Magyar Szó, 2018. március (75. évfolyam, 48-74. szám)
2018-03-10 / 56. szám
2018. március 10- 11. szombat-vasárnap Nagy méretű, tekintélyes szoborról van szó A Mátyás királyról készült alkotás 2,20 méter magas lesz A szabadkai városi képviselő-testület múlt heti, pénteki rendkívüli ülésén szavazattöbbséggel elfogadta azt a kezdeményezést, hogy Mátyás király emlékére szobrot helyezzenek el a róla elnevezett utcában. Ez Szabadka városközpontjának egyik legattraktívabb utcája, amely nagy népszerűségnek örvend a turisták körében is. A felállításra kerülő Mátyás király szobrot Franjo Mackovic szobrászművész készítette bronzból. A szoborállítás kapcsán Silling Léda, a Községközi Műemlékvédelmi Intézet igazgatója azt hangsúlyozta, hogy több szempontot kell figyelembe venni. - Eléggé nagy méretű, tekintélyes szoborról van szó, mint amilyen Mátyás király is volt. A műemlékvédelmi intézet feltételei szerint a talapzata maximum fél méter magas lehet. Maga a szobor megközelítőleg 2,20 métert tesz ki. Az átadása, felavatása március végén, április elején várható. Egy szoborállításnál sok mindent figyelembe kell venni, például hova lehet elhelyezni, hogy stabil legyen és persze a védelmére is gondolni kell, mert sajnos többször előfordult már Szabadkán szoborrongálás. Különösen a bronz, a fémalkotások esetében kell elővigyázatosnak lenni, mert könnyen a tolvajok célpontjává is válhatnak. Mivel városközpontról, azaz védett részről van szó, arra is ügyelni kell, hogy olyan helyre kerüljön, ahol nem takar el valami mást, és nem vonja el a figyelmet. Az intézet hatásköréhez tulajdonképpen a feltételek felmérése, a jóváhagyásuk és a felügyelet tartozik. Ez esetben is ugyanúgy, mint például a homlokzat-, vagy épületfelújításoknál. A munkatársaink rendszeresen kijárnak ellenőrizni, hogy minden a feltételeknek megfelelően zajlik-e - mondta Silling Léda. Maja Rakocevic Cvijanov szobrászművész, konzervátor, a Községközi Műemlékvédelmi Intézet szakmunkatársának elmondása szerint egyáltalán nem mindegy, hogy hova kerül felállításra egy szobor. Mindenképpen szem előtt kell tartani, hogy az új szobor illeszkedjen az utca miliőjéhez. A javaslattevő kezdetben úgy képzelte el, hogy a szobor az utca közepén álljon. Az intézetnek ez ellen nem lenne kifogása, viszont biztonsági okokból nem engedélyezné a tűzoltóság. Tulajdonképpen, emiatt lett meghozva az a döntés, hogy a Raichle-palota kerítése mellett kapjon helyet, így ide lesz elhelyezve Mátyás király álló bronzszobra, karddal a kezében. Amint a még szükséges engedélyek megérkeznek, elkezdődhetnek a felállítási munkálatok, amelyhez biztosítanunk kell a felügyeletet, mivel helyileg védett részről, úgymond a városmagról van szó - hallottuk Maja Rakocevic Cvijanovtól. „AZ ELŐÍRÁSOKAT BE KELL TARTANI” A szoborállítás bonyolult folyamat, amelynek első lépcsőfokát a szoborállítási bizottság határozata jelenti. Ennek részleteiről Hulló Istvánt, a szoborállítási bizottság elnökét, a Szabadkai Városi Múzeum igazgatóját kérdeztük. - A szobrok, műemlékek emeléséhez, köztéri emlékhelyek kialakításához több szinten kell eleget tenni a feltételeknek. A bizottságunk tulajdonképpen az indítványozást, a javaslatot mérlegeli, és azt vagy elfogadja vagy elveti. Persze felveszi a kapcsolatot a javaslattevővel, esetleg