Magyar Szó, 2017. április (74. évfolyam, 75-98. szám)

2017-04-01 / 75. szám

Fa KITEKINTŐ kitekinto@magyarszo.rs Nkmkó 2017. április 8, 2. szombat-vasárnap BRÜSSZELI LEVELEK Az Európai Unió és a kisebbségvédelem: történelmi lehetőség Deli Andor Ha végigtekintünk az európai országok jogi rendszerein, megállapíthatjuk, hogy kisebbségvédelmi szempontból igen eltérő álláspontokat képviselnek. Vannak államok úgy Nyugat- és Kelet- Európában is, amelyek jogi értelemben nem vesznek tudomást a kisebbségek létezéséről. Ennek főként történelmi és politikai okai vannak. Majd van egy második csoport, amely egyéni jogosult­ságokkal ruházza fel a kisebbségi nemzeti közösségek tagjait. A harmadik típusú jogi rendszer pedig az, amely az egyéniek mellett kollektív jogokat is elismer az oktatás, tájékoztatás, nyelvhasználat és kultúra területén. E jogok általában egy választott vagy delegált képviseleti szerven keresztül valósulnak meg. Az utóbbi csoportba tartozik Magyarország és Szerbia is. Az európai őshonos nemzeti­ és etnikai kisebbségek védelmét és érdekét szolgáló Minority SafePack európai polgári kezdeményezés számára az aláírások összegyűjtésére 12 hónap áll rendelkezésre, és bárki aláírhatja a kezdeményezést, aki rendelkezik EU-s állampolgársággal. Az Európai Unióban a polgárok több mint tíz százaléka, 50- 60 millió európai polgár őshonos nemzeti vagy nyelvi kisebbségi közösség tagja, viszont az említett megosztottság miatt az EU-nak nincs egységes álláspontja a kisebbségvédelem területén. Az Alapító Szerződés 2. cikke értelmében „az Unió az embe­ri méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok - ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait - tiszteletben tarásának, értékein alapul. Továbbá az EU Alapjogy Chartája 21. cikkében kimondja a hátrányos megkülönböztetés tilalmát a nemzeti vagy nyelvi kisebbségekhez való tartozás alapján. Ennek alapján azt gondolhatnánk, hogy a kisebbségek védelme kiemelt helyen szerepel az EU intézmények napirendjén, viszont a valóságban ez nem így van. Tennék egy kis kitérőt a csatlakozni kívánó országok tekin­tetében. Az úgynevezett koppenhágai kritériumok, amelyeket minden csatlakozni kívánó államnak teljesíteni kell, tartalmaz­zák az emberi­ és kisebbségi jogok érvényesülését és védelmét, mint teljesítendő feltételt. A 23-as tárgyalási fejezeten belül az EU számon kér egy bizonyos fokú kisebbségvédelmi minimumot a tárgyalásokat folytató államtól. Viszont a tárgyalások lezárása és a csatlakozás után, már nincs ilyen követelmény a tagálla­mok felé, a kisebbségek védelme kizárólagos nemzeti hatáskör marad, és az EU-nak nincs továbbá beleszólása. Ezért is hang­zik el olyan sokszor, hogy a nemzeti kisebbségnek a tárgyalások során kell kiharcolnia minél több és szélesebb jogosultságokat, a későbbiekben erre már nem lesz lehetőség. Ilyen szempontból a belgrádi kormány által elfogadott Kisebbségi Akcióterv nagy jelentőségű számunkra, a vajdasági magyarok és a többi itt élő kisebbség számára is. 2013-ban az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezést nyújtott be az Európai Bizottságnak. A dokumentum tizenegy EU-s intézkedést és jogszabályt javasolt, amely az európai ősho­nos nemzeti­ és etnikai kisebbségek védelmét és érdekét szolgálja a következő területeken: regionális és kisebbségi nyelvek, kultúra és oktatás, regionális politika, közképviselet, egyenlő bánásmód, audiovizuális és egyéb média, regionális támogatás. Az európai polgári kezdeményezés értelmében legalább 7 tagál­lamból származó 1 millió aláírás összegyűjtése esetén az Európai Bizottságnak meg kell fontolni a jogalkotási folyamat elindítá­sát a FUEN és a polgárok által javasolt témákban. Az aláírások összegyűjtésére 12 hónap áll rendelkezésre, és bárki aláírhatja a kezdeményezést, aki rendelkezik EU-s állampolgársággal. Első körben a Bizottság uniós kompetenciahiányra hivatkozva elutasította a kezdeményezés bejegyzését, így nem kezdődhetett meg az 1 millió aláírás gyűjtése. Válaszként a FUEN eljárást indí­tott a bizottsági döntés ellen az Európai Unió bírósága előtt. 