Magyar Szó, 2017. október (74. évfolyam, 229-254. szám)

2017-10-02 / 229. szám

2017. október 2., hétfő Itali­­a) 3 kitekinto@magyarszo.rs KITEKINTŐ A jövőt magyar nyelven írják Nagyszabású rendezvénysorozattal ünnepelték Kolozsváron az erdélyi reformáció vívmányait rarasz Himárám folyatás az 1. oldalról A templomi rendezvényen mondott beszédében Balog Zoltán, Magyar­­ország emberierőforrás-minisztere arra figyelmeztetett, hogy az ünnep­lőknek, a magyar egyházak képviselőinek együtt kell maradniuk és tovább kell menniük. „Ezt az együttet kell hozzátennünk a reformáció igazához” - fogalmazott a miniszter, aki Arany János A walesi bárdok című balladáját idézve kijelentette: a Református Teológiai Intézetbe átvonuló lelkészek és világiak nem lángsírba mennek dalolva, hanem arra készülnek, hogy együtt munkálják a lelki, szellemi megújulást. Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke a Kolozs­váron született Dávid Ferencre, az unitárius egyház alapítójára emlékeztetett az évfordulón. Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus-lutherá­nus Egyház püspöke az erdélyi hegyek között több mozdony által vontatott csíksomlyói zarándokvonatokkal példázta, hogy az erők összeadására van szükség a cél eléréséhez. A magyarországi református egyház üdvözletét Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, a Király­­hágómelléki Református Egyházkerületét Csűry István püspök, a protestáns egyházak világi vezetőinek az üdvözletét pedig Farkas Em­őd, az unitárius egyház főgondnoka tolmácsolta. MEGTARTANI A MAGYAR KÖZÖSSÉGEKET Nemzeti missziós parancs megkeresni és megtartani a magyar közös­ségeket, a mi küldetésünk, hogy kiharcoljuk, hogy szülőföldjükön boldo­guljanak, magyarul tanulhassanak, magyarként élhessenek - emelte ki az ünnepségen mondott beszédében Orbán Viktor, Magyarország miniszter­­elnöke, majd feltéve a kérdést, hogy van-e bennünk még annyi erő, amit a következő ötszáz év megkövetel, kijelentette: mélyek és erősek azok a gyökerek, amelyek megtartották a magyarságot akkor, amikor Mohács után három részre szakadt az ország, majd „száz éve öt részre szabdaltak bennünket”, megtartottak a kommunista diktatúra idején, illetve az elmúlt évtizedekben is. „Ha ötszáz év történelmének súlya alatt is megálltunk egyenesen, akár a tölgy, akkor meg fogunk állni a következő ötszáz évben is” - szögezte le. A miniszterelnök úgy vélte, öt évszázada a reformáció jelölte ki a magya­roknak is a megmaradás ösvényét, megteremtette a magyar nyelvű irodalmat, és „felépítette a nemzeti ellenállás végvárrendszerét, a protestáns iskolákat”. Megállapította, az egyházak mai üzenetei Európa, a nyugati világ és Magyar­­ország számára: „Maradjatok azoknak, akiknek a Jóisten megteremtett benneteket. Maradjatok meg nemzetbéli, nembéli és hitbéli mivoltotok­ban. Tartsátok meg a rendet, és a rend megtart benneteket. Tartsátok meg a templomot, az iskolát, tartsátok meg magatokat a kereszténységben, és a kereszténység is megtart benneteket.” „Olyan egységes magyar nemzetet építünk, amelynek közösek a céljai, közösek a feladatai, és már közösek a döntései is” - szögezte le, majd közös érdeknek nevezte, hogy olyan legyen a jövő, amelyben a román nemzet és a magyar nemzet viszonya kiegyensúlyozott, és amelyben a magyarok jogait is elismerik. „Közös érdekünk egy olyan jövő, ahol egy iskola bezárása csak rendszerhiba, valamiféle baleset lehet, de nem az élet rendje” - emelte ki, majd így folytatta: „Közös érdekünk egy olyan jövő, ahol nem fordulhat elő, hogy bármely magyar vagy román közösséget megfosztanak attól, hogy a saját nyelvén tanulhasson. Olyan jövő, amelyben a felívelő Magyarország összekapcsolódik a feltörekvő Romániával. Egy olyan jövő, amelyben a visegrádi országok, amelyek az európai gazdaság motorjai, összekapcso­lódnak