is felbontottak. Részben az új esztendő tiszteletére koccintottak az itallal, részben a város 700 éves fennállására. Másutt nem voltak ilyen gálánsak a rendezők. Az erdélyi városok többségében „csak” tűzijátékkal, koncertekkel vagy utcabállal szórakoztatták a közterületeken szilveszterezőket. Csokoládéval jöttek a migránsok Magyarországon 113 határsértőt tartóztattak föl a hétvégén és kísértek vissza Szerbiába. A román hatóságok pedig 48 iraki menekültet találtak egy teherautóban, amely hivatalosan csoko­ládét szállított Magyarországra. A csoport a román-bolgár hatá­ron fekvő, Duna-parti Giurgiu kikötővárosban bukott le a jármű átvizsgálásakor. A raktérben 22 férfi, 9 nő és 17 gyerek utazott. A román határőrség szerint a bolgár sofőr azt állította, hogy nem tudott a járműben megbújt migránsokról. Az illegális bevándor­lók azt mondták, hogy Magyarországra tartottak. Oda azonban már nem jutottak el, mert a sofőrrel együtt átadták őket a bolgár hatóságoknak. Magyar színekben a Krisztus-szobor Magyar nemzeti színekkel világítják ki a Megváltó Krisztus szobrát Rio de Janeiróban az idén augusztus 20-án. A világhírű műemlék tavaly egyszer már piros-fehér-zöld színekben tündö­költ. Nem is olyan régen, hiszen december 30-án este kapott ilyen díszkivilágítást. Abból az alkalomból, hogy száz évvel ezelőtt koro­názták meg IV. Károlyt, az utolsó magyar királyt, akit a római kato­likus egyház azóta boldoggá avatott. A díszkivilágítással Brazília egyszersmind kifejezte elismerését mindazokért az erőfeszítésekért, amelyeket Magyarország a kereszténység védelmében, a brazíliai magyar közösség pedig az új hazájuk fejlődése érdekében tett. Csökken Fico népszerűsége Egyre kisebb a támogatottsága hazájában Robert Fico szlovák kormányfőnek, a Smer elnökének. Fél éve még a harmadik volt a legszimpatikusabb pártvezetők listáján, mostanra azonban már csak az ötödik. Tavaly júniusban még a választók 36,4 százaléka támogatta, az év végére azonban már csak 33 százaléka. A politi­kájával elégedetlenek aránya ugyanis folyamatosan növekedett az utóbbi fél évben. A legnépszerűbb szlovákiai pártelnök továbbra is Andrej Danko, az SNS vezetője 46 százalékkal, őt Bugár Béla, a Híd elnöke követi 41 százalékkal, de az ő lakossági támogatott­ságuk is csökkent valamelyest. A harmadik Richard Sulik, az SaS elnöke, a negyedik pedig - némi meglepetésre - Boris Kollár, a Sme­rodina vezetője. A Focus közvélemény-kutató intézet szerint a szélsőjobboldali Marian Kotleba a legnépszerűtlenebb pártelnök az országban: a megkérdezettek mindössze 19 százaléka tartja szimpatikusnak. Verik a szlovákiai ápolónőket A szlovákiai egészségügyi dolgozók nagy része szembesül erőszakos fellépéssel munkája során, derül ki több felmérésből. Az ápolónők helyzete talán a legrosszabb, hiszen csaknem 97 százalékuk tapasztalt már agresszivitást munkahelyén a betegek részéről, akik egyre több gondot okoznak az egészségügyi intéz­mények személyzetének. Csehországban is hasonló állapotok uralkodnak. Az ottani felmérések szerint a megkérdezettek kéthar­madát a betegek, a többiek esetében pedig a betegek hozzátarto­zói részéről ért sérelem. Leginkább szidalmazást kell eltűrniük, de olykor a verést is. A bántalmazásra a válaszadók 23 százaléka panaszkodott. Szlovákiában sokkal rosszabb a helyzet. Az ottani egészségügyi nővérek 86,3 százaléka volt már kitéve tettlegességig fajuló szidalmazásnak. (Forrás: MTI/ujszo.com/maszol.ro) MTI-fotó

Next