Magyar Szó, 2018. március (75. évfolyam, 48-74. szám)

2018-03-10 / 56. szám

2018. március 10- 11. szombat-vasárnap Nagy méretű, tekintélyes szoborról van szó A Mátyás királyról készült alkotás 2,20 méter magas lesz A szabadkai városi képviselő-testü­let múlt heti, pénteki rendkívüli ülésén szavazattöbbséggel elfogadta azt a kezde­ményezést, hogy Mátyás király emlékére szobrot helyezzenek el a róla elnevezett utcában. Ez Szabadka városközpontjá­nak egyik legattraktívabb utcája, amely nagy népszerűségnek örvend a turisták körében is. A felállításra kerülő Mátyás király szobrot Franjo Mackovic szobrászmű­vész készítette bronzból. A szoborállí­tás kapcsán Silling Léda, a Községközi Műemlékvédelmi Intézet igaz­gatója azt hangsúlyozta, hogy több szempontot kell figyelembe venni. - Eléggé nagy méretű, tekin­télyes szoborról van szó, mint amilyen Mátyás király is volt. A műemlékvédelmi intézet feltételei szerint a talapzata maximum fél méter magas lehet. Maga a szobor megközelítőleg 2,20 métert tesz ki. Az átadása, felavatása márci­us végén, április elején várható. Egy szoborállításnál sok mindent figyelembe kell venni, például hova lehet elhelyezni, hogy stabil legyen és persze a védelmére is gondol­ni kell, mert sajnos többször előfordult már Szabadkán szoborrongálás. Különö­sen a bronz, a fémalkotások esetében kell elővigyázatosnak lenni, mert könnyen a tolvajok célpontjává is válhatnak. Mivel városközpontról, azaz védett részről van szó, arra is ügyelni kell, hogy olyan helyre kerüljön, ahol nem takar el valami mást, és nem vonja el a figyelmet. Az intézet hatásköréhez tulajdonképpen a feltételek felmérése, a jóváhagyásuk és a felügyelet tartozik. Ez esetben is ugyanúgy, mint például a homlokzat-, vagy épületfelújí­tásoknál. A munkatársaink rendszeresen kijárnak ellenőrizni, hogy minden a felté­teleknek megfelelően zajlik-e - mondta Silling Léda. Maja Rakocevic Cvijanov szob­rászművész, konzervátor, a Községközi Műemlékvédelmi Intézet szakmunkatár­sának elmondása szerint egyáltalán nem mindegy, hogy hova kerül felállításra egy szobor.­­ Mindenképpen szem előtt kell tarta­ni, hogy az új szobor illeszkedjen az utca miliőjéhez. A javaslattevő kezdetben úgy képzelte el, hogy a szobor az utca közepén álljon. Az intézetnek ez ellen nem lenne kifogása, viszont biztonsági okokból nem engedélyezné a tűzoltóság. Tulajdonkép­pen, emiatt lett meghozva az a döntés, hogy a Raichle-palota kerítése mellett kapjon helyet, így ide lesz elhelyezve Mátyás király álló bronzszobra, karddal a kezében. Amint a még szükséges engedé­lyek megérkeznek, elkezdődhetnek a felál­lítási munkálatok, amelyhez biztosítanunk kell a felügyeletet, mivel helyileg védett részről, úgymond a városmagról van szó - hallottuk Maja Rakocevic Cvijanovtól. „AZ ELŐÍRÁSOKAT BE KELL TARTANI” A szoborállítás bonyolult folyamat, amelynek első lépcsőfokát a szoborállí­tási bizottság határozata jelenti. Ennek részleteiről Hulló Istvánt, a szoborállí­tási bizottság elnökét, a Szabadkai Városi Múzeum igazgatóját kérdeztük. - A szobrok, műemlékek emeléséhez, köztéri emlékhelyek kialakításához több szinten kell eleget tenni a feltételeknek. A bizottságunk tulajdonképpen az indít­ványozást, a javaslatot mérlegeli, és azt vagy elfogadja vagy elveti. Persze felve­szi a kapcsolatot a javaslattevővel, eset­leg