2017 februárjában a luxembourgi bíróság a kezdeményezők oldalára állt, és kötelezte a Bizottságot, hogy a 11 javaslat mindegyikét külön mérlegelje és részletesen indokolt döntést hozzon. Tekintettel a Bizottság eddigi elutasító magatartására a bírósági döntés több volt mint egy egyszerű hatásköri vita megnyerése, a FUEN erkölcsi győzelmet aratott az európai őshonos kisebbségek nevében. Pár napja hozta nyilvánosságra a Bizottság az új döntését a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés bejegyzéséről. Részlegesen, 9 pontban jóváhagyta a bejegyzést, így nemsokára kezdetét veheti az 1 millió aláírás összegyűjtése, majd a jogalko­tási folyamat beindítása. Budapest támogatja, hogy a NATO csatlakozzon az IÁ elleni koalícióhoz Magyarország támogatja azt az amerikai javaslatot, hogy a NATO formálisan is csatla­kozzon az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni koalícióhoz - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken, a NATO-tagországok brüsszeli miniszteri tanács­kozásának szünetében magyar újságíróknak. Szijjártó Péter elmondta, az amerikaiak világossá tették két elvárásukat a NATO-val szemben. Az egyik az, hogy a katonai szövetség vállaljon nagyobb szerepet a terrorizmusellenes küzdelemben, valamint azt, hogy a szövetsége­sek a korábbi megállapodásoknak megfelelően tegyenek eleget a védelmi költségekre vonatko­zóan vállalt kötelezettségeiknek. Magyarország egyetért az amerikai célkitű­zésekkel, és úgy látja, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet teljes felszámolása megoldás lehet arra, hogy a migrációs válság megoldód­jon, valamint arra, hogy elejét lehessen venni a közel-keleti térség keresztény közösségei eltűné­sének - mondta Szijjártó Péter. Beszámolt arról is, a kormány azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy Magyarország két évvel hosszabbítsa meg az év végén lejáró, az Iszlám Állam ellen létrejött koalícióban való részvételét. Emellett azt, hogy 150-ről 200 főre emelje a koalíció munkájában részvevő magyar katonák számát, továbbá bőví­teni kívánja az eddigi tevékenységek körét. Kij­elentette, a magyar kormány egyetért azzal az amerikai elvárással is, hogy a katonai szövet­ség európai lábát a védelmi kiadások növelésé­vel meg kell erősíteni. Aláhúzta, Magyarország meg fog felelni a megállapodásnak, és 2024-ig el fogja érni a védelmi ráfordítások kétszázalékos szintjét. Szijjártó Péter hozzátette, Magyarország fontosnak tartja a Nyugat-Balkán euroatlanti integrációjának felgyorsítását, és azt is, hogy a stabilitás érdekében a NATO fenntartsa jelenlé­tét a térségben. Magyarország ezért úgy döntött, hogy megnöveli koszovói katonai részvételét 24 fővel, ami azt jelenti, hogy a jövőben Magyaror­szág adja a negyedik legnagyobb kontingenst a balkáni országban - közölte a külgazdasági és külügyminiszter. (MTI) Szijjártó Péter és Rex Tillerson amerikai külügyminiszter (takarásban) kezet fog Pártoló tagságot vezet be a magyar agrárkamara a határon túli gazdáknak A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megkezdi a pártoló tagság bevezetését a határon túli magyar gazdák körében - közöl­te a Kamara a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma csütörtöki ülését követően közle­ményben az MTI-vel. A fórum soros ülését Balaton­­füreden tartották csaknem húsz szervezet részvételével. A fórum magyarországi alapítói - a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkeze­tek Szövetsége, a Nemzeti Agrár­­gazdasági Kamara, az Orosháza és Térsége Gazdakör, a Földművelés­ügyi Minisztérium­­ mellett Szlo­véniából, Horvátországból, Szer­biából, Romániából, Ukrajnából, valamint Szlovákiából érkeztek magyar gazdálkodó szövetségek és egyesületek képviselői a találko­zóra. Az ülésen bejelentették, hogy a NAK májusi küldöttgyűlésén módosítja alapszabályát, így már júniustól jelentkezhetnek a határon túli magyar gazdák. Ezt a fórum tagjai igényelték már korábban. A pártoló tagok minden infor­mációhoz hozzájutnak, számuk­ra is elérhetőek lesznek a rendes tagságot megillető szolgáltatások. A kamara az alapszabály módosító­ programot. A karitatív búzagyűjté­sa után a tagság előnyeit bemutató kezdeményezésre tavaly a Kárpát­kampányt szervez a határon túli medencében több mint 513 tonna gazdák körében. búzát adtak össze a magyarország A fórumon bejelentették, hogy mi és határon túli magyar gazdát­ 2017-ben hetedik alkalommal is kohák, amelyből 308 tonna liszt megrendezik a magyarok kenyere készült. (MTI) A CEU sem állhat a törvények fölött A kormány szívesen tárgyal minden