Magyar Szó, 2017. április (74. évfolyam, 75-98. szám)
2017-04-01 / 75. szám
Fa KITEKINTŐ kitekinto@magyarszo.rs Nkmkó 2017. április 8, 2. szombat-vasárnap BRÜSSZELI LEVELEK Az Európai Unió és a kisebbségvédelem: történelmi lehetőség Deli Andor Ha végigtekintünk az európai országok jogi rendszerein, megállapíthatjuk, hogy kisebbségvédelmi szempontból igen eltérő álláspontokat képviselnek. Vannak államok úgy Nyugat- és Kelet- Európában is, amelyek jogi értelemben nem vesznek tudomást a kisebbségek létezéséről. Ennek főként történelmi és politikai okai vannak. Majd van egy második csoport, amely egyéni jogosultságokkal ruházza fel a kisebbségi nemzeti közösségek tagjait. A harmadik típusú jogi rendszer pedig az, amely az egyéniek mellett kollektív jogokat is elismer az oktatás, tájékoztatás, nyelvhasználat és kultúra területén. E jogok általában egy választott vagy delegált képviseleti szerven keresztül valósulnak meg. Az utóbbi csoportba tartozik Magyarország és Szerbia is. Az európai őshonos nemzeti és etnikai kisebbségek védelmét és érdekét szolgáló Minority SafePack európai polgári kezdeményezés számára az aláírások összegyűjtésére 12 hónap áll rendelkezésre, és bárki aláírhatja a kezdeményezést, aki rendelkezik EU-s állampolgársággal. Az Európai Unióban a polgárok több mint tíz százaléka, 50- 60 millió európai polgár őshonos nemzeti vagy nyelvi kisebbségi közösség tagja, viszont az említett megosztottság miatt az EU-nak nincs egységes álláspontja a kisebbségvédelem területén. Az Alapító Szerződés 2. cikke értelmében „az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok - ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait - tiszteletben tarásának, értékein alapul. Továbbá az EU Alapjogy Chartája 21. cikkében kimondja a hátrányos megkülönböztetés tilalmát a nemzeti vagy nyelvi kisebbségekhez való tartozás alapján. Ennek alapján azt gondolhatnánk, hogy a kisebbségek védelme kiemelt helyen szerepel az EU intézmények napirendjén, viszont a valóságban ez nem így van. Tennék egy kis kitérőt a csatlakozni kívánó országok tekintetében. Az úgynevezett koppenhágai kritériumok, amelyeket minden csatlakozni kívánó államnak teljesíteni kell, tartalmazzák az emberi és kisebbségi jogok érvényesülését és védelmét, mint teljesítendő feltételt. A 23-as tárgyalási fejezeten belül az EU számon kér egy bizonyos fokú kisebbségvédelmi minimumot a tárgyalásokat folytató államtól. Viszont a tárgyalások lezárása és a csatlakozás után, már nincs ilyen követelmény a tagállamok felé, a kisebbségek védelme kizárólagos nemzeti hatáskör marad, és az EU-nak nincs továbbá beleszólása. Ezért is hangzik el olyan sokszor, hogy a nemzeti kisebbségnek a tárgyalások során kell kiharcolnia minél több és szélesebb jogosultságokat, a későbbiekben erre már nem lesz lehetőség. Ilyen szempontból a belgrádi kormány által elfogadott Kisebbségi Akcióterv nagy jelentőségű számunkra, a vajdasági magyarok és a többi itt élő kisebbség számára is. 2013-ban az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezést nyújtott be az Európai Bizottságnak. A dokumentum tizenegy EU-s intézkedést és jogszabályt javasolt, amely az európai őshonos nemzeti és etnikai kisebbségek védelmét és érdekét szolgálja a következő területeken: regionális és kisebbségi nyelvek, kultúra és oktatás, regionális politika, közképviselet, egyenlő bánásmód, audiovizuális és egyéb média, regionális támogatás. Az európai polgári kezdeményezés értelmében legalább 7 tagállamból származó 1 millió aláírás összegyűjtése esetén az Európai Bizottságnak meg kell fontolni a jogalkotási folyamat elindítását a FUEN és a polgárok által javasolt témákban. Az aláírások összegyűjtésére 12 hónap áll rendelkezésre, és bárki aláírhatja a kezdeményezést, aki rendelkezik EU-s állampolgársággal. Első körben a Bizottság uniós kompetenciahiányra hivatkozva elutasította a kezdeményezés bejegyzését, így nem kezdődhetett meg az 1 millió aláírás gyűjtése. Válaszként a FUEN eljárást indított a bizottsági döntés ellen az Európai Unió bírósága előtt. 