Magyar Szó, 2017. május (74. évfolyam, 99-123. szám)
2017-05-03 / 99. szám
Q KÖZÉLET kozelet@magyarszo.rsalkMR&ó A zene és a tánc kultúrákat köt össze IX. Észak-bánáti Néptánctalálkozó Törökkanizsán - Több mint kétszáz fellépő Folytatás az 1. oldalról - A Bánság rendkívül gazdag néphagyományait, néptáncait, népzenéjét bemutató szemlét először 2009-ben szervezte meg a Tiszagyöngye Művelődési Egyesület. A rendezvény az elmúlt években Észak-Bánát egyik legjelentősebb művelődési rendezvényévé nőtte ki magát. A fesztivál alaptémája a nemzetek közötti párbeszéd, a néptánc és a népdal közvetítésével segít megismerni a magyar, a szerb, a roma, a román néphagyományokat. Ha megismerjük egymást, jobban is tiszteljük egymást, ezáltal megteremtődnek a békés együttélés szilárd alapjai - hangsúlyozta Újhelyi Nándor. - Akik ma itt vannak, húsz-egynéhány néptánccsoport tagjai és művészeti vezetői, jól tudják, hogy mi a hagyomány és a hagyományteremtés, és hogy miért kell hirdetni ezt az örökséget. Gyermekeink talán nem mindig követik tanácsainkat, de követni fogják példáinkat, akár jó akár rossz az. Akarunk-e jelzőoszlop lenni az útkereszteződésben. Az úton érezzük igazán, hogy egy-egy ilyen útkereszteződésben milyen nagy segítségünkre lehet a hagyomány, a régi kultúra szokásvilága és a kultúrák kézfogása. Ilyenkor válhat számunkra eszközzé az együttesen létrehozott művészi alkotás - mondta többek között megnyitó beszédében Hajnal Jenő. A helybeli Tiszagyöngye ME tánccsoportjai mellett fellépett a zentai Stevan Sremac Szerb Kultúrközpont, a horgosi Bartók Béla ME, a kiskunfélegyházi Constatinum, a szerbkeresztúri Milan Ajvaz ME, a tornyosi Roma Drom, a bajmoki Folklord, a törökbecsei Jókai Mór MME, a törökkanizsai Bánát ME, a szerbkersztúri romák, a tavankúti Bunyevác KK, a magyarittabéi Búzavirág HÁE, a tiszaszentmiklósi Tihomir Ostojic, a kunszállási Csűrcsavaró néptáncegyüttes, az oroszlámosi Gavrilo Pekaric, a nagykikindai Egység ME és a magyarkanizsai Szent Száva ME táncosai. A Tiszagyöngye Művelődési Egyesület szervezésében megtartott néptánctalálkozót megtisztelte jelenlétével Jerasz Anikó, az MNT Végrehajtó Bizottságának elnöke, Orosz Urbán Csilla törökkanizsai alpolgármester, Radovan Janck köztársasági parlamenti képviselő, Kormányos László tartományi képviselő és Ózott Róbert tartományi mezőgazdasági titkárhelyettes. A rendezvényt az MNT mellett támogatta a tartományi oktatási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi titkárság, a Művelődési és Tájékoztatási Minisztérium és a Bethlen Gábor Alap. A ger A Pannónia Alapítvány PÁLYÁZATOT HIRDET a Pannon Televízió fő- és felelős szerkesztői munkakörének betöltésére A pályázónak a törvény által előírt feltételek (a Munkajogi Törvény által előírt általános feltételek) mellett a következő feltételeknek kell megfelelnie: - VII. fokozatú szakképesítés a jogi-, közgazdasági-, bölcsészeti-, politikai-, vagy média-tudományok terén. - A számítógép kezelésének középszintű ismerete. - Legkevesebb 3 év szakmai tapasztalat televíziós hírszerkesztői munkakörben. - A magyar nyelv anyanyelvi szintű tudása. - A szerb nyelv ismerete. A megbízatás négy évre szól. A jelentkezéseket postai úton a következő címre lehet benyújtani: Pannon Televízió -Televizija Panon, Szabadka, Age Mamuzica 11. A borítékra kérjük feltüntetni a következőt: Az igazgató részére -„Pályázat a Pannon Televízió főszerkesztői munkakörének betöltésére". A jelentkezésnek tartalmaznia kell a szakmai önéletrajzot, a szakképesítést és szakmai tapasztalatot igazoló iratok másolatát, valamint a munkaprogramot. A jelentkezés határideje a Pannon Televízióban való megjelenéstől kezdve ez év május 15-e. A pályázat a Pannon Televízióban, a Pannon Rádióban, a Magyar Szó napilapban és a Pannónia