Magyar Szó, 2018. június (75. évfolyam, 124-149. szám)

2018-06-01 / 124. szám

m BELFÖLD belfold@magyarszo.rs JÚNIUS ELSEJE - NEMZETKÖZI GYERMEKNAP Save the Children: 175 ország között Szerbia a 46. helyen Szerbiában egyre kevesebb gyermek hal meg ötéves kora előtt olyan okok miatt, melyeket ki lehetett volna küszöbölni, ugyanakkor növekvő­ben van az oktatási rendszeren kívül maradó gyermekek száma. Ez utóbbi miatt került az ország öt hellyel lejjebb azon a világranglistán, melyet a Save the Children nemzetközi gyermekvédelmi szervezet készített annak alapján, hogy mennyire veszélyeztetettek a gyermekek, mennyire áll fenn egy-egy országban annak a veszélye, hogy megszüntethető okok miatt, úgymond, félbeszakad a gyermekkor. Ilyen oknak tekintik pl. a gyermek rossz egészségi állapotát, alultápláltságát, az oktatási rendszeren kívül maradását, a gyermekmunkát, a kiskorúak házasságát, kiskorú lányok terhességét, a gyerekekkel szembeni szélsőséges erőszakot. A rangsoro­lásnál fontos tényező az is, hogy hány gyermek halt meg ötéves kora előtt olyasmi miatt, aminek elejét lehetett volna venni. Az idei listán 175 ország között Szerbia a 46. helyet foglalja el. A gyer­mekjogvédő szervezet jelentése szerint az UNESCO-tól kapott adatok azt mutatják, hogy Szerbiában 2015-ben az iskolaköteles gyermekeknek a 3,9 százaléka nem járt iskolába, 2016-ban viszont már a 4,4 százaléka. Ez az irányzat az oka annak, hogy az ország 5 helyet rontott a tavalyi besoroláshoz képest. A térség országai közül Szlovénia, akárcsak tavaly, az első helyen áll, Szingapúrral együtt. Horvátország a 25., Bosznia-Hercegovina pedig a 39., 2017-hez képest négy hellyel került lejjebb. Montenegró az 53., 7 hellyel csúszott lejjebb. A régióban legalacsonyabban rangsorolt Albá­nia a 77. helyen áll. Andrea Zeravcic, a Save the Children északnyugat-balkáni igazgatója hangsúlyozta: Szerbiának és Montenegrónak arra kell törekednie, hogy minden gyermek számára hozzáférhető legyen az oktatás. „A gyakorlat azt mutatja, hogy leggyakrabban a roma kisebbséghez tartozó, valamint a fejlődési nehézségekkel küzdő gyermekek maradnak kívüli oktatási rendszeren, tehát ezt kell sürgősen megoldani” - mondta Zeravcic. Helle Thorning-Schmidt, a Save the Children végrehajtó igazgatója arra figyelmeztetett, hogy egyre drasztikusabb a különbség a szegények és a gazdagok helyzete között. - A kormányoknak mindent meg kell tenniük azért, hogy kivétel nélkül minden gyereknek megfelelő feltételeket teremtsenek a fejlődéshez, növekedéshez - hangsúlyozta a tisztségviselő. A gyermekvédelmi szer­­vezet jelentése rámutat arra is, hogy a gyermekek leginkább a nyugat- és közép-afrikai országokban veszélyeztetettek. A konfliktusok, a szegény­ség, a lányok hátrányos megkülönböztetése oda vezetett, hogy a világon több mint 1,2 milliárd kislány és kisfiú van veszélyben. Második éve, hogy a Save the Children a nemzetközi gyermeknapra időzítve teszi közzé jelentését. Slavica Dukic Dejanovic demográfiai kérdésekkel megbízott tárca nélküli miniszter a napokban egyebek között azt nyilatkozta, hogy nálunk a lakosságnak mindössze a 14,4 százaléka fiatalabb 15 évesnél, ezért Szerbia a világ legidősebb populációjú országai közé tartozik. (Tanjug, RTS) Dávid Csilla illusztrációja Itt a fiú Szinte teljesen felhasznált költségvetés A tavalyi évi zárszámadásáról vitázott a Tartományi Képviselőház Folytatás az 1. oldalról Kiemelte