Magyar Szó, 2017. július (74. évfolyam, 150-175. szám)
2017-07-01 / 150. szám
2017. július 1., 2., szombat-vasárnap Bő esztendeje, a brit EU-tagság felmondását (brexitet) megerősítő népszavazás után egymást érték a rasszista támadások a szigetországban. A kelet-európai bevándorlókra sorozatban zúdultak a sérelmek, mivel a többség azt hitte, hogy a referendum ellenük is szólt. Az idegen kultúrájú és fura viselkedésű európaiak ellen, akikről a - saját, szűklátókörű érdekeik által vezérelt - politikusok által félrevezetett tömegek azt is elhitték, hogy a jöttmentek csak élősködnek a társadalmon, elveszik a britek munkáját, és majdnem minden baj előidézői. A kampány csak olaj volt a tűzre, a brexitet támogatók sikere után pedig hirtelen megszaporodott a rasszista támadások száma. A kilépéspárti britek gyakran azt vágták a munkavállalás céljából náluk letelepedett kelet-európaiak arcába, hogy ideje lenne távozniuk. Mondanivalójukat olykor veréssel nyomatékosították. Néha „csak” egyik-másik keleti migráns lába elé köptek, de a gyűlölet-bűncselekményeknek halálos áldozatuk is volt. A kelet-európaiak iránti utálat azóta valamelyest alábbhagyott. Az utóbbi időben inkább mások irányában nyilvánul meg. Egyre erőteljesebben és szélesebb körben. Ezúttal a muszlimok kerültek célkeresztbe. A gyűlölet fellángolása az iszlamisták által elkövetett merényletekkel hozható összefüggésbe. A lakosság ugyanis mind nyugtalanabb és idegesebb. Az emberek körében nő az ellenérzés a muszlimokkal szemben, és egyre többen tartanak újabb merényletektől. A rendőrség és a terrorelhárítás majdnem a legnagyobb fokozatú készültségben van. Ennek eredményeként már több merényletet hiúsítottak meg, de a derék polgárok az ilyesmire nem figyelnek annyira. A robbantásokra, vérfürdőkre s az egyéb terrorakciókra kapják csak fel a fejüket. Azokban a városokban pedig, ahol az utóbbi időben iszlamista merénylők csaptak le a polgári lakosságra, az országban tapasztaltnál is nagyobb a feszültség. Manchester már valóssággal forrong. A 22 ember (főként fiatalkorú) halálát és száznál is több sebesülését okozó májusi terrortámadás óta a városban állandósultak a muszlimok elleni akciók. Nyugalomról immár szó sincs. A vérengzés óta eltelt időszakban csaknem ötszáz százalékkal nőtt Helyben hagyják egymást Szabó József a gyűlölet-bűncselekmények száma a korábbi, békés hónapokhoz képest. Gyakoriak a provokációk és a sértegetések, de nem ritka a vandalizmus sem. Az iszlám vallás követői ellen irányuló támadások is szaporodnak. Ezek szervezői és elkövetői általában szélsőjobboldali aktivisták. A májusi merénylet óta a helyi rendőrség legalább 230 olyan támadásról szerzett tudomást, amelyeknek szenvedő alanyai muszlimok voltak. A sértettek közül sokan azonban nem is jelentik az esetet a hatóságnak, s így az áldozatok valós száma ennél magasabb lehet. Az indulatok örvénye közben folyamatosan erősödik, szélesedik. Feldühödött és a muszlimokat a pokolba kívánó szélsőjobboldaliak egy csoportja nemrég már a rendőrséggel is összecsapott, miközben utcai felvonuláson vett részt a manchesteri robbantás miatt. A június derekán tartott utcai demonstráción a muszlimoknak „csak” sértegetés jutott. Az országban élő muszlimok egyelőre tehetetlenek. Képviselőik, vallási vezetőik megpróbálják csillapítani a feszültséget. A megszólalók rendszerint felhívják a figyelmet arra, hogy a muszlim terroristáknak semmi közük az iszlámhoz, hiszen mindegyikük hamis vallási tanokra hivatkozva gyilkol ártatlanokat, amivel semmilyen célt nem lehet elérni. Kivéve egyet: az ellenségeskedés szítását és az elégedetlenség növelését. A pattanásig feszült helyzetben azonban már nem mindenki tud vagy akar különbséget tenni a nyugalom megőrzésére törekvő békés muszlimok és az iszlamisták, vallási radikálisok között. A muszlim fanatikusok által májusban Manchesterben, majd júniusban Londonban elkövetett terrortámadásokra ezért már meg is érkezett a válasz. A másik oldalról. Egy feldühödött férfi június 19-én a brit fővárosban szándékosan muszlim hívők közé hajtott a furgonjával egy mecset közelében, hogy minél többet végezzen közülük. Nem tudni, hányan követik majd a példáját vagy folyamodnak a bosszú egyéb formáihoz. A rendőrség mindenesetre attól tart, hogy a feszültség kiéleződésével előbb-utóbb a még békés muszlimok is visszavágnak. Valakik azok közül, akik most még elítélik és megvetik az iszlamistákat és terrorista