Magyar Szó, 2018. június (75. évfolyam, 124-149. szám)
2018-06-30 / 149. szám
KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.rs Micné Sió L 2018. június 30., július, szombat-vasárnap RÖVIDEN Merkel július 5-én fogadja Orbánt Angela Merkel német kancellár július 5-én fogadja hivatalában Orbán Viktor magyar miniszterelnököt - jelentették be pénteken Berlinben. Ulrike Demmer helyettes kormányszóvivő tájékoztatóján elmondta, hogy a találkozón bilaterális, Európapolitikai és nemzetközi témákról tárgyalnak, és a megbeszélés után közösen sajtótájékoztatót tartanak. A szövetségi belügyminisztérium szóvivője, Annegret Korff kérdésre válaszolva elmondta, hogy berlini látogatása során Horst Seehofer tárcavezető is tárgyal majd Orbánnal. Mintegy százan fulladtak a tengerbe Líbia partjainál Mintegy száz, Európába igyekvő személy fulladt a Földközitengerbe Líbia partjainál, 14 túlélőt sikerült kimenteni - közölte pénteken a líbiai parti őrség. A pénteki tragédiával együttvéve az utóbbi két hétben több mint 300 ember fúlt vízbe Líbia partjainál. Líbiában számos, afrikai országból érkezett menekült él többnyire embertelen körülmények között, menekülttáborokban. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) legalább 700 ezer illegális bevándorlóról tud az észak-afrikai országban. Salvini: Az olasz kikötők a civil mentőhajók előtt zárva maradnak Olaszország kikötői egész nyáron zárva lesznek a Földközitengeren migránsokat mentő civil mentőhajók előtt jelentette ki egy pénteki rádióinterjúban Matteo Salvini olasz belügyminiszter. „Ezek a civil szervezetek csak képeslapon fogják látni Olaszországot” - fogalmazott a jobboldali Liga vezetője, aki miniszterelnök-helyettes is egyben. A politikus kiemelte, hogy a civil mentőhajók üzemanyagot sem vehetnek fel Olaszországban. A politikus hivatala közleményt is kiadott, melyben az áll: Salvini „elégedett és büszke” a kormány Brüsszelben, az EU- csúcson elért eredményeiért. Berlusconi: Naiv ötlet a visegrádi négyekkel szövetkezni Silvio Berlusconi volt olasz kormányfő óva intette az olasz kormányt attól, hogy szövetséget kössön a visegrádi négyek (V4) országcsoporttal, mert annak tagjai nem az Európai Unió külső határainak védelmét akarják biztosítani, hanem csak a saját nemzeti határaikat védenék. „Naiv lenne azt gondolni, hogy a V4-csoport vagy a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) jó szövetségese lehetne Olaszországnak” - írta Berlusconi a római kormánynak címzett nyílt levelében, amely pénteken jelent meg a Corriere della Sera napilapban. Ezek az országok az esetek többségében visszaküldenék Olaszországba az illegális bevándorlókat - tette hozzá a Hajrá Olaszország (FI) elnöke. A nyílt levélben Berlusconi arra figyelmeztette Giuseppe Conte új olasz kormányfőt, hogy kerülje a konfrontációt Brüsszellel. „Európa nélkül vagy Európa ellenében nem lehet a problémákat megoldani, azok csak súlyosbodni fognak. Saját tapasztalatomból tudom, hogy Olaszország akkor ért el jó eredményeket, amikor koalíciókra és szövetségekre tudott építeni” - fejtette ki Berlusconi. Hozzátette: annak az Európának a sorsa forog most kockán, amelyet jelenlegi formájában ismerünk, „amely a mi generációnk nagy álmából jött létre”. Himmler lánya a hírszerzésnek dolgozott Heinrich Himmler náci SS-vezér lánya a háború után egy ideig a nyugat-német hírszerzésnek (BND) dolgozott titkárnőként - jelentette pénteken a Bild német tömeglap, Bodo Hecelhammer történészre hivatkozva. A történész a lapnak úgy nyilatkozott, hogy a Reichsführer lánya, Gudrun Burwitz 1961-től 