Pelt a magyar vonatkozású pályá­zatokat is. A Szabadkai Népszínház felújítási munkálataira 223 millió dinárt fordítottak a tartományi költségvetésből. A Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemze­ti Kisebbségi - Nemzeti Közösségi Titkárság pályázatainak sikerességére is rámutatott. Szá­mos oktatásügyi intézmény, iskola és óvoda épületét újították fel. A mezőgazdasági pályá­zatokkal kapcsolatban megemlítette, hogy jelentősen hozzájárultak a termelők támoga­tásához, és így a gazdáknak lehetőségük nyílt többek között gépvásárlásra, a feldolgozóipar fejlesztésére, öntözőrendszerek kiépítésére. Csonka Áron, az Alternatíva Vajdasá­gért képviselői csoport vezetője, valamint a VMDK tartományi képviselője szerint a 2017- es költségvetésről szóló jelentés nagyon sok adattal szolgált arra vonatkozóan, hogy tavaly bizonyos területeken nem úgy valósult meg a költségvetés, ahogyan az várható volt.­­ Összességében 90 százalék körül mozog a költségvetés megvalósítása. Ha ezt tételeire bontjuk, láthatjuk, hogy a legfontosabb tétel, a nagyberuházások esetében mindössze 46 százalékos a teljesítés. Véleményünk szerint a tartományi kormány nem teljesített mindent, amit tervezett, és rosszul gazdálkodott ezen a területen - húzta alá Csonka Áron. Durad Jaksic, a Szerb Radikális Párt frakcióvezetője sem értett egyet a 2017. évi költségvetéssel. A nagyberuházási célokra előirányzott 16,5 milliárd dinárból 10,5 milli­­árdot sem költöttek el. Elmondása szerint a Tartományi Nagyberuházási Igazgatóság munkatervének a felét sem teljesítette, ezért a költségvetésnek ez a része átlagon alul maradt. Goran Paunovic, a Demokrata Párt frak­cióvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy már egy évvel ezelőtt rámutattak, a jelenlegi kormány nem tudja megfelelően tervezni a költségvetést. A vajdasági polgárokat megká­rosították több mint 7 milliárd dinárral, amit a gazdasági fejlődésre és az életminőség fejlesztésére kellett volna fordítani. Branis­­lav Bogaroski, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga képviselői csoportjának vezetője is elége­detlenségét fejezte ki a költségvetésről szóló jelentéssel kapcsolatban. Nem az a lényeg, hogy büszkélkedhetünk-e 68 milliárd diná­ros büdzsével, hanem az, hogy azt megfelelő módon költjük-e el - mondta. A Tartományi Képviselőház tegnapi, sorrendben 22. ülésén szó volt a Vajdasá­gi Pedagógiai Intézet, valamint az Európai Ügyek Alap éves munkajelentéséről is. Puskás János, a Vajdasági Pedagógiai Intézet igazga­tója a jövőre vonatkozó tervekre is kitért. - Teljesítettük az elvárásokat. Külön anya­gi eszközökre tettünk szert, s ezt felhasználjuk a jövőbeli tervek kivitelezésére. Többek között egy digitális tanterem felszerelését tervez­zük. Egy korábbi felmérés adatai arra utalnak, hogy a tanárok kevésbé jártasak a digitális képességek fejlesztésében. Fő célunk, hogy a pedagógusok az ehhez szükséges tudást olyan környezetben sajátítsák el, amelyben már korábban is dolgozniuk kellett volna. Saját helyiségeinket alakítjuk át - tette hozzá Puskás János. ■ Jan­ átos András Végső ideje, hogy a nemzetkö­zi közösség eleget tegyen kötele­zettségének, és megvédje az ártat­lanokat az erőszakhullámtól - így reagált Marko Duric, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodá­jának vezetője az elmúlt napok­ban Koszovóban, szerb nemze­tiségű polgárok ellen elkövetett erőszakos támadások kapcsán. Mint tegnapi sajtótájékozta­tóján hozzátette, ilyen körül­mények között kérdéses, hogy van-e jövője a szerb nemzetnek Koszovóban.