Magyar Szó, 2017. május (74. évfolyam, 99-123. szám)

2017-05-03 / 99. szám

Q KÖZÉLET kozelet@magyarszo.rs­alkMR&ó A zene és a tánc kultúrákat köt össze IX. Észak-bánáti Néptánctalálkozó Törökkanizsán - Több mint kétszáz fellépő Folytatás az 1. oldalról - A Bánság rendkívül gazdag néphagyományait, néptánca­it, népzenéjét bemutató szemlét először 2009-ben szervezte meg a Tiszagyöngye Művelődési Egyesület. A rendezvény az elmúlt években Észak-Bánát egyik legjelentősebb műve­lődési rendezvényévé nőtte ki magát. A fesztivál alapté­mája a nemzetek közötti párbeszéd, a néptánc és a népdal közvetítésével segít megismerni a magyar, a szerb, a roma, a román néphagyományokat. Ha megismerjük egymást, jobban is tiszteljük egymást, ezáltal megteremtődnek a békés együttélés szilárd alapjai - hangsúlyozta Újhelyi Nándor. - Akik ma itt vannak, húsz-egynéhány néptánccsoport tagjai és művészeti vezetői, jól tudják, hogy mi a hagyo­mány és a hagyományteremtés, és hogy miért kell hirdetni ezt az örökséget. Gyermekeink talán nem mindig követik tanácsainkat, de követni fogják példáinkat, akár jó akár rossz az. Akarunk-e jelzőoszlop lenni az útkereszteződés­ben. Az úton érezzük igazán, hogy egy-egy ilyen útkeresz­teződésben milyen nagy segítségünkre lehet a hagyomány, a régi kultúra szokásvilága és a kultúrák kézfogása. Ilyen­kor válhat számunkra eszközzé az együttesen létrehozott művészi alkotás - mondta többek között megnyitó beszéd­ében Hajnal Jenő. A helybeli Tiszagyöngye ME tánccsoportjai mellett fellé­pett a zentai Stevan Sremac Szerb Kultúrközpont, a horgosi Bartók Béla ME, a kiskunfélegyházi Constatinum, a szerb­keresztúri Milan Ajvaz ME, a tornyosi R­oma Drom, a bajmoki Folklord­, a törökbecsei Jókai Mór MME, a török­kanizsai Bánát ME, a szerbkersztúri romák, a tavankúti Bunyevác KK, a magyarittabéi Búzavirág HÁE, a tisza­­szentmiklósi Tihomir Ostojic, a kunszállási Csűrcsavaró néptáncegyüttes, az oroszlámosi Gavrilo Pekaric, a nagy­­kikindai Egység ME és a magyarkanizsai Szent Száva ME táncosai. A Tiszagyöngye Művelődési Egyesület szervezésében megtartott néptánctalálkozót megtisztelte jelenlétével Jerasz Anikó, az MNT Végrehajtó Bizottságának elnöke, Orosz Urbán Csilla törökkanizsai alpolgármester, Rado­van Janck­ köztársasági parlamenti képviselő, Kormányos László tartományi képviselő és Ózott Róbert tartományi mezőgazdasági titkárhelyettes. A rendezvényt az MNT mellett támogatta a tartományi oktatási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi titkárság, a Művelődési és Tájékoztatási Minisztérium és a Bethlen Gábor Alap. A ger A Pannónia Alapítvány PÁLYÁZATOT HIRDET a Pannon Televízió fő- és felelős szerkesztői munkakörének betöltésére A pályázónak a törvény által előírt feltételek (a Munkajogi Törvény által előírt általános feltételek) mellett a következő feltételeknek kell megfelelnie: - VII. fokozatú szakképesítés a jogi-, közgazdasági-, bölcsészeti-, politikai-, vagy média-tudományok terén. - A számítógép kezelésének középszintű ismerete. - Legkevesebb 3 év szakmai tapasztalat televíziós hírszer­kesztői munkakörben. - A magyar nyelv anyanyelvi szintű tudása. - A szerb nyelv ismerete. A megbízatás négy évre szól. A jelentkezéseket postai úton a következő címre lehet benyújtani: Pannon Televízió -Televizija Panon, Szabadka, Age Mamuzica 11. A borítékra kérjük feltüntetni a következőt: Az igazgató részére -„Pályázat a Pannon Televízió főszerkesztői munka­körének betöltésére". A jelentkezésnek tartalmaznia kell a szakmai önéletraj­zot, a szakképesítést és szakmai tapasztalatot igazoló iratok másolatát, valamint a munkaprogramot. A jelentkezés határideje a Pannon Televízióban való megjelenéstől kezdve ez év május 15-e. A pályázat a Pannon Televízióban, a Pannon Rádióban, a Magyar Szó napilapban és a Pannónia Alapítvány hirdető