Magyar Szó, 2017. június (74. évfolyam, 124-149. szám)

2017-06-01 / 124. szám

2KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.rs A paradicsomra vonatkozó importtilalom marad Vlagyimir Putyin orosz elnök eltöröltetett több olyan, Török­ország ellen bevezetett szankciót, amelyeket Moszkva azt köve­tően foganatosított, hogy a török légierő 2015 végén a szíriai határ közelében lelőtt egy orosz bombázót. Megszűnt egyebek között a török munkások oroszországi alkalmazására és a török cégek ottani tevékenységére vonatkozó tilalom. Moszkva az elmúlt hetekben többször is ígéretet tett a gazdasági büntetőin­tézkedések maradéktalan felszámolására, Dmitrij Medvegyev kormányfő ugyanakkor a múlt héten Isztambulban kijelentette, hogy a paradicsomra - a török agrárexport egyik legfontosabb terményére - meghirdetett importtilalom egyelőre érvényben marad. Több száz életet követeltek a Srí Lanka-i áradások Kétszáz fölé emelkedett a Sri Lanka-i áradások és földcsu­szamlások áldozatainak száma, 96 embert eltűntként tartanak nyilván - közölte tegnap a helyi kormány. A katasztrófaelhá­rítás adatai szerint eddig összesen 202-en vesztették életüket a szélsőséges időjárás következményeként. Eközben több mint 77 ezer embert kellett kitelepíteni, és 1500 otthon vált lakha­tatlanná. Az indiai-óceáni szigetország déli és nyugati részén múlt péntek óta szakad az eső. A hadsereg, a haditengerészet és a légierő is csatlakozott a kutató- és mentőakcióhoz, valamint indiai egységek is részt vesznek a műveletekben. Sri Lankának az ENSZ, Ausztrália, Japán és Pakisztán is küldött segélyt, egyebek között víztisztító tablettákat és sátrakat. Rajtuk kívül az Egyesült Államok és Kína is ígért támogatást. A monszunidőszak alatti sárlavinák egyre gyakoribbak az országban azóta, hogy az erdőket jórészt kivágták, és tea-, illet­ve gumiültetvényeket létesítettek a helyükön. Tavaly egy hatal­mas földcsuszamlás több mint száz ember életét követelte Srí Lanka középső részén. Egy nap alatt hat robbantásos merénylet Bagdadban Huszonnégy órán belül hat robbantásos merényletet követtek el Bagdadban és környékén, ezek közül négyet kedd este. A robbantásokban legalább 34-en meghaltak és több mint száz­harmincan megsebesültek. A kedd esti négy robbantásnak hét halottja és 19 sérültje van. A merényletsorozat hétfőn késő este kezdődött: Bagdad belvá­rosában egy fagylaltozónál autóbomba robbant - feltehetően távirányítással. A merényletben tizenegyen életüket vesztették és negyvenen megsebesültek. Legtöbb áldozattal a kedd reggeli, második robbantás járt. Azt is Bagdad központjában követték el: tizenhatan haltak meg és hetvenöten megsérültek. Az első két merénylet elkövetőjeként az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet jelentkezett, de feltehetően a továb­bi négy is a szervezet műve. A merényletsorozat pár nappal a muzulmán böjti hónap, a ramadán kezdete után történt. Tavaly a böjt idején ugyancsak az Iszlám Állam teherautónyi robbanó­szer detonálásával mintegy 300 embert ölt meg. Börtönben a börtönfőnök Börtönbe került Salvador börtönfőnöke, félmilliónyi dollár elsikkasztásával vádolja a közép-amerikai ország főügyésze. A börtönök főparancsnokát, Rodil Hernándezt hétfőn vették őrizetbe. A vád szerint hűtlenül kezelte az ország 19 börtönének kiutalt pénzből azokat az összegeket, amelyekből az elítéltek számára programokat kellett volna szervezni. Salvador előző börtönfőnöke is börtönben van, Nelson Rauda hasonlóan sikkasztott börtönöknek utalt pénzekből, mint Hernández. Rauda már korábban előzetes letartóztatásba került bűnbandákhoz fűződő kapcsolatok gyanújával. (Forrás: MTI/AP/Reuters/AFP/dpa) CNN IX. .8 .1. Rodil Hernández az elődjéhez hasonlóan nem tudott ellenállni a kísértésnek, és lenyúlta a kormányzati pénzek egy részét a­mfiú A közgazdász, aki kivezetheti Macedóniát a politikai válságból Nem ő nyerte a decembe­ri előrehozott parlamenti választást, mégis ő alakítha­tott kormányt, mert ügyeseb­ben tudott tárgyalni az albán kisebbségiekkel, mint tíz éve hatalmon lévő vetélytársa, Nikola Gruevszki. Zoran