1963-ig dolgozott a BND-nél, távozása pedig egybeesett azzal, amikor a Német Szövetségi Köztársaság változtatásokat hajtott végre az állami szférában, elismerve azoknak az állami alkalmazottaknak a sérelmeit, akiket a nácik zaklattak. A Bild azt írja, hogy a most 88 éves Burwitz egészen idős koráig aktívan részt vett szélsőjobbodali szervezetek tevékenységében, náci meneteken is felvonult, és soha nem határolódott el az apja által elkövetett háborús és emberiesség elleni bűnöktől. Bosszúból ölhették meg a marylandi lap munkatársait Rágalmazási üggyel kapcsolatban, bosszúból ölhették meg a Maryland állambeli Annapolisban működő Capital Gazette című lapcsoport négy újságíróját és egy értékesítési munkatársát csütörtökön a szerkesztőségben - jelentették hírügynökségi lapok értesülései és bírósági dokumentumok alapján. A támadással gyanúsított 38 éves férfi puskával és füstgránátokkal volt felfegyverezve. Szétlőtte a szerkesztőség üvegajtaját, majd berontott, és lőni kezdett a bent tartózkodókra. A támadásnak az öt áldozaton kívül 22 sebesültje is van. A feltételezett tettes és a lapcsoport vitája évekkel ezelőttre nyúlik vissza. A férfi 2012-ben rágalmazásért beperelte a szerkesztőség két újságíróját, mert megírták, hogy a Facebookon zaklatott egy nőt, amit be is vallott, és a zaklatásért elítélték. A lap megnyerte a pert, mert a bíróság megállapította, hogy valósághűen számolt be az esetről. A férfi viszont nem nyugodott bele ebbe. (Forrás: MTI/Reuters/dpa/APA/AP) Egész éjjel folyó, tízórás tárgyalásokat és több kétoldalú egyeztetést követően az uniós tagországok vezetői pénteken reggel megegyeztek zárónyilatkozatuk szövegében, e témák között a migráció kezelését érintő részben is. Eszerint az Európai Unió területén ellenőrzött menekültközpontok önkéntes alapon, tagállami felajánlás alapján jöhetnének létre, és ezekben feldolgoznák a szárazföldön, tengeren érkezett illegális bevándorlók és menekültek kérelmét. Angela Merkel német kancellár „jó jelnek” nevezte, hogy az uniós tagországok vezetőinek sikerült megegyezniük egy közös migrációs zárónyilatkozat szövegében, de elismerte, hogy mély megosztottság maradt a tagállamok között. A kancellár beszámolt arról, hogy a tagországok megegyeztek a migránsok Unión belüli mozgásának szigorúbb ellenőrzésében. Egyértelmű, hogy mindenki köteles betartani a szabályokat, és hogy egyetlen menedékkérő sem választhatja meg, mely tagországban nyújtja be menedékkérelmét - tette hozzá. Emmanuel Macron francia államfő elmondta: a zárónyilatkozatban tükröződik a francia álláspont, amely a külső határok védelmét, az Unión kívüli műveleteket, a felelősséget és az európai szolidaritást hangsúlyozza. Aláhúzta, hogy a szövegben érvényesül az európai együttműködés, és egyértelműen azon országok mellé áll, amelyek frontországként szembesülnek a migrációval. Kijelentette: Európának még sokáig el kell viselnie a migrációs nyomást. A kontinens nem sziget, a kihívásnak minden körülmények között ellen kell tudnia állni saját értékeinek tiszteletben tartása, polgárai biztonságának és a nemzeti összetartozásnak a megőrzése mellett - tette hozzá. Giuseppe Conte olasz kormányfő a tanácskozás után kijelentette: „Elégedettek vagyunk, Olaszország nincs többé egyedül. A migráció kérdésében egységes megközelítés született egy felelősségteljesebb, szolidárisabb Európával, amint azt Olaszország kérte.” Sebastian Kurz osztrák kancellár elmondta: a zárónyilatkozat szerint Görögország és Olaszország zárt menekültközpontokat hozhat létre területén, ha szükségesnek tartja. Nincs szó a menekültek