tábláján jelenik meg. A megkésett és hiányos jelentkezéseket nem vesszük figyelembe. A szabadkai Stara Picerija pályázatot ír ki az alábbi állandó munkahely betöltésére: takarítónő, szakács, pizzamester, cukrász, pincér és segédpin­cér. office@starapicerija.com; tel.: 065/554-85-84. Szerencsére senki sem sérült meg abból az öttagú szentmihályi családból, amelynek május else­jén leégett a háza. A fedél nélkül maradt házaspár és a három kisko­rú gyerekük a rokonságnál lett elszállásolva. A mintegy ezer lakosú báná­ti kertészfalu lakossága össze­fogott, hogy segítsenek a bajba jutott családon. Tegnap önkén­tes munkával folyt a romeltaka­rítás. Mert, mint ahogy a helybeli Kovács József mondja, a bajban nincs szegény és gazdag, külön­böző hitű vagy csoporthoz tartozó ember - segíteni kell a másikon. Mint mondja, a romeltakarítást elvégzik, de fontos a család anyagi támogatása is. Haladi Zsolt, felesége Zsuzsan­na és három gyerekük szinte percek alatt maradt fedél nélkül. Szeren­csére idejében elhagyták a házat. Némi holmit sikerült kimente­ni, de a háztartási berendezés nagyobb része odaveszett. Mint ahogy a családfő meséli, hét óra tájt észlelték a füstöt. A gyerekeket gyorsan kimenekítették a házból, Zsolt pedig a villanyóra biztosíté­kainak a kiszedése után kézi fecs­kendővel próbálta oltani a tüzet, de az gyorsan elhatalmasodott. A tüzet végül is három tűzol­tókocsival sikerült eloltani. A tűz oka a villanyhálózatban keletke­zett rövidzárlat lehetett. Az anyagi kár óriási, amit­ a család egyedül nehezen bír majd kiheverni. A családfő a nagybecskereki kábel­gyárban, a felesége pedig - megha­tározott időre - a helybeli iskolá­ban dolgozik. Tegnap délelőtt a helyszínen járt és a család tagjaival elbeszél­getett Gyuris László nagybecske­reki plébános. ■ K. I. SZENTMIHÁLY Fedél nélkül maradt egy öttagú család Kecskés István Összefogtak a bajban Vasárnap Zentán a Zsidó temetőben megem­lékezést tartottak a zentai zsidók deportálásának hetvenharmadik évfordulója alkalmából a zsidó­üldöztetés éveiben elhurcolt és kiirtott vértanúk emlékére. A tiszteletadás résztvevőit Ceglédi Rudolf polgármester köszöntötte, aki beszéd­ében arra mutatott rá, hogy ez az emléknap intő jelként arra figyelmeztet bennünket, hogy milyen rettenetes dolgok történhetnek, ha a hatalom tévútra tér, ha a társadalomban a tolerancia és egymás megbecsülése és a másság tiszteletben tartása helyett gyűlölet uralkodik el. - Ezzel a megemlékezéssel a közösség egységét fejezhetjük ki, ami erőt ad számunkra. Hetven­­három év múlt el a zentai zsidók deportálása óta, és az emlékezésünk azt a reményt is hordozza, hogy ilyen szörnyűséget soha többé nem kell átél­nünk sem nekünk, sem az utódainknak. Tudjuk, tennünk kell azért, hogy ilyen többé ne ismétlőd­jön meg. A történelmi igazságok őszinte kimondá­sával, a megfelelő oktatással, mások iránti tiszte­letre való neveléssel fel tudjuk készíteni a mostani fiatalokat, hogy emberségesebb világot építsenek ki maguknak. Az idő kerekét már nem tudjuk visszaforgatni, de felszámolhatjuk a vészkorszak maradványait, ha szembeszállunk nemcsak a gyűlölettel, hanem az elhallgatással és a közöny­nyel is - fogalmazott a polgármester. A megemlékezés folytatásában Szabados Róbert, a Szerbiai Zsidó Hitközségek Szövet­ségének elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, aki arról beszélt, hogy a zsidók deportálása egy folyamat végét jelentette. Úgy fogalmazott, hogy a jelenség az antiszemitizmus szó kimondásával kezdődött. - A megkülönböztetés szava, az el nem fogadás, a kirekesztés, a faji gyűlölet politikai határozatokká váltak, törvénybe íródtak és sok éves ismétlésük után gázkamrákkal végződtek - mondta. Felszólalásában arra is rámutatott, hogy ma is létezik olyan cselekvés, tanítás, kinyilvánítás, amelyet antiszemitizmusnak lehet