Magyar Szó, 2017. október (74. évfolyam, 229-254. szám)

2017-10-18 / 243. szám

I KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.rs­­tafia RÖVIDEN Bányaomlás Dé­l­ke­l­et-Tö­rö­ko­rszá­g­ba­n Omlás következett be tegnap egy magántulajdonban lévő szén­bányában a főként kurdok lakta délkelet-törökországi Simak­­tartományban, hat munkás meghalt, egy megsebesült. Az energiaügyi minisztérium közleménye szerint azon a terüle­ten, ahol az incidens történt. 2013-ban a biztonsági kockázatra hivatkozva betiltották a bányászatot, így az ott végzett tevékeny­ség engedély nélkül folyt. 2014. május 13-án a nyugat-törökországi Soma város mellet­ti szénbányában 301 munkás vesztette életét egy robbanásban, majd az azt követő tűzben. A szerencsétlenség miatt Törökor­­szág-szerte kormányellenes tüntetések voltak. Az EU húszmilliárd euróval támogatta a klímaváltozás elleni harcot Mintegy húszmilliárd euróval támogatta az Európai Unió tavaly a klímaváltozás elleni küzdelmet a fejlődő országokban - derült ki az uniós tagállami kormányokat tömörítő tanács tegnapi közleményéből. Az EU és tagállamai 2016-ban 20,2 milliárd euróval járultak hozzá a fejlődő országokban az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez, illetve az éghajlatváltozás hatá­sának mérsékléséhez. Ez az összeg komoly emelkedést jelent a korábbi évekhez képest. Mint a tanács rámutatott: az uniós támogatás jelentősen elősegíti a 2015 végén megkötött párizsi klímaegyezményben kitűzött célok elérését. A szerződés értelmében a fejlett országoknak 2020-ra évente legkevesebb 100 milliárd dollárra kell emelniük a nemzetközi klímapolitikai intézkedésekre fordított összeget. Az egyez­ményben 195 ország vállalta, hogy 2 Celsius-fok alatt tartja a Föld légkörének felmelegedését az iparosodás előtti szinthez képest. Navalnij jövőre nem lesz elnök Az orosz választási bizottság tegnap megerősítette, hogy Alekszej Navalnij ellenzéki politikus nem indulhat a 2018-as elnökválasz­­táson. Navanij próbadeje miatt 2028 előtt nem jelöltetheti magát - mondta el Ella Pamfilova, a Központi Váasztási Bizottság elnöke Szocsiban. „Előtte az egész élet, ehhez kellene igazodnia” - tette hozzá a neves jogász egy ifjúsági taálkozón. A korrupció ellen harcoló ellenzéki hónapok óta küzd azért, hogy indulhasson a jövő máciusi elnökválasztáson. A 41 éves politikus az elmúlt időszakban több tucat kampányirodát nyitott, bejárta Oroszországot, és számtalanszor szólította utcára híveit. Navalnij éppen börtönbüntetését tölti, mert ismételten megsér­tette a gyülekezésre és tüntetések szervezésére vonatkozó orosz törvényeket. Februárban sikkasztás miatt öt év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. A politikus azzal érvel: az alkotmány ennek ellenére lehetővé teszi, hogy jelöltesse magát. Pamfilova, aki 2000-ben első nőként indult az elnökválasztáson, a lehető legteljesebb verseny híve. A polgári jog szakértőjének számító tisztségviselő szerint Navalnij hazudik, amikor azt állít­ja, hogy az alkotmány engedélyezi indulását. Oroszországban hatévente tartanak elnökválasztást, így Naval­nij a legjobb esetben is csak a 2030-as jelöltlistán szerepelhet. Rendőrségi kiképzőközpontra támadtak Afganisztánban Tálibok támadtak meg egy rendőrségi kiképzőközpontot a kelet-afganisztáni