Alapítvány hirdető tábláján jelenik meg. A megkésett és hiányos jelentkezéseket nem vesszük figyelembe. A szabadkai Stara Picerija pályázatot ír ki az alábbi állandó munkahely betöltésére: takarítónő, szakács, pizzamester, cukrász, pincér és segédpincér. office@starapicerija.com; tel.: 065/554-85-84. Szerencsére senki sem sérült meg abból az öttagú szentmihályi családból, amelynek május elsején leégett a háza. A fedél nélkül maradt házaspár és a három kiskorú gyerekük a rokonságnál lett elszállásolva. A mintegy ezer lakosú bánáti kertészfalu lakossága összefogott, hogy segítsenek a bajba jutott családon. Tegnap önkéntes munkával folyt a romeltakarítás. Mert, mint ahogy a helybeli Kovács József mondja, a bajban nincs szegény és gazdag, különböző hitű vagy csoporthoz tartozó ember - segíteni kell a másikon. Mint mondja, a romeltakarítást elvégzik, de fontos a család anyagi támogatása is. Haladi Zsolt, felesége Zsuzsanna és három gyerekük szinte percek alatt maradt fedél nélkül. Szerencsére idejében elhagyták a házat. Némi holmit sikerült kimenteni, de a háztartási berendezés nagyobb része odaveszett. Mint ahogy a családfő meséli, hét óra tájt észlelték a füstöt. A gyerekeket gyorsan kimenekítették a házból, Zsolt pedig a villanyóra biztosítékainak a kiszedése után kézi fecskendővel próbálta oltani a tüzet, de az gyorsan elhatalmasodott. A tüzet végül is három tűzoltókocsival sikerült eloltani. A tűz oka a villanyhálózatban keletkezett rövidzárlat lehetett. Az anyagi kár óriási, amit a család egyedül nehezen bír majd kiheverni. A családfő a nagybecskereki kábelgyárban, a felesége pedig - meghatározott időre - a helybeli iskolában dolgozik. Tegnap délelőtt a helyszínen járt és a család tagjaival elbeszélgetett Gyuris László nagybecskereki plébános. ■ K. I. SZENTMIHÁLY Fedél nélkül maradt egy öttagú család Kecskés István Összefogtak a bajban Vasárnap Zentán a Zsidó temetőben megemlékezést tartottak a zentai zsidók deportálásának hetvenharmadik évfordulója alkalmából a zsidóüldöztetés éveiben elhurcolt és kiirtott vértanúk emlékére. A tiszteletadás résztvevőit Ceglédi Rudolf polgármester köszöntötte, aki beszédében arra mutatott rá, hogy ez az emléknap intő jelként arra figyelmeztet bennünket, hogy milyen rettenetes dolgok történhetnek, ha a hatalom tévútra tér, ha a társadalomban a tolerancia és egymás megbecsülése és a másság tiszteletben tartása helyett gyűlölet uralkodik el. - Ezzel a megemlékezéssel a közösség egységét fejezhetjük ki, ami erőt ad számunkra. Hetvenhárom év múlt el a zentai zsidók deportálása óta, és az emlékezésünk azt a reményt is hordozza, hogy ilyen szörnyűséget soha többé nem kell átélnünk sem nekünk, sem az utódainknak. Tudjuk, tennünk kell azért, hogy ilyen többé ne ismétlődjön meg. A történelmi igazságok őszinte kimondásával, a megfelelő oktatással, mások iránti tiszteletre való neveléssel fel tudjuk készíteni a mostani fiatalokat, hogy emberségesebb világot építsenek ki maguknak. Az idő kerekét már nem tudjuk visszaforgatni, de felszámolhatjuk a vészkorszak maradványait, ha szembeszállunk nemcsak a gyűlölettel, hanem az elhallgatással és a közönynyel is - fogalmazott a polgármester. A megemlékezés folytatásában Szabados Róbert, a Szerbiai Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, aki arról beszélt, hogy a zsidók deportálása egy folyamat végét jelentette. Úgy fogalmazott, hogy a jelenség az antiszemitizmus szó kimondásával kezdődött. - A megkülönböztetés szava, az el nem fogadás, a kirekesztés, a faji gyűlölet politikai határozatokká váltak, törvénybe íródtak és sok éves ismétlésük után gázkamrákkal végződtek - mondta. Felszólalásában arra is rámutatott, hogy ma is létezik olyan cselekvés, tanítás, kinyilvánítás, amelyet antiszemitizmusnak lehet minősíteni, ezért