Magyar Szó, 2017. október (74. évfolyam, 229-254. szám)
2017-10-18 / 243. szám
I KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.rstafia RÖVIDEN Bányaomlás Délkelet-Törökországban Omlás következett be tegnap egy magántulajdonban lévő szénbányában a főként kurdok lakta délkelet-törökországi Simaktartományban, hat munkás meghalt, egy megsebesült. Az energiaügyi minisztérium közleménye szerint azon a területen, ahol az incidens történt. 2013-ban a biztonsági kockázatra hivatkozva betiltották a bányászatot, így az ott végzett tevékenység engedély nélkül folyt. 2014. május 13-án a nyugat-törökországi Soma város melletti szénbányában 301 munkás vesztette életét egy robbanásban, majd az azt követő tűzben. A szerencsétlenség miatt Törökország-szerte kormányellenes tüntetések voltak. Az EU húszmilliárd euróval támogatta a klímaváltozás elleni harcot Mintegy húszmilliárd euróval támogatta az Európai Unió tavaly a klímaváltozás elleni küzdelmet a fejlődő országokban - derült ki az uniós tagállami kormányokat tömörítő tanács tegnapi közleményéből. Az EU és tagállamai 2016-ban 20,2 milliárd euróval járultak hozzá a fejlődő országokban az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez, illetve az éghajlatváltozás hatásának mérsékléséhez. Ez az összeg komoly emelkedést jelent a korábbi évekhez képest. Mint a tanács rámutatott: az uniós támogatás jelentősen elősegíti a 2015 végén megkötött párizsi klímaegyezményben kitűzött célok elérését. A szerződés értelmében a fejlett országoknak 2020-ra évente legkevesebb 100 milliárd dollárra kell emelniük a nemzetközi klímapolitikai intézkedésekre fordított összeget. Az egyezményben 195 ország vállalta, hogy 2 Celsius-fok alatt tartja a Föld légkörének felmelegedését az iparosodás előtti szinthez képest. Navalnij jövőre nem lesz elnök Az orosz választási bizottság tegnap megerősítette, hogy Alekszej Navalnij ellenzéki politikus nem indulhat a 2018-as elnökválasztáson. Navanij próbadeje miatt 2028 előtt nem jelöltetheti magát - mondta el Ella Pamfilova, a Központi Váasztási Bizottság elnöke Szocsiban. „Előtte az egész élet, ehhez kellene igazodnia” - tette hozzá a neves jogász egy ifjúsági taálkozón. A korrupció ellen harcoló ellenzéki hónapok óta küzd azért, hogy indulhasson a jövő máciusi elnökválasztáson. A 41 éves politikus az elmúlt időszakban több tucat kampányirodát nyitott, bejárta Oroszországot, és számtalanszor szólította utcára híveit. Navalnij éppen börtönbüntetését tölti, mert ismételten megsértette a gyülekezésre és tüntetések szervezésére vonatkozó orosz törvényeket. Februárban sikkasztás miatt öt év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. A politikus azzal érvel: az alkotmány ennek ellenére lehetővé teszi, hogy jelöltesse magát. Pamfilova, aki 2000-ben első nőként indult az elnökválasztáson, a lehető legteljesebb verseny híve. A polgári jog szakértőjének számító tisztségviselő szerint Navalnij hazudik, amikor azt állítja, hogy az alkotmány engedélyezi indulását. Oroszországban hatévente tartanak elnökválasztást, így Navalnij a legjobb esetben is csak a 2030-as jelöltlistán szerepelhet. Rendőrségi kiképzőközpontra támadtak Afganisztánban Tálibok támadtak meg egy rendőrségi kiképzőközpontot a kelet-afganisztáni Gardízban, Paktia tartomány székhelyén. A támadásban 21 rendőr és 20 civil vesztette életét, és 48 egyenruhás, illetve 110 polgári személy sebesült meg. Egyes hírek szerint Paktia rendőrfőnöke is meghalt. A kormányzóhelyettes hangsúlyozta, hogy az áldozatok száma tovább emelkedhet. A Kabultól 100 kilométerre délre található kiképzőközpontot hat szélsőséges rohamozta meg tegnap reggel. A támadást öngyilkos merénylő vezette fel, aki levegőbe röpítette magát és gépkocsiját. Az afgán különleges erők lezárták a területet, és legalább két szélsőségessel végeztek a tűzpárbajban. A szélsőségesek a szomszédos Gazni tartományban is lecsaptak. Andar körzet központja ellen mintegy 300 tálib indított támadást. A felkelők két ellenőrzőpontot is célba vettek. Az összecsapásoknak 25 rendőr és öt civil esett áldozatul, és tíz tiszt sebesült meg. A nyugati Farah és a keleti Vardak tartományban is voltak villongások, itt a biztonsági erők hét tagja vesztette életét. (Forrás: MTI/dpa/NTV/APA/ Reuters/AFP/EFE/Hszinhua/ANSA) Több ezren tiltakoztak tegnap Katalóniaszerte amiatt, hogy a