Magyar Szó, 2018. október (75. évfolyam, 228-254. szám)

2018-10-09 / 235. szám

WM KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.rs RÖVIDEN Kenőpénzeket fogadott el az Interpol-főnök?­ Kenőpénzek elfogadásával gyanúsítják többedmagával az Interpol lemondott elnökét, Meng Hung-vejt - derült ki a kínai közbiztonsági minisztérium tegnapi közleményéből. A lyoni székhelyű nemzetközi rendőri szervezet előző nap arról számolt be, hogy vezetője, aki korábban hazájában a közbiztonsági tárca miniszterhelyettese volt, azonnali ha­tállyal lemondott tisztségéről, Kínában ugyanis törvénysér­téssel vádolták meg. Részletek akkor nem derültek ki arról, hogy Peking mit ró a terhére. A biztonsági tárca most közölte, megvitatták Meng ügyét, és arra jutottak, indokolt és átgondolt a kenőpénz elfogadásával és más törvényszegések miatt indított vizsgálat Meng Hung­­vej ellen. Külön munkacsoportot alakítottak, amely lefolytat­ja a vizsgálatot Meng és korrupcióval gyanúsított feltételezett bűntársai ellen. A 64 éves Meng negyvenéves rendőri pálya­futást tudhat a háta mögött a kommunista országban. A francia rendőrség pénteken indított nyomozást, miután Meng felesége bejelentést tett férje eltűnéséről. Az asszony vasárnap Lyonban azt mondta: nem hallott a férjéről szep­tember 25-e óta, amikor Kínába utazott. A férje aznap egy kést ábrázoló képet küldött neki a mobiltelefonjára, ami szerinte azt jelenti, hogy veszélyben érezte magát. Menget 2016 novemberében választották meg a 192 tagál­lam rendőrségei közötti együttműködést segítő Interpol végrehajtó bizottságának élére. Ő volt az első kínai a szerve­zet élén. Megbízatása 2020-ig tartott volna. Orosz jogvédőé a Havel-díj A Memorial orosz jogvédő szervezet grozniji irodáját vezető Ojub Titijevnek ítélte oda idén a Václav Havel Emberi Jogi Díjat az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése - közöl­te tegnap a testület. A strasbourgi Európa Palotában rende­zett ceremónián a kitüntetett nem tudott részt venni, mivel január óta börtönbüntetését tölti Oroszországban. Távollé­tében a Memorial egyik vezető munkatársa vette át a díjat. „Teljes mértékben tisztában vagyunk a nehézségekkel, amelyekkel Titisev úrnak és kollégáinak szembe kell néznie. Ez a díj munkájuk elismerésének a jele, de üzenetértékű is mindazok számára, akik a jogállamiság és az emberi jogi elvek megerősítéséért fáradoznak a térségben. Csak így tovább, számíthatnak a támogatásunkra” - jelentette ki Liliane Maury Pasquier, a közgyűlés elnöke. Ojub Titijev a helyi hatóságok visszaéléseit felfedő munká­járól vált ismertté hazájában. Elődjét, Natalija Esztemirovát 2009-ben meggyilkolták. Marinov: nem a munkája miatt gyilkolták meg az oknyomozó riportert Mladen Marinov bolgár belügyminiszter tegnap azt mond­ta: nincs rá bizonyíték, hogy a munkája miatt végeztek volna a 30 éves Viktorija Marinova oknyomozó riporterrel, a helyi rendőrség ugyanakkor azt közölte, egyelőre nem zár ki egyetlen forgatókönyvet sem. A tévériporterrel a román határon, a Duna partján fekvő Ruszében végeztek. Megkín­zott holttestére,szombaton találtak rá egy, a folyóhoz közeli parkban. A nőt megverték, fojtogatták, megerőszakolták és meggyilkolták. Marinova egy kis ruszei tévécsatorna, a TVN egyik igazgatója és két oknyomozó programjának műsor­vezetője volt, és