Gardízban, Paktia tartomány székhelyén. A támadásban 21 rendőr és 20 civil vesztette életét, és 48 egyenru­hás, illetve 110 polgári személy sebesült meg. Egyes hírek szerint Paktia rendőrfőnöke is meghalt. A kormányzóhelyettes hangsú­lyozta, hogy az áldozatok száma tovább emelkedhet. A Kabultól 100 kilométerre délre található kiképző­­központot hat szélsőséges rohamozta meg tegnap reggel. A támadást öngyilkos merénylő vezette fel, aki levegőbe röpítette magát és gépkocsiját. Az afgán különleges erők lezárták a területet, és legalább két szél­sőségessel végeztek a tűzpárbajban. A szélsőségesek a szomszédos Gazni tartományban is lecsaptak. Andar körzet központja ellen mintegy 300 tálib indí­tott támadást. A felkelők két ellenőrzőpontot is célba vettek. Az összecsapásoknak 25 rendőr és öt civil esett áldozatul, és tíz tiszt sebesült meg. A nyugati Farah és a keleti Vardak tartományban is voltak villongások, itt a biztonsági erők hét tagja vesztette életét. (Forrás: MTI/dpa/NTV/APA/ Reuters/AFP/EFE/Hszinhua/ANSA) Több ezren tiltakoztak tegnap Katalónia­­szerte amiatt, hogy a spanyol központi bünte­tőbíróság elrendelte két katalán szakadár veze­tő vizsgálati őrizetbe vételét, akiket zendüléssel gyanúsítanak. A tiltakozó akciót a Katalán Nemzetgyűlés (ANC) és az Omnium Cultural nevű civil poli­tikai szervezetek hirdették meg vezetőik fogva tartása miatt. Arra kérték a katalánokat, hogy délben fejezzék be a munkát, és tiltakozzanak a munkahelyük előtt. A kezdeményezéshez a katalán kormány is csatlakozott, amelynek tagjai a barcelonai kormányépület előtt vonultak fel Ada Colau helyi polgármesterrel, és civilek támogató tömegével együtt. „A jogok és szabadság védelmében”­­ feliratú transzparenst tartottak a magasba, eléne­kelték a katalán himnuszt és „függetlenséget, szabadságot” skandáltak. Jordi Turull katalán kormányszóvivő „a demokrácia szégyenének” nevezte a büntető­­bíróság döntését. Szerinte ilyet még a Franco­­diktatúra idején sem tett a bíróság. Mint tegnapi sajtótájékoztatóján mondta, a két civil szervezeti vezető ártatlan, a bíró­ság pedig inkompetens. A katalán kormány támogat minden megmozdulást, amely „a két Jordi” - ahogy a sajtó nevezi őket - mellet­ti kiállás jegyében szerveződik - jelentette KATALÁN NÉPSZAVAZÁS Ezrek tüntettek a két Jordi támogatásául A két Jordi, azaz Jordi Sanchez és Jordi Cuixart üdvözli az őket támogatókat a madridi bíróságra érkezvén. Akkor nyilván még nem sejtették, hogy innen az őrizetesek cellájába vezet az útjuk ki, felszólítva a tüntetések békés jellegének megtartására. A politikus kitért arra, hogy ők párbeszédet ajánlottak a spanyol kormánynak, amely azon­ban „nagyobb elnyomással” válaszol. A katalán kormány továbbra is fenntartja a párbeszédre vonatkozó ajánlatát, és ezt az irányt követik majd abban a levélben is, amelyet csütörtökig fog a katalán elnök elküldeni a spanyol miniszterel­nöknek - mondta a kormányszóvivő. Turull korábban egy rádióinterjúban politi­kai foglyoknak nevezte a civil szervezeti vezető­ket, erre azonban Juan Ignacio Zoido spanyol belügyminiszter úgy reagált: Spanyolországban senki sem azért kerül börtönbe ahogy gondol­kodik, hanem, mert megsérti a törvényt. A civil szervezetek további tilta­kozó akciókat hirdettek a vezetőik melletti kiállás