spanyol központi büntetőbíróság elrendelte két katalán szakadár vezető vizsgálati őrizetbe vételét, akiket zendüléssel gyanúsítanak. A tiltakozó akciót a Katalán Nemzetgyűlés (ANC) és az Omnium Cultural nevű civil politikai szervezetek hirdették meg vezetőik fogva tartása miatt. Arra kérték a katalánokat, hogy délben fejezzék be a munkát, és tiltakozzanak a munkahelyük előtt. A kezdeményezéshez a katalán kormány is csatlakozott, amelynek tagjai a barcelonai kormányépület előtt vonultak fel Ada Colau helyi polgármesterrel, és civilek támogató tömegével együtt. „A jogok és szabadság védelmében” feliratú transzparenst tartottak a magasba, elénekelték a katalán himnuszt és „függetlenséget, szabadságot” skandáltak. Jordi Turull katalán kormányszóvivő „a demokrácia szégyenének” nevezte a büntetőbíróság döntését. Szerinte ilyet még a Francodiktatúra idején sem tett a bíróság. Mint tegnapi sajtótájékoztatóján mondta, a két civil szervezeti vezető ártatlan, a bíróság pedig inkompetens. A katalán kormány támogat minden megmozdulást, amely „a két Jordi” - ahogy a sajtó nevezi őket - melletti kiállás jegyében szerveződik - jelentette KATALÁN NÉPSZAVAZÁS Ezrek tüntettek a két Jordi támogatásául A két Jordi, azaz Jordi Sanchez és Jordi Cuixart üdvözli az őket támogatókat a madridi bíróságra érkezvén. Akkor nyilván még nem sejtették, hogy innen az őrizetesek cellájába vezet az útjuk ki, felszólítva a tüntetések békés jellegének megtartására. A politikus kitért arra, hogy ők párbeszédet ajánlottak a spanyol kormánynak, amely azonban „nagyobb elnyomással” válaszol. A katalán kormány továbbra is fenntartja a párbeszédre vonatkozó ajánlatát, és ezt az irányt követik majd abban a levélben is, amelyet csütörtökig fog a katalán elnök elküldeni a spanyol miniszterelnöknek - mondta a kormányszóvivő. Turull korábban egy rádióinterjúban politikai foglyoknak nevezte a civil szervezeti vezetőket, erre azonban Juan Ignacio Zoido spanyol belügyminiszter úgy reagált: Spanyolországban senki sem azért kerül börtönbe ahogy gondolkodik, hanem, mert megsérti a törvényt. A civil szervezetek további tiltakozó akciókat hirdettek a vezetőik melletti kiállás jegyében. Jordi Sánchez, a Katalán Nemzetgyűlés (ANC) elnöke, valamint Jordi Cuixart, az Omnium Cultural nevű tu civil politikai szervezet vezetője hétfőn tett vallomást a madridi bíróságon, ahonnan azonban már nem távozhattak szabadon. A bíró az elrejtőzés, a bizonyítékok eltüntetése és a bűnismétlés veszélye miatt döntött fogva tartásuk mellett. A két férfit a katalán kormány gazdasági tanácsosának barcelonai hivatalánál történt, szeptember 20-tól másnap kora reggelig tartó tüntetés miatt gyanúsítják zendüléssel, mint a megmozdulás főszervezőit és koordinálóit. Az épületben házkutatást tartott spanyol csendőrök órákig nem tudták elhagyni az ingatlant a tiltakozó tömegtől, amely annyira megrongálta az autóikat, hogy el kellett szállíttatni a helyszínről. (Forrás: MTI/EFE) Az iraki erők tegnap bejelentették, hogy visszavették a kurdoktól a jazidik fellegvárát, a Moszultól mintegy 100 kilométerre nyugatra fekvő Szindzsárt. Az Irak északnyugati részén fekvő várost harc nélkül sikerült visszafoglalniuk a kormányerőkkel szövetséges milíciáknak, miután a pesmergák hajnalban kivonultak. Helyi lakosok arról számoltak be, hogy a Ninive tartománybeli településre egy iraki jazidi fegyveres csoport vonult be Bagdad tudtával. A Lales nevű jazidi alakulat a Népi Mobilizációs Erők nevű fegyveres csoporttal szövetséges, amely főként irániak által kiképzett síita harcosokból áll, de találhatók köztük szunniták, keresztények és jazidik is. A csoport hivatalosan Haider al-Abádi miniszterelnöknek van alárendelve. Tegnap Aszim Dzsihád iraki olajipari miniszter az Anadolu török állami hírügynökségnek elmondta, hogy az összes olajmező az iraki kormány ellenőrzése alá került Kirkuk tartományban. A kormányerők ellenőrzésük alá vontak két határellenőrző pontot az iráni határon a kurd autonóm régióhoz tartozó Szuleimáníja tartományban. A hadsereg semmiféle ellenállással nem szembesült a pesmergák részéről. E határátkelőket korábban Irán lezárta, Bagdaddal egyetértésben. A kurd fegyveresek elhagyták állásaikat a Szuleimáníjával délen határos kormányzóságban, Dijálában is. Az iraki haderő Haider al-Abádi miniszterelnök parancsára előző nap offenzívát