2017 februárjában a luxembourgi bíróság a kezdeményezők oldalára állt, és kötelezte a Bizottságot, hogy a 11 javaslat mindegyikét külön mérlegelje és részletesen indokolt döntést hozzon. Tekintettel a Bizottság eddigi elutasító magatartására a bírósági döntés több volt mint egy egyszerű hatásköri vita megnyerése, a FUEN erkölcsi győzelmet aratott az európai őshonos kisebbségek nevében. Pár napja hozta nyilvánosságra a Bizottság az új döntését a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés bejegyzéséről. Részlegesen, 9 pontban jóváhagyta a bejegyzést, így nemsokára kezdetét veheti az 1 millió aláírás összegyűjtése, majd a jogalkotási folyamat beindítása. Budapest támogatja, hogy a NATO csatlakozzon az IÁ elleni koalícióhoz Magyarország támogatja azt az amerikai javaslatot, hogy a NATO formálisan is csatlakozzon az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni koalícióhoz - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken, a NATO-tagországok brüsszeli miniszteri tanácskozásának szünetében magyar újságíróknak. Szijjártó Péter elmondta, az amerikaiak világossá tették két elvárásukat a NATO-val szemben. Az egyik az, hogy a katonai szövetség vállaljon nagyobb szerepet a terrorizmusellenes küzdelemben, valamint azt, hogy a szövetségesek a korábbi megállapodásoknak megfelelően tegyenek eleget a védelmi költségekre vonatkozóan vállalt kötelezettségeiknek. Magyarország egyetért az amerikai célkitűzésekkel, és úgy látja, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet teljes felszámolása megoldás lehet arra, hogy a migrációs válság megoldódjon, valamint arra, hogy elejét lehessen venni a közel-keleti térség keresztény közösségei eltűnésének - mondta Szijjártó Péter. Beszámolt arról is, a kormány azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy Magyarország két évvel hosszabbítsa meg az év végén lejáró, az Iszlám Állam ellen létrejött koalícióban való részvételét. Emellett azt, hogy 150-ről 200 főre emelje a koalíció munkájában részvevő magyar katonák számát, továbbá bővíteni kívánja az eddigi tevékenységek körét. Kijelentette, a magyar kormány egyetért azzal az amerikai elvárással is, hogy a katonai szövetség európai lábát a védelmi kiadások növelésével meg kell erősíteni. Aláhúzta, Magyarország meg fog felelni a megállapodásnak, és 2024-ig el fogja érni a védelmi ráfordítások kétszázalékos szintjét. Szijjártó Péter hozzátette, Magyarország fontosnak tartja a Nyugat-Balkán euroatlanti integrációjának felgyorsítását, és azt is, hogy a stabilitás érdekében a NATO fenntartsa jelenlétét a térségben. Magyarország ezért úgy döntött, hogy megnöveli koszovói katonai részvételét 24 fővel, ami azt jelenti, hogy a jövőben Magyarország adja a negyedik legnagyobb kontingenst a balkáni országban - közölte a külgazdasági és külügyminiszter. (MTI) Szijjártó Péter és Rex Tillerson amerikai külügyminiszter (takarásban) kezet fog Pártoló tagságot vezet be a magyar agrárkamara a határon túli gazdáknak A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megkezdi a pártoló tagság bevezetését a határon túli magyar gazdák körében - közölte a Kamara a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma csütörtöki ülését követően közleményben az MTI-vel. A fórum soros ülését Balatonfüreden tartották csaknem húsz szervezet részvételével. A fórum magyarországi alapítói - a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, az Orosháza és Térsége Gazdakör, a Földművelésügyi Minisztérium mellett Szlovéniából, Horvátországból, Szerbiából, Romániából, Ukrajnából, valamint Szlovákiából érkeztek magyar gazdálkodó szövetségek és egyesületek képviselői a találkozóra. Az ülésen bejelentették, hogy a NAK májusi küldöttgyűlésén módosítja alapszabályát, így már júniustól jelentkezhetnek a határon túli magyar gazdák. Ezt a fórum tagjai igényelték már korábban. A pártoló tagok minden információhoz hozzájutnak, számukra is elérhetőek lesznek a rendes tagságot megillető szolgáltatások. A kamara az alapszabály módosító programot. A karitatív búzagyűjtésa után a tagság előnyeit bemutató kezdeményezésre tavaly a Kárpátkampányt szervez a határon túli medencében több mint 513 tonna gazdák körében. búzát adtak össze a magyarország A fórumon bejelentették, hogy mi és határon túli magyar gazdát 2017-ben hetedik alkalommal is kohák, amelyből 308 tonna liszt megrendezik a magyarok kenyere készült. (MTI) A CEU sem állhat a törvények fölött A kormány szívesen tárgyal minden egyetemmel, de