Zaev, Macedónia új minisz­terelnöke kedden ismer­tette kormányprogramját, amelyről a parlament tegnap szavazott. A 43 éves Zoran Zaev 1997- ben szerzett közgazdász oklevelet a Szkopjei Egyetemen. Politikával már 1996 óta foglalkozik, akkor csatlakozott ugyanis a Macedóni­ai Szociáldemokrata Szövetséghez (SDSM), amelynek előbb parlamenti képviselője, majd az elnöke lett. 2005 és 2016 között, három hivatali idősza­kon át volt szülővárosa, Sztrumica polgármestere, a posztról azonban a decemberi előrehozott parlamen­ti választások után lemondott, hogy képviselőként folytathassa a politizá­lást. Végül nem parlamenti képviselő, hanem kormányfő lett. Zaev nős, két gyermek apja, és a macedón nyelven kívül jól beszél angolul és szerbül. Amikor 2013-ban az SDSM elnö­kévé választották, senki sem hitte, hogy a választási veszteségektől sújtott pártot néhány év alatt talpra állítja, és legyőzi azt, akitől a szoci­áldemokraták tíz éven át kikaptak. Első körben ez nem is sikerült. A december 11-i előrehozott parla­menti választáson az SDSM 49, a Nikola Gruevszki vezette jobbolda­li Belső Macedón Forradalmi Szer­vezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO - DPMNE) viszont 51 mandátu­mot szerzett. Gjorge Ivanov államfő Gruevszkit bízta meg kormányalakí­tással, aki korábban tíz éven át vezet­te az országot miniszterelnökként, Gruevszkinek azonban nem sike­rült megszereznie az albán kisebb­ségi pártok támogatását, vagyis a 120 tagú törvényhozás legalább 61 képviselőjének a szavazatát. Hosszas huzavona után végül a jobboldallal szimpatizáló köztársa­sági elnök rábízta a kormányalakítást a szociáldemokrata vezetőre, akinek sikerült elfogadható feltételeket kínál­ni az albán kisebbségi támogatásért cserébe. A 25 tagú Zaev-kabinetben 8 albán kisebbségi miniszter is helyet kapott, mivel a Demokratikus Unió az Integrációért (DUI ) és az Albánok Szövetsége is a szociáldemokraták mellé állt. A kormánykoalíciónak így 62 képviselője van. Emellett az öt mandátummal rendelkező Besa (ígéret) tömörülés is vállalta, hogy a kulcsfontosságú reformintézkedé­sekben támogatni fogja a kormányt. Szívósságával és kitartásával Zaev azoknak a macedón és albán fiata­loknak a példaképévé vált, akik a nemzetiségi ellentétek elavultságát és a többnemzetiségű környezet fontosságát hirdetik. Zaev egyébként akkor vált igazán ismertté Macedónia-szerte, amikor 2014-ben választási csalással vádolta meg a VMRO - DPMNE-t és Gruevszkit. Miután Gruevszki államcsínnyel vádolta meg Zaevet, az akkor még ellenzéki politikus közzé­tette Gruevszkinek és a kormány több magas rangú tisztségviselőjének illegálisan lehallgatott telefonbeszél­getéseit, amelyek a szociáldemokra­ták szerint azt bizonyították, hogy Gruevszki az elmúlt években több választáson is csalt, és törvényellene­sen hallgatta le több mint húszezer ember telefonját. Választási kampánya során Zaev folyamatosan azt hangsúlyozta, ha ő lesz a miniszterelnök, megkezdődik a botrányba keveredett politikusok számonkérése, és minden korábbi visszaélésükre is fényt derítenek Mivel a belpolitikai válságot igencsak mélyítette a lehallgatási ügy, annak megoldása megnyugvást hozhatna az évek óta forrongó balkáni ország számára, ez pedig elősegíthetné az európai integrációt és a gazdasági fejlődést is. aljazeera.net Zoran Zaev sem csodatevő, de van rá esélye, hogy kormányzása alatt kimozdítsa Macedóniát a holtpontról Az orosz hadiflotta rakétacsapást mért a dzsihadistákra Négy manőverező robotrepü­lőgéppel mért csapást az orosz haditengerészet az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet objektumaira a szíriai Palmüra közelében - közölte az orosz védelmi minisztérium. A Kalibr típusú (az amerikai Tomahawkok orosz megfelelő­je) rakétákat az Admiral Esszén fregattról és a Krasznodar tenger­alattjáróról indították a Földkö­zi-tenger keleti medencéjéből. A moszkvai védelmi tárca szerint az összes cél megsemmisült. A katonai csapás célpontjai a közlemény szerint olyan fedezékek voltak Palmürától keletre, amelyek a Rakkából átdobott terroristák nehéz