Magyar Szó, 2017. szeptember (74. évfolyam, 203-228. szám)

2017-09-11 / 211. szám

2 KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.rs MnSn) Tényleges időben láthatók a klímaváltozás hatásai Nem véletlen egybeesés az, hogy egyre több pusztító erejű hurrikánnak vagyunk tanúi, a klímaváltozás hatásai már nem nehezen megfoghatóak. Tényleges időben látjuk ezeket, az elmúlt két hét ennek szomorú élő bizonyítéka - hangoztatta Michael Mann, a pennsylvaniai egyetem klímakutatója a négy, szokatlanul erős atlanti-óceáni hurrikán, köztük a Harvey és az Irma gyors egymás utáni formálódásáról. „Az elmúlt néhány évben a tengerek felszínének hőmérsékle­te globálisan a legmelegebb volt a feljegyzések kezdete óta, a legerősebb hurrikánokat jegyeztük fel mind az északi, mind a déli féltekén, mind a Csendes-, mind az Atlanti-óceánon, ahol a jelenleg is tomboló Irma kialakult” - tette hozzá a kutató. A melegebb tengervíz több nedvességet, több csapadékot és erősebb viharokat eredményez. (MTI/AFP) TOSZKÁNA Hatan meghaltak, négyen eltűntek a viharban Hat ember életét vesztette és négyen eltűntek a toszkánai Livornóra szombat éjszaka lesújtó viharban. A vasárnap is folytatódott rossz idő kritikus helyzetet teremtett Pisa városában és Rómában is. A nagy erejű vihar vízzel és sárral árasztotta el Livorno várost. Két óra alatt 400 milliméter csapadék esett. Több helyen föld­csuszamlások voltak. Négy áldozat egy földszinti épületrészben tartózkodott, amikor a lakóházat víz- és sártenger öntötte el. A halottak egy család tagjai voltak. Egy férfi a Livornóhoz közeli Monteneróban vesztette életét, és az olasz katasztrófavédelem jelentése szerint egy hatodik áldozata is van a viharnak. További négy személy eltűnt. Filippo Nogarin livornói polgármester kritikusnak nevezte a helyzetet. A vihar nem kímélte Pisa váro­sát sem. (MTI) Új kormánya van Koszovónak Megszavazta az új koszovói kormányt a pristinai parlament, Ramush Haradinaj kabinetjének tagjaira a 120 tagú törvényhozás 62 képviselője adta voksát, az ellenzék nem vett részt a szavazáson. Ramush Haradinaj másodszor lett Koszovó miniszterelnöke. 2004-2005-ben rövid ideig már vezette a koszovói kormányt, habár az ország akkor még nem volt független Szerbiától, hanem ENSZ-igazgatás alatt állt. A politikus akkor azért mondott le, mert a hágai Nemzetközi Törvényszéken vizsgálat folyt ellene, a testület azonban két ízben is felmentette a terhére rótt vádak alól. Haradinaj a szombati ülés elején ismertette programját. Kiemel­te, azt szeretné, ha a kormány minden koszovói állampolgár érdekeit képviselné. Ezt aláhúzandó, szerbül is felszólalt, és leszögezte: az albánok mindig is tisztelték a más nemzetiségűe­ket, és ez ezentúl is így lesz. (MTI) Olaszország nem fizette le az embercsempészeket Marco Minniti olasz belügyminiszter alaptalannak nevezte, hogy a líbiai embercsempészek azért nem indítanak migrán­­sokat az olaszországi partok felé, mivel ezért cserébe jelentős összeget kaptak a római kormánytól. Az olasz belügyminiszter kijelentette, a migránsáradat azért állt le, mert Olaszország stra­tégiát váltott, és kézbe vette a migráció „kezelését”. A római kormány augusztusban megállapodást kötött 14 líbiai város polgármesterével: az olasz fél jelentős infrastrukturális beruházásokat finanszíroz a líbiai városokban, amelyek ezért cserébe elkötelezték magukat az embercsempészettel szemben, vagyis arra, hogy területükön