minősíteni, ezért arra mutatott rá, hogy fontosak a megemlé­kezések, fontos a tények ismertetése, hiszen csak így szabhatunk gátat hasonló történéseknek. A megemlékezés a Mécsvirág együttes alkal­mi összeállításával ért véget. ■ hhá ZENTA Őszinte szókimondás kell MAGYARKANIZSA Mementó Vasárnap délután emlékeztek meg Magyarkanizsán a zsidók deportálásá­nak 73. évfordulójáról. Az egykori zsinagóga helyén elhelyezett emléktáblánál koszorúzott dr. Plank Zoltán, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának konzulja és a Szabadkai Zsidó Hitközség képviselői, valamint az MNT képvi­seletében Nyilas Leonov Anita. Beszédet Milos Kravic, a képviselő-testület elnöke és Kávai Szabolcs történelemtanár, községi tanácstag mondott. A gondolatok közül kiemelendő: A háború - különösen vonatkozik ez a második világháborúra - nagyon sok emberből a gonoszt hozta felszínre. Orvosok, művészek, tudósok, tanárok élték békében hétköznapi életüket, de a háború során embertársaik ezreit, tízezreit küldték a halálba. Velük szemben a tisztelet hangján kell szólnunk azokról a nagyszerű emberekről, akik életük kockáztatásával mentették embertársaikat. Kanizsán is volt ilyen igaz ember Zsámboki Pál személyében, aki Belgrádból hozott magával egy kisfiút, és itt, a mi városunkban élték túl a vészkorszakot. Ez az akkori kisfiú még ma is, mint idős ember, Izraelben él és gyakran meglátogatja Kanizsát is - emlékeztetett Kávai Szabolcs. 1944 áprilisának végén 250 akkori kanizsait hurcoltak és öltek meg származásuk miatt. Az ő emlékük előtt hajtottak fejet most Magyarka­­nizsán, ahol az összejövetel zárszavaként elhangzott a Kaddis. ■­­ Puskas Karoly 2017. május 3., szerda Együtt a sajtónyelv minőségi fejlesztéséért Farkas Zsuzsa: A lektor­találkozó fő célja, hogy ébren tartsuk a nyelvi lelkiismeretet A Kossa János Magyar Nyelvművelő Egyesület és Olvasóklub szervezésében, valamint a Magyar Szó Lapkiadó Kft. társszervezésében szombaton lektortalálkozót tartottak Újvidéken. A vajda­sági magyar nyelvű médiában dolgozó lekto­rok, újságírók, szakemberek és vendégek kaptak meghívást az egynapos műhelymunkára. Farkas Zsuzsa, a Kossa János Magyar Nyelv­művelő Egyesület és Olvasóklub elnöke hangsú­lyozta: a találkozó fő célja, hogy ébren tartsuk a nyelvi lelkiismeretet. A lektorok és az újságírók legfontosabb feladata, hogy példát mutassanak a nyelvhasználatban a nagyközönségnek, tehát az olvasóknak, a rádióhallgatóknak és a tévéné­zőknek. Mint azt kiemelte, a nyelvhasználatban nem mindig azt kell keresni, hogy mi a helyes, illetve a helytelen, hanem a jó és rossz közötti számtalan árnyalatra kell rámutatni. A találkozó első felében a jelenlevők gyakor­lati problémákat vetettek fel rövid ismertetők formájában, amelyeket rövid szakmai vita, egyeztetés követett. A műhelymunka máso­dik részében pedig a lektorokat érintő általá­nos kérdésekről folyt kerekasztal-beszélgetés. Mindez egy szószedet alapjainak elkészítését szolgálja, amely a későbbiekben elősegítené a vajdasági sajtónyelvezet egységesítését. Király Noémi, a Pannon RTV lektorának elmondása szerint hiánypótló volt a szomba­ti találkozó, hiszen a munkájukban felmerülő kérdésekről beszélgethettek. Az ilyen jellegű műhelymunkák pedig nagyban hozzájárulnak a résztvevők szakmai fejlődéséhez. - Meglehetősen sok munkája van egy lektor­nak, mert nemcsak a helyesírásban javít, hanem a nyelvhelyességi kérdéseket is ismernie kell. Emiatt több szempontból többször is át kell néznie egy szöveget. A sajtónyelvet talán az újságírók képzésével lehetne még inkább fejlesz­teni. Azáltal, hogy a lektor végzi a dolgát, az újságírók nem tudnak igazán fejlődni. Ezért jó lenne egy-egy újságírói képzés is, ami ilyen jellegű problémákkal foglalkozna, és akkor talán együtt könnyebben tudnánk fejlődni - mondta Király Noémi. ■ lau

Next