korrupciós ügyek után kutatott. (Forrás: MTI/Reuters/TASZSZ/AP) A szélsőjobboldali Jair Bolso­naro nyugalmazott tábornok nyer­te meg a vasárnapi brazíliai elnök­­választás első fordulóját, de nem szerzett abszolút többséget, így második fordulót kell tartani. Bolsonaro a voksok kicsivel több mint 46 százalékát kapta, a választás másik nagy esélyese, a baloldali Munkáspárt jelöltje, a libanoni keresztény származá­sú Fernando Haddad csaknem 29 százalékkal maradt alul vele szemben. A jobboldali elnökjelölt azon­nali győzelmének elmaradását, azaz azt, hogy nem szerezte meg a voksok 50 százalékát, annak tulajdontotta, hogy „problémák merültek fel az elektronikus szavazóurnákkal”. Az október 28-i második fordulóban így Bolsonaro és Haddad mérkőzik meg az elnö­ki tisztségért. Korábbi elemzések szerint Bolsovano az esélyesebb. A 63 éves volt katonatiszt jelen­leg is lábadozik az ellene elkövetett merényletkísérlet után. Támoga­tottságát arra építi, hogy a brazilok hatalmas hányada kiábrándult az országot eddig irányító, korrup­ciós ügyekbe keveredett pártok­ból, sokan dühösek, mert egyre jobban elharapódzik a bűnözés. A 63 éves korábbi katonatisz­tet bírálói viszont csak Trópusi Hitlerként emlegetik, vélhetően azért, mert nem zárta ki a katonai beavatkozást az ország belügyei­­be, ha a korrupciót nem sikerül megfékezni. Az 55 éves Haddad támogatói nagyrészt azok köréből kerülnek ki, akik Luiz Inácio Lula da Silva korábbi elnök hívei. Lula da Silva töretlen népszerűsége ellenére azért nem indulhat a választáson, mert korrupció miatt elítélték, és börtönben van. Győzelme esetén Bolsonaro kormánya várhatóan privatizáci­óval igyekszik majd helyreállítani az államháztartás egyensúlyát, de a Petrobras olajvállalat várhatóan továbbra is állami kézben marad. Emellett a törvényi szabályozások lazítására kell számítani a mező­­gazdaság és a bányászat előmoz­dítása érdekében. Azt viszont Bolsonaro megígérte, hogy az erdőirtástól fenyegetett amazo­­nasi őserdőkben nem fogja lehe­tővé tenni a szója-, kukorica- és nádcukorültetvények bővítését. (MTI/Reuters/dpa/AP/AFP) BRAZIL ELNÖKVÁLASZTÁS A szélsőjobbosé az első menet Két hét múlva Jair Bolsonaro és Fernando Haddad száll újra ringbe AB via AP/Beta Fernando Haddad és Jair Bolsonaro Mimiit) 2018. október 9., kedd Nótapárti elnök is irányíthatja Boszniát Folytatás az 1. oldalról Igaz, elég szerény részvétel mellett: a jogo­sultak 53,26 százaléka szavazott országosan, de a két entitásban, a Szerb Köztársaságban és a Bosznia-hercegovinai Föderációban sem eről­tették meg magukat az emberek. Az előbbiben 55,2 százalék ment el voksolni, az utóbbiban csak 51,2 százalék. Közreműködésüknek köszönhetően alakul­hat meg az új összetételű boszniai (szövetsé­gi) törvényhozás alsóháza (42 képviselővel), a Szerb Köztársaság parlamentje (83 képviselő­vel) és a 98 tagú képviselőház a Föderációban, ahol tíz kanton képviselő-testületének tagjait is megválasztották. Az előzetes eredmények szerint a legtöbb képviselőt mind szövetségi, mind kantonális szinten vagy a bosnyákok körében legnépsze­rűbb Demokratikus Akciópárt (SDA), vagy a Dodik vezette szociáldemokraták (SNSD) küld­hetik a parlamentekbe. A szavazáson háromszáznál több rendelle­nességet, mulasztást vagy hibát észleltek, ám ezek egyike sem befolyásolta lényegesen az