módszereiket. Vérszemet kaphatnak a fanatikusok is, akik a hittársaik elleni esetleges támadásokat ürügyként használhatják újabb terrortámadások elkövetésére. A szigetországban élő muszlimok aránya elég magas, és forrófejű, mindenre elszánt elégedetlen személy bőven akad közöttük. Iszlamistákból is van bőven. Ráadásul Manchester (Birminghammel együtt) a szélsőségek fellegvárának számít. Több helybeli muszlim harcolt ugyanis Szíriában vagy Irakban az Iszlám Állam terrorszervezet soraiban, s visszatérve Nagy-Britanniába csak az alkalomra vár, hogy ott „hitetleneket” ölhessen. A rendőrség nem tartja valószínűnek az erőszak - országos méretű - elharapózását. Úgy véli, hogy ideiglenes feszültségről van szó. Az állampolgárok többsége nem ennyire optimista. Különösen Manchesterben nem az. Ott a helybeliek többsége már a lakossági elégedetlenség robbanásától tart. Nő a feszültség a muszlimok és a nem muszlimok között Getty Images M/mfia kulfold@magyarszo.rs KÜLFÖLDy| A klímaváltozás szerepet játszott Európa forró júniusában Az ember által előidézett klímaváltozás hozzájárult a júniusban tapasztalt perzselő hőséghez Nyugat-Európában, ahol Portugáliában halálos erdőtüzek pusztítottak, és számos országban rekordokat döntő hőmérsékleteket jegyeztek fel - közölte egy nemzetközi kutatócsoport. A világ időjárásának jellegzetességeit kutató World Weather Attribution nevű tudóscsoport csütörtökön közzétett jelentése szerint Nyugat-Európában mintegy 3 Celsius-fokkal magasabb lesz a júniusi átlaghőmérséklet a hosszú távú átlagnál. „Világos bizonyítékot és szoros kapcsolatot találtunk az e havi rekord meleg és az ember okozta klímaváltozás között” - mondta Geert Jan van Oldenborg, a holland meteorológiai intézet vezető kutatója, a jelentés egyik szerzője. A fosszilis üzemanyagok használatával előidézett klímaváltozás miatt négyszer nagyobb a valószínűsége az ilyen típusú hőségnek Franciaországban, Hollandiában és Közép-Angliában, és tízszer nagyobb Portugáliában, valamint Spanyolországban - mutatták ki a jelentés szerzői, történelemi folyamatokat elemezve. A kutatók szerint egyre kevésbé valószínű, hogy a hőség a természet szeszélyének számlájára írható, és nem magyarázható a Nap aktivitásában bekövetkező változásokkal vagy olyan természeti tényezőkkel, mint a légkörben lévő vulkáni por kis mennyisége. Ez azt jelenti, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása növelte meg a kockázatokat. „A hőség halálos lehet különösen a nagyon fiatalok és az idősebbek esetében. Fontos, hogy a városok együttműködjenek a tudósokkal, és a közegészségügyi szakemberek akciótervet dolgozzanak ki hőség esetére” - mondta Frederike Otto, az Oxfordi Egyetem kutatója, a tanulmány egyik szerzője. A portugáliai erdőtüzekben több mint 60 ember vesztette életét, és Spanyolországban több mint kétezer embert kellett kitelepíteni a bozót- és erdőtüzek miatt. Franciaországban, Svájcban és Hollandiában életbe kellett léptetni a hőségterveket. Június 21-én szinte egész Franciaországban a legforróbb éjszakát mérték a feljegyzések kezdete óta, Angliában 1976 óta a legforróbb júniusi napot jegyezték fel - emlékeztettek a szakemberek. (MTI/Reuters) A portugáliai erdőtüzekben több mint 60 ember vesztette életét Európa bekeményít Bálint István ideje, hogy Európa saját kezébe vegye sorsát - jelentette ki nemrégiben Angela Merkel német kancellár. Az Alsó-Ausztriában tartott Wachaui Európa-fórumon, amelyen Szerbia is képviseltette magát, a házigazda, Johanna Mike-Leitner a legszabatosabban megfogalmazta ennek a gondolatnak a lényegét: „Európának nem szabad másra támaszkodnia, magának kell erősnek, magabiztosnak lennie és egységessé válnia, hogy polgárai közel érezzék magukhoz egymást és az uniós intézményeket.” A francia lapok pedig megírták, hogy Emmanuel Macron, az új francia elnök már ezt az elképzelést képviselte a Donald Trump amerikai elnökkel folytatott tanácskozásán. Amikor Trumpnak azzal a hírhedtté vált jelszavával, hogy „make America great again” (Tegyük ismét naggyá Amerikát), egy másik jelszót állított szembe: „Make our planet great again” (Tegyük ismét naggyá a bolygót). Célozva ezzel arra, hogy az USA-t olyan erőszakosan központba állító trumpi politikával szemben egy másik politikát kell kialakítani, amely a népek érdekeivel törődik. A most formálódó európai politika ezt az elképzelést próbálja a kontinensre konkretizálni: az annyira Amerika-központú