kvóták szerinti elosztásáról, amelyben Ausztria nem akart részt venni, hiszen már eddig is aránytalanul sok bevándorlót fogadott be. Kurz pozitív lépésnek nevezte, hogy a hangsúly a külső határok védelmére helyeződött át, a visegrádi országok mellett ugyanis Dánia, Hollandia, Bulgária és Ausztria is az erősebb határvédelem mellett érvelt. Joseph Muscat máltai kormányfő távozásakor adott tájékoztatásában arról beszélt: az uniós tanács megegyezett abban is, hogy a Földközi-tengeren mentési feladatokat végző civil szervezetek hajóinak tiszteletben kell tartaniuk a vonatkozó törvényeket, és nem akadályozhatják a líbiai parti őrség munkáját. Világos és egyértelmű az állásfoglalás, amely igazolja Málta törekvéseit - jelentette ki. Az elfogadott zárónyilatkozat szerint az embercsempészek tevékenységének végleges felszámolása érdekében meg kell szüntetni azokat az ösztönzőket, amelyek arra késztetnek bárkit, hogy akár az élete kockáztatása árán is igénybe vegye szolgáltatásaikat. Ennek érdekében létre kell hozni olyan központokat, amikben előzetesen feldolgozzák a keresési és mentési műveletekben kimentettek menedékkérelmét. Ezzel összefüggésben az Európai Tanács felkérte az EU Tanácsát és az Európai Bizottságot, hogy az Unión kívüli érintett országokkal, valamint az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával (UNHCR) és az Nemzetközi Migrációs Szervezettel (IOM) szorosan együttműködve mihamarabb vizsgálja meg az ilyen feladatokat ellátó regionális központok létrehozásának tervét. A zárónyilatkozat arról is rendelkezik, hogy a tagállamok a nemzetközi jog betartásával a saját területükön létrehozott ellenőrzött központokban önkéntes alapon elhelyezhetik a menekülteket. A központok lehetővé teszik annak gyors és a biztonságos megállapítását, hogy ki illegális bevándorló, akit vissza kell küldeni származási országába, és ki jogosult nemzetközi védelemre, akivel kapcsolatban a szolidaritás elvének érvényesülnie kell. Az ellenőrzött központok keretében végzett valamennyi intézkedésnek - ideértve az áthelyezéseket és a letelepítést is - önkéntes alapon kell teljesülnie, anélkül, hogy az befolyásolná a dublini rendszer reformját. MAGYARORSZÁG TOVÁBBRA SEM LESZ BEVÁNDORLÓORSZÁG A visegrádi négyek nagy győzelmet arattak az uniós csúcstalálkozón, Magyarország továbbra sem lesz bevándorlóország - hangsúlyozta Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Facebook-oldalán pénteken hajnalban közzétett videóban. A kormányfő azt mondta: fenyegetett az a veszély, hogy a létrehozandó menekülttáborokból az európai országokba szétosztják a migránsokat. „Ezt a javaslatot sikerült visszavernünk, és a saját javaslatunkat pedig elfogadtatnunk.” Ez világosan kimondja, hogy az ezután létrehozandó menekülttáborokból senkit sem lehet áthelyezni másik országba, az adott ország beleegyezése nélkül, így Magyarország továbbra sem lesz bevándorlóország, megmarad magyar országnak - fogalmazott. TÖRÖKORSZÁG ÚJABB HÁROMMILLIÁRDOT KAP Az uniós tagállamok vezetői jóváhagyták a második hárommilliárd eurós csomagot Törökország számára. Ezt a pénzt az országban tartózkodó menekültek ellátására fogják fordítani. Az Európai Bizottság korábban arról számolt be, hogy ezúttal is célszerű azt a megoldást alkalmazni, amelynek értelmében az összeg egy részét az EU költségvetéséből különítenének el, egy részét pedig a tagállamok adnák össze. A brüsszeli csúcson emellett arról is megegyeztek, hogy átutalnak 500 millió eurót a migráció kiváltó okait kezelni hivatott afrikai pénzalapba az európai fejlesztési alapból (EDF). Kiemelték: magasabb szintre kell emelni az együttműködést Afrikával, s ehhez nemcsak a fejlesztési támogatások fokozására van szükség, hanem új keretrendszert kell létrehozni, amely lehetővé teszi, hogy jelentősen növekedjenek mind az afrikai, mind az európai forrásokból származó magánberuházások. Emellett kitértek arra is, hogy az EU-nak továbbra is támogatást kell nyújtania a nyugat-balkáni partnerállamoknak, illetve segítenie kell az illegális migráció megelőzésére irányuló erőfeszítéseket a Földközi-tenger nyugati medencéjében húzódó útvonalon fekvő országokban is, elsősorban Spanyolországban és Marokkóban. A Földközi-tenger közepén átívelő migrációs útvonal kapcsán az uniós vezetők fokozottabb erőfeszítéseket sürgettek az embercsempészek megállítására, s hangsúlyozták, hogy minden hajónak tiszteletben kell tartania a vonatkozó jogszabályokat, nem akadályozhatják a líbiai parti őrség műveleteit. (Szerkesztőségi összefoglaló) EU-CSÚCS Végre konszenzus a migrációt érintő kérdésekben is Beta/AP Orbán Viktor és Angela Merkel POST Trump azt javasolta Macronnak, hogy Franciaország lépjen ki az EU-ból The Washington A The Washington Post értesülései szerint Donald Trump amerikai elnök felvetette Emmanuel Macron francia elnöknek április végi fehér házi magánjellegű megbeszélésükön, hogy Franciaország lépjen ki az Európai Unióból, és cserébe az Egyesült Államok jobb kereskedelmi feltételeket biztosít számára, mint amilyeneket az EU tagországaként élvez. A tekintélyes amerikai napilap két európai illetékesre hivatkozva írja ezt. A magánjellegű megbeszéléskor Trump kereskedelmi kérdésekről tárgyalt Macronnal, és egyszer csak azt kérdezte tőle: „Miért nem lép ki az EU-ból?” Megjegyezte, hogy ez esetben Washington olyan kétoldalú kereskedelmi feltételeket biztosítana Franciaországnak, amelyek jobbak azoknál, mint amelyeket az Egyesült Államok nyújt egészében az EU-nak. A Fehér Házban nem kérdőjelezték meg a lapértesülés hitelességét, de kommentálni sem akarták. A Washington Post szerint Trump felvetése azt mutatja, hogy neki és azoknak, akik megválasztották, alapvető ismereteik sincsenek Macron nézeteiről. Ez egy példa arra, ahogyan az amerikai elnök ösztönzi az Amerikával szövetséges államok szervezetének szétzilálását, az amerikai kormány hivatalos álláspontja ellenében. Trump választási kampánya óta ócsárolja az EU-t és a NATO-t, és a támadások gyakorisága és elvetemültsége azóta nőtt. Egy hete azt mondta: „Az EU természetesen hasznot akar húzni az Egyesült Államokból, hogy kiürítse a malacperselyünket”. A három héttel ezelőtti G7-csúcson még azt mondta, a NATO „ugyanolyan csapnivaló”, mint az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (NAFTA). Arról beszélt Stefan Löfven svéd miniszterelnöknek, hogy az Egyesült Államoknak ki kéne lépnie a NATO-ból, majd támadást intézett Angela Merkel ellen a kancellár számára legkellemetlenebb pillanatban. „Ez a mélyülő trend egy elkerülhetetlen következmény levonásához vezet. Trump nem hisz az EU és az NATO folytonos sérthetetlenségében, és abban sem, hogy az Egyesült Államoknak kötelezettsége van mindkettejük iránt” - írja a Washington Post. Az Axios washingtoni hírportál értesülései szerint Trump többször is azt mondta fehér házi hivatalnokoknak, hogy ki akarja léptetni az USA-t a Világkereskedelmi Szervezetből (WTO). Trump számos alkalommal fenyegetőzött ezzel, és gyakran mondta tanácsadóinak: Állandóan szórakozik az Egyesült Államokkal a WTO. Nem tudom, hogy miért vagyunk benne. ,f IF ibU WANT To TEST A MAN’S CHARACTER, ewe HIM POWER.” ~4. Lincoln.