ered­ményt. Súlyos incidensekről, rendbontásokról sem érkeztek jelentések. Elégedetlenkedő és okvetetlenkedő hangok­ban azonban nincs hiány. A kollektív államel­nökség eddigi szerb tagja, Mladen Ivanic nem hajlandó belenyugodni a vereségébe, illetve Dodik győzelmébe. Ezért már jelezte: a válasz­tásokon „észlelt ésszerűtlenségek” és egyéb okok miatt kéri a szavazatok újraszámlálását. Dodikot ez nem hatotta meg. Ő már a jövő­re gondolva megüzente: az elnökség tagjaként megkísérli megerősíteni a Szerb Köztársaság pozícióját az államszövetségen belül. Választási sikeréhez (miként két másik vezetőtársa ered­ményéhez) az elsők között gratulált Aleksan­­dar Vucic szerb államfő, akivel Dodik mielőbb találkozna. A szavazatokért folytatott küzdelemben elért eredmények arra utalnak, hogy az etnikailag és vallásilag továbbra is mélyen megosztott orszá­got nem lesz könnyű irányítani. Már a politikai vezető testületek megalakítása is nehézkesnek ígérkezik, hiszen valamelyest megváltoztak a parlamenti erőviszonyok. Igaz, nem annyira, hogy a meghatározó (nemzeti-vallási megala­pozottságú) politikai erőknek a háttérbe kellene vonulniuk, de mind a Bakir Izetbegovic irányí­tása alatt álló SDA-nak és a Dodik-féle SNSD- nek, mind a bosznia-hercegovinai horvátok érdekeit képviselő pártnak, a Dragan­­ovic vezette HDZ-nek valamivel nehezebb lehet a munkája az eddiginél. Még akkor is, ha kulcs­­pozícióik nem kerültek veszélybe. A riválisa­ik ugyanis itt-ott bármikor keresztbe tehetnek nekik. Ez pedig csak megnehezítheti a munkát, akár komoly politikai és alkotmányos válságot is előidézve. Az 1992 és 1995 között dúlt háború utáni időszak sem volt mentes belső konfliktu­soktól és késhegyre menő vitáktól. Olyannyi­ra nem, hogy olykor már a közös kormány­zati intézmények működése is összeomlással fenyegetett. Vasárnap óta minden jel arra utal, hogy sokkal jobbra ezek után sem lehet számtani. Kim Dzsong Un észak-koreai vezető kész nemzetközi ellenőröket beengedni Észak-Korea nukleáris és rakétakísérleti telepeire - közöl­te tegnap Mike Pompeo amerikai külügyminiszter Szöulban hétfőn, miután előző napon Phenjanban folytatott tárgyalásokat Kim Dzsong Unnal. Az ellenőrzés ügye az egyik legfőbb megoldandó kérdés a phen­­jani rézsűn korábbi atomleszerelési ígéreteivel kapcsolatban. Pompeo azt mondta, hogy a nemzetközi ellenőrök felkeresnek egy rakétakísérleti telepet, illetve Punggje-riben lévő atomkísérle­ti telepet is, amelyet május végén, külföldi újságírók jelenlétében szereltek le. „Ennek a megvaló­sítása még sok logisztikai feladat végrehajtását igényli a jövőben” - mondta riportereknek Pompeo. Eközben Heather Nauert, az Egyesült Államok külügyi szóvi­vője is megerősítette közlemény­ben, hogy a phenjani tárgyaláso­kon Kim Dzsong Un meghívta a nemzetközi ellenőröket Punggje­­r­be, hogy meggyőződjenek arról, a telepet valóban visszafordíthatat­lanul leszerelték. Pompeo vasárnap Phenjanban két órán át tárgyalt Kim Dzsong ÉSZAK-KOREA Nemzetközi ellenőrök vizsgálják majd az atomtelepeket Unnál, majd Szöulba utazott, és elégedettségének adott hangot az beszámolt a találkozó eredményei- eredményes találkozóval kapcso­­rós Mun Dzse In dél-koreai elnök­ latban, amelynek során a felek­nek és Kang Kjung Va külügymi­niszternek. Mielőtt Pompeo útnak indult Szöulból Pekingbe, azt mondta