Romániával.” Orbán Viktor a teológus ifjúsághoz szólva kijelentette: a fogyatkozás és a beszorítottság évei után a növekedés, a gyarapodás, a térnyerés, a felemelt fej és a nemzeti büszkeség korszaka következik nemcsak Magyarországon, hanem az egész Kárpát-medencében, és a protestáns gyülekezetek ebben a munkában a magyar nemzet előretolt helyőrségei. „Az önök feladata lesz, hogy szolgálati helyükön összegyűjtsék családjaikat, és elmondják nekik, hogy a jövőt magyar nyelven írják” - fogalmazott a miniszterelnök MEGÉRI-E MAGYARNAK LENNI? Kató Béla püspök a Protestáns Teológiai Intézet udvarán mondott ünnepi beszédében kijelentette, Orbán Viktor gyakran megkérdi tőle: megéri-e ma Erdélyben magyarnak lenni? „Hogyan lehetne erre igennel válaszolni, ha az egyházi tulajdonban levő iskolaépületek omladoznak, dohosak, és gyengén felszereltek Hogyan lehetne igennel válaszolni, ha apáink örökségét elveszik, és börtönbe is zárnak, ha merjük azt visszakövetelni?” - sorolta a kérdéseket a püspök „Lojális állampolgárai akarunk lenni annak az országnak, amelyben élünk, de a protestáns hitünk miatt sem tudjuk elfogadni másodrangúságunkat” - hangsúlyozta, majd felidézte, hogy a Szász Domokos püspök ital Kolozs­várra költöztetett teológia Erdély „legellenállóbb, legimmunisabb intézmé­nye”, hiszen túlélt három impériumváltást, egyedüli protestáns tanintézetként megmenekült az államosítástól, a kedvező széljárásban pedig úgy gyarapodott, hogy a nehéz időkre is maradtak erőtartalékai. „Immunitását az alapító éleslá­tása, tanárainak felkészültsége, hite és hűsége, de legfőképpen Isten védőkarja biztosította. Ma ezért adunk hálát” - fogalmazott a püspök, aki az intézmény udvarán leleplezte Szász Domokos püspök mellszobrát, Gergely Zoltán szob­rászművész alkotását. Bogárdi Szabó István, a Magyar Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke beszédében felidézte: Szász Domokos testvére, Szász Károly budapesti püspök Kecskemétről költöztette Budapestre a lelkészképzést. Megjegyezte: az erdélyi püspök és a pesti püspök meg tudta osztani a tapasztalatát. Könnyű volt nelük, hiszen testvérek voltak - idézte az egykori megjegyzést. - Ma is könnyű, ha testvérek vagyunk - tette hozzá. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke arra hívta fel a figyelmet köszöntőjében, hogy az erdélyi magyarság a sajátos észjárását is a reformációnak köszönheti. Úgy vélte, Luther Márton tanai jelentősen hozzájárultak az erdélyiség születéséhez. A protestánsok ugyanis újraértelmezték magukat, saját helyüket az akkori világban, újraértelmezték viszonyukat a keresztény hithez, a másik emberhez, és újragondolták céljai­kat és küldetésüket e világon. Mint mondta, a román belpolitika és gyakran a világpolitika függvénye volt az erdélyi magyarság sorsának alakulása, majd hozzátette, a magyarságnak ragaszkodnia kell ahhoz, amit a Romániához csatlakozó Erdély románsága csaknem száz éve megígért neki. A reformáció kolozsvári ünnepségén Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek is felszólalt, és arra figyelmeztetett, hogy nem az elválás évfordulójaként kell a reformáció jubileumát ünnepelni, hiszen a keresztény egyházak ma már az egység útjait keresik. Az érsek hangsúlyozta: német protestáns szerzőtől származik a római katolikus egyház által is magáénak vallott gondolat, hogy „a fő dolgokban legyen egység, egyebekben szabad­ság, és mindenekben szeretet”. A múltat nem tagadhatjuk, de feldolgozzuk, és a jövőbe tekintünk - fogalmazott az érsek. A kolozsvári ünnepségen megnyitották a látogatók előtt az Erdélyi Reformá­tus Múzeumot, amelyben elsősorban a szórványvidékről összegyűjtött, hasz­nálaton kívüli úrvacsorás kelyhek és templomi textíliák tekinthetők meg. MTI - Koszticsák Szilárd Orbán Viktor, Kató Béla és Buzogány Dezső megnyitja a kolozsvári Erdélyi