trumpi szemlélettel szemben érvényt akar szerezni egy racionálisabb szemléletnek, amely arra épül, hogy a Föld nem Amerika körül forog, Európának meg kell találnia önmagát, hogy megteremtve egységét saját maga alakíthassa sorsát. A kommentátorok szerint ez lesz a pozitív hatása a világpolitikában Trump által teremtett helyzetnek. Ennek a helyzetnek van egy lényeges eleme, amelyet Antonio Scaramuzzine, Trump tanácsadója már az év elején megfogalmazott a davosi találkozón, amikor kijelentette: „Amerika belefáradt a nyugati világ vezetésébe.” Ez a nyilatkozat ugyanis már akkor utalt arra, hogy a trumpi politika két elemből áll össze. Egyrészt annak felismeréséből, hogy ez a vezető szerep túl sokba kerül. Csak az iraki kaland 700 milliárd dollárt emésztett fel, közben az eredmény nagyon szegényes. Ugyanakkor az amerikai külkereskedelem hatalmas hiányt mutat: Kínából 347 milliárddal, Japánból 69, Németországból 65, Mexikóból 64 stb. milliárddal nagyobb a behozatala, mint a kivitele. Ebből fakad a trumpi politika egyik eleme: annak követelése, hogy a világ fizesse meg az USA-nak azt, hogy vállalja ezt a vezető szerepet, járuljon hozzá nagyobb arányban a katonai kiadásokhoz, de tegye lehetővé a külkereskedelmi hiány csökkentését is. A másik eleme pedig annak hangsúlyozása, hogy Amerika ezt a vezető szerepet csak addig vállalja, amíg érdekei ezt kívánják. Ennek szellemében Trump kimondta azt az eretnek gondolatot, hogy csak feltételesen és részben vállalja a NATO alapját képező kötelezettséget, amely szerint egy ország megtámadására az egész szervezet válaszol. Ennek csak a beismerése új dolog, De Gaulle francia elnök már a hidegháború idején figyelmeztette rá Európát, azt hangsúlyozva, hogy francia atomfegyverekre van szükség, mert nem valószínű, hogy az USA Párizs atombombával való megsemmisítése esetén vállalja a kockázatot, hogy New Yorkot is megsemmisítik. A fenti két elemből összetevődő politikának csak kisebb következménye, hogy Trump nem szövetségest, hanem vetélytársat lát Németországban, azt hangsúlyozva, hogy véget akar vetni a külkereskedelmi deficitnek: az USA tele van német autókkal, Németországban viszont nincsenek ott az amerikai autók. (A németek erre azt válaszolták, hogy a német autógyárak az USA-ban több mint 100 ezer munkást alkalmaznak, az amerikai autók legnagyobb exportőre nem a General Motors vagy a Ford, hanem a német BMW. Különben is az amerikai autók a Németországban közlekedők 13,5 százalékát teszik, az USA-ban közlekedők között viszont csak 7,6 százalék a német.) A lényeg azonban az, hogy Trump ráébresztette Európát, hogy csak magára támaszkodhat, nem számíthat arra, hogy mások, elsősorban az USA nemcsak intézi a világ ügyeit, hanem Európa problémáit is az amerikaiak oldják meg. Ennek felismerése elindított egy még lényegesebb folyamatot, annak felismerését, hogy az európai országok önmagukban, sőt még az európai egység mai formájában is milyen jelentéktelen tényezőt képeznek. Azon is csak most gondolkodtak el, hogy Németország is a Föld lakosságának mindössze 1 százalékát jelenti. Arra pedig, hogy a külügyi főmegbízotti tisztség megteremtésével hiába próbáltak európai politikát teremteni, amerikai segítség nélkül nem tudtak volna megoldani olyan problémákat sem, mint az, hogy Macedóniában az elnök nem akart kormányalakítási megbízatást adni annak a pártnak, amely a többséget megteremtette, vagy hogy Albániában az ellenzék bojkottálni akarta a parlamenti választásokat. Most hirtelen erősen dolgozni kezdtek azon, hogy a magára szoruló Európa jobban képessé is váljon legalább a saját problémáinak a megoldására, ha már nem tud jobban beleszólni a világ ügyeinek az intézésébe. (Bár lépéseket tettek annak érdekében, hogy a világban is hathatósabban jelen legyenek: szorosabbra fűzik a kapcsolatot Kínával, Indiával, Angela Merkel latin-amerikai körútra ment stb.) Ennek érdekében már vannak olyan lépések, mint az, hogy ismét aktuálissá vált a kétsebességű Európa: szorosabb közösségbe kell összefogni az országokat, hogy együtt nagyobb erőt képviseljenek. Megszületett a közös európai hadsereg megteremtésének gondolata. Rendezni akarják a viszonyt Oroszországgal. Az USA-nak a fegyverkezéshez Oroszországra van szüksége, de Európa nem fegyverkezni, hanem együttműködni akar. Lépéseket tettek a kelet-európai tagok „megfegyelmezésére”. Létrehoztak egy alapot a felvételre váró országok megsegítésére stb.