kér plusz magyarázatot, a döntésről pedig értesíti a városi képviselő-testületet, a Községközi Műemlékvédelmi Intézetet, és a javaslattevőt. A többi már nem a bizottság hatásköre. A Mátyás királyszobor esetében a javaslattevő Csákány Lajos volt, a bizottság pedig elfogadta a javaslatát. Csákány Lajos feltüntette azt is, hogy a szoborállítás költségét önerőből oldja meg, ami pluszt jelentett. Javasolta a szobor helyét is, de már annak elfogadása sem tartozik a bizottság hatáskörébe. A szoborállítás lényeges pontja az építési engedély kiadása, hiszen ez minden köztéri szobor állításához szükséges. Amire még mindenképpen szükség van, az a művelődési minisztérium jóváhagyása. Azért kellett sürgősen összehívni a városi képviselő-testületet, mert a művelődési minisztérium bizottsága háromhavonként ül össze, erre pedig hamarosan sor kerül. Szoborállítás esetében bonyolult a procedúra, de véleményem szerint az előírásokat be kell tartani. Ha a köztársasági szintű bizottság jóváhagyja, azaz elfogadja a javaslatot, akkor a város kiadhatja az építkezési engedélyt. Vélhetően a minisztérium is gyorsan reagál a szoborállítás ügyében - fejtette ki Hulló István, és kitért arra, hogy a városi képviselőtestület ülésén elhangzott olyan kritika is, miszerint más esetben egy ilyen ügy akár évekig is eltart. A Mátyás-szobor állítása nem pártpolitikai kérdés, csupán létezik egy folyamat, valamint egy városrendezési terv, ahova egy ilyen szobornak illeszkednie kell. A folyamatot most meggyorsítja az is, hogy a javaslattevő a szoboremelés költségeit magára vállalja. A Szabadkai Városi Múzeum például tavaly tett javaslatot Geréb Klára emléktáblája kapcsán. A bizottság ezt elfogadta, viszont a javaslattevő - aki tulajdonképpen én voltam - nem tudja állni egy szép réztábla költségeit, amit egy ilyen jelentős művész, mint Geréb Klára megérdemel, úgyhogy ez függőben van. Visszatérve a Mátyásszoborra, a szerb-magyar kapcsolatokat tekintve senkinek sem volt ellenvetése. Kevés ország van ebben a régióban, ahol így Mátyás király uralkodását követően, több évszázad után, róla mintázott szobrot lehet állítani. Szerbiában ez lehetséges és ennek szimbolikus értéket is tulajdoníthatunk, az ország befogadókészségét, nyitottságát is jelentheti. A Mátyás-szobor állításának ötlete egyébként nem teljesen új keletű. Annak idején, amikor Modest Dulic volt Szabadka polgármestere, le lett bontva a Szabadegyetem melletti betonváz. A Szabadkai Városi Múzeum, a Községközi Műemlékvédelmi Intézettel karöltve, ekkor azt javasolta, hogy végezzünk ásatásokat, hozzuk a felszínre Szabadka középkori központját, és turistalátványosságként tárjuk a nyilvánosság elé. A javaslathoz tartozott a Mátyás-szobor emelése is. Akkor erre volt lehetőség, de a városvezetés nem reagált, azaz nem fogadta el ezt a javaslatot, és azon a részen egy kis parkot létesített - mondta Hulló István. « L. M. Mathias rex ytusmm Atajtó 13 kult@magyarszo.rs MŰVELŐDÉS Kabók Erika az év újságírója A VMÚE elnöksége életműdíjjal tüntette ki Gyarmati Józsefet, lapunk nyugalmazott munkatársát A Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének elnöksége meghozta az egyesület idei szakmai díjainak odaítélésére vonatkozó döntését, amelynek értelmében az Év Pályakezdő Újságírója díjat