­­ Szerbia szeretné tudni, hogy minek kell még megtörténnie ahhoz, hogy a nemzetközi közös­ség nagyjából ezer tagot számláló koszovói küldöttsége reagáljon. A nemzetközi közösség koszovói erőinek éppen az lenne a felada­tuk, hogy megakadályozzák az ezekhez hasonló incidenseket. Nemcsak az EULEX-től, a KFOR- tól és az UNMIK-tól követeljük, hogy tegyék a dolgukat és fele­lősen lépjenek fel, hanem Euró­pa és a világ nagyhatalmaitól is. Ilyen körülmények között a hall­gatás nem más mint társtettes­ség. Azt is szeretném leszögez­ni, hogy téved mindenki, aki azt hiszi, hogy Szerbiával az erőszak nyelvén kellene párbeszédet foly­tatni. Az is téved, aki azt hiszi, hogy Szerbia megengedi a történ­teknek a szőnyeg alá söprését - fogalmazott Duric. Semmi kétség nem fér hozzá, hogy a szerbek elleni erőszakhul­lám a pristinai szeparatisták tevé­kenységének a következménye - fejtette ki korábban a kormány Koszovó-ügyi megbízottja. A Staro Grackóban élő szerbek már egyébként is a szerb nép koszovói kálváriájának a szimbólumává váltak, most pedig ismét a hisz­térikus gyűlöletnek és a soviniz­musnak estek áldozatul - emel­te ki Duric. Mint hozzátette, a szerb gyerekeket és szüleiket már a koszovói rendőrség is bántal­mazza. A koszovói függetlenség támogatói „szörnyet” alkottak - szögezte le Duric, aki a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd jövő­jével kapcsolatban megjegyezte, hogy Szerbia készen áll folytatni a dialógust, ugyanakkor a másik fél eddig nem kezdeményezte ezt. Ha ez megtörténik, Belgrád szívesen visszatér a tárgyalóasztal mellé, de csak azokkal hajlandó egyeztetni, akik komolyan állnak hozzá a párbeszédhez, és készek tartani magukat a megállapo­dásokhoz - nyomatékosította Duric. Az elmúlt napokban Koszovó­ban több támadás is érte a helyi szerb lakosságot. Szerdán kora este Staro Grackóban két helyi szerb nő a gyermekével sétált az utcán, amikor albán fiatalembe­rek csoportja sértegetni kezdte őket. A férfiak körbevették a két nőt. Erre lett figyelmes Milivoje Matovic, az egyikük apósa, vala­mint a férfi fivére, így mindketten odasietettek a csoporthoz. Milivoje Matovic elmon­dása szerint egyik albán fiatalember a helyi rend­őrparancsnok fia. Az elmondások szerint ez a fiatalember ütötte meg Milivoje Matovic fivérét, mire az visszaütött, Mili­voje Matovic pedig fivére védelmére kelt. Az inci­denst állítólag egy albán nemzetiségű, szolgálatban lévő rendőr is figyelemmel kísérte, az elmondások szerint ő volt az, aki bors­­spray-t fújt a dulakodók közé. A borsspray-ből az egyéves babának és az ötéves gyermeknek is jutott. Az egyéves könnyebb égési sérüléseket szenvedett. Az édesanyát, a babát és egy tizen­négy éves fiúgyermeket kellett kórházba szállítani az incidenst követően. A rendőrség Milivo­je Matovicot, fivérét és az albán fiatalembert is előállította. Ezt megelőzően hétfőn Petric faluban kővel dobáltak meg szerb visszatérőket, akik a helyi temp­lomban szerettek volna megem­lékezni vallási ünnepükről. A templomhoz vezető utat gépko­csikkal albánok csoportja zárta el. A helyszínre még az incidenst megelőzően kivonult a koszovói rendőrség és a ROSU különle­ges alakulat mintegy száz tagja. A támadásban három szerb nemze­tiségű polgár megsérült, egyikük súlyosabban. Keddre virradó éjszaka és kedden