indított a vitatott hovatartozású Kirkuk tartományban. A kormányfő utasította a hadsereget, hogy foglalja vissza a pesmergák által az Iszlám Állam dzsihadista szervezettől megszerzett területeket. Bár néhol összecsapások is voltak, a kurd harcosok több helyen inkább visszavonultak, látván a túlerőben lévő katonaság előrenyomulását. Habár az olajban gazdag Kirkuk tartomány nem része az iraki autonóm Kurdisztánnak, ott is megtartották a szeptember 25-ei kurd függetlenségi népszavazást, amelyen a választópolgárok többsége az elszakadásra voksolt. Az iraki kormány válaszul számos gazdasági és jogi intézkedést hozott, hogy elszigetelje a kurd területeket. (Forrás: MTI/AFP/Reuters/ AP/Hszinhua/TASZSZ) KURD FÜGGETLENSÉG Az iraki erők visszavették a kurdoktól a jazidik fellegvárát ■9 SZÍRIAI VÁLSÁG Visszafoglalták Rakkát Az Egyesült Államok által a dzsihadisták még ellenőrzésük alatt támogatott Szíriai milíciák teljesen tartottak A stadionban is befejeződvisszafoglalták Rakkát az Iszlámek a harcok, az épületet és a sport- Állam dzsihadista szervezettől pálya talaját azonban egyelőre nem - közölte tegnap az Emberi Jogok Szíria Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű londoni székhelyű civil aktivistaszervezet, majd ezt megerősítette a milíciaszövetség egyik szóvivője is. A kurd és arab milíciák alkotta Szíriai Demokratikus Erők (SZDE) - amelyet az amerikai vezetésű nemzetközi koalíció támogat - június óta támadják a dzsihadistákat a kelet-szíriai Rakkában. A milicisták egyik szóvivője közölte, hogy néhány órán belül az utolsó talpalatnyi területet is elfoglalják az IA-tól. Hírügynökségek nem sokkal korábban jelentették, hogy az SZDE legnagyobb tagmilíciája, a kurd Népvédelmi Egységek (YPG) kitűzte zászlaját a rakkai stadion felett, amely a városban egyike volt azon kevés létesítménynek, amelyet tudtak megtisztítani az aknáktól. A dzsihadisták másik, sokáig tartott bástyája a kórház volt a városban. Már csak szórványosan hallhatók lövések Rakkában, miközben az SZDE harcosai ünnepelnek az utcákon. As-Sark Al-Auszat című pánarab napilap arról számolt be internetes felületén, hogy az LA oldalán Rakkában harcoló külföldi zsoldosok megadták magukat. Az SZDE vasárnap közölte, hogy az IÁ-val kötött megállapodással összhangban 275 szíriai dzsihadista távozott a városból, és az LÁ csupán több mint háromszáz, javarészt külföldi fegyverese maradt Rakkában. Később azonban kiderült, hogy a várost elhagyó szíriai dzsihadisták közé külföldi zsoldosok is keveredtek A dzsihadisták által 2014-ben elfoglalt Rakka visszafoglalása mérföldkő lesz a dzsihadista szervezet által kikiáltott kalifátus felszámolásának folyamatában. Az Iszlám Állam iraki fellegvárából, Moszulból már kisöpörték a szervezetet. WASHINGTONNAK NINCS TERVE A Trump-kormányzatnak nincs kidolgozott stratégiája Szíriára vonatkozóan, nem döntött még arról sem, hogy mi legyen Rakka felszabadítása után - jelentette az amerikai NBC hírtelevízió. Az amerikai hírtévé forrásainak közlései szerint a kormány még nem dolgozott ki egy Szíriára vonatkozó kiterjedtebb stratégiát, különösképpen arra, hogy Szíria keleti részeit teljesen megtisztítsák az IÁ fegyvereseitől. Arra sincs terv, hogy ha sikerül is győzelmet aratni a dzsihadista szervezet felett, hogyan akadályozzák meg Damaszkuszt, vagy éppen a Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimjét támogató Iránt befolyásuk kiterjesztésében ezekben a térségekben. A Trump-kormányban sok keményvonalas politikus ragaszkodik Aszad eltávolításához, köztük Nikki Haley, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete. Ennek ellenére akadnak olyanok is, akik azon a véleményen vannak, hogy „Aszad az egyetlen tényező, amely megakadályozza, hogy Szíria egy, a térséget elnyelő fekete lyukká változzon”. Katonai és diplomáciai tanácsadók is egyöntetűen azt javasolják, hogy Washington tegyen lépéseket a Törökországgal egyre feszültebbé váló viszony enyhítésére. A hírtelevízió közlése szerint az Ankarával fenntartott kapcsolatok romlása jelentősen megnehezítheti a hat éve háború sújtotta közel-keleti ország stabilizálását, különösen Irán és Oroszország fokozatosan növekvő befolyása tekintetében. (Forrás: MTI/Reuters/AP/AFP NBC/TASZSZ) Az SZDE harcosai ünnepelnek az utcákon The Independent Reuters 2017. október 18., szerda mmsmsmmmmmmmmmm&íímmmtm&íK