kér plusz magyarázatot, a döntésről pedig értesíti a városi képviselő-testületet, a Községközi Műemlékvédelmi Intéze­tet, és a javaslattevőt. A többi már nem a bizottság hatásköre. A Mátyás király­­szobor esetében a javaslattevő Csákány Lajos volt, a bizottság pedig elfogadta a javaslatát. Csákány Lajos feltüntette azt is, hogy a szoborállítás költségét önerőből oldja meg, ami pluszt jelentett. Javasolta a szobor helyét is, de már annak elfogadá­sa sem tartozik a bizottság hatáskörébe. A szoborállítás lényeges pontja az építési engedély kiadása, hiszen ez minden közté­ri szobor állításához szükséges. Amire még mindenképpen szükség van, az a művelődési minisztérium jóváhagyása. Azért kellett sürgősen összehívni a városi képviselő-testületet, mert a művelődési minisztérium bizottsága háromhavon­­ként ül össze, erre pedig hamarosan sor kerül. Szoborállítás esetében bonyolult a procedúra, de véleményem szerint az előírásokat be kell tartani. Ha a köztár­sasági szintű bizottság jóváhagyja, azaz elfogadja a javaslatot, akkor a város kiad­hatja az építkezési engedélyt. Vélhetően a minisztérium is gyorsan reagál a szobor­állítás ügyében - fejtette ki Hulló István, és kitért arra, hogy a városi képviselő­­testület ülésén elhangzott olyan kritika is, miszerint más esetben egy ilyen ügy akár évekig is eltart.­­ A Mátyás-szobor állítása nem párt­­politikai kérdés, csupán létezik egy folya­mat, valamint egy városrendezési terv, ahova egy ilyen szobornak illeszkednie kell. A folyamatot most meggyorsítja az is, hogy a javaslattevő a szoboremelés költségeit magára vállalja. A Szabadkai Városi Múzeum például tavaly tett javas­latot Geréb Klára emléktáblája kapcsán. A bizottság ezt elfogadta, viszont a javas­­lattevő - aki tulajdonképpen én voltam - nem tudja állni egy szép réztábla költ­ségeit, amit egy ilyen jelentős művész, mint Geréb Klára megérdemel, úgyhogy ez függőben van. Visszatérve a Mátyás­szoborra, a szerb-magyar kapcsolatokat tekintve senkinek sem volt ellenvetése. Kevés ország van ebben a régióban, ahol így Mátyás király uralkodását követően, több évszázad után, róla mintázott szob­rot lehet állítani. Szerbiában ez lehetséges és ennek szimbolikus értéket is tulajdo­níthatunk, az ország befogadókészségét, nyitottságát is jelentheti. A Mátyás-szobor állításának ötlete egyébként nem teljesen új keletű. Annak idején, amikor Modest Dulic volt Szabadka polgármestere, le lett bontva a Szabadegyetem melletti betonváz. A Szabadkai Városi Múzeum, a Községközi Műemlékvédelmi Intézet­tel karöltve, ekkor azt javasolta, hogy végezzünk ásatásokat, hozzuk a felszínre Szabadka középkori központját, és turista­látványosságként tárjuk a nyilvánosság elé. A javaslathoz tartozott a Mátyás-szobor emelése is. Akkor erre volt lehetőség, de a városvezetés nem reagált, azaz nem fogadta el ezt a javaslatot, és azon a részen egy kis parkot létesített - mondta Hulló István. « L. M. Mathias rex ytusmm Atajtó 13 kult@magyarszo.rs MŰVELŐDÉS Kabók Erika az év újságírója A VMÚE elnöksége életműdíjjal tüntette ki Gyarmati Józsefet, lapunk nyugalmazott munkatársát A Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének elnöksége meghozta az egyesület idei szakmai díjainak odaítélésére vonatkozó döntését, amelynek értelmében az Év Pálya­kezdő Újságírója díjat