Magyar Szó, 2018. június (75. évfolyam, 124-149. szám)

2018-06-30 / 149. szám

KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.rs Micné Sió L 2018. június 30., július­­, szombat-vasárnap RÖVIDEN Merkel július 5-én fogadja Orbánt Angela Merkel német kancellár július 5-én fogadja hivatalában Orbán Viktor magyar miniszterelnököt - jelentették be pénte­ken Berlinben. Ulrike Demmer helyettes kormányszóvivő tájékoztatóján elmondta, hogy a találkozón bilaterális, Európa­­politikai és nemzetközi témákról tárgyalnak, és a megbeszélés után közösen sajtótájékoztatót tartanak. A szövetségi belügyminisztérium szóvivője, Annegret Korff kérdésre válaszolva elmondta, hogy berlini látogatása során Horst Seehofer tárcavezető is tárgyal majd Orbánnal. Mintegy százan fulladtak a tengerbe Líbia partjainál Mintegy száz, Európába igyekvő személy fulladt a Földközi­tengerbe Líbia partjainál, 14 túlélőt sikerült kimenteni - közölte pénteken a líbiai parti őrség. A pénteki tragédiával együttvéve az utóbbi két hétben több mint 300 ember fúlt vízbe Líbia partjainál. Líbiában számos, afrikai országból érkezett menekült él több­nyire embertelen körülmények között, menekülttáborokban. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) legalább 700 ezer illegá­lis bevándorlóról tud az észak-afrikai országban. Salvini: Az olasz kikötők a civil mentőhajók előtt zárva maradnak Olaszország kikötői egész nyáron zárva lesznek a Földközi­tengeren migránsokat mentő civil mentőhajók előtt jelen­tette ki egy pénteki rádióinterjúban Matteo Salvini olasz belügyminiszter. „Ezek a civil szervezetek csak képeslapon fogják látni Olaszor­szágot” - fogalmazott a jobboldali Liga vezetője, aki minisz­terelnök-helyettes is egyben. A politikus kiemelte, hogy a civil mentőhajók üzemanyagot sem vehetnek fel Olaszországban. A politikus hivatala közleményt is kiadott, melyben az áll: Salvini „elégedett és büszke” a kormány Brüsszelben, az EU- csúcson elért eredményeiért. Berlusconi: Naiv ötlet a visegrádi négyekkel szövetkezni Silvio Berlusconi volt olasz kormányfő óva intette az olasz kormányt attól, hogy szövetséget kössön a visegrádi négyek (V4) országcsoporttal, mert annak tagjai nem az Európai Unió külső határainak védelmét akarják biztosítani, hanem csak a saját nemzeti határaikat védenék. „Naiv lenne azt gondolni, hogy a V4-csoport vagy a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) jó szövetségese lehetne Olasz­országnak” - írta Berlusconi a római kormánynak címzett nyílt levelében, amely pénteken jelent meg a Corriere della Sera napilapban. Ezek az országok az esetek többségében visszakül­­denék Olaszországba az illegális bevándorlókat - tette hozzá a Hajrá Olaszország (FI) elnöke. A nyílt levélben Berlusconi arra figyelmeztette Giuseppe Conte új olasz kormányfőt, hogy kerülje a konfrontációt Brüsszellel. „Európa nélkül vagy Európa ellenében nem lehet a problémá­kat megoldani, azok csak súlyosbodni fognak. Saját tapasztala­tomból tudom, hogy Olaszország akkor ért el jó eredményeket, amikor koalíciókra és szövetségekre tudott építeni” - fejtette ki Berlusconi. Hozzátette: annak az Európának a sorsa forog most kockán, amelyet jelenlegi formájában ismerünk, „amely a mi generációnk nagy álmából jött létre”. Himmler lánya a hírszerzésnek dolgozott Heinrich Himmler náci SS-vezér lánya a háború után egy ideig a nyugat-német hírszerzésnek (BND) dolgozott titkárnőként - jelentette pénteken a Bild német tömeglap, Bodo Hec­el­hammer történészre hivatkozva. A történész a lapnak úgy nyilatkozott, hogy a Reichsführer lánya, Gudrun Burwitz 1961-től 1963-ig