Magyar Szó, 2018. augusztus (75. évfolyam, 176-202. szám)
2018-08-01 / 176. szám
KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.rs Atatfic 2018. augusztus 9, szerda2 RÖVIDEN Megalázónak minősítették Trump ajánlatát a párbeszédre Értéktelennek és megalázónak minősítették magas rangú iráni tisztségviselők kedden Donald Trump amerikai elnök előző napi ajánlatát egy előfeltételek nélküli találkozóra. Kamal Harazzi, Irán külügyi stratégiai tanácsának az elnöke közölte: az alapján, hogy az amerikai tisztségviselők nem tettek eleget vállalt kötelezettségeiknek, természetes, hogy Trump hétfőn tett ajánlatát üresnek tekintik. Ráadásul az amerikai elnök egy héttel azután tett ajánlatot előfeltételek nélküli találkozóra, hogy megfenyegette Iránt - tette hozzá. Trump a Giuseppe Conte olasz kormányfővel közös hétfői washingtoni sajtóértekezlete után közölte, hogy szívesen találkozik az iráni elnökkel, vagy bárkivel az iráni vezetők közül, ha erre jelzés érkezik Teheránból. Ali Motári, az iráni parlament házelnökhelyettese szerint lealacsonyító lenne tárgyalni az amerikai elnökkel. „Ha Trump nem lépett volna ki az atomalkuból, és nem hozott volna (új) szankciókat Iránnal szemben, semmi akadálya nem lenne az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásoknak” - mondta a mérsékeltnek tekintett politikus. Abdulreza Rahmáni Fazli iráni belügyminiszter is azt nehezményezte, hogy az Egyesült Államok egyoldalúan kivonult az atomalkuból. (MTI/Reuters) Tartalmas párbeszéd, megállapodás nélkül Megállapodás nélkül értek véget kedden a két Korea magas rangú katonai képviselőinek egyeztetései Panmindzsonban. A tárgyalásokon résztvevő tisztségviselők ugyanakkor arról számoltak be, hogy a tábornokok között tartalmas párbeszéd folyt a szomszédos országok évtizedekre visszanyúló katonai konfliktusának enyhítéséről. Szakértők szerint azonban továbbra sem világos, hogy Szöul és Phenjan a közeljövőben képes lesz-e áttörést elérve megállapodásra jutni a feszültség enyhítéséről. Dél-Koreának ugyanis - szoros egyeztetésben az Egyesült Államokkal - a kapcsolatok bárminemű kiterjesztését attól kell függővé tenni, hogy milyen előrelépéseket tesz Észak-Korea az atomfegyver-mentesítés terén. (MTI/AP) Trump szerint az összejátszás nem bűncselekmény Az összejátszás nem bűncselekmény - írta Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke kedden a Twitter mikroblogon, utalva a 2016-os elnökválasztási kampányának munkatársai és orosz tisztségviselők közötti esetleges összejátszás vizsgálatára. Hozzátette: nem is lényeges, hogy az összejátszás bűncselekmény-e vagy sem, mert - ahogy a Twitter-üzenetben fogalmazott - „Nem volt összejátszás (leszámítva Csalfa Hillaryt és a demokratákat)!”. Az amerikai elnök az előtt foglalt állást a témában, hogy a Washington melletti, virginiai Alexandriában megkezdődik volt kampányfőnökének, Paul Manafortnak a pere a Robert Mueller különleges ügyész vezette vizsgálat keretében. Mueller arra a kérdésre keresi a választ, hogy történt-e összejátszás Moszkva és az amerikai elnök kampánystábja között, hogy a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba való orosz beavatkozással Trumpot segítsék a Fehér Házba. A 69 éves Manafort ellen 18 rendbeli bűncselekmény, köztük banki és adócsalás, pénzmosás miatt emeltek vádat. Az ügyészség szerint az oroszbarát ukrán politikusoknak dolgozó kampányszakember ukrajnai megbízatásaiból származó, mintegy 30 millió dollárnyi összeget helyezett el offshore számlákon, hogy elkerülje az adófizetést az Egyesült Államokban. (MTI/Reuters) Apta/AP Georgiában engedélyezték a marihuána fogyasztását Georgiában az alkotmánybíróság megsemmisítette azokat a bírságokat, amelyekkel eddig a marihuána fogyasztását akadályozták, mondván, hogy a büntetés ellentmond a kaukázusi ország alkotmányának. A hétfői ítéletig - melyről kedden számolt be a média - a grúz