Rizsányi Attilának, az Újvidéki Rádió munkatársának ítélte oda a testület, az Év Újságírója díjat a nyomtatott sajtó kategóriájában Kabók Erika, lapunk főszerkesztő-helyettese érdemelte ki, az elektronikus sajtó kategóriájában pedig a fennállásának tízéves jubileumát ünneplő Pannon Rádió szerkesztőségét tüntette ki szakmai díjával a VMÚE elnöksége. A Szórványdíjat idén a fennállásának húszéves jubileumát ünneplő Tordai Újság szerkesztőségének, az Életműdíjat pedig Gyarmati Józsefnek, lapunk nyugalmazott újságírójának és szerkesztőjének, a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete alapító elnökének ítélte oda a testület. A díjak átadására a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete fennállásának tizenöt éves jubileuma alkalmából életre hívott ünnepségen kerül sor, amelyet 2018. március 16-án, pénteken 18 órai kezdettel tartanak meg a Zentai Magyar Kamaraszínházban. ■ M. E. Az élet az elméleti tudás mércéje Áprilisban és májusban PISA-tesztelés Szerbiában is Folytatás az 1. oldalról Így például kiderül, az elolvasott szövegből a diák mennyi információt tud megérteni, hasznosítani. Szerbia azon kevés ország közé tartozik, ahol kisebbségi nyelven is lebonyolítják a PISA-tesztelést, az oktatásban használt 8 kisebbségi nyelv közül csak magyarul szervezik meg a felmérést. A vajdasági magyar oktatás szempontjából azért is érdekes a PISA-vizsgálat, mert nemzetközileg is (tehát pl. a magyarországival is) összehasonlítható az eredmény. Másrészt, nagyon fontos az eredmények kvalitatív elemzése, tehát a számadatokon és a világrangsorban elért helyezésen túl inkább azt kell nézni, hogy az oktatási folyamaton, az iskoláztatási rendszeren kívüli feltételek, körülmények (pl. a szülők iskolai végzettsége, a szociokulturális körülmények, a diák, a tanár motivációja, stb.) hogyan befolyásolják a teszteredményeket, hiszen az oktatáspolitikának, az oktatási stratégiáknak, reformoknak ezekre az adatokra, eredményekre és azok pontos elemzésére kell épülniük - tudtuk meg Vicsek Annamária államtitkártól. a PISA-teszteket kizárólag elektronikus formában lehet kitölteni. Az áprilisban induló teszteléssel kapcsolatos adatok megtekinthetők a http://www. pisa.rs honlapon. Az Újvidéki Vásár aulájában a 23. Art Expo kiállításon ünnepélyesen átadták a Sava Sumanovic képzőművészeti díjat, amelyre a bírálóbizottság - Sava Stepanov elnök, képzőművészeti kritikus, valamint a tagok: dr. Tijana Palkovljevic Bugarski művészettörténész, az újvidéki Matica srpska Galéria igazgatója és Vesna Latinovic, az újvidéki Bel Art Galéria vezetője szerint Igor Antié multimediális művész érdemesült. Ezt a képzőművészeti díjat 1999 óta osztják ki az újvidéki Bel Art, a Zlatnovko galériák, valamint az Újvidéki Vásár és az Art Expo javaslatára. 2007-ben Szombathy Bálint magyar alkotóé lett ez a rangos díj. Mivel a díj az idén 20. alkalommal került átadásra, a Bel Art Galéria muzeológusa és Suncha Lambic Fensier, a galéria muzeológusa az újvidéki vásárban, az Art Expó-n a nagybecskereki Écska Művésztelep Modern Galériája Alapítványának alkotásából rendezett kiállítást, amelyet a művészetszeretők megtekintettek. ■ ra Dávid Csilla Nikola Lovric, az Újvidéki Vásár vezérigazgatója, a díjazott Igor Antic művész és dr. Tijana Palkovljevic Bugarski 