dolgozott a BND-nél, távozása pedig egybeesett azzal, amikor a Német Szövetségi Köztársaság változtatásokat hajtott végre az állami szférában, elismerve azoknak az állami alkalmazottaknak a sérelmeit, akiket a nácik zaklattak. A Bild azt írja, hogy a most 88 éves Burwitz egészen idős korá­ig aktívan részt vett szélső­jobbodali szervezetek tevékenység­ében, náci meneteken is felvonult, és soha nem határolódott el az apja által elkövetett háborús és emberiesség elleni bűnöktől. Bosszúból ölhették meg a marylandi lap munkatársait Rágalmazási üggyel kapcsolatban, bosszúból ölhették meg a Maryland állambeli Annapolisban működő Capital Gazette című lapcsoport négy újságíróját és egy értékesítési munkatár­sát csütörtökön a szerkesztőségben - jelentették hírügynökségi lapok értesülései és bírósági dokumentumok alapján. A támadással gyanúsított 38 éves férfi puskával és füstgráná­tokkal volt felfegyverezve. Szétlőtte a szerkesztőség üvegajtaját, majd berontott, és lőni kezdett a bent tartózkodókra. A táma­dásnak az öt áldozaton kívül 22 sebesültje is van. A feltételezett tettes és a lapcsoport vitája évekkel ezelőttre nyúlik vissza. A férfi 2012-ben rágalmazásért beperelte a szer­kesztőség két újságíróját, mert megírták, hogy a Facebookon zaklatott egy nőt, amit be is vallott, és a zaklatásért elítélték. A lap megnyerte a pert, mert a bíróság megállapította, hogy való­sághűen számolt be az esetről. A férfi viszont nem nyugodott bele ebbe. (Forrás: MTI/Reuters/dpa/APA/AP) Egész éjjel folyó, tízórás tárgyalásokat és több kétol­dalú egyeztetést követően az uniós tagországok vezetői pénteken reggel megegyez­tek zárónyilatkozatuk szövegében, e témák között a migráció kezelését érintő részben is. Eszerint az Euró­pai Unió területén ellenőr­zött menekültközpontok önkéntes alapon, tagállami felajánlás alapján jöhetnének létre, és ezekben feldolgoz­nák a szárazföldön, tengeren érkezett illegális bevándorlók és menekültek kérelmét. Angela Merkel német kancellár „jó jelnek” nevezte, hogy az uniós tagországok vezetőinek sikerült megegyezniük egy közös migráci­ós zárónyilatkozat szövegében, de elismerte, hogy mély megosztott­ság maradt a tagállamok között. A kancellár beszámolt arról, hogy a tagországok megegyeztek a migrán­­sok Unión belüli mozgásának szigo­rúbb ellenőrzésében. Egyértelmű, hogy mindenki köteles betartani a szabályokat, és hogy egyetlen mene­dékkérő sem választhatja meg, mely tagországban nyújtja be menedék­kérelmét - tette hozzá. Emmanuel Macron francia államfő elmondta: a zárónyilatko­zatban tükröződik a francia állás­pont, amely a külső határok védel­mét, az Unión kívüli műveleteket, a felelősséget és az európai szolidari­tást hangsúlyozza. Aláhúzta, hogy a szövegben érvényesül az európai együttműködés, és egyértelműen azon országok mellé áll, amelyek frontországként szembesülnek a migrációval. Kijelentette: Euró­pának még sokáig el kell viselnie a migrációs nyomást. A kontinens nem sziget, a kihívásnak minden körülmények között ellen kell tudnia állni saját értékeinek tiszte­letben tartása, polgárai biztonságá­nak és a nemzeti összetartozásnak a megőrzése mellett - tette hozzá. Giuseppe Conte olasz kormány­fő a tanácskozás után kijelentette: „Elégedettek vagyunk, Olaszország nincs többé egyedül. A migráció kérdésében egységes megközelítés született egy felelősségteljesebb, szolidárisabb Európával, amint azt Olaszország kérte.” Sebastian Kurz osztrák kancel­lár elmondta: a zárónyilatkozat szerint Görögország és Olaszor­szág zárt menekültközpontokat hozhat létre területén, ha szüksé­gesnek tartja. Nincs szó a mene­kültek