jegyében. Jordi Sánchez, a Katalán Nemzet­­gyűlés (ANC) elnöke, valamint Jordi Cuixart, az Omnium Cultural nevű tu civil politikai szervezet vezető­je hétfőn tett vallomást a madridi bíróságon, ahonnan azonban már nem távozhattak szabadon. A bíró az elrejtőzés, a bizonyítékok eltünte­tése és a bűnismétlés veszélye miatt döntött fogva tartásuk mellett. A két férfit a katalán kormány gazda­sági tanácsosának barcelonai hivatalánál történt, szeptember 20-tól másnap kora reggelig tartó tüntetés miatt gyanúsítják zendüléssel, mint a megmozdulás főszer­vezőit és koordinálóit. Az épületben házkutatást tartott spanyol csendőrök órákig nem tudták elhagyni az ingatlant a tiltakozó tömegtől, amely annyira megrongálta az autóikat, hogy el kellett szállít­tatni a helyszínről. (Forrás: MTI/EFE) Az iraki erők tegnap bejelentet­ték, hogy visszavették a kurdoktól a jazidik fellegvárát, a Moszultól mint­egy 100 kilométerre nyugatra fekvő Szindzsárt. Az Irak északnyugati részén fekvő várost harc nélkül sike­rült visszafoglalniuk a kormányerők­kel szövetséges milíciáknak, miután a pesmergák hajnalban kivonultak. Helyi lakosok arról számoltak be, hogy a Ninive tartománybeli telepü­lésre egy iraki jazidi fegyveres csoport vonult be Bagdad tudtával. A Lales nevű jazidi alakulat a Népi Mobili­­zációs Erők nevű fegyveres csoport­tal szövetséges, amely főként iráni­ak által kiképzett síita harcosokból áll, de találhatók köztük szunniták, keresztények és jazidik is. A csoport hivatalosan Haider al-Abádi minisz­terelnöknek van alárendelve. Tegnap Aszim Dzsihád iraki olaj­ipari miniszter az Anadolu török álla­mi hírügynökségnek elmondta, hogy az összes olajmező az iraki kormány ellenőrzése alá került Kirkuk tarto­mányban. A kormányerők ellenőr­zésük alá vontak két határellenőrző pontot az iráni határon a kurd auto­nóm régióhoz tartozó Szuleimáníja tartományban. A hadsereg semmiféle ellenállással nem szembesült a pesmer­gák részéről. E határátkelőket korábban Irán lezárta, Bagdaddal egyetértésben. A kurd fegyveresek elhagyták állása­ikat a Szuleimáníjával délen határos kormányzóságban, Dijálában is. Az iraki haderő Haider al-Abádi miniszterelnök parancsára előző nap offenzívát indított a vitatott hova­­tartozású Kirkuk tartományban. A kormányfő utasította a hadsereget, hogy foglalja vissza a pesmergák által az Iszlám Állam dzsihadista szer­vezettől megszerzett területeket. Bár néhol összecsapások is voltak, a kurd harcosok több helyen inkább visszavonultak, látván a túlerőben lévő katonaság előrenyomulását. Habár az olajban gazdag Kirkuk tartomány nem része az iraki autonóm Kurdisztánnak, ott is megtartották a szeptember 25-ei kurd függetlensé­gi népszavazást, amelyen a választó­­polgárok többsége az elszakadásra voksolt. Az iraki kormány válaszul számos gazdasági és jogi intézkedést hozott, hogy elszigetelje a kurd terü­leteket. (Forrás: MTI/AFP/Reuters/ AP/Hszinhua/TASZSZ) KURD FÜGGETLENSÉG Az iraki erők visszavették a kurdoktól a jazidik fellegvárát ■9 SZÍRIAI VÁLSÁG Visszafoglalták Rakkát Az Egyesült Államok által a dzsihadisták még ellenőrzésük alatt támogatott Szíriai milíciák teljesen tartottak A stadionban is befejeződ­­visszafoglalták Rakkát az Iszlám­­ek a harcok, az épületet és a sport- Állam dzsihadista szervezettől pálya