arra mutatott rá, hogy fontosak a megemlékezések, fontos a tények ismertetése, hiszen csak így szabhatunk gátat hasonló történéseknek. A megemlékezés a Mécsvirág együttes alkalmi összeállításával ért véget. ■ hhá ZENTA Őszinte szókimondás kell MAGYARKANIZSA Mementó Vasárnap délután emlékeztek meg Magyarkanizsán a zsidók deportálásának 73. évfordulójáról. Az egykori zsinagóga helyén elhelyezett emléktáblánál koszorúzott dr. Plank Zoltán, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának konzulja és a Szabadkai Zsidó Hitközség képviselői, valamint az MNT képviseletében Nyilas Leonov Anita. Beszédet Milos Kravic, a képviselő-testület elnöke és Kávai Szabolcs történelemtanár, községi tanácstag mondott. A gondolatok közül kiemelendő: A háború - különösen vonatkozik ez a második világháborúra - nagyon sok emberből a gonoszt hozta felszínre. Orvosok, művészek, tudósok, tanárok élték békében hétköznapi életüket, de a háború során embertársaik ezreit, tízezreit küldték a halálba. Velük szemben a tisztelet hangján kell szólnunk azokról a nagyszerű emberekről, akik életük kockáztatásával mentették embertársaikat. Kanizsán is volt ilyen igaz ember Zsámboki Pál személyében, aki Belgrádból hozott magával egy kisfiút, és itt, a mi városunkban élték túl a vészkorszakot. Ez az akkori kisfiú még ma is, mint idős ember, Izraelben él és gyakran meglátogatja Kanizsát is - emlékeztetett Kávai Szabolcs. 1944 áprilisának végén 250 akkori kanizsait hurcoltak és öltek meg származásuk miatt. Az ő emlékük előtt hajtottak fejet most Magyarkanizsán, ahol az összejövetel zárszavaként elhangzott a Kaddis. ■ Puskas Karoly 2017. május 3., szerda Együtt a sajtónyelv minőségi fejlesztéséért Farkas Zsuzsa: A lektortalálkozó fő célja, hogy ébren tartsuk a nyelvi lelkiismeretet A Kossa János Magyar Nyelvművelő Egyesület és Olvasóklub szervezésében, valamint a Magyar Szó Lapkiadó Kft. társszervezésében szombaton lektortalálkozót tartottak Újvidéken. A vajdasági magyar nyelvű médiában dolgozó lektorok, újságírók, szakemberek és vendégek kaptak meghívást az egynapos műhelymunkára. Farkas Zsuzsa, a Kossa János Magyar Nyelvművelő Egyesület és Olvasóklub elnöke hangsúlyozta: a találkozó fő célja, hogy ébren tartsuk a nyelvi lelkiismeretet. A lektorok és az újságírók legfontosabb feladata, hogy példát mutassanak a nyelvhasználatban a nagyközönségnek, tehát az olvasóknak, a rádióhallgatóknak és a tévénézőknek. Mint azt kiemelte, a nyelvhasználatban nem mindig azt kell keresni, hogy mi a helyes, illetve a helytelen, hanem a jó és rossz közötti számtalan árnyalatra kell rámutatni. A találkozó első felében a jelenlevők gyakorlati problémákat vetettek fel rövid ismertetők formájában, amelyeket rövid szakmai vita, egyeztetés követett. A műhelymunka második részében pedig a lektorokat érintő általános kérdésekről folyt kerekasztal-beszélgetés. Mindez egy szószedet alapjainak elkészítését szolgálja, amely a későbbiekben elősegítené a vajdasági sajtónyelvezet egységesítését. Király Noémi, a Pannon RTV lektorának elmondása szerint hiánypótló volt a szombati találkozó, hiszen a munkájukban felmerülő kérdésekről beszélgethettek. Az ilyen jellegű műhelymunkák pedig nagyban hozzájárulnak a résztvevők szakmai fejlődéséhez. - Meglehetősen sok munkája van egy lektornak, mert nemcsak a helyesírásban javít, hanem a nyelvhelyességi kérdéseket is ismernie kell. Emiatt több szempontból többször is át kell néznie egy szöveget. A sajtónyelvet talán az újságírók képzésével lehetne még inkább fejleszteni. Azáltal, hogy a lektor végzi a dolgát, az újságírók nem tudnak igazán fejlődni. Ezért jó lenne egy-egy újságírói képzés is, ami ilyen jellegű problémákkal foglalkozna, és akkor talán együtt könnyebben tudnánk fejlődni - mondta Király Noémi. ■ lau