kvóták szerinti elosztásáról, amelyben Ausztria nem akart részt venni, hiszen már eddig is arányta­lanul sok bevándorlót fogadott be. Kurz pozitív lépésnek nevezte, hogy a hangsúly a külső határok védel­mére helyeződött át, a visegrádi országok mellett ugyanis Dánia, Hollandia, Bulgária és Ausztria is az erősebb határvédelem mellett érvelt. Joseph Muscat máltai kormány­fő távozásakor adott tájékoztatásá­ban arról beszélt: az uniós tanács megegyezett abban is, hogy a Föld­közi-tengeren mentési feladatokat végző civil szervezetek hajóinak tiszteletben kell tartaniuk a vonatko­zó törvényeket, és nem akadályoz­hatják a líbiai parti őrség munkáját. Világos és egyértelmű az állásfogla­lás, amely igazolja Málta törekvéseit - jelentette ki. Az elfogadott zárónyilatkozat szerint az embercsempészek tevé­kenységének végleges felszámolása érdekében meg kell szüntetni azokat az ösztönzőket, amelyek arra kész­tetnek bárkit, hogy akár az élete kockáztatása árán is igénybe vegye szolgáltatásaikat. Ennek érdekében létre kell hozni olyan központokat, amikben előzetesen feldolgozzák a keresési és mentési műveletekben kimentettek menedékkérelmét. Ezzel összefüggésben az Európai Tanács felkérte az EU Tanácsát és az Európai Bizottságot, hogy az Unión kívüli érintett országokkal, valamint az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával (UNHCR) és az Nemzetközi Migrációs Szervezet­tel (IOM) szorosan együttműködve mihamarabb vizsgálja meg az ilyen feladatokat ellátó regionális közpon­tok létrehozásának tervét. A zárónyilatkozat arról is rendel­kezik, hogy a tagállamok a nemzet­közi jog betartásával a saját terü­letükön létrehozott ellenőrzött központokban önkéntes alapon elhelyezhetik a menekülteket. A központok lehetővé teszik annak gyors és a biztonságos megállapí­tását, hogy ki illegális bevándorló, akit vissza kell küldeni származási országába, és ki jogosult nemzetkö­zi védelemre, akivel kapcsolatban a szolidaritás elvének érvényesül­nie kell. Az ellenőrzött központok keretében végzett valamennyi intéz­kedésnek - ideértve az áthelyezé­seket és a letelepítést is - önkéntes alapon kell teljesülnie, anélkül, hogy az befolyásolná a dublini rendszer reformját. MAGYARORSZÁG TOVÁBBRA SEM LESZ BEVÁNDORLÓORSZÁG A visegrádi négyek nagy győzel­met arattak az uniós csúcstalálko­zón, Magyarország továbbra sem lesz bevándorlóország - hang­súlyozta Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Facebook-olda­­lán pénteken hajnalban közzétett videóban. A kormányfő azt mond­ta: fenyegetett az a veszély, hogy a létrehozandó menekülttáborokból az európai országokba szétosztják a migránsokat. „Ezt a javaslatot sike­rült visszavernünk, és a saját javas­latunkat pedig elfogadtatnunk.” Ez világosan kimondja, hogy az ezután létrehozandó menekülttáborokból senkit sem lehet áthelyezni másik országba, az adott ország bele­egyezése nélkül, így Magyarország továbbra sem lesz bevándorlóor­szág, megmarad magyar országnak - fogalmazott. TÖRÖKORSZÁG ÚJABB HÁROMMILLIÁRDOT KAP Az uniós tagállamok vezetői jóváhagyták a második hárommil­­liárd eurós csomagot Törökország számára. Ezt a pénzt az országban tartózkodó menekültek ellátására fogják fordítani. Az Európai Bizottság korábban arról számolt be, hogy ezúttal is célszerű azt a megoldást alkalmaz­ni, amelynek értelmében az összeg egy részét az EU költségvetéséből különítenének el, egy részét pedig a tagállamok adnák össze. A brüsszeli csúcson emellett arról is megegyeztek, hogy átutalnak 500 millió eurót a migráció kiváltó okait kezelni hivatott afrikai pénz­alapba az európai fejlesztési alapból (EDF). Kiemelték: magasabb szintre kell emelni az együttműködést Afri­kával, s ehhez nemcsak a fejlesztési támogatások fokozására van szük­ség, hanem új keretrendszert kell létrehozni, amely lehetővé teszi, hogy jelentősen növekedjenek mind az afrikai, mind az európai források­ból származó magánberuházások. Emellett kitértek arra is, hogy az EU-nak továbbra is támogatást kell nyújtania a nyugat-balkáni part­nerállamoknak, illetve segítenie kell az illegális migráció megelőzésére irányuló erőfeszítéseket a Földkö­zi-tenger nyugati medencéjében húzódó útvonalon fekvő országok­ban is, elsősorban Spanyolország­ban és Marokkóban. A Földközi-tenger közepén átívelő migrációs útvonal kapcsán az uniós vezetők fokozottabb erőfeszí­téseket sürgettek az embercsempé­szek megállítására, s hangsúlyozták, hogy minden hajónak tiszteletben kell tartania a vonatkozó jogszabá­lyokat, nem akadályozhatják a líbiai parti őrség műveleteit. (Szerkesztő­ségi összefoglaló) EU-CSÚCS Végre konszenzus a migrációt érintő kérdésekben is Beta/AP Orbán Viktor és Angela Merkel POST Trump azt javasolta Macronnak, hogy Franciaország lépjen ki az EU-ból The Washington A The Washington Post értesülései szerint Donald Trump amerikai elnök felvetette Emmanuel Macron francia elnöknek április végi fehér házi magánjellegű megbeszélé­sükön, hogy Franciaország lépjen ki az Európai Unióból, és cserébe az Egyesült Államok jobb kereskedelmi feltételeket biztosít számára, mint amilyeneket az EU tagországaként élvez. A tekintélyes amerikai napilap két európai illetékesre hivatkozva írja ezt. A magánjellegű megbeszéléskor Trump kereskedelmi kérdésekről tárgyalt Macronnal, és egyszer csak azt kérdez­te tőle: „Miért nem lép ki az EU-ból?” Megjegyezte, hogy ez esetben Washing­ton olyan kétoldalú kereskedelmi feltételeket biztosítana Franciaországnak, amelyek jobbak azoknál, mint amelyeket az Egyesült Államok nyújt egészében az EU-nak. A Fehér Házban nem kérdőjelezték meg a lapértesülés hitelességét, de kommentálni sem akarták. A Washington Post szerint Trump felvetése azt mutatja, hogy neki és azoknak, akik megvá­lasztották, alapvető ismereteik sincsenek Macron nézeteiről. Ez egy példa arra, ahogyan az ameri­kai elnök ösztönzi az Amerikával szövetséges államok szervezetének szétzilálását, az amerikai kormány hivatalos álláspontja ellenében. Trump választási kampánya óta ócsárolja az EU-t és a NATO-t, és a támadások gyakorisága és elvetemültsége azóta nőtt. Egy hete azt mond­ta: „Az EU természetesen hasznot akar húzni az Egyesült Államokból, hogy kiürítse a malacperselyünket”. A három héttel ezelőtti G7-csúcson még azt mondta, a NATO „ugyanolyan csapniva­ló”, mint az Észak-amerikai Szabadkereske­delmi Egyezmény (NAFTA). Arról beszélt Stefan Löfven svéd miniszterelnöknek, hogy az Egyesült Államoknak ki kéne lépnie a NATO-ból, majd támadást intézett Angela Merkel ellen a kancellár számára legkelle­metlenebb pillanatban. „Ez a mélyülő trend egy elkerülhetetlen következmény levonásához vezet. Trump nem hisz az EU és az NATO folytonos sért­hetetlenségében, és abban sem, hogy az Egye­sült Államoknak kötelezettsége van mindket­tejük iránt” - írja a Washington Post. Az Axios washingtoni hírportál értesülé­sei szerint Trump többször is azt mondta fehér házi hivatalnokoknak, hogy ki akarja léptetni az USA-t a Világkereskedelmi Szervezetből (WTO). Trump számos alkalommal fenyegetőzött ezzel, és gyakran mondta tanácsadóinak: Állandóan szórakozik az Egyesült Államokkal a WTO. Nem tudom, hogy miért vagyunk benne. ,f IF ibU WANT To TEST A MAN’S CHARACTER, ewe HIM POWER.” ~4. Lincoln.

Next