talaját azonban egyelőre nem - közölte tegnap az Emberi Jogok Szíria Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű londoni székhelyű civil aktivis­taszervezet, majd ezt megerősítette a milíciaszövetség egyik szóvivője is. A kurd és arab milíciák alkotta Szíriai Demokratikus Erők (SZDE) - amelyet a­z amerikai vezetésű nemzetközi koalíció támogat - júni­us óta támadják a dzsihadistákat a kelet-szíriai Rakkában. A milicisták egyik szóvivője közölte, hogy néhány órán belül az utolsó talpalatnyi terü­letet is elfoglalják az IA-tól. Hírügynökségek nem sokkal korábban jelentették, hogy az SZDE legnagyobb tagmilíciája, a kurd Népvédelmi Egységek (YPG) kitűzte zászlaját a rakkai stadion felett, amely a városban egyike volt azon kevés létesítménynek, amelyet tudtak megtisztítani az aknáktól. A dzsihadisták másik, sokáig tartott bástyája a kórház volt a városban. Már csak szórványosan hallha­tók lövések Rakkában, miközben az SZDE harcosai ünnepelnek az utcákon. As-Sark Al-Auszat című pán­­arab napilap arról számolt be inter­netes felületén, hogy az LA oldalán Rakkában harcoló külföldi zsoldo­sok megadták magukat. Az SZDE vasárnap közölte, hogy az IÁ-val kötött megállapodással összhang­ban 275 szíriai dzsihadista távozott a városból, és az LÁ csupán több mint háromszáz, javarészt külföldi fegyve­rese maradt Rakkában. Később azon­ban kiderült, hogy a várost elhagyó szíriai dzsihadisták közé külföldi zsoldosok is keveredtek A dzsihadisták által 2014-ben elfoglalt Rakka visszafoglalása mérföldkő lesz a dzsihadista szer­vezet által kikiáltott kalifátus felszá­molásának folyamatában. Az Iszlám Állam iraki fellegvárából, Moszulból már kisöpörték a szervezetet. WASHINGTONNAK NINCS TERVE A Trump-kormányzatnak nincs kidolgozott stratégiája Szíriára vonat­kozóan, nem döntött még arról sem, hogy mi legyen Rakka felszabadítása után - jelentette az amerikai NBC hírtelevízió. Az amerikai hírtévé forrásainak közlései szerint a kormány még nem dolgozott ki egy Szíriára vonatkozó kiterjedtebb stratégiát, különöskép­pen arra, hogy Szíria keleti részeit teljesen megtisztítsák az IÁ fegy­vereseitől. Arra sincs terv, hogy ha sikerül is győzelmet aratni a dzsi­hadista szervezet felett, hogyan akadályozzák meg Damaszkuszt, vagy éppen a Bassár el-Aszad szíri­ai elnök rezsimjét támogató Iránt befolyásuk kiterjesztésében ezekben a térségekben. A Trump-kormányban sok keményvonalas politikus ragaszko­dik Aszad eltávolításához, köztük Nikki Haley, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete. Ennek ellené­re akadnak olyanok is, akik azon a véleményen vannak, hogy „Aszad az egyetlen tényező, amely megaka­dályozza, hogy Szíria egy, a térséget elnyelő fekete lyukká változzon”. Katonai és diplomáciai tanács­­adók is egyöntetűen azt javasolják, hogy Washington tegyen lépéseket a Törökországgal egyre feszültebbé váló viszony enyhítésére. A hírtele­vízió közlése szerint az Ankarával fenntartott kapcsolatok romlása jelentősen megnehezítheti a hat éve háború sújtotta közel-keleti ország stabilizálását, különösen Irán és Oroszország fokozatosan növekvő befolyása tekintetében. (Forrás: MTI/Reuters/AP/AFP NBC/TASZSZ) Az SZDE harcosai ünnepelnek az utcákon The Independent Reuters 2017. október 18., szerda mmsmsmmmmmmmmmm&íímmmtm&íK

Next