Rizsányi Attilának, az Újvidéki Rádió munka­társának ítélte oda a testület, az Év Újságírója díjat a nyomtatott sajtó kategóriájában Kabók Erika, lapunk főszerkesztő-helyettese érdemelte ki, az elektronikus sajtó kategóriájában pedig a fennállásának tízéves jubileu­mát ünneplő Pannon Rádió szerkesztő­ségét tüntette ki szakmai díjával a VMÚE elnöksége. A Szórványdíjat idén a fennál­lásának húszéves jubileumát ünneplő Tordai Újság szerkesztőségének, az Életműdíjat pedig Gyarmati József­nek, lapunk nyugalmazott újságíró­jának és szerkesztőjének, a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete alapító elnökének ítélte oda a testület. A díjak átadására a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete fennállá­sának tizenöt éves jubileuma alkalmá­ból életre hívott ünnepségen kerül sor, amelyet 2018. március 16-án, pénteken 18 órai kezdettel tartanak meg a Zentai Magyar Kamaraszínházban. ■ M. E. Az élet az elméleti tudás mércéje Áprilisban és májusban PISA-tesztelés Szerbiában is Folytatás az 1. oldalról Így például kiderül, az elolvasott szövegből a diák mennyi információt tud megérteni, hasznosítani.­­ Szerbia azon kevés ország közé tarto­zik, ahol kisebbségi nyelven is lebonyo­lítják a PISA-tesztelést, az oktatásban használt 8 kisebbségi nyelv közül csak magyarul szervezik meg a felmérést. A vajdasági magyar oktatás szem­pontjából azért is érdekes a PISA-vizs­­gálat, mert nemzetközileg is (tehát pl. a magyarországival is) összehasonlítható az eredmény. Másrészt, nagyon fontos az eredmények kvalitatív elemzése, tehát a számadatokon és a világrangsorban elért helyezésen túl inkább azt kell nézni, hogy az oktatási folyamaton, az iskoláztatási rendszeren kívüli feltételek, körülmények (pl. a szülők iskolai végzettsége, a szocio­­kulturális körülmények, a diák, a tanár motivációja, stb.) hogyan befolyásolják a teszteredményeket, hiszen az oktatás­­politikának, az oktatási stratégiáknak, reformoknak ezekre az adatokra, ered­ményekre és azok pontos elemzésére kell épülniük - tudtuk meg Vicsek Annamária államtitkártól. a PISA-teszteket kizárólag elektroni­kus formában lehet kitölteni. Az ápri­lisban induló teszteléssel kapcsolatos adatok megtekinthetők a http://www. pisa.rs honlapon. Az Újvidéki Vásár aulájában a 23. Art Expo kiállításon ünnepélyesen átadták a Sava Sumanovic képzőművészeti díjat, amelyre a bírálóbizottság - Sava Stepanov elnök, képzőművészeti kritikus, valamint a tagok: dr. Tijana Palkovljevic Bugarski művészettörténész, az újvidéki Matica srps­­ka Galéria igazgatója és Vesna Latinovic, az újvidéki Bel Art Galéria vezetője­­ szerint Igor Antié multimediális művész érdeme­sült. Ezt a képzőművészeti díjat 1999 óta osztják ki az újvidéki Bel Art, a Zlatno­vko galériák, valamint az Újvidéki Vásár és az Art Expo javaslatára. 2007-ben Szombathy Bálint magyar alkotóé lett ez a rangos díj. Mivel a díj az idén 20. alkalommal került átadásra, a Bel Art Galéria muze­ológusa és Sunch­a Lambic Fensier, a galéria muzeológusa az újvidéki vásárban, az Art Expó-n a nagybecskereki Écska Művésztelep Modern Galériája Alapítvá­nyának­ alkotásából rendezett kiállítást, amelyet a művészetszeretők megtekin­tettek. ■ r­a Dávid Csilla Nikola Lovric, az Újvidéki Vásár vezérigazgatója, a díjazott Igor Antic művész és dr. Tijana Palkovljevic