leállítják az embercsempész-szer­vezeteket. Minniti ugyanakkor elismerte, hogy a líbiai migráns­­táborokban borzalmasak a körülmények. A Corriere della Sera című olasz napilap korábbi tudósítása szerint egyik ismert líbiai embercsempész-szervezet főnö­ke, Ahmad Dabbashi legalább ötmillió eurót kapott a római kormánytól. Az olasz belügyminiszter bejelentette, hogy jövő héten a nem kor­mányzati szervezetekkel (NGO) arról egyeztet, hogy az NGO-k vegyék át a líbiai migránstáborok „kezelését, ezek körülményeinek javítására”. Az Orvosok Határok Nélkül (MSI) és az Intersos azon­ban máris jelezte, hogy semmilyen módon nem kíván együttmű­ködni a migránsok Líbiába való „bezárásában”. Az év eleje óta 100.003 migráns érkezett Olaszországba a római belügyminisztérium adatai szerint - írta az APA osztrák hírügy­nökség szombaton. Ez 19,7 százalékos csökkenést jelent az előző év hasonló időszakához képest. Július óta egyre csökken a Földközi­tengeren át Olaszországba érkezők száma: augusztusban mindössze 876-an tették meg sikeresen a veszélyes utat. (MTI/APA) Újabb migránshajó érkezett Romániába Újabb migránshajó érkezett szombat reggel a Fekete-tengeren keresztül Romániába - közölte az Agerpres hírügynökség. Egy másik hajót visszafordítottak Törökországba. A körülbelül száz illegális bevándorlót szállító kis méretű hajóra a román parti őrség figyelt fel az éjszaka folyamán. A szabad­idős tevékenységekre gyártott kishajó nem állt meg a parti őrség hajójának felszólítására, folytatta útját a román partok felé. A hajót végül Mangalia kikötőjébe irányították, s ott elkezdődött a fedélzeten levők ellenőrzése és egészségügyi szűrése. (MTI/AP) 2017. szeptember 11., hétfő Elérte Floridát az Irma hurrikán Folytatás az 1. oldalról A félelmetes hullámok igazolták azt, amit a hatóságok napok óta mondtak, vagyis, hogy a térségben elképesztő pusztítást végezhet a vihar. A hurrikán megérkezése előtt néhány órával elhangoztak az utolsó figyelmeztetések: ha vala­ki marad, az egyenlő az öngyilkossággal. Emlékeztettek arra is, ha a vihar lecsap, már ne hívják a 911 -es segélyhívót, mert senki nem felel majd. Az Irma hurrikán felhőfala elsőként a Flori­da Keys szigetcsoport déli részét érte el - közölte az amerikai meteorológiai szolgálat. Az amerikai országos hurrikánközpont (NHC) közlése szerint az Irma felhőfalában óránkénti 215 kilométeres szelet mértek. A meteorológiai szolgálat pedig a Key Westhez közeli állomásán óránkénti 145 kilométeres széllökéseket regisztrált. Floridában több százezer embert evakuáltak, ők már a vasárnapra virradó éjszakát is átmeneti szállásokon töltötték. A hatóságok összesen 6,3 millió embert - a szövetségi állam lakosságának egyharmadát - szólítottak fel arra, hogy bizton­sági okokból hagyják el otthonukat. Emiatt hatalmas dugók alakultak ki az autópályákon, az átmeneti szállások pedig megteltek. Az NHC adatai szerint az Irma hurrikán átmérője több mint 560 kilométer, és a közép­pontja feltehetően az állam nyugati részét érinti majd, de a Florida keleti partján fekvő Miami térségében is életveszélyes erejű széllökések­kel számolnak. A hurrikán tovább erősödhet, mert miután elhagyta Kubát, olyan vízfelület fölé ért, amelynek hőmérséklete meghaladja a 30 Celsius-fokot, és a „kádmeleg” víz tovább táplálja a hurrikán erejét. A trópusi ciklon a Karib-térségben több mint húsz ember halá­lát okozta. Kubában a hurrikán házak tetejét szakítot­ta