délután Suvi Del faluban, Kosovska Mitro­vica közelében, kővel dobálták meg az egészségház mentőautó­ját. Szemtanúk szerint az elköve­tők albán nemzetiségű fiatalok voltak. ■ P. E. Erőszakhullám Koszovóban A szerb államvezetés a nemzetközi közösség beavatkozását követeli beta Marko Duric: Kérdéses, hogy van-e jövő­je a szerb nemzetnek Koszovóban Felmelegítenék az afrikai barátságot Ghánával elsősorban az energetika, a földművelés és az építőipar területén lehetne sikeres az együttműködés Aleksandar Vucic köztársasági elnök tegnap fogadta Belgrádban Cipriano Cassa­­mát, Bissau-Guinea Nemzeti Népgyűlésének az elnökét. A szerb államfő arról biztosította vendégét, hogy Szerbia Bissau-Guineával és a többi afrikai állammal is barátságra támasz­kodó együttműködést szeretne megerősíteni, illetve kiépíteni. A Szerbia és az afrikai álla­mok közötti barátság és együttműködés alapját az El Nem Kötelezettek Mozgalmában rakták le - emelte ki Vuéic, hozzátéve, hogy Szerbia nagyra becsüli az afrikai népek és országok szabadságszeretetét. Bissau-Guinea számára a legfontosabb a nemzetközi jog tiszteletben tartása, ezért az ország az ENSZ 1244-es határozatának megfe­lelően Koszovót Szerbia részeként kezeli, emelte ki Cassama, majd egyetértését fejez­te ki azzal kapcsolatban, hogy a Szerbia és az országa közötti kapcsolatokat erősíteni kellene, mindenekelőtt a gazdaság tekintetében. Tavaly év végén és az idei év elején a szerbiai sajtó szinte naponta foglalkozott Bissau-Guineával. Először azért, mert nem sokkal a dél-amerikai Suriname hasonló döntését követően vissza­vonta Koszovó államiságának az elismerését, később pedig azért, mert a pristinai vezetés közölte, hogy Bissau-Guinea ismét elismer­te Koszovó függetlenségét. Utóbbi értesülést megcáfolták. Az államfő ezt megelőzően Aaron Mike Oguaye-val, a Ghánai Köztársaság parlament­jének elnökével beszélgetett a két ország közötti kapcsolatok jobbá tételének és elmélyítésének a lehetőségeiről. Természetesen ezen a találkozón is felelevenítették a múltat, azokat az időket, amikor Szerbia, azaz Jugoszlávia az El Nem Kötelezettek Mozgalmának keretében valósított meg szoros együttműködést az afrikai államok­kal. Oguaye és Vucic szerint a Szerbia és Ghána közötti jövőbeni együttműködés elsősorban az energetika, a földművelés és az építőipar terü­letén lehetne különösen gyümölcsöző. A szerb államfő ezt követően reményét fejezte ki, hogy a Világ Szerbiában elnevezésű oktatási-együtt­működési projektum keretében a jövőben is számos ghánai fiatal folytatja majd egyetemi tanulmányait Belgrádban. Vucic szeretné, ha a szerbiai és a ghánai felsőoktatási intézmények között is együttműködés alakulna ki, elsősor­ban a számítástechnika területén. Koszovó témája szintén tárgyalóasztalon szerepelt a ghánai vendéggel folytatott beszél­getés során. Vucic tájékoztatta Oguaye-át a Belgrád és a Pristina közötti párbeszéd eddigi eredményeiről, majd reményét fejezte ki, hogy Ghána esetleg mégis felülvizsgálja Koszovó egyoldalúan kikiáltott függetlenségével kapcso­latos álláspontját. Ghána 2012 elején ismer­te el Koszovó függetlenségét. A döntés állí­tólag a ghánai államvezetés több képviselőjét is meglepte, mivel korábban ígéretet tettek Szerbiának arra, hogy az ország nem ismeri el Koszovó államiságát. Az afrikai kontinens 54 független állama közül eddig 22 ismerte el Koszovó függetlenségét. ■ P. E. 2018. június 1. péntek

Next