Református Múzeumot Felavatták a szászfenesi református templomot Orbán Viktor szerint Magyarország elég erős ahhoz, hogy felelősséget vállaljon az erdélyi magyarokért is Magyarország ma már lélekben és testben is elég erős ahhoz, hogy megint eljön az idő, és megerősíthetjük ezt a szövetséget” - tette hozzá felelősséget vállaljon az erdélyi magyarokért is - jelentette ki Orbán Orbán Viktor. Viktor, Magyarország miniszterelnöke az erdélyi Szászfenes reform »Nekünk, magyaroknak akkor lesz jövőnk, akkor tudjuk megóvni május templomának vasárnapi avatóünnepségén, közösségünket, épületeinket és szellemi örökségünket, ha összefogunk, akkor lesz jövőnk, ha növeljük az óvodák, iskolák számát, és minden magyar gyer- Orbán Viktor a település református közösségének gyülekezetszerve­­inek számára elérhetővé tesszük a magyar nyelvű oktatást. Akkor lesz jövőnk,­ző, templomépítő munkáját méltatva kijelentette: „ahol van munka, ahol ha megteremtjük annak feltételeit, hogy Önök a szülőföldjükön tudjanak van akarat, tenni akarás és összefogás, ott a segítség sem marad el”, majd boldogulni. Itt élhessenek, itt dolgozzanak, itt alapíthassanak családot, és itt hozzátette, büszke arra, hogy a magyar kormány támogathatta a templom járhassanak a gyülekezetbe. És végül akkor lesz közös jövőnk, ha továbbra befejezését. Megjegyezte: a templomépítéshez nyújtott segítség részben is együtt hozzuk meg a közös döntéseket” - fogalmazott a miniszterelnök, annak is köszönhető, hogy a Kárpát-medence magyarsága 2014-ben már­is kijelentette, Európa nyugati fele nemtörődömségből vagy naivságból együtt dönthetett „egy határokon átnyúló, minden magyar közösségért eltünteti vallási szimbólumait, és hátat fordít saját kultúrájának, észre sem felelősséget vállaló nemzetpolitika” mellett. „Kérem, ne feledjék, jövőre véve, hogy ezzel saját jövőjét dobja el. „A mai templomavatónk túlmutat önmagán. Olyan, mint cseppben a tenger. A magyar ember élni akarásáról tesz tanúbizonyságot” - hangoztatta. A templomavató istentisztelet keresztelővel kezdődött. A gyülekezet legújabb tagját Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyház­­kerület püspöke keresztelte meg. Prédikációjában Kató Béla erdélyi református püspök a bibliai menedékvárosok példáját idézve azt kívánta, hogy legyen a templom menedék „Nekünk, erdélyi magyaroknak az intézményeink jelentik a menedékhelyet, ahol megőrizhetjük anyanyelvünket, kultúránkat” - fogal­mazott a püspök Megjegyezte, úgy építették fel a templomot, hogy mellette bölcsőde és óvoda kap majd helyet Nemcsak a gyülekezet felnőtt tagjai mene­külhetnek a templomba, hanem ide hozhatják gyermekeiket is. A Kolozsvártól nyugatra fekvő, a várossal csaknem összeépült Szászfenes az utóbbi 15 évben megnégyszerezte lakossága számát. A kedvezőbb ingatlanárak miatt tízezrek költöztek a településen felépített tömbháznegyedekbe, így Szász- Orbán Viktor beszédet mond a református templom avatóünnepségén fenes a több mint 30 ezer lakosával ma Románia legnagyobb községe. (MTI) MTI - Koszticsák Szilárd BUDAPEST Lázár Ervin előtt tisztelegtek Lázár Ervin tiszteletére avattak szobrot a Ferencvárosi Mesenap keretében szombaton; a Négyszögletű Kerek Erdő mesélője című, a IX. kerületi Kerekerdő parkban elhelye­zett szoborral az író munkássága előtt tisztelegnek. Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyekért is felelős államtitkára a szobor avatási ünnepségén a mesélés fontosságáról beszélt. Mint mondta, a mese a lélek és a szív mindennapos ápolásáról szól. „Mesél­jenek mindennap a gyerekeiknek, legyen meg ez a nekik szánt idő!” - fogalmazott, kiemelve, hogy mesélni csak úgy tudunk, hogy valóban a gyermekeknek szánjuk ezt az időt, és teljesen jelen vagyunk. Hozzátette: a szobor is alkalmat teremt arra, hogy köré üljenek a kövekre, és meséljenek gyer­mekeiknek a park látogatói. „Az egyik legnagyobb mesé­idnek, meseírónak állítunk maradandó emléket Ferencvá­rosban” - hangsúlyozta, kiemelve: Lázár Ervin olyan tudás birtokában volt, amelyre mindannyian vágyunk, hiszen ő értette az életet, értette és megértette az őt körülvevő világot, meglátta a talmit és az igazat, az értéktelent meg tudta különböztet­ni az értékestől, a jót a rossztól. Bácskai János (Fidesz-KDNP), Ferencváros polgármestere emlékeztetett arra, hogy az íróházaspár Lázár Ervin és Vathy Zsuzsa több évtizedig élt Ferencvárosban. Lázár Ervin művei viccesek, tanítanak minket és szívhez szólóak - mondta, felidézve egy-egy jelenetet A Négyszögletű Kerek Erdő, vala­mint a Berzsián és Dideki című műveiből. A szobor Pintér Attila munkája, akinek alkotótársa Kontur András volt. A mű nem magát az írót ábrázolja, hanem személyiségét és jellemző karakterjegyeit gyúrja össze a mesélők archetípusává. A szobrot Novák Katalin és Bács­kai János mellett Lázár Ervin (1936-2006) Kossuth-díjas író lányai, Lázár Fruzsina és Lázár Zsófia avatták fel. (MTI) MTI - Balogh Zoltán ESZTERGOM Díjat kapott a Duna Televízió Szent István-díjat vett át a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója, Dobos Menyhért szombaton az eszter­gomi Vármúzeum lovagtermében. A Szent István-emlék­­éremmel Ilosvai Gábort, az országos médiatestület tagját tüntették ki, a díjat odaítélő alapítvány létrehozásában szer­zett érdemeiért. A Duna Televíziónak köszönhetően „többet tudunk önma­gunkról, mint 25 évvel ezelőtt”. Az adás összeköti a világ magyarságát, számot ad a velünk történt események­ről, ezzel küldetése pótolhatatlan - mondta az elismerés átadása előtt Farkas Iván, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának alelnöke. A rendezvényen felolvasták Orbán Viktor levelét, amelyben kiemelte, hogy „a Duna Televízió életre hívása az anyaországi és a határon túli magyarság közötti kapcsolat ápolásáért, az összetartozás felelősségé­nek és védelmének megerősítéséért indított kezdeménye­zés gyümölcse, amelynek indíttatása és célja egy a Szent István-díj megalapításával”. Tőkés László püspök szintén levélben köszöntötte a díjazottat. Szavai szerint „a Duna Televízió arra a korszakos feladatra vállalkozott, hogy az Illyés Gyula-i házát a magasból a földre hozza”. Jankovics Marcell, az alapítvány elnöke felidézte, azzal a küldetéssel indult a műsorfolyam, hogy „helyreállítson valamit, ami visszavonhatatlanul sérült, helyrebillentsen egy önmagá­ból kifordult világot”. A 2017-ben XV. alkalommal átadott Szent István-díjat jelké­pező szobor Melocco Miklós alkotása; a királyt ábrázolja, amint a keresztet mindkét kezével magasba emeli nemzete előtt. A díjazottakat minden évben közvélemény-kutatás és internetes szavazás után választja ki az alapítvány kuratóriu­ma. (MTI) POZSONYPÜSPÖKI A kitelepítettekre emlékeztek Az egymást és Európát megvédeni akaró népek között be kell temetni a történelmi békétlenség vermeit, és ezt a kitelepí­tések miatti bocsánatkérés is elősegítheti - mutatott rá Szili Katalin miniszterelnöki megbízott vasárnap Pozsonypüspö­­kin (Podunajské Biskupice), ahol a 70 éve történt kitelepítés alkalmából tartottak megemlékezést. A ma húszezer lakosú, de akkor még csak néhány ezres Pozsonypüspökiről ugyan­is 1947-ben több száz magyart telepítettek Magyarországra. A felvidéki magyarság legnagyobb kulturális-közéleti szer­vezete, a Csemadok szervezte megemlékezésen mintegy kétszázan vettek részt, köztük a még élő kitelepítettek, leszármazottaik, ismert közéleti személyiségek és külön­böző szervezetek képviselői. A rendezvény a helyi Szent Miklós-plébániatemplomban megtartott szentmisével kezdődött, majd a mellette lévő magyar iskola kertjében felállított kopjafánál ünnepi beszédekkel és emlékműsorral zárult. (MTI)

Next