Kim és Donald Trump amerikai elnök tervbe vett második csúcstalálkozójával kapcsolatban, hogy nagyon közel járnak ahhoz, hogy megállapodjanak a találkozó részleteiről. A KCNA észak-koreai hírügy­nökség közleményében a Pompeo és Kim-találkozó kapcsán nem tett említést a Punggje-ri telepről. A jelentés szerint Kim Dzsong Un teljes mértékben megértették egymás álláspontját. Kim remé­nyét fejezte ki a két ország közti párbeszéd kedvező alakulásával kapcsolatban, és méltatta Trump elnököt, amiért az őszintén igyek­szik betartani a két vezető június 12-i szingapúri csúcstalálkozóján született megállapodást. Kim és Pompeo találkozójával kapcsolatban Mun Dzse In dél­koreai elnök tegnap azt mondta, az észak-koreai vezető nemsoká­ra Moszkvába látogathat, és nincs kizárva, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök felkeresi Észak-Kore­­át. Mun szerint elképzelhető egy észak-koreai-japán csúcstalálkozó is. (Forrás: MTI/Reuters/dpa) AP/Beta Mike Pompeo és Kim Dzsong Un a phenjani találkozón KÍNA-USA Nézetkülönbségek és kölcsönös sérelmek Udvarias hangvételben, ugyanakkor kölcsönös sérelmeiknek hangot adva kezdte meg találkozóját a Pekingbe látogató Mike Pompeo amerikai külügyminiszter és kínai kollégája hétfőn, közvetlenül az után, hogy Pompeo Észak-Koreában tárgyalt. Pompeo a Vang Ji kínai külügyminiszterrel folytatott megbe­szélés előtt tartott közös sajtóeseményen elmondta: Washington és Peking között alapvető nézetkülönbség áll fenn, ráadásul az amerikai vezetés súlyosan aggályosnak tartja a kínai intézkedéseket, melyekről mielőbbi tárgyalásokat kívánnak folytatni. Vang közölte: Washing­ton a közelmúltban folyamatosan tovább növelte a két ország közti kereskedelmi súrlódást, miközben egy sor olyan intézkedést tett Tajvan ügyében, melyekkel megsértette Kína jogait és érdekeit, ráadásul alaptalan vádakkal illette Peking bel- és külpolitikáját. Az amerikai vezetés mindezekkel megingatta a két ország közti kölcsönös bizalmat, és beárnyékolta a kapcsolatukat. „Követeljük, hogy az amerikai fél hagyjon fel az ilyesfajta elhibázott lépésekkel” - nyomatékosította a kínai külügyminiszter, s emellett arra szólította fel Washingtont, hogy ne adjon el több fegyvert Tajvannak, továbbá szüntesse be a hivatalos látogatásokat és a katonai együttműködést a Kína által magáénak vallott szigettel. A Donald Trump vezette amerikai kormányzat Peking tech­nológiával kapcsolatos politikája és a Dél-kínai-tenger szigeteire vonatkozó területi követelése miatt ment szembe a kínai veze­téssel. Trump ezenfelül jóváhagyta, hogy országa fegyvereket adjon el Tajvannak, miközben szankciókat vetett ki egy kínai cégre és annak vezetőjére, amiért a vállalat fegyvereket vásárolt Oroszországtól. A két ország több tízmilliárd dollárnyi büntetővámot szabott ki egymás exportcikkeire az abból kialakuló vitának folyománya­ként, hogy az amerikai fél szeriit Kína ellopja a külföldi cégek által használt technológiákat, vagy nyomásgyakorlással ráveszi őket a technológiájuk átadására. A kapcsolatok tovább romlottak, amikor a múlt hónapban Trump megvádolta Pekinget, hogy megpróbált beleavatkozni a november 6-án esedékes félidős amerikai kongresszusi választá­sokba. Szerinte Pekingnek célja, hogy ő és a republikánus párt elveszítse a választást. (Forrás: MTI/AP/Reuters/Kyodo/dpa)

Next