egyetemmel, de senki sem állhat a törvények fölött - mondta el a külföldi alapítású egyetemek működésére vonatkozó törvény­­javaslat kapcsán pénteken Buda­pesten az emberi erőforrások minisztere. Balog Zoltán hangsú­lyozta: úgy kell megvizs­­gálni a külföldről Magyarországra települt egyetemeket, hogy tisz­tességes verseny legyen, Magyarország érdekei érvényesüljenek, vala­mint a jogszabályok be legyenek tartva. Ezen az alapon a kormány szívesen tárgyal mindenkivel, azokkal is, akik a szabályokat eddig nem tartották be - közölte a miniszter. Elmondása szerint nem léte­zik a Central European Univer­sity (CEU) működéséről szóló egyezmény Magyarország és New York állam között, noha van két szándéknyilatkozat, amelyekből nem jött létre államközi szerző­dés. Ennek értelmében a magyar kormány készen áll a tárgyalásra - jegyezte meg. Ha egy amerikai állam megke­resi ebben az ügyben Magyarorszá­got, és ott van egy olyan egyetem, amely valóságos képzést folytat, akkor nincs akadálya a megállapo­dásnak - szögezte le a miniszter. Balog Zoltán emlékeztetett arra, hogy hónapok óta folyik az összes külföldről Magyarországra települt egyetem működésére vonatkozó vizsgálat. Ez számos szabálytalan­ságot tárt fel, nem csupán a Soros György által finanszírozott CEU- nál, noha a legfontosabb szerep­lő kétségtelenül a Közép-európai Egyetem. Ezért gondoltuk, hogy ezt a törvénymódosítást meg kell hoznunk, hogy átláthatóbb viszo­nyokat teremtsünk - közölte. A miniszter emlékeztetett: Macedóniában komoly vizsgálat folyt Soros György szervezeteinek befolyása kapcsán, de az Egyesült Államokban is vannak, akik kriti­kusan szemlélik azt a tevékenysé­get, amelyet Soros György világ­szerte folytat. Ez jelzi, hogy nem vagyunk egyedül - mondta el Balog Zoltán. (MTI) Befejeződött a tranzitzónák bővítése A büntetés-végrehajtás szakembereinek irányításával, fogvatar­­tottak bevonásával befejeződött a röszkei és a tompai tranzitzónák bővítése - tájékoztatta a Belügyminisztérium közleményben pénte­ken az MTI-t. A két helyszínen összesen 324 konténert telepítettek; megtörtént a közművek előírásszerű kiépítése és bekötése, a konté­nerek fűtésének és világításának szerelése - közölte a tárca. A migránsok elhelyezésére szolgáló négy, egymástól elválasztott szektor mindegyikében szállásokat, étkezőket, szaniter, közössé­gi és mosóhelyiségeket alakítottak ki, amelyekben folyamatosan biztosított a hidegvíz- és melegvíz-ellátás - teszik hozzá. A dokumentum szerint, a szektorokon belül a migránsok szaba­don mozoghatnak, illetve a zónák Szerbia irányába nyitottak, ezért azt Szerbia irányába bármikor elhagyhatják. Arról is beszámolnak, hogy elkészültek a szociális munkások irodakonténerei, kiépültek a hatósági körletek, az egészségügyi konténerek, a térvilágítás és a kamerarendszer. Valamennyi konté­nert tűzjelzővel szerelték fel, illetve a tranzitzónákat tűzcsapokkal és villámvédelemmel látták el. Az informatikai hálózat a hatósági ügyintézés mellett lehetővé teszi a távtárgyalást és a távmeghallga­tást is - sorolja közleményében a Belügyminisztérium. (MTI) Washington aggódik a CEU miatt Az amerikai külügyminisztérium azt ajánlja a magyar kormánynak, hogy ne hozzon olyan jogszabályt, amely veszélyeztetné a Közép-euró­pai Egyetem (CEU) működését - derült ki Mark Toner szóvivő pénteki közleményéből. „Az Egyesült Államokat aggasztja az a március 28-án Magyaror­szág kormánya által kezdeményezett törvényhozási javaslat, amely új, célzott és terhes szabályozási előírásokat ró a külföldi egyetemekre. Ha elfogadják, a változások hátrányosan fogják érinteni a CEU-t, és ahhoz vezethetnek, hogy bezárják Budapesten” - írta a szóvivő. Az amerikai külügyminisztérium emlékeztet arra, hogy a CEU az első akadémiai intézmény, amelyet akkreditáltak az Egyesült Államokban és Magyarországon, és amelynek oktatói és diákjai több mint száz országból származnak. Tudományos kiválósága és a független, kritikus gondolko­dásra való sokszoros hozzájárulása révén megerősítette Magyarország befolyását és vezető szerepét a térségben - olvasható a közleményben. A washingtoni minisztérium felszólította a magyar kormányt, hogy „kerüljön el minden törvénykezési lépést, amely veszélyeztetné a Közép­európai Egyetem működését és függetlenségét” - írta a közleményében Mark Toner szóvivő. (MTI)

Next