büntető törvénykönyv nem szabadságvesztés jellegű büntetéseket - pénzbírságot (mintegy 170 euró értékben), illetve közérdekű munkát - helyezett kilátásba e kábítószerek fogyasztóival szemben. A testület ítéletében pontosította, hogy a kábítószer-fogyasztás üldözése akkor igazolható, ha a drog veszélyt jelent egy harmadik fél számára, például az oktatási intézményekben és egyes közterületeken. (MTI/AFP) Líbiába szállították vissza a kimentett migránsokat Egy olasz hajó megmentett 108 migránst a Földközi-tengeren, majd visszaszállította őket Líbiába. Hasonló esetre korábban nem volt példa - írta a La Repubblica című olasz napilap kedden. Az Asso 28 nevű hajó, amely egy olasz olajplatformot szolgál ki a Földközi-tengeren, azt az utasítást kapta az olasz parti őrségtől a migránsok felvétele után, hogy egyeztessen a líbiai hatóságokkal a kérdésben. A hajó végül a líbiai parti őrség utasítására a tripoli kikötőbe szállította utasait. A nemzetközi menedékjogi szabályozások példátlan megsértéséről van szó, mert Líbia a genfi emberi jogi konvenció szerint nem számít biztonságos országnak - hangsúlyozta a lap. „A Tripoliba visszaszállított migránsok egyike sem igényelhetett menedéket, pedig e jogukat törvény biztosítja”- tette hozzá a La Repubblica. A Szabadok és Egyenlők (LeU) olasz baloldali pártot képviselő Nicola Fratoianni magyarázatot követelt az olasz kormánytól. „A nemzetközi jog előírja, hogy a tengeren megmentett embereket biztonságos kikötőbe kell szállítani” - szögezte le Fratoianni, aki jelenleg az - olaszországi kikötőkből kitiltott - Proactiva Open Arms spanyol civil szervezet hajóján tartózkodik. „A líbiai kikötők az olasz kormány ferdítései ellenére nem tekinthetőek biztonságosnak” - mutatott rá. Matteo Salvini olasz belügyminiszter Twitter-bejegyzésben tagadta, hogy az olasz parti őrség bármilyen módon részt vett a mentés koordinálásában. Salvini szerint „a rosszul informált olasz baloldali képviselő és a külföldi NGO hamis kijelentéseiről” van szó. A római belügyi tárca vezetője korábbi kijelentéseiben sohasem titkolta, hogy az olaszországi partokra érkező migráció leállításának megoldását a migránsoknak Líbiába való visszaszállításában látja. Az olasz parti őrség közleményben hangsúlyozta, hogy a mentési műveletet teljes egészében a líbiai parti őrség irányította. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) szintén közösségi oldalán jelentette be, hogy vizsgálja a történteket. „Líbia nem biztonságos kikötő, és ez (a migránsok visszaszállítása) a nemzetközi jog megsértését jelentheti” - jegyezte be Twitter-fiókján az UNHCR. (MTI) Beta/AP Szabó József Még számolják a szavazatokat Zimbabwéban, ahol történelmi jelentőségű választásokat tartottak, először azóta, hogy tavaly puccsal megbuktatták az ország 94 éves diktátorát, Robert Mugabét. Helyét az elnöki székben Emmerson Mnangagwa, alias Krokodil vagy a populista Nelson Chamisa ellenzéki vezető veheti át. Persze lehet, hogy csak őszre. Akár napokig is várni kell, hogy kihirdessék az utóbbi évtizedek legfontosabb zimbabwei általános választásának az eredményeit. Ettől függetlenül különleges, sőt egyesek szerint történelmi jelentőségű voksolást tartottak hétfőn a délkelet-afrikai országban. A voksolás után immár az érdekel mindenkit, hogy ki veszi át a helyét az agg Robert Mugabénak, akit 37 év uralkodás után tavaly novemberben buktatott meg a hadsereg. Megbízatási ideje alatt önkényes és szakszerűtlen intézkedései miatt - az ország tönkrement, gazdasága romokban, az infláció az egekben, a munkanélküliség pedig óriási. A 23 jelölt közül ketten pályáztak a legnagyobb eséllyel a helyére: az őt november óta ideiglenesen helyettesítő Emmerson Mnangagwa, a kormányzó ZANU-PF párt jelöltje és Nelson Chamisa, a Mozgalom a Demokratikus Változásért (MDC) ellenzéki szövetség elnöke. Bár sokan a 75 éves Mnangagwa győzelmét várják, korántsem