haditechnikai eszközeit és élőerejét rejtették. Az akcióról az amerikai, a török és az izraeli vezér­kart előre értesítették. Az orosz védelmi tárca a múlt szombaton arról számolt be, hogy a légierő két nappal korábban csapást mért az IÁ konvojára, amely a terrorszervezet szíriai fellegvárá­ból, Rakkából tartott Palmürába. Az akkori közlés szerint az orosz légicsapás végzett több mint 120 szélsőségessel, és megsemmisített 32, nehéz géppuskákkal felszerelt kisteherautót. Egy minisztériumi forrás azt a magyarázatot fűzte a légicsapáshoz, hogy az LA megálla­podott a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) kötelékében harcoló kurdok­­kal, hogy megnyitnak számukra egy déli folyosót, amelyen szabadon elvonulhatnak Rakkából Palmü­ra irányába. Az orosz légierő ezt akadályozta meg támadásával. Az ókori romjairól nevezetes Palmürát az IÁ fegyveresei először 2015 májusában foglalták el, a siva­tagi településen számos műemlé­ket megsemmisítettek, és töme­ges kivégzéseket hajtottak végre az ottani amfiteátrumban. Tavaly márciusban orosz légi támogatás­sal elűzték őket, de az iszlamis­­ták decemberben ismét bevették a várost. Idén márciusban a szíri­ai hadsereg újból visszafoglalta Palmürát. (Forrás: Beta/MTI/RSA Novosztyi) Az Admiral Esszén fregattról kilőtt egyik Kalibr elindult célja felé RDMPS via Beta/AP- Másfél tonna robbanóanyag volt a tartálykocsiban Folytatás az 1. oldalról Németország továbbra is elkötelezetten támogatja az afgán kormányt az ország stabilizálásában, és ezen cseppet sem változtatnak a megvetésre méltó támadások - hangsúlyozta Sigmar Gabriel. A német külügymi­niszter kifejezte részvétét az áldozatoknak, a sebesülteknek és a hozzá­tartozóknak, és a legélesebben elítélte a merényletet, amely szavai szerint különösen visszataszító, mert civilek és olyan emberek ellen irányult, akik éppen azért vannak Afganisztánban, hogy a helyiekkel együtt az ország jobb jövőjéért dolgozzanak. Angela Merkel kancellár a városi önkormányzatok szövetségének (Deutscher Städtetag) közgyűlésén mondott beszédében a kabuli robban­tásra kitérve hangsúlyozta: „az ilyen pillanatokban ismét megmutatko­zik, hogy a terrorizmus nem ismer határokat, és mindannyiunk ellen irányul, mindegy, hogy Manchesterben, Berlinben, Párizsban, Isztam­bulban, Szentpéterváron történik, vagy mint ma, Kabulban. A részvét és a gyász is határokon átívelően egyesíti az embereket, és megerősíti határozottságukat, így a kabuli támadók is csak azt érték el, hogy „foly­tatjuk a harcot a terrorizmus ellen, és meg is nyerjük”. A berlini kormányszóvivői tájékoztatón Maria Adebahr, a külügymi­nisztérium helyettes szóvivője elmondta, egyelőre nem tudni, hogy célzot­tan a nagykövetség ellen irányult-e a támadás. Az incidens felerősítette a németországi közéleti vitát arról, hogy szabad-e visszaküldeni Afganisztán­ba elutasított menedékkérőket. A hatóságok éppen szerdára tervezték egy újabb csoport elutasított afgán menedékkérő hazatoloncolását repülővel. A járat indítását elhalasztották. (Forrás: MTI/Reuters/dpa/BBC/NYT) -EftA— A robbanás körzetében parkolt kocsik némelyikéből csak az alváz maradt 2017. június L, csütörtök Trump „kifarol” a klímaegyezményből!? „Döntésemet a párizsi egyezményről néhány napon belül beje­lentem. TEGYÜK ISMÉT NAGGYÁ AMERIKÁT!” - állt Donald Trump tegnap közzétett Twitter-bejegyzésében. A gyors és többnyire megbízható információiról ismert Axios hírportál ezzel szinte egyidejűleg meg nem nevezett, de a döntést állítólag közvetlenül ismerő forrásokra hivatkozva azt jelentette: Trump kilépteti az Egyesült Államokat az egyezményből. Az amerikai kilépés valószínűségét erősíti az, hogy Trump európai tárgyalásai idején 22 republikánus szenátor nyílt levélben sürgette Trumpot, hogy tartsa be választási ígéreteit, és léptesse ki az országot a klímavédelmi egyezményből. Ugyanakkor az elnök közvetlen környezetében sokan támogatják a párizsi megállapo­dást. Így például Trump lánya, Ivanka, a Fehér Ház gazdasági főtanácsadója, Gary Cohn, vagy Rick Perry energiaügyi miniszter. (Forrás: Blic/MTI)

Next