senki sem állhat a törvények fölött - mondta el a külföldi alapítású egyetemek működésére vonatkozó törvényjavaslat kapcsán pénteken Budapesten az emberi erőforrások minisztere. Balog Zoltán hangsúlyozta: úgy kell megvizsgálni a külföldről Magyarországra települt egyetemeket, hogy tisztességes verseny legyen, Magyarország érdekei érvényesüljenek, valamint a jogszabályok be legyenek tartva. Ezen az alapon a kormány szívesen tárgyal mindenkivel, azokkal is, akik a szabályokat eddig nem tartották be - közölte a miniszter. Elmondása szerint nem létezik a Central European University (CEU) működéséről szóló egyezmény Magyarország és New York állam között, noha van két szándéknyilatkozat, amelyekből nem jött létre államközi szerződés. Ennek értelmében a magyar kormány készen áll a tárgyalásra - jegyezte meg. Ha egy amerikai állam megkeresi ebben az ügyben Magyarországot, és ott van egy olyan egyetem, amely valóságos képzést folytat, akkor nincs akadálya a megállapodásnak - szögezte le a miniszter. Balog Zoltán emlékeztetett arra, hogy hónapok óta folyik az összes külföldről Magyarországra települt egyetem működésére vonatkozó vizsgálat. Ez számos szabálytalanságot tárt fel, nem csupán a Soros György által finanszírozott CEU- nál, noha a legfontosabb szereplő kétségtelenül a Közép-európai Egyetem. Ezért gondoltuk, hogy ezt a törvénymódosítást meg kell hoznunk, hogy átláthatóbb viszonyokat teremtsünk - közölte. A miniszter emlékeztetett: Macedóniában komoly vizsgálat folyt Soros György szervezeteinek befolyása kapcsán, de az Egyesült Államokban is vannak, akik kritikusan szemlélik azt a tevékenységet, amelyet Soros György világszerte folytat. Ez jelzi, hogy nem vagyunk egyedül - mondta el Balog Zoltán. (MTI) Befejeződött a tranzitzónák bővítése A büntetés-végrehajtás szakembereinek irányításával, fogvatartottak bevonásával befejeződött a röszkei és a tompai tranzitzónák bővítése - tájékoztatta a Belügyminisztérium közleményben pénteken az MTI-t. A két helyszínen összesen 324 konténert telepítettek; megtörtént a közművek előírásszerű kiépítése és bekötése, a konténerek fűtésének és világításának szerelése - közölte a tárca. A migránsok elhelyezésére szolgáló négy, egymástól elválasztott szektor mindegyikében szállásokat, étkezőket, szaniter, közösségi és mosóhelyiségeket alakítottak ki, amelyekben folyamatosan biztosított a hidegvíz- és melegvíz-ellátás - teszik hozzá. A dokumentum szerint, a szektorokon belül a migránsok szabadon mozoghatnak, illetve a zónák Szerbia irányába nyitottak, ezért azt Szerbia irányába bármikor elhagyhatják. Arról is beszámolnak, hogy elkészültek a szociális munkások irodakonténerei, kiépültek a hatósági körletek, az egészségügyi konténerek, a térvilágítás és a kamerarendszer. Valamennyi konténert tűzjelzővel szerelték fel, illetve a tranzitzónákat tűzcsapokkal és villámvédelemmel látták el. Az informatikai hálózat a hatósági ügyintézés mellett lehetővé teszi a távtárgyalást és a távmeghallgatást is - sorolja közleményében a Belügyminisztérium. (MTI) Washington aggódik a CEU miatt Az amerikai külügyminisztérium azt ajánlja a magyar kormánynak, hogy ne hozzon olyan jogszabályt, amely veszélyeztetné a Közép-európai Egyetem (CEU) működését - derült ki Mark Toner szóvivő pénteki közleményéből. „Az Egyesült Államokat aggasztja az a március 28-án Magyarország kormánya által kezdeményezett törvényhozási javaslat, amely új, célzott és terhes szabályozási előírásokat ró a külföldi egyetemekre. Ha elfogadják, a változások hátrányosan fogják érinteni a CEU-t, és ahhoz vezethetnek, hogy bezárják Budapesten” - írta a szóvivő. Az amerikai külügyminisztérium emlékeztet arra, hogy a CEU az első akadémiai intézmény, amelyet akkreditáltak az Egyesült Államokban és Magyarországon, és amelynek oktatói és diákjai több mint száz országból származnak. Tudományos kiválósága és a független, kritikus gondolkodásra való sokszoros hozzájárulása révén megerősítette Magyarország befolyását és vezető szerepét a térségben - olvasható a közleményben. A washingtoni minisztérium felszólította a magyar kormányt, hogy „kerüljön el minden törvénykezési lépést, amely veszélyeztetné a Középeurópai Egyetem működését és függetlenségét” - írta a közleményében Mark Toner szóvivő. (MTI)