biztos, hogy első nekifutásra megszerezte a szükséges mennyiségű szavazatokat. Mások attól tartanak, hogy ez a két favorit egyikének sem sikerült, s ezért szeptemberben második fordulót kell tartani. A legnagyobb ellenzéki párt vezetői tisztségét betöltő, 40 éves Chamisa máris megvádolta a választási bizottságot, hogy akadályozta a voksolást azokban a városokban, ahol pártja támogatottsága meghaladja a riválisokét. Szerinte az MDC biztos győzelmet aratna a 210 parlamenti helyért folytatott versenyben, ha nem lennének szabálytalanságok. (A mandátumokért 130 párt jelöltjei vetélkedtek.) Ezzel egyben azt is sugallta, hogy a hatóságok állítólagos részrehajlása nélkül az elnökjelöltek közül is jó eséllyel ő végezne az első helyen. Hivatalos adatok híján még nem tudni, hogy az 5,4 millió szavazásra jogosult közül hányan adták le voksukat. A különböző helyszínekről érkezett hírügynökségi jelentések és a külföldi megfigyelők Még napokig kell várni az eredmény kihirdetésére beszámolói alapján azonban arra lehet következtetni, hogy magas volt a részvétel, a szavazás pedig békésen zajlott le, legalábbis a korábbiakhoz képest. Az eredményt alighanem a fiatalok döntötték el, hiszen a választók fele 35 évnél fiatalabb. Nekik lehet, hogy tetszett Chamisa lendületes fellépése a kampányban, és az ott elhangzott populista ígéretei is csábítónak tűnhettek sokak számára. Egyszer például azzal hencegett, hogy 15 milliárd dollár üti a markát, ha megnyeri az elnökválasztást. Szerinte a pénzt Donald Trump amerikai elnök ígérte meg neki, illetve Zimbabwénak. Máskor pedig azt ígérte, hogy kínai befektetők segítségével mindössze egy nap alatt felszámolja a súlyos gazdasági válságot az országban. Kína valóban Zimbabwe legfontosabb gazdasági partnere, de valószínűleg nem Chamisát támogatja. Sokkal inkább az elnökválasztás másik favoritját, a lakosság körében gyakran csak krokodilként emlegetett Mnangagwát, aki (miniszteri tárcák élén) évtizedekig hűen szolgálta Mugabét. Bár a neve emiatt egybeforrott a kegyetlen és korrupt rezsimmel, Mugabe megbuktatása után ő a legbefolyásosabb személyiség az országot - az 1980-ban elnyert függetlensége óta - irányító ZANU-PF pártban. Végeredmény híján egy dologban már most mindenki egyetért: a győztesnek rendkívül nehéz lesz új alapokra helyezni az országot, főként pedig annak gazdaságát, miként azt az esélyes elnökjelöltek megígérték. ZIMBABWEI VÁLASZTÁSOK A Krokodil akár őszig is várakozhat Beta/AP Gyerekek és nők a bombatámadás áldozatai között Sebesültet szállítanak a kórházba Feltételezett iszlamista szélsőségesek lerohantak egy kormányzati hivatalt az Afganisztán keleti részén található Nangarhar tartomány Dzsalálábád nevű székhelyén kedden, és többeket túszul ejtettek -mondták el helyi tisztségviselők és szemtanúk. A támadásban - a támadókon kívül - legkevesebb hat ember meghalt, 14 megsebesült - közölte a tartományi kormányzó szóvivője. Attaulláh Hogjáni ezt nem sokkal az után közölte, hogy bejelentette a támadás végét. A biztonsági erők megölték a két támadót a több mint öt órán keresztül tartó akció során - mondta. Szohráb Kádemi tartományi tanácsos értesülései szerint a halálos áldozatok száma nyolc, és 30 sebesült van. Egyelőre nem tudni, melyik csoporthoz tartoznak a fegyveresek. Egyesek az Iszlám Állam dzsihadista szervezetet sejtik a támadás mögött, mert országszerte több erőszakcselekményt követett el az elmúlt hetekben. Nangarhar tartomány a dzsihadisták hátországa Afganisztánban. Egy út mentén elhelyezett pokolgép robbanásában nyolcan meghaltak és negyvenen megsebesültek egy buszon a nyugat-afganisztáni Faráh tartományban kedden - közölte a helyi kormányzat. A merényletet Bala Buluk körzet Laksak településén követték el. A halottak és sebesültek között sok gyerek és nő volt. A busz Herát tartományból tartott a fővárosba, Kabulba. (MTI/AFP/Reuter /Hszinhua) Beta/AP