Bugarski 3. Magyar Filmdíj-gála Vasárnap este a budapesti Vígszínházban ünnepélyes gálaren­dezvényen a 4. Magyar Filmhét legjobb alkotói között kiosztják a 3. Magyar Filmdíjat. A Magyar Filmakadémia szervezésében a Magyar Nemzeti Filmalap és az NMHH Médiatanácsa támo­gatásával február 8-11. között a Corvin moziban megtartott magyar filmmustrán tekinthette meg a közönség a 2017-es év filmterméséből benevezett alkotásokat: öt kategóriában 131 film versenyzett. Ezek közül a Magyar Filmakadémia tagjai titkos szavazással választottak ki 23 kategóriában 5­5 alkotást, amelyek bekerültek a fináléba. Az akadémiatagok újra összeültek és kate­góriánként kiválasztották a legjobbakat, akik és amely alkotások a 3. Magyar Filmdíjra érdemesek. Ezenkívül a nézők is voksoltak kedvencünkre a Filmhét honlapján, s vasárnap este kiderül, hogy kik a győztesek a zsűri és a közönség szavazata alapján. Megtudhatjuk majd, hogy melyik játékfilm, tévéfilm, doku­mentumfilm, kisjátékfilm és animációs film lett a kategória győz­tese, ezenkívül az említett öt műfaji besorolás mellett 16 szakmai kategóriában is kiosztják a győzteseknek a díjat, ezek pedig a következők: rendező, női, férfi főszereplő, női, férfi melléksze­replő, operatőr, forgatókönyv (kisfilmek és tévéfilmek), vágó, zeneszerző, díszlet/látvány/jelmeztervező, smink-, fodrász-, maszk- és hangdíjat adnak majd át. ■ vm. A szabadkai Magyar Tannyelvű Taní­tóképző Karon csütörtökön is a fiatalokról szólt minden, ugyanis kiosztásra kerül­tek a versengő középiskolások között Az Én utam fotó és esszépályázat díjai. A diákok február 23-ig tudtak jelentkezni alkotásaikkal.­­ Szép számmal érkeztek pályamunkák, összesen 24 pályamű érkezett be, amit az MTTK tanáraiból álló öttagú zsűri bírált el, valamint közönségdíjast is hirdetünk. A későbbiekben ezeket az alkotásokat a kari kiadványunkban publikáljuk, a fotókból pedig kiállítást fogunk szervezni. A kari népszerűsítési kampányunk keretében szerveztük meg a versenyt, amellyel szeret­nénk közelebb hozni a középiskolásokat a karunkhoz -tudhattuk meg Zsoldos Búzás Brigittától, a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar Karrierépítő Központjá­nak tagjától. Ám nem csak értékes díjakat osztottak ki a rendezvényen, hiszen az MTTKGrund egy kreatívírás-műhelymunkát is szerve­zett a középiskolásoknak, amelyet T. Kiss Tamás tartott. - A workshop címe a kreatív írás volt, ami sok mindent takarhat. Kevés volt az időnk, de megpróbáltam belesűríteni szövegalkotást, kommunikációs dolgo­kat és egy játékot is, amelyben szintén a kommunikációra, a csapatjátékra, vala­mint a képi és szövegi dolgok összehango­lására fektettük a hangsúlyt. A cél az, hogy mindenki, aki szövegírással foglalkozik, egy-két hasznos ötlettel távozhasson, eset­leg beinduljon a diákok fantáziája. Esszé kategóriában a zsűri dönté­se alapján első helyezést ért el Lengyel Sándor, második helyezett lett Ladányi Lili, harmadik helyezett Mecserik Vivien lett. A közönségdíjasok Németh Viktor és Molnár Aliz lettek. Fotó és photoshop kategóriában első helyezést ért el Kasza Ábel, második lett Szarvas Bernadett, és munkájával harmadik helyezést ért el Subotic Barbara. A kategória közönségdíjasa Szerezsa Edina lett. ■ sorsi Az én utam Értékes nyeremények és műhelymunka az MTTKGrund szervezésében

Next