3. Magyar Filmdíj-gála Vasárnap este a budapesti Vígszínházban ünnepélyes gálarendezvényen a 4. Magyar Filmhét legjobb alkotói között kiosztják a 3. Magyar Filmdíjat. A Magyar Filmakadémia szervezésében a Magyar Nemzeti Filmalap és az NMHH Médiatanácsa támogatásával február 8-11. között a Corvin moziban megtartott magyar filmmustrán tekinthette meg a közönség a 2017-es év filmterméséből benevezett alkotásokat: öt kategóriában 131 film versenyzett. Ezek közül a Magyar Filmakadémia tagjai titkos szavazással választottak ki 23 kategóriában 55 alkotást, amelyek bekerültek a fináléba. Az akadémiatagok újra összeültek és kategóriánként kiválasztották a legjobbakat, akik és amely alkotások a 3. Magyar Filmdíjra érdemesek. Ezenkívül a nézők is voksoltak kedvencünkre a Filmhét honlapján, s vasárnap este kiderül, hogy kik a győztesek a zsűri és a közönség szavazata alapján. Megtudhatjuk majd, hogy melyik játékfilm, tévéfilm, dokumentumfilm, kisjátékfilm és animációs film lett a kategória győztese, ezenkívül az említett öt műfaji besorolás mellett 16 szakmai kategóriában is kiosztják a győzteseknek a díjat, ezek pedig a következők: rendező, női, férfi főszereplő, női, férfi mellékszereplő, operatőr, forgatókönyv (kisfilmek és tévéfilmek), vágó, zeneszerző, díszlet/látvány/jelmeztervező, smink-, fodrász-, maszk- és hangdíjat adnak majd át. ■ vm. A szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon csütörtökön is a fiatalokról szólt minden, ugyanis kiosztásra kerültek a versengő középiskolások között Az Én utam fotó és esszépályázat díjai. A diákok február 23-ig tudtak jelentkezni alkotásaikkal. Szép számmal érkeztek pályamunkák, összesen 24 pályamű érkezett be, amit az MTTK tanáraiból álló öttagú zsűri bírált el, valamint közönségdíjast is hirdetünk. A későbbiekben ezeket az alkotásokat a kari kiadványunkban publikáljuk, a fotókból pedig kiállítást fogunk szervezni. A kari népszerűsítési kampányunk keretében szerveztük meg a versenyt, amellyel szeretnénk közelebb hozni a középiskolásokat a karunkhoz -tudhattuk meg Zsoldos Búzás Brigittától, a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar Karrierépítő Központjának tagjától. Ám nem csak értékes díjakat osztottak ki a rendezvényen, hiszen az MTTKGrund egy kreatívírás-műhelymunkát is szervezett a középiskolásoknak, amelyet T. Kiss Tamás tartott. - A workshop címe a kreatív írás volt, ami sok mindent takarhat. Kevés volt az időnk, de megpróbáltam belesűríteni szövegalkotást, kommunikációs dolgokat és egy játékot is, amelyben szintén a kommunikációra, a csapatjátékra, valamint a képi és szövegi dolgok összehangolására fektettük a hangsúlyt. A cél az, hogy mindenki, aki szövegírással foglalkozik, egy-két hasznos ötlettel távozhasson, esetleg beinduljon a diákok fantáziája. Esszé kategóriában a zsűri döntése alapján első helyezést ért el Lengyel Sándor, második helyezett lett Ladányi Lili, harmadik helyezett Mecserik Vivien lett. A közönségdíjasok Németh Viktor és Molnár Aliz lettek. Fotó és photoshop kategóriában első helyezést ért el Kasza Ábel, második lett Szarvas Bernadett, és munkájával harmadik helyezést ért el Subotic Barbara. A kategória közönségdíjasa Szerezsa Edina lett. ■ sorsi Az én utam Értékes nyeremények és műhelymunka az MTTKGrund szervezésében