le, épületeket, városokat árasztott el Kuba északi partvidékének sok száz kilométerén. A trópusi ciklon régiós tombolásában már 22 ember meghalt, de Kubában nem számoltak be halálos áldozatokról. A hatóságok, amelyek igyekeznek helyreállítani az áramellátást és eltakarítani az utakra lerakodott törmeléket, ugyanakkor felszólították a főváros lakosságát, hogy ne hagyják el otthonukat, mert az áradás hétfőn folytatódik. Az árvíz még legalább 36 órát tart - közölték. Kuba keleti és északi részében készült video­felvételeken ledőlt villanyoszlopok, utcatáblák és fák láthatók, a tetőkben is nagy kár kelet­kezett. A tengerhullámok magassága helyen­ként elérte a hét métert. Kuba északi-középső részéről, ahol a kormány több tucatnyi üdülő­helyet épített az elmúlt években, ötezer turistát menekítettek ki. Az Irma vasárnapra virradóra óránkénti 215 kilométeres sebességgel hagyta el a szigetországot és haladt tovább az Egyesült Államok partvidéke, Florida felé. (MTI/dpa/Reuters/AP/Tanjug) A trópusi ciklon a Karib-térségben több mint húsz ember halálát okozta Merkel: Van esély a menekültek elosztására Van esély a menekültek euró­pai uniós tagállamok közötti szolidáris elosztására - mond­ta Angela Merkel egy vasárnapi lapinterjúban. A német kancellár a Frankfur­ter Allgemeine Sonntagszeitung című lapban megjelent interjúban az Európai Bíróság kvótaperben hozott ítéletéről szólva kiemel­te: „nagyon üdvözlöm a bíróság döntését”. A tagállamok nagy többsége nem perelt a menekültek elosztása miatt, és nem az az álláspontja, hogy soha nem akar befogadni egyetlen menekültet sem. Ezért „látok esélyt arra, hogy a nem nagyon távo­li jövőben eljutunk a menekültek szolidáris elosztásáig, ha kitartóan dolgozunk, és figyelembe vesszük valamennyi tagország egyéni adott­ságait és eltérő gazdasági erejét” - mondta a kereszténydemokrata (CDU) politikus. Valószínűleg jobban ki lehet alakítani egy elosztási mecha­nizmust, ha „a menekült- és a migrációs politika minden továb­bi eleme stabil”, vagyis ha ered­ményes a menekülésre késztető okok megszüntetéséért folytatott küzdelem, hatékony az uniós külső határok védelme, az EU fejlesztési partnerségi kapcsola­tot alakít ki Afrikával, és sikerül messzemenően felszámolni az embercsempészetet. Ebben az esetben „eloszlik a bizalmatlanság a rendezett, legális migrációval szemben”. De „legké­sőbb ekkor meg kell követelni a belső szolidaritást az Európai Unió­ban”, mert ha a migráció ügyében nincs szolidaritás, akkor más terü­leteken sem lesz, ez pedig „keserű” következményekkel járna a tagor­szágok közötti összetartást illetően - mondta a német kancellár. Arra a felvetésre, hogy vannak eltérések Magyarország és Szlová­kia álláspontja között, azt mond­ta: „Valóban látok árnyalatokat és eltéréseket a visegrádi országok­nál, főleg Szlovákia, de Csehor­szág is rugalmasabb, ezért észsze­rű minden kormánnyal külön tárgyalni.” Az észak-afrikai Líbiából a Földközi-tengeren át Olaszor­szágba vezető migrációs útvonal ügyéről elmondta, hogy a megol­dás „alapmintája” az EU-Törökor­­szág menekültügyi megállapodás, amelyet azonban nem lehet egy az egyben a líbiai helyzetre alkalmaz­ni, mert gyenge a helyi kormány. Ezért törekedni kell megerősíté­sére, és a parti őrség fejlesztése révén arra, hogy meg tudja véde­ni tengeri határát, és gondoskod­ni kell arról, hogy a nemzetközi segélyszervezetek közreműködésé­vel javuljon a menekülttáborokban élők helyzete. Természetesen a legjobb az lenne, ha az emberek nem is indulnának el Líbia felé a Szaharán keresztül, ezért együtt kell működ­ni az olyan tranzitországokkal mint Niger, és a Szahara túlsó oldalán fekvő származási országokkal. Az ugyanis biztos, hogy csökkenteni kell az életszínvonal-beli különbsé­geket, különben „érthető módon” mindig lesznek zavargások és menekülthullámok - mondta Angela Merkel a migráció mellett egy sor más témára is kitekintő terjedelmes interjúban. Körvonalazódik a megállapodás a rugalmas kvótarendszerről Kompromisszum körvonalazódik az EU-s tagállamok között a menekültek elosztásáról, a formálódó megoldáshoz nagymértékben hozzájárultak a visegrádi négyek a rugalmas szolidaritás fogalmának bevezetésével - írta a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című vasárnapi német lap. A lap szerint a menekültek kvóták szerinti elosztása miatt az Euró­pai Bíróságon folytatott perrel kapcsolatban nem indul Magyarország és Lengyelország ellen úgynevezett jogállamisági eljárás. Ennek egyik oka az, hogy a brit uniós tagság megszüntetésének (Brexit) folya­matában senki sem akar újabb megosztottságot az EU-ban, mert az csak Londont erősítené, és gyengítené Brüsszelt. A kvótaper révén azért sem indul az uniós alapszerződés 7. cikkelyében rögzített eljárás, mert az utóbbi 12 hónapban intenzív tárgyalásokat folytattak egy új modellről, és ebben az egyik felperes, Szlovákia igen konstruktív szerepet tölt be. A tárgyalásokon magyar diplomaták is részt vesznek. Az új terv még nem készült el, de több eleme már kibontakozott - írta a FAS, a tárgyalások menetét ismerő forrásokra hivatkozva. A cikk szerint a sebtében kidolgozott kvótarendszer helyett egy „rugalmasabb” elosztási mechanizmust kell kidolgozni, és ehhez a visegrádi négyek döntő lökést adtak a rugalmas szolidaritás fogalmá­val, amely szerint lehetővé kell tenni, hogy a tagországok saját dönté­sük alapján, tapasztalataiknak és teljesítőképességüknek megfelelően egyéni, speciális formában fejezhessék ki szolidaritásukat. (MTI) De Maiziere: Egységesíteni kell a menedékkérők ellátását az EU-ban Egy új, egységes európai uniós menekült­­ügyi rendszer részeként ki kell egyenlíteni a tagállamok közötti különbségeket a menedék­kérők ellátásában, mert az EU-s összevetésben magas németországi támogatások hozzájárul­nak a menedékkérőket az országba vonzó „szívó hatáshoz” - mondta a német belügyminiszter egy hétvégi lapinterjúban. A legtöbb menedékkérő „Németországban akar élni”, mert a német eljárási és befogadási felté­telek európai összevetésben „nagyvonalúak”, a menedékkérők juttatásai pedig igen magasak. „Ez is része a Németországba szívó hatás­nak” - mondta politikus. Ezen a helyzeten az egységesítés erősítésével kell változtatni. Németországban a megélhetési költségek magasabbak, mint például Romániá­ban, ezért ki lehetne dolgozni egy kiegyenlítési mechanizmust, amelynek révén nem a konkrét összegeket, hanem a „vásárlóerőt” tekintetbe véve alakul ki nagyobb egység. Változtatni kell a menedékkérők jogvédelmén is - tette hozzá a miniszter, kiemelve, hogy Németországban az elutasított menedékkérőknek a különböző bíró­sági eljárások révén jóval több lehetőségük van kitoloncolásuk hátráltatására, mint más tagál­lamokban. Németországban egy egyedülálló, felnőtt menedékkérő havi 354 euró értékben kap